Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-22 / 16. szám
2 földműves 1956. április 22. Az állandó mezőgazdasági bizottságok feladatai A mezőgazdasági munkák minőségi és idejében való elvégzésében fontos feladatuk van a HNB mellett. működő állandó mezőgazdasági bizottságoknak is. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, hogy mi is tulajdonképpen a fentemUiett bizottság és mi a feladata. A mezőgazdasági bizottság a HNB segítésére alakult szervezet. A bizottságot a helyi nemzeti tanács állítja össze. Tagjai lehetnek a tanács tagjai, földművesek, vagy olyan egyének, akik jártasak a mezőgazdasági kérdésekben. A szervezet feladata elsősorban a mezőgazdasági munkák olyan területén segíteni, ahol a leggyengébben megy a munka. Figyelemmel' kell kísérnie a traktorállomások és az EFSZ-ek munkáját s időben felhívni az illetékesek figyelmét' az esetleg felmerülő hibákra és segíteni azok felszámolásában. A mezőgazdasági bizottság feladata az is, hogy az egyénileg gazdálkodó földműveseket megismertesse a mezőgazdasági termelés feladataival és a traktorállomásokkal együtt legyen segítségükre a terv teljesítésében. A mezőgazdasági bizottságok tagjai felelősek minden fel nem szántott hektár földért. Az állandó mezőgazdasági bizottság az aktivisták segítségével fontos mezőgazdasági problémákat old meg. A feladatok megoldásánál elsősorban figyelniük kell a mezei munkák előkészítését és azok elvégzését. Különös gondot kell fordítaniok az EFSZ-ek és a traktorátlomások munkájára. Emellett természetesen, nem szabad megfeledkezniök az egyénileg gazdálkodókról sem. Második '— nem kevésbé fontos — feladatuk, állandóan törődni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével és népszerűsítésével. Az újonnan alakult szövetkezeteket mindenben segíteniök kell. S mindezek mellett ügyeljenek arra, hogy a nők is teljes mértékben hozzájáruljanak a szocialista falu építéséhez. A mezőgazdasági bizottságok feladatkörébe tartozik továbbá, tudni, hogy az EFSZ-ek állami birtokok és az egyénileg gazdálkodók, hogy teljesítik kötelességüket az állammal szemben. A bizottság minden tagja és aktivistája (aktivisták lehetnek az EFSZ-tagjai, az állandó munkacsoportok tagjai, egyénileg gazdálkodók és traktorosok) igyekezzen meggyőzni a termelőket a kötelező beadások idejében való teljesítéséről és túlteljesítéséről. E napokban, mikor a tavaszi munkák teljes erővei folynak, a mezőgazdasági bizottságok elsőrangú feladata e • munkák akadálymentes menetének és idejében való elvégzésének biztosítása. Az idei tavaszi munkák menetéből világosan kitűnik, hogy az állandó mezőgazdasági bizottságáénak alaposan meg kell javítaniok munkájukat. Ez főképpen az egyénileg gazdálkodók 'között végzett munkájukra vonatkozik, mert ezek maradnak le leginkább a tavaszi munkákban. Április első hetében az EFSZ-ek elvetették a tervezett tavaszi búza 10 százalékát. Ezzel szemben az egyénileg gazdálkodók cs^k az 1,7 százalékát. Az árpánál és a zabnál ez a különbség még! nagyobb. De éppen ez a tény hasson serkentőleg a mezőgazdasági bizottságok tagjaira. Szükséges, hogy minden erővel és tudással segítsék a kis- és középpárasztok munkáját. Adjanak tanácsot, hogy miképpen haszná’hatják ki a modern technika vívmányait, és segítsék őket a közös munkák szervezésében. A kassai kerület’ helyi nemzeti bizottságai még á tél folyamán megszervezték a rétek és legelők közös javítását. Ebben a munkában kitűnő segítőtársnak bizonyult az állandó mezőgazdasági bizottság. A kassai kerületben jelenleg 546 mezőgazdasági bizottság működik. Különösen jól dolgoznak ezek a bizottságok a királyhelmeei, terebesi és a moldavai járásokban. A gálszécsi állandó mezőgazdasági bizottságnak jelentős része van abban, hogy a faluban már több mint 10 hektár értéktelen legelőt felszántottak. Vannak azonban o’yan helyek is pl. a šenicai járásban levő Rozbehoch és‘ Rohov községek, ahol a mezőgazdasági bizottság semmi munkát nem végez. Ennek az az oka, hogy a HNB nem törődik velük', nem irányítja munkájukat. Hogy a mezőgazdasági bizottságok munkája megjavuljon, fel kell számolnunk a fennálló hibákat. Feltét’en A II. csehszlovák gépipari kiállítás Brnoban A II. csehszlovák gépipari kiállítást szeptember 8-án ünnepélyes keretek között nyitják meg Brnoban. A kiállítás kétszer nagyobb terjedelmű lesz, mint a múlt .évben. A csehszlovák gépipar modelljeit 60 000 négyzetméternyi területen mutatják be. A kiállítási pavilonok húszezer négyzetméternyi területet foglalnak el. A csehszlovák gépipar háronjszáz újdonsággal, számos világjelent'óségű ipari gyártmánnyal vesz részt a kiállításon. A Technoexport külkereskedelmi vállalat az ipari vállalatokkal együttműködve a brnoi kiálTitáson be akaria mutatni az egyes termelési ágakat, a gőz- és vízturbinák gyártásának módját, a cukorgyári, tgumigyári „ gépek, vegyészeti és hűtőberendezések előállításának módszerét. A Strofe xport a megmunkáló gépek és prések új típusainak egész sorát mutatja be. A brnoi repülőtéren próbarepülést rendeznek az üi csehszlovák repülőgépek. A csehszlovák gépipar első kiállítását 1955-ben több mint 2000 külföldi látogató nézte meg. Ez idén még nagyobb érdeklődés mutatkozik a külföld részéről. A CSEDOK, hogy már ma eleget tegyen a nagymértékű külföldi érdeklődésnek — a brnoi csehszlovák gépipar kiállítása alkalmából számos utazást rendez. A Slanái Sverma Üzemek és a Prágai Májas 9. Üzemek dolgozol felhívták az összes vállalatokat, amelyek részt vesznek a hrwoi kiállításon, hogy indítsanank versenyt a II. csehszlovák gépipari kiállítás legiobb modelljeiért. Idejében és gondosan akarják elkészíteni a kiállíásra szánt gépeket, a kiállítás idején példás rendben akarják őket tartani és biztosítani akarják a jó felvilágosító és gépbemutató szolgálatot. harcolni kell olyan nézetek ellen, amelyek lekicsinylik a mezőgazdasági : bizottságok jelentőségét. Emiatt sok faluban meg sem alakították a bizottságot, vagy ha igen, akkor csak formális élettelen szervezetté . vált. Ennek oka többek között az is lehet, hogy több helyen olyan egyénekét választottak a bizottságokba, akiknek már anélkül is több megbízatásuk volt. Ez a túlherheltség azután akarva — nem akarva meglátszott munkájukon. Súlyos hiba még az is, hogy a bizottságok sokszor nincsenek tisztában feladatukkal, jogukkal és kötelességükkel. Ezeken kívül van még egy komoly hiányosság. Nagyon sok helyen a mezőgazdasági bizottság nem tart fenn kellő kapcsolatot az aktivistákkal s így azok nem is végezhetnek jó munkát. Ezek a hiányosságok ahhoz vezetnek, hogy a mezőgazdasági bizottságok nem végeznek teljes munkát, nincs meg az összeköttetésük a mezőgazdasági termelést irányító szervekkel, sem a termelőkkel. Most, mikor minden földműves keményen harcol az új termés biztosításáért, szükséges. hogy a mezőgazdasági bizottságok minden téren megjavítsák munkájukat, hiszen munkájuktól nagymértékben függ az, hogy mikor és hogyan fejezik be falvainkon a mezei munkákat. S nem kismértékben függ tőlük célunk, a szocialista .falu megvalósítása. i — Ron — Iparosítják az építészeti termelést A CSKP KB határozataiból kiindulva a bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói összvállalati okmányt dolgoztak ki, mely több intézkedést foglal magába a vállalat lakásépítkezéseinek iparosítására vonatkozólag. A kommunisták és a vezető gazdasági dolgozók nagy figyelmet szentelnek az okmány egyes pontjainak és a gyakorlati életbe való bevezetésüket gyűléseiken rendszeresen megtárgyalják. At okmányban felemlített tömbépítkezés kiterjesztését eddig a nagyszombati 84 lakásépítkezésnél, Malackvn 28 lakás építésénél érvényesítették és a nagyszombati Takarmány Kutató Intézet építésénél is megkezdik ennek az új módszernek alkalmazását. Az első negyedév folyamán a Gépesítő Üzem dolgozói kereteket készítettek a téglatömbök gyártására. Az egyes építkezéseken érvényesíteni kezdik a födémpanelek alkalmazását. Az ablakrámák előgyártását eddig 66 lakásnál alkalmazták. A ' Malinovský utcai építkezésen május elején bevezetik a folyamatos építkezést, amikor ott munkába lép Török Pál képviselj komplex munkacsoportja a nyersvakolás megkezdésére. 'A múlt évi tapasztalatok és az üzemen belüli önálló elszámolás érvényesítése az építkezéseken meggyőzte a dolgozókat e gazdaságos módszer további _ kiterjesztésének szükségességéről. Az első negyedévben már 420 munkás tizenöt építkezésen hozrazcsot alapján dolgozott és a második negyedévben további építkezéseken is elterjesztik ezt a módszert. A nagymegyeri járás földművesei a legfőbb beadók sorában Az 1956. év első negyedének beadása már mögöttünk van. A mezőgaz- ( dasági termékek beadásának zárszámadása-, a második ötéves tervnek a nemzetgazdaság fejlesztéséből adódó fokozottabb feladatai ellenére is jof>b, mint az ‘elmúlt évben ebben az időszakban volt. Ezt bizonyítja az 1955 és 1956 évi összehasonlítás. Amíg az elmúlt év hasonló időszakában a sertéshús beadását 71,9 %-ra teljesítették, addig 1956-ban 96,1 %-ra'. A tej beadása pedig 16 %-kal magasabb. A múlt évben százalékarányban marhahús beadásban 5,6 %-kal, a tojás beadásiban pedig 8 %-kal jobb eredményt értünk ugyan el, de ez csak látszólagos, mert az 1956 évi beadási feladatok sokkal nagyobbak, mint az elmúlt évben, úgyhogy lényegében véve ■ az utóbbi két főtermékböl is mennyiségben többet adtunk be a tavalyinál. Ha a beadás mérlegét járások szerint értékeljük, ebben az esztendőben több járás teljesítette beadását, mint 1955-ben. A marhahús beadását 47, a sertéshúsét 42, a tejét 37, és a tojás beadását pedig 15 járás teljesítette. A legjobb eredményt a nagymegyeri járás érte el, ahol négy főtermény beadását nemcsak teljesítették, hanem magasan túl is szárnyalták. Nagy segítséget jelentett számukra, hogy az időtervet mindig sikerült betartaniuk és külön figyelmet szenteltek az olyan földművesek meggyőzésire, akik. beadásukkal elmaradtak. A, nagymegyeri járás azzal, hogy a marhahús beadását 1956 első negyedévében 107 %-ra, disznóhúsét 102 °/o-ra, a tejét 102%ra és a tojás beadását 120 %-ra teljesítette, Szlovákiában a legjobb helyezést érte el. Az egyes kerületekből annyi járás teljesítette a főbb terménynek beadását: szarvasmarha borjú sertés: tej tojás Bratislava 7 4 5 15 6 Nyitra 8 7 2 8 3 Besztercebánya 8 7 8 7 1 Zsolna 8 — 14 3 — Kassa 8 6 2 4 3 Eperjes 8 2 1 — 2 Az elért eredmények dacára ír még mindig nagy a behozni való. Különösen a. tojás beadásnak kell jelentős ' mértékben megjavulnia.. Itt is megvan azonban a lehetőség. Most van a tojáshozam fő ideje. A felvásárlókon a sor, hogy ezt az időszakot minél jobban kihasználják. Jobb szervezést a tojás elszállításában ! Április első harmadának tojásbeadási eredményei arra engednek következtetni, hogy a hozam főidőszaka megkezdődött. Ehhez mérten az eredmények azonban távolról sem kielégítők. Habár a zsolnai kerület- dekádtervét 120,7, az eperjesi pedig 105,8 százalékra teljesítette, a szomszédos kerületekben a felvásárlás terén még nem értek el jelentős javulást. De még a zsolnai, vagy az eperjesi kerület eredményeivel sem lehetünk teljes mértékben megelégedve, mert ezek sem használják ki a kínálkozó lehetőségeket és nem igyekeznék behozni az elmaradt dekádok adósságát. A bratislavai, kassai és a besztercebányai kerületek lemaradásának oka abban rejlik, hogy a szállításról kellőképpen nem gondoskodtak. Л jövőben nemcsak a beadások teljesítésébe, hanem a szállítás tökéletesebb megszervezésére! is nagyobb gondot kell fordítani. A tojásbeadás alakulása 1956. IV. 1-10. között Lucernafélék termesztésére létesítsünk magtermesztő részlegeket Gazdasági szempontból szeretnénk néhány szóval a mag termesztési részlegek létesítésének előnyére rámutatni. Helyes földműveléssel még kedvezőtlen időjárás esetén is a jól gondozott lucemafélék kielégítő maghozammal kecsegtetnek. A helyesen kezelt magrészlegen nem nehéz hektáronként 300 kg lucernamagot elérni: A hektáronkénti maghozam az újonnan módosított árszabályzat szerint értékben átszámítva 6000 Kčs-t tesz ki. Az első év első kaszálása hektáronként 250 q zöldtakarmányt jelent,, amely körülbelül 45 q száraz anyagnak felel meg. !o q száraz vagy 250 q zöldányagból 315—150 kg olcsó emészthető fehérjét kapunk és igen sok értékes más anyagot és sókat, amelyek lényegesen emelik a tejmirigyék tevékenységét, amely a tej előállításához szükséges. A lucernafélék 1 kg fehérjéje legkevesebb 20 kg tej előállítását teszi lehetővé. Hacsak 315 kg fe’hérjét és 20 kg tejet számítunk (í liter tej árát 1 Kčs-bu számítjuk) ez 6300 Kčs összeget tesz ki. A lucemafélék magtermesztő részlegeinek hektárhozama az első évben és a további években a szalmát is beleértve kb. 12 700 korona hasznot hoz. De tegyünk további összehasonlítást. Ha hektáronként 400 q cukorrépa hozamot számítunk 5200 korona bevételhez jutunk. A répaszelet és a répafejek levélzettel takarmányegységre átszámítva legfeljebb 980 Kčs hasznot jelent. Egy hektár cukorrépa 6280 Kčs hozamot jelent, ezt a pénzt a lucernafélék magtermesztési részlegeiről csak a magért kapjuk. Tegyük fel, hogy a földet búzával vetjük be. Jó földműveléssel 35 mázsát. érünk el hektáronként. A tervezett beadás 20 q/ha, amely értékre átszámítva kb. 1650 koronát tesz ki. A többi terven felüli beadott gabona értéke megközelítőleg 3300 Kčs. Az egész hektárhozam ilyen módon szalmát is beleértve 5550 korona értéket képvisel. \ Ezekből a számításokból azt a természetes következtetést vonhatjuk le, hogy a lucernafélék magtermesztési részlegeinek alapítása kifizetődik. De tegyünk további összehasonlításokat. A magtermesztési részlegre elegendő 5—6 kg lucernamag (85 %-os csiraképesség esetén). A talajelőkészités a cukorrépa alá műtrágyázással együtt megközelítőleg hasonló költségbe kerül Kivétel a búza, amely olcsóbbá kerül. A növényvédelmi kiadások a cukorrépánál semmivel sem kisebbek, mint a lucernaféléknél. A cukorrépa ápolásával kapcsolatos munka aránylag sokkal többe kerül, mint a lucernafélék ápolása a vetés után, valamint az első és következő években. Elesik a szántás és a vetési előkészületi munka, amelyet az egyéves növényzetnél minden évben el kell végezni. Összehasonlíthatatlanul azonban nagyobbak a cukorrépa betakarítási költségei, különösen az őszi esős időszakban. Ha. számításba vesszük a lucernamag természtésével kapcsolatos'összes előnyöket, mezőgazdaságunk bevételét a magtermesztési részlegek alapításával jelentős mértékben növeljük. A magtermesztési részlegekből nem kell beadni sem növényi sem állattenyésztési termékeket. A lucemafélék magtermesztő részlegeinek . alacsony beadási terve lehetővé teszi a mag terven felüli beadását. Ezenkívül a szerződéses beadásokért visszáruként szemestakarmányt kapunk. A lucernafélékről úgy gondoskodjunk, mint ahogy ezt az értékes takarmány megérdemli. Ne tekintsünk a lucerna területére olyan módon, hogy pl. ha a földet bevetettük lucernafélékkel, ezzel megszabadultunk egv darab földtől, amelyen a betakarításon kívül semmi keresni valónk nincsen. Az egyévesnél öregebb növényzetnél tavasszal a földet megtrágyázzuk és pedig hektáronként 300 kg szuperfoszfáttal és 250 kg 40 %-os kálisóval. A megtrágyázás után a föld területét jól megfogasuljuk. Az első kaszálást kb. 10 nappal korábban a virágzás "előtt végezzük. Ha nagyobb területről van szó,. amelyen, a növényzetnek egy részét meg akarjuk hagyni, akkor keskeny hosszú részt válasszunk, hofjy a szélnek jobban legyen kitéve és a növényzet' jobban szellőződjön, továbbá, hogy a napsugár átjárhassa. Amint a lucernafélék itt-amott virágozni kezdenek, a részlegek közti takarmánynövényzetet időben kaszáljuk !e_, nehogy a kártevők elszaporodásának előfeltételét lehetővé tegyük., A magréjszlégeket ne gyómosítsuk el. A gazt irtani kell. Minél gyomtalanabb a növényzet, annál jobban átszellözödik és átjárják a napsugarak, amely elősegíti a jó elvirágzást. Ha lehet a magtermesztő részlegeket méhesítjük Magtermesztő részlegeket még ebben az esztendőben létesítsünk. A magot árpával vagy kölessel vessük. Ha lehet hosszú és keskeny részlegeket válasszunk. A főnövényzet vetőmag szükségletét a rendesnél egy negyedével csökkentsük. A lucernát külön keresztbe véssük. Tartsuk be legalább az 50 cm-es sortávolságot és ■ ha nem, akkor legalább úgy mint a répánál, hogy a magrészlegeket a jövőben gépekkel ápolhassuk. Hogy a növényzet ne legyen túl sűrű, a legkedvezőbb lucernamagvetés hektáronként 5—6 kg. A föld előkészítésért és megművelésére nagy figyelmet szenteljünk. Nc_ feledkezzünk meg az első időbeni simitózásról. A növényzetet trágyaszórókkal trágyázzuk és 350—400 kg szuperfoszfátot, 300 kg kálisót, 80—100 kg mészsalétromot szórjunk hektáronként. Fontos, hogy olyan földet válasszunk ki, amely elép meszet tartalmaz. A földet ezután megfogasoljuk és simítóVzuk. Körülbelül két nappal később könnyű hengerrel lehengereljük. Az így alapított -magtermesztő részlegek további jó gondozás .mellett a termő életben jó hozamokat nyújtanak s főképpen vetőmagszükségletünket biztosítjuk takarmány területeink számára. Ján ?ižka, J a Bučaní Nemesítő Állomás dolgozója (M. M.)
