Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-03 / 27. szám

6 Földműves 1955. július S. A szinai szövetkezet félévi mérlege Szírián IV. típusú egységes föld­művesszövetkezet működik. Minden gazdasági évben ragyogó sikereket ér el és ezzel is meggyőzően bizo­nyítja a szövetkezeti nagytermelés előnyeit. Az állati termékek ter­melését biztosították. Korszerű is­tállókban 486 darab szarvasmarha van, ebből 176 fejőstehén. A kas­sai tejüzemnek minden hónapban több, mint 18 ezer liter tejet szál­lítanak. A tej zsírtartalma 3.8—4.5 százalék között mozog. Az évi tej­beadási tervet állandóan túllépik. Az idei 126 ezer litert könnyen tel­jesíti a szövetkezet, sőt kötelezett­séget vállalt, hogy 200 ezer litert ad be terven felül. Minden lehető­ség megvan erre, hiszen a múlt év­ben is 194 ezer liter tejet adott be terven felül a szövetkezet. Nagy segítség ez a tejellátás folyamtos­­ságának biztosítására és nagy jöve­delemtöbbletet jelent a szövetke­zetnek. A húsbeadást nemcsak teljesíti, hanem magasan túllépi a szinai EFSZ. A marhahús egész évi bea­dási tervét már 90, a sertéshúsbea­dást pedig 113 százalékra teljesí­tette. A hizlaldában 300 darab ser­tés gyarapodik húsban és zsírban, 50 darabot elkülönítve Surikov­­módszerével hizlalnak. A hízóserté­sek átlagos napi súlygyarapodása 80 dkg. Malacelválasztási tervét min­den évben túlhaladja a szövetke­zet. Jelentős pénzforrást jelent a szö­vetkezet juhtenyésztése is. Az állo­mány 1448 darab, ebből 500 anya­állat, 500 kisbárány. Terven félül 26 mázsa juhsajtot adott be a szö­vetkezet és kötelezettséget vállalt hogy a kassai tejfeldolgozó üzemnek 40 mázsa juhsajtot adnak. A gyap­­júfgeadási tervet — 1302 kg — túl­lépték, mivel ezidáig 2968 kg-oi adták be. A szövetkezet jövedelme 227 ezer koronával emelkedett. Az első félévben tehát minden termény­ből magasan túlszárnyalta beadási tervét a szinai EFSZ. A korszerű baromfitelepen 750 drb Leghorn tojótyúk biztosítja a tojásbeadást. A neveidében 970 da­rab csibe van és a közeljövőben újabb 1200 darab érkezik. Az év végéig 2 ezer darabra emelik a to­jótyúkállományt. A hozzáértő ba­romfitenyésztő el tudja képzelni, hogy a kis fehér Leghorn tyúkocs­­kák mily szorgalmasan fogják szór­ni az 55—60 grammos tojásokat. Az is nagy pénzjövedelemhez juttatja a szövetkezetét, hogy a kötelező to­­j^sbeadásokon kívül keltető tojást is tudnak szállítani a kassai keltető üzemnek. Azonkívül bevezetik a faj­tiszta pekingi kacsák tenyésztését is. A méhészkedést is megkezdik, egyelőre 20 családdal. Így fest a szinai szövetkezet fél­évi mérlege. A tagoknak nem okoz gondot, hogyan teljesítik a beadási tervet. Az ilyen szép eredménye­ket csak a közös gazdálkodásban lehet elérni. ANDREAS SÁNDOR Mit kell tudnunk az újszülött állatok kezeléséről Elléskor, az újszülött világrajötte­­kor az anya és a magzat közti ösz­­szeköttetés megszakad. Ez a körül­mény az újszülött életében lényeges változást okoz. Az újszülött állatban ugyanis megindul a légzés, a hősza­bályozás, az emésztő- és kiválasztó­szervek működése. Az életműködések megindulása erősen próbára teszi a szervezetet, azért kell az újszülöttet mindjárt születése után gondozásban részesíteni. Amint az újszülött világra jött, leg­elsősorban az önálló légzés megindu­lását kell biztosítanunk. Orrából és szájából tiszta kézzel vagy tiszta ru­hadarabbal eltávolítjuk az ottlevő ko­csonyás nyálkát. Ha az újszülött lég­zése és szívműködése rendellenesen gyenge, vagy kihagy, testét és fejét hideg vízzel meglocsoljuk, nyelvét hú­zogassuk előre, percenként tizenkét— tizenötször és alkalmazzunk mester­séges légzést. Amíg az állat szíve működik, van remény megmentésére. A légzés megindítása után a kö­vetkező feladat a köldök ápolása. A köldökzsinór a legtöbb esetben minden beavatkozás nélkül elszakad akkor, amikor az anya ellés után felkel, vagy amikor az újszülött állat mozog­ni kezd. Ha a küldökzsinór magától nem szakad el tiszta kézzel eltépjük, vagy ollóval elvágjuk. Szükség lehet a köldökcsonk elkötésére is, mert a zsinór némelykor (különösen csikók­nál) kötélvastagságú és nem szakad el. Ilyenkor a köldöktől 8—10 cm­­nyire elkötjük, a végét pedig elvág­juk. A tiszta almozás rendkívül fon­tos az újszülött alá. A gondatlanul végzett piszkos, trágyás szalmával való almozás következtében a gyenge állat könnyen kaphat köldökgyulla­dást. A már megszáradt és lábraállt álla­tot igyekezzünk minél előbb megszop­tatni. Ilyenkor naov gondot fordítsunk a tőgy tisztítására. A jól lemosott tőgyből az első tejcseppeket külön edénybe kell fejni, hogy a bimbócsa­tornákban levő baktériumok az első tejsugárral együtt eltávolodjanak. Az első ízben kifejt tejet semmisítsük meg. A föcstejet feltétlenül biztosít­suk az újszülött számára, mert ez a tej igen fontos védőanyagot tartal­maz, melyre az újszülött szervezeté­nek szüksége van. Már az első naptól figyelni kell az állat emésztését. Ha a végbél nyílása zárt lenne, vagy hiányozna (előfordu­ló fejlődési rendellenesség), úgy sür­gős műtéttel lehet ezen segíteni. Ha dugulás, vágy székrekedés áll fenn, langyos beöntéssel segíthetünk az ál­laton. Varga Lajos — Nagycétény Kiegészítik a tervezett állatállományt A lévai járás drženicei szövetkezete ismert az egész országban korszerű gépekkel felszerelt állattenyésztéséről. A takarmány szállítása, a trágya ki­hordása, az etetés, itatás, minden gé­pesítve van. Az istálló és hizlaldák körül a gesztenyefák árnyékáben szép, egészséges kifutók vannak. Ugyan­ilyen példás a szövetkezet baromfite­nyésztése is. A szövetkezet jól bizto­sította az állattenyésztés hasznossá­gának folyamatos emelkedését. Figyelmüket a tervezett állatállo­mány mielőbbi kiegészítésére fordít­ják, melyet jó minőségű, magashasz­­nosságú állatokkal töltenek fel. Első­sorban azonban saját nevelésű mar­hák és disznók jönnek számításba. A terv 159 darab marhát ír elő, ehhez az állományhoz még 7 darab hiány­zik. Az év végéig azonban túllépik ezt a számot, mivel az istállóban 42 nö­vendékmarhát és 12 borjút nevelnek. A sertésállományt is hasonlóan, sóját nevelésből egészítik ki. Harminchét anyadisznótól az év első öt hónapjá­ban több, mint 260 kismalocot válasz­tottak el. Azokat a marhákat és ser­téseket, melyek a fajfenntartásra al­kalmatlanok, hizlalják, s beadásra, vagy a szabadpiacon adják el. Habár a szövetkezet egyelőre még a terve­zett állatállomány kiegészítését végzi, mégsem marad el az állattenyésztési termékek első félévi beadásával. Második a galántai járás Szombaton, június 25-én a galántai járás második helyet foglalta el Köz­társaságunkban az egész évi széna­beadási terv 100 százalékon felüli teljesítésében. A járás 22 szövetkezete mind 100 százalékra teljesítette a kötelező be­adást. A galántai járás számos köz­ségében még az egyénileg gazdálkodó földművesek is teljesítették egész évi szénabeadásukat. Szlovákiában a bratislavai kerület mutatja fel a legszebb eredményeket az idei szénabeadásban: már két já­rásban — a szeredi és galántaiban — 100 százalékon felül teljesítették a tervet. A kassai kerület viszont na­gyon lemaradt a szénabeadásban. Több a takarmány — nagyobb a hasznosság A felsőoravai Zábidovo községben még nem régen tértek át a közös gazdálkodásra. Szövetkezetük azonban már vonzó példaként áll a kis- és középparasztok előtt. Egész évi be­adásukat az állattenyésztés terén már most teljesítették. Az állattenyésztés­re nagy gondot fordítanak. Már ta­valy elegendő silótakarmányt készítet­tek és hogy emeljék a rétek és a legelők hasznosságát, tavasszal meg­tisztították és megtrágyázták azokat. A széna kaszálása és betakarítása nagyban folyik. A szövetkezet fejőnöi napi két liter tejjel többet fejnek, mint az egyéni­leg gazdálkodó földművesek. Míg a község kis- és középparasztjai az év elejétől kezdve a tejbeadást csak 30 százalékra teljesítették, addig a szö­­vetkezetesek egész évi beadásuk tel­jesítésén felül még 3 ezer liter tejet adtak be. Tiszta magtárak várják az új gabonát Az idei gabonabegyűjtés alkalmat ad újból a Begyűjtési Minisztérium és a nemzeti bizottságok dolgozóinak, hogy tanújelét adják felkészültségük­nek. A bratislavai kerületben gondo­san készülnek már erre a feladatra. A Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalmazottja a járási nemzeti bizottságok tanácsainak dolgozóival elhatározta, hogy a bratislavai járás 153 begyűjtési központja végzi majd ezeket a fontos munkálatokat. Egy­­egy központ az egyes községektől nem esik 10 kilométernél nagyobb távol­ságra. Már második hónapja szakmunká­sok dolgoznak a begyűjtőraktárakban, hogy megjavítsák az egyes felszere­léseket, kirakják a gabonát; tisztítják és fertőtlenítik a helyiséget. Eddig már a kerület raktárainak több, mint az 50 százalékát kitisztították és 27 százalékát pedig fertőtlenítették. A galántai felvásárló-üzem raktárából már 100 százalékban elvégezték a gabona kirakását. A kerületi tisztítóállomások a ge­­neráljavitást már 80 százalékban, a „Kbas” kanalas gabonafelvonókét 84 százalékban, a transzportéreket 97 százalékban, míg a villanyosemelőket 100 százalékban megjavították. Az összes javítási, tisztítási és fertőtle­nítő munkákat júniusban befejezték. A somorjai, pöstyéni járásban, va­lamint Bratislava környékén a Be­gyűjtési Minisztérium és a nemzeti bizottságok dolgozói hozzáláttak a termelők felvilágosításához, hogy ide­jében megismertessék velük a begyűj­tési központok szállítási tervét. Va­sárnap, június 12-én volt a kerület ismertető-napja, amelyen a Begyűj­tési Minisztérium és a nemzeti bizott­ságok dolgozói ismertették a terme­lőkkel hazafias kötelességük teljesí­tését, hogy idejében beadják a szénát, a korai burgonyát és a gabonát egye­nesen a mezőkről vigyék a raktárak­ba. Ügy, amint azt a begyűjtési jel­szó mondja; „A cséplőgéptől az első gabonát az államnak“. Még most m tavalyi herét etetnek A fűri EFSZ dolgozói nemcsak az érsekújvári járásban, hanem a nyitrai kerületben ie a legjobb gazdáknak számítanak a takarmányozás terén. Nagy része van ebben Václav József takarmányozónak, aki valóban lelkiis­meretesen gondoskodik a sertések és marhák elegendő, jó minőségű takar­mányozásáról. Václav Józsefnek ala­pos áttekintése van a szövetkezet ta­karmánya felett. Minden takarmányt hozó szekér a szövetkezet mérlegén megy át. Reggel kiadja a takarmány­adagot, pontosan, súly- és hozam sze­rint. A takarmányfogyasztást etetés közben ellenőrzi. Azonkívül 180 hek­tár takarmányvetésról és a takarmány helyes raktározásáról is gondoskodik. A fűri szövetkezetnek még most is van lóhere ka'da. 4,5 vagon kukoricá­ja több, mint 70 mázsa takarmány­árpája és 46 mázsa tavalyi zabja. Ezek a takarmányok most igen jól jönnek, mert száraz és hűvös időjá­rás meggyengítette az első kaszálás termését. Az EFSZ szorgalmas dolgozói a téli időszakra eddig már 1-7 vagon jó mi­nőségű száraz lóherefüvet tettek el. További 700 mázsa lóheréjük még kint van a mezőn. Azonkívül van a szövetkezetnek 35 hektár magashoza­mú rétje és 30 hektáron pedig balta­­cint vetettek. Václav József etető munkája nagy­ban hozzájárul a szövetkezet gazda­sági sikereinek emeléséhez. A _ fűri szövetkezet példásan teljesíti az ál­lattenyésztési termékek beadási tepr vét. A felszabadulás Ю. évfordulója tiszteletéce 200 sertést adtak a köz­­ellátásnak. Ahol jól takarmányodnak, ott sok a tej ís A bártfai szövetkezetesek a tél fo­lyamán meggyőződtek a silótakarmány nagy jelentőségéről. A tehenek tejho­zama még május hónapban sem csök­kent. Rendes időszerű beadásukon felül 15 ezer liter tejet adtak be ter­ven felül. A szövetkezetben a tehenek átlagos tejhozama meghaladja a napi 7 litert. Ebben az évben is nagy gondot fordítanak a silózásra. Két új silógö­dör építését már befejezték, melyek­be 5860 köbméter takarmányt silóz­­nak le. Egy szarvasmarha részére 25 kilogramm silótakarmányt terveznek, míg a növendék állatok naponta 15 kilogrammot kapnak. A két régi si­lógödröt már megtöltötték. Az égjük* ben 80 köbméter őszi keveréket tet­tek. A kukorica silótakarmánya jobb minőségének megjavításán Ontka Pa­vel mezei csoportja dolgozik. Tervbe vették, hogy egy hektáron 500 mázsa takarmányrépát termelnek. így a gö­dörbe sok olyan takarmány kerül, mely lényegesen növeli annak minő­ségét. A jó takarmányozási technika, va­lamint a fejőstehenek gondos ápolása révén a bártfai szövetkezetesek to­vábbra is emelni akarják az eddigi tejátlagot és az év végéig további 20 ezer liter tejet szándékoznak közellá­­tásunknak adni. A szövetkezeti gazdálkodás egyik fettétele a tervteljesítés rendszeres értékelése A mezőgazdasági termelés fejlesztésének állami terve egész nemzetgazdasági tervünk fontos részét képezi. Magában foglalja a szo­cialista mezőgazdasági termelés minden ágaza­tát és biztosítja a termelés tervszerű fejlesz­tését, összhangban dolgozóink szükségleteivel. A szövetkezeti alapszabályzat értelmében minden szövetkezetnek az egész évi termelési terv alapján kell gazdálkodnia. A termelési tervben meghatározza a szövetkezet a közös gazdálkodás szervezésének leghelyesebb for­máit: a munkaerő és anyagi források leggaz­daságosabb kihasználását és az egyes intézke­déseket, melyek az állami tervek teljesítéséhez szükségesek. Ezek biztosítják a közös termelés növekedését, az állammal szemben vállalt kö­telezettségek időre való és 100 százalékos tel­jesítését, valamint a szövetkezeti tagok kultu­rális és anyagi színvonalának emelését. Ebben az évben a szövetkezetek túlnyomó többsége a tagság bevonásával dolgozta ki a termelési tervet. A tervek jóváhagyása a tag­gyűléseken történt, mégpedig sokkal helyesebb formában, mint az előző években. A tervek helyes formában történő kidolgo­zása és jóváhagyása viszont csak a kezdet kezdete. Annál fontosabb az, hogy a tervben lerögzített pontokat maradéktalanul teljesítsük. Szövetkezeteinkre teljes egészében vonatkozik Sztálin elvtárs tanítása, hogy a termelési terv nemcsupán számoszlopot jelent. A termelési terv — és ez a szövetkezeteket is érinti — valóságban milliónyi ember tevékenységét je­lenti, akik részt vesznek a tervek teljesítésé­ben. A tervteljesités leghatásosabb formája abban rejlik, ha az észlelt hiányosságok ellen időben és olyan intézkedéseket hozunk, melyek elfojt­ják a hibák továbbterjedésének lehetőségét. Ehhez pedig az szükséges, hogy rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük szövetkezeteinkben a termelési tervek teljesítését. Minden ilyen értékelésnél bírálat tárgyává kell tenni a gáxjiálkodás jó és rossz pontjait, különösen a termelésben észlelt hiányosságok ellen hatásos intézkedéseket kell tenni. Ebben rejlik a termelési tervek teljesítésének és el­lenőrzésének óriási jelentősége. Igen káros kö­vetkezményei lehetnek annak, ha a JNB taná­csa mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói nem tanítják a szövetkezetek tagjait a helyes értékelésre és ők maguk sem ellenőrzik a ter­melési terveket. Ezt bizonyítja a galgóci járás esete, ahol csak akkor értették meg a helyzet komolyságát, amikor az évvégi zárszámadások alkalmával bebizonyosodott, hogy a járás szö­vetkezetei rosszul gazdálkodtak és a munka­egység értéke távolról sem érte el a szlovákiai átlagot. A járás szövetkezetei viszont nincse­nek semmivel rosszabb termelési lehetőségek között, mint az ország sok száz szövetkezete, melyek az elmúlt év folyamán jelentősen meg­szilárdultak. Az ilyen nagy hiányosságok abban gyökereztek, hogy a JNB egyes dolgozói leér­tékelték a rendszeres ellenőrzés fontosságát, és a felmerült hiányosságok azonnali orvoslá­sát. Egész éven keresztül tűrték az alapsza­bályzat durva megsértését és a közös vagyon szándékos szétlopkodását. Hasonló hiányossá­gok történtek a moldvai, dunaszerdahelyi, iglói, lévai és a malackai járásban. A szövetkezeti gazdálkodás sikere nagyban függ attól, hogy milyen támogatást kap a szö­vetkezet a JNB-tól. Ezt bizonyítja a komáro­mi, poprádi, korponai és egyéb járások szövet­kezeteinek eredménye. Ezekben a járásokban eltérő talaj és éghajlati viszonyok vannak, mégis egyformán jő eredményeket érnek el a szövetkezetek. A munkaegység értéke 16—30 korona között mozog. Ezekben a járásokban az illetékes szervek felelősségük teljes tuda­tában és rendszeresen ellenőrzik a tervfelada­tok teljesítését. Az idei tapasztalatok — különösen az I. ne­gyedévben — azt mutatják, hogy sok szövet­kezetben helyesen bírálták a tervteljesítésben felmerült hiányosságokat és hatásos intézkedé­seket tettek azok orvoslására. Sajnos azonban nem minden szövetkezetben van így. Különö­sen a KNB és a JNB végrehajtó szerveinél tapasztalható elégtelen ténykedés, akik nem törődnek kellőképpen a tervteljesítés ellenőr­zésével és értékelésével. így van ez a nyitrai, besztercebányai, kassai és a bratislavai kerület járásainak túlnyomó többségében. A kékkői, moldvai, malackai és az ógyallai járásban csupán a JNB kiküldött instruktorá­nak ügye volt a termelési tervek értékelése. Végtére aztán az eredmények összesítésekor felszínre kerültek a hibák. Ebben az esetben súlyos hibát követtek el a JNB agronómusai, zootechnikusai, valamint a gépállomások kör­zeti agronómusai, akik elmulasztották a ter­melési tervek ellenőrzését és értékelését, bár közvetlenül felelősek azok teljesítéséért. Az il­letékesek elsőrangú kötelessége, hogy a szö­vetkezetekben rendszeresen értékeljék és el­lenőrizzék a tervteljesítést. Az értékelésnél szem előtt kell tartani a haladó módszerek és a szocialista munkaverseny fontosságát. A növénytermesztő és állattenyésztő csopor­tokat, sőt azok egyes tagjait külön-külön kell értékelni, különösen ott, ahol a tervteljesítés­ben lemaradás mutatkozik. Csaknem minden szövetkezetben előfordul, hogy az állatgondo­zók egyenlő termelési lehetőség mellett külön­böző eredményeket érneíc el. Ilyen helyzet uralkodik az andódi szövetkezetben, ahol a nö­vénytermesztő csoportok nem teljesítik a ter­vet, s amellett a legtöbb munkaegységet a leggyengébb csoportok merítik ki. A KNB és JNB tanácsa mezőgazdasági ügy­osztálya dolgozóinak az eddiginél sokkal na­gyobb súlyt kell helyezni a tervteljesítés rend­szeres ellenőrzésére és értékelésére. Minden értékelés eredményét az illetékes nemzeti bi­zottság tanácsa elé kell terjesztem. A gazda­sági helyzet tökéletes ismerete alapján aztán a NB megteszi a kellő intézkedéseket, melyek a tervteljesítésben lemaradt szövetkezetben felmerült hiányosságok leküzdéséhez szüksége­sek. Ezen a téren a védnökségi üzemeknek is élénkebb tevékenységet kell klfejteniök. Az üzemi megbízottnak részt kell vennie a tag­gyűléseken, az évi termelési tervek értékelésén és politikai segítséget kell nyújtani a védnijk­­ségi szövetkezetnek. Meg kell világítani a munkaverseny jelentőségét, rá kell vezetni a szövetkezeti dolgozókat a munka helyes meg­szervezésére, a termelékenység emelésére, és főleg a közös tulajdon védelmére. Az évi termelési tervek értékelésének az a legfőbb feladata, hogy megszüntesse az alap­­szabályzat esetleges megsértését és arra a tudatra ébressze a szövetkezet dolgozóit, hogy legfőbb jövedelmük a közös gazdálkodásból ered. Jól felkészülve kell tehát végezni a ter­melési tervek értékelését és ellenőrzését. Ez a legbiztosabb út, amely a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséhez és a szövetkezetek meg­szilárdításához vezet. Ez a legbiztosabb alapja annak, hogy az évvégi zárszámadások alkalmá­val elégedettek legyenek a tagok, mert a ter­melési és pénzügyi terv rendszeres ellenőrzése nem adott lehetőséget arra, hogy a tervtelje­sítésben aránytalanság mutatkozzon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom