Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-29 / 17. szám
me. április 39. rataim L CSÉFALVA Д CSKP KB-nak és a Nemzeti Front Központi Bizottságának 1950 május elsejei jelszavaiból 2 ÉP tí Szalma fedeles házak sokasai)* tűnik az idegen szemébe, ha ellátogat Cséfalvára. A házak a múltról beszélnek, a szegény földművesek hányatott életéről. Nyitott tűzhely, zsuppfedeles ház. más falvakban már ritkán fordul elő. Cséfalván sem ragaszkodnak nagyon a műit eme hagyományához. Egymás után épülnek fel az égetett téglából épített és cseréppel fedett házak. A HNB épülete sem réginek, sem újnak nem mondható. A nemzéti bizottság dolgozói. Cséfalvi József elnök és Soóky Dénes titkár vezetésével innen formálják és építik az új zsupfedél és nadrágszíj-parcella nélküli CséfalváL. Munkájukét siker koronázza. Az elmúlt napokban vezették be a községbe a villanyt. A szövetkezet munkagépjeit már villany hajtja. Kevesebb izomerőre van szükség és emellett nagyobb a teljesítmény. Ez is részben a HNB munkájának az eredménye. Soóky Dénes a nemzeti bizottság munkájáról, feladatairól és az elért eredményeiről beszél. Kitűnik, hogy a téli Időszakot a HNB dolgozói tanulással töltötték. Részt vettek a nemzeti bizottság dolgozói részére rendezett tanfolyamon, amely iránt a szövetkezet vezetősége is érdeklődést tanúsított. A cséfalvei HNB a szövetkezettel Gyermekeink, valam t mindanynyiunk érdeke megkívánja,, hogy a leibeadás terén semmi lemaradás ne mutatkozzék. A szenei járás EFSZ- eiben ezen a téren nincs is hiba, rendesen teljesítik tejbeszolgáltatásukat. Másképp néz ki ez a magángazdálkodóknál. Erre számtalan példát talá*lunk. Sárfőn például a HNB-nak kellett közbelépni, s intézkedni a teibeadást illetően. Leggyakrabban azzal huzakodnak elő. hogy nem tejel a tehén. Ezt tette Korbeličová is, s emejleett se szeri, se száma a „kibeszéléseknek“. Ki a nagy családra hivatkozik, mint Sarmir magángazda, ki pedig a tehenére panaszkodik, A panaszjó kapcsolatot tart fenn. Közösen tárgyalják meg a jövő hét feladatait és ugyanakkor értékelik az elmúlt hét munkáját is. Segítik a szövetkezetei a szükséges vetőmagvak és műtrágyák beszerzésében, a tervek kidolgozásában. De a legfontosabb, leghatásosabb segítség az, hogy a HNB valamennyi dolgozója közvetlenül részt vesz a szövetkezet feladatainak teljesítésében, vagyis tagjai a szövetkezetnek. Mester János, a szövetkezet elnöke a nemzeti bizottság dolgozóinak segítségét igen értékesnek tartja már azért is, mert a villany bevezetése érdekében sokat fáradoztak. Ezzel segítettek az állattenyésztési munkák gépesítésében és jelentős mértékben hozzájárultak a termelési költségek csökkentéséhez. A nemzeti bizottság dolgozói egyébként a szövetkezet legjobb tagjai sorába tartoznak, akikre bátran támaszkodhatnak. A eséfalvai szövetkezet a dunaszerdahelyi járás legkisebb szövetkezetei közé tartozik. 337 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, melyből 310 hektár szántóföld. Ennek ellenére a HNB, az EFSZ vezetőségének, valamint a falu földműveseinek összefogása következtében a legjobb szövetkezetek egyike. . A szövetkezet <*z 1956. évi első negyedévének beadását nak azonban bármilyen hosszú sorával is tudunk szolgálni, egy biztos, illő lenne ezt a kérdést a legrövidebb időn beKil megoldani, éspedig olyan förmában, hogy erre ne társadalom fizesseen rá. Például Kovács, szövetkezeti tag, annak ellenére, hogy 8 tagú családja van, a beszolgáltatásban szép példát mutatott, amikor kötelzettséget vállait, «hogy 1956 végéig az EFSZ nevében 100 liter tejet és 100 tojást szolgáltat be a közellátás számára. Hasonlítsuk össze tehát Kovács szövetkezeti tag és Sarmir magángazda teljesítette, sőt sertéshúsból a tervezetten felül 24,70 mázsát, a tejből kereken 3000 litert, tojásból pedig szintén több ezer darabot adtak be terven felül A falu asszonyai ezenkívül kötelezték magukat, hogy 15 000 db tojást adnak szabadpiacra. Ezt a vállalásukat kétszeresére teljesítették. Hogy mit jelent a szövetkezet a cséfaivaiaknak, azt Vilhelm Ferenc szövetkezeti tag szavai világosan bizonyítják: — Azelőtt, amíg a szövetkezet nem alakult meg, a falunkból 51 ember járt Pozsonyba dolgozni — emlékezik vissza Vilhelm Ferenc. — Az utazás oda- és vissza sok fáradságba, pénzbe és időveszteségbe került. Most egy ember kivételével valamennyien a szövetkezetben dolgozunk. Nem kell bejárnunk a városba. Számításunkat idehaza jobban megtaláljuk. Vilhelm Ferenc állítását a tények igazolják legjobban. A márciusban ledolgozott munkaegységekért Cséfalvi László, aki 12 tehén gondozását vállalta. 860 koronát kapott. — Ez azonban csak előleg — jegyzi meg az átvételnél Cséfalvi László. — Az év végén keresetem második felét is megkapom, azokívül természetben már a március hónapra ledolgozott munkaegységekre 170 kg búzát és 40 kg takarmánygabonát kapok. Hasonló összeget fizetnek ki Cséfalvi Vincének, Cséfalvi Antalnak és Péter Lászlónak, akik valamennyien tehéngondozók. — A növénytermelésben sincsenek rosszabb kereseti lehetőségek — jegyzi meg Cséfalvi Benedek könyvelő. Ahogy az ember a cséfalviakkal beszél. szinte a"Z az érzése támad, hogy itt minden második embert Cséfatvinak hívnak. Cséfalvi a HNB elnöke, az EFSZ könyveiig, a sertésetető és még számosán mások. Soóky Dénes, a HNB titkára tréfásan meg is jegyzi: nálunk a fél falu Cséfalvi, Erre az egyik Cséfalvi nevű szövetkezeti tag szellemesen válaszol; — Nálunk nem minden második Cséfalvi. hanem a falunak minden lakosa, mert hiszen valamennyien cséfalvaiak vagyunk. A sajtó és a rádió útján ez év első negyedében több ízben felhívták földműveseinket, hogy kössenek szerződést a szarvasmarhák hizlalására és használják ki azokat' a lehetőségeket, amelyek a szerződéses hizlalásból adódnak. Az erről szóló rendelet részletesen ismerteti földműveseinkkel a szerződéses hizlalás előnyeit. A rendelet szerint a szerződések megkötésének határideje 1956. március 30-án lejárt. 1. Éljen Május 1-e, a világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja! 2. Emeljük magasra a proletár nemzetköziség zászlaját! Növekedjék és erősödjék az összes dolgozók egysége a békéért és haladásért folytatott harcban! 3. A leninizmus zászlaja alatt új győzelmekre a békéért és szocializmusért folytatott harcban! 4. Baráti üdvözletünket küldjük a békéért, demokráciáért és szocializmusért harcoló népeknek! 5. Éljen a nagy Szovjetunió, hűséges barátunk és szövetségesünk, a béke és haladás bástyája az egész világon! 6. Forró üdvözletünket küldjük a hős szovjet népnek, mely a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának vezetése alatt sikeresen kiépítette a szocialista társadalmat és megvalósítja a kommunizmusba való fokozatos átmenet nagyszerű feladatait! 7. Éljen a különböző társadalmi rendszerű országok aktív, békés együttélését hirdető győztes lenini politika, mely erősíti a béke ügyét és szilárdítja a népek közötti bizalmat. 8. Szálljunk harcba a fegyverkezés általános csökkentéséért s az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért! Állítsuk az atomenergiát a békés építés szolgálatába. 9. A Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országokkal együtt az európai és ázsiai kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtésére törekszünk. Erősödjék és fejlődjék, virágozzék a cseh és szlovák egyenjogú népek és hazánk többi nemzetiségeinek testvéreiessége! Parasztok és szövetkezti tagok, mezőgazdasági dolgozók! Alapítsatok új szövetkezeteket, bővítsétek és szilárdítsátok az eddigi EFSZ-eket! Törekedjetek mezőgazdaságunk valamennyi ágazatának gyors fejlesztésére! Termeljetek több gabonát, húst, tejet, zöldséget, burgonyát, cukorrépát, kukoricát, repcét, lent és más mezőgazdasági terményt! A Felvásárlási Minisztérium — hogy az olyan földműveseknek is lehetővé tegye a szarvasmárhák hizlalására .kötendő szerződések aláírását, akik valamilyen oknál fogva az említett határidőig ezt nem tették meg —, a szerződéskötések határidejét visszavonásig meghosszabbította. A többi irányelvek azonban továbbra is érvényben maradnak. Hogy milyen nagy előnyöket biztosít a szerződéses hizlalás megkötése föld-Traktorosok, a GTÄ-k dolgozóit Gyors és jóminőségű munkátokkal biztosítsátok v magas termést, az EFSZ-ek istállóinak gépesítésével emeljétek a gazdasági állatok hasznosságát! Segítsetek az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak a termelés fokozásában, és az állami beadások teljesítésére irányuló törekvésekben, nyerjétek meg őket az EFSZ-ek tagjaiul! Állami gazdaságok dolgozói! Küzdjétek le az állami gazdaságok munkájának és gazdálkodásának szervezési hiányosságait! Szolgáltassatok példát a leghaladóbb termelési technika, a mezőgazdasági tudomány jelenlegi eredményeinek érvényesítése terén! Legyetek példái a munkatervezésnek és szervezésnek, érjétek el a termelés belterjességét, növekvő gazdagságát és jövedelmezőségét! Begyűjtési dolgozók! Biztosítsátok valamennyi mezőgazdasági termény állami begyűjtési tervének egyenletes teljesítését és túlteljesítését valamennyi mezőgazdasági üzemben. Váljatok a földművesszövetkezeti tagok és parasztok tanácsadóivá és segítőtársaivá a mezőgazdasági termelés szüntelen fokozásában, az EFSZ- ek alakítására és megszilárdítására irányuló törekvésekben! Üdvözöljük a dicső májusi napokat — Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 11. évfordulóját és a népi demokratikus köztársaság keletkezésének évfordulóját! Éljen hősies és dolgos népünk, a népi demokratikus köztársaság megteremtője, a szocializmus építő ja! Viruljon drága hazánk — a Csehszlovák Köztársaság, valamennyi dolgozó boldog otthona! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelynek bölcs vezetésével feltartóztathatatlanul haladunk előre a szocializmus építésének útján! Éljen és örök időkön át erősödjék a párt, a kormány és a nép megbonthatatlan egysége — további győzelmeinek biztosítéka! Harcra fel a tartós békéért és a népek barátságáért! műveseinknek, legjobban az bizonyítja, hogy minden szerződéses hizlalásra szánt szarvasmarha után a tulajdonos a hizlalás négy havi időtartamára 400 kg szemes gabonát kap. A szerződésileg biztosított állatokat a felvásárlók az állami felvásárlásban érvényben levő ár szerint fizetik. Bővebb felvilágosítást a felvásárlók, zootechnikusok és a felvásárlószervek nyújtanak. példáját. —Kiapucit— A csataji és a boldogfai szövetkezetesek a közelmúltban nemcsak hogy teljesítették tejbeadási kötelezettségüket, hanem azt jelentősen túl is szárnyalták. A csatajiak 1722 liter tejjel adtak többet államunknak, s a boldogfaiak pedig 7740 literrel lépték túl a tervezettet. A boldogfaiak ezenkívül a tojásbeadást is túllépték, s hasonlóképpen a marha- és sertéshúsbeadás tervezett tervét is. — к — Sárfőn mire várnak? Fűry József Meghosszabították a szarvasmarhák hizlalására köthető szerződések határidejét A szövetkezeti demokrácia Az egységes földművesszövetkezetek életében a legfőbb törvény: az alapszabály, A szövetkezetek alapszabályszerű, demokratikus élete fejezi ki azt, hogy a szövetkezet szocialista gazdaság és hogy a szövetkezet a szövetkezeti tagságé. A szövetkezet egész működésében helyesen kell összeegyeztetni az egész társadalom érdekeit az egyes szövetkezetek és szövetkezeti tagok érdekeivel. A mintaalapszabálynak sarkalatos pontjai között nagyon fontosak azok, amelyek a szövetkezeti élet demokratizmusára, a tagok öntevékenységére, kezdeményező készségére vonatkoznak. Az utóbbi években szövetkezeteink szervezetileg és gazdaságilag egyaránt jelentősen megerősödtek. Ebben nagy szerepet játszott államunk állandó anyagi és erkölcsi segítsége. Nem szabad azonban lebecsülni azt a hajtóerőt, amelyet a szövetkezetek fejlődésében a demokratikus alapon való működés, a szövetkezeti tagok aktivitása és kezdeményezése jelent. Volt idő, amikor az irányítószervek megengedhetetlenül beavatkoztak a szövetkezetek gazdálkodásába és belső életébe. Megnyilvánult ez a szövetkezeti vezetők megválasztásánál. a tagok felvételénél és kizárásánál. Ennek következeiében a szövetkezeti tagok és vezetők csak részben irányították saját gazdaságukat. Érthető tehát, hogy jelentős mértékben csökkent a szövetkezeti tagok öntevékenysége, kezdeményezése s mindez káros hatással volt a szövetkezetek termelésére és egész életére. A jó, az eredményes szövetkezeti gazdálkodás feltétele, hogy a tagok szívvel-lélekkel résztvegyenek a közös munkában, a közös vagyon gyarapításában. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a szövetkezet tagsága megtárgyalja az előttük álló feladatokat, ha minden egyes tag véleményt nyilvánít, tanácsai és észrevételei vannak a szövetkezet dolgaival kapcsolatban. Bármilyen jó, a szövetkezet ügyeit és érdekeit szívén viselő vezetősége is van a szövetkezetnek, végeredményben, a vezetőség csak néhány embertől áll, s ha elzárkózik a tagság véleménynyilvánítása, segítsége elől, a legnagyobb elővigyázatosság és jóakarat mellett is hibákat követhet el, s mindezeken felül a tagokat kizárja legdSbmibb jogukból, a szövetkezet, a saját sorsuk és boldogulásuk irányításából. Vajon a néhány emberből álló vezetőség a tagság véleményének megkérdezése nélkül helyesen tud-e határozni például abban, hogy mennyi földbe, milyen veteményt vessenek? A legnagyobb jóakarat mellett Is honnan tudhatja az a néhány ember, hogy a határ melyikrészében, egyik -vagy másik dűlőben, mi terem meg a legjobban? Tudják ezt ellenben a tagok, akik a szövetkezetben és azokon a földeken gazdálkodnak. amelyeken hosszú éveken keresztül egyénileg gazdálkodtak s így tudják, hogy egy-egy földterület miből adja a legjobb termést, mi terem meg benne a legjobban; és arról is pontos fevilágosítást adhatnak, hogy ezek a földek sajátságaiknak megfelelően, milyen művelést kívánnak. Súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy a szövetkezet vezetőségének, vagy az egyes vezetők hatáskörének tekintélyét csorbítja, ha az egyes kérdéseket és intézkedéseket megtanácskozzák a tagokkal. Nem, ennek éppen az ellenkezője igaz. A szövetkezet vezetősége éppen azzal szerez magának tekintélyt a tagság előtt, és azzal pyeri el a tagság bizalmát, ha a tagságra támaszkodik, meghallgatja szavukat és észrevételeiket, s így intézkedései helyesek és hasznosak lesznek. A tagok, ha látják saját maguk elképzeléseik és ötleteik megvalósítását, odaadóbban és lelkesebben teljesítik feladatukat. A szövetkezeti vezetők tekintélyének és szavuk erejének nem a parancsolgatáson, hanem a tagok bizalmán kell alapulni. Hiba van a szövetkezeti vezetőkben akkor is, ha nem fordítanak elég figyelmet a tagok nevelésére s nem érvényesítik a szövetkezeti demokráciát ott, ahol a szövetkezet gyűlésein a tagok csak szavaznak, de semmi észrevételük, javaslatuk nincs. Az összefogás nagy erőt jelent. A közösség csodákra képes. De hogy a közösség, a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztok szövetkezése valóban kiaknázhassa az előttük levő lehetőségeket, ahhoz az kelj, hogy minden egyes szövetkezeti t/got a gazda hűsége és odaadása kjSsse a közös tulajdonhoz, a szövetkezet érdekeihez. Ez pedig nemcsak a becsületes munkát jelenti, hanem a legnagyobb fokú érdeklődést és tevékeny részvételt a szövetkezet dolgainak intézésében. Éppen ezért minden EFSZ- ben támogatni és segíteni kell, hogy a tagok bírálatukkal, észrevételükkel és tanácsukkal segítsék elő a szövetkezet előrehaladását. A szövetkezet nem egy emberé, hanem a tagoké. A szövetkezetben a tagok munkájának és gazdálkodásának eredményeit osztják szét egymás között az elvégzett munka arányában. Ha jól dolgoznak és jól gazdálkodnak, akkor több bevétel folyik be a közös kasszába és az évi zárszámadáskor bővebben lehet osztani. Mindebből pedig az következik, hogy minden egyes tag saját érdeke, hogy a szövetkezet mmél jobb eredményeket érjen el, minél több legyen a bevétel, minél kisebb a kiadás és mindezek által pedig minél nagyobb összeg jusson egy-egy munkaegységre. Szükséges tehát, hogy a szövetkezeti tag gazdának érezze és tudja magát a közös tulajdonban és minden tudásával gyarapítsa azt. De lehetséges-e, hogy a szövetkezeti tagok a közös tulajdon gazdáinak érezzék magukat, ha a szövetkezetben csak parancsolnak a tagoknak és nem tárgyalják meg velük a dolgokat, hogy érezheti magát az olyan földműves szövetkezeti tagnak, aki például nem tudja, hogy mit miért csinál és csak azért teszi, mert ezt parancsban kapta, ha nem ismeri a terveket, a célkitűzéseket. Hacsak a kész tények elé állítják és tudomására hoznak olyan dolgokat, amelynek elbíráláséban, megoldásában nem kérték ki a véleményét. A szövetkezeti demokrácia teljes érvényesülését akadályozza sok szövetkezetben az, hogy a szövetkezeti tagok javaslatait nem hasznosítják a közös gazdaság további erősítése érdekében. Egyes szövetkezetekben nem tartanak rendszeresen közgyűlést. A tagok nem ismerik a szövetkezet ügyeit, a szövetkezetükre váró feladatokat, így aztán előbb-utóbb közömbössé válnak. Sok helyen a vezetőség vagy az elnök a tagság tudta nélkül, vagy esetleg a tagság akarata ellenére intézkedik olyan kérdésekben, amelyekben a döntés a tagokat illet:. A közigazgatási szervek a szövetkezet belső ügyeibe indokolatlan beavatkozás helyett az ilyen rendellenességet megszüntetésére törekedjenek, és érjék el, hogy minden szövetkezetben valóban demokratikusan intézzék a közös ügyeket. Szükség van erre azért is, mert a szövetkezeti vezetők bármilyen tapasztaltsága sem helyettesítheti az egész tagság együttes tudását, hozzáértését. A tapasztalat azt mutatja, hogyha a vezetőség kikéri és figyelernbeveszt a tagok véleményét, akkor a szövetkezeti tagok túlnyomótöbbsége minden tőle telhetőt megtesz a szövetkezet fejlesztéséért, a terméshozamok növeléséért. Éppen ezért mind a szövetkezet irányításával foglalkozó szerveknek, mind pedig maguknak a szövetkezeteknek fontos kötelességük, hogy következetes érvényesítsék a mintaalapszabáiyok előírásait, támogassák a tagok alkotó kezdeményezését és erősítsék a szövetkezeti élet igazi demokratizmusát.
