Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-22 / 3. szám

A szocialista faluért! Földműves A F ÜLD M UVEL ÍSÖ G Yl MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. január 22. Ára 40 tillér VII. évíolyam, 3. szám Hazánk népe forró szeretettel fogadta a nagy kínai nép küldöttét, Csu Te marsallt i^—кинья>шиимш1то^д|Ш1^д—яияв^явпи—ндвсяиива—mi ■'■nini' 1— х^шшшяяшшшшшшшшшшшшшшшяяшшяяшшяшшшашяшл Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnökének látogatása Bratislavában Kedden, január 17-én országunk meglátogatására hazánkba érkezett Csu Te marsall a Kínai Népköztársa­ság alelnöke, Nie Zsung-csen mar­sall, a Kínai Népköztársaság állami honvédelmi bizottságának alelnöke és Liu Lantao. az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának tagja. A Magyar Népköztársaságból Cseh­szlovákia fővárosába, Prágába menet a Népi Kína képviselői meglátogatták Bratislavát is. A különvonat reggel, röviddel 7 óra 30 perc után érkezett az ünnepélyesen feldíszített bratisla­­vai főpályaudvarra. Bratislava dolgo­zóink tízezrei várták az állomás előtt a kedves vendégeket. A vendégek fo­gadására megjelentek a párt és kor­mány küldöttei. A vendégeket Karol Bacílek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja fogadta, aki üdvöz­lő beszédében egyebek közt a követ­kezőket mondta: „Engedjék meg, hogy önöket, a több mint 600 millió békeszerető kí­nai nép képviselőit üdvözöljem kör rünkben, Szlovákia dolgozó népének ===i^=i:irrzni====«:===i nevében Bratislavában. Szlovákia dol­gozó népe nagy örömmel és szeretet­tel fogadta az Önök Csehszlovákiába érkezésükről szóló hírt. Szlovákia dolgozó népe önökben az egész hős kínai népet üdvözli, amely éppen úgy, mint a mi népünk, szilárdan áll a demokrácia és a haladás táborában és következetes híve a békeharcnak, az öszes országok és népek békés együttélésének, társadalmi berendezé­sükre' való tekintet nélkül. Népeink sorsa történelmünk folya­mán sok közös vonást mutat fel. Ugyanúgy, mint ahogy a Kínai Nép­­köztársaság népei, a mi nemzeteink is hosszú ideig szenvedtek a hazai és idegen elnyomók kizsákmányolásá­nak nehéz járma alatt.” Bacílek elvtárs üdvözlő beszédét a Kínai Kommunista Párt, és a cseh­szlovák-kínai barátság éltetésével fe­jezte be. (Folytatás a 2. oldalon) Segítenek a tervkészítésben A diószegi EFSZ tagjai még decem­bervégi taggyűlésükön jóváhagyták a munkanormákat. így idejében hozzá­láthattak az egész évi termelési terv elkészítéséhez. : Nagy segítséget nyújt nekik Haszák mérnök, á traktoros-brigád körzeti agronómusa. Ugyancsak segítségükre van nekik a körzeti zootechnikus is. A szövetkezet így a jövő héten átad­hatja már az illetékes szerveknek a kész termelési tervet. K. F. Bevezették az üzemen belüli önelszámolást Egy évvel ezelőtt az üzemen belüli önelszámolás Ismeretlen fogalom volt a Palárikovói Állami Gazdaságban. Az üzemi pártszervezet segítségé­vel azonban sikerült három fejővel megérteni az üzemen belüli önelszá­molás fontosságát. Az eredmény mindjárt az első hónapokban megmutat­kozott, — a megspórolt takarmánynál — a három fejő 1000 korona pótju­talmat kapott. Három hónap után már nem kellett beszélni Fekete, Debnár és. Farkas elvtársnak, hogy milyen szükséges az üzemen belüli önelszá­molás. Felismerték annak jelentőségét s a többi állattenyésztési dolgozónak is ajánlották. Hoferica József, Palárikovo Síárszám adás JDál осой Már későre jár az idő, amikor Pá­­lócra érkezünk. Szól a zene, vidáman táncolnak a szövetkezeti tagok. Ap­raja, nagyja ropja a csárdást. A szü­netben összecsendülnek a poharak, mindenki jókedvű, örülnek, hogy is­mét gazdagok lettek. Együtt ülünk Misik Kálmánnal, Szlamka Vilmossal, Németh Ferenc­­cél és Macsaly Ferenccel. Különböző típusú emberek, mindegyikről egy re­gényt lehetne írni. Misík Kálmán kis­­paraszt fia, alapító tagja a-szövetke­zetnek. Most 17 tehenet gondoz, 8 liter átlag tejhozamot ért el, 12 690 koronát kapott a teljesített munka­­egvségek után. Macsaly Ferenc cse­léd volt az itt levő urasági birto­kon, ö szintén 12 424 koronát kapott. Németh Ferenc a pálóci szövetkezet híres sertésgondozója szerényen ül, nem nagyon dicsekedik, mert beteg­sége miatt két hónapig nem dolgoz­hatott. De azért így is 8000 korona ütötte a markát. Szlamka Vilmos fiá­val együtt a zárszámadásnál 19 800 koronát kapott. Koccannak a poharak. Macsaly Fe renc tréfásan mondja: — Legyőztél Misík. de jövőre jól szedd ö\, .e magad, mert én leszek az elsői — Majd meglátjuk — válaszol Mi­sik. Egész évben versenyeztek, hogy ki fej több fejet. Misik lett a győztes Egy kicsit bántja Macsalyt, dehát amint mondja — jövőre behozza! — Hát én ugyancsak megjártam az isiásszal. Otthon kell lennem a szo­bában, lemaradtam a többiektől mondja Németh Ferenc. Látszik rajta, hogy bántja a dolog, mert hát nem akármilyen szövetke­zeti tag ő. Sok felé jártunk, de olyan unyadisznókat. mint Pálócon. még nem láttunk. Az egűiknek most is 28 ma­laca volt. — Ne búsuljon, majd meggyógyul — mondja Misík és tréfásan Németh bácsi vállára üt. .... Németh bácsira büszkék a pálóciak. Nyolc oklevelet kapott eddig és Prá­gában a szövetkezetek kongresszusán kitüntették. Ráhúzza a cigány, újra táncra per­dülnek a párok, nótától hangos a te­rem. Az idősebbek boldogan pézik. hogyan mulat a fiatalság. A múlt kis­­parasztjai, béresei maguknak dolgoz­gekre 26 koronát terveztek és 30-al értek el. Ezenfelül 4,6 kg gabonát ad­nak egy-egy munkaegységre és 0,6 sliter tejet. Az EFSZ tagjai közül sokan a bankba teszik pénzüket, azt mond­ják: hadd kamatozzon. Így a zárszá­madás után közel 200 ezer koronát Szlamka Vilmosnak, aki három fiával dolgozik az EFSZ-ben, a zárszáma­dásnál 19 800 koronát olvastak a markába. nak, most azért olyan nagy a vígság De az eredményekre is büszkék lehel­nek. Búzából és árpából 30, kukori­cából 61 mázsás hektárhozamot ériek el. Terven felül ladtak 3450 liter lé­jét, 2160 db tojást., két és fél vagon húst, és több mint 12 vagon gabo­nát. A szövetkezet bevétele 262 93b koronával emelkedett. Munkaegysé­tettek bankba a pálóci szövetkezet tagjai. Az emberek borozgatása közben is tervezgetnek: többen házat építtetne!.’, bútort vesznek vagy esküvőre készü’­­nek . Mindenki boldogan latolgat ja a jobb jövőt, hiszen a jövőben még több siker koronázza munkájukat. B. J. Besztercebányán kétnapos értekezlete n Szlovákia legjobb szakemberei vi­tatták meg a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésének jelen­tőségét. A téli munka érleli a nyár gyümölcsét Egységes földművesszövetkezeteink gazdasági eredményei sokkal jobbak voltak tavaly, mint az előző évben. A növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben is jobb eredményeket értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy gabonából négy mázsával magasabb hektárhozamot értek el, mint az egyénileg dolgozó földműve­sek. A tavalyi sikerek voltak az első lé­pések azon az úton, melyet ipariunk X. kongresszusa jelölt ki mezőgazda­ságunk számára. Ebben az évben 11,2 százalékkal kell Szlovákia mezőgazda­­sági termelésének emelkednie. Hogy pártunk és kormányunk milyen igé­nyes és nagyvonalú feladatokat tűzött ebben az évben mezőgazdasági dolgo­zóink elé, azt könnyen megállapíthat­juk az irányszámokból. így például a rétek és a legelők hektárhozamát 18 százalékkal kell emelni, 20 ezer va­gonnal több cukorrépát kell termel­nünk, mint a múlt évben, a kukorica vetésterületét pedig 14 ezer hektárral kell kibővíteni. Már ez a néhány szám is világosan megmutatjaz mennyivel jobban kell megművelni ebben az év­ben a földeket, mennyivel nagyobb gondot kéH fordítanunk az agrotech­nikai intézkedések betartására és mennyivel jobban ki kell használni a mezőgazdasági gépeket. Ha például a rétek hektárhozamát 18 százalékkal akarjuk emelni, akkor a tavalyi 36 ezer hektárral szemben az idén 136 ezer hektár rétet és legelőt kell fel­javítanunk. Eddigi gazdag tapasztalataink arra tanítanak, hogy a nagy célok megva­lósítására gondosan fel kell készülni. A mi éghajlati viszonyaink még a téli hónapok alatt is lehetővé teszik, hogy a tavaszi munkákra gondosan felkészüljünk. Ezért pártunk és kor­mányunk az eddiginél sokkal gondo­sabb felkészülésre hívta fel mezőgaz­dasági dolgozóink, de különösen a kommunisták és a nemzeti bizottsá­gok dolgozóinak figyelmét. Egész me­zőgazdaságunkban, vagyis minden me­zőgazdasági üzemben számolunk a termelés emelésével. Szükséges tehát, hogy a haladó mezőgazdasági mód­szerek mély gyökeret verjenek min­den szövetkezetbe, minden egyes pa­rasztgazdaságba. Ennek biztosítására most van a legjobb alkalom. A tél az olyan időszak, amikor legtöbb szabad ideje van a parasztembernek. Már ősidők óta esti összejövetelekre, ba­ráti beszélgetésekre használják fel a téli hónapokat. Most kell tehát a földművesek tudatába vésni, hogyan készüljenek fel a tavaszi munkákra, hogy jobb legyen a termés. A nem­zeti bizottságok, mezőgazdasági szak­iskolák, állami gazdaságok, gépállo­mások és a mezőgazdasági kutatóin­tézetek sok olyan szakemberrel ren­delkeznek, akik nagy segítséget nyújthatnak télen a falusi földműve­seknek. Mezőgazdasági termelésünkbe sok a behozni való, tehát tanulnunk kell. A múlt őszön sok föld a tava­sziak alá szántatlanuil maradt. Raktá­rainkba sok műtrágya van, több kis- és középparaszt azonban még nem is­merte fel annak jelentőségét. És há­nyán még ma is a régi módszerekhez alkalmazkodva tisztíttatlan vetőmagot tesznek a földbe. Ha a földműveseket felvilágosítanánk arról, hogy milyen károk származnak a helytelen gazdál­kodási módszereikből, — bizonyosan helyesebb útra térnének. Számos'- EFSZ, egyénileg gazdálkodó sovány földbe vagy későn vetette el az őszieket. Habár az idő kedvező volt, a kései vetések fejlődése nem kielégítő. Ezért gondoskodjunk felül­­trágyázásukról. A Szovjetunióban be­vált módszer, hogy a tél folyamán apró, érett szerves trágyával felül­szórják a gyengébben fejlődő őszi kalászosokat. Szükséges tehát, hogy nálunk is megvalósítsuk e módszert, mert ezzel 2—4 mázsával emelni tud­juk a gabonafélék terméshozamát. A szövetkezetek megszilárdításához nagyban hozzájárul az egyes szövet­kezetek múlt évi gazdasági eredmé­nyeinek népszerűsítése. A múlt évben szép eredményeket értek el szövet­kezeteink s így csaknem minden ÉFSZ-ben gazdagabb lesz a zárszáma­dás, mint 1954-ben. A szövetkezeti tagok jövedelme sokkal magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. A jól gazdálkodó szövetkezetek ered­ményeit terjeszteni kell, tehát az egyénileg dolgozó parasztok között. Minél többen tudják meg a szövetke­zeti gazdálkodás előnyét, annál töb­ben döntenek majd a közös gazdál­kodás mellett. Ezért fektessünk nagy súlyt az egyénileg dolgozó parasztok nevelésére, akik még jelentős mér­tékben részesei a mezőgazdasági ter­melésnek. A tavalyi tapasztalatokból tudjuk, milyen méreteket öltött föld­műveseink körében a terméshozamok emelésére irányuló kötelezettségválla­lási mozgalom. Ebben az évben még jobban fel kell ébreszteni földműve­seink nemes kezdeményezését és a kötelezettségvállalási mozgalmat a jobb talajművelésre, a műtrágyák használatára, a hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelésére stb. kell irányítani. Ez pedig elsősorban a nemzeti bizottságok dolgozóinak fela­data. A kommunisták és a nemzeti bi­zottságok dolgozóinak figyelme, kell, hogy másra is kiterjedjen. Nekik kell legyőzni az egyénileg dolgozó parasz­tok ingadozását s megnyerni őket a közös gazdálkodás gondolatának. A téli időszak ugyanolyan alkalmas az új szövetkezetek alakítására, mint az aratás utáni vagy bármelyik más idő­szak. A gépállomások dolgozóinak az ed­diginél sokkal nagyobb segítséget kell nyújtaniok földműveseinknek. A gép­állomásoknak csaknem minden szö­vetkezet számára körzeti agronómu­­suk van, akiknek feladatuk ellenőriz­ni a szövetkezetben az egyes mező­gazdasági munkák menetét. Most mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a mezőgazdasági munkákkal kapcso­latos növénytermesztési agrotechnikai intézkedéseket belevegyék az egész évi termelési tervbe. Ez pedig kelj, hogy érdeke legyen minden gépállo­másnak. Hiszen nagyrészt a tervtől függ, hogyan hajtják végre feladatai­kat a traktorosok és részben az is a tervtől függ, hogy milyen lesz a ter­més. Ha a tervek kidolgozásából ki­veszik részüket a gépállomások és a JNB-ok, agro- és zootechnikai szol­gálatának dolgozói — ebben az évben még jobb eredményeket érhetnek el szövetkezeteink. A téli napok lassan elszaladnak. Észre sem vesszük, s megérkezik a tavasz, a jó felkészülés fél sikert je­lent, s a téli munka érleli a nyár gyümölcsét. Ne tétovázzunk, használ­juk ki a téli napokat, hogy ebben az évben még jobb gazdasági eredmé­nyeket tudjunk felmutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom