Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-08 / 14. szám

12 Földműves 1956. április S. Hi történi az elmúlt héten a világpolitikában? Az elmúlt hét elején írták alá Moszkvában a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselői az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezéséről szóló megegyezést. Az intézet abból a célból alakult, hogy a különböző országok tudósai együttműködjenek az elméleti és kí­sérleti kutatásban az atomerö békés felhasználási lehetőségeinek kibővíté­se céljából. Az egyezmény értelmében a Szov­jetunió kormánya átadta az intézet­nek a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Atomfizikai Intézetét, min­den berendezésével együtt. Ezzel le­hetővé vált, hogy a tagállamok tudó­sai már a legközelebbi jövőben a leg­modernebb és legtökéletesebb beren­dezések segítségével végezhessék atomfizikai tudományos kutatómun­kájukat. Ez a nagyjelentőségű nemzetközi intézmény, a Szovjetunióban működik majd. Az egyezmény kimondja, hogy az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában egyenjogú tagként más államok is résztvehetnek, ha kijelen­tik, hogy egyetértenek az egyezmény­ben foglaltakkal. Hétfőn kezdte meg a Biztonsági Tanács New-Yorkban az arab-izraeli feszültség elég bonyolult kérdésének tárgyalá­sát. Az arab államok és Izrael között kialakult feszült légkör — nem utol­sósorban az imperialista hatalmak magatartása, főleg pedig Anglia kard­­csörtetése következtében — semmit sem enyhült az utolsó hetekben, el­lenkezőleg, úgyszólván nap-mint nap újabb határincedensekről számolnak be a jelentések. A Biztonsági tanácsot az Egyesült Államok javaslatára hívták össze. Az amerikai megbízott mindjárt az első ülésen azt indítványozta, hogy az ENSZ főtitkára személyesen keresse a kérdés rendezésének módozatait. Vagyis a főtitkár a helyszínen vizs­gálja meg az arab-izraeli demarkációs vonalak mentén kialakult helyzetet, hallgassa meg mindkét felet és ennek alapján terjessze be javaslatait. Az amerikai javaslat feletti vita áthúzó­dott a következő hétre. A Biztonsági Tanács ülésszakával egyidőben a nyugati sajtó továbbra is napirenden tartja a Közel-Keletre irányuló fegyverszállítások kérdését. A Jomiuri című japán lap pénteki számában azt jelentette, hogy Jorda-1 nia fegyver vásárlásról tárgyai Japán­ban. A lap szerint egyiptomi és liba­noni küldöttségek érkezésére is szá­mítanak a közeljövőben, ezek is fegy­vervásárlás miatt utaznak Japánba. Előzőleg pedig izraeli és Szíriái kül­döttségek látogattak el Japánba, ugyanezzel a céllal. Az ENSZ leszerelési albizottsága az elmúlt héten folytatta tanácskozását. A. A. Gromiko előterjesztette a Szovjetunió újabb leszerelési javaslatát (Az új javaslatnak az a célja, hogy kimozdítsa a leszerelés ügyét a holt­pontról és ennek érdekében a hagyo­mányos fegyverzet csökkentésének kérdését nem teszi függővé attól, hogy létre jön-e megegyezés az atomfegyver betiltása kérdésében. A szovjet javaslat egész sor konkrét ja­vaslatot tesz a hagyományos fegyver­zet csökkentésére, a honvédelmi kia­dások csökkentésére, a fegyveres erők színvonalának megállapítására az egyes államokban. Részletesen fog­lalkozik a szovjet javaslat annak a nemzetközi ellenőrző szervnek a fel-Jugoszlávia jelentősen csökkenti katonai kiadásait A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlésben a nemzetvédelmi államtitkár­ság költségvetéstervezetéről Ivan Gosnjak hadseregtábornok tartott beszá­molót. Kiemelte, hogy a nemzetvédelmi célokra tervezett kiadások összege a tavalyinál 17 milliárd 300 millió dinárral kevesebb. Ügy vélem, — mondotta Gosnjak hadseregtábornok, — hogy a riemzet­­közi feszültség további enyhülése, de mindenekelőtt hazánk megváltozott katonai — politikai helyzeté lehetővé teszi ezt a csökkentést. Beszámoló­ját a következőkkel fejezte be: Valamennyi szomszédunkkal úgyszólván összes alapvető kérdéseinket rendeztük, kapcsolatunk minden környező országgal normális, minden szomszédnukkal jó viszonyban vagyunk. Hisszük, hogy határainkon túl mindenütt baráti országokkal vagyunk körülvéve és hogy ez a helyzet a jövőben megnyitja a barátság, a béke és a termékeny kölcsönös együttmű­ködés távlatait. adataival, amelyet a leszereléssel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzé­sére létesítenek. A javaslat szerint meg kell vizsgálni majd azt a kér­dést is, hogyan lehetséges ellenőrzési módszerként felhasználni az Eisenho­wer által indítványozott légifényké­pezést. Ez röviden az új szovjet javaslat lényege. A londoni Daily Express megállapítja, hogy „a Szovjetunió új lépéseket tett a hagyományos had­erők jelentékeny csökkentésére egy világ leszerelési terv részeként“. A lap szerint a Szovjetunió javaslatát „szoros összhangba hozta a leszere­lésre vonatkozó amerikai, elgondolás­sal.” A Times hangsúlyozza, hogy „a hagyományos fegyverekre vonatkozó sikeres leszerelés olyan légkört te­remthet, amelyben meglehet majd fontolni az atomleszerelést is.” A lap szerint az új szovjet terv „párhuza­mot teremt a szovjet álláspont és a Macmillan által a második genfi érte­kezleten kifejtett nézetek között. • Mikojan, a Szovjetunió minisz­ter tanácsának első elnökhelyettese és Raszidov, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke kísére­tükkel Burma fővárosába, Rangunba érkeztek. ® 135 millió dollárt kért az Egye­sült Államok tájékoztató szolgálatá­nak igazgatója, mivel fokozni akarja propaganda-erőfeszítéseit. így kívánja ellensúlyozni „Oroszország új politi­­kai-crazdasági offenzíváját“. ® A párizsi sajtó jelentése szerint április 5-től 12-ig 12 francia szenátor tartózkodik Lengyelországban. ® Jordániában angol titkos fegver­­raktárakra bukkantak. A vizsgálat során kiderült, hogy ezeket a raktá­rakat Glubb angol tábornok, az arab légió volt parancsnoka titokban léte­sítette, és az angol ügynököknek szán­ta Szíriái fegyveres provokációk meg­szervezésére. ® Nyolc falu forog veszélyben a jugoszláviai Macedóniában, földcsu­szamlás következtében. Az idejében tett intézkedések eredményeként a csú­­szamlások eddig nem követeltek em­beráldozatot. ® Március 31-én délután Magyar­­országon Zala megye északi és Vas megye déli részén több községben földlökéseket észleltek. A földmozgás következtében több lakóház megron­gálódott, de emberéletben sehol sem esett kár. • N. A. Bulganyin, Hruscsov és Molotov elvtársak március 30-án meg­beszélést folytattak Erlander svéd miniszterelnökkel. ® Churchill, Nagy-Britannia volt miniszterelnöke május első felében ellátogat Nyugat-Németországba, és Bonnban találkozik majd Heuss ál­lamelnökkel és Adenauer kancellárral. ® Március 29-én befejeződött a Ro­mán Népköztársaság nagy nemzetgyű­lésének ülésszaka, amely elfogadta^ a köztársaság 1956. évi állami költség­­vetésről szóló törvényt. Nagy-Britannia és a Szovjetunió közös érdeke: A BÉKE ÉS A KERESKEDELEM Az egész világ közvéleményét, de főleg az angolokat élénken foglalkoztatja Bulganyin és Hruscsov közelgő angliai útja. Arthur Horner, a brit bányászok országos szakszervezeti szövetségének titkára a Szabad Nép szá­mára irt cikkében erről a többi között a következőket írja: A Szovjetunióval való béke, barátság és kereskedelem nemcsak kívánatos Nagy-Britannia számára, hanem fel­tétlenül szükséges az egész brit nép jóléte, biztonsága és boldogulása szempontjából. A társadalmi rendszerek különbözősége ellenére a tő­kés Nagy-Británniának és a szocialista Szovjetuniónak vannak közös, közvetlen érdekei. Ezeket két szóban fog­lalhatjuk össze: béke és kereskedelem. Számomra a béke a feszültség csökkenését, eredmé­nyes, harmonikus kapcsolatokat, a kölcsönös bizalmat jelenti, olyképp, hogy mindkét rendszer szabadon fej­leszthesse a maga gazdasági életét és mindkettőjük hasznára kereskedjék egymással. Lenin mondotta, hogy a háború nemcsak rettenetes, hanem rettenetesen hasznos is egyesek számára. S eh­hez hozzátehetjük, hogy rettenetesen költséges is és az erőforrások fecsérlése, a munkaerő tékozlása akkor is megkezdődik, amikor a háború előszobájában vagyunk. Erre nézve itt, Nagy-Britanniában komoly tapasztalato­kat gyűjthettünk az elmúlt években. Van egy angol mondás, amely szerint „ahogy a dudás fújja, úgy táncol a többi”. Most már túlságosan régóta táncol Anglia úgy, ahogy Amerika fújja a nótát. Igen széles körben elterjedt az az érzés, hogy Nagy-Britán­niának többé nem szabad az Amerika által számára ki­jelölt úton járnia. Ezek a meggondolások késztetnek arra, hogy kijelentsem: Malenkov jelenlegi nagy-britan­­niai látogatása, valamint Bulganyin és Hruscsov legkö­zelebbi látogatás^ évek óta a legreménykeltőbb, a leg­­jelentőségteljesebb esemény Nagy-Britannia külpolitikai kapcsolataiban. Tudjuk, hogy az amerikai uralkodó körök most fenye­getik Nagy-Britanniát, mert nem akarják, hogy orszá­gunk megértő kapcsolatot teremtsen a Szovjetunióval. De államférfiainknak kötelességük szembehelyezkedni e fenyegetésekkel. Meg kell érteniük, hogy Nagy-Britannia és a Szovjetunió gazdasági élete egymást kiegészítik. A Szovjetuniónak szüksége van a mi készgyártmányainkra, nekünk pedig szükségünk van a szovjet nyersanyagokra és élelmiszerekre. Éppen ezért remélem, hogy Bulganyin és Hruscsov látogatása olyan kapcsolatokat hoz létre, amelyek lehe­tővé teszik, hogy Nagy-Britannia és a Szovjetunió béké­ben és jólétben élhessen együtt. A kujbisevi erőmű 815 kilométer hosszúságú magasfeszültségű távve­zetéken szolgáltat áramot Moszkvá­nak. — A képen a vezeték egy része. A szovjet hatodik ötéves terv irány­elveinek lendületessége és merészsé­ge, gondos megalapozottsága, gyakor­latiassága és realizmusa egyaránt megragadja a képzeletet. Nemcsak a szovjet nép, hanem a külföld legszé­lesebb társadalmi körei is hatalmas érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió hatodik, 1956—1960-ik évi népgazda­ságfejlesztő ötéves tervére vonatkozó irányelveket, amelyet az SZKP Köz­ponti Bizottsága dolgozott ki. Ez nem meglepő, ha meggondoljuk, mily nagy a Szovjetunió nemzetközi súlya, mily szoros gazdasági kapcsolatok fűzik a szovjetországot sok országhoz, s mily mérhetetlenül megnövekedett a Szov­jetuniónak a nemzetközi gazdaságban betöltött szerepe. A tervezet hangsúlyozza, hogy az SZKP Központi Bizottsága sok ezer vállalat és kolhoz kollektívájának ja­vaslatait mérlegelte a kidolgozáskor. Ezért hat át optimizmus és ezért tölt el a tervezet tömör mondatainak LÉNY olvasása és tanulmányozása mélységes megelégedéssel minden szovjet em­bert. A hatodik ötéves terv irányelv­­tervezete újra bebizonyítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ren­dületlenül a nagy Lenin útmutatásai­hoz és ahhoz a lenini tanításhoz iga­zodik, hogy „csak az győz és tartja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik az eleven népi alkotó erő forrásában“. A szovjet emberek tehát bátran folytathatják építő munkájukat, bát­ran tűzhetnek ki új hatalmas felada­tokat és célokat. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezeteiben kife­jeződik az a jövőbevetett szilárd hit, amelyek a szovjet állam kiapad­hatatlan forrásai és a szovjet nép kimeríthetetlen alkotó lehetőségei táp­lálnak. Bulganyin elvtárs az SZKP XX. kongresszusán így fogalmazta meg a hatodik ötéves terv fő feladatait: „A Szovjetunió hatodik ötéves népgazda­ságfejlesztési tervének fő feladatai megszabják, hogy a nehézipar elsőd­leges fejlesztése, a szüntelen techni­kai haladás és a munka termelékeny­ségének fokozása alapján biztosítsuk h • • »z U G O Z О a népgazdaság minden ágának továb­bi hatalmas fejlődését, megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors fel­lendülését és ezen az alapon a szov­jet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük el”. A tervezet e feladatnak megfelelően a következő ötéves időtartamra vo­natkozóan 60 %-ban szabja meg az ipari teljes termelés növekedését, mégpedig olymódon, hogy a termelő­­eszközök termelése mintegy 70, a fo­gyasztási cikkek termelése pedig mintegy 60 %-kal növekedjék. Az irányelv a nehézipar elsősorban való fejlesztésének lenini fő irányvo­nalához igazodva a következőket tűzi ki a hatodik ötéves terv elsőrendű fontosságú feladatául: a vas- és szí­nesfém-kohászat, az ásványolajkiter­melés, a szénbányászat és a vegyi ipar további fejlesztését, villamos­­energia-tartalékok megteremtését, a gépgyártás gyors növelését. A terve­zet szerint 1960-ban a legfontosabb ipari termékek termelési volumene a következő lesz: a nyersvasé 53 millió tonna, az acélé 68,3 millió, a széné 593 millió, az ásványolajé 135 millió TERV tonna, a villamos-energiáé 320 mil­liárd kilowattóra. A hatodik ötéves terv irányelv-ter­vezete nagy figyelmet fordít a követ­kező feladatokra: valamennyi népgaz­dasági ág gyors műszaki haladásának biztosítására, a hazai és külföldi tu­domány és technika legújabb vívmá­nyainak elterjesztésére, a gazdasági vezetésben észlelhető fogyatékosságok megszüntetésére. Különösen fontos hogy a hatodik ötéves tervben nagyon elterjed az atomenergiának békés cé­lokra való felhasználása. 1956 és 1960 között összesen 2,5 millió kilowatt kapacitású atom-villamoserőművek épülnek, s a közlekedési célokat szol­gáló atomerő-berendezések készítésé­re irányuló munkálatok is kibontakoz­nak. Az új ötéves tervben a szovjet me­zőgazdaság is nagyot halad. Az 1960- ik évi teljes gabonatermelésnek el kell érnie a Í80 millió tonnát. A hús termelése kétszeresre, a tejé, a bur­gonyáé és a gyapjúé majdnem két­szeresre, a zöldségféléké több mint kétszeresre növekszik és így tovább. Nagyon fokozódik a gyapot, a len, a cukorrépa és egyéb értékes könnyű-A „ZENKOVSZKIJE UKLONÍ“ BANYÁBAN is, mint a Szovjetunió igen sok más bányájában, egyre in­kább gépekkel dolgoznak a bányászok és élelmiszeripari nyersanyagok ter­melése is. A Szovjetunió összehasonlító árakon számított nemzeti jövedelme 1956— 1960-ig körülbelül 60%-kai növekszik. A tervezet szerint a munkások és az alkalmazottak reálbére körülbelül 30 %-kal, a kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme pedig átla­gosan 40 %-kal gyarapodik. Mindezek megvalósításához széles perspektívát nyitott az SZKP XX. kongresszusa. Az SZKP XX. kongresszusának a hatodik ötéves tervre vonatkozó irány­elvei nemcsak a szovjetország, hanem a szocialista tábor többi országa, az egész nemzetközi helyzet szempont­jából is roppant nagy jelentőségű. Mégpedig elsősorban azért, mert ez a tervezet a békés építés, a békés kö­rülmények között végzett és a béke javára szolgáló alkotó munka nagy­szabású programja. A KAHOVKAI ERŐMŰ és a bukógát építkezése SZABAD FÖLDMŰVES -■ a Földmű' elésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Szerkesztőség. B.dtislava, Krtžková 7. — Tel.: 243 46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlo­vákiai MezGgaz' -ági Kiadó n. v., Bratislava, Krtžková 7. — Nyomja: 7 erkantilné tlačiarne n. p., z. z., F atislava, ül. Nár. povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20,80, fél évre A—72573 Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom