Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-16 / 42. szám
8 »iw«“ м Földműves . 1955. október 16. Jó úton járnak a polyányiak már erről és bízok abban, hogy rövidesen ezekből a hibákból is kilábolunk. — Egy-két eset kivételével a munkaerkölcs is jó. Tudod, vpnnak olyan emberek, mint például Szabó Béni, áki csak akkor jár munkába, ha olyan munkabeosztást kap, ahol könnyű a munka és sokat lehet keresni. Vagy ott van Simon Barna és Simon Géza kocsisok, akik a szövetkezetnek csak egy-két órát szeretnének dolgozni, a nap többi részét pedig a maguk hasznára fordítani... No, de majd „belenézünk a kártyájukba“ ezeknek az embereknek. Kö'-’en hozzánk csatlakozott Koleszár bácsi is. (Ők Szabó Ferenccel a legjobb csoportvezetők.) Szó szót követett, s kiderült, hogy munkakerülők csak elenyészően, viszont példás dolgozó sok van a szövetkezetben. Szabó Pista ötgyermekes családapa, Szimkó Józsi, Kohány bácsi, stb., ki győzné mind felsorolni, azokat, akik becsülettel végzik munkájukat. A szövetkezetben teljes ütemben halad a cukorrépa szedése. (Azóta már be is fejezték.)’ A traktorok zúgása kíséri a hajlékonv derekú lányok és asszonyok szorgalmas munkáját. Kiforgatják a répát, csak össze kell Érdemes volt lent termelni szedni, meg'isztítani és rakásba rakni. A földet szakszerűen előkészítették, s ígj jó! fizetőit a cukorrépa. Négyötszáz métermázsa is termett egy hektáron. S itt meg kell említeni azt is, hogy ebben az esetben jól megszervezték a munkát a polányiak. — Arányosan szétosztották a beültetett területet, s így mindenki jól megmunkálta a ráeső részt. Ez a helyes és jó lenne, ha a jövőben minden munkát hasonlóan végeznének eh Nem maradnak el a silózásban sem a szövetkezet tagjai. Rengeteg a silózni való, de van neki helye is/ Az istállók között nyolc új silótorony emelkedik a magasba. Az első négy lassan meg is telik. Ez azt jelenti, hogy több mint 700 köbmétert lesílózíak. Azt, hogy milyen értéke van a silónak télen, már nem kell a polyányiaknak mondani. Ők már meggyőződtek arról s igyekeznek, hogy minél több silótakarmányuk legyen. Mindent összevetve, az ember csak jó érzéssel távozhat a szövetkezetből. Igyekeznek, dolgoznak és becsülettel megállják a helyüket. Jó úton járnak a polyányiak, csak ügyeljenek arra, hogy ne térjenek le erről az útról még akkor se, ha ez itt-ott még göröngyös is. Koüacs Zoltán ARATÁSI KRÓNIKA DlOIOIOiOIOIOIOJOlOIOIOiOIOIOJOia Bátran alkalmazták a haladó módszereket Már nem tüzel úgy a nap, mint a nyár derekán, őszies az idő s minden perc drága, sietnünk kell a termények betakarításával. Ha tíz keze volna az embernek, az is tele lenne munkával, különösen az olyan nagy határban, mint a polánvj ÉFSZ-é. Meg kell adni, a polányi szövetkezet tagjai nem is várják ölhetett kezekkel, hogy a cukorrépa magától „kimásszon“ a földből, s nogy a silónak való takarmány pedig besétáljon a silógödörbe, hanem szorgalmasan dolgoznak a mielőbbi betakarításáért. Ha az ember a faluban érdeklődik, megtud egyret-mást a szövetkezet életéről. Távol áll tőlem az, hogy azt mondjam: csak jót hallottam. Van itt is panasz, vannak még hibák, de egy tér-’ mégis kicsengett a panasz mögül is: a bizakodás. Abban bíznak és hisznek az emberek, itt Polányban, hogv a szebb életért dolgoznak. Először a szövetkezet régi agronómusát kerestem fel. Most ö a szövetkezet járási instruktora. Egyenesszavú ember Vaszilj elvtárs, s ami a legfontosabb, szívügye a szövetkezet. — Az emberekkel lehet dolgozni —• felel érdeklődésemre — csak valahogy szervezni nem tudnak még helyesen. A. vezetőségi gyűléseken tárgyaltunk A csécsi Győzelmes Február Szövetkezet tagjainak hosszú ideig az volt a véleményük, hogy nem érdemes lent termelni. Nem is próbálkoztak a len szakszerű termesztésével és így nem is használhatták ki azokat az előnyöket, melyekben földműveseink a len termelése terén részesülnek. Ebben az évben azonban már a csécsei EFSZ is vetett lent. A termés szépen sikerült. De .nemcsak a csécsei szövetkezetben volt szép a lenhozam, hanem a környékbeli szövetkezetekben is. Az időjárás kedvezett, a tagok szorgalmas munkája pedig megtette a többit. A talajt jól előkészítették, agrotechnikai időben vetettek, szakszerűen mütrágyázták a földet, s így a siker sem maradt el. A szövetkezet 30 hektáron termelt lent, mely maggal együtt hektáronként 1243 mázsa termést hozott. Ha a lent magostól együtt adták volria el, mázsánként 72,80 koronát, összesen pedig 90 490,40 koronát kaptak volna érte. A szövetkezet tagjai számolgatni kezdtek és és ennek eredményeként kicsépelték s aztán härmatôztatták a lent, így a magot és rostot is nyertek. Cséplés és harmatozás közben azonban a len 20 százalékot veszített súlyából, mely 197 mázsát tett ki. Maradt tehát 897 mázsa kiharmatozott len és 167 mázsa lenmag. Az így nyert len rostot az V. osztályba mázsánként 184 koronáért adták el, a magért pedig mázsánként 360. koronát kaptak. Az egész lentermés bevétele 225 096 koronát tett ki. Ha leszámoljuk a cséplési és a lenrost harmatoztatási költségeit, melyek 31 252 koronát tettek ki, a szövetkezetnek a len termésből nyert tiszta bevétele 103 353,60 koronát tett ki. Igaz, hogy a len harmatoztatása több munkát igényel, de mégérte a fáradságot és a csécsi szövetkezet tagjainak érdemes volt a len szakszerű termesztését szorgalmazni. A többi szövetkezet is, felbuzdulva ezen a sikeren, hozzáfogott a len harmatoztatásához. A cesticei és a panovcei szövetkezetben már meg is kezdték a len szakszerű harmatozását. Ezzel az eljárással iparunk jobb, nyersanyaghoz, szövetkezeti dolgozóink pedig nagyobb bevételhez jutnak. Szaniszló Sándor a csécsi EFSZ elnöke Párosversenyt indítottak A királyhelmeci járás területén az elmúlt évben több EFSZ-ben kiváló eredményeket értek el a cukorrépa termelésében. Az elért eredmények és tapasztalatok alapján a szövetkezetek kiszélesítették cukorrépaterületeiket. Egynéhány kivételével időben elvégezték a cukorrépa ápolási munkálatait. Az eredmények nem is maradtak M, s minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a járás szövetkezetei 100 százalékon felül teljesítik cukörrépabeadásukat. A JNB tanácsa kidolgozta és megküldte a községeknek a cukorrépa begyűjtésének tervét. Most az a feladat, hogy termelőink nagy gondot fordítsanak a cukorrépa veszteségmentes begyűjtésére és az előirányzott terv alapján történő átadásra. A járás szövetkezeteinek agronómusai az elmúlt napokban a GTÁ-kon megtartott munkaértekezleten a kassai KNB kezdeményezése alapján páros numkaversenyt indítottak a cukorrépa begyűjtésével és beadásával kapcsolatban, az alábbi feltételek mellett: 1. A cukorrépa kiszedési idejének betartása. 2. A cukorrépa beadási idejének tervszerű betartása. 3. Tiszta, gyom nélküli répa, valamint a tervezett répamennyiség beadása és 4. a terven felül beadott legnagyobb mennyiség figyelembevételével. A verseny győztesei értékes jutalomban részesülnek. Ezekben a munkákban a gépállomás gépei, répa kiásó! és 2 répakombájn nagy segítséget nyújtanak. KULIK G. 1955. augusztus 4—6. A határban még nagyon sok kepesor látható, a vezetőségnek a legfontosabb feladata, hogy a cséplést minél gyorsabb ütembe folytassa, mert jöhetnek esetleg hosszantartó esők, akkor bizony a károk nagyok lennének. Elsősorban a tagság érdeke, hogy a telt aranysárga búzaszemek punéi hamarabb a magtárba kerüljenek. A traktorosok teljesítménye nagyon jó, n ndent elkövetnek, hogy a tarlóhántást tervszerűen végezzék. Jó munkájukkal már rrícst adják meg az alapot a jövő évi bő termésre. Jó munkájukért a dicséret táblára kerülnek, s ugyanakkor jutalomként dalt is kapnak. A napokban megemlítettem, hogy a ludak rengeteg kárt tesznek a határban, s 'így a „táblát“ hívtam segítségül. Megállapításom szerint az eredmény meglepő volt, nem láttam egy csapat ludat sem a kepesorok környékén. Mindenki gondoskodott a ludak őrzéséről. Tehát a táblával nagyszerű eredményeket lehet elérni, ha ezt jól vezetik. Az aratás és cséplés alatt a tagság építkezései szünetelnek. Az ősz folyamán ismét körülbelül tíz háznak az alapjait rakják le. Szebbnél szebb lakóházak épülnek, községünkben már egy új házsor épült fel. A múltban nem lehetett látni ilyen rohamos építkezést, pedig sajnos még ma is halljuk emlegetni egyesek részéről a régi „jó világot“. A kora reggeli órákban megeredt az eső (aug. 5.), így aztán a kévék nagyon átáztak. A cséplőgépek búgá%át nem lehet hallani, szünetel a munka. Várni kell, míg a kévék meg-Panyidarócon tanítok. Mindamellett nem zárkózom el a helyi EFSZ-lől sem. Szabad időmet nem egyszer arra használom fel, hogy el-el látogatok a szövetkezetbe. Ezt teltem most is. A község közvetlen kőzetében van az EFSZ dohányszárítója. Itt dolgozik Szanlszló bácsi, ez a kedves, bőbeszédű ember. Felkerestem öt munkahelyén. Beszédbe elegyedtünk. — Miért dolgozik SZanisztó bácsi, hiszen maga már idős. — Bírok én még dolgozni, — vágja rá nyomban — azért léptem be ebbe a nagy közösségbe. Amikor a szövetkezetek megszilárdításáról írt az újság — ez tavasszal volt —- szóltam az asszonynak, megtanácskoztám dele mi a szándékom. Amikor ő is beleegyezett, beadtam írásban a kérésemet a szövetkezet vezetőségének---— S mióta dolgozik? — Április óta vagyok a szövetkezet tagja. Azóta itt dolgozom a dohányszárítóban, mint kezelő. — Mennyi már a munkaegysége? — kérdeztem kíváncsian. — Háromszáz! száradnak. A tagság a jövőben _ jobban ügyeljen a kévék Összehordására és lepoiiyvázására, annál is inkább, mivel minden kilátás esőre mutat. Végre délelőtt 11 óra körű! kisütött a Nap. Délben a cséplőgép segítségével ismét megindult a munka. Délután itt-ott időközönként még csepegett az eső. Azonban a gép folytatta munkáját. Az idő meglehetősen hűvösre, a régi közmondás szerint a nyár kabátos nyárrá vált. A tagság becslése szerint a cséplés körülbelül augusztus 12-ig megtart. Az aratás és cséplés harmadik vasárnapján (aug. 7.) a munka szünetel. Megeredtek az ég csatornái már az előző napon, s igv a munka lehetetlenné vált, pedig a csáplés gyors befejezése sürget. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a terméshozam jó. A tagság bátran alkalmazta a mezőgazdasági tudomány új módszereit és a szovjet mezőgazdaság kincseket érő gazdag tapasztalatait, melyet a szovjet kolhozparasztok hazánkban történt látogatása még inkább elősegített. Az eddigiek folyamán megismerhettük a legfejlettebb mezőgazdaságot, a Szovjetunió mezőgazdaságát, s fontos lesz, hogy ezeket a sikereket mezőgazdaságunkban hasznosítsuk. Kapjinger Béta igazgató tanító Nagytücs. — Akkor gabonát is kapott előlegképpen, nemcsak pénzt? — Kaptam bizony! Nyolc mázsa búzátI Az egész évi kenyerem biztosítva van a család részére. A háztáji föld is ad vagy 20 mázsa krumplit és 10—15 mázsa kukoricára is számítok. — De Szaniszló bácsi, maga nyugdíjat is kap. _ — Már hogyne kapnék. Minden hónapban 410 koronát. Az állam ma nagy gondot fordít a magamfajta öregekre, rokkantakra. Nem így volt ez a múlt republikában. Majd eldicsekedte, hogy fia a losonci felsőipariskola harmadéves tanulója. — Szebb életet akar magának biztosítani., mint a múltban az apjának volt _ fejezte be beszédét Szaniszló bácsi. Amikor kijöttem a dohányszárítóból, az úton elgondolkoztam, hogy a községben hányán példát vehetnének ettől a beteges, megtört, de öntudatos embertől. Nagy B., tanító, Panyidaróc nagy gondot, hiszen gazdasági épületek rendelkezésre állanak. Amire szükségük volt, a járás minden téren igyekezett segítséget nyújtani. A szövetkezet életrekeltésében türelmes, meggyőző szóval, valamint tanácsadással egyaránt segített. Továbbra is segítő kezet nyújt, hogy a kezdeti nehézségeken zökkenők nélkül álessenek. Persze ehhez szükséges a szövetkezet minden egyes tagjának szorgalma, igyekezete és közös akarata is. Becsületes dolgozó parasztok a közösben csodákat művelhetnek, ha dolgos kezüket, agyukat a közös cél fűti. Egy percig sem szünetelhet a dolgozó parasztok soraiban végzendő felvilágosító munka. Az új szövetkezet tagjai ne feledkezzenek meg arról, hogy a kívülálló egyéni gazdálkodók a holnap szövetkezeti tagjai és ők nyitóit szemmel figyelik a szövetkezet életét, tagjainak boldogulását, a vezetők magánéletét és viselkedését. Somogyvári .1. a szövetkezet elnöke kifejtene: ,.Naptopónak, korhthmck nincs helye közöl lünk." F. szavak előrelátásról tanúskodnál:. De ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, sem a szövetkezet tagjainak, hogy az osztály ellenség is igyekszik báránybőrbe bújva befurakodni, hogy megbontsa a tagság egységét, felbomlaszsza a szövetkezetét. Éberen őrködjenek tehát soraik tisztasága felett. — Csak a becsületes dolgozó kis- és középparasztoknak van ,helyük a szövetkezetben! Ez lebegjen mindenkor szemük előtt. Kovács István Természetfonta, alacsony hegykoszorú szab határt Palást nagykiterjedésíl legelőinek, erdejének, nadrágszíj-parcellás, keskeny földjeinek, mely mintegy öt és fél ezer hektári tesz ki. A völgykaltan lankái felett száll a hófehér ökörnyúl... rá-rátapadt a krumpliszedő, kukoricát törő, szántóvető földművesek ruházatára, kalapjára. Feljebb — a hegyoldalakon szőlőt érlel a bágyadt őszi nap melege. — Ezernyi színt jáiszik a messzeségbe nyúló, festő ecsetje alá kívánkozó szép táj. A völgyküttanban hosszan elnyújtózkodó falu nem a régi már. Gombamódra nőnek az új, tágas, nagyablakú. cseréptetős házak a régiek helyébe. .4г egy helyben íopogás után ide is betört az új idők szele Oszlatja a sok-sok évtized során leülepedett maradiság vastag ködét... uj történelmének első lapjait írja Palást dolgozó népe, mety hosszú vajúdás után rálépett a társas, nagyüzemi gazdálkodás útjára. Igaz, volt már az előző évek során is próbálkozás a társulásra. Működött is valahogy az I. típusú szövetkezel, de az önzés és az osztátyeltenség aknamunkája olyan nagy Volt, hogy a falu becsületes dolgozó parasztjait elidegenítette a szövetkezeti gondolattól A falu krónikása bizonyára nem ezt az időszakot örökíti meg. A szépen kicirkalmazott, díszes betűk a fordulat évének az 1955'öt örökítik meg. A fordulat éve Paláston a késői utódok számára. A múlt hónap első belében ///. típusú szövetkezet alakult, amelynek fundamentuma erősebb, szilárdabb, mint az elődjéé volt. Ott jártunkkor az új szövetkezet 28 tagot könyvelt el. Ez a szám azonban nem végleges. Több becsületes dolgozó paraszt agyában érik a gondolat — rövidesen dönt jövendő sorsa felett. Mikorra e sorok napvilágot látnak, nem biztos, hogy a feltüntetett szám ugyanannyi, hanem több lesz.,. Mind a tagok létszáma, mind a földterület csaknem egyik napról a másikra gyarapodik. Jelenleg közel 150 hektár szántóföldjük, 30 hektár rétjük és 370 hektár legelőjük van. Földjeik egy része még keskeny parcellákban van, de a trágyát szóró szövetkezeti tagoknak már nem keli fékezni a lendületet, (mint egyéni gazdálkodásuk idején), hogy egy villahegynyi trágya a barázdán túlra, a „máséra“ ne. hulljon. A sok-sok mezsgye■ pár nap múlva eltűnik a gépállomás traktorekéje nyomán. „Szeretnénk elsők lenni a járásban” Az új szövetkezet elnökét napközben nagyon nehéz előkerlteni. Egész nap a határt rója, csak napszállia után tudtunk vele szót váltani. Már idős ember, haja őszbevegyült, de . mozgásth gond.alkodúsmenete íja.atps. — A vetés hogylétéről szeretnénk tudni egyet-mdst — fordultunk hozzá ezzel a kérdéssel. — Maholnap be is fejezzük. Pár hektárnyi van még, amely magra vár. Iparkodunk. Szeretnénk elsők tenni a járásban — mondja mindezt csupa lelkesedéssel. Lám az új, párhetes szövetkezet, még csak a kezdet kezdeténél tart, s máris első szeretne lenni. A gyözniakarás tettekkel párosul a tagokban. Szorgalmuk nem ismer határt. Alig tettek pár lépést az újélet útján, de a munkacsoportokat már megszervezték. így szervezetten indultak harcba a jövő évi bő termés megalapozásáért. Helyesen tették. A jót összeállított állandó munkacsoportok a szövetkezet szilárd pilléreit alkotják. Végzett munkájuk befolyásolja a szövetkezet gazdálkodásának egész menetét. Előre néznek, bátran tervezgetnek teljes kihasználása során — az elnök hevenyészett számításai szerint csaknem egy kilométer hosszú, 300 méter széles halastavat tudnak létesíteni. A Liiava biztosítaná hozzá az elegendő mennyiségű friss vizet. Hojsza János, aki 3 hektár földdel lépett a szövetkezeibe, gondolatait ekképp állítja a közös cél szolgálatába: — Sok-sok hektárt — az összes föídterűLt nagyobbik részét — legelők képezik. Mindezt az eddiginél jobban lehelne hasznosítani, ha beültetnénk gyümölcsfákkal. Ügy gyümölcs is teremhetne, ugyanakkor legelészhetnének rajta az állatok is. Ez csak két kiragadott példa a sok közül, de elég arra, hogy bemutassa, amit az egyéni gazdálkodás során hiába babusgattak képzeletükben. — Most a szövetkezeti, nagyüzemi termelés keretein belül mindezek valáraválhatnak. Két kanyargós, csobogó vizű patak fogja közre a falut: az egyik a Korpona, a másik meg a Liiava. Csak utóbbit kényszerítette emberi kéz, I hogy két malmot hajtson. A másiknak vize kihasználatlanul elfolyt....... A közös ügy, a szövetkezet gazdaggá, virágzóvá tétele máris gondolkozásra késztette a szövetkezet tagjait. Halastavat terveznek, mégpedig nem is akármilyet^ A helyi adottságok Sürgős feladatok — jótanácsok A jómódú paraszti élet küszöbére léptek, amikor a belépési nyilatkozatot aláírták. De az aláírás nem minden. Jólétük alapja a közös vagyon. Ennek nagy részét az állatállomány teszi, mely még nincs közös fedél alatt. A vetési munkák befejezése után az állatok összpontosítása egyik legsürgősebb feladatuk. Annál is inkább, mivel az állatok elhelyezése nem okoz Baráti látogatás
