Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-21 / 34. szám
10 fSfdműves VADÁSZATI SZEME A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDFGYLETEK ORSZÄGOS SZÖVETSÉGÉNEK WHMIlIflUHKIIItWIIIIHII Iliin HIVATALOS MELLÉKLETE. iiitiiiimiimiiitmiHitiitimini»tmiMHmiitiitniitimiHi»iitiiitn цини hiiiiihi ti i i i i i i i i i i i i i<i i iiiiiiitiiiiiiiiiiiii mii iiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ши i пин iiiiiiiiwmiiiiiitiiiMiiiiiimiiiiH wtu réceva Augusztus hónappal újra megkezdődött a vadréce vadászata. A vadászok nagy örömmel várták ezt a hónapot, hogy végre puskavégre kerüljön ez a szép vízi vad. A vadréce vadászatának mindig különös sajátosságai vannak. Kezdjük mindjárt a húzáson, mivel ez a vadászat legszebb, legélvezetesebb része. A récék hajnalban felrepülnek a vízről és addig szállnak, míg legelőt nem találnak és csak este, szürkületkor térnek vissza a vízre. Ezeket nevezzük hajnali és esti húzásoknak. A vadászok jobban kedvelik az esti húzást, mert ilyenkor a jóllakott nehéz récék alacsonyabban és lassabban szállnak, nagyobb eredménnyel lehet rájuk vadászni. Ennek a vadászatnak azonban az a nagy hátránya, hogy a rengeteg szúnyog meglepi az embert és nagyon zavarja a vadászatban. Ezért többen inkább в hajnali órákban mennek a leshelyre. Ilyenkor rendszerint a szellő is fujdogál és ezért kevesebb a szúnyog. A leshelyre a vizslát is húzás előtt, kell kivinni. Vadrécére azonban csak jó vizslával érdemes vadászni, mert az engedetlen, ideges kutya elronthatja az egész vadászatot. A leshelyen a vizslát lábhoz fektetve féken tartjuk. Csak akkor szabad megmozdulnia, ha küldjük. A leshely megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a lelőtt víziszárnyasok ne vízben, hanem száraz földre potyogjanak. Ha a húzás jó, a vizslát csak a húzás végén küldjük összeszedni a récéket. Ha korábban küldjük, a vizsla megzavarhatja a récéket és azok más irányba terelődnek. Vadászat közben számontartjuk a lelőtt vadat, hogy azután tudjuk, hányat kell a vizslának megkeresnie. Ha egy-kettő hiányzik, azt másnap a jó vizsla könnyen megtalál ja. Az első récére ne lőjjünk, mert ahogy mondani szokták, ez a kvártélycsináló. Amikor ez a vízre ereszkedik és nyugodtan úszkál, jöléje húz a többi is és mellé ereszkednek a vízbe. A vadréce vadászat másik módja a ráhajtás. Ehhez azonban már hajlók is kellenek, akik a mocsárba, nádasba gázolva, a vadászokra hajtják a vad-' récéket. A vizslának ilyenkor is teljesen nyugodtan, csendben kell feküdnie gazdája melleit, csők > küldésre mozdulhat meg. A lövés után legalább 10 másodpercig várjunk és csak azután indítjuk a vizslát, mert ha lövés után azonnal rákiáltunk, vagy jelt adunk neki, akkor megszokja a lövés utáni azonnali ugrást, ami sokszor zavarólag hat, sőt fölösleges is, ha a lövést elhibáztuk. Sok helyen a mocsarat kisebb szigetek, dombocskák szaggatják meg. Hyen helyen a récék rendszerint azokon a vizeken tartózkodnak, ahonnan távolabbra látnak. Az ilyen helyen ne kerestessük őket vizslával, mert már akkor jelzavarja őket. amikor még lőtávolságon kívül vannak. Legjobb, ha a vizslát egy hajlóval előre küldjük, aki a mocsár másik végén elengedi a kutyát és felénk hajija a vadai. A vizsla gazdájához igyekszik, útközben felveri a récéket, amelyek aztán a vadász fölé szállnak. Van olyan vizsla, amelyet csak egyszer kelt rávezetni a mocsár másik végére, hogy onnan hajtson, másodszor már magától is előre szalad és a mocsarat megkerülve, alkalmas helyről ránk hajtja a récét. A récevadászat harmadik módja a keresés. A vízi vadászatra a vizslát külön kell kiképezni. Első követelmény, hogy örömmel menjen a vízbe, úgy dolgozzon ott, mint a szárazon. Bármily nádasba, iszapos mocsárba, zsombékos helyre elmenjen, méty vízben nyugodtan ússzon, elhozza a bedobott tárgyakat. Fiatal vizslával először csak kereső vadászatot gyakorolhatunk, kisebb nádasokban, patakmedrekben. Fontos, hogy a vizsla ne csatangoljon el messzire, meri máskülönben iötávoiságon kívül is felveri a récéket. Messzebbre csak jó, megbízható vizslát szabad engedni. Néha előfordul az is, hogy a vizsla nem látja, hová esett a lelőtt réce. Ilyenkor hívjuk vissza s kő dobásával mutathatjuk neki a keresés irányát; ekkor már könnyen megtalálja a lelőtt récét. Nádasban, mocsárban egészen másképp kell keresnie a vizslának a récét, mint szárazon. Itt tőlünk oldalt 30 —40 lépésnyire haladjon , a vizsla. Minden lelőtt récét vele kell el hozatnunk még akkor is, ha közeliinkbe esett le. A kereső vizsla mindig egy vonalban legyen velünk, nem szabad előrehaladnia, csak ha küldjük. Vadrécére vadászni legjobb a nagyobb folyók vizei melleit, apadáskor, mert a partok mentén maradt kisebb tavacskákban, tócsákban a récék szívesen tanyáznak. Csak olyan récét érdemes lelőni, amelynek a húsa finom, élvezhető. A kurtafarkú, illetve farkatlan récék húsa nagyon kemény, rágós, sokszor még a kutya sem eszi meg. Az ilyeneket nem érdemes lelőni, de szaporításra még alkalmas lehet. A bélférges kutya gyógyítása A kutya megbetegedésének legtöbbször bélféreg az okozója. Ezeknek az élősködőknek némelyik fajtája nemcsak a kutyára, hanem a vadállományra, sőt az emberre is veszélyes. A bélférgek a felvett táplálék nagyrészét felemésztik, emiatt a kutya lesoványodik, vérszegénnyé válik. Mérgező hatású anyagcsere termékeikkel más _ úton is megmérgezik a kutya szervezetét, de elsősorban az idegrendszerét, ami bénulásokra, görcsökre, külön befolyás nélküli izgatottságra, sőt dühösségre vezet. Azután pedig felsebzik a bélfalakat, miáltal különböző fertőző baktériumoknak nyitnak utat a szervezetben. A bélférgek át is fúrhatják a beleket, aminek rendszerint halálos hashártyagyulladás a következménye, azonkívül a bélférgek által megtámadott kutyái szervezete elveszti ellenállóképességét a fertőző betegségekkel szemben. Különösen kutykölykök és fiatal kutyák sínylik meg ezt a betegséget, s ez egész életükön át meglátszik rajtuk. Ennek a betegségnek nincsenek olyan tünetei, amelyről a beteg kutya külön megvizsgálás után biztosan felismerhető lenne. Lesoványodás, ideges tünetek, változó étvágy, hol kemény, hol pedig lágy széklet jellemzi elsősorban a betegséget. A beteg kutya szőrözete borzas és fénytelen. A kutya kedvetlen, hamar elfárad, nehezen engedelmeskedik, figyelmetlen. A kölyökkutyák és fiatal kutyák bélférgességét felgörbült hátuk és gömböcszerűen felfúvódott hasuk mutatja. A betegséget legbiztosabban megállapíthatjuk, ha a kutya székletét megvizsgáljuk, melyoen megtalálhatjuk a férgek néhány példányát. Persze a legbiztosabb a mikroszkopikus vizsgálat, melynek segítségével megtalálhatjuk a bélfé'.'gek petéit is. A jóltáplált kutyák ellenállók a betegséggel szemben, de a rosszultáplált, vagy hajszolt kutyák már kevés számú bélféregtől is megbetegednek. Hogy ez ellen a súlyos betegség ellen megvédhessük kutyáinkat s ezekből a betegségekből kitudjuk őket gyógyítani, különféle féreghajtó szereket kell ismernünk, mert egységes féregüző szerünk nincs. Legismertebbek az orsóférgek. Testük hengeralakú, két végén elvekonyodik s hasonlít az orsóhoz. Elefántcsont színűek, vagy halványpirosak, körülbelül 5—10 cm hosszúak. A vékonybélben tartózkodnak, de a bélmozgás elviheti őket a vastagbelekbe is. Az orsóféreg peték útján szaporodik. A kutya fertőző tárgyak rágásával, esetleg fertőzött eleség által betegszik meg, vagy ha fertőzött vizet iszik. Ügyszintén megkaphatja pérzáskor, ha a másik kutya fertőzött. A szopós kutyakölykök rendszerint anyjuktól kapják meg ezt a betegséget. Ezért fontos, hogy a kölyökkutyák és általában a fiatal kutyák szék'etét gyakrabban vizsgáljuk meg. Az orsóférgek elhajtása elég könynyű dolog s utőbetegség nem igen szokta követni. Ыадуоп jó orvosság ellene a Kebal II. A féregüző gyógykezelést azzal kezdjük, hogy a kutyának 12 órán át csak híg táplálékot adunk, a kővetkező 12 órában semmit sem szabad ennie. A szer csomagolásán már rajta van a használati utasítás is. A betegség elleni védekezés főleg abból áll, hogy naponként megnézzük a kutya székletét, nincs-e benne orsóféreg s ha ilyet találunk, azonnal kezdjük meg a kezelést. Ha egészséges kutya fertőzöttel érintkezik, majdnem biztosan elkapja tőle a betegséget. Ezután következnek a horgasférgek. Ezek nálunk ritkábban fordulnak elő. Hosszuk 1—2 cm, hengeres alakúak, fehérek. Szájukban apró horgok vannak. A fertőzés peték útján történik, különösen meleg időben, az iszapos, pocsolyás vizek veszedelmesek. Ezek a bélférgek súlyos bélgyulladást okoznak, amit véres széklet jelez. A beteg kutya rohamosan soványodik, szőre összecsomósodik, lábai megdagsdnak, esetleg kisebesednek. A horgasférgek elűzésére legjobb szer a carboneum tetrachloratum, melynek adagja a kutya testsúlya szerint fél gramm testsúly-kilogrammonként. Másik jó szer a Kamala, mely — a kutya nagysága szerint — 2—8 grammos adagokban beadva hatásos gyógyszer. Óvatosan kell vele bánnunk, mert túlnagy adagoktól a kutya vesegyulladást kaphat. A carbo tetrachloratumot kemény zsellatinban kell beadni, a Kamatát néhány deciliter tejbe keverve kell a kutyával megitatni, (Folytatjuk) Vadászati múzeum a morvaországi Lednicén A múlt század folyamán gdt stílusban épült lednicei várkastélyban vadászati múzeumot rendeztek be. Már az épületet körülvevő nagy park díszítése is vadászjellegű. Magat a múzeumot a kastély I. emeletén a 22- es jz'mú helyiségben helyezték e], elsősorban a " vadászat történelmére vonatkozó adatokat, okmányokat, berendezéseket stb. A múzeumban rendszeresen csoportosították a régi időkből ránkmaradt vadászati felszereléseket. Ezekhez ismertető szöveget is mellékeltek. A múzeum bemutatja a vadászat fejlődését az őskortól egész napjainkig. A múzeum második részét а II. emelet 40-es szobájába helyezik Ebben a terwjbftß ‘fcfeá a mai vadászat — fogolyvadászatra, fácántenyészetre. nyúlra, őzvadtenyésztésre, vad'telepítésre stb. — vonatkozó oktató anyaga, továbbá a vadászattal öszszefüggő ipari ágak munkájának és készítményeinek ismertetése. Elsősorban a szőrme és bőripart láthatjuk majd. Л második rész csak a jövő évben nyílik meg. A múzeumnak kynológiai osztálya is lesz, mely a kutyatenyésztésre vonatkozó eszközöket fogja ismertetni. A múzeum iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Bizonyára lesznek olyan vadásztársaságok és vadvédő egyesületek, amelyek tagjaik számára tenyésztésre vonatkozó eszközöket fogmúzeum megtekintésére. A Csehszlovák Képzőművészei vadászati kiállítása Képzőművészetük idén külön kiállítást rendeznek „A csehszlovák vadászat a képzőművészet tükrében“ címmel, amelyen bemutatják a vadászatot, bemutatnak továbbá vadat ábrázoló szobrokat, képeket és rajzokat. A kiállítást Prágában szeptember 9- én este 6 órakor, Pŕíkopy lé. sz. alatt nyitják meg. A kiállítás nayyon érdekesnek ígérkezik. Aki csak tehe-M. ttto#awNo !«»»• 1955. augusztus 21-MÉHÉSZET Kérdezz -Örömmel olvasom a Szabad Földművest, mert látom, hogy a „Méhészet." című rovatban jó szakcikkeket közöl és a szerkesztőség tanácsot, útbaigazítást ad az érdeklődőknek Ezért bizalommal küldök én is egy kérdést, amire mielőbb szeretnék feleletet kapni.Tíz család méhem van, öt évvel ezelőtt kezdtem méhészkedni, úgy érzem, kedvemre való foglalkozást választottam, (főfoglalkozásom az asztalosmesterség). — De azt is belátom, hogy tanulás, illetve kellő szaktudás nélkül nem lehet semmiféle foglalkozást eredményesen folytatni. Ezért a kérése ma következő: Van-e magyarnyelvű méhészeti tanfolyam, ha igen:ho! és mikor? Szeretnék egy ilyen tanfolyamon részt venni, hogy azután kellő szaktudással és gyakorlattal valamely állami gazdaság vagy EFSZ méhésze lehessek. Berka István — Padány Méhésztársimk levelét a privigvel méhészeti központhoz továbbítottuk, amely kérdésére a következőt válaszolja: *** „1955. július 12. és 16-a között egy magyarnyelvű méhész- illetve méhészmesteri tanfolyamot tartottunk, amelyen 19 hallgató vett részt. A privigyei Méhészegyesület körlevélben értesítette a járási méhészeti egyesületeket, hogy elegendő magyarnyelvű jelentkező esetén a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal állat— Nyárvégi A késői rajok íelsegítését, etetését, ha júliusban bármi okból el nem intézhettük, most már ne halasszuk tovább. Vizsgáljuk át az összes rajokat, vagyis győződjünk meg az anya petéző képességéről, továbbá az építmény, az élelem és a népesség menynyiségéről. Ahol érdemes, pótoljuk a hiányt tartalékléppel, lépesmézzel, illetve érett fiasítással; ahol pedig nem érdemes, ott egyesítéssel segítsünk a mutatkozó bajon. Általában lényeges és mulaszthatatlan kötelessége a méhésznek, hogy rajzás után, ha két hétig nincs hordás, rajait megvizsgálja s ha kevés élelmet talál, már etessen. S ezt minden hordás nélküli két hét után tegye meg; mert különben nem fejlődik a család. Hiszen tudjuk, hogy az anya az élelem arányában rakja le petéit s ha kevés az élelem, korlátozza a petézést. így aztán nem szaporodik s nem erősödik a család s ha nem etetjük, bizony megtörténik, hogy őszig hírmondó sem marad belőle, nem hogy még kitelelhessen. Ha pedig esetleg őszig meg is marad a család, gyönge lesz s ha hosszú, szigorú tél következik, a kevés nép nem bír fejleszteni kellő meleget, a következő tavaszig tehát feltétlenül elpusztul. Az építmény rendezése. A fészekkel, fiasítással elfoglalt építményt, ha csonka volna is, érintetlenül hagyjuk; de a fészken kívül eső, nagyon is hiányosan épült kereteket elszedjük s ezek helyét tartaléklépekkel pótoljuk. Az élelemhiányun is éppen ig.v segítünk, vagyis a hiányosan épült és hiányosan mézes lépek helyett egy pár tele-mézes keretet adunk a családnak. Ha pedig ez nem volna, pergetett mézzel pótoljuk a hiányt; vagyis etetünk, rendszeresen és előre meghatározva az adagolás napi menynyiségét s az etetési időszak tartamát. De az etetést csak abban az esetben intézhetjük veszedelem nélkül, ha a méhcsaládok nem sűrű, zárt sorban, hanem a kertben külön-külön vannak elhelyezve. A sűrű zárt sorban a legnagyobb óvatosság mellett is mindig kiüt & rablás, mert az etetéssel segített család örvendező zúgása figyelmezteti a szomszédos családokat a lakomára. • Ha lépesmézzel pótoljuk az élelemhiányt, közvetlenül a fészekhez rakjuk be a mézes kereteket. Ebben az esetben egyszerre segítünk mind az építmény-, mind az élelemhiányon. Ha azonban lépesmézünk nincs, pergetett mézet adjunk, ha elég az építményünk, akkor higitás nélkül 50 dkg-os adagokban: ha pedig építeniük is kell a beadott mézből, akkor egyharmad rész vízzel felhígítjuk. Az újfcét «S.téSBél » ВШ 4ЙЙВ 2fi~5P ' Felelünk tenyésztési ügyosztálya főigazgatóságának megbízásából lehetőség nyílik egy további magyar tanfolyam létesítésére, amely méhészmesteri képesítést nyújt. A tanfolyammal járó költségeket a fentemlített hivatal viseli. Az általános méhészkedésről és méhtenyésztésről 1956-ban újabb magyarnyelvű tanfolyamot terveznek. Még egy további tanfolyam megalakulása is esedékes, csekély díj mellett iegalábbl 5—20 hallgató részvételével. A tanfolyamokat a privigyei méhészeti állomáson rendezik Dr. Novácky vezetésével. Előadók: Germán János tanár, Keszegfalváról, Štipák Albert Hadovceröl, Svancer Lajos és Sýkora László Bratislaváljól. Valamennyien méhészeti szaktanítók. A tanfolyamra való jelentkezéseket a következő címre kell beküldeni: Jednota Včelárov na Slovensku, Prievidza, telefon 20-84.” *** A méhészközpont leveléből megállapíthatjuk, államunk gondoskodik arról, hogy a magyarnyelvű méhészek gyaraplthassák szaktudásukat. Hibát követnek el a járási méhészegyesületek, ahol a központi utasításokat nem ismertetik kellően a méhészekkel. Felhívjuk figyelmüket, hogy a jövőben ilyen mulasztások elő ne forduljanak és jó lenne, ha a központ az ilyen fontos körleveleket közlésre elküldené mind a Roľnícke noviny, mind a Szabad Földműves szerkesztőségének. (szerk.) teendők dkg lehet a családok, népességéhez mérten. Mikor a raj kiépítette a lépeket, az etetést higítatlan mézzel hasonló adagokban folytatjuk. A népesség hiányát gyenge családoknál kelőben lévő fias léppel pótoljuk. Ha népet is akarunk a kerettel beadni, először egy szagúakká kell őket tenni, nehogy az idegen nép az anyát leölje. Az öreg anyás családok átvizsgálását a legnagyobb figyelemmel végezzük, mert ezek jó hordás után leggyakrabban annyira mézesek, hogy nem marad hely petézésre még az öreg anya petéző képességéhez mérten sem. Az ilyen családok, ha ki is telelnek, tavasszal leggyakrabban elpusztulnak, és akkor a méhész csodálkozik, hogy a kaptárban egy élő méhe sincs, annak ellenére, hogy rengeteg méze volt. Az ilyen családok köitöteréböl még e hónapban szedjük el a fölösleges mézet, helyette petézésre alkalmas üres kereteket adunk és az öreg anyát feltétlenül cseréljük ki fiatal, jól petéző anyával. A herék üldözése és pusztítása. Anyát váltott (új anyát' nevelt) családok, a petéző anyával bíró utórajok, és azok a törzsek, melyek rajzási szándékukkal még júliusban felhagytak, már javarészt kiűzték a heréket. Ahol megszűnt a hordás és a heréket ennek dacára is szívesen tűri a család, baj van. Az ilyen családot haladéktalanul anyásítsuk, vagy ha kevésbbé népes, egyesítsük más családdal. Az anyát nevelő családoknál azonban nem elegendő, ha csupán a méhek tűrik meg a heréket, kell, hogy a méhész is megtűrje azokat, még ha nagyobb számmal volnának is, hogy a fiatal anyák kivonulását idejében észre vehessék; így a párzás könnyebben megtörténik. Ilyenkor láthatjuk, hogy miképp tuszkolja a munkásméh a nálánál nagyobb heréket a kijárókból, melyek aztán — ha már nagyon ki vannak éheztetve — bágyadtan buknak le a röpnyílSsról és ott vesznek el éhen valamely fűszálra felkapaszkodva. Ha azonban a herék még erőben vannak ás az idő is kedvez, tiltakozó zúgással repülnek fel és merészen szállna# vissza, de a kaptárból ismét kidobálják őket. Ha valahol a közelben anyátlan család van, odamennek a kiűzött herék menedéket keresni, ahol mindenkor találnak is. Az ilyen családokban összegyűlnek a kivert gavallérok és ha a méhész az anyásítással késik, a herék feleszik az anyátlan család mézét és valamenynyien éhenpusztulnak. Ha azt látjuk, hogy legtöbb családunk üdlözi a herét, caupán X—2 fogadja be őket, akor ez az anyatlanságnak a jele. Ilyen családokat felanyásítunk, anyahiány esetében anyás est&dáai ВД'«а®'
