Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-20 / 20. szám

Д szocialista faluért! yfoalŕtad Földműves A FÖLDMŰVEL ESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. május 20. Ára 40 tillér VII. évfolyam, 20. szám A leninizmus és a CSKP zászlaja alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága május 13-án a prágai Vár Spanyol-termében ünnepélyes ülést tartott, amelyet pártunk jelentőség­teljes eseménye. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 35. évfordulója megünneplésének szen­telt. Az ülésen a CSKP KB tagjain és póttagjain kí­vül megjelent a párt vaíamennyi alapító tagja és érdemes harcosa, hazánk üzemei, városai és falvai pártszervezeteinek képviselői. A Marx, Engels, Lenin fényképével és Klement Gottwald mellszobrával díszített elnöki emelvényen helyet foglaltak a CSKP KB politikai irodájának tag­jai és póttagjai, valamint a CSKP KB titkárai. Az elnöki emelvényen helyet foglaltak még azoknak a legérdemesebb kommunistáknak képviselői, akik már 35 éve hűségesen hordják a párt zászlaját. Az ünnepi ülést Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára rövid beszéddel nyitotta meg. A jelenlevők tapsvihara közepette üdvözölte a párt régi harcosait. Utána Václav Kopecký elvtárs vette át a szót, hogy ünnepi beszédet mondjon, amelyben is­mertette pártunk 35 éves küzdelmének dicső múltját. Az ülést az Internacionálé hangjaival fejezték be. Az ülés lefolyása pártunk törhetetlen erejének, egy­ségének és harcképességének meggyőző megnyilvá­nulása volt. A gyűlésen megnyilatkozott a párt hű sége dicső forradalmi hagyománya iránt. Megnyilat­kozott az a szilárd elhatározás, hogy teljes mérték­ben érvényesítse a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tapasztalatait és következetesen haladjon az alkotó leninizmus útján, győzelmesen fe­jezze be a szocialista társadalom építését a Cseh­szlovák Köztársaságban. Az ülés részvevői szombaton megtekintették a Nem­zeti színházban a Párizs lángjai című balett ünnepi előadását. Vasárnap délután barátságos beszélgetésen vettek részt, amelyet a CSKP Központi Bizottsága rendezett a prágai Vár helyiségeiben. 1200000 katonát szerel le a Szovjet kormány A Szovjetunió külügyminisztériumának Szmolenszk-téri palotájában hét­főn este fél 9-kor a szovjet és a külföldi sajtó képviselői előtt ismertet­ték a Szovjet kormány új leszerelési kezdeményezését. Az úgynevezett Kék-teremben mintegy 60 külföldi és szovjet újságíró részére Iljicsov elv­társ, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője adott tájékoztatást. A Szovjetunió kormányának nyilat­kozata a leszerelés kérdésében hang­súlyozza, hogy a nemzetközi viszo­nyokban bekövetkezett új fejlődés milyen örvendetes eredményeket ho­zott. A Szovjet kormány azért, hogy még inkább elősegítse a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődését, el­határozta, hogy 1957 május 1-ig újabb egymillió 200 000 fővel csök­kenti a- Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. Az NDK területén jelentős csapategységeket oszlat fel, s ezzel több mint 30 000 embert szerel le. A hódi szövetkezetben időben elve­tették a 36 hektárnyi cukorrépát, amely már szépen zöldéi. A tervezett 275-tel szemben 320 mázsás átlagos hektárhozamot akarnak elérni a szövetkezet tagjai. Ezt úgy érik el, hogy az ideiében elvégzett egyelésen kívül a fejlődés szakában többször sarabolják, gyomtalanítják a növény­zet talaját. A terv szerint 8 nap alatt kell elvégezniük az egyelést. Azzal azonban, hogy a falu valamennyi asz­­szonyát bevonják az egyelésbe — Feloszlatja a Szojetunió katonai is­koláinak egyes részlegeit. Használaton kívül helyez 375 hadihajót, csökkenti a hadikiadásokat, a leszerelt katoná­kat a békés alkotó munkában alkal­mazza. A külföldi sajtó megjelent képvise­lőire nagy hatást tett a Szovjet kor­mány nyilatkozata. Többen hangsú­lyozták annak a ténynek a fontossá­gát, hogy e .jelentős lépésre közvet­lenül a küszöbön álló francia-szovjet tárgyalások előtt került sor. még azokat is, akik nincsenek a szö­vetkezetben — 2 nanoal a határidő előtt elvégzik az egyelést. Melicháő Anna már 67 éves, de elsőként je­lentkezett az egyelésre. Az 58 éves Horváth Mária se akar lemaradni és vállalta, hogy fél hektáron elvégzi az egyelést. Rajtuk kívül még többen is jelentkeztek a szövetkezetbe hogy szorgalmas munkájuk nyomán minél gazdagabb legyen a termés, minél több legyen a cukor. Krajčovil Országszerte megindult a növényápo­lás. Benedek István és Ibolya Zoltán a galántai állami gazdaság tallósi rész­legének dolgozói naponta 2 hektáron végzik el a cukorrépa sarabolását. Alsótúron kapálják a kukoricát Az Ipolyság .járásbeli alsó túri szö­vetkezetben hónap 12-én taggyűlé­sen tárgyalták a pótjutalmazás beve­zetésének fontossságát. A környékbe­li szövetkezetek jó eredményeit lát­va, elhatározták, hogy mind az állat­­tenyésztésben, mind a növényter­mesztésben bevezetik a pótjutalma­zást. Ennek eredménye máris meglát­szik a tagok igyekezetén, akik a já­rásban elsőként végezték el a 14 hektár kukorica kapálását. A pótju­­talmazás tudata jobb, szorgalmasabb munkát eredményezett. Hoksza Helytállnak a munkában Az egész járásban alig van olyan falu, ahol olyan szépek lennének az őszi és a tavaszi vetések, mint a sellyei EFSZ földjein. Igaz, hogy Hatvani István agronómus és a tagok mindent elkövettek, hogy eredményes legyen a munkájuk. A tavaszi mun­kák alatt különösen jól dolgoztak Hlavatí Tibor, Ferenci Lajos, Darázs Ferenc és Kopacsik Lajos. A szövet­kezetben már hozzáfogtak a cukor­répa sarabolásához. A kertészeti csoport is helytáll a munkában. Több mint 136 000 palán­tát ültettek ki. Nagy mennyiségű spenótot, fejessalátát, karfiolt s kar ralábét adtak át a közellátásnak. A sertésgondozők sem maradnak el. Terven felül 136 malacot neveltek fel s ezt eladták a község lakóinak. Igv aztán nem kell attól félni, hogy nem lesz miből fizetni. Hankó A mezőgazdasági gépkiállításról Immár másodszor nyílt meg a Prága melletti Repi-ben a mezőgazdasági gépkiállítás. A kiállítás háromszor akkora, mint a tavalyi. Szemléltetően bemutatja, milyen segítséget nyújt államunk a nagyüzemi gazdálkodásnak és azt, hogy milyen befolyása van a gépesítésnek a munkatermelékenység növelésére. A múltban rendezett mezőgazdsági kiállításokon soha nem lát­hattak a mezőgazdasági dolgozók annyi tökéletes gépet, mint ezen. Akinek alkalma nyílik, nézze meg ezt a kiállítást. Nyolc helyett 6 nap alatt egyelik ki a cukorrépát Nagyra nőtt az ősszel idejében elvetett rozs a nádszegi szövetkezet föld* jein. Kürti Dávid, Nagy Imre és Szabó János kaszája nyomán széles ren­dek dűlnek a földre. Jól tejelnek majd tőle a tehenek. A takarmányon a sor E napokban számos szövetkezet és állami gazdaság vezetői lélegzenek fel megkönnyebbülten: sikerült az álla­tokat átteleltetnünk, nincs vesztesé­günk. A sóhajok mögött súlyos hibák rej­lenek, melyek részben a takarmány hiányának biztosításából, részben pe­dig pazarlásból, a tervszerűtlen ta­karmányozásból eredtek. Több gazda­ságban a könnyelműség azt okozta, hogy nemcsak a szálastakarmány, de már az alomszalma is elfogyott. Alig várták — szinte húzták volna a zöl­det a felfelé — hogy hozzányúlhassa­nak. Például a nagykeszi állami gaz­daság csak azt várta meg, hogy a legelő kizöldüljön. Már áprilisban le­geltettek. Az állatok csak nyalni tud­ták a füvet, de nem legelni. Azok a szövetkezetek, és állami gazdaságok, ahol szívügyüknek tar­tották a rendszeres takarmányozást, ott nincs fennakadás s tervszerűen kezdik meg a zöldtakarmány eteté­sét, nem pedig araszos korában 2—3 héttel ezelőtt. Szövetkezeteink példát vehetnek a királyhelmeci járásban lévő bodrog­­szerdahelyi szövetkezettől. Ott a tervszerű takarmányozás eredménye­képpen most is bőven van szálas és silótakarmányuk. Ugyancsak jó pél­dával jár elől a bolyi szövetkezet is. Ök sem szűkölködnek takarmányban. Ezt bizonyítja, hogy tejbeadásukat az első negyedévben 316 százalékra tel­jesítették. A nagymegyeri járásban lévő nyá­­rasdi EFSZ-nek pedig annyi takar­mánya van, hogy egyes szövetkezet­nek tud kölcsönözni is. Egyes gazdaságokban helytelenül nekifogtak a zöldlucerna etetésének s egyéb herefélékkel etetik az állato­kat, tekintetnélkül arra, hogy az ál­lat hasznossága arányos-e az elfo­gyasztott takarmány mennyiségének értékével. Ha ezt így folytatjuk, a nyár folyamán feletetjük a legérté­kesebb takarmányt s télire nem ma­rad fehérjedús takarmányunk. Ha egész éven át jól akarunk ta­­karmányozni, vegyük elő a fiókban porosodó egész évre szóló takarmány­tervet sn mind a vetésterületet, mind a zöldfogyasztást aszerint irányítsuk. Vizsgáljuk át vajon megfelel-e ter­veinknek, figyelembe véve a második ötéves tervben lefektetett irányelve­ket és a múlt évi tapasztalatokat. Ne felejtsük el, hogy ebben az évben Szlovákiában 15,7 %-kai kell emel­nünk az állattenyésztést s több mint 9 %-kal az áltagos tejhozamot. Ehhez pedig több s jobbminőségü takar­mányra van szükségünk. Ezért a ta­­karmányterv szigorú ellenőrzése s betartása nagyfontosságú. A tervnek pontosan magában kell foglalnia, hogy mennyi takarmányt termelünk s ho­gyan osztjuk fel helyesen ezt a mennyiséget az esztendő minden sza­kaszára. Fontos, hogy jól beállítsuk a zöld futószalagot, mert ezzel, könnyen biztosíthatunk egész évre szóló zöld­­takarmányt. Ugyancsak gondoskod­junk a silózáshoz nagy tömeget adó zöldanyagról. Ennek érdekében ké­szüljünk fel, hogy a korán lekerülő takarmánynövények földjét azonnal hasznosítsuk másodnövények vetésé­vel. Itt legyünk különös tekintettel a silókukoricára, amely tejesérésben silózva a zöldtakarmányok közül a legtöbb és legértékesebb takarmányt biztosítja. Számos gazdaságban, ďe különösen az egyénileg gazdálkodók előtérbe helyezik és kedvelik a csa­­lamádét. Igaz, ez is zöldtömeget nyújt, de tápértéke nem hasonlítható össze a silókukoricával. Ahhoz, hogy valóban megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítsunk és télire is elraktároz­zunk belőle, — ahol lehetséges szer­vezzünk takarmányos csoportokat, l nnék az lesz a feladata, hogy egész éven át gondoskodik külnöféle takar­mánykeverékek vetéséről, a herefélék gondozásáról, a széna és herefélék szárítókon való szárításáról, annak betakarításáról és megfelelő sllóta­­karmányról. Ha azt akarjuk, hogy nagy tápér­­tékü takarmányunk legyen, tudnunk kell, mikor kaszáljuk, illetve silózzuk a növényeinket. Tudniillik az évelő takarmánynövények őszi és tavaszi takarmánykeverékek termésének táp­értéke függ a kaszálás idejétől. A ta­karmány fiatal állapotban nagymér­tékben emészthető. Szénájának táp­értéke akkor felér egy abrakkal. Az ilyen szénában a fehérjékből annyi van, mint a szemes árpában vagy zabban. Mindez arra az időszakra vo­natkozik, amikor a füvek éppenhogy kihányták bugájukat, illetve kalászu­kat, vagy a herefélék virágozni kez­denek. Ezután minél tovább nőnek, érnek, szénájuk emészthető fehérje­­tartalma és keményítőértéke annál kisebb. Ennél nagy feladat hárul a gépállomások, brigádok dolgozóira, agronómusaira is. Ha elérkezik a ka­szálás időpontja egy percet sem vár­junk, hogy minden zöldet időben fel­száríthassunk, illetve lesilózunk. Nagy hiba, hogy még a mai napig is több helyen a földön szárítják a hereféléket, szénát és egyéb takar­mányt. Az ilyen szárításnál — ha napos időjárás esetén szemre kifogás­talan is a széna — bebizonyított tény, hogy 30 % fehérjecsökkenés és 40 0/0 keményítőegység forog fenn. Még rosszabb a helyzet, ha az időjárás csapadékos. Ilyen esetben a takar­mányfélék a földön rothadnak, elér­téktelenednek. így azután haza már csak értéktelen anyagot viszünk. Ilyenformán nem nagy értelme volt az őszi és tavaszi rét és évelő takar­mányok műtrágyázásának, gondozá­sának. Hiába nyertünk nagyobb tö­megű anyagot, ha a minőségre nem fordítunk kellő gondot. Erre rájöttek a hidaskürti állami gazdaság dolgozói is. Tavaly hófelfo­­gókat kölcsönöztek és két hektáron azokon szárították a herét. A különb­ség mind munkában, mind tápérték­ben óriási volt. A szárítókra rakott herével nem gyűlt meg a bajuk, de a földön szárítottakkal igen. A lekaszált herét eső után át kellett forgatni. Két nap múlva megint megázott, új­ra forgatni kellett. A forgatásnál, íj у ü,it esnél a levelek letöredeztek s így fekete, értéktelen lett a takar­mány, mire kazlakba tudták hordani. Ezzel szemben a szárítókra rakott here szépen, hiba nélkül felszáradt s értéke felért a szemestakarmányéval. Az állami gazdaság vezetői tanulva a múlt évi tapasztalatokból, 500 da-, rab szárítót készítettek, amely ele­gendő 22 hektár zöldtömegének szá­rítására. Tanácsos lenne, ha a járási mező­­gazdasági osztály dolgozói a nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetői nagyobb gondot fordítanának a takar­mányszárítók alkalmazására. Erre á célra használjuk fel a hófelfogó áll­ványokat is, melyeket az illetékes szervek szívesen a mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére bocsátják. Ebben az időszakban gyakran elő­fordul, hogy pazaroljuk a zöld takar­mányt csak azért, mert pillanatnyilag bőségben vagyunk, vagy nem tartjuk megfelelőnek a szárításra. Ha úgy látjuk, hogy a keverékek elvénülnek amiatt, hogy megfelelő időben nem tudjuk feletetni őket, feltétlen silóz­zuk be. Jó silózás által értékes nedv­­dús takarmányt nyerünk arra az idő­szakra, amikor valami oknál fogva nem tudunk hozzájutni zöldtakar­mányhoz. Ezért takarítsuk ki a meg­lévőt és építsünk új silógödröket. Gondos takarmányszárítással és gazdaságos takarmányozással teremt­sük meg feltételét annak, hogy az ötéves terv első éve által kitűzött irányelveket az állattenyésztésben maradéktalanul teljesítsük. ■H h Ы

Next

/
Oldalképek
Tartalom