Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-06 / 18. szám
10 Földműves 1956. május 6. ,----MÉHÉSZET Kristálycukorra! vagy cukorszörppei? A Včeláŕství márciusi számában egy cikk jelent meg, a kristálycukorra! való etetésről. A kristálycukorral való etetés hívei azt bizonygatják, hogy a méheknek a cukor feldolgozásához szükséges vizet könnyebb a kaptárba behordani, mint a cukorszirup felesleges vizét elpárologtatni. Tavasszal rengeteg méh pusztul el vízhordásban, különösen ott, ahol a méhész nem gondoskodik a méhek védett helyen történő itatásáról. Azt is megfigyelhetjük, hogy hordás idején méheink nem veszik igénybe az itatókat. Miért? Azért, mert a nektár nagyobb százaléka víz és ebből elégítik ki vízszükségleteiket. Méhcsaládaim egy részét március 28-tól serkentem. Egyik részét cukorsziruppal, (cukorszirup 1:1 keverési arányban) egyeseket felnyitott mézeskeretekkel, olyan formán, hogy a válaszdeszkával leszűkített kaptár üresen maradt részében felnyitott mézeskereteket teszek és próbaképpen két családot nem etetek. A cukorsziruppal etetett családok kijárójánál a kirepülő méheket paprikával pirosra, a többieket liszttel fehérre poroztam be. Az itatőra való járás a családoknál a következőképpen oszlott meg: 100 darab mehből 24 piros, 62 fehér, 11 festetlen. (A festetlenek valószínűleg idegen méhek.) Az etetést a hűvös idő miatt 3 napra beszüntettem, a következő 4-ik napon, amikor ismét szép idő volt, a vízre való járás a következeképpen alakult: 100 méhből 42 piros, 47 fehér, 11 festetlen. A fenti megfigyelés megerősíti, a I koratavaszi cukorszirupos serkentő etetésnek és a méhek tavaszi itatá* sának összefüggését, valamint azt, hogy tavasszal cukorsziruppal etessünk és ne kristálycukorral. Mézes sziruppal (egy rész méz, egy rész víz) való etetés még előnyösebb, mert ez természetes, és a cukor csak pótanyag. Hogy a cukorszirup aránya csak 1:1, azt indokolja a méh szipókájának felépítése. A túlsűrü folyadék beragasztja a nyelvet, s ennek következtében számos nyelvszőr tönkremegy. Serkentsük tehát mézes sziruppal, vagy cukorsziruppal ég a keverési arány 1:1 legyen. Cukornál az oldatot nem kell felforralni, különösen ősszel, mert a felforralt eleség könynyen kristályosodik és a méheknek ha későn adjuk, nincs idejük a lepecsételésre, ennek következménye tavasszal a lucskos, nedves penészes lépek és kaptárfenék. Tavaszi serkentésre családainknak folyamatosan adjunk naponta 2 ded szirupot és ahol nincs elegendő virágpor cseresznyevirágzásig a kaptárok előtt állandóan legyen szójalisztes sörélesztő és az Hatóból ne hiányozzék a víz. Meleg kaptár, népes család, fiatal anya és lelkiismeretes serkentés az akác kihasználásának záloga. Teplický János, Galánta. A fészek bővítése Az anyának hely kell a petézésre, a kikelt munkásoknak az elhelyezkedésre. Ha a család nem a fészek valamennyi lépjén telelt, fejlődéséhez képest bővíteni kell a fészkét. Bővítésre szép, szabályos építésű, nem túlságosan régi lépek, vagy egész műléptáblák valók. A Iépet a fészek szélére, a legszélső fiasításos lép mellé kell beosztani. A fiasításos lépek közé annál kockázatosabb üres lépet iktatni, minél korábban van. Az ilyesmi megbontja a fészek egységét és ha rossz idő következik, a méhek takaratlanul hagyják a fiasítás egy részét. Az elhagyott fiasítás elpusztul. Egész műléptáblával akkor bővíthetünk, ha már meleg az idő és a méhek jócskán gyűjtenek. Építtetésre alkalmas időszak pl. a fűz, gyümölcs és repce virágzása. Gyűjtés nélkül a műlép építetlenül marad. Nagy kaptárban elég egyszerre 1—2 műlépes kerettel bővíteni a szélső fiasításos lépek mellett, és új műlépet csak ezeknek a kiépítése után adni. A fészek belsejébe, fiasításos lépek közé csak később, a fejlődés tetőfokán függeszethetünk műlépet. Bővítéskor gondoskodni kell arról, hogy a családnak a fészek szélén kb. 1,4 nagy lépnyi heresejtje is legyen. 1—2 műlépet tehát rövidebbre szabjunk. A méhek az alsó hézagban heresejtet építenek. Helycsinálás Ha a fiasítás mellett virágporral vagy mézzel erősen telt lép van, a melegebb idő elérkeztekor ezt eggyel kijjebb kell tenni, hogy az anya a fiasítás mellett üres sejtet kapjon. Az is jó, ha a mézeslép helyén marad, de fedelét késsel vagy villával felnyitjuk, vagy legalább zsebkéssel felkarcoljuk. A méhek ugyanis a fedett sejteket nem szívesen bontják ki, a nyitottból azonban elhordják a mézet. Két dolgot érünk el vele: az anya helyhez jut, a család pedig a méz áthordásakor fölpezsdül, a mézből fogyaszt is és erősebb Hasításba kezd. Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek % A gyakori és erős rajzás a méjifajra, a rajzási ösztön túlfejlettségére vezethető vissza. Némelyik faj nagyon keveset, vagy nem is rajzik, az anyát csendes kiválasztással, rajzás nélkül váltja. Az ilyen fajta méh inkább mézgyűjtésre alkalmas. Iparkodjunk ezen fajtákat szaporítani és ezekből a fajtákból anyát nevelni, hogy a rajzási ösztönnel bíró családok anyáit minél előbb kicserélhessük. Hogy a túlságos rajzást megakadályozzuk, okszerű a mézkamrák felrakása előtt a költőtereket alaposan megvizsgálni, hogy anyabölcsők nem találhatók-e benne. Ha igen úgy a rajzás meggátlása végett az összes anyabölcsöt eltávolítjuk. Ha a költőtér teljesen benépesült a fedett fiasltásbő! 2—3 lépet méhhel együtt, de anyľ nélkül elveszünk és a mézkamrába mézeslépek közé helyezzük. A költőteret a mézkamarától anyaráccsal teljesen elkülönítjük. A mézkamarát fokozatosan nyitjuk és a válaszdeszka mögött az üres helyet ruhával vagy egyébbel kitöltjük. A költőterek átvizsgálását és az anyabölcsők eltávolítását 10 naponként megismételjük, amíg a rajzási ösztön el nem múlik. További módozat, ha az anyát 4—5 léppel anyarács segítségével elszigeteljük a költőtérben. Az elszigetelés azonban 14 napnál tovább ne tartson, mert a család legyengül. Ha ezek a munkák nem vezetnének célhoz, akkor mtobízható méhésztől vegyünk nem rajzó családot és attól neveljünk fiatal anyákat, azokkal rajzó családokat meganyásítunk. A rajzó családokat okosan felhasználhatjuk anyanevelésre, éspedig saját anyabölcsőik helyett friss egynapos petékkel bíró lépeket adunk a költőtérbe s a belőle nevelt anyabölcsőket 14 nap múlva a költötérben, zárkákban iskolázzul. Majd az öreganyák kicserélésére felhasználjuk. Az igen rajzó családoknak a költőterében 1 négyzetdeciméternyi helyet sem hagyjunk a herék nevelésére. A nem rajzó családoknak hagyunk több helyet, hogy nemesebb heréket neveljenek. Knopp Lőrinc Bratislava * * * Lapunk 14-ik számában Csurilla Gábor a baltacímről ír, a jó mézelő és kiváló takarmánynövény című cikkében. Ennek a növénynek a termesztése engem is érdekel, de a mi vidékünkön eddig ismeretlen. Ezért szeretném, ha a cikk írója vagy más méhésztárs közölné a szerkesztőség útján, hogy hol lehet a baltacím magot beszerezni, mennyibe kerül kilogrammja és hány kilogramm kell 1000 öl földre. Demjén Ferenc Kaposkelecsény Az idő rövidsége miatt jó lenne, ha méhésztársunkat közvetlenül is ' értesítenék arról, hogy kitől vásárolh at baltacím magot. Címe Demjén Ferenc, Kapušansky Klačanv okr. Veľké Kapušany. Szerk. Helyes nyilvántartás a jó gazdálkodás alapja Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezeti tagok jó munkakedvvel dolgozzanak, tudniok kell, hogy a végzett munka mennyiségét pontosan bejegyezték-e, megkapták-e az érte járó jutalmat, és hogy a szövetkezet könyveibe bejegyzik-e a szövetkezet egész természetbei és pénzbeli jövedelmét, és a szövetkezet egész vagyonát. Minden szövetkezetben rendesen kell vezetni a nyilvántartást. A szövetkezeti alapszabályzat 25-ik cikkelye értelmében a szövetkezet könyvelőjének kell vezetnie a könyvvitelt. Hogy ezt a felelősségteljes feladatot rendesen végezhesse, jól meg kell szerveznie az elsődleges nyilvántartás vezetését, vagyis azon jegyzetekét, melyeket a mezőn, az istállókban vagy a műhelyben állítanak ki a csoportvezetők. E jegyzetek nélkül lehetetlen helyesen vezetni az elsődleges nyilvántartást és a könyvelést. A nyilvántartás vezetése azonban nemcsak a könyvelő ügye. Nagyban függ ez különösen a csoportvezetők és a' pénztárnok munkájától. Az elsődleges nyilvántartás vezetése főleg azon alapszik, hogy a szövetkezet kellően fejlesztheti a termelést Ismeretes, hogy például az ifjúságfalvi szövetkezetben magas hektárhozamokat érnek el minden terményből. Ez nem véletlen, hanem a helyes agrotechnika érvényesítésének eredménye. Králik György, a szövetkezet agronómusa 1950 óta rendszeresen jegyzetet vezet minden tábláról. De még ennél is nagyobb figyelmet kell szentelni a nyilvántartásnak az állattenyésztésben, hogy ennek segítségével néhány év alatt nagy hasznosságú állatállományra tehessen szert minden szövetkezet. Ez pedig helyes nyilvántartás nélkül lehetetlen. Az elsődleges nyilvántartásnak ugyancsak nagy jelentősége van a pót jutalmazás bevezetésénél. Nem elég nyilvántartani csak azt, hogy mennyi répája termett a szövetkezetnek, de tudni kell azt is, mennyit termeitek az egyes csoportok és egyének, és mennyi munkaegységet dolgozott le Érdekességek a burgonyáról A burgonya gumója milliók mindennapi eledele. Ez a gumó úgy keletkezik, hogy a szár földalatti oldalhajtásainak vége meghúsosodik. Hazája Dél-Amerika nyugati partvidéke. Állítólag John Hawkins rabszolgakereskedő hozta 1565-ben Írországba. 1585-ben pedig Drake Ferenc admirális Angliába. Hazánkba Franciaországból kerülhetett. Nálunk 1760 körül kezdik termeszteni, de nagyobb méretben csak a múlt század eleje óta. Most pedig nézzünk meg néhány érdekes feljegyzést a burgonyáról: Egy ember, aki 70 évig él kb. 6000 kg burgonyát fogyaszt el. A világ évi burgonyatermése meghaladja a 6 bilió métermázsát, s ennek értéke sokkal nagyobb, mint az arany és ezüst évi termelésének. Az emberiség élelemszükségletének egynegyed részét a burgonya teszi ki. A legnagyobb burgonyát Thomas Siddal kertész termelte ki 1759-ben, súlya 8 kg és hossza 102 cm. A 19. században a burgonyát csak a sertésekkel etette^, mert fogyasztását veszélyesnek tartották. Kövér, elhízott embereknek nem kell félni a burgonyaevéstől, mert a burgonya nem-hizlal. A Szovjetunióból külön expedíciót küldtek a burgonya hazájába és onnan 1000 különféle fajtát hoztak magukkal, hogy olyan fajtát termeljenek ki, amely minden időjárásnak és betegségnek ellenáll. Az indiánok a burgonyát nem élelmicikknek, hanem dísztárgynak tekintik. A burgonya jó minőségét nem lehet az alakja után megítélni. Vaň egy burgonyafaj, amely Arizonába terem, színe sötétszürke és csak szőlőbogyó nagyságú. A burgonya kivonatát az üveggyártásban használják és egyik sajátossága az, hogy az ilyen keverékkel készített üvegen az ultraviola sugarak áthatolhatnak. Drexler Béla egy-egy \,szövetkezeti tag bizonyos munkálatoknál. A szövetkezeti termelés fejlődése, a agok szakképzettségének emelkedése, valamint a különféle termelési ágazatok és a szövetkezetek különböző nagysága azt bizonyítja, hogy az elsődleges nyilvántartás eddig alkalmazott egyes formái elavultak és sok esetben igen bonyolult. Az adatok száma azonban túl nagy. Az előírás értelmében összesen 30 különböző adatot és 11 könyvet kell vezetni. Az adatokból a legtöbb — 12 — a tartlékok nyilvántartására esik, vagyis a mezőgazdasági termékek, az építkezési- és egyéb anyagok nyilvántartására, valamint a szövetkezeti tagok végzett munkájának és jutalmazásának nyilvántartására, amelyet 8 adatban fektetnek le. A szövetkezeti tagok adatait pl. a tagok nyilvántartási könyvébe vezetik; továbbá külön nyilvántartási lapot kell vezetni minden szövetkezeti tagról, melyekbe a betegsegélyzési és a nyugdíj biztosítási adatokat jegyzik be. Ezenkívül a szövetkezeti tagok részvételét - az egyes munkálatoknál a harmadik könyvben — a munkaegységek nyilvántartási könyvébe jegyzik be. Egészen egyszerű módosítással nem három. ' hanem két könyvben lehetne vezetni ezeket az adatokat. Ugyanígy lehetne egyszerűsíteni az adatokat is, melyek alapján a csoportvezetők nyilvántartják a tagok munkáját. Ezeket az adatokat úgy kell módosítani, hogy lehetővé tegyék a pótjutalmazás nyilvántartását, amit ez ideig további 2 nyomtatvány segítségével oldottak meg. A mezőgazdasági termékek és egyéb anyagok nyilvántartási adatait is lehet egyszerűsíteni és tökéletesíteni. Ebből az következik, hogy az elsődleges nyilvántartásban különböző változásokat kell eszközölni hogy tökéletesebb, de amellett sokkal egyszerűbb legyen. Természetes, hogy semmiféle változást nem lehet eszközölni az elsődleges nyilvántartásban a szö-Kövér patkány • vetkezeti tagok bevonása nélkül, akik gyakorlatból tudják, milyen hiányosságai vannak és hogyan lehet azokat megoldani. Ezért a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal széleskörű kampányt indított, amely szövetkezeti nyilvántartás egyszerűsítésére, tökéletesítésére és népszerűsítésére irányul. Hogy ez a kampány sikerrel teljesíthesse küldetését, minden szövetkezetnek bele kell kapcsolódnia és az eddig szerzett tapasztalatokat és javaslatokat május 10-ig elő kell terjeszteni az illetékes járási nemzeti bizottság pénzügyi ügyosztályára. Kívánatos lenne az is, hogy erről a fontos kérdésről a Szabad Földművesbe is írjanak a szövetkezetek könyvelői. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekre kel! választ adni: 1. Milyen az elsődleges nyilvántar tás helyzete az önök szövetkezetében? Milyen adatokat vezetnek? 2. Hogyan segíti az elsődleges ny ilvántartás a szövetkezet megszilárdítását? (A közös tulajdon védelmét, a helyes jutalmazást, és milyen kihatással van az EFSZ gazdasági helyze téré?) 3. Milyen hiányosságok vannak az elsődleges nyilvántartásban, és mi okozza azokat? (Melyik adatokat nem vezetnek, és miért?! 4. Mit javasolnak az eddig alkal mázott elsődleges nyilvántartás megjavításáre és egyszerűsítésére? (Pl. a nyomtatványok változása, a feliratok változása a szövetkezet nagysága és termelési adattságai szerint). Elvárjuk, hogy ebbe a kampányba, amely az elsődleges nyilvántartás egyszerűsítéséért és tökéletesítéséért folyik, a szövetkezeteken kívül a pénzügyi- és a kísérleti intézetek, valamint a statisztikai szolgálatok is bekapcsolódnak. F. Simunié, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. sovány disznó Kuruc Márton körzeti zootechnikus ez év január elején figyelmeztette a kismácsédi szövetkezet dolgozóit, főképpen a vezetőket, hogy irtsák a patkányokat, mert máskülönben a jó abraktól a patkányok híznak meg jobban, mint a malacok. A jó tanácsot a szövetkezetesek nem fogadták meg. Talán érdekességül hagyják, hogy kövér patkányok és sovány disznók együtt éljenek. De nem csak Kismácsédon kedveznek a patkányoknak, hanem másutt is. A vízkeleti szövetkezetben is egyre jobban szaporodnak a kártékony állatok, a sertések rovására. Krajcsovics F. Felhasználjuk a trágyalevet A jól elkészített magágyba vetett cukorrépánk már kisorolt. Hozzáláttunk a saraboláshoz. Gondunk volt arra is, hogy a zsenge növény ’ rovarkártevőinek kártételét megelőzzük. Dynocid-dať beszórtuk az egész cukorrépatáblát. T5z hektárral nagyobb területen termelünk cukorrépát, mint azt a terv előírja. Nagyon megkedveltük ezt az ipari növényt, mert nemcsak nagy jövedelmet nyújt, de a takarmányalap biztosításához is hozzásegít bennünket. Az eddiginél nagyobb hektárhozamot akarunk elérni az idén. összedugtuk ,a fejünket és arra az elhatározásra jutottunk, honv a cukorrépa fejlődését figyelembevéve kétezer megöntözzük trágyalével a sorközöket. Szakszerűen elvégezzük a növényápolási munkát. A~ cukorrépát munkacsoporton belül egyénekre felosztjuk. így növeljük a tagok felelősségérzetét, s egyben módot nyújtunk a termelési verseny kibontakozására. Bevezetjük a terven felül kitermelt cukorrépa utáni pótjutalmazást. Üjlaky László, Farnad A d o h án y p a 1 á nta gondozása Az öntözés. Kezdetben gyakrabban később ritkábban öntözzük a palántákat. Ügyeljünk arra, — amíg a palántáknak csak 1—2 levelük van, hogy a talaj állandóan nyirkos iegyen. Amint száradni kezd. áronnal öntözni kell. Később a sorrend megváltozik. Nem kell, sőt nem is szabad, hogy abban a korban, amikor a palánta a földjét eiföldi a talaj nyirkos legyen. A nyirkos talaj nem engedi magába a levegőt. Pedig ebben a korban a palántának fokozottan szüksége van a levegőre. Az ne okozzon gondot, hogy a talaj teteje szikkadt, mert alul biztos hogy nedves s a levegő is könnyen mozoghat a gyökerek felé. Az edzés. Csaknem minden dohánytermelőt foglalkoztat az a kérdés, hogy miért sinnyii meg a palántá a kiültetést, még akkor is, ha elég erős és mivel lehetne ezen segíteni. Egyedüli bevált segítő eszköz: az edzés. Ennek az a lényege, hogy a melegágyat a kiültetést megelőző héten időnként kitakarjuk, mind napsütésben, mind a hűvösebb éjjeleken. Mindenesetre fokozatosan és óvatosan járjunk el. Egyidejűleg az utolsó 4 napon egyáltalán ne öntözzünk. Néha a nappali melegtől a palánta mérsékelten hervad. Agodalomra azonban nincs ok, mert egy kis harmat vagy harmatszerű öntözés életre hozza. Ezzel az edzési módszerrel elérjük, hogy a palánta növekedése megakad és a fejlődését szolgáló anyagokat a növény elraktározza. Ez azonban igen nagy előnyére van a kiültetés után, mert a szabad földbe kerülve ezek az elraktározott anyagok megindítják a növekedést. Bálint Lajos
