Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-29 / 17. szám
10 Ю56. április 29 MÉHÉSZET Méhpusztítók Egy éve történt. A déli órákban fojtott meleg terpeszkedett az utcákon, amikor az egyik falubeli méhész motorkerékpáron hirtelen megállt házunk előtt. — Mostanában nem nézted a méheidet? ... — kérdezi ijedten, szinte' magából kikelve. — Most jöttem a kertből. — Nem láttál lisztes hátúnkat? — Nem. Szorgalmasan hordják a vizel és a virágport. Az én emberem fejebúbjára tolta kalapját, tarkóját, vakarta és suttogva mondta: — A kutya mindenségit csak tudnám ... a faluban már minden méhészt felkerestem, de senki sem árulja el... — Mi történt? Talán baj van? — Baj! Képzeld, rabolják mé'neimet, már három napja. A kert és az udvar tele méhekkel s minden kaptárnál óriási a huzakodás, verekedés. Nem tudok mit csinálni. Már■ mindent elkövettem. Petróleummal, karbollal is bekentem a kijáró nyílásokat. Füstöltem, vizes lepedőt terítettem a kaptárokra, elszükíletteni a kijárót, a legjobban megtámadott családokat elvitiern helyükről s még tudja isten, hogy mit nem tettem velük. — Ügy látszik, hiába szórtam meg liszttel a rabló méheket, nem találok gazdájukra. No. nem baj. majd... Sötét pillantása mén akkor is előttem lebegett, mikor elnyelte az utca pora. Később — bár véletlenül — megtudtam. aljas cselekedetét. Kora hajnalban saját kaptárai kijáró nyitását leggyengébb kivételével lezárta. A negyedik nap már a reggeli órákban idegen méhekkel tömve volt a nyitva hagyott kaptár. A házigazda forralta a vizet és kielégítette bosszúvágyát. Ki volt a hibás? A rabló méhek vagy maga a méhész? Emberünk burgonyacukrot vásárolt és azt papírzsákba tartotta. A cukor a melegben megolvadt és vastagon rátapadt a papírzsákra. — Sebaj, gondolt egyet a ..mindent tudó“ méhész, majd a méhek lenyalják. .4 cukroszsákot a kaptárok elé terítette s órákhosszat gyönyörködött szorgalmas melleiben. Másnap az őrein ürömmé változott. A környék méhsi is észrevették a potya zsákmányt, amikor az elfogyott, nekiestek a kaptároknak és az általános rablás megindult. Ezt sokkal könnyebb volt előidézni, mint leküzdeni. 4 méhész s::'dott, átkozott mindenkit, csak magát nem. Azt gondolta, hogy valamelyik falubeli méhész odairányítva rabolta méhelt. Ez nem egyedülálló eset., s évente sok tízezer méh esik áldozatit!, hasonló kegyetlenkedésnek. Aki ilyesmit elkövet, nem méltó a méhész névre s nem várhat a társadalomtól megbecsülést, csak megvetést. Ami pedig a rablás kitörését illeti, mindig napnyugta után etessünk bent a kaptárban, de sohasem a szabadban. A méz vagy cukorszörp csöpögést a kaptárok körül tüntessük el. Üres kereteket, de főleg mézeset egy percig sem hagyjunk a méheknéí szabadon. Tartsuk szemetelt azt. hogy gondatlanságunkkal nemcsak magunknak okozunk kárt, de a környékbeli méhészeknek is. R. R, Mézelő családok megrajzésáxiak okai Nem egy panasz érkezett már arról, hogy itt, vagy amott rnézelésre berendezett méhcsalád megrajzott, mielőtt a kaptárt megtöltötte volna. Fnnek nagyon sok oka lehet, de a leggyakrabban előforduló okok a következők: A méhcsaládok népessége alá va* rendelve a méhek faji természetének. Ha például valamely fajta huzamos időkön át kisebb lakásban él, faji természetévé vált a gyakori rajzás, mert a kis lakásban meg sem népesedhetett az anya petéző képességéhez mérten már is túlnépes volt a fészek, így csak megoszlással, rajzással menekülhetett a tűrhetetlen helyzetből. Ha aztán az ilyen természetű méhcsalád nagy lakásba kerül, megtörténik, hogy nem alkalmazkodik ahhoz a népesedésével, hanem felülkerekedik a faji természete, erőt vesz rajta a rajzási ösztön s megoszlik, mielőtt a lakást benépesítette, vagy megtöltötte volna. A hőség és a szűk kijáró is okozhat nem kívánatos rajzást. Sokszor oly rögtönös elhatározással kirajzik a hőségtől szenvedő család, hogy anyabölcsőket sem alakít, ami világosan bizonyítja, hogy helyzete már tarthatatlan volt. Ez tulajdonképpen már nem is rajzás, hanem kiköltözés, mert a családnak jórészt az a fiatal bogártömege marad vissza a lakásba, amely még első tájolását sem végezte. Végül az is általános ismert igazság, hogy az idősebb anyáyal bíró családok gyakran megrajzanak, anélkül, hogy lakásuk teljesen beépítve, vagy túlnépesedve volna. Sokszor az anyaváltás idézi elő a pártokra való szakadást és ezzel a rajzást. Mindezekből láthatjuk, hogy a mézelésre, meddőségre szánt családok rajzása csakis a kivételek közé tartozik, az mindenkor valamely jelentős ok következménye. A méhésznek tehát az legyen a feladata, hogy ezeket az okokat tőle telhetőleg elhárítsa. MÁJUSI VÉSZ Április végén vagy május elején jelentkezik a kifejlett fiatal méhek nem fertőző betegsége. A megbetegedett méhek alig repülnek egy-két lé-1 pésnyire a kaptártól, már is a földre hullnak és bágyadtan számyrezgetve mászkálnak össze-vissza, majd görcsös vonaglások közt elpusztulnak. A beteg méhpotroha vastagra duzzad az emésztőbélbe és a vastagbélbe megsűrűsödött virágportól. A méh a vastagbelét nem tudja kiüríteni vagy csak igen nehezen. Ürüléke sűrű, zsinórszerű. A májusi vésznek valószínűleg több oka van. Közvetlenül legtöbbször a virágpor megrekedésével függ össze de ennek eredetét nem ismerjük eléggé. Rossz virágporra, egyik-másik virág porának és gombáknak mérgező hatására is gondolnak. Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a májusi vész virágpor mérgezést különösen a boglárka félék virágporától kapják a méhek. Az, hogy fiatal méhen jelentkezik, a munkafelosztással függ össze. A fiasltás etető, tehát sok virágport fogyasztó méhek fiatalok. Régebben májusi vésznek sok fertőző betegséget is gondoltak, pl. a gyomorvészt, mert a külső jelek sokszor hasonlítanak. Csak mikroszkópos vizsgálat döntheti el, hogy májusi vész vagy gyomorvész pusztít a méhek között. Mérgezés tünetei is hasonlók lehetnek. Valószínű, hogy a májusi vész még ma is gyűjtő név. Kezelése. A májusi vész kisebbnagyobb pusztítás után néhány nap alatt magától is megszűnik. Rendszerint nem kell beavatkozni. Súlyos esetekben a méheket meleg cukorszörppel kell itatni (1 kg cukor + 4 liter víz). Meleg időben langyos vizes permetezésüket is ajánlják. A méheket nem a lépeken kell permetezni, hanem lesöpörve, hogy a lépre tapadt Noséma spórák föl ne ázzanak és a felszívott vízzel ne fertőzzenek. Eladó Eladó Húsz család méh, 30 x 36-os Négy család méh. Cím: Szabó keretméret rakodó kaptárba. Lajos Bielovce 60. okr. Želie-Cím: Persei Lajos, Moča 218, zovee. okr. Štúrovo. „Nekünk segítség kell, nem újságu Levelezőink írják A királyrévi szövetkezetben április 10-én befejezték a tavaszi kalászosok vetését, melyek már haragos zöldszőnyegként tarkítják a határt. Jól előkészített talajba vetették a kukoricát, a kendert és a marharépát is. — Vetés előtt 110 kg mésznitrogént vetettek el hektáronként. A napraforgó és a burgonya is a földben van már; az összesei négyzetesen vetették el. Szorgalmasan folyik a talajelőkészítés a. négyzetes kukorica alá is. A tavaszi munkákból kiveszik a ré-\ szűkét az asszonyok is, sőt kötelezettséget' is vállalnak. Medik Jánosné vezetésével május 1 tiszteletére soronkívül kimeszelték az istállókat és a tyúkfarmot is. Az ünnep.к előtt kellemes meglepetés érte a doháriykertészeti csoportot. Pótjutalímként 12 000 koronát osztottak szét. a brigád tagjai között. Meg keli még említeni a takarmánvozó csoportot, kiválóan végzik munkájukat, különösen Polák Mihály es Gladics István, akik május 1 tiszte,letére kiélező húsbeadásukat 100 százalékra teljesítették. Ezenkívül Polák Mihály a tojásbeadást 55 százalékra, Gladics István pedig 100 százalékra teljesítette. Mindkettőiüknek két-két 50 kg-os sertésük van, s vállalták, hogy október 10-ig az egyiket 150 kg-os súlyban leadják a közellátás részére. Deák István A szinai szövetkezetesek jól felkészültek a tavaszi munkákra. A munkatervet előre elkészítették és be is tartották. Így sikerült nekik a kassai járásban elsőnek bevégezni a tavasziak vetését. A szövetkezeti tagok önfeláldozó munkája mellett ki kell emelni Ilmát István és Rezetko György traktoristák munkáját, akik a tavaszi munkák ideje alatt éjjel-nappal dolgoznak. Már hozzáfogtak a cukorrépa v.réséhez, a kukorica és a burgonya ültetéséhez, melyet nagy részben négyzetes módszerrel vetnek el. Mató Pál * * * A galantai járás legjobb traktorosbrigádjai közé tartozik a hidaskürti és a .taksonyi brigádközpont. A taksonyi brigád legjobb traktoristái Papp Dániel, Korin János és Karasz, János elvégezték a cukorrépa, vetését s a többiekkel együtt nekifogtak a kukorica vetésének. Céljuk ugyanaz, mint a szövetkezeteseké: a magasabb hektárhozam elérése. Ezért az összes kukoricát négyzetesen vetik el. F. * * * A bősi szövetkezet tagjai 360 hektáron elvégezték az őszi kalászosok ápolását. A rét és a legelő gondozásáról sem feledkeztek meg és 370 hektárt megjavítottak. A tavasziak vetését epv liét alatt befejezték. A burgonyát gondosan előcsíráztatták és túlnyomó részben négyzetesen vetik el. 182 hektáron a kukoricát is az előbb említett módszerrel vetik. A szövetkezet kertészeti csoportja is mindent megtesz, hogy jobb erednie eket érjen el. A retket és a korai karalábét már több mint egy hete szállítják a piacra. Ha a hősiek így dolgoznak továbbra is, akkor a szövetkezet a legjobbak közé küzdheti fel magái Illés Bertalan * * * A čerjaki állami gazdaságban is befejezték a tavaszi gabonák vetését. Ez nagy részben a szocialista munkaversenynek köszönhető, amely az egyes dolgozók között folyik. A munka vasárnap sem szünetelt s több mint 30 hektárt vetettek el. 30 hektáron már megkezdték á cukorrépa és 60 hektáron a kukorica vetését. M. P. Helyreigazítás Lapunk 16-ik számában Gazdaságosabb állattenyésztést a nagymegyeri járás szövetkezeteiben című írásban technikai okokból hiba csúszott a tej árának kiszámításánál. Ugyanis míg a tej szabad eladási ára március 31-ig 2,40 korona volt, ennek ellenére a nyárasdi EFSZ a tej minőségénél fogva csak 1,92 koronát kapott literenként. Kérjük olvasóinkat, hogy a szöveget eszerint értelmezzék. (Szerkesztőség) J'f erebes Lajos, a kálnai gépállo' más üzemi tanácsának elnöke, a munka és a sok funkció terhe alatt azt se tudja, melyik lábán álljon. Az egyik irodába be, a másikból ki, műhelyeket, udvart össze-vissza jár, de a helyét sehol sem találja. — Az embernek semmire sincs ideje! ... idehívnak, odamenjek, rengeteg papír, tervezés, munkaverseny; kint a traktorok, bent az iroda. Mindenre nekem kell gondolni, — mérgelődik magában, de úgy, hogy mások is hallják. — Mi a baj Lajos barátom? — szólt hozzá haragcsitító hangon Komáromi Adóm igazgató. — Hagyj békében! Annyi a munkám és ilyenkor . háborgatnak még ezek is. Kettő jött a Prácától, egy meg a Szabad Földművestől. Emezek kevésnek tartják azt a három napilapot, amit tőlük járatunk, amaz pedig rólunk szeretne, riportot írni... Nekünk segítség kell, nem újsági — Olyan segítség, aki felül a traktorra vagy az ócskavasat elszállítja az udvarról. Dicséret helyett kritikát kérünk, szigorút. Anélkül a traktorosnak nem kell az újság, hiába adjuk ingyen. Az igazgató csak mosolygott, pedig nem érlett egyet Verebessel. Az üzemi bizottság elnöke azelőtt traktort nyergeit és minden figyelmeztetés nélkül megjavította azt, ha elromlott, és az újságolvasásra is telt az idejéből. Ezt akkor természetesnek tartotta. Most pedig inkább ellenkezik, ahelyett, hogy másokat is meggyőzne, az újság segítő erejéről. JEfornyák László főmérnök és Ehn ■*~L Béla, technikus is észrevették, hogy Verebes miért mérgelődik. Éppen kapóra jött nekik. Már egy féléve könyörögnek a nyitrai Kovošrot üzemvezetőjének, hogy szállíttassa el az udvarról azt a sok ócskavasat, ami vagy 10 vagonnal lehet. Először szépen kérték, könyörögtek is neki, később telefonon figyelmeztették, hogy az ócskavas nem szaladt el az udvarról. A kutyák sem vitték el, a szerelők hiába dobáltak szalonnabőrt és száraz kenyérdarabokat a vasak közé. A főmérnök már azzal is fenyegette Kovács elvtársat, a Kovošrot üzemvezetőjét, hogy ,,betéteti" a Rókáéba, ha az ócskavasat nem szállíttatja el. Ezzel a kérdéssel azért foglalkozik minden dolgozó, mert úgy néz ki a kálnai gépállomás udvara, mint ea- gépiemelő. A sok ócskaság mialt az új gépekkel nem lehet közlekedni. Egy féléve minden próbálkozás kárba veszett. Eredményre most sem de a rossz lóháton nyargal. Ezt mondja a közmondás. így van Üjbarson is. A traktoros brigád jó hire nem messze jutott, de a ■ szövetkezet régi rossz hírét még a szomszédos járásokban is emlegetik. Nagy gonddal ápolták a múlt évben a négyzetesen vetett kukoricát. — Keresztbe-hosszába többször megsarabolták, de mikor a növény gyönyörűen kifejlődött, a kukoricát kézzel letörték, a kóróvágásért sem akartak fölöslegesen fizetni. Miért is tenné el a pénzt a gépállomás, hiszen az ő zsebükből sem pereg ki. A kóróvágó gépeket felváltotta a kapa és sarló. Kezdetben sokan azt hitték, hogy takarékosság szempontjából kellett ez az intézkedés. De később a vak is láthatta, hogy hiba van a kréta körül. A betakarítás sokáig elhúzódott, illetve a karácsony hamar beköszöntött Üjbarson. A szilveszter is a mezőn érte a négyzetesen vetett- kukoricát. Az ó évet új követte, de a kukorica a régi maradt, idővel, viharral szembeszálló. — A növénynek nem =árt az edződés, a .gyarapodás pedig hasznos. — Hadd nőjjön a szára, érjen a magja. - mondogatták ,.i okoskodók. A „rövid“ tenyészidö alatt minden cső nem tudott beérni. Nagyon sok zsengésen maradt, de hogy ez évben két termést is elérjenek, január 17-én véget vetettek a betakarításnak. Szerencséjük, hogy ilyen „korán“, mert az új módszerrel nevelt kukorica várnak, de hogy az újság embereit lerázzák a nyakukról, hát így bíztatják őket: — Intézzétek el az ócskavasat és ak jr beszélnetek sem kell arról, hogy az újság segít. A Práca kiadóhivatal két dolgozófát felidegesítette ez a kijelentés. Azok nem szerkesztők és nem szokták még meg az ilyen vendéglátást. Egyébként nem az újságon keresztül szokták lebonyolítani az ilyen üzleti ügyeket. A Szabad Földműves szerkesztője pedig azonnal telefonált. Egyszeri csöngetés után néhány perc múlva jelentkezett a nyitrai Kovošrot. — Itt Kovács üzemvezető! Mivel szolgálhatok? — Riportot akarok Írni a kálnai gépállomás udvarán heverő ócskavasakról. Ehhez szerelnék ... — Kérem addig ne írjon egy betűt se, még meg nem magyarázom. Már is autóra ülök és 2 óra .múlva Kátnán személyesen elintézzük az ügyet. szürke személyautó. mint a villám úgy rohant Kátna felé. A tervezett időt felére csökkentette. Még egy óra se telt el és megérkezett a gépállomásra. Kovács üzemvezető szállt ki az autóból. A kedvesség szinte áradt belőle. — Kgrem, mi terv szerint dolgozunk. — És mi meg egy féléve terv szerint várunk, — vágott közbe Hernyók László főmérnök. — Gondoltunk magukra... no nem baj, e héten elszállítjuk az összes ócskavasat, még az udvart is felseperjük. Május 1-re olyan rend lesz itt, hogy érdemes lesz lefényképezni. Mire a kritikai cikk megjelenne, minden úgy lesz, ahogy maguk akarják. Szerkesztő úr kérem, csak ne írjon erről, nem szerelnék még egyszer az újságba kerülni. Azt nem tudom, hogy Kovács elvtárs melyik újságba került, azt sem, hogy a szerkesztő ír-e róla, de én írok. Az újság .iránt tanúsított helytelen magatartást nem hallgathatom el. A kritikai cikk megírását a levelezők is elvégzik, de a kálnai gépállomás vezetőségében nincs egy ember, aki megszervezné a sajtó térje. -'ését, pedig 400 alkalmazott közül akadna olyan levelező, akinek cikke mély álmából jobban felrázná a Kovács-féle vezető elvtársakat, mint a telefoncsengő. Az üzemi tanács elnöke pedig munkaszervezést tanulhatna az újságból, hogy a munkára és pihenésre is legyen ideje. szemtelenné vált. Törés előtt sok elszökött melegebb helyre. Egyrészük a szövetséget góréjába, a többi pedig a tagok portáján keresett menedéket. Néha-néha az égj madarak is megtöltötték begyüket, hogy a sárgaszemü kukorica ne fázzon tovább. A széltépte kórót pedig a Garamlöki Állami gazdaság vette oltalomba. — Hazavitette, felszecskáztatta, hogy a szűk abrakadagra szoktatott fajteheneknek ne csökkenjen a tejhozama. A két gazdaság kölcsönösen segítette egymást. Az állami gazdaság teljesen letakarította a kórót és a jó minőségű takarmányért 10 hektár földet is felszántatott a szövetkezetnek. Ilyen fajta „két termést” mint az évben, sohasem értek el Üjbarson és hasonlóra a jövőben sincs remény. A szövetkezet gyeplője más kezekbe került. A tagság új vezetőséget választott és a kapzsiság megfékezésére törvényt szabott. A lopásokat munkaegység levonással büntetik. A megszilárdított házirend és az új munkafegyelem megalapozta a szövetkezet jövőjét. Ez évben már 65 mázsa sertéshúst adtak be terven felül s az utóbbi 10 nap alatt 60 literrel emelkedett a tehenek napi tejhozama. Ezenkívül még sok más szép eredmény a' változást és a jó munka előnyét igazolja. A szövetkezet a traktorosbrigád nyomában a becsület útjára lépett és rossz hírét a jó, ha lassan is, de megelőzi. (cs) Jánös bácsi A jó hír lassan ballag * . *
