Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-29 / 17. szám

füdlssfives 1556. április 29. 7 Sertéshizlalás Surikov módszere szerint SURIKOV-MÖDSZER szerinti sertéshizlalásnál mindenekelőtt súlyt he­lyezünk a rendszeres takarmányozás időpontjának pontos betartására, s le­hetővé tesszük a sertéseknek, hogy az egész takarmányadagot nyugodtan elfogyaszthassák. A takarmányokat morzsolódó, sűrű kása alakjában adjuk, sohasem rit­ka leves- vagy ivósként. A takarmányadag alapját kezdetben lédús és teri­­més gazdasági takarmányok képezik. Ez olcsóbbá teszi a hizlalás kezdeti időszakát, tágítja a sertések emésztőszerveit és alkalmassá teszi a takar­mányok tökéletesebb kihasználására. A 40—70 kg-os sertések abraktakar­­mányadagiát fokozatosan növeljük. Eközben áttérünk az élesztősített ta­karmányok adagolásának rövid időszakára, maid ezután már nagyobb rész abraktakarmányt etetünk sült cipók alakjában. Élesztősített takarmány készítése A 40 kg-nál nehezebb sertéseknek az abraktakarmányok egyharmadát — felét élesztösítve adhatjuk. Az ilyen takarmány elkészítésénél 1 sertésre kb. kq darát számítunk, melyet 1 liter vízzel leforrázunk, majd amikor 40 C fokra süllyedt a hőmérséklete, hozzáadunk 4—6 dkg melaszt. 1—2 dkg élesztőt. Уг dkg kénsavas ammó­niákon Уг dkg szuperfoszfátot s az egészet alaposan elkeverjük. Az így elkészített élesztősített takarmányt meleg helyre tesszük és rendszeresen keverjük, öt-hat óra elteltével az élesztősített takarmány rendszerint alkalmas az etetésre. HA A SERTÉSNEK a hizlalás egész idején egyforma takarmányadagot aduink, ízlelő képessége eltompul és ezzel csökken a takarmányok kihasz­nálása is. A hizlalás végén a sertések rendszerint már túltömöttek és rosz­­szul esznek Ezáltal csökken a súly­­gyarapodás, hosszabb a hizlalás tar­tama és növekszik az óssztakarmány­­íogyasztás. Zajcsukova és Surikov szovjet zoo­­technikusok a sertéshizlalásban elér­ték darabonként a napi 1,2 kg súly­gyarapodást. E sikerek előfeltételét a helyes takarmányozási technika (a terimés takarmányok kihasználása a hizlalás kezdetén), a takarmányok he­­helyes elkészítése, a takarmányféle­ségek váltakoztatása és ízesítése ké­pezi. RURCONFffí CfinONfíDfíMK ÉS ECUÉR MALOMIPARI TAKARMfíNyOk ZSÍNCÍ ZOLDTfíKfímfíNH fehérjés kévfrfk * * * A fehérjés keveréket tejjel pótol­hatjuk, aminél 10 dkg fehérjés keve­réknek 1 liter tej felel meg. Téli idő­szakban a zöldtakarmány napi adag­ját mintegy 10—20 dkg jó minőségű lucemaszénáva! vagy szénaliszttel pó­tolhatjuk és jóllakásra takarmányré­pát adunk. TAKARMÄNYKENYÉRREL a sertéseket 65-80 kg súlynál kezdjük etet­ni, s ezt a takarmányozást a hizlalás befejezéséig folytatjuk. A takarmány­kenyér az abrakadagnak megközelítőleg a felét teszi ki. Kezdetben friss, feldarabolt cipókat nyújtunk, közvetlenül a kihűlés után; későbbi időszak­ban a cipókat áztatva etetjük, azokat esetleg száríthatjuk, s darálva takar­­mányozhatjuk. A sertéseknek ennél a takarmányozásnál étvágygerjesztő előételt nyújtunk. Erre a célra igen jól bevált a kisebb mennyiségben ada­golt jó minőségű sózott szilázs, csíráztatott gabona, sós zablé, erjesztett répalével kevert burgonyaleves és hasonlók. A takarmányadagok változa­tos ízletességét úgy érjük el, hogy a takarmányokat minden egyes etetés­nél különféle ízesítő oldattal nedvesítjük, nem pedig csak meleg vízzel, ízesítőként jól bevált a zabtej vagy az árpatej, olajpogácsa-kivonat, szé­natea, zöldségfözet, fölözött tej, savó és hasonlók. A Szovjetunióban ízesí­tőként csontlevest, savanyított uborka levét, főtt és őrölt vágó hídi hulla­dékot, kenyérkovászt stb. is használnak. * * * A takarmánykenyér készítéséhez ta­karmánylisztet, darát, korpát, esetleg kisebb rész burgonyát, vagy konyhai hulladékot használunk. A keverékeket a rendelkezésünkre álló takarmánykészletek szerint állít­hatjuk össze és készíthetjük el. A sütés hasonló a közönséges rozske­nyér sütéséhez A keverék minden 100 kg-jára 1 kg sót és 1—2 kg élesztőt számítunk. Kenyérsütéshez használt keverékek mintái: 50 kg takarmányliszt, 25 kg gabo­nadara, 25 kg főtt burgonya vagy ta­karmányrépa vagy konyhahulladék. 50 kg takarmányliszt, 50 kg külön­féle gabonadara. és korpa keveréke. 85 kg takarmányliszt 10 kg gabo­nadara 5 kg lucera- vagy lóhereliszt, esetleg nagyon rövidre szecskázott lucerna. Takarmányízesítők példái: Olajpogácsa-kivonat: 1 kg lenmag-, napraforgó- földidió- vagy szójapogáw csát 10—20 liter vízben főzünk. Széna tea: 1 kg tiszta, illatos szénát körülbelül 10 liter forró vízzel leön­tünk és 5—10 órán át állni hagyjuk. Zabtej: 2 kg átszitált zabdarát 40 C fokra lehűtött vízbe szórunk. Elke­verjük és mintegy 3 órán át meieg helyen állni hagyjuk. Zöldségfőzet: Torzsás és gyökér­zöldségek tiszta maradékait és érték­telenebb darabjait vízben puhára főz­zük. 10 liter vízre kb. 2 kg zöldséget számítunk. A főtt zöldséget szétnyom­kodjuk s 2 dkg sót adunk hozzá. A mezőgazdasági tudomány és kutatás dolgozói! Agronó­­musok, zootechnikusok és állatorvosok, mezőgazdasági gya­korlat élenjáró dolgozói! Szüntelenül gyarapítsátok a mező­gazdasági tudomány terén szerzett ismereteiteket! Tanítsátok meg összes mezőgazdasági dolgozóinkat arra, hogy rendsze­resen érvényesítsék mezőgazda zdasági tudomány agrotechni­ka, zootechnika legújabb eredményeit. — Legyetek a leghala­dóbb mezőgazdasági termelés áldozatkész úttörői ! Az új módszereknek köszönhetik dást ér el, a műitatással nevelt bor­jaknál pedig elérte a napi 83 dkg súlygyarapodást. A fejősteheneket Radačovský József, Pažina Mária és Košč Zsuzsanna gondozza. Habár a tehenek 22 százaléka elles előtt van, az átlagos napi tejhozam 8 liter kö­rül ingadozik. Ez pedig az egyedi ta­karmányozásnak köszönhető. Hogy a jövőben még jobban kimu­tathassák a haladó módszerek alkat-' mazásának eredményét, a kutatóinté­zet dolgozói számos kötelezetteégvéi­­lalást tettek az állattenyésztésben, melyek értéke meghaladja a 73 ezer koronát. Ezzel egyidejűleg azonban a takarmányalap biztosításáról is gon­doskodnak, mivel a két termelési ága­zat szorosan összefügg egymással. Vállalták, hogy takarmányrépából 82Ô mázsát termelnek egy hektáron, 15 malacot választanak el anyakocánként, 100 tehéntől felnevelnek 98 borjút, a tervezett 2770 literrel szemben pedig 3500 literre emelik egy-egy tehén évi tejhozamát. , G. Й, A Malé Šariš-i Mezőgazdasági Ku­tató Intézetben a téli hónapokban is szép eredményeket értek el az állat­tenyésztésben. Ez annak tulajdonít­ható, hogy az állatgondozók egyre nagyobb méretben alkalmazzák a ha­ladó módszereket. Ezzel példát mu­tatnak a szövetkezeteknek, valamint a kis- és középföldműveseknek, mi­ként lehet emelni az állatok hasznos­ságát. Ebben a kutatóintézetben már ré­gebben alkalmazzák a Surikov-féle gyorshizlalást, melynek segítségével jelentős eredményeket értek el. így pl. Košč János 120 db süldőt gondoz, melyeknél 66 dkg átlagos napi súly­­gyarapodást ér eL Ez 16 dkg-al több, mint art tervük előirányozza. A na­gyobb sertéseknél egy kg napi súly­­gyarapodást ér el. Ennek tudható be az a siker, hogy a kutató intézet egy hónappal határidő előtt teljesítette I. negyedévi sertéshúsbeadását. , Hasonlóan szép eredményeket ér el Ambróz Julianna, aki a fiatal állatok­nál 64 dkg átlagos napi súlygyarapo-Fölözött tejjel növelik a borjak súlygyarapodását A Terebesi Élelmiszerkombinát gazdaságának Sady-i részlegén acidofil baktériumokkal nemesített fölözött tej képezte a múlt évben a választott borjak takarmányának bizonyos részét. A választott borjaknak 4—8 hetes korukig egy liter fölözött tejet adtak naponta, ezzel szemben viszont egy literrel csökkentették édestei adagukat. Nyolc hetes koruk után már 5 liter fölözött tejeit kaptak a borjak naponként. Sőt amellett még vízzel is rit­kították a fölözött tejet s a tápanyagszükségletet takarmányliszttel, vagy korpával egészítették ki. Az acidofil baktériumokkal nemesített fölözött tejnek nagy '-'önvel vannak. Az ilyen tejjel hizlalt növendékboriak napi súlygyarapodása elérte a 86 dkg-ot, amellett 8 hét alatt egy-egy borjú hizlalásánál 105 liter édestejet takarítottak meg s így több tejét adhatott a gazdaság közellátásra. Ebben az évben az élelmiszeripari kombinát gazdaságának hét részlegén fölözött tejjel hizlalják a borjakat. A terebesi tejfeldolgozó üzem dolgo­zói elhatározták. hogy ebben az évben több szövetkezetét é= állami gazda­ságot ellátnak acidofil baktériumokkal nemesített fölözött tejjel. Szakkönyvek segítségével mezőgazdasági termelésünk növeléséért „Amilyen a munka, olyan a jutalom“. E közmondás helyességét iga­zolja ipari dolgozóink jó munkája s ennek természetes következménye a legutóbbi árleszállítás. Nagy öröm volt ez országunk minden dolgozója számára. Sajnos, az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert az élelmiszerek ára alig csökkent. A bajt csak úgy tudjuk orvosolni, ha ismerjük az okát. Szerencsére ez esetben már nemcsak az okot ismerjük, hanem a gyógy­szert is. A baj egyik oka abban rejlik, hogy mezőgazdasági dolgozóink közül kevesen alkalmazzák gyakorlatban és helyesen a jól bevált korszerű ter­melési módszereket. A sikertelenséget nagy részben a szakismeretek hiánya okozza, mert hát mondjuk meg az igazat, nem a módszer hibás, hanem tudásunk hiányos, tökéletlen. A szakelőadásokon hallott és népszerűsített új tapasztalatokat és ismereteket képtelenek vagyunk pontosan emlékeze­tünkbe vésni s megfeledkezünk segítségül hívni a megfelelő szakkönyvet, amely a legapróbb részletekig megmagyarázza a munkafolyamatot és a szükséges teendőket. A legutóbbi árleszállításnál gondoltak a mezőgazdasági szakkönyvek árának csökkentésére Is. Sok szakkönyv ára majdnem egyharmadára csök­kent. Szövetkezeteink funkcionáriusai bi­zonyára örömmel veszik, hogy Fiséra „Tervezés az EFSZ-ben" című könyve 34-ről 13 koronára csökkent s nem lesz egy könyvelő sem szövetkeze­teinkben, aki ne venné igénybe Peter mérnök „Az egységes földművesszö­vetkezetek könyvviteli nyilvántartása” című kézikönyvet, amely ma 41,40 Kčs — helyett csak 16,50 koronába kerül. A nagyüzemi gazdálkodásban sok helyütt nagy gondot okoz a takar­mányalap biztosítása, ami aztán gá­tolja az állattenyésztési termelés si­keres fejlesztését. Machaňikov mér­nök könyve „A takarmánybázis szer­vezése" e téren nagy segítségükre lesz, mélynél ára 43-ról 19,50 koro­nára csökkent. Krajčovič kézikönyve „Üjabb silózási tapasztalatok” ma már 1 koronáért kapható. Fojtík mérnök „Kukorica“ című könyve 18,20 koro­na helyett 6 korona, Hlaváč „A bur­gonya” című kitűnő szakkönyvének új ára 11 korona. A dohánytermelők sem fizetnek már Balcar és Skula „Ciga­rettadohány termesztése” című köny­véért 57, hanem csak 24 koronát. Állattenyésztésünk sikere nagy rész­ben a fiatal állatok helyes nevelésétől függ. Gábris ügyes kézikönyve „Házi­állatok helyes felnevelése” ez irány­ban jó tanácsadó lesz. A könyvecske új ára 2 Kčs. Laurenčik „Első segély­­nyújtás a háziállatoknál” című köny­ve 12,90 helyett 3,50 koronáért besze­rezhető. Herzig és munkatársainak műve „A takarmányozási technika alapjai” 37,30 koronáról 18,40 koroná­ra és „Gazdaságos hizlalás és húster­melés” című értékes könyvének ára 39-röl 17 koronára csökkent. Sedlár „Haltenyésztés” c. műve 56 helyett 33,50 koronába kerül. így sorolhatnánk fel mindazokat a szakkönyveket, amelyek mezőgazdasá­gunk minden ágazatával foglalkoznak s amelyek ára ma már olyan ala­csony, hogy beszerzésük senkinek se jelent anyagi megterhelést. Mezőgaz­dasági dolgozóinknak így alkalmuk lesz szakismereteik elmélyítésére, ami gyakorlatban a termelés emelését je­lenti s aminek természetes eredménye a legközelebbi időszakban a mezőgaz­dasági termékek árá'-ak további csök­kenése lehet. L. Máté Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom