Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-13 / 19. szám
2 FŠldifives 1956. május 13. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK IRÁNYELVTERVEZETE a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére A szocialista országépitö munkánkban elért eredmények, amelyek megnvivunulnak a népgazdaság fejlődésében, a nép anyagi és kulturális színvonala emelésében és a népi demokratikus rendszer szilárdításában, bizonyítják Csehszlovákia Kommunista Pártja által a szocializmus építése szakaszán kitűzött vezérvonal helyességét, bizonyítják népünk öntudatosságát és alkotó igyekezetét. Az 1949—1953-as években až ipar felépítésével és átépítésével, valamint a nehézipar elsődleges fejlesztésével sikeresen teljesítettük a szocialista iparosítás alapvető feladatait. Az első ötéves terv végén a termelőeszközök termelése 2,3-szeresen lépte túl a háború előtti szintet. A gépipar, amelynek fejlesztése és felépítése az első ötéves terv egyik alapvető jellege és eredménye, a háború előtti termelési szintnek majd négyszeresét érte el. A gazdaság szocialista felépítése és átépítése mély hatást gyakorolt a társadalmi élet valamennyi szakaszára. Gazdaságunk válságok és munkanélküliség, a kapitalizmus eme kisérő jelenségei nélkül fejlődött. Növekedett munkásosztályunk ereje, tovább emelkedett kulturális-műszaki színvonala és jelentősége társadalmunkban, megszilárdult szövetsége a dolgozó parasztsággal. Jelentős eredményeket értünk el a Szlovákia és a cseh országrészek között a történelem során keletkezett gazdasági szintkülönbség kiküszöbölésében. Szlovákia iparosításával és nemzeti kultúrája fejlesztésével megszilárdult nemzeteink testvéri szövetsége. A népgazdaság fejlesztésével az első ötéves terv során megteremtettük annak alapjait és feltételeit, hogy gyors ütemben tovább emelkedjék a lakosság anyagi és kulturális színvonala. . E kétségtelen sikerek ellenére az első ötéves terv utolsó éveiben komoly fogyatékosságok mutatkoztak a . népgazdaságban. Különösen a tüzelőanyag, az energetikai és a nyers. anyagalap, valamint a mezőgazdasági termelés fejlődése maradt le. Ezen ágazatok termelésének ki nem elégítő fejlődése fékezte a termelőerők fejlődését s különösen a mezőgazdasági termelés fejlődésében a lemaradás a lakosság életszínvonala növekedési ütemének lassúbbodását okozta. Az 1954 és 1955-ös években ezért e hiányosságok kiküszöbölésére összpontosítottuk a figyelmet. Ily módon az elmúlt két évben bizonyos javulást értünk el a szénfejtésben, a villanyenergia termelésében és megkezdődött az előfeltételek megteremtése ezen •ágazatok nagy terjedelmű felépítése irányában. A mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemének biztosítására fordított igyekezet is eredményes volt. Az elmúlt két év során lényegésen növeltük a közszükségleti árucikkek termelését és ez, valamint a népgazdaságban elért többi siker lehetővé tette a lakosság személyes fogyasztásának jelentős növelését, éspedig az allami kiskereskedelmi árak rendszeres csökkentése, valamint a munkások és alkalmazottak béreinek és fizetéseinek növelése útján. Gyors ütemben növekedett a földművesek reáljövedelme is, amelyre hatást gyakoroltak nemcsak a mezőgazdasági termelésben elért jobb eredmények, hanem elsősorban a kötelező beadások normáinak csökkentése, a mezőgazdasági termékek egész sorában a begyűjtési és felvásárlási árak emelése, valamint az ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak lényeges csökkentése. * * * Komoly hiányok vannak még a népgazdaság műszaki színvonalának eme- Jésében és a beruházási építkezés szakaszán. Nem fordítottunk kellő figyelmet a technológia megjavítására, a termelés és a segédmunkálatok gépesítésének tökéletesítésére. A feladatok nem teljesítése a beruházási építkezés szakaszán kedvezőtlenül befolyásolja a termelőerők fejlődését és a lakosság életszínvonalát. Ez különösen nyomasztóan mutatkozik a lakásépítkezés terén. A párt és a kormány irányelvei különösen az 1954—1955-ös években az e szakaszokon mutatkozó hiányok kiküszöbölésére irányították a figyelmet. A párt. az állami és a gazdasági apparátus, az összes fokozatú nemzeti bizottságok és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kitartó szervező munkájára van szükség a párt és a kormány ezen alapvető irányelveinek megvalósítása végett. Ez fontos feltétele a második ötéves terv feladatai teljesítésének. * * * A gazdasági és a kulturális építés szakaszán elért eredmények lehetővé teszik, hogy a második ötéves terv során a következő célokat tűzzük ki: lényegében befejezzük a szocializmus anyagi termelési alapjának felépítését és elérjük azt, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaságban is döntő túlsúlyba kerüljön; országunk természeti és gazdasági adottságainak teljes felhasználásával a szocialista világrendszerben az együttműködés fejlesztése és a munka nemzetközi megosztása alapján biztosítsuk a termelőerők gyors fejlődését, és így hozzájáruljunk ahhoz, hogy a szocialista világrendszer a kapitalizmussal való békés verseny során fölénybe kerüljön; a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésével és szilárdításával, a társadalmi munkatermelékenység alapján a termelés növelésével lényegesen tovább emeljük a nép anyagi és kulturális színvonalát mind a reáljövedelem és a személyes fogyasztás növelése útján, mind pedig a csökkentett munkaidő folyamatos bevezetése segítségével, hogy így további kifejező bizonyítékát adjuk a szocialista társadalmi rend fölényének. A második ötéves terv e feladatainak biztosítása elsősorban a következőket követeli meg: 1. Továbbra is biztosítani kell a nehézipar és annak magva, a nehéz gépipar elsődleges fejlesztését, mivel ez az alapja a népgazdaság valamenynyi ágazata gyors és tartós fellendülésének, a munkatermelékenység növelésének és az ország védelmi képessége megszilárdításának. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a fűtőanyag és nyersanyagalap gyorsabb ütemű fejlesztésére. Az energetika felépítésében a szükséges időelőnyt kell elérni. 2. Lényegesen növelni kell a mezőgazdasági termelés belterjességét és a mezőgazdasági munka termelékenységét. A hektárhozamoknak és a gazdasági állatok hasznosságának jelentékeny növelésével az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban lényegesen meg kell közelíteni a legfejlettebb mezőgazdasági termeléssel rendelkező államok színvonalát. 3. Jobban és hatékonyabban kell feltárni és kiaknázni országunk természeti kincseit. 4. A munkásoknak, a parasztoknak és a dolgozó értelmiségnek, különösen a tudományos és műszaki dolgozóknak a legszorosabb együttműködésben biztosítaniok kell a tudomány és a technika maximális kihasználását a termelés fellendítésére, a munkatermelékenység növelése és a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében a legtökéletesebb technológiai folyamatok bevezetésével, kiterjedt gépesítéssel, a termelési folyamatok fokozatos automatizálásával, a villamosítással és a chemizálással. A tudományos és ku-I. IPAR í. Az ipar nyerstermelését legalább 50 százalékkal kell növelni. Ebből a termelőeszközök, (A csoport) termelését 57 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelését (B csoport) 40 százalékkal kell növelni. 2. A legfontosabb termékek termelésében legalább a következő eredményeket kell elérni: Kőszén barnaszén koksz — összesen villanyenergia vasérc nyersvas acél hengerelt anyag elsődleges alumínium hajtóanyag kénsav nitrogéntrágya foszfortartalmú trágya polyvinylchlorid műfonal ebből; szintetikus fonal váltó és egyenáramú villanymotorok nyersolaj motorok vegyiipari berendezés hengerlöberendezés cementgyári berendezés motoros mozdonyok villanymozäonyok fémforgácsoló szerszámgépek ebből különleges és specializált gépek automaták és félautomaták sajtoló formázó gépek textilipari berendezés élelmiszeripari berendezés teherautók személygépkocsik hengeres csapágyak traktorok mezőgazdasági gépek ebből répakombájnok ellenőrző, optikai, laboratóriumi és villanymérő eszközök, Irodai gépek és gyógy-mechanika motorbiciklik, motoros kerékpárok és scooterek varrógépek porszívók fényképező gépek televíziós készülékek háztartási hűtőszekrények háztartási mosógépek cement mész tetőfedő cserép tégla építkezési alkatrészek összesen táblaüveg egészségügyi keramika bútor fehérítetlen celulóze papír pamutszövet selyemszövet len és féllen szövetek gyapjúszövet kötött alsónemü kötött felsőruha lábbeli összesen hús összesen nyers zsír konzumtej vaj növényi étzsiradék szappan cukor Az 1960. évi termelés terjedelme 26 százalékkal 29,30 mill, tonna 49 százalékkal 57,79 mill, tonna 23 százalékkal 8,63 mill, tonna 68 százalékkal 25,34 mid. KWŐ. 46 százalékkal 3,63 mill, tonna 60 százalékkal 4,78 mill, tonna 46 százalékkal 6,54 mill, tonna 47 százalékkal 4.38 mill, tonna 125 százalékkal 56,0 ezer tonna 110 százalékkal 1,7 mill, tonna 46 százalékkal 560,0 ezer tonna 133 százalékkal 141,0 ezer tonna N 59 százalékkal 156,5 ezer tonna P2O5 3 szorosan 9,0 ezer tonna 36 százalékkal 66,6 ezer tonna 3,5-szörösen 3,2 ezer tonna 75 százalékkal 2,300 MW 58 százalékkal 1.260 ezer HP 158 százalékkal 75 ezer tonna 165 százalékkal 41 ezer tonna 197 százalékkal 22 ezer tonna 4-szeresen 879 darab 8,2-szeresen T'ú darab 74 százalékkal 27,3 ezer darab 7,2-szeresen * 1000 darab 4,8-szeresére 1350 darab 37 százalékkal 6800 darab 111 százalékkal 34 800 tonna 4,8-szeresére 270 millió korona 2,9-szeresére 380 millió korona 50 százalékkal 15 800 darab 4,4-szeresére 55 000 darab 2-szeresére 28,5 millió darab 2,3-szeresére 28 3uC darab 78 százalékkal 970 millió korona 2,7-szeresére 1900 darab 2-szeresére 1527 millió korona 3,2-szeresére 325 ezer darab 40 százalékkal 110 ezer darab 30 százalékkal 220 ezer darab 69 százalékkal 245 ezer darab 12,8-szeresére 220 ezer darab 4,3-szorosára ' 130 ezer darab 37 százalékkal 280 ezer darab 56 százalékkal 4520 ezer tonna 46 százalékkal 2256 ezer tonna 2,1-szeresére 17,10 millió négyzetméter 63 százalékkal 2724 millió egységtégla 3,3-szorosára 15j30 ezer köbméter 26 százalékkal 26,5 millió négyzetméter 41 százalékkal 10,2 ezer tonna 20 százalékkal 1,69 mid. korona 34 százalékkal 425,7 ezer tonna 27 százalékkal 437,1 ezer tonna 29 százalékkal 439,0 millió méter 19 százalékkal 60,6 millió méter 19 százalékkal 65,7 millió méter 20 százalékkal 47,2 millió méter 28 százalékkal 42,1 millió darab 42 százalékkal 44,6 millió darab 21 százalékkal 76,1 millió pár 33 százalékkal 457,5 ezer tonna 33 százalékkal 57,5 ezer tonna 19 százalékkal 1024 millió liter 61 százalékkal 69 7 ezer tonna 28 százalékkal 116.5 ezer tonna 58 százalékkal 55,5 ezer tonna 51 százalékkal 991,8 ezer tonna 3. Lényegesen növelni kell a munka termelékenységét és a termelés gazdaságosságát: _ , az új technikának az ipar minden ágazatában való leghatékonyabb alkalmazásával, különösen a legnagyobb teljesítőképességű gépek bevetésével a: géppark korszerűsítésével és rekonstrukciójával, valamint új technológiai folyamatok alkalmazásával; a fűtőanyag, az energia, a fém, a nyersanyag, az építkezési anyag, különösen a fa maximális megtakarításával. A megtakarítást elsősorban a nyersanyag és az anyag jobb, komplex felhasználásával, a gépek és a berendezések súlyának csökkentésével, a nem kielégítő mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyag és anyag új fajtákkal való helyettesítésével, a termékek kiváló minőségének elérésével és a selejt következetes csökkentésével kell elérni; a termelés terjedelme jobb kiaknázásának biztosításával, a termelési folyamat szervezésében előforduló hiányok kiküszöbölésével különösen a berendezések egyenletes kihasználása és a termelési szűk keresztmetszetek kiküszöbölése útján. , Ezen intézkedések és valamennyi további belső forrás teljes kihasználása alapján legalább 16 százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés önköltségét. 4. Az atomenergiának a békés építés céljaira való felhasználásában a termelőerők új minőségi fokra való fejlesztésének alapját kell látni Szorosan együttműködve a Szovjetunióval és a népr demokratikus államokkal, a második ötéves tervben meg kel! teremteni annak előfeltételeit, hogy a harmadik ötéves tervben szélesebbkörűen használhassuk fel békés célokra az atommagenergiát. E célból atomkísérleti központot kell létesíteni, amely legalább 150 ezer kilowatt teljesítményű, tervezésileg elő kell készíteni további atomközpontok felépítését, tervezésileg elő kell készíteni és meg kell kezdeni az atomenergia széleskörű békés felhasználásához szükséges további berendezésének építését. Lényegesen bővíteni kell a rádioak tív sugárzás és a jelzett elemek alkalmazását az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és e téren ki kell bontakoztatni a tudományos kutató munkát. 5. Hogy az ipar fejlődését ásványi anyagokkal biztosítsuk, és hogy a földtani kutatás szükségszerűen megelőzze a tervezést és az építést' a földtani kutatást úgy kell fejleszteni, hogy a legfontosabb ipari ásványanyagok geológiai tartalékai legalább a következőképpen növekedjenek: a kőszén-tartalék 70—80 százalékkal, a barnaszén 20—25 százalékkal, a lignit 55—65 százalékkal, a földgáz 70—75 százalékkal, a vasérc 45—50 százalékkal, a réztartalmú ércek 90—100 százalékkal. az. ólom-cink tartalmú ércek 90—100 százalékkal. Komplex alapvető földtani kutatást kel! végezni különösen a Barrendienben, a Krušné Horyban, a lesenikyben, a Szepesi-Gömöri érchegységben, a karbon és tercier medencékben és a többi, eredményekkel biztató területen. tató szervezetek munkáját a népgazdaság fejlesztése alapvető kérdéseinek megoldására kell összpontosítani. 5. A népgazdaság arányos fejlesztésével összhangban folytatni kell Szlovákia iparosítását és tovább kell szilárdítani nemzeteink testvéri szövetségét. 6. Fejleszteni kell a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség aktivitását és alkotó kezdeményezését, amely a szocialista gazdaság kimeríthetetlen forrása és teljes mértékben ki kell aknázni a dolgozók tapasztalatait. 7. Valamennyi szakaszon lényegesen emelni kell az irányító és szervező munka színvonalát. E célokkal és alapvető feladatokkal összhangban Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a népgazdaság egyes szakaszainak az 1956—1960-as években való fejlesztése érdekében a következő irányelveket tűzi ki: Hogy a szlovákiai ipar további fejlesztését saját energetikai és nyersanyagalapja biztosítsa, fokozott figyelmét kell fordítani a felkutatott szlovákiai ásványanyag tartalékok bővítésére. — 6. A fűtőanyag-iparban maximálisan fejleszteni kell a fűtőanyag-alapot összhangban Csehszlovákia népgazdaságának növekvő szükségleteivel és biztosítani kell, hogy fokozott segítséget nyújtson kokszosítható szénben a többi népi demokratikus államoknak. Elsődlegesen kell biztosítani a szánfejtést az ostrava-karvini, a mostí és a sokolovói szénkörzetben, valamint a szlovákiai fűtőanyag-alap fejlesztését. Fel kell tárni a pétipeski, a chomutovi és a vintirovi körzeteket és Kelet-Szlovákiában meg kell kezdeni a lignit fejtését. A kőszénbányák kapacitásának kihasználását 8 százalékkal, a barnaszénbányákét pedig 8,6 százalékkal kell növelni. A fűtőanyag ágazatában növelni kell a beruházások terjedelmét, éspedig úgy, hogy az a második ötéves terv folyamán 115 százalékkal nagyobb .legyen, mint az 1951—1955-ös években. A beruházási építkezésnek az eddigi bányák rekonstrukciójára és különösen az új bányák feltárására kell összpontosulnia, hogy a harmadik ötéves tervben is biztosíthassuk a fejtés folyamatos növekedését. A következő kapacitásokat kell üzembe helyezni: a kőszén-, barnaszén- és lignitbányákban összesen 29,7 millió tonnát, a szénmosókban és osztályozókban 16,7 millió tonnát és a brikett-készítőkben egymillió tonnát. El kell érni, hogy az alapvető földtani kutatás és a földtani feltáró munkák a fűtőanyag-alap fejlesztése érdekében elérjék a szükséges időelőnyt. A földtani kutató munkákat elsősorban az ostrava-karvinai bányakörzetre, az északcsehországi barnaszén medencére és az új szlovákiai medencékre kell összpontosítani, A világítógáz termelését 29 százalékkal, a földgáz termelését pedig nyolcszorosára kell növelni. Az iparnak és a lakosságnak gázzal való jobb ellátása érdekében növelni kell a földgáz termelését a dél-morva és nyugat-szlovákiai lelőhelyeken és Urinban meg kell kezdeni egy gázmű építését. Lényegesen ki kell bővíteni a gáz távolsági vezetékrendszerét. Az alábbi fontosabb gázvezetékeket kell lefektetni: Olomouc—Pardubice, Trnava— Žilina—Martin, Brno—Olomouc, Židlochovice—Znojmo, Klášterec—Karl. Vary—Sokolov. E vezetékek és további mellékágak felépítésével ki kell alakítani a gázvezetékek egységes rendszerét. 1958-ig meg keli valósítani a gáz termelésének és fogyasztásának országos diszpécser-rendszerét. 1960- ig nyolcvan százalékkal kell növelni a gázszolgáltatást a háztartások és a kommunális lakásszolgálat számára. A kutató munkákban a szükséges időelőny megszerzése érdekében kísérleti fúrásokat kell végezni a sikerrel kecsegtető körzetekben és ezeknek a munkáknak terjedelmét úgy kell növelni, hogy az Í956—1960-as években több mint egyharmadíval nagyobb legyen, mint az 1951—55-os (Folytatás a 3. oldalon!
