Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-20 / 20. szám

10 földműves 1956. május 20. i----MÉHÉSZÉT----j Egy szikra méz sincs és nem küldik a cukrot A nagymihályi traktorosok versenye A tavaszi mezei munkák tervének teljesítésében a nagymihályi gépállomás tartja az elsőséget az eper­jesi kerületben. Dacára annak, hogy 2 héttel későb­ben kezdték meg a tavaszi munkákat mint más éve­ken, a traktorosok már közel 90%-ra teljesítették tervüket. A brigádközpontok közül a Veíke Zalužice-i brigád jár az élen, amely már 130%-ra teljesítette tavaszi munkatervét. Ezt az eredményt a meghosz­­szabbított és az éjjeli műszakok, valamint a gép­csoportok alkalmazásával érték el. Ugyancsak nagy segítségükre voltak a szovjet gyártmányú négyzetbe veto gépek, melyek elsőrendűen beváltak a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésénél. A siker titka azonban abban is rejlik, hogy a traktorosok állan 'ó munkaversenyben állnak egymás­sal, traktoregysérenként elért legnagyobb teljesít­ményért és az üzemanyag takarékosságban. A gép­állomás , tavaszi munkaterve' értelmében 54,4 átlag hektár teljesítményt, és 11,2 liter üzemanyag fogyasz­tást terveztek egy gépre. Ezt a tervet azonban sok traktoros magasan túlteljesíti. így pl. Halász János, a Vel’ke 2aluzice-i brigádközpont traktorosa már több mint 100 átlaghektárt ért el, amellett 8,9 literre csökkentette az üzemanyagszükségletet hektáronként. A példás traktorosok közé tartozik Petričko Mihály is, aki S-80-as gépével egymaga 28 hektár alacsony­hozamú rétet szántott fel 3 nap alatt. Az elsőség­ért és az önköltségcsökkentésért folyó szocialista műn­­kaverseny bizonyosan szép eredményeket hoz a ta­vaszi munkák második szakaszában is. Csak így tovább Ez a panasz sok méhész szájából ha i zik el ilyenkor, gyümölcsvirágzás után. A családok már népesek, mert minden élelme* felhasználtak a kis méhek nevelésére. Ha az időjárás kedvezett volna, nemcsak a költőtér­ben, de a mézűrbe is jutna ’a füzek és gyümölcsösök virágainak gazdag nektáréból. Igen, ha . de csak min­den 10 évben, vagy még ennél is ritkábban fordul elő, hogy a sokat emlegetett ,,ha“ elmarad és illatos mézzel telnek meg a lépek. A ritkaság számba menő korai méz­­hozamnak és a tavaszi etetőcukor korai elosztására ne számítsunk rend­szeresen, hisz így van ez évek óta. _Etetnünk mégis csak kell, mert ha nem etetünk, a méhek megölik a he­réket, kiszórják a herefiasításokat, néha a munkásokat is, természetes először a fedetleneket. Ha éhhalál fe­nyegeti a családot, a méhek még a fedett Hasításokat is felbontogatják és kiszívják a táplálékot. Sok méhész nyugodtan nézi a here­üldözést. gondolja, hogy legalább nem pocsékolják a mézet a vastagpotrohú ingyenélők és a család nem indul rajzásnak. Ez nagv tévedés. Ha az időjárás jóra fordul és új virágok nyílnak, a méhek újból neve­lik a heréket és ilyen rossz idő után inkább felébred bennük a rajzási ösz­tön, mintha a gyümölcsvirágzás ide­jét mézgyűjtéssel töltötték volna fel. Mit kell ilyenkor tenni a méhek­kel? Efelől legtöbb méhész hallgat, de ha megszólalnának, akkor is kü­lönböző nézeteknek volnánk tanúi. Édesapámmal közös:n méhészkedem, de még a mi elveink is különböznek egymástól. Ő rendszerint 1 — 1 liter szirupot (balonüveggel) szokott adni a családnak, amikor a méhek a haza­térő herék útját álliák a röpdeszkán. Két—három naponként addig isméte­li az etetést, míg a mézhozam be nem következik. Ha a kedvezményes áron vásárolt cukorból több van, akkor bátrabban etet, viszont a drágább cu’. rőt jobban beosztja. Gyümölcsvirágzáskor, sok méhész .módszerétől eltérően, én felrakom a mézkamrákat még akkor is, ha az A mézkamrát akkor kell megnyitni, amikor a család a fészek nagyrészét elfoglalta és hordás közeledik. Hátsó kezelésű kaptárban ablakon át láthat­juk, hogy a méhek az utolsó (épet is eléggé takarják. Felső kezelésű kap­tárban az elfoglalt léputcákat fölülről kell megítélni. A mézkamra megnyi­tására elég jó figyelmeztető, ha a család a teljes fészek rendelkezésére bocsátása után a felső keretlécekre apró fehér viaszpettyeket ragaszt. Az ország melegebb vidékem a népesebb családok mézkamráját sokszor április közepe táján megnyithatjuk. A mézkamra kései megnyitása a rajzóösztön fölébredését okozhatja. Az olyan családot már bajos a raj­zástól visszatartani. A fekvőkaptárak­­ban méhészeink általában valamennyi lépet egész évben a kaptárban tart­ják. A mézkamra megnyitásának ide­je tehát nem okoz gondot, de sor kerülhet a mézkamra rendezésére, rácsos elkülönítésére. Fejelés A családnak a fészek fölött nyit­nak helyet. A mézkamrát üres léppel vagy műléppel töltik meg. A felső mézkamra megnyitásának ez a Ieg-Nagyobb Az ukrán méhészeti kutatóintézet­ben nagyobb sejtalapú műlépet készí­tettek herelépek építésére, 6,5 mm he­lyett 7,39 mm széles sejtnvomokkal. A méhek a nagyobb heresejteket ki­­é-ítették. Az anya azonban csak ak­kor petézett beléjük, ha a fészekben rendes méretű heresejtek nem voltak, A nagyobb sejtekben nagyobb és ne­hezebb herék fejlődtek. Alanyás családok Tarabuchin B. A., az álanyás csa­ládokat a következőképpen anyásítja meg: a méheket rajládába söpri és pincébe viszi. Itt két napi" éhezteti azután a kaptárba üti és meganyá­sítja. Az anyát zárkába adja be. Az éheztetés ' üvetkeztében az álanyák petefészkében megszűnik a peték fej­időiárás hordásra és mézűr megnyi­tására nem kedvez. Ez évben is így tette. De a mézkamrás kereteket nem üresen adtam a családoknak. Л hizlalt keretek egyik oldalában cuk­ros szirupot öntögettem és úgv ad­tam a m-heknek. A mézkamrákat vas­tagon betakartam, többsoros újságpa­pírral és szalmapárnával. Az újság­papírtól a filc jobb, de ha nincs, ez­zel is lehet olyan melegen tartani a kantárt, hogy a méhek rossz időjárás­kor is dolgozhatnak benn a kaptár­ban. A szirupot elrendezgetik a köl­tőtérben a fiasításos és virágporos 1 épekben koszorúzva, a szélső lépekbe átalánosan. A mézűrben rendszerint semmit sem hagynak, de a lépeket ott is gyönyörűen kitisztogatják. A méhek bőségérzete miatt nem szüne­tel a petézés, hanem méginkább gya­rapodik. A rajzási ösztön sem ébred fel. mert nagy munka a cukorszirup feldolgozása, tárolása, valamint a fiasítás és a kisméhek gondozása — Ilyen művelet után mikor az időjá­rás jóra fordul, a méhek nem a köl­tőteret rendezik, hanem egyenesen a mézűrbe hordanak. Ha csak 8—10 napig tart is a hordás, a méhek ak­kor is megtölthetik a mézűrt, a má­sik családnak, amelyik a heréket meg­ölte, ez az idő még arra sem elég, hogy annyira felerősödjék, mint az előtt volt, míg a heréket meg nem ölte. A cukorkérdést úgy oldom meg. hogy a későn adott tavaszi etető cuk­rot őszi etetésre használom, az őszit pedig tavasszal etetem fel, azonkívül mézet tartalékolok és bolti áron is veszek cukrot az ilyen kedvezőtlen időkre. Persze, egyszerűbb megoldás lenne, ha'az illetékesek idejében gondoskod­nának a cukor elosztásáról. De azok ilyen dolgokat nyugodtan elnapolnak, •mert a méhészek nem követelőznek bá-.-an és okosan. Pedig elsősorban a méhészeken múlik és nem utolsó­sorban a méhészeti vezetőinken, hogy a cukrot idejében kapjuk meg és a mézet is idejében vásárolják fel tő­lünk. Cs. J. egyszerűbb és legelterjedtebb módja. Hizlalt lép híján a rács csak olyan kaptárban maradhat el, melynek fész­ke elég nagy és nem alacsony. Kü­lönösen rakodókaptárhoz alkalmas, mert a mézkamrákat a raktárban vagy műhelyben is meg lehet tölteni és a helyszínen csak a fészekre kell állítani. A fejelés legjobban illik alacsony­­,lépes mézkamrához, mert 1. a méhek a mézkamrát gyorsan elfoglalják, 2. ha nincs lép, műlépet is jól építenek benne, 3. a gyorsan mézzel telő ala­csony lépek távoltartják az anyát a később föléje helyezett második sor léptől, 4. A fészek kevésbé hül le. A család először rendszerint csak egy fiókot kap, ha pedig az nagyjából megtelt, bővítjük. Magaslépes mézkamrához kevésbé való, mert 1. gyengébb család nehe­zebben szállja meg, a méhész sok­szor fiasításos léppel kénytelen föl­csalogatni a méheket, 2. az építkezés a felső mézkamrában annál vontatot­­tabb, minél magasabb a keret, tehát minél távolabb vannak az építő mé­hek a fészektől, 3. ha nincs rács, a magaskeretes mézkamrába az anya könnyebben fölszökik. heresejtek lődése és a család az anyát elfogad­ja. A kétnapos éheztetést a méhek kibírják. Háromnapos éheztetés a méhek egy részének a pusztulást o’’jzta. Hirdetés Kilenc család méh minden felszereléssel, jutányos áron eladó. Gálik István Hrkovce 113. Okr. Šahy A súlygyarapodás ellenőrzésénél ki­tűnt, hogy 1,60 kg a napi súlygyara­podás. A bácskai szövetkezetben sok-sok nehézséget kellett leküzdeni, amíg megtalálták a közös gazdálkodás he­lyes formáit. A szövetkezet 1952-től nagyott fejlődött. Meggyesi Bertalan, az elnök, karöltve a tagsággal, fá­radságot nem ismerve, dolgozik, hogy a szövetkezetük a királyhelmeci járás legjobb szövetkezetei közé kerüljön. Okos gondolat volt a perbetei EFSZ részéről, amikor ‘annakidején ■ elhatá­rozta, hogy téglagyárat épít. A tég­lagyárat 1953 ;únlusába . helyezték üzembe. Kezdetben csak kéziveté«» vályogból égettek téglát. Aradszki Pál vezetése alatt a téglagyár ma már annyira kiépült, hogy csilléken szállítják a téglagyár mellett lévő bányában kitermelt földet. A többi munkát is gépek végzik. A napi ki­termelés átlagban 8000 darab. A téglagyárban a gépésszel és a vezetővel együtt 18 férfi és 7 nő dol­gozik. _ Valamennviöknek egyöntetű kívánsága, a gyár termelésének foko­zása, hogy ezáltal nigyobb jövedel­met biztosítsanak a szövetkezetnek es természetesen maguknak is. Azonban panaszuk is van a téglagyár dolgo­zóinak. Tudniillik a kapálás!, aratási, cséplési és az őszi vetési munkálatok ideje alatt a mezei csoportok kisegí­tésére kell menniök 'és ezalatt a gyár nem dolgozik. Szerintük erre nem lenne szükség, ha a mezei csoportok­nál nagyobb lenne a munkafegyelem s megszűnne a munkából való kima­radás. Meg kell találni a módját an­nak, hogy a gyár egész évben üzem­ben maradjon, hiszen a téglagyár szinte' felbecsülhetetlen segítséget nyújtott nemcsak a szövetkezet épít­kezéseiben, hanem lehetővé tette a családi házak építését is. A téglagyárban dolgozó csoport tagjai munkájukat rendesen végzik. Aradszki Pál, a vezető alig talál olya-Az állattenyésztésben már az el­sők, A legkorszerűbb tehén, lóistálló s modern - szarvasmarha és sertéshiz­laldával rendelkeznek. A téli takar­­mán, biztosítására 8 silógödrük van, és a másik nyolcat most fejezik be. A sertések mellett Jáger. Suszter, Il­lés és Dajka István dolgozik. Sok szép hízót adtak már az államnak ás sok malacot választottak el. Pedig két évvel ezelőtt nem volt olyan, aki igazán a szívén viselte volna az állattenyésztést. Hiba volt .még az is, hogy nem volt sertésól­juk — de ma már mindenük van. — Egy anyasertéstől 12 malacot válasz­tanak el. A súlygyarapodással is elé­gedettek. A tehénistállóban Kalapos Bertalan és Pándi István serényked­nek. Ök gondozzák a hízó- és fejős­teheneket. Országos viszonylatban is jelentős az 1,60 kg-os súlygyarapodás, amit a hízómarháknál elértek. A szövetkezet évről évre gazda­gabb. Van saját autója, traktora és más mezőgazdasági gépe. A múlt év­ben kitüntetést is kapott. Reméljük, hogy ebben az éyben is kiváló ered­ményeket érnek majd el. Illés Bertalan nokat, akiket ki ne lehetne emelni ió munkájukért a» csoportból. A régebbi, munkások közül Berencsik Gizellát, az újabbak közül Dancigné Szabó Ilonát nevezi meg, mint példás jó1 dolgozókat. A férfiak közül Lipták Matej a vágásnál, Uzsák Elemér a berakásnál. Izsák Péter vágás és gépjavításnál, Török Albert a föld­­kitermelésnél tűnnek ki munkájukkal. Végül még meg kell említeni Jakao Lajos gépészt, aki már 68 éyes, de még mindig fiatalos könnyedséggel mozog s szakszerűen kezeli a rábí­zott -gépeket. 100 mázsa hússal többet.. . A hodkovcei szövetkezet a CSKP konferenciájának tiszteletére szép felajánlást tett. Elhatározták, hogy 25 mázsa mar­hahúst és 80 mázsa sertéshúst ad­nak be terven felül. Ezenkívül gondos és alapos munkával biztosítják a ma­gasabb hektárhozamot. Vállalták, hogy a gabonaféléknél 2 mázsával, a takarmányféléknél pedig 5 mázsával magasabb hektárhozamot érnek el, mint amennyit terveztek. Mató Pál Múlt évben az izsai „Vörös Csillag" egységes földmüvesszövetkezetben 60 hektáron keresztsorosan ültették a burgonyát. Amíg a keresztsorosan ültetett burgonyánál 159 mázsa volt a hektárhozam, addig a sorosan ül­­tetettnél 139. A múlt év tapasztala­tait felhasználva ezen az éven is keresztsorosan vetnek. Zambó Lajos Erős elhatározással... A nagykövesdi szövetkezet 27 tagja 120 hektáron gazdálkodik. A tagok ezzel az erős elhatározással fogtak a tavaszi munkákhoz, hogy ebben az évben megerősítik szövetkezetüket. Elhatározásuk — munkájuk alapján ítélve — eredményes lehet. A tavasziak vetését az agrotechni­kai határidőben végezték el. A bur­gonyát ültetése előtt előcsíráztatták. A nagykövesdiek nem feledkeztek meg a kötelezettségvállalásukról sem s Í50 ha helyett 165-ön végezték el a legelöjavítás munkálatait. 38 ha-on az ősziek fejtrágyázását is elvégezték. Nemcsak a munka mennyiségére, ha­nem a minőségére is gondoltak, hogy biztosítsák a magasabb hektárhoza­mot. A múlt évben 2 hektáron ker­tészkedtek s mivel jól jövedelmezett (48 000 Kčs) elhatározták, hogy eb­ben az évben 4 ha-on kertészkednek. Szép a szövetkezet juhállománya is, a tervezett gvapjuhozam a jelek sze­rint meg lesz, s így a múlt évi 68 000 jövedelemmel szemben 110 000 koro­nára számítanak. Illés Bertalan Papp Béla ИА АЩЗЭ|_ ES ZABSOL AtjWI TÄPERJl'KtT AKARUNK. BIZTOSITANI^INT40/AAZSA kUkOPJCABpL, AKKOR ILYEN WEKTARWOZAMOkAT KELLENE ELER.NI г ÁRPÁBÓL 50 Év ALATT 1x ÉRÜNR ELILVEN TERMÉST A fagy hatása a növényekre Késő tavasszal is gyakran kell számolni az erős le­hűléssel, amikor a hőmérséklet eléri a 0 fokot, vagy az alá süllyed. Ilyen esetben beszélünk tavaszi fagyokról. Csak derült, szélcsendes, és nedvességtartalmú nappalok és éjszakák között jelentkezik nagy hőmérsékleti inga­dozás. Ha a fagypont alá süllyed a levegő hőmérsék­lete, a fagy hatása már mutatkozik. Most 'valaki felvet­het^ azt a kérdést, hogy télen miért nem fagy el a növény, amikor nagyobb fagyok uralkodnak. A növény szervezete a téli időszakra a hideg ellen való védeke­zésre berendezkedik, ősszel sok cukrot halmoz fel sejt­jeiben. így a töményebbé vált sejtnedv a hideggel szem­ben a növény ellenálióképesséqét fokozza. Azután a hó is védelmet nyújt a hideg ellen. Tél folyamán jelentkező fagyokat északi fagyoknak nevezzük, mert a téli évszakban jelentkeznek. A nö­vénynek a téli évszakos fagyokkal szembeni ellenállását tél állóságnak nevezzük. A kései tavaszi fagyok az idő­szakos fagyok, melyek akkor keletkeznek, amikor az idő már felmelegszik és hosszabb időn át eléri a 20 fo­kot, vagy még ennél magasabb hőmérsékletet. Ilyenkor okoz a legnagyobb károkat a kései fagy mert a fej­lődésnek indult növény sejtjei vízzel vannak teje. A sejtek közötti járatokban a víz megfagy, a jégkristályok kiszívják a vizet és a sejt élnéd vtelenedik. Énnek kö­vetkeztében a növény elszárad. Vannak növények, ame­lyek a késői faggyal szemben is ellenállók, de vann nagyon érzékenyek is. A fagy iránt legkényesebb a b< paradicsom, uborka és tök. Gabonaféléknél a fagy hatá abban mutatkozik meg, hogy a bokrosodási csomókb az edénnyalábok megbámulnák, a levél egyes helyek felhólyagzik. A szalma szára eldől, a kalász megfehér aik. Gyökerei azonban ragaszkodnak az élethez és egészséges marad, új hajtásokat növeszt. Kalászosai: közül a rozs a legérzékenyebb a késő tavaszi fagy h tasával szemben, A késői fagyok gyümölcsfáinknak nagyon ártanak, legérzékenyebb az alma és a kajszib rack. A szőlészetben is nagy károk keletkezhetnek nern védekezünk ellenük. Védekezés a késői fagyok ellen a füstölés. A mete rologiai állomás minden esetben jelzi a fagy közeiéi tét. Ekkor gyümölcsöseink és növényeink közé nedv szalmát, vagy gallyat hordunk, hogy kellő időben me. gyújthassuk, hogy a füsttel teljesen körülvegyük a n vényeket ezáltal csökkentjük a fagy hatását. Minél S' rubb a füst, annál sikeresebb a védekezés a fagnv szabad nagy tüzet rakni, mert akkor tust felfele száll és nem csökken a fagy veszély Nai k°y:etk.e„ztében a gyümölcsfában is kárt tehetün Ha a füstölő reszt tökéletesen elvégezzük, akkor a ká teteit nem teljesen, de jelentősen csökkenthetjük. Kesztheh A mézkamra megnyitásának ideje A perbetei téglagyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom