Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-06 / 18. szám

10 Földműves 1956. május 6. ,----MÉHÉSZET Kristálycukorra! vagy cukorszörppei? A Včeláŕství márciusi számában egy cikk jelent meg, a kristálycukor­ra! való etetésről. A kristálycukorral való etetés hívei azt bizonygatják, hogy a méheknek a cukor feldolgo­zásához szükséges vizet könnyebb a kaptárba behordani, mint a cukorszi­rup felesleges vizét elpárologtatni. Tavasszal rengeteg méh pusztul el vízhordásban, különösen ott, ahol a méhész nem gondoskodik a méhek védett helyen történő itatásáról. Azt is megfigyelhetjük, hogy hordás ide­jén méheink nem veszik igénybe az itatókat. Miért? Azért, mert a nektár nagyobb százaléka víz és ebből elé­gítik ki vízszükségleteiket. Méhcsaládaim egy részét március 28-tól serkentem. Egyik részét cu­korsziruppal, (cukorszirup 1:1 keve­rési arányban) egyeseket felnyitott mézeskeretekkel, olyan formán, hogy a válaszdeszkával leszűkített kaptár üresen maradt részében felnyitott mézeskereteket teszek és próbakép­pen két családot nem etetek. A cukorsziruppal etetett családok kijárójánál a kirepülő méheket pap­rikával pirosra, a többieket liszttel fehérre poroztam be. Az itatőra való járás a családoknál a következőképpen oszlott meg: 100 darab mehből 24 piros, 62 fehér, 11 festetlen. (A festetlenek valószínűleg idegen méhek.) Az etetést a hűvös idő miatt 3 napra beszüntettem, a következő 4-ik napon, amikor ismét szép idő volt, a vízre való járás a következeképpen alakult: 100 méh­­ből 42 piros, 47 fehér, 11 festetlen. A fenti megfigyelés megerősíti, a I koratavaszi cukorszirupos serkentő etetésnek és a méhek tavaszi itatá­­* sának összefüggését, valamint azt, hogy tavasszal cukorsziruppal etes­sünk és ne kristálycukorral. Mézes sziruppal (egy rész méz, egy rész víz) való etetés még előnyösebb, mert ez természetes, és a cukor csak pót­anyag. Hogy a cukorszirup aránya csak 1:1, azt indokolja a méh szipó­­kájának felépítése. A túlsűrü folya­dék beragasztja a nyelvet, s ennek következtében számos nyelvszőr tönk­remegy. Serkentsük tehát mézes sziruppal, vagy cukorsziruppal ég a keverési arány 1:1 legyen. Cukornál az olda­tot nem kell felforralni, különösen ősszel, mert a felforralt eleség köny­­nyen kristályosodik és a méheknek ha későn adjuk, nincs idejük a lepe­­csételésre, ennek következménye ta­vasszal a lucskos, nedves penészes lépek és kaptárfenék. Tavaszi serkentésre családainknak folyamatosan adjunk naponta 2 ded szirupot és ahol nincs elegendő vi­rágpor cseresznyevirágzásig a kaptá­rok előtt állandóan legyen szójalisztes sörélesztő és az Hatóból ne hiányoz­zék a víz. Meleg kaptár, népes család, fiatal anya és lelkiismeretes serkentés az akác kihasználásának záloga. Teplický János, Galánta. A fészek bővítése Az anyának hely kell a petézésre, a kikelt munkásoknak az elhelyezke­désre. Ha a család nem a fészek va­lamennyi lépjén telelt, fejlődéséhez képest bővíteni kell a fészkét. Bőví­tésre szép, szabályos építésű, nem túlságosan régi lépek, vagy egész mű­­léptáblák valók. A Iépet a fészek szélére, a legszél­ső fiasításos lép mellé kell beosztani. A fiasításos lépek közé annál kocká­zatosabb üres lépet iktatni, minél ko­rábban van. Az ilyesmi megbontja a fészek egységét és ha rossz idő kö­vetkezik, a méhek takaratlanul hagy­ják a fiasítás egy részét. Az elhagyott fiasítás elpusztul. Egész műléptáblával akkor bővíthe­­tünk, ha már meleg az idő és a mé­hek jócskán gyűjtenek. Építtetésre alkalmas időszak pl. a fűz, gyümölcs és repce virágzása. Gyűjtés nélkül a műlép építetlenül marad. Nagy kap­tárban elég egyszerre 1—2 műlépes kerettel bővíteni a szélső fiasításos lépek mellett, és új műlépet csak ezeknek a kiépítése után adni. A fé­szek belsejébe, fiasításos lépek közé csak később, a fejlődés tetőfokán füg­­geszethetünk műlépet. Bővítéskor gondoskodni kell arról, hogy a családnak a fészek szélén kb. 1,4 nagy lépnyi heresejtje is legyen. 1—2 műlépet tehát rövidebbre szab­junk. A méhek az alsó hézagban he­resejtet építenek. Helycsinálás Ha a fiasítás mellett virágporral vagy mézzel erősen telt lép van, a melegebb idő elérkeztekor ezt eggyel kijjebb kell tenni, hogy az anya a fiasítás mellett üres sejtet kapjon. Az is jó, ha a mézeslép helyén marad, de fedelét késsel vagy villával felnyit­juk, vagy legalább zsebkéssel felkar­coljuk. A méhek ugyanis a fedett sej­teket nem szívesen bontják ki, a nyi­tottból azonban elhordják a mézet. Két dolgot érünk el vele: az anya helyhez jut, a család pedig a méz áthordásakor fölpezsdül, a mézből fo­gyaszt is és erősebb Hasításba kezd. Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek % A gyakori és erős rajzás a méji­­fajra, a rajzási ösztön túlfejlettségére vezethető vissza. Némelyik faj nagyon keveset, vagy nem is rajzik, az anyát csendes kiválasztással, rajzás nélkül váltja. Az ilyen fajta méh inkább mézgyűjtésre alkalmas. Iparkodjunk ezen fajtákat szaporítani és ezekből a fajtákból anyát nevelni, hogy a raj­zási ösztönnel bíró családok anyáit minél előbb kicserélhessük. Hogy a túlságos rajzást megaka­dályozzuk, okszerű a mézkamrák fel­rakása előtt a költőtereket alaposan megvizsgálni, hogy anyabölcsők nem találhatók-e benne. Ha igen úgy a rajzás meggátlása végett az összes anyabölcsöt eltávolítjuk. Ha a költőtér teljesen benépesült a fedett fiasltásbő! 2—3 lépet méhhel együtt, de anyľ nélkül elveszünk és a mézkamrába mézeslépek közé he­lyezzük. A költőteret a mézkamarától anyaráccsal teljesen elkülönítjük. A mézkamarát fokozatosan nyitjuk és a válaszdeszka mögött az üres helyet ruhával vagy egyébbel kitöltjük. A költőterek átvizsgálását és az anyabölcsők eltávolítását 10 napon­ként megismételjük, amíg a rajzási ösztön el nem múlik. További módo­zat, ha az anyát 4—5 léppel anyarács segítségével elszigeteljük a költőtér­ben. Az elszigetelés azonban 14 nap­nál tovább ne tartson, mert a család legyengül. Ha ezek a munkák nem vezetnének célhoz, akkor mtobízható méhésztől vegyünk nem rajzó családot és attól neveljünk fiatal anyákat, azokkal raj­zó családokat meganyásítunk. A rajzó családokat okosan felhasználhatjuk anyanevelésre, éspedig saját anyaböl­csőik helyett friss egynapos petékkel bíró lépeket adunk a költőtérbe s a belőle nevelt anyabölcsőket 14 nap múlva a költötérben, zárkákban isko­­lázzul. Majd az öreganyák kicserélé­sére felhasználjuk. Az igen rajzó családoknak a költő­terében 1 négyzetdeciméternyi helyet sem hagyjunk a herék nevelésére. A nem rajzó családoknak hagyunk több helyet, hogy nemesebb heréket nevel­jenek. Knopp Lőrinc Bratislava * * * Lapunk 14-ik számában Csurilla Gá­bor a baltacímről ír, a jó mézelő és kiváló takarmánynövény című cikké­ben. Ennek a növénynek a termesz­tése engem is érdekel, de a mi vidé­künkön eddig ismeretlen. Ezért sze­retném, ha a cikk írója vagy más méhésztárs közölné a szerkesztőség útján, hogy hol lehet a baltacím ma­got beszerezni, mennyibe kerül ki­logrammja és hány kilogramm kell 1000 öl földre. Demjén Ferenc Kaposkelecsény Az idő rövidsége miatt jó lenne, ha méhésztársunkat közvetlenül is ' értesítenék arról, hogy kitől vásárolh at baltacím magot. Címe Demjén Fe­renc, Kapušansky Klačanv okr. Veľké Kapušany. Szerk. Helyes nyilvántartás a jó gazdálkodás alapja Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezeti tagok jó munka­kedvvel dolgozzanak, tudniok kell, hogy a végzett munka mennyiségét pontosan bejegyezték-e, megkapták-e az érte járó jutalmat, és hogy a szövetkezet könyveibe be­­jegyzik-e a szövetkezet egész természetbei és pénzbeli jövedelmét, és a szövetkezet egész vagyonát. Minden szövetkezetben rendesen kell vezetni a nyilvántartást. A szö­vetkezeti alapszabályzat 25-ik cikke­lye értelmében a szövetkezet könyve­lőjének kell vezetnie a könyvvitelt. Hogy ezt a felelősségteljes feladatot rendesen végezhesse, jól meg kell szerveznie az elsődleges nyilvántartás vezetését, vagyis azon jegyzetekét, melyeket a mezőn, az istállókban vagy a műhelyben állítanak ki a cso­portvezetők. E jegyzetek nélkül lehe­tetlen helyesen vezetni az elsődleges nyilvántartást és a könyvelést. A nyilvántartás vezetése azonban nem­csak a könyvelő ügye. Nagyban függ ez különösen a csoportvezetők és a' pénztárnok munkájától. Az elsődleges nyilvántartás vezetése főleg azon alapszik, hogy a szövetke­zet kellően fejlesztheti a termelést Ismeretes, hogy például az ifjúságfal­vi szövetkezetben magas hektárhoza­mokat érnek el minden terményből. Ez nem véletlen, hanem a helyes ag­rotechnika érvényesítésének eredmé­nye. Králik György, a szövetkezet agronómusa 1950 óta rendszeresen jegyzetet vezet minden tábláról. De még ennél is nagyobb figyelmet kell szentelni a nyilvántartásnak az állat­­tenyésztésben, hogy ennek segítségé­vel néhány év alatt nagy hasznossá­­gú állatállományra tehessen szert minden szövetkezet. Ez pedig helyes nyilvántartás nélkül lehetetlen. Az elsődleges nyilvántartásnak ugyancsak nagy jelentősége van a pót jutalmazás bevezetésénél. Nem elég nyilvántartani csak azt, hogy mennyi répája termett a szövetkezetnek, de tudni kell azt is, mennyit termeitek az egyes csoportok és egyének, és mennyi munkaegységet dolgozott le Érdekességek a burgonyáról A burgonya gumója milliók min­dennapi eledele. Ez a gumó úgy ke­letkezik, hogy a szár földalatti oldal­hajtásainak vége meghúsosodik. Ha­zája Dél-Amerika nyugati partvidéke. Állítólag John Hawkins rabszolgake­reskedő hozta 1565-ben Írországba. 1585-ben pedig Drake Ferenc admi­rális Angliába. Hazánkba Franciaor­szágból kerülhetett. Nálunk 1760 kö­rül kezdik termeszteni, de nagyobb méretben csak a múlt század eleje óta. Most pedig nézzünk meg néhány érdekes feljegyzést a burgonyáról: Egy ember, aki 70 évig él kb. 6000 kg burgonyát fogyaszt el. A világ évi burgonyatermése meg­haladja a 6 bilió métermázsát, s en­nek értéke sokkal nagyobb, mint az arany és ezüst évi termelésének. Az emberiség élelemszükségletének egynegyed részét a burgonya teszi ki. A legnagyobb burgonyát Thomas Siddal kertész termelte ki 1759-ben, súlya 8 kg és hossza 102 cm. A 19. században a burgonyát csak a sertésekkel etette^, mert fogyasz­tását veszélyesnek tartották. Kövér, elhízott embereknek nem kell félni a burgonyaevéstől, mert a burgonya nem-hizlal. A Szovjetunióból külön expedíciót küldtek a burgonya hazájába és on­nan 1000 különféle fajtát hoztak ma­gukkal, hogy olyan fajtát termelje­nek ki, amely minden időjárásnak és betegségnek ellenáll. Az indiánok a burgonyát nem élel­micikknek, hanem dísztárgynak tekin­tik. A burgonya jó minőségét nem le­het az alakja után megítélni. Vaň egy burgonyafaj, amely Arizo­nába terem, színe sötétszürke és csak szőlőbogyó nagyságú. A burgonya kivonatát az üveggyár­tásban használják és egyik sajátossá­ga az, hogy az ilyen keverékkel ké­szített üvegen az ultraviola sugarak áthatolhatnak. Drexler Béla egy-egy \,szövetkezeti tag bizonyos munkálatoknál. A szövetkezeti termelés fejlődése, a agok szakképzettségének emelkedé­se, valamint a különféle termelési ágazatok és a szövetkezetek különbö­ző nagysága azt bizonyítja, hogy az elsődleges nyilvántartás eddig alkal­mazott egyes formái elavultak és sok esetben igen bonyolult. Az adatok száma azonban túl nagy. Az előírás értelmében összesen 30 különböző adatot és 11 könyvet kell vezetni. Az adatokból a legtöbb — 12 — a tar­­tlékok nyilvántartására esik, vagyis a mezőgazdasági termékek, az építke­zési- és egyéb anyagok nyilvántartá­sára, valamint a szövetkezeti tagok végzett munkájának és jutalmazásá­nak nyilvántartására, amelyet 8 adat­ban fektetnek le. A szövetkezeti tagok adatait pl. a tagok nyilvántartási könyvébe vezetik; továbbá külön nyil­vántartási lapot kell vezetni minden szövetkezeti tagról, melyekbe a be­­tegsegélyzési és a nyugdíj biztosítási adatokat jegyzik be. Ezenkívül a szö­vetkezeti tagok részvételét - az egyes munkálatoknál a harmadik könyvben — a munkaegységek nyilvántartási könyvébe jegyzik be. Egészen egysze­rű módosítással nem három. ' hanem két könyvben lehetne vezetni ezeket az adatokat. Ugyanígy lehetne egy­szerűsíteni az adatokat is, melyek alapján a csoportvezetők nyilvántart­ják a tagok munkáját. Ezeket az ada­tokat úgy kell módosítani, hogy lehe­tővé tegyék a pótjutalmazás nyilván­tartását, amit ez ideig további 2 nyomtatvány segítségével oldottak meg. A mezőgazdasági termékek és egyéb anyagok nyilvántartási adatait is lehet egyszerűsíteni és tökéletesíteni. Ebből az következik, hogy az elsőd­leges nyilvántartásban különböző vál­tozásokat kell eszközölni hogy töké­letesebb, de amellett sokkal egysze­rűbb legyen. Természetes, hogy sem­miféle változást nem lehet eszközölni az elsődleges nyilvántartásban a szö-Kövér patkány • vetkezeti tagok bevonása nélkül, akik gyakorlatból tudják, milyen hiányos­ságai vannak és hogyan lehet azokat megoldani. Ezért a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal széleskörű kam­pányt indított, amely szövetkezeti nyilvántartás egyszerűsítésére, töké­letesítésére és népszerűsítésére irá­nyul. Hogy ez a kampány sikerrel telje­síthesse küldetését, minden szövetke­zetnek bele kell kapcsolódnia és az eddig szerzett tapasztalatokat és ja­vaslatokat május 10-ig elő kell ter­jeszteni az illetékes járási nemzeti bizottság pénzügyi ügyosztályára. Kí­vánatos lenne az is, hogy erről a fontos kérdésről a Szabad Földműves­be is írjanak a szövetkezetek köny­velői. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekre kel! választ adni: 1. Milyen az elsődleges nyilvántar tás helyzete az önök szövetkezeté­ben? Milyen adatokat vezetnek? 2. Hogyan segíti az elsődleges ny ilvántartás a szövetkezet megszilárdí­tását? (A közös tulajdon védelmét, a helyes jutalmazást, és milyen kiha­tással van az EFSZ gazdasági helyze téré?) 3. Milyen hiányosságok vannak az elsődleges nyilvántartásban, és mi okozza azokat? (Melyik adatokat nem vezetnek, és miért?! 4. Mit javasolnak az eddig alkal mázott elsődleges nyilvántartás meg­­javításáre és egyszerűsítésére? (Pl. a nyomtatványok változása, a feliratok változása a szövetkezet nagysága és termelési adattságai szerint). Elvárjuk, hogy ebbe a kampányba, amely az elsődleges nyilvántartás egy­szerűsítéséért és tökéletesítéséért fo­lyik, a szövetkezeteken kívül a pénz­ügyi- és a kísérleti intézetek, vala­mint a statisztikai szolgálatok is be­kapcsolódnak. F. Simunié, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. sovány disznó Kuruc Márton körzeti zootechnikus ez év január elején figyelmeztette a kismácsédi szövetkezet dolgozóit, főképpen a vezetőket, hogy irtsák a patkányokat, mert máskülönben a jó abraktól a patkányok híznak meg jobban, mint a malacok. A jó tanácsot a szövetkezetesek nem fogadták meg. Talán érdekességül hagyják, hogy kövér patkányok és sovány disz­nók együtt éljenek. De nem csak Kismácsédon kedveznek a patkányoknak, hanem másutt is. A vízkeleti szövetkezetben is egyre jobban szaporodnak a kártékony állatok, a sertések rovására. Krajcsovics F. Felhasználjuk a trágyalevet A jól elkészített magágyba vetett cukorrépánk már kisorolt. Hozzá­láttunk a saraboláshoz. Gondunk volt arra is, hogy a zsenge növény ’ ro­varkártevőinek kártételét megelőzzük. Dynocid-dať beszórtuk az egész cu­korrépatáblát. T5z hektárral nagyobb területen termelünk cukorrépát, mint azt a terv előírja. Nagyon megkedveltük ezt az ipari növényt, mert nemcsak nagy jövedelmet nyújt, de a takarmányalap biztosításához is hozzásegít ben­nünket. Az eddiginél nagyobb hektárhozamot akarunk elérni az idén. össze­dugtuk ,a fejünket és arra az elhatározásra jutottunk, honv a cukorrépa fejlődését figyelembevéve kétezer megöntözzük trágyalével a sorközöket. Szakszerűen elvégezzük a növényápolási munkát. A~ cukorrépát munkacso­porton belül egyénekre felosztjuk. így növeljük a tagok felelősségérzetét, s egyben módot nyújtunk a termelési verseny kibontakozására. Bevezetjük a terven felül kitermelt cukorrépa utáni pótjutalmazást. Üjlaky László, Farnad A d o h án y p a 1 á nta gondozása Az öntözés. Kezdetben gyakrabban később ritkábban öntözzük a palántákat. Ügyeljünk arra, — amíg a palán­táknak csak 1—2 levelük van, hogy a talaj állandóan nyirkos iegyen. Amint száradni kezd. áronnal öntözni kell. Később a sorrend megváltozik. Nem kell, sőt nem is szabad, hogy abban a korban, amikor a palánta a földjét eiföldi a talaj nyirkos legyen. A nyirkos talaj nem engedi magába a levegőt. Pedig ebben a korban a palántának fokozottan szüksége van a levegőre. Az ne okozzon gondot, hogy a talaj teteje szikkadt, mert alul biztos hogy nedves s a levegő is könnyen mozoghat a gyökerek felé. Az edzés. Csaknem minden dohánytermelőt foglalkoz­tat az a kérdés, hogy miért sinnyii meg a palántá a kiültetést, még akkor is, ha elég erős és mivel lehetne ezen segíteni. Egyedüli bevált segítő eszköz: az edzés. Ennek az a lényege, hogy a melegágyat a kiültetést megelőző héten időnként kitakarjuk, mind napsütésben, mind a hűvösebb éjjeleken. Mindenesetre fokozatosan és óva­tosan járjunk el. Egyidejűleg az utolsó 4 napon egyál­talán ne öntözzünk. Néha a nappali melegtől a palánta mérsékelten hervad. Agodalomra azonban nincs ok, mert egy kis harmat vagy harmatszerű öntözés életre hozza. Ezzel az edzési módszerrel elérjük, hogy a palánta növekedése megakad és a fejlődését szolgáló anyagokat a növény elraktározza. Ez azonban igen nagy előnyére van a kiültetés után, mert a szabad földbe kerülve ezek az elraktározott anyagok megindítják a növekedést. Bálint Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom