Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-24 / 30. szám

1955. július 24. fiifiliives 7 Traktorzúgástól visszhangzik a kissallói határ Csehországban is megérett az idei termés. A dáblicei szövetkezetben V. Brázda traktoros és A. Dvorák szövetkezeti tag aratja az őszi rep­cét. Aratás után azonnal elvégzik ' a tarlóhántást és mohánál vetik be a földet. Elégedett baldog emberek a határmentén Érett búzaillatú júliusi reggel. A felkelő nap sugarában megcsillannak az útszéli gyepre rakodott harmat­­cseppek. A szőlőhegy felöl árnyas diófák integetnek Kissalló pirostetős házai felé. A hegy tövében érett ga­bonatáblák várnak az élesrefent ka­szára. A dülőút melletti gémeskút favedréből egy piroskendős asszony tölti tele kőkorsóját friss vízzel: fel­hőtlen az ég, jól esik majd az ara­tóknak a friss víz. Most a szőlőhe­gyen aratják a kisebb darab gabo­nákat. Horváth József traktoros nagy szakértelemmel vizsgálja a búzát. — Tegnap esett az eső, a nedves búzát pedig nem jó önkötözővel aratni, mert nem vereteli össze, — magya­rázza, miközben tenyerében szétmor­zsol egy karcsú búzakalászt. A kö­­kövér szemek táncolnak a kérges te­nyéren. — Bőven lesz kenyér az idén, — jegyzi meg mosolyogva. Sze­méből a föld fiának büszke öröme csillog. Az ő szorgalmas munkájá­nak eredménye minden érett búza­szem. Megindultak az önkötözők A kissallói szövetkezetben jól fel­készültek az aratásra. Három kéve­­kötőgép és egy kombájn aratja le a 200 hektárnyi gabonát. Horváth Jó­zsef, Iván Endrewés még egy trakto­ros kezdte meg "az aratást. De min­den nap csak néhány órát dolgoz­hattak, mert rájött az eső. Ez an­nál inkább is kellemetlen, mert bi­zony még nem volt alkalom arra, hogy a három traktoros összemérje erejét. De talán ma sikerül, hiszen olyan tiszta, olyan kék az ég... Dora Lajos már koros ember. Sok hold gabonát learatott életében — másnak. Neki csak a tizedik jutott. Hej, mennyivel más a helyzet, mióta a szövetkezet kenyerét eszi. Most is büszkén, vállán kaszával megindul a búzatábla felé: ő kaszálja le, amit a gép meghagy a fordulóban. Élesre­fent kaszájával nagyot suhint a ka­lásztengerbe. Széles rendrle dűl az ezernyi sárga kalász. — Hé, emberek, Jóska , Endre, — kiáltja, — gyertek gyorsan, már száraz a búza! A kis­sallói határ csendjét megtörte a trak-A mezőgazdaság szocialista átépí­tését csakis a kulákok ellen irányuló kérlelhetetlen osztályharccal tudjuk megvalósítani. A kulákság a falut ki­zsákmányoló osztályok utolsó marad­ványa. A szakadatlan _ kulákellenes osztályharc egyrészt azért fontos, mert a kulákok minden lehető esz­közzel gátolják a szövetkezeti eszme terjedését, másrészt pedig azért, mert csak a kulákok ellen indított kérlel­hetetlen osztályharcon keresztül tud­juk falvainkon felépíteni a szocializ­must. Ezenkívül, — a babicei és más bűntények tanulsága szerint — a ku­lákok jelentik az imperialisták leg­számottevőbb belföldi támaszát. A kis- és középparasztok megnye­réséért és a kulákok elnyomására irányuló harcot egy időben és egy céllal vívjuk. Csakis a mindinkább kiéleződő kulákellenes harccal lehet meggyőzni és megnyerni a kis- és középparasztokat a közös gazdálkodás számára. Ebben a nagy harcban a munkásosztályé az irányító szerep. A munkásosztály segítségével ismeri fel a dolgozó parasztság, hogy a kulákok „gazdálkodása” kizsákmányoló jellegű. A kulákot nemcsak arról lehet felis­merni, hogy még ma is munkaerőket alkalmaz, vagy hogy mennyi földje van. Döntő fontosságú az a körül­mény, hogy a múltban kizsákmányol­­ta-e a falusi szegénységet, uzsorás­­kodott-e, kölcsönzött-e gépeket, vagy fogatokat „ledolgozásért“ vagy magas összegekért, bérelt-e földeket kizsák­mányoló szándékkal, vagy vezetősze­repet töltött-e be a munkásellenes szervezetekben és a mezőgazdasági ipari üzemekben. De mindennél vilá­gosabban bizonyítja a kulákok kulák­­ságát az, ha a múltban több munkást alkalmazott és a kizsákmányolásból származó haszon túlhaladta a saját munkájából eredő jövedelem nagysá­­gát. Pontos és felismerhető határt kell azonban vonni a kulák és a középpa­raszt közé, még, ha ez kissé jobb módú is volt. A középparaszt ma a munkásosztály szövetségese, mivel gazdaságának jövedelme mindig saját munkájától függött. torok zúgása. Elindultak a kenyér­csata győzelmi útján. Annyit mindig, mint a többiek Búgtak a traktorok, duruzsoltak az önhötözők. Ahogy fogyott a lábon álló búzatábla, úgy szaporodtak a kéve­sorok a gépek nyomában. Dél felé már kévékbe kötve hevert a hét hek­táros tábla termése. Tizenkét fiatal fiú és leány rakta keresztbe a kévé­ket. Aztán két csoportra oszolva ver­senyeztek egymással, hogy melyik csoport rak össze több gabonát. A két kévekötő gép pedig tovább vágta a zizegő kalászokat. — Mi­csoda gyönyörű munkát végez ez a gép — mondotta elégedetten Dora Lajos. — Több gabonát learat, mint tíz pár arató. Horvát József traktoros gépén Ban­da József segédkezeid figyelte az őri­kötöző munkáját. Néha megálltak, igazítottak a gépen, hogy ne hagy­jon magas tarlót, vagy szorosabbra kösse a kévét. stb. 'Munkaközben versenyt daloltak a fejük felett da­loló pacsirtával, de azért félszemmel Iván Endre munkáját figyelték. Ez érthető is, hiszen versenyeznek egy­mással, hogy „ki a legény a gáton!” Iván azt a kijelentést tette, hogy annyi gabonát ő is learat gépével, mint akármelyik traktoros. Horvát József meg azon iparkodik, hogy bebizonyítsa: nemcsak a gépen, ha­nem az emberen is múlik. Majd meg­mutatja. A kovács furcsa álláspontja Molnár János, a szövetlcezet elnöke jó szervezéssel és személyes példa­­mutatással szilárd munkafegyelmet teremtett a nagy családban. A ka­pásnövények tiszták, gyomtalanok és szinte szemlátomást nőnek a bő eső után. Pavlovics Jenő, a szövetkezet könyvelője naponta megnézi a ter­melési és a pénzügyi tervet. Szá­mára ez a tíz parancsolat. Nincs is hiba a beadásokkal meg a fizetéssel. — Az aratás mielőbbi befejezése közös érdekünk — hangoztatták a szövetkezet tagjai aratás előtt. Az oroszkai cukorgyár mint a zselízi GTÁ védnöségi üzeme mozgóműhelyt ★ ★ ★ A kulákellenes politika alapját egy­részt a kulák további kapitalista fej­lődését meggátló intézkedések alkot­ják, másrészt pedig azok az intézke­dések, amelyek a dolgozó parasztság felett gyakorolt hatalmának teljes megszüntetésére irányulnak. A maga­sabb beadási kötelezettség, a szabad áron való eladás és a mezőgazdasági vásárokon való részvétel korlátozása, valamint a magasabb adó alkotják azt az acélsövényt, amely gátat vet a ku­­lákgazdaság kapitalista növekedésé­nek. A gépállomások állandóan fokozódó segítsége, az előnyös állami kölcsön, az állami vetőmag és vetögumó ellá­tás, a szilárd árpolitika és a kiter­melt termények felvásárlásának biz­tosítása függetlenítik a dolgozó pa­rasztokat a kulákságtól, illetve ter­melőeszközeitől és ezáltal egyre ve­szélytelenebb piaci vetélytársat látnak benne. Az ilyen céltudatos politika következtében a dolgozó parasztságra gyakorolt kulák befolyás teljesen megszűnik. A kulákellenes politika legfontosabb része a falvainkon folytatott állandó politikai felvilágosító munka. Kézzel­fogható bizonyítékokkal kell rámutat­ni a kulákok kizsákmányoló igyekeze­tére, például a beadások szabotálásá­­ra, a szántóterületek eltitkolására, a termelési tervek megszegésére stb. A kulákok hatalmának és befolyásának aláásására a szocialista mezőgazdaság fejlesztése és a szövetkezetek meg­szilárdítása a leghatásosabb módszer. Ezzel szemben viszont alapos figye­lemmel kell kisérni a kulákok terme­lési és beadási terveinek teljesítését. „Mi nem fogjuk elősegíteni a kulákok talpraállását”, — mondotta Novotný elvtárs a CSKP-KB első titkára, a párt Központi Bizottságának legutób­bi ülésén. „Azt kell tehát cseleked­nünk, ami nem a kulákok hasznát, hanem a szocializmus építését segíti elő”. Mindenekelőtt arra kell tehát ügyelnünk, hogy a kulákok rendesen és időben megműveljék földjeiket, betartsák az agrotechnikai határidő­ket, ne hanyagolják el a trágyázást, bocsájtott a járás szövetkezeteinek rendelkezésére. Reggeltől estig járja a határt és kijavítja az esetleges gép­hibákat. De — talán a véletlen gú­nyos játéka — pont oda nem megy, ahol szükség lenne rá. Versengés közben eltörött Iván Endre gépén a kévetartó. — Lemaradok a verseny­ben — villant át agyán a gondolat. Máris száguldott traktorával a szö­vetkezet kovácsa felé. Ott azonban nagy meglepetés érte: Bajnovics Gyu­la, a szövetkezet kovácsa nem akarta meghegeszteni az eltörött vasat, hogy ő azért nem kap semmit. Csak hosz­­szú könyörgés után forrasztotta ösz­­sze a két msdarabot. Mi lenne, ha minden szövetkezeti tag így visel­kedne aratás idején. A legutolsó pillanatban Molnár György, hölvényi kombáj­­nos a kissallói szövetkezetben szu­­dáni füvet és napraforgót aratott a múlt évben. Jó munkát végzett, így hát az idén a gabonát is ő aratja. A kicsépelt magot mindjárt a mezőről a felvásárló üzembe szállítják. A többi gabonának azonban nem készítettek jó helyet a szövetkezetben. Még csak most betonozzák a magtár padlását. Pedig ezt a munkát már el is feled­hették volna. Az anyaghiányra váló hivatkozás nagyon vérszegény érvelés. A magtárt nem az utolsó pillanatban kell elkészíteni. Ha kombájnnal kezd­ték volna az aratást, hová hordanák a gabonát? Jól megy az aratás a szövetkezetben, azonban a szocialista munkaverseny ösztönző hajtóereje nincs eléggé ki­használva. Pedig a munkaverseny nyomán kimagasló eredmények szü­letnek a kertészetben is, ahol Bese Rozália, Szabó Irén, Csonka Mária és a többiek minden munkát ver­senyszerűen végeznek. A terménybe­­gyüjtés pedig olyan munka, amely­nél különösen ki lehet használni a munkaverseny mozgósító erejét. Ha a munkaverseny hajtóerejét ki­használják az aratásban, cséplésben és a tarlóhántásban, bizonyosan elérik nagi céljukat: időben elvégzik az aratást, a tarlóhántást és idejében eleget tesznek hazafias kötelességük­nek — a gabonabeadásnak. Tamás V. minél több műtrágyát használjanak, termeljenek jó minőségű vetőmagot, ápolják a réteket és a kapásnövénye­ket, időben takarítsák be a termést és maradéktalanul teljesítsék beadási kötelezettségüket. Az említett felada­tok teljesítésére a legtöbb kulákgaz­­daságban megvannak a lehetőségek, csak ki kell használni azokat. A nem­zeti bizottságok mezőgazdasági bizott­ságainak tehát fokozott mértékben kell ügyelniük a kulákgazdaságok ter­melési eszközeinek és munkaerőinek kihasználására, annál is inkább, mivel rendszerint a kulákok birtokolják a legjobb földeket. Célunk az, hogy a legjobb földek egész társadalmunk számára ontsák kincseiket. Ugyancsak a nemzeti bizottságok­nak kell arra ügyelniök, hogy a fiatal kulák családtagok a gazdaságban ma­radjanak és elősegítsék a termelési tervek teljesítését. A kulákgazdaságok csak abban az esetben vehetik igény­be a gépállomás segítségét, ha beteg­ség, vagy munkaképtelenség követ­keztében veszély fenyegeti a terme­lési és a beadási tervek teljesítését. A mezőgazdasági bizottságoknak fi­gyelemmel kell kísérniük, hogy a ter­melési tervek nemteljesítése mögött nem rejtőzik-e a kulák igazi arca, hogy a termelés szabotálása nem tör­ténik-e szándékosan. Az aratás befe­jezése után különösen a kulákok ga­bonabeadási kötelezettségének telje­sítésére kell ügyelni és csírájában el kell fojtani a legkisebb szabotálási szándékot is. Nem szabad viszont le­hetetlenné tenni számukra a jövő évi gabona és hústermelést. Ez azt je­lenti, hogy meg kell .hagyni számukra a vetőmag- és szemestakarmány szükségletet. A kulákság elnyomására és meg­szüntetésére irányuló politika1 sikere attól függ, hogy . milyen mértékben támogatják a kis- és középparasztok, akiknek érdekében ezt a politikát folytatjuk. A szövetkezetek taglétszá­mának kibővítésével és új szövetke­zetek alakításával a dolgozó paraszt­ság a legkeményebb csapást méri leg­nagyobb ellenségére — a kulákra. Z. N. Beláthatatlan, örökzöld fenyvesek övezik a nyugatcsehországi határvi­déket. Az erdők mélyén most érik az eper, a málna és szinte felkí­nálkozik a járókelőnek, hogy letépje és szomjúságát enyhítse a zamatos gyümölccsel.'-/ Vasárnaponként vidám daltól és kacagástól visszhangzik a máskor oly komor, titokzatos renge­teg: kirándulók keresik fel a vadon természeti szépségeit. Az irtványokon búja fü zöldéi, a rónaság felé rohanó hegyi patakból pedig barna őzek isszák a kristálytiszta vizet. Az er­dők örök zúgásán, és a párját hívó szarvasbika bőgésén kívül semmi sem zavarja a természet ünnepélyes csendjét. Amikor aztán a kirándulók is elhagyják az erdőt, akkor kezdő­dik a vadon igazi, titokzatos élete. A Karlové Vary-i kerületben jelen­tős, régi iparukról híres városok, vi­lághírű fürdőhelyek és csodálatos ter­mészeti szépségek találhatók. Maga Karlové Vary a világ minden táján ismert, gyógyító hatású hőforrásairól. Évente tízezrek nyerik itt vissza egészségüket. Mariánské Lázne-ban ugyancsak ezrekre menő vendég for­dul meg évente. Valamikor a világ leghíresebb személyiségeinek eldorá­­dója volt ez a ragyogó város. Ma azonban ipari és mezőgazdasági dol­gozóinkat gyönyörködtetik a parkok vérpiros rózsái és a magasba szök­kenő forró vízsugarak. A sétányon lévő padokon vidám emberek hallgat­ják a hegedűről felsíró Csajkovszkij románcot. Gyönyörű vidék ez. Bol­dog ember lehet, aki itt talált ott­honra. Pedig sokan vannak ám ilyenek. A természeti szépségeken és a Kar­lové _Vary-i sétányon színes mozai­kokból mesterien kirakott Gogoly arcképén kívül más is van ezen a vidéken. Sok ezer hektár megműve­­letlen föld, melynek mélyében, rö­geiben kincsek rejlenek. Az eke után sóvárgó földek a fehér kenyér ígére­tével kecsegtetik az embereket. Pár­tunk és kormányunk felhívására kér­lelhetetlen harc indult a gyommal benőtt mesgyék és parlagok e’íen. így került a festői szépségű Karlové Va­ry kerületbe 105 zsolnakörnyéki mun­kás. Ez év első felében tehát egyetlen kerületből 105 ember határozott: — megművelik a szűz. talajt. Kissé ne­hezen vágtak meg otthonuktól, de azért elindultak. Hívta őket a föld. Kezdetben aggódtak is, hogy esetleg nem kapnak lakást. Amikor azonban odaértek, látták, hogy aggodalmuk fölösleges volt. Kényelmes lakásokra, új otthonra találtak a határvidéken. Májusban történt. A tavasz dús'vi­rágokat nyitott az orgonabokrokon, amikor Turanec Antal és Biel József búcsút mondott szülőfalujának, Ka­menná Porubának. Két nap és két éjjel vitte őket a vonat. Ma mind­ketten a Karlové Vary tói pár kilo­méterre fekvő Chodov-i EFSZ tagjai. Szlovákiai ismerőseiknek így írnak. Nagyon meg vagyunk elégedve min­dennel. Sajnáljuk, hogy nem jöttünk ide előbb. Szép új lakást kaptunk, tehenet, sertést, baromfit tartunk. Gabonában és takarmányban sem szű­kölködünk. Megérkezésünk után azonnal kaptunk 200 kg kenyérgabo­nát, fél hektár földet, a munkaegy­ség értéke pedig 24 korona. Vozár András szülőfaluja Tvrdo­­šín. Sokat nyomorgott, nélkülözött a múltban. Az „úri” Hodzsa éra ide­jén csak vándorbot jutott neki osz­tályrészül. Ma boldogan, elégedetten él a tachovi Tri Dvory állami gaz­daságban. Takaros, kétszobás családi házat kapott, szép új bútorral. A kertben most nyílnak a rózsafák, édes illatuk összevegyül a fenyvesek jellegzetes gyanta-illatával. Gyerme­kei vidáman játszanak a karcsú fe­nyők árnyékában. Maga 15 tehénnek viseli gondját. Havi keresete 1800 korona. Azonkívül gabonát is kap, 11 csirkét, 20 kacsát, 15 libát és két sejtést nevel. Elégedett, mint a töb­biek, akik a határvidékre érkeztek. ... És az erdők zúgása szüntelen. Ha vihar van készülőben, panaszosan felsír a széltől korbácsolt rengeteg. Ha nyugodt, fe’hötlen kék ég borul a vidékre, akkor olyan az erdők halk suttogása, mint az altatódal. Az egy­kor elhanyagolt földekén egyre gya­koribb a traktorbúgás. Űj barázdát hasít a hármas eke a fekete tele­­vényben, magot érlel az ősi föld. Napról-napra jönnek az új emberek, hogy munkájuk nyomán új élet fa­kadjon a mezőkön. S aki idejött, nem bánja meg. Elégedett, boldog embe­rek otthona a határvidék. TA MAS V. Nem csalódtak a kombájn munkájában Amikor a megyercsi EFSZ készült az aratásra, a szövetkezet egyes tag­jai nem bíztak a kombájnos munká­jában. Ennek következtében csupán 120 hektár gabona learatására kötöt­tek szerződést a komáromi gépállo­mással. Amikor aztán kezdetét vette az aratás, a kombájn az első napon meg­törte a szövetkezeti tagok bizalmat­lanságát. Verebes Károly kombájnos gyorsan és tökéletesen dolgozott gé­pével. A gépóriás előnye különösen abban nyilvánult meg, hogy teljesen szemveszteség nélkül végezte az ara­tást. Nagyrészt ennek köszönheti a megyercsi szövetkezet, hogy 33 má-Levél Naprágyról Távol a városok zajától, lombkoszo­rús dombok között fekszik Naprágy község. Igaz ugyan, hogy a világot jelentő vasútállomás csupán hat kilo­méterre van a falutól, de a tavaszi és őszi esőzések idején ez a hat ki­lométer felér 60 kilométerrel is. A falu lakosai azonban szeretik ezt a vidéket, szeretik a falu csendjét és a szorgalmas munkát. A szövetkezet a múlt évben felépí­tette a korszerű tyúkfarmot, ebben az évben pedig a sertésólakat. Amikor a sertéseket beterelték az új ólba, többek között ezeket mondotta a szö­vetkezet elnöke: „Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be az egész ólat”. zsa őszi árpát takaríthatott be min­den hektárról. A szövetkezeti tagok rájöttek tévedésükre. Már hisznek a kombájnnak és legjobb segítőtársukat látják benrie. Utólag további 80 hek­tár gabona learatására kötöttek szer­ződést a komáromi GTÄ-val. A szomszédos kávái szövetkezetben is kombájnokkal aratták az őszi ár­pát. A hektárhozam itt is elérte a 32 mázsát. A kombájn után azonnal el­végezték a tarlóhántást és a 10 hek­tárnyi területet bevetették másodnö­vénnyel. Az őszi árpa Iearatása után 3,5 vagon magot, szállítottak be a komáromi felvásárló üzembe. Jelenleg 200 sertése van a szövet­kezetnek. Reméljük, hogy az új istál­lóban ez a szám egy év alatt meg­kétszereződik. A sertéseket minded­dig négy helyen etették. Most a kö­zös istállóban sokkal könnyebb és gazdaságosabb lesz gondozásuk. Naprágy lassan szövetkezeti falu', épül. Az új sertésistálló és a közel­ben lévő tyúkfarm már most is kis tanyára emlékeztet. Jövőre felépül az új tehénistálló is és már csak egy jó kocsiútra lenne szüksége a falunak, hogy biztosabb lépésekkel haladhasson a boldogulás és a megszilárdulás felé. Dr. Nagy Lajos Helyesen érvényesítsük a kulákellenes politikát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom