Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-07 / 32. szám

12 földműves 1955. augusztus Tí Tovább a kölcsönös bizalom A második világháború óta talán még sohasem kisért nemzetközi értekezletet olyan nagy érdeklődés és vára­kozás, mint a négy' nagyhatalom kormányfőinek talál­kozóját. Nem is meglepő ez, hiszen az utóbbi években az emberiség még sohasem érezte ilyen közelinek a és a békés megegyezés útján tartós béke, a biztonságos alkotó élet holnapját, mint éppen a genfi találkozások előestéjén. És most néhány nappal a nagy esemény befejezési-, után a reménykedő emberek szívébe beköltözött az a­­érzés, hogy nem volt hiábavaló várakozásuk, nem csa­lódtak. A kormányfői értekezlet sikereket hozott. Természetesen a genfi kormányfői tanácskozások meg nem simítottak el minden nézeteltérést. Maradtak még véleménykülönbségek a nagy­hatalmak között, de ez semmiképpen sem adhat okot a borúlátásra. Genf megnyitott egy utat, a kölcsönös bi­zalom és megélt ég útját, amelyen el lehet jutni a legnehezebb nemzetközi kérdések megoldásához is. Minden re­mény és lehetőség megvan arra, hogy az októberben összeülő külügyminisz­teri értekezlet sikeresen építsen te­tőt arra a házra, amelynek szilárd alapjait és vázát a kormányfők már megalkották Genfben. A tárgyalások szelleme tovább él A nemzetközi feszültség enyhítésé­nek újabb eredménye a Genfben megkezdődött kínai—amerikai tár­gyalás. A tárgyalás célja, hogy meg­vitassák a két ország hazatérni kívá­nó polgári lakosainak kölcsönös ha­zatelepítését. Továbbá lehetőséget ke­ressenek a két országot közösen érintO gyakorlati kérdések megoldá­sára. A tárgyalások a Nemzetek. Palotá­jában folynak, az első ülés 50 percig tartott. Elsőnek Van Pin-nan, a Kí­nai Népköztársaság képviselője szóla't fel. Bejelentette, hogy a Kínai Nép­­köztársaság kormánya elhatározta, hogy a 11 amerikai kémét büntetése kitöltése elOtt szabadon bocsájtják. A kémek már augusztus elsején elhagy­ták a Kínai Népköztársaság határait. „Remélem, hogy a kínai kormány­nak ez a lépése kedvező befolyással lesz a tárgyalások lefolyására, — — mondotta Van Pin-nan. Továbbá annak a nézetének adott kifejezést, hogy a tárgyalásoknak nem szabad csupán a két állam polgárai Irak népe rendőri önkény, terror és vérengzés közepette él. A legelemibb szabadságjogait is sárba tapossák, a pártokat feloszlatták, a sajtót betiltot­ták s a nemzeti mozgalmat kegyetle­nül üldözik. Az impéria listákat „kiszol­gáló diktátor Nuri Szaid és kormánya azt tűzte ki célul, hogy elfojtja a török-iraki háborús egyezményekkel szemben egyre fokozódó népi ellen­állást, s ezért a legbarbárabb eszkö­zökkel gyötri a dolgozókat és vala­mennyi hazafit. A terrorintézkedések a lakosság minden rétegét sújtják. Az elmúlt napokban vérbefojtották El-Amara vi­dékén 20 000 paraszt antifeudális moz­♦ Visszatért Magyarországról a csehszlovák nemzetgyűlés küldöttsé­ge, amely a magyar országgyűlés meg­hívására hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. ♦ Pekingben ünnepi gyűlést tartot­tak a Kínai Népi Felszabadító Hadse­reg megalakításának 28. évfordulója tiszteletére. ♦ Két napig Grúziában tartózkodott a jugoszláv újságírók egy csoportja, mely a Szovjetunió külügyminisztériu­ma sajtóosztályának meghívására ér­kezett a Szovjetunióba. ♦ Kolumbiai hírek szerint a Cauca­­folyó völgyében és Tolimban újabb fegyveres összetűzésekre került sor j a kormánycsapatok és a partizánok I t hazatelepítésére korlátozódniok, ha­nem érinteniük kell más gyakorlati kérdéseket is, amelyek érdeklik mind a Kínai Népköztársaságot, mint pe­dig az USA-t. Annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy közös erőfeszítéssel a tárgyalások elérik az előttük álló nagy célokat. A. Johnson, az amerikai Egyesült Államok képviselője, beszédében el­mondta, hogy örömmel hallgatta meg a Kínai Népköztársaság képviselőjé­nek bejelentését az amerikai kémek hazatéréséről és egyetértését nyílvá­nította a Van Pin-nan által javasolt napirenddel. Az első ülés befejezése után közös nyilatkozatot tettek 'köz­zé. A KÍNAI-AMERIKAI tárgyaláso­kat világszerte nagy érdeklődés előz­te meg. Különösen fokozódott ez az érdeklődés Csou En-lájnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa. elnöké­nek nagy külpolitikai beszámolója után. Csou En-láj elvtárs annak a reményének adott kifejezést, hogy Ázsia és a Csendes Óceán térségé­nek országai, beleértve aiz Egyesült Államokat is kollektív békeegyez­ményt írnak alá. „Ha mindegyik érdekelt ország az őszinte tárgyalás szegemében együtt­működik, akkor minden vitás nem­zetközi kérdés lépésről-lépésre és egymással való összefüggéssel meg­oldható” — mondotta. Továbbá hang­súlyozta, hogy ha a körülmények megengedik, Kína kész békés úton törekedni Tajvan felszabadítására és hailandó tárgyalásokba bocsájtkozni Tajvan felelős helyi hatóságaival a Tajvan békés felszabadítására vezető gyakorlati lépések megjelölése céljá­tól. A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN is r gy visszhangot kelt a kínai—ame­rikai tárgyalás. A Tanjug newyorki galmát. Nuri Szaid csapatai itt töme­ges letartóztatásokat hajtottak végre, lerombolták és fölgyújtották a pa­raszt-viskókat. Azzal a váddal, hogy hazafias tün­tetésben vett részt, kötél általi halál­ra ítélték Ali Sejh Húszéin 15 éves iskolásfiút. A Baakuba börtönben nemrég tömegével gyilkolták* le a fog­lyokat. A kormánycsapatok a politikai foglyok közé lőttek és sokat megöl­tek, vagy megsebesítettek. Az iraki nép a véres terror ellenére is eltökélten harcol tovább az agresz­­szív imperialista tervek ellen, a bé­kéért, a nemzeti függetlenségért és a demokráciáért. között. Az utóbbi hónapokban mintegy hatszáz személyt öltek meg. ♦ Bolgár és román tengerészek ba­ráti látogatásra érkeztek Szevaszto­­polba, hogy részt vegyenek a Szov­jetunió Haditengerészete Napjának ünnepségein. ♦ Nazim Hikmet, a világhírű török költő dalt írt a varsói VIT tisztele­tére. ♦ Lipcsében múzeummá avatták azt a kis nyomdát, ahol 55 évvel ez­előtt a lenini „Iszkra” első négy szá­mát nyomták. ♦ A Szovjetunióban tartózkodó a­­merikai mezőgazdasági küldöttség meglátogatta a Dnyeper melletti 11- jicsov kolhozt. tudósítója közli George szenátornak a véleményét. George szenátor han­goztatta, , hogy „a kommunista mi­niszterelnök barátságosan beszélt a hétfőn kezdődő értekezlet előesté­jén.” Wiley republikánus párti sze­nátor kijelentette, hogy' Csou-En-láj beszéde „jó jel a kínai—amerikai tárgyalások előtt” és egyben kifeje­zésre juttatta azt a reményét, „lehet, hogy a genfi tárgyalások befejezése után még jobb hírek is lesznek.” Bonni torlasz Meg kell azonban állapítani, hogy mindmáig nem lehet emlitésreméltó változást . tapasztani az Adenauer­­kormány vonalvezetésésében. A genfi értekezlet eredményeit a bonni kor­mány a nyugati nagyhatalmak kor­mányainál jóval hűvösebben, sem­mitmondó nyilatkozatban vette tudo­másul. Brentano kü’ügyminiszter pe­dig éppen a napokban utasította visz­­sza a Kelet- és Nyugat-Németország közötti kapcsolatok szorosabbá tételét s kijelentette, hogy Adenauer kan­cellár csak a párizsi egyezmények alapján, azaz egész Németországnak az atlanti tömbbe való bekapcsolása alapján, óhajt tárgyalni Moszkvában a német egység kérdéséről. Tehát úgylátszik, hogy Adenauer és kormá­nya nem áll készen a moszkvai út, a szovjet békepoütika által nyújtott rendkívüli alkalom kihasználására. Genf légköre azonban él és hat a nemzetközi politikában és Niyugat- Nérrietországön belül egyaránt. — Egyetlen felelős államférfi — Ade­nauer kancellár sem — engedheti meg magának, hogy politikájában figyel­men kívül hagyja a nemzetközi élet valósagait, s a közvéleménynek egyre hatalmasabban hangzó követelését a feszültség további enyhítésére, a megoldatlan kérdések termékeny megvitatására és megoldására. ★ Vietnam újjáépül A Vietnami Demokratikus Köztár­saság dolgozói újjáépítik a háború ál­tal romba döntött országot.' Egymás­után üzembe helyezik a gyárakat és fokozatosan kiterjesztik a termelést. A Vietnami Dolgozók Pártja nagy figyelmet fordít a szakemberek neve­lésére. Sok új technikum nyílt meg, amely szakembereket képez ki a nép­gazdaság különböző ágaiba. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság parasztjai az indokínai hadmű­veletek befejezése óta most talcarít­­ják be az első nyári termést. Az idei termés jobb a tavalyinál. Az ország északi vidékein 788 200 hektárt ve­tettek be különféle növnéyekkel, azaz 32 000 hektárral többet, mint tavaly. A Vietnami Dolgozók Pártja és a kormány következetesen csökkentik a földbérleti díjakat és megvalósítják a dolgozó parasztokat földhöz juttató agrárreformot. Az agrárreformot 1 millió 980 000 lakosú területen már végre is hajtották. Nyomor és éhínség A tajvani parasztok az elviselhet tétlen adók és az uzsorás kizsákmá­nyolás következtében az éhínség ha­tárán tengődnek. Ma a tajvani parasztgazdaságoknak körülbelül egyhatoda — még a csang­­kajsekista „élelmiszerügyi hivatal” szépített adatai szerint is — súlyos gabonahiányban szenved és kényte­len nagy kamatra kölcsönt kérni az élelmiszerügyi hivataltól. Sok paraszt­gazdaság azonban még így sem kér­het kölcsönt a hivatalos szervektől mert földjét már rég elzálogosította. Ezek a parasztok kénytelenek a helyi uzsorásokhoz fordulni kölcsönért. Az uzsorások áltálában 50—100 százalé­kos, de egyes esetekben 200 száza­lékos kamatokat számítanak. A kö­zéppé. asztoknak a különféle adók és a természetbeni szolgáltatások kifize­tése után a betakarított termény leg­feljebb 40 százaléka marad meg. Évről-évre nő az eladósodott pa­rasztok száma. A helyi hatóságok min­den hónapban beszedik a tartozás után járó kamatot, ezért az eladóso­dott parasztok egy-két év múlva odajutnak, hogy többé nem tudják kifizetni adósságukat. Az olasz parasztok tiltakozása Az utóbbi hetek folyamán az olasz felesbérlők nagyarányú megmozdu­lásokkal védelmezték igazságos ügyüket, azt a jogukat, hogy elfogadható ok nélkül ne űzhessék el őket a földbirtokos földjéről. Minthogy Segni új kormánya a parasztonknak ezt a jogát kihagyta a programból, július 18-án az olasz falvakban országszerte hatalmas tiltakozó tüntetések zajlottak le. Nyolcmillió paraszt szüntette be ezen ä napon a munkát. A tüntetést a Mezőgazdasági Munkások Szövetsége, a Felesbérlők Szö­vetsége és az Országos Parasztszövetség szervezte. Az „igazságos ügy”-gyei szemben megkísérelt merényletek ellen, valamint a mezőgazdásági szerző­déseknek az alkotmány elveivel megegyező hatékony megreformálásáért, s az országos és a tartományi kollektív munkaszerződések megújításáért tüntettek. A tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy a mezőgazdasági munkál­tatók megsértsék a törvényeket és a szakszervezeti szerződéseket. Köve­telték a mezőgazdasági munkaerő maximális felhasználását, az orvosi ellá­tás és a közszolgáltatások megjavítását, a kisparaszti gazdaság konkrét támogatására irányuló politikát és igazságos haszonbért. Véres terror Irakban Hatvan éve halt meg Engels Frigyes, a nagy harcős. Munkásságát, emberi nagyságát legrövidebben Lenin szavaival fejezhetjük ki: „Megtanította a munkásosztályt történelmi hivatásának felismerésére, osztályöntudatra emelte és Marxszal együtt megalapítója volt a tudományos szocializmus­nak.“ .AUSZTRIA ÜNNEPE Július 27-én történelmi napot ün­nepelt Ausztria. Ezen a napon Moszk­vában a francia követ letétbe helyez­te a még hiányzó utolsó ratifikációs okmányt és ezzel életbelépett az oszt­rák államszerződés. A moszkvai oszt­rák követ azonnal távbeszélőn közöl­te az örömhírt a bécsi kormánnyal és így még abban az órában összeült az osztrák fővárosban a Szövetséges Ellenőrző Tanács, hogy kimondja sa­ját feloszlatását. Több, mint 35 ezer ember gyűlt össze a Szövetséges El­lenőrző Tanács épülete előtti téren, amikor a francia főmegbízott Seydoux de Clausonne, követ, az ülést meg­nyitotta. Az ülésen I. I. Iljicsov, a Szovjet­unió főmegbízottja hangsúlyozta, hogy az államszerződés érvénybelépésével Ausztria történetében új fejezet kez­dődik. Az ülés befejezése után öt perces időközökben egymást követve felvo­nultak a francia, a szovjet, az ameri­kai és angol csapatok és felsorakoz­tak a téren. Az államszerződés életbelépése után Körner szövetségi elnök rádióbeszé­dében kijelentette: „Mi, osztrákok, be fogjuk tartani ígéretünket és — mint ahogy ez a mi jellemünknek megfelel — soha sem veszünk harc­ban részt, hacsak nem békéért és igazságért vívott harcban. Keserű ta­pasztalat tanított meg bennünket ar­ra, hogy államunk függetlenségét és J önállóságát, mint legfőbb jót, tudjuk megbecsülni”.. A független és demokratikus Auszt­ria helyreállításáról szóló 1955. július 27-én érvénybelépett államszerződés értelmében, a Szovjetunió, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország csapatait három hónapon belül kivonják Auszt­riából. G. Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere 1955. július 31-én parancsot adott ki, amelyben rámutat arra, hogy a szovjet hadse­reg Ausztriának a fasiszta járom alól való felszabadítása végett lépett Ausztria földjére. A szovjet hadsereg győzelme elhozta Ausztriának a fel­­szabadulást és biztosította á függet­len, demokratikus osztrák állam hely­reállítását. A szovjet kormány a bé­két és a népek közti barátságot meg­szilárdító politikájához híven elhatá­rozta, hogy az Ausztria területéről kivont csapatok létszámával csökkenti hadserege létszámát. A szovjet kor­mánynak ez a lépése, a Szovjetunió békeszerető politikájának új megnyil­vánulása. G. Zsukov marsall, a szovjet kor­mány határozatának végrehajtása vé­gett kiadta a parancsot, hogy „valamennyi Ausztriában állomáso­zó szovjet csapatot 1955. október t-ig a Szovjetunió területére kell áthelyez­ni." 4 Szövetséges Ellenőrző Tanács utolsó ülése az osztrák államszerződés érvénybelépésének napján. Balról: Francia rvvág főm-gbízott j.- S Seydoux, Szovjetunió főmegH ottja I. I. Iljicsov, az Egyesült Államok ügyvivő főmegbízottja J. Penfield Ang­lia főmegbízottja G. Wallinger. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefón 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó, n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z., Bratislava, Ul. Nár. povstania 4 1. — Évi előfizetés Kčs 20,80, féi évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél A- 68637

Next

/
Oldalképek
Tartalom