Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-21 / 34. szám

r 1 1955. augusztus 21. Földműves Vessük egy sorba a humuszt a maggal A Rosenberg-féle új vetési mód­szerrel — komposzt és vetőmag e­­gyüttes vetésével — lényegesen fo­kozhatjuk földjeink hektárhozamát. Rosenberg Ede feltalálóval, a Be­gyűjtési Minisztérium Szlovákiai Igaz­Juttassuk mindkettőt elsősorban ho­mokos talajba, mert ez a legszegé­nyebb szerves anyagokban (humusz­ban) de a többi talajnál is alkalmaz­hatjuk ezt a módszert. A komposzt és vetőmag együttes A komposzt és a vetőmag együttvetésére készült vetőgép keresztmetszete. 1 A vetőgép rúdja. 2. Szemes-lánc. 3. Komposztszekrény. 4. Magtár. 5. Fogaskerék, keverő-berendezés. 6. Feszítőcsiga. 7. Vetőcsoroszlya. 8. Szemvezetés. gatóságának dolgozójával való beszél­getésünk során a következő adatokat tudtuk meg erről a magasfokú hasz­nosságot biztosító új vetési eljárás­ról. — A szabad természet úgy készíti elő a mag számára természetes kö­rülményeket, hogy a fákról lehulló ágak és levelek idővel humusszá és könnyen felvehető tápanyagokká vál­nak. Mi mezőgazdák azonban másképp cselekszünk. Mélyen szántunk és ezál­tal gyakran a föld felületére hozzuk a kevés szerves anyagot tartalmazó holttalajt. Ha a mag ebbe a rossz környezetbe kerül, nehezen csírázik és a növény rossz feltételek mellett las­san nő és fejlődik. A mag gyors csí­rázásának és a növény jó fejlődésé­nek elősegítéséhez javasolom új, de már bevált módszeremet, melynek alapján a komposztot a maggal egy sorba helyezzük. A mag ezáltal gyor­san kicsirázik és a növény is jól fejlődik. Ily módon az ősziek még a tél beállta előtt erős gyökeret ver­nek, jól bokrosodnak és a növénynek minden előfeltétele megvan a jó át­­teleléshez. A tavasziaknál pedig až az laj nem tartalmaz elegendő humuszt, elvetésével érvényesíthetjük a rész­leges trágyázást és így a szeives nagysága állandó, a másik a kom­poszt számára, ennek nagysága a föld komposztszükségletéhez alkal­mazkodik. Egy hektárra körülbelül 6—8 mázsa komposzt szükséges, de vigyázni kell, hogy egy szórás lega­lább 500 méternyi hosszúságra ele­gendő legyen. Ezeket a tartályokat válaszfal választja el egymástól. A komposzt-tárolónak kanalas rendszerű vetőszerkezete van, a magvető szer­kezetek különböző típusúak A vetőgép szerkezetének fogaske­rekei mozgásba hozzák a tárolóban el­helyezett keverőt. A keréktől lánc hozza mozgásba a vetőgép szerkeze­tét, amely a két tartály mellett he­lyezkedik el. A gép alján görgői lá­tunk. A komposzt és a vetőmag kö­zös vezetőcsövön át egyszerre jut a földbe. A vetőgép gazdasági jelentősége Nagy előnye abban áll, hogy az év bármelyik időszakban földbe juttat­hatjuk a szerves anyagot. Ezáltal a mag csírázásához, fejlődésének kez­detén — elegendő, kedvező összeté­telű tápanyagot juttatunk. Ennek az együttvetésnek további előnye abban áll, hogy a tápanyagból nem táplál­koznak a gyomok, mivel a gyorsan fejlődő növény a sor között kikelt gyomot elnyomja. Ezzel az eljárással komposztmegtakarítást is elérünk, mi­vel a komposzt egyenletesen kerül a A szenei gépállomáson készült új rendszerű vetőgép kísérleti példánya. földbe és aránylag kis mennyiségek­kel (6—8 mázsa egy hektárra) befo­lyásolja a föld magasabb termésho­zamát. trágyát esetleg zöld trágyával egé­szíthetjük ki. A komposzt és a mag együttes vetése bizonyos mértékben Rosenberg elvtárs kezében a régi és az új eljárási módszerrel kitermelt búzával. Ä kisebbik komposzt nélkül a nagyobbik a komposzt és vetőmag együttvetésével kitermelt búza. A gabonát a királyfalvai Kutató és Ne­mesítő Állomás ellenőrzésével értékelték. előny, hogy a gyorsan fejlődő növény betakarja a földet és így csökkenti a nedvesség fölösleges kipárolgását, azonkívül ellenállóbbá válik a kárte­vőkkel és gyomokkal szemben. Ha a növény már elég erős, a tápanyagokat a talaj mélyebb rétegeiből szívja. Komposzt és mag együttes kiszó­rása különösen ott előnyös, ahol a ta­lehetővé teszi a föld tartalmához iga­zodó humusz-szükséglet szabályozását. A vetőgép műszaki leírása A vetőgép technikai felépítésének főcélja, hogy a földbe egyszerre jus­son a vetőmag a komposzttal, egy­­egy sorba. A vetőgépnek két táro ója van, egy a vetőmag számára, ennek A jó agrotechnika gyümölcse Az esős időjárás kissé hátráltatott az aratásban bennünket is, de a gaz­daság dolgozóinak szorgalmas mun­kája győzedelmeskedett a kedvezőtlen időjárás felett. A nánai igazgatósá­gokban az aratást már befejeztük, sőt több helyen már a csépléssel is vé­geztünk. A részlegek közül elsőnek a karvai gazdaság fejezte be az ara­tási és cséplési munkákat. Kismuzsla sem maradt le nagyon mögöttük. Öt nappal később ők is jelentették az igazgatóságnak, hogy befejezték az aratást és a cséplést. Az idén az összes gazdaságokban igen szép volt a termés. Bizony azt mindenki tudja, hogy majdnem 40 mázsás átlagtermés nem mindennapi dolog. A kismuzslai gazdaság 39,75 mázsás átlagterméssel dicsekedhetik. E gazdag termést a múlt ősszel biz­tosították: ügyeltek a szántásra, gon­doskodtak arról, hogy a vetőmag jól előkészített talajba kerüljön. A műtrá­gyát sem sajnálták, a hengerezést, bo­­ronálást idejében elvégezték. Beadási kötelezettségüknek eddig már 90 szá­zalékra tettek eleget. Rövidesen je­lenthetjük, hogy gabonabeadási köte­lezettségüknek 100 százalékban ele­get tettek. T. M. A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói vetőmagvakat termeinek A dunaszerdahelyi állami gazdaság i dolgozói termelési feladatukat jól végzik. Még tavaly tervbe vették, hogy | a szövetkezeti tagoknak, valamint a kis- és középparasztoknak jó minőségű vetőmagvakat fognak termelni. Den­­kovics Gusztáv mezei munkacsoport­ja az idén 70 hektáron elsőrendű bú­zát termelt. A legjobb eredményt az egyik 13 hektáros dűlőn érték el, ahol 36 mázsa termett hektáronként. Az elért jó eredmény arra késztette a dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozóit, hogy újabb területeket ves­senek be. Most kidolgozott vetőmag­termelési tervük szerint újabb 200 hektáron termelnek árpa, zab, kuko­rica vetőmagot, valamint burgonya vetőgumót, Terméseredmények A szenei egységes földművesszövet­kezetben ősszel 3 hektáron együttve­­tést (komposzt, mag) végeztek. Csa­­pota elvtárs, a királyfalvi Kutató és Nemesítő állomás dolgozója, értékelte az együttvetésben elért eredménye­ket. A komposzt és a vetőmag együtt­vetésével búzánál hektáronként 29,16 mázsa magot, a szalmánál 54,60 má­zsát értek el. Az ellenőrző parcellán, ahol nem ezzel az eljárással vetettek, a búzánál csak 22,60 mázsát és a szalmánál 47,40 mázsát értek el. Eb­ből a példából is világosan látható, hogy a komüoszt és a vetőmag e­­gyüttvetésével egy hektáron 24,5 szá­zalékkal nagyobb a terméshozam. Rosenberg elvtárs a fentiekhez még annyit kíván megjegyezni, hogy sike­réért elsősorban köszönetét szeretné tolmácsolni a szenei járás mindazon EFSZ-einek, különösen pedig Bilcsik Lipót elvtársnak, akik a komposzt és vetőmag együttes vetésének új eljá-i rását kísérletképpen elvégezték. U- gyancsak köszönetét nyilvánítja a szenei gép- és traktorállomás dolgo­zóinak, főképpen pedig Barát elvtárs gépállomási igazgatónak, önzetlen se­gítségéért. R. E. A Hradec-Králove-i kerületben 200-an személyautót vásárolnak A Hradec-Králove-i kerületben lévő Hvozdnice község csak 39 házból áll, de az ottani EFSZ jó gazdálko­dása következtében több család már eddig is saját gépkocsival rendelkezik. A szövetkezeti tagok jövedelme tette ezt lehetővé: a Havlik-házaspár pél­dául tavaly természetbeni juttatáson kívül még 30 ezer koronát keresett. Hasonló keresethez jutottak a többi házaspárok is, nem beszélve a Simek házaspárról, akik készpénzben csaknem 50 ezer koronát kerestek. Így hát nem csoda, ha az idén újabb öt család szeretne autót vásárolni. Ez nemcsak a hvozdnicei szövetkezetben van így A járásban 35, az egész kerületben pedig kétszázan kérvényeztek legújab­ban személyautó-kiutalást Gépek köszöntik a pirkadó hajnalt Madár sem ivott a gyöngyöző har­matból, máris megtört a róna csendje. Cséplőgépek búgnak, traktorok pu­­fognak a deáki határban. Korán meg­népesedett az egész környék. Molnár Jóska, az állami gazdaság fiatal ag­­ronómusa is felkelt. Siet a munkacso­portokhoz. Hogy a munka jobban menjen, beszél a dolgozókkal, taná­csot ad és tanácsot is kér tőlük. — A felső kévéket hagyják — szól a kocsisoknak — mire végzünk a szá­razával, ezek is megszikkadnak. Az agronómus tovább megy, a cséplőgépekhez veszi az irányt. Nem talál hibát, de a szép szó ott is ser­kentően hat. Hét cséplőgép úgy dolgozik, mint az óra. Sehol sincsen üzemzavar. Az első cséplőgépet gőzgép hajtja, a má­sodikat vontatás Diesel-motor. A nagy gép mellett a motor olyan ki­csiny, mintha Dávid mérkőznék Góli­áttal. A gyerekek, a jövő gépészei nem győznek rajta csodálkozni. — Csak a formája kicsi — magya­rázza Mikié Jóska, szerelő — de az ereje nagy. A kis motor játszi könnyedséggel hajtja a gépet. A nagy cséplőgép pe­dig éhesen nyeli a gabonát. Két ol­dalról adogatják a kévét és két ké­vevágó dolgozik egyszerre. Szliba Marika lehajol a kévéért. Morvái Margit ebben a pillanatban fordítja a kévét Fülöp Gyula etető felé, aki egyébként a csoport-vezetőjük. Supená Erzsi figyeli őket, ö a harmadik ké­vevágó. A leányok egymást váltják. Kettő dolgozik, a harmadik pihen, és a nagy gép fáradhatatlanul működik tovább. Minden percben egy zsák te­lik meg pirosszemű acélos búzával. Két óra múlva már 140 zsákot szál­líthat a raktárba a gazdaság teher­gépkocsija. Egy zsákba csak 50 kg-t mérnek, de így is szép az eredmény, két óra alatt 70 mázsa. Eltűntek a traktorok Hajnalhasadáskor traktorpufogást is hallottunk. A nap már magasan jár, szemünkkel is figyelhetjük a tájat, mégsem találunk egy traktort sem. Hová lettek a traktorok — érdeklő­dünk a kis Diesel-motor gépészétől. — Szántanak — válaszolta Mikié Jóska. Itt a közelben éjszaka elvé­gezték a munkát, nappalra tovább mentek. Tok Zoli és Szász Imre Ge­­lencsén szánt a két lánctalpassal. Tóth Jani pedig Pered alá ment a Skodájával. A tarlóhántást már elvé­geztük, most repce alá készítik a földet. — Talán maga is szántott? — — Éjjel szántottam, nappal csépe­lek. — Akkor nem is alszik. — Már hogyne aludnék! Annyit esik az eső, hogy kialhatom a sze­kérből a rudat. Az időjárás megnehezítette a mun­kát, az aratást mégis július 27-ére befejezték az állami gazdaságban. Jú­lius 17-ére 97 hektáron elvetették e tarlókeveréket. A tarlóhántás tervét 100 százalékra teljesítették. Már kö­zépszántást is végeztek bőven és az őszirepce alá megtrágyáztak 10 hek­tár földet érett istállótrágyával. Hogy így halad a munka, az a munkaszervezésnek és a gépek he­lyes kihasználásának köszönhető. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárul a dolgozók és vezetők szo­ros együttműködése. Egyetértésükön alapszik, hogy a gazdaságban egyre jobban megerősödik az öntudatos fe­gyelem. A kölcsönös tiszteletben tar­tás nemcsak munkaközben, hanem a pihenő időben is megmutatkozik. Ve­zető és dolgozó együtt ebédel az üze­mi konyhában és tetszés szerint fo­gyaszthat mind a levesből, mind a húsból. Ebéd után szórakoznak még egy keveset és azután jókedvvel foly­tatják a munkát. A humorban is ta­lálnak mindig újat. Egy öreg gön­dörhajú cigányhoz így szól a nyurga fiatal: — ügye Béla bácsi azelőtt jobb sora volt. Dolgoznia sem kellett, evésre sem volt gondja, hegedülhetett egész nap kedvére. — Kedvemre1... Kínomban hege­dültem, hogy ne halljam a gyomrom korgását. Ebben az udvarban is csak azóta tehetem a lábam, — az öreg cigány kidomborította széles mellét és kemény öklével megveregette — mióta munkások vezetik a gazdasá­got. Az öreg jól kivágta a rezet és egy fiatalnak sem jut eszébe, hogy to­vább csipkelődjék. Szlovák és magyar dolgozók barát­ságát is humor tarkítja, ami szintén növeli a munkakedvet. Az agronómus csak töri a magyar szót, mégis ma­gyarul köszön a többi dolgozóknak, természetesen a magyarok szlovákul fogadják. így sem nemzetiségi, sem faji ellentétek nem születnek. A gépek kihasználásában is talá­lunk újat a deáki állami gazdaság­ban. Mind a hét cséplőgépet vonta­tás motor hajtja. Ezek közül a von­tatás gépek közül egy pár évvel eze­lőtt néhányat már nyugdíjba helyez­tek, most pedig milyen jól dolgoznak, így a traktorok éjjel-nappal szánt­hatnak. A tarlóhántást még gyorsí­totta az is, hogy ahol csak lehetett, tárcsával bántottak. Az éjjeli műszakra kezdetben nem volt elegendő traktoros, de ezen a téren is találtak megoldást. Szerelők ültek a traktorok nyergébe. A trak­torosok nyugodtan alhattak, jó kezek­be kerültek a gépek, nem kellett fél­niük, hogy elromlanák. A gépek teljes kihasználásának és a jó agrotechnikának eredménye hogy évről évre emelkedik a hektárho­zam. A gazdaságban az évben 42 mázsás hektárhozamot értek el őszi­­árpából. Búzából csak 27,63 mázsát, de a fajsúly a tavalyi 81 ellenében 83-ra növekedett. A jövőre még jobb eredményre számítanak, mert a jó agrotechnikához jó vetőmagot is biz­tosítottak. Először a vetőmagot csépelték ki. Minden szem szárazon került a mag­tárba. Bábel Béla a növénytermelési csoport dolgozója, villanymotor segít­ségével 50 mázsa sörárpát úgy meg­tisztított, mintha nem is gép, hanem galambok válogatták volna. Most a búzát tisztítja. Amerre megyünk, mindenütt gépe­sítéssel találkozunk. Legtöbb helyen villanygépekkel. A régi cselédek már nem csak dolgozni tudnak a gépek­kel, hanem meg is javítják, ha vala­mi bajuk történik. Csupán a raktári munkálatoknál vannak még hibák. A gabonát vállon hordják az emelet­re, pedig egy fúvógép nem sokba kerülne és 8—10 dolgozót helyette­sítene. A gazdaság vezetőinek hala­déktalanul be kellene szerezni a fú­vógépet, mert a raktárban ezután is lesz dolog. Ha a zsákolok munkáját gép helyettesítene, még többen nyer­hetnének beosztást a szántási, vagy egyéb munkálatoknál. Ezáltal csök­kenne a kiadás a gazdaságban, a dolgozók keresete pedig növekedne. CSURILLA JÓZSEF A szered! gépállomás segíti az egyénileg gazdálkodókat A szeredi járás kis- és középföld­művesei napról napra egyre inkább meggyőződnek a gépesített munkák előnyeiről. A gépállomás traktorosai­nak segítsége az elmúlt évvel össze­hasonlítva, jelentős mértékben emel­kedett. A gépállomás 65 kévekötő gé­péből az idén 33 az egyénileg gaz­dálkodók földjein dolgozott és több mint 270 hektár gabonát aratott le, ami körülbelül kétszer nagyobb a ta­valyi teljesítménynél. Ebben az évben az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztok földjein kombájn is részt­­vett az aratási munkálatokban. A szeredi gépállomás dolgozóinak minden igyekezete odairányul, hogy az aratást még ezen a hÄ*»n befejez­zék. Az egyénileg gazdálkodókkal kö­tött szerződések értelmében 942 vagon gabonát kell kicsépelniök. Ebből a mennyiségből augusztus 13-ig 581 va­gon gabonát kicsépeltek. Minden perc számít A diószegi állami gazdaság dolgozói az esős idők elmúltával szétrakták a kereszteket, hogy mielőbb megszárad­janak. A cséplőgépeket nyomban ki­húzatták a földekre. Most egymástól körülbelül 100 méterre két 1600-os cséplőgép nyeli a száraz kévéket. Ro­zsot csépel mind a két csoport. Az egyik csoport vezetője Szitás Gyula, a másiké Laki Ferenc. A csoportok versenyben állnak a cséplés kezdeté­től. Mind a két csoportot egyre foko­zottabb munkára serkenti a verseny láza, no meg az a tudat, hogy az eső miatt alaposan \етя-ягИЛ- » mun­kákkal. A cséplőgépek egyre ontják ma­gukból a drága szemet. Igaz, két ol­dalról adogatják a kévéket a cséplő­gép dobjába, örülnek a gazdaság dol­gozói, mert az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy bőven lesz pótjuta­lom. Rozsból például 41 mázsa átlag­termést érnek el. Hogy a gazdag ter­més minél előbb szemveszteség nél­kül födél alá kerüljön, a cséplőbrigá­dok tagjai elhatározták, hogy meg­­hoszabbított műszakban csépelik a még hátralévő területek termését. Ez a kez­deményezés a cséplőbrigrif fiatal tag­jai között születeti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom