Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-22 / 16. szám

^äldmöves 1956. április 22. Éhező kulák az ógyallai szövetkezetben omárotn, Ógyalta és Érsekújvár környékén széles rónasás tárul az ember szeme elé. A járókelőnek önkéntelenül is az a gondolata tá­mad, hogy milyen jól gazdálkodhat az a szövetkezet, amelynek ilyen föld­jei vannak. • Ezen a beláthatatlan rónaőágon té­rni el az ógyallai szövetkezet 813 hek­tárnyi földje. A szövetkezet tagjai azonb i elégedetlenek, mert már évek óta rosszul megy a gazdálkodás. Ha­zánkban számtalan hegyvidéki szö­vetkezet jobban gazdálkodik, habár nincsenek Ц$ olyan termékeny földjei. Az ógyallai szövetkezet arról híres a környéken, hogy rosszal gazdálkodik. De miért? A szövetkezeti tagok azzal érvelnek, hogy kevesen vannak a 813 hektárnyi területre. Pedig van ám ott elég szövetkezeti tag, de csak a névsor szerint. Körülbelül 50 olyan ember van a szövetkezetben, akikre minden esetben lehet számítani. Ez bizony kevés. De vajon miből élnek a többiek,, akik földjeiket beadták a közösbe, de nem dolgoznak, csak úgy tessék lássák. A szőlőben van a do­log titka. A tagság fele azért nem dolgozik a, szövetkezetben, mert a sző­lő, meg a háztáji gazdaság lekötf minden idejüket. Vannak azonban más hiányosságok is. A múlt évben például „munkaerő­­hiány" következtében nem takarították be a paradicsomot, a dohányt, a ta­karmányt és több mint 20 vagon szal­mát. így hát nemcsak a termények maradlak a határban, hanem a mun­kaegység értéke is. Nem csoda, ha nincs miből kifizetni az előleget, vezetőség azonban nyugodtan elnézett az ilyen dolgok feleit, miv l maprk: a vezetőség tagjai sem hittek a szövetkezet jövőjében. Nem a rossz munkaszervezésben kereslek a hiányosságok gyökerét, hanem min­dig csak azt hajtogatták, hogy „ná­lunk, ez úgysem megy." Nem csoda aztán, ha a szövetkezetben mindenki óvakodik a vezetőszereptől. Ezekért a hibákért a helyi pártszer­vezet is felelős. A párttagok nem tu­datosítják a többi dolgozóval, hogy csakis a közös gazdálkodásé a jövő és a szövetkezetben van minden kis- és középparaszt helye. S minél jobban hallgatnak a párttagok, annál többet agitálnak a kulákok. Miért nincs az ógyallai szövetkezetnek sok olyan be­csületes ta-ia, mint Zsigó Dezső, Voj­­tek József, Varga József, Ballal Ist­ván, Zahorec Péter és Gogola Ist­ván?. Egyszerűen azért, mert nem fektetnek súlyt a tagok nevelésére. A szövekezetben új vezetőséget vá­lasztottak. A vezetőségben a legjobb távok vannak s ennek tulajdonítható az is, hogy időben és sikeresen kezd­ték meg a tavaszi munkákat. A helyi rártszervezet támogatása nélkül azon­ban nem bír megbirkózni a szövet­kezet a fokozott feladataival és to­vábbra is olyan kulákok tartják majd kezükben a gyeplőt, mint Psenák Iá­­nos volt. A szövetkezeti taggyűlésen és nyilvános helyeken mindig azt. pa­naszolta, hogy éhezik a szövetkezet­ben. A , szövetkezeti tagokat lebeszél­te a munkáról, bár ő maga sem dol­gozott. A szövetkezetben azonban olyan nagy „rend“ van, hogy nem tudják, tagja volt-e a szövetkezetnek Psenák János, vagy sem. Végre azt­­tán mégis kiderült, hogy kérte felvé­telét az ógyallai szövetkezetbe. Hu­szonnyolc hektárnyi földiét, is beadta a közösbe, de a zöktállási szövetke­zetbe. Két hektár földet azonban meg­hagyott magának és mint középpa­raszt, belépett az ógyallai szövetke­zeibe. Másfél hektárnyi területen do­hányt termelt, de csak fél hektárt je­lentett be s így még magas jutalom­ban is részesült', mint példás dohány­termelő. Maga sem tudja, hány ser­tést vágott le feketén. Formailag kü­lön háztartásban élt s így nem csak magának, hanem a feleségének és, a fiának nevére is „kijárta" az ölési engedélyt. Valóságban azonban egy háztartásban éltek és „éheztek". Er­­/ bt az éhezésről azonban meggyőződ­tek az államhatalom szervei, amikcr házkutatást tartottak Psenák lakásán. ,.Az éhező kulák" kamrájában négy sertés füstölt húsát, *180 kg zsírt ta­láltak, amelyből 30 kg romlott volt. Ezenkívül több romlott élelmiszert találtak. Sokat panaszkodott, hogy a múlt évben megfagyott a szőlő, de pincéjében 1700 liter volt. Annak az illetőnek a körmére kell ' koppintani, aki elismerte Psenáknak a fagykárt és mentesítette őt a szőlöbeadástól. Ipsenák János személyében osz­­* tályettenséget lepleztek le Ógyallán. Hiba azonban, hogy a he­lyi pártszervezet nem magyarázta meg a lakosságnak a kulák törvény­ellenes üzetmeit. A szövetkezet tag­sága nem tudja, miért megy rosszát a közös gazdálkodás. Azt mondják, hogy náluk rossz a szövetkezet. Ez nem igaz, mert nem a szövetkezet rossz, hanem. az ilyen Psenák és Ká­­dek-féle kulákok fékezik a fejlődés­ben. Jó szövetkezet lehetne itt, hiszen olyan termőföldjei vannak a szövet­kezetnek, amelyek valamikor milliókat hoztak a . kulákoknak. Ezt el is érhe­tik az ógyallai szövetkezetben, de előbb körül kell nézniök, milyen em­berek is vannak a közös gazdálko­dásban. Tanulságos látogatás Felsőszeli egy jó félórás autóútra van Galántátől. Ilyenkor a melengető tavaszi napokon, amikor már előbúj­nak a téli álmukból ébredő vetések, telnek, duzzadnak a fák rügyei, a barnán párolgó föld pihenten várja a magot, — alig lehet embert talál­ni a faluban. Kint a határban se­rénykedik minden épkézláb ember Nemrégen . egy autóbusz állt meg a faluban. Gyuricsán elvtárs felső­szélt EFSZ elnöke már várta. Ven­dégek jönnek. A nádszegi és a ki­­ráiyrévi EFSZ állatgondozói,, akik tapasztalatcserére jöttek a felsösze­­liekhez. A látogatáson magam is résztvet­­tem, Először az istállókat néztük meg. Hovorka Mihály állatgondozót serény munkában találtuk. "Takar­mányt kevert. Mindenütt a legna­gyobb rend és a legszakszerűbb mun­ka nyomait láthattuk. — Ez igen! — tört ki önkénytele­nül a nádszegi EFSZ elnökéből — így kell dolgozni. Itt biztos van tej bőven. — Hát nem panaszkodhatunk — bólint rá Hovorka Mihály. — Tizen­három tehenet gondozok s naponta kétszeri fejes után 1.15 liter tejet fejek. Hogy mi a titka ennek a jó eredménynek? A múlt évből kell ki­indulni. Mindén állatnak 50 mázsa silót biztosítottunk. Fehérjében és vitaminokban gazdag száraztakarmá­nyunk is van bőven. Pontosan fejek és etetek. Minden etetéshez külön mérjük az adagokat, mégpedig 35 kg lucernát, 36 kg silót, 2 kg árpaszal­­mát, 0,5 kg melaszt, 2 kg pogácsa­keveréket, 20—25 dkg sót és szükség szerint meszet is adagolunk. — Különös gondot fordítunk a te­henekre, amikor borjasak — fűzi to­vább a szót az állatgondozó — kb. 14 nappal a borjazás előtt elvonjuk a ne.dvdús takarmányokat, hogy ne legyen túlgyorsan a tejképződés, ne­hogy megromoljon a tőgyben és gyulladást okozzon. Ellés után foko­zatosan térünk át a szemes illetve a nedvdús takarmányokra. E beszélgetés után megtekintettük a többi istállókat is. Mindenütt tisz­taság és lelkiismeretes munka nyo­mait láttuk. Közben megérkezett Farkas Mi­hály zootechnikus, aki átvezetett ben­nünket a- modern mesterséges borjú­­nevelőbe. Gondozójuk Pipis Pál el­mondotta, hogy .a mesterséges ne­velés olcsóbb vés a borjak szépek, egészségesek. Az első héten 6 liter, a másodikon 9 liter, a- 4-ik héten már csak 1 liter tejet kapnak a borjak. Két hétig anyjuk tejét isszák s az­tán már kapnak zabdarát és szénát is. Ez^g-l a módszerrel 90 dkg. súly­­gyarapodást értek el. • A mesterséges borjúneyelés elő­nyös abból a szempontból is, hogy a teljes tej egyrészét fölözött tejjel is pótolhatják s ez olcsóbbá teszi a ne­velést. Megtekintettük a birkatenyésztést is. 250 anyajuhuk van, ezektől 296 darab bárányt választott el Juhász Pál. . A gazdaság megtekintése után be­szélgetésre jöttünk össze. Kicseréltük tapasztalatainkat, elmondtuk észre­vételeinket. A felsőszeli EFSZj elnö­ke megígérte, hogy kiküszöföli az észrevett hibákat, a vendégek pedig megígérték, hogy szövetkezetükbe bevezetik a jónak talált módszereket, így aztán nyugodt lelkiismerettel ál­líthatjuk, hogy a galámtai JNB mező­­gazdasági osztályának kezdeményezé­séből szervezett látogatás és tapasz­talatcsere elérte célját. Ajánlatos len­ne ilyen látogatást többször és több helyen szervezni, hisz egymástól ta­nulni nem szégyen, de hasznos. Deák István. Előcsíráztatott burgonyát ültettek A későd tavasz ellenére is korai termést akarnak elérni a csúzi szö­vetkezet dolgozói. A korai burgonyát előcsíráztatva ültették el fészek trá­gyázással. Szuperfoszfátot és kálisót adagoltak a zömök csírát növesztett gumók közelébe. A burgonyaföld fel­tört legelő. Nitrogénben bővelkedik. A múlt ősszel sertéstrágyával trá­gyázták és idejében elvégezték a mélyszántást. A jó talaj előkészítés­ből és az agrotechnikai idők betar­tásából arra következtethetünk, hogy korán piacra kerül az új burgonya. A többi tavaszi munkával is jól haladnak. Árpát, zabot, bükkönyt már a múlt héten elvetették. A ken­der és cukorrépa vetését most vég­zik és azután vetik a kukoricát, több mint a felét négyzetes-fészkesen. A múlt évben a csúziak nem tud­ták győ' li az általuk megindított cukorrépatermesztés versenyében, de ezévben minden előfeltétel mag van arra, hogy az eddigi eredményeket túlszárnyalják és megelőzzék azokat, akik mögött lemaradtak. Cukorrépa alá határidőben végez­ték el a tarlóhántást, keverő szán­tást, és az őszi mélyszántást. 400—' 450 mázsa istállótrágyát szántottak be és 2 mázsa kálit, 1 mázsa kénsa­vas ammóniát szórtak el hektáron­ként. Saraboláskor két, ízben 50—50 kg mészsalétromot dolgoznak majd be a talajba hektáronként és azon­kívül hígított trágyalével is megtrá­gyázzák a cukorrépa földjét. 20 mázsa cukorrépa magot vetnek el, ebből 5 mázsát, melyet a cu­korgyár jarovizált, már elvetettek. A kertészetben most ültetik a dinnyemagot gyeptéglákba. Nagy gon­dot fordítanak erre és a dohányra is. Tavaly ennek a két növénynek alacsony hektárhozama visszabillen­­tette a bevétel mérlegét, de remél­hető, hogy a tavalyi hibákon okulva az idén ezen a téren is szép ered­ményeket érnek majd el. Cs. J. Hazahívta őket a töld Ilyenkor, tavasszal, különös varázsa van a mezőnek: a meleg föld pá­rolgása, a kemény fagyokat átvészelt vetések sajátos illata, a friss szántás szaga és a szárnyukat próbálgató gyenge méhek halk zümmögése olyan lelket gyönyörködtető érzéssel tölti el az embert, amilyet csak á természet új ébredése lophat á szívekbe. Ezt azonban nem mindenki veszi eszre, csak a föld fiai, akik ragaszkodnak a porhanyós rögökhez, melyekből az új kenyér sarjad. A naponta ezer új Csodát elénk táró természet varázsának azonban soha többé nem tud ellenállni, aki már egyszer tenyerébe vette tavasz idején a meleg, po. hanyós földet, vagy érezte már a sikeresen be­fejezett tavaszi magvetés örömét. Azt visszahívja a föld. Hasonlóan van ez a hetényi szövetkezetben is, amely közel 1400 hek­tárnyi területen gazdálkodik. Sok a föld, sok a munka. Különösen most, tavasz idején. De kevés a munkaerő. Ezt látta Luca Imre, Gábor András. Kocsis Dezső, meg a többi 10 hetényi lakos is, akik a komáromi (hajógyár­ban, az államvasutaknál, és egyéb munkahelyeken dolgoztak. Most azonban Horváth Mihállyal, Eperjesi Mártonnal és a többiekkel együtt elhatározták hogy visszatérnek a mezőgazdaságba a helyi szövetkezetbe. Hiszen nekik, nem idegen a föld, benne élnek kicsi koruk óta. Ha becsületesen dolgoz­nak, ott js meglesz mindenük. Hiszen a szövetkezeti tagok nem szenved­nek hiányt semmiben. A szövetkezet, továbbfejlesztése érdekében a falu kis- és középparaszt­jait is meg kellene nyerni a közös gazdálkodásnak. Ott lenne a helye Varga Lajosnak, a HNB tagjának is. aki még most is nem egész 2 hektár földjén dolgozik egyénileg: Sárai Lajos, Csintalan István, Németh Balázs, Vörös Sándor,. Gál Dezső és a többi kis- és középparaszt is láthatja már, hogy csakis a közös gazdálkodásé a jövő. Csakis ott van lehetőség a me­zőgazdasági termelés emelésére. Megújították védnökségi tevékenységüket A bélyi EFSZ dolgozói hálásan gondolnak vissza a segítségre, amely­be a csernvői‘LOK-DEPO védnökségi üzem dolgozói részesítették őket. Ez éven újból megkötötték a véd­nökségi szerződést, amelynek legfon­tosabb célkitűzése az, hogy a két üzem tovább erősítse a munkás-paraszt szö­vetséget és nem utolsó sorban, hogy közös erővel harcoljanak a mezőgaz­daságra háruló feladatok teljesítésé­ért. Ezen szerződés alapján a esernyői LOK-DEPO dolgozók kötelezték ma­gukat. hogy a csúcsmunkák idején az aratásnál, cséplésnél az őszi be­takarítási munkáknál az üzem dol­gozói személyes segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. Tekintettel arra, hogy a védnök­ségi üzemben több gépész, szerelő és más szakember dolgozik, vállalták, hogy segítséget nyújtanak a gazda­sági gépek és felszerelések javítási munkálataiban. A cséplés ideje alatt gondoskodnak arról, hogy a szövet­kezet akadály nélkül folyamatosan végezhesse a cséplési munkát. Gondoltak a szövetkezeti dolgozók ideológiai fejlettségének fokozására ;is és elhatározták, hogy az üzem leg­fejlettebb dolgozóit . rendszeresen ki­küldik a szövetkezet tagsági gyűlé­seire, hogy átadják a gazdasági fel­adatok teljesítése terén nyert tapasz­talataikat. Nem feledkeztek meg a falu fej­lődésének fokozásáról sem, amit úgy akarnak biztosítani, hogy a védnök­ségi üzem dolgozói felveszik a kap­csolatot a szövetkezet színjátszó cso­portjával közösen szerveznek szín­darabokat és egyéb kultúrműsorokat. Kulik G. Mi okozza a hanyatlást a vékei szövetkezetben ? Néhány évvel ezelőtt még á király­­helmeci járás legjobb, legharcosabb szövetkezeteinek egyike volt a vékei EFSZ. Sok szép termelési eredményt ért el, melyekhez a múltban is meg­voltak a kéllő feltételek és meg van­nak ma is. A talaj és az éghajlati viszonyok kedveznek minden növény­nek. Megterem itt a zab, a búza, a Szőlő, a rizs és minden, amit a me­zőgazdasági termelésben el lehet kép­zelni. Már magában ez a valóság is a biztos siker alapja. Kezdetben, amíg a szövetkezetben szilárd volt a mun kafegyelem, sikeresen ment a .gaz­dálkodás a vékei szövetkezetben. Még 1954-ben is elég jól gazdálkodtak. Az évzáró taggyűlésen bankjegyekkel ki­tömött borítékokat vettek át a szö­vetkezet tagjai. Mindenki örömmel számolgatta, mennyi jutalmat kapott egész évi munkájáért. Nem csoda, hogy a tagok további jó munkát kí­vántak egymásnak. A hiba ott kezdődött, hogy azok a bizonyos jó kívánságok csak formálisak voltak, de sem mun­kára, sem szorgalomra, sem pedig a közös vagyon védelmére nem buzdí­tották a szövetkezet tagjait. Tudva - levő dolog azonban hogy minden rossz és minden hiba előbb vagy utóbb felszínre "kerül. így volt ez a vékei szövetkezetben is, csak az a hiba, hogy a bűnösökkel együtt a bűntelenek is bűnhődnek. De hiába, ez már így van. Még a közmondás is úgy szól, hogy „a száraz fával a ned­ves is elég”. A vékei szövetkezetben elégedet­lenség lett úrrá a tagokon. Ezen vi­szont nincs mit csodálkozni, hiszen az 1954, évi zárszámadás alkalmával 6,80 korona osztalék jutott minden ledolgozott munkaegységre. Az 1955- ös évi gazdasági eredményekből vi­szont már csak 4 korona osztalék jutott egy-egV munkaegységre. A kü­lönbözet, a z,80 korona nagy összeget tesz ki, különösen, ha megszorozzuk a ledolgozott munkaegységek meny­­nyiségével. Ennek következtében Sza­bó István, aki 1316 munkaegységet szerzett a múlt évben, 3685 koronával kapott kevesebbet, .mintha annyi osz­talék jutott volna e"v munkaegység­re, mint az előző évben. Természetes, ki hogyan dolgozik, úgy veszi hasz­nát. Ez a mondás azonban nem ér­vényes a szövetkezet minden egyes tagjára, hiszen a legtöbbnek szí- ügye a szövetkezet. Ezt abból is látni, hogy Kiss Sándor 1228 munkaegységet szerzett és sokan mások is több mint 800 munkaegységet dolgoztak le az elmúlt év folyamán. A szövetkezet legidősebb tagja a 74 éves Bodó László. Életében még sohasem volt orvósnál és a múlt év­ben 387 munkaegységet szerzett. Ne­ki már nem kellene dolgoznia, hiszen nyugdíjas. Sokat próbált már 40 év alatt, amíg béres volt a vékei ura­ságnál. Három urat kiszolgált: Szmre­­csányi grófot, Fuchs és Cigányi nagy­­birtokost. Most nyugdíjat kap és az égető nyárban nyugodtan ülhetne a kis kertben a hűvös fák alatt és örök­ké füstölgő pipájából gondtalanul ere­gethetné a kékesszürke füstkarikákat. Ő azonban szívesen dolgozik, szereti a földet és még sok fiatallal felven­né a ýersenyt. Szabó János viszont erős és Bodó bátyjához viszonyítva még fiatalgpiber. Annál érthetetle­nebb, hogy csupán 239 munkaegysé­gét szerzett a múlt évben. És ebben a szövetkezethez való rossz munka­­viszonyban van a hibák gyökere. Raj­na Jánosnak sincs mivel dicsekednie idősb Kiss Sándor sem cselekszik éppen helyesen, mivel - az összes mun­kahelyeket kipróbálta már a szövet­kezetben. Egyik csoporttól a másik­hoz vándorol, de sehol som talál „megfelelő" munkát. De többen is vannak ilyenek. Ha nem lenne Szabó István,- Géezi János. Tóth István, Cse­­tő István, Forgács Rozália, Szatmári Margit és a többi becsületesen dolgo­zó szövetkezeti tag, akkor még rosz­­szabbul állna a vékei EFSZ szénája Legyünk tehát tárgyilagosak: Az a legnagýobb hiba, hogy bár a vékei szövetkezetnek nincsenek méhei, de annál több a here. Helytelen az az érvelés, hogy a dohány vetésterületének kibő­vítése és a rozs qyenge termése okoz­ta a szövetkezet gazdasági hanyatlá­sát. A rossz szántás és még a szán­tásnál is rosszabb munkaerkölcs, a tagok rossz viszonya a közös vagyon­hoz és a csoportvezető rossz munka­­szervezése okozta, a munkaegység ér­tékének csökkenését. A lóhere kinn maradt a ha- árban csak azért, mert a vékei szövetkezetben sokan vannak a munkaegységre, de annál keveseb­ben a munkára. A sőgorság-komaság és az egyenlősd! olyan mély gyökeret vert egy év a'att, hogy most már nehéz kiirtani. Ennek a következmé­­■ nye a7 is. hogy 7031 munkaegységgel többet merítettek ki. mint tervezték Az első mezei csoport 3375, a máso­dik csoport pedig 3063 munkaegység­gel túllépte a tervet. Világos tehát, hogy miért csökkent a munkaegység értéke. Ehhez még nagyban hozzájá­rult az is, hogy a mezei munkacso­portok vezetői még csak akkor éb­redtek fel, amikor a zétényj és a bo­­lyi szövetkezet tagjai már rég a ha­tárban voltak. A munkaegységeket csak úgy hasból írták be mindenki­nek. A közös gazdálkodásban rendnek, fegyelemnek és egy célért küzdő, jó munkaerkölcsű kollektívnak kell len­ni. Csak akkor távolíthatják el a he­réket, amelyek henyélnek és meg­eszik a mézet a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok elöl. Teljes pompájában beköszöntött a tavasz. És éppen most kell arra törekedniök a vékei EFSZ tagjainak, hogy eredményeket érje­nek el ebben az évben, nehogy hát­rafelé lépjenek a siker útján. Az új vezetőség és Tóth István, a szövet­kezet új elnöke, nagy feladatok előtt áll. Munkájukat azonban nagyban elő­segítik a szövetkezet tagjai, akik kéz a kézben közösen hacrolnak a jobb gazdasági eredményekért és a szö­vetkezet hírnevén esett csorba kikö­szörüléséért. —P—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom