Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-06-03 / 22. szám

A szocialista faluért!r уГи aU~ad KÖSZÖNTJÜK Д GYERMEKEKET! Földműves A FÖLDMŰVEL ESOGYI MEGBÍZOTTIHIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. június 3. Ára 40 fillér j VII. évfolyam, 22. szám Haladéktalanul fejezzük be a cukorrépa egyelését A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal május 29-i je­lentése szerint szlovákiai méretben a cukorrépával be­vetett területnek csupán 60 százalékán végezték el a termelők az egyelést. Habár figyelembe vesszük is, hogy ebben az évben későbben kezdtük meg a tavaszi munkákat — tehát a cukorrépa vetését is — még akkor is el kell ismer­nünk és be kell látnunk, hogy a cukorrépa legfontosabb agrotechnikai követelménye, az egyelés, nem kielégítő, jelentősen le van maradva a kassai, bratislavai és a nyitrai kerületben. Sok termelő, de még a vezető funk­cionáriusok is — különösen a kerületi és járási nem­zeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói és agronómusai — kevés gondot fordítanak a cukor­répa egyelésének menetére. Az az elv, hogy „kezdjük meg a cukorrépa egyelését, mihelyt három—négy levele van a növénynek“, nem érvényesül mindenütt. Pedig tudatában kell lennünk, hogy veszíteni, vagypedig nyerni öt métermázsa cukorrépát hektáronként, az időben, vagy a későn elvégzett egvelés következtében, nem mindegy és nagyon sokat jelent nemzetgazdasá­gunk zámára és haszna, vagy kára származik belőle a termelőnek is. Ennek tudatában vannak a diószegi, nyárasdi, szenei és még több szövetkezet tagjai, akik a cukorrépa egyelését már befejezték, a hiányos helye­ket beültették, hogy a sorok teljesek legyenek. Ezen­kívül számos helyen már a cukorrépa porzását is befe­jezték a növényi kártevők ellen. Élenjáró répatermelőink tapasztalatai arra intik az összes termelőket, hogy ne halogassák, hanem haladék­talanul fejezzék be a cukorrépa egyelését, mert ezzel nagyban elősegítik a hektárhozamok emelését. Hatórás munkaidő az ifjúságnak A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a következő határozatot ad­ta ki: A 16—18 éves ifjúság munkaviszo­nyainak további megjavítása érdeké­ben a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége elhatározta: 1956 július 1-től a 16—18 éves if­júság számára bevezetni a hatórás munkaidőt. Moszkva, Kreml, 1956. május 26. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke, K­­Vorosilov. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek titkára, N. Pegov. A nagyfödémesi állami gazdaságban jó minőségű szálastakarmányt akarnak biztosítani a téti hónapokra- Ezért a lekaszált lucernát szárítókon szárítják. Már az aratásra készülnek A zselízi állami gazdaság dolgozói öt nappal határidő előtt befejezték a 700 hektár cukorrépa egyelését. Ezt a szép eredményt úgy érték el, hogy a családtagok is bekapcsolódtak a fon­tos munkába. A dohányt már szintén kiültették. Hogy jó minőségű takar­mányt biztosítsanak, május 21-én megkezdték a lucerna kaszálását. A gazdaság dolgozói a növényápo­lási munkálatok mellett már az ara­tásra is készülnek: javítják a gépe­ket. Ez ideig kijavítottak két kom­bájnt s. még négyet javítanak. A csép­lőgépek és az önkötözők javítását jú­nius 20-ig befejezik. A múlt évben a központi műhely dolgozói silózó kom­­bánjt szerkesztettek, amely igen jól bevált. Ez idén további három ilyen kombájnt készítenek, melyek segít­ségével naponta 650—700 mázsa silót készítenek. A gazdaságban szép az állatállo­mány. Több ezer juhot tenyésztenek és a gyapjúbeadást 118 százalékra tel­jesítették. A tejhozam jelenleg 8,6 liter tehenenként, de rövidesen eléri az átlagos 9 litert. A borjúnevelésben is szép eredményeket tudnak felmu­tatni. A ridegnevelés segítségével na­pi 80 dekás súlygyarapodást érnek el. A sertéstenyésztésben még vannak bi­zonyos hiányosságok, de az állami gazdaság vezetősége és dolgozói min­dent megtesznek, hogy ezeket a hi­bákat mielőbb sikeresen orvosolják. К. E. A síkságokon is kifizetődik a juhtenyésztés A nyitrai kerület déli járásaiban so­káig uralkodott az a téves nézet, hogy a dunamenti rónaságon nem kifizető a juhtenyésztés. A szocialista nagy­üzemi gazdálkodás következtében azonban évről évre egyre jobban meg­honosodik a juhtenyésztés a déli já­rásokban. A juhtenyésztés terén elért eredmények világosan bizonyítják, hogy a déli járásokban is megvannak hozzá a kedvező feltételek és lehető­ségek. Ezt bizonyítja az őgyallai já­rásban lévő naszvadi EFSZ példája. A szövetkezetnek több mint 1100 darab fajtiszta merinói birkája van, bár' az állatállomány terve szerint csupán 630 birkát kellene tartania a szövetkezetnek. Azért tartanak ilyen nagy nyájat, mert az eddigi tapaszta­latok alapján igen kifizető. Az elmúlt héten csaknem 35 mázsa elsőrendű gyapjút értékesített a szövetkezet az első nyírásból. A kötelező beadás 15 mázsa volt. Az összes gyapjúért, amely csupán az első nyírásból szár­mazott, 279 000 koronát kapott a szö­vetkezet. A naszvadi szövetkezet Vizsdák Vil­mos és Závocky János, valamint Né­meth Imre és Szabó Pál tapasztalt juhászoknak köszönheti ezt a kima­gasló eredményt. Ezen a tavaszon például 372 kisbárányt neveltek fel a 324 anyától. A terven felül elért gyapjúért több mint 12 000 korona pótjutalmat kaptak. A szövetkezet juhtenyésztésben elért eredménye ki­hatással van a többi környékbeli szö­vetkezetre is. A dunaradványi, mar­­celházi, izsai és még több szövetkezet a közeljövőben jelentősen kibővíti juhállományát. Mezei szérűt építenek A palóci szövetkezet tagjai ebben az évben időben és vesz­teség nélkül akarják elvégezni az aratást. Elhatározták, hogy a gabona túlnyomó részét kom­bájnnal aratják. Ezzel kapcso­latban fontos azonban, hogy időben elkészítsék a mezei szé­rűket, amelyek a gabona szá­rítását szolgálják. A pálóci szö­vetkezetben a gabonaraktár kö­zelében találtak erre megfelelő helyet, ahol a traktorok és a fogatok szabadon mozoghatnak. Ezen a területen olyan szérűt építenek, amely évtizedekig be­tölti hivatását. A 210 négyzet­­méternyi területet kibetonozták, hogy egyetlen szem gabona se vesszen kárba. Ugyanilyen mezei szérűt épí­tenek a tallósi EFSZ-ben is. K. Katasztrofális májusi fagyok az USA-ban Bostoni jelentések szerint a kései májusi fagyok milliós károkat okoztak az USA északkeleti fekvésű körzetei­ben. Egyes helyeken 12/1° alá süly­­lyedt a hőmérő higanya. Massachu­­sette államban pl. öt millió dollárra becsülik a növényzeten okozott fagy­kárt. A gyümölcstermést ugyancsak jelentősen befolyásolták és csökken­tették a szokatlanul erős fagyok. Más körzetekben az uborka, bab, kukorica, paradicsom- és borsóültetvényeken okozott a fagy óriási károkat. Rhode Island környékén több száz tűzet gyújtottak az alma és őszibarack ter­melők, hogy csökkentsék a fagy ha­tását. Egy farmer 500 régi autógumit égetett el, hogy füstöléssel megmentse terményeit a fagyhaláltól. s idén ünnepeljük h.Udszer június el­­téjén a Nemzetközi Gľermeknappt. — Gyermekeink élete у ön "őril, mint soha z múltban. De ne feledkezzünk meg orrét, milyen volt a dolgozók többsé­gének gyermekkora, a munkanélküliek gyermekkora régen. Gyermekeinket ne­veljük úgy, hogy szeressék és becsül­jék szépséges jele­nük. , ismerjék meg a múllat és mindig hálával, megbecsü­léssel gondoljanak azokra, akik a mai életet kiharedták és építik még szeb­bé, gazdagabbá! Чя-JyJ Irányítás és Földműveseink nagy lendülettel kezdték meg második ötéves tervünk első évi feladatainak teljesítését. Tud­ják, hogy nagyrészt tőlük is függ az egész ország dolgozói életszínvonalá­nak további emelése. Az elmúlt évek­hez viszonyítva aránylag nagyobb feladatok hárulnak a mezőgazdasági termelésre, de ugyan ilyen méretben fokozódik a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és az egyénileg dolgo­zó parasztoknak nyújtott segítség is. Ha nagyobb a segítség, jobb eredmé­nyekre számíthatunk. Érdemes röviden áttekinteni milyen segítséget kap mezőgazdaságunk a második ötéves terv végéig. Amíg az első ötéves terv folyamán 14 363 trak­tort kaptak mezőgazdasági üzemeink, ezzel szemben 1960-ig 36 300 új trak­tor kerül a gépállomásokra és a szo­cialista mezőgazdasági nagyüzemekbe. Ezenkívül nem kevesebb, mint 28 900 kombájn könnyíti meg a földművesek munkáját. Ebből 8300 a gabona, 7100 a burgonya, 3900 a cukorrépa és 3400 kombájn a kukorica gyorsabb ütemben való begyűjtését segíti elő. Kell ennél még nagyobb segítség? — tehetné fel valaki a kérdést. Hiszen a gép, a traktor és a kombájn a több­termelés lelke. Ez mind helyes nézet, de ezenkívül még egyéb segítségre is szüksége van mezőgazdaságunknak — a jobb, helyesebb irányításra. Szocialista társadalmi rendszerünk­ben tervgazdálkodás folyik. Ez annyit jelent, hogy a nemzetgazdaság tervé­ből kiindulva minden üzemnek, min­den szövetkezetnek és minden ter­melőnek megvannak a maga termelési feladatai. Tudják, miből mennyit kell kitermelniök, hogy eleget téve az ál­lam iránti kötelezettségüknek saját szükségletük is biztosítva legyen. A feladatok ismeretén kívül azonban nagy jelentősége van annak, hogyan érik el a termelők a tervezett meny­­nyiséget ipari vagy mezőgazdasági termékből. Ezzel pedig szoros össze­függésben van az arra hivatott szer­vek helyes irányítása. A Földművelésügyi Minisztériumtól kezdve a kerületi, járási és a helyi nemzeti bizottságokon keresztül egé­szen a szövetkezetekig és az egyéni termelőkig, mindenkire bizonyos fe­lelősség hárul a mezőgazdasági ter­melés lényeges emeléséért. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a nemzeti bizottságok mezőgaz­dasági ügyosztályainak dolgozói nem minden esetben irányítják helyesen a termelést, holott legelsősorban ők vannak arra hivatva. A nyitrai kerü­let például csaknem teljes egészében mezőgazdasági jellegű. Számtalan or­szágos hírű szövetkezet van járásai­ban. Ha azonban közelebbről megvizs­gáljuk, hogy az aránylag egyforma ég­hajlatú- és talajviszonyok mellett miért van még annyi gyenge szövet­kezet a kerületben, felszínre kerül az irányító szervek felületes munkája. Ha a mezőgazdaság irányításának kér­dését boncolgatjuk, rá kell mutat­nunk, hogy amilyen a felsőbb szervek irányítása, olyan a feladatok végre­hajtása. Csupán a szövetkezet hibája, ha nem éri el a tervezett hektárho­zamokat, vagy alacsony az állatok hasznossága? Nem! Ezért felelősség terheli a JNB dolgozóit is, akik azért vannak a mezőgazdasági ügyosztályon, hogy segítsék, irányítsák a mezőgaz­dasági termelést. „irányítás" Milyen segítséget nyújthat egy szö­vetkezetnek, vagy községnek az a já­rási tanácsadó, aki motorkerékpáron száguldva egy nap alatt „meglátogat” öt-hat szövetkezetei? Tesz-e valamit, nyújt-e segítséget a termelők ügyes­bajos problémáinak megoldása érde­kében? Aligha. A verebélyi, párkányi, érsekújvári és a surányi járásban gyakran lehet találkozni ilyen jelen­ségekkel. A oapírháború és a hivatal­ból történő „irányítás” mellett néha „meglátogatják” a szövetkezeteket is. Ott töltenek egy-két órát, lebélye­geztetik az útiparancsot, és ebben kimerül irányítási tevékenységük. De kérdezzük: segít-e megoldani az ilyen irányítás a begyomosodott cukorrépa vagy az alacsony tejhozam kérdését? Nem segít, de annál inkább elősegíti a JNB alkalmazottai tekintélyének aláásását. A zselízi JNB dolgozói például ki­tettek magukért: a helyi nemzeti bi­zottságokkal fenntartott szoros együttműködés és a türelmes politi­kai, felvilágosító munka azt eredmé­nyezte, hogy a szövetkezeteken kívül 4504 egyénileg dolgozó paraszt tett felajánlást a hektárhozamok és az ál­latok hasznosságának emelésére. Le­hetséges ez más járásokban is? Vagy talán ott más, fejlettlenebb emberek vannak? Igen, ezt el lehetne érni min­den járásban, ha a JNB tanácsadói nem csupán „futóvendégek” lennének a járás községeiben. A rozsnyói JNB mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói megértették, milyen segítséget várnak tőlük a földművesek. Az év elejétől fogva a szövetkezetek szervezési, politikai és gazdasági megszilárdítását tűzték ki feladatul. Helyes irányba terelték a szocialista munkaversenyt és ahol a helyzet úgy kívánta, napokig, sőt he­tekig tartózkodtak egy-egy szövet­kezetben. Ennek eredménye kedvező­en visszatükröződik a szövetkezetek 1. negyedévi tervteljesítésében és a tavaszi munkákban. A rét- és legelő­javítás tervét 133, a rétek trágyázá­sának tervét pedig száz százalékra teljesítették. A rétek és legelők ta­vaszi gondozásánál 175 000 brigád­­órát dolgoztak le a járás lakosai több mint egymillió korona étékben. Igen, ezt irányításnak és segítségnek lehet nevezni. Nem a papírhalomra, hanem a tettekre van szükségük a földmű­veseknek. A nemzeti bizottságok államhatal­munk felelős szervei. Kezükben tart­ják a mezőgazdasági termelés lénye­ges emelésének kulcsát. A csúcsmun­kák idején már számtalanszor bebi­zonyították, hogy a kerületi és a já­rási képviselők segítségével eredmé­nyes munkát tudnak végezni. Most, a tavaszi munkák második szakaszában is nagy feladat hárul rájuk. Tevé­kenységük azonban csakis akkor ve­zet célhoz, ha kapcsolataikat egyre jobban elmélyítik a dolgozó tömegek­kel, ha érezhető, kézzelfogható segít­séget nyújtanak a népnek s ezzel megnyerik bizalmát. Ehhez még az szükséges, hogy a széles tömegeket is bekapcsoljuk a vezetésbe. Adjunk helyet az ő alkotó kezdemé-»—-л—п.. nek is a szervezésben és az tásban. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni: amilyen az irányítás,.olyan az eredmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom