Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-18 / 51. szám
fSifiafives . M55. deeemfceť Ä ^MÉHÉSZÉT Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek Д kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1956. évi állami tervét Lapunk 49. számából Somogyi méhésztárs cikkéből időzem: „Ezért én azt ajánlom, hogy kaptárait ne rongygyal, hanem szalmatakaróval takarja". Ez nagyon helyes, de ugyanakkor Somogyi méhésztársam figyelmen kívül hagyta, amit írtam is, hogy a fészek szélső deszkáján 2—3 26 mm átméretü lyukat fúrtam, . hogy azon keresztül a pára kijusson a kaptárból és a rongyokba könnyebben felszívódjon. Az én elgondolásom szerint a ruhaféle jobban és több nedvességet bír elvenni, mint a szalmatakaró. No, de erre vonatkozó döntő választ az első tavaszi vizsgálat adja meg. Mindettől eltekintve, köszönetét mondok Somogyi méhésztársamnak, szíves figyelmeztetéséért. Ugyanakkor úgy látszik Robotka méhésztárssal nem értettük meg egymást, mivel azt írja: „Minden méhész a maga kaptárát dicséri". Már pedig a kaptár dicséretéről szó sem volt. Csupán az általam tapasztalt előnyeit és hátrányait ismertettem, amit Somogyi méhésztársam is említett. Arra vonatkozóan pedig, hogy 'a méhek a felső méztérbe, vagy az oldalsóba hordják szívesebben a mézet, az még ma is vita tárgyát képezi. Robotka méhésztársam hiányosan ismerteti kaptárát, ebből a cikkből nem tudtam megérteni, hogy tulajdonképpen, milyen kaptárral méhészkedik. Végezetül még csak annyit, idézem Robotka méhésztárs cikkének utolsó sorait: „Méhésztársam, ha jó fekvökaptárt akar, úgy ajánlom az Ignác-féle két anyás-tükrös kaptárt”. Hát mégiscsak minden méhész a maga kaptárát dicséri, illetve ajánlja. Berta István Padány Makacs család anyásítása Most kezdtem méhészkedni. Legnépesebb családom meganyátlanodott. Már mindent megpróbáltam vele: elvittem kb. 500 méterre és leráztam a méheket a lépekröl, és mikor visszavittem az üres kaptárt, friss fiasításos lépet adtam be egy másik családtól. 8 nap múlva megnéztem, szépen húzták már az anyabölcsőt, Üjabb 8 nap múlva már rágták a bölcsőket. Hogyan anyásítsak ilyen családot? — kérdezi egyik méhésztársunk. Válasz: Helytelen volt, hogy a családot lesöpörte. Csak álanyás családra ajánljuk ezt. Közönséges anyátlan családnak fiatal méhei nem találnak vissza a kaptárba 500 méterről. Nyílt fiasításos lépet csak szükségből adunk anyátlan családnak. Igen hosszú idő telik el az új anya ivadékának kikeléséig, a család elnéptelenedik. Ha a méhek a fiasítás beadása után 16 nappal lerágták az anyabölcsőt, nem biztos, hogy az anyásítás sikertelen. Ha a beadott lépben friss peték voltak, a belőle nevelt anya kikelhetett ennyi idő alatt. Valószínűbb, hogy a fiasítás idősebb volt, tehát még inkább számíthat rá, hogy a család anyát nevelt magának a 16. napra. Döntő volna, ha tudná, hogy volt-e hegyén nyitott bölcső. Az anya ugyanis kikeléskor a bölcső hegyét rágja ki, a munkások a bölcső oldalát bontják ki. Ilyen családnak nyílt, fiatal munkásfiasítást kell adni. Ha anyátlan, bölcsőt épít. • Néhány nap alatt azonban enélkül is eldől a kérdés, mert az anya 10—14 nap alatt megszokta kezdeni a petézést. Makacs család anyásítására a lesöprést nem 500 méterre, hanema kaptárban ajánljuk. A raj módjára fürtbe húzódott méhek könnyebben elfogadják az anyát, mint azok, melyeknek lépük, hasításuk, elraktározott eleségük van. Hordástalan időkben etetni kell. (M) A fiasítás megfázása okozhat-e ragályos költésrothadást ? Válasz: Л ragályos vagy fertőző betegségek szabad szemrhel nem láthatók, parányi élőlények (baktériumok, bacillusok, véglények) okozzák. — Minden ijven bélegségnek megvan a maga különleges kórokozója. A nyúlós költésrotliadásé pl. a Bacillus larvac-nak nevezett, spórát fejlesztő pálcikás bektérium, a gyomorvészé a Nosema apis nevű spórás véglény. A kórokozók csak élő szervezetben tudnak megtelepedni és elszaporodni, s ezáltal betegséget okozni. A Bacillus larvae spórájában is élő álca gyomrába kell jutnia, hogy betegséget hozhasson létre. A megfázás következtében elpusztult, „bezápult” fiasítás éppen úgy nem fertőződhet, mint ahogyan a halott, ember nem kaphat kolerát, vagy lüdövészt. — Minthogy pedig maga nem fertőződhet, nem is közvetítheti, tehát nem terjesztheti tovább a betegséget. — Természetesen előfordulhat az, bőgj; a költésrothadásos családban bezápult fiasítást is találunk, vagy megfordítva, a már bezápult hasítással bíró család fertőződik meg, ami okot adhat az egymástól független két baj között kapcsolatot kereső téves következtetésékre. Védekezés az egerek ellen Többször olvastam az egerek elleni védekezésről я Szabad Földművesből és a Méhészet c. szaklapból, hogy a röpnyílásokra különböző méretű rácsokat kell rakni. Ezt jónak látom, de figyelembe vettem azt is, hogy a rács nemcsak az egereknek, hanem a melleknek is akadályt képez. Ügyeljünk arra, hogy a' rácsokat se tűi korán, se későn ne tegyük fej. Az éjszakai lehűlés miatt a méhek, különösen a gyengébb családok már kora ősszel behúzódnak és az egerek a kereteken nyugodtan lakmározhatnak. Ezáltal a rácsot még szeptemberben fel kellene raknunk, de nappalra viszont le kellene szedni, nehogy a méheknek akadályt képezzen. Ez körülményes munka, és nem mindig válik be. Ha pedig későn tesszük fel a rácsokat, akkor a kaptárba befészkelodött egereket becsukjuk. A rácsok alkalmazásának nagy hátránya még az is, hogy a méhek lábáról sok virágport leszed. Hogy ezektől a nyugtalanító gondoktól megszabaduljunk, a következő egyszerű és biztos módszert ajánlom méhésztársaimnak: A kaptár-állványt földbe erősített 8 cm vastagságú karókra szereljük, aminek a földből kiálló része kb. 25 cm legyen és minden karónak a felső felét 10 cm szélességű pléhhel körülszegeljük. Üres konzervesdobozokat is felhasználhatunk erre a célra. Rozsdás pléh nem jó, mert ezen az egér felmászik. A rácsok alkalmazásának nagy hátránya még az is, hogy a méhek lábáról sok virágport leszed. Zólyomi Lajos Zselíz A méz fontos táplálék A mézet nem azért fontos fogyasztani, mert megédesíti a kávét, teát, tésztaféléket, hanem azért, mert a mézben kitűnő táplálóerö, C és E- vitamín van. Aki mézzel rendszeresen táplálkozik, az nem fárad oly könnyen, . mint aki sok húst eszik, vagy szeszesitalt fogyaszt. A szilárd táplálékok megemésztése nagyon igénybe veszi az ember idegeit, amit különösen akkor tapasztalhatunk, ha este vacsorára nehéz ételeket eszünk, hogy egész éjszaka nem tudunk atudni, mert az idegek nagyon igénybe vannak véve. Aki naponta elegendő mézet eszik, annak nem lesz érelmeszedése és jó erőben hosszá életkort ér el. A méz gyermekeknek csont- és vérképzörlésre szintén nagyon jó. De kitűnő hatással vah az ember szivére is a mézfogyasztás. Különösen azoknak jó, akiknek szívizom érelmeszesedésük van, aki pedig állandóan fogyaszt}a, annak nem lesz ilyen betegsége. Az orvosok már nagyon sok szívbetegségben szenvedő embert gyógyítottak ki mézzel. A méz erősíti, izmosítja a szívet. De természetesen, nem egy kilogrammtól, hanem állandóan, mindennap mézet kell enni. Például reggelire ' tejhez egy szelet kenyeret, hat dkg mézzel, este ugyanenynyit, 3—5 deci aludttejjel, utána legfeljebb gyümölcs, sárgadinnye, szőlő. Csak ebédre együnk húsos éleit. Azután mindenféle fölt tésztára ne cukrot, hanem mézet tegyünk. Tehetjük a mézet kávéba és teába is cukor helyeit. Reggel éhgyomorra ehetünk egy kávéskanállal és este lefekvés előtt is. ez jó • hatással lesz az idegekre és jobban alszunk tőle. Akiknek sok a gyomorsavuk, nem igen tudják a mézet fogyasztani. De akinek nincs gyomorsava, az sok mézet egyék. A kormány 1955. december 2-án tartott teljes ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1956. évi állami tervét. A jóváhagyott állami terv a második ötéves terv első évének terve, melynek javaslatát főbb vonalakban már kidolgozták. Az anyagi termelés fejlesztése szakaszán a CSKP által kitűzött irányelvek szerint az 1956—1960-as években az ipari termelésnek legalább a felére kell növekednie. Az irányelvek értelmében a mezőgazdaságban a szocialista szektor teljes fölénye alapján a mezőgazdasági termelést hozzávetőlegesen egyharmadával, az építkezési termelést pedig több mint a felével kell növelni. A termelés fejlesztése és tökéletesítése, valamint a munkatermelékenység és a takarékosság növelése alapján a CSKP irányelvei további jelentős fejlődést írnak elő a lakosság anyagi és kulturális színvonala szakaszán, mind a személyi fogyasztás, mind pedig a társadalmi fogyasztás további bővítése útján. A második ötéves terv alapvető feladataival összhangban és a nemzetgazdaság fejlesztésében ez évben elért eredmények alapján a kormány így határozata meg az 1956. évi állami terv legfőbb feladatait: 1. A haladó technika intenzív bevezetése, a munkatermelékenység gyors növelése és az anyagi, valamint a munkaerő-tartalékok maximális kihasználása _ alapján a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában az 1956-os évben gyors ütemben kell növekednie a termelésnek. Meg kellteremteni annak feltételeit, hogy a második ötéves terv további évei során arányosan növekedjék a termelés. így kell biztosítanunk a csehszlovák nép anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. 2. Ezzel a feladattal kapcsolatban: a) el kell érnünk, hogy a termelőeszközök, különösen a villanyenergia termelése előnyösen nöyekedjék; b) a beruházási építkezésben be kell hozni az eddigi lemaradást, különösen az építkezés erélyes iparosításával, hogy így nagymértékben növekedjék szervezési és műszaki színvonala. c) Gépek és kiváló minőségű berendezések szállításával tovább kell növelni a mezőgazdasági termelés belterjességét és termelékenységét, összhangban a- CSKP X. kongresszusának irányelveivel és a CSKP KB határozatéval. Fokozni kell az egységes földművesszövetkezetek számának növelésére, földterületük és taglétszámuk gyarapítására irányuló igyekezetünket. d) A közlekedésben meg kell javítani a munkát úgy, hogy biztosítsuk a nemzetgazdaság gyors és akadálytalan ellátását. 3. A CSKP KB és a Csehszlovák Köztársaság kormányának a nemzetgazdaság műszaki fejlesztéséről szóló tézisei értelmében pontosan kell teljesítenünk a haladó technika és technológia nemzetgazdaságunkba való bevezetésének feladatát és így kell biztosítanunk a munkatermelékenység további gyors növelését és az önköltségek csökkentését. 4. Aktív segítséget kell nyújtani a demokrácia és szocializmus táborának országaival való gazdasági együttműködés bővítésében és elmélyítésében, és az államok közti békés kapcsolatok megszilárdítása érdekében tovább kel! bővíteni a többi államrrial való kereskedelmet a kölcsönös előny-nyújtás alapján. 5. Ki kell elégíteni az országvédelem szükségleteit, erősíteni kell az anyagi tartalékokat, hogy biztosítsuk a nemzetgazdaság folyamatos menetét és megszilárdítsuk az ország védelmi képességét. Az 1956. évi állami fen7 ezekből az alapvető feladatokból kiindulva a nemzetgazdaság egyes ágazataiban az alábbi fejlődést határozza meg-: A) Ipar 1956-ban až ipari termelés az 1955-ös évben elérendő színvonalhoz viszonyítva 9 százalékkal fog növekedni. A terv a termelőeszközök termelése szakaszán gyorsabb ütemet ír elő. Itt az emelkedés több mint 10 százalékos lesz, míg a közszükségleti cikkek termelése szakaszén több mint 7 százalékos. Az iparban a munkatermelékenység *7,1 százalékkal fog emelkedni, főként; az új technika bevezetése és intenzivebb kihasználása alapján. A nehézipar ágazatai termelésének tervezett gyorsabb ütemű emelkedésével és különösen a gépipari termelés gyors fejlesztésével biztosítjuk a termelés fellendítését és a műszaki emelkedését a nemzetgazdaság valamennyi többi szakaszán. A fűtőanyag és az energetika Ebben az ágazatban a kőszénfejtést több mint 6 százalékkal, a barnaszénét 12 százalékkal, a villanyenergia termelés 10,3 százalékkal fog emelkedni. A fűtőanyag tervezett fejtését az eddigi termelési terjedelem jobb kihasználásával, új termelési objektumok munkabaállításával, a gépesítés növelésével, az előkészítő, feltáró munkák terjedelmének bővítésével és új munkaerőknek a bányászatba való bevonásával fogjuk elérni. A nemzetgazdaságnak fűtőanyaggal való ellátása megköveteli, hogy következetesen teljesítsük a párt és a kormány határozatát a fűtőanyaggal való takarékosságról és kiterjeszszük a kevésbé értékes fűtőanyag alkalmazását is. A villanyenergia 1956-ra tervezett termelési szintjét és u következő években való termelését az új energetikai berendezések felépítésére irányuló terv következetes teljesítésével kell biztosítani. Gépipari termelés Ezen a szakaszon a terv abból indul ki, hogy a nemzetgazdaságot új technikával, az újonnan épített gyárakat pedig gépekkel kell ellátni. Gondoskodni kell a mezőgazdasági munkák további gépesítéséről, biztosítani kell a gépek kivitelét és elő kell állítani a belpiac számára az igényelt gépipari árucikkek nagyobb mennyiségét. A kitűzött feladatok különösen a gépipari termelés néhány ágazatában rendkívül mozgósító erejűek és teljesítésük az eddiginél sokkal nagyobb gondoskodást követel meg. A Diesel-motorok termelése például 52 százalékkal, a 40 atmoszférán felülj dugattyús kompresszorok gyártása 114 százalékkal, a mozgókompresszoroké 114 százalékkal, az automatikus és félautomatikus esztergapadok gyártása 145 százalékkal, az élelmiszeripari berendezések termelése 60 százalékkal, a fűtőkemencék gyártása 95 százalékkal, a textilipari berendezések gyártása 67 százalékkal, a nyomda és papíripari berendezések terme’ése 38 százalékkal, a mezőgazdasági gépek gyártása 48 százalékkal a traktorok termelése pedig 40 százalékkal fog növekedni. Emelkedni fog a közszükségleti árucikkek termelése is. így például majdnem 100 százalékkal több rádiót, 160 százalékkal több távolbalátó-készüléket, 80 százalékkal több személygépkocsit stb. Jogunk gyártani. Nagy feladatok várnak gépiparunkra az új technika tervének megvalósítása szakaszán, mivel az ötéves terv feladatainak valóraváltása feltételezi, hogy a nemzetgazdaságot jelentős méretben a legkorszerűbb és a legteljesítőképesebb új technikával látjuk el. A gépipari termelés nagy feladatait a munkatermelékenység növelésével fogjuk biztososítani, különösképpen az új technika és technológia bevezetésével a géppark korszerűsítésével, valamint a gépipari dolgozók számának növelésével Építkezési anyagok termelése Ezen a téren a terv feltételezi, hogy minden alapvető anyagfajtában növekedni fog a termelés, így pl. a cementnél 9,1 százalékkal, a mésznél 10,4 százalékkal, a téglánál 15 százalékkal, a tetőfedőcserépnél 31,5 százalékkal, az építkezési alkatrészeknél 17 százalékkal stb., hogy így biztosítsuk mind az állami beruházási építkezést, mind az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek szükségleteit, mint pL a főjavítások és a karbantartás szükségleteit, valamint a magánépítkezésekhez és a karbantartáshoz szükséges anyag-alap növekedését. A termelés emelését a cement és az építkezési alkatrészek termelésének kivételével túlnyomórészt a meglevő üzemek fokozott kihasználásával, így pl. a mészégetők és a téglagyárak komplex gépesítésével, az építkezési kerámia termelése szakaszán a termelési folyamatok gépesítésével fogjuk elérni, A termelés fejlesztése során figyelmet kell fordítani a fa, az acél megtakarítására és az építkezések megkönnyítésére. Az erdészetben és faiparban • * A terv feltételezi a fakitermelés csökkentését az eddigi túltermelés csökkentése érdekében. Az űj erdősített területeket 97 ezer hektárral bővítjük. A termelés fokozását a fafeldolgozó iparban főleg a faanyag további, jobb értékesítésével és a fát helyettesítő pótanyagok alkalmazásával érjük el. A papíriparban a nem fehérített rostok termelése 8,5, a papírtermelés pedig 3,2 százalékkal emelkedik. A könnyűiparban tovább emelkedik a textil, a bőrfeldolgozó és üvegipari készítmények termelése, amelyek nagy keresletnek örvendenek mind a hazai piacon, mind pedig külföldön A könnyűipari termékek minőségét és választékát, továbbá főleg a szövetek és a szövőipar számára készülő fonalak finom és középgyapjú tartalmának fokozásával érjük el, A meglevő kapacitások újjáépítését és helyreállítását, valamint új kapacitások felépítését, főleg az üveg és kerámiai iparágazatban végezzük. Az élelmiszeriparban a terv kitűzi főleg ez állati eredetű és a jobb minőségű élelmiszerfajták termelésének fokozását. így a sütemények zsiradéktartalmát 3 százalékról 5 százalékra emeljük és egyben a vajassütemények arányát 67-ről 74 százalékra emeljük. Nagyobb zsiradéktartalmú sajtokat gyártunk, emelkedik a tejes margarin termelése és fokozzuk az ostyából készült sütemények termelését. A gyümölcskészítmények és konzervek termelésében növeljük a keresett fajták termelését, főleg'a befőtt gyártását, a sörfőzésben pedig a magas szesztartalmú sörfajták termelését. A helyiiparban és termelőszövetkezetekben emelkedik a termelés, kibővül a közszükségleti cikkek választéka, és lényegesen fokozódik a helyi forrásokból származó építőanyagok termelése. Kíbővítjük és megjavítjuk a lakosságnak nyújtott javítási és karbantartási szolgálatokat. B) Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a nyerstermelés több, mint 90 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés növelését a vetésterületek kb. 100 ezer hektárral való kibővítésével, valamint a gabonafélék, a cukorrépa, komló, burgonya stb. hektárhozamainak további emelésével érjük el. A hektárhozainok emelését a haladó agrotechnikai intézkedések, mint a kereszt- és sürűsoros vetés, a négyzetes-fészkes ültetés stb. széleskörű alkalmazásával, valamint fokozott műtrágyázással biztosítjuk az egész mezőgazdaságban. Az egy hektár szántóföldre eső műtrágya fogyasztás a nitrogéntartalmú mütrágyánái 6,2, a foszforosnál 4, a káliumos műtrágyánál pedig 6 százalékkal emelkedik. Az állattenyésztési termelésben a terv előirányozza az állatok hasznosságának további emelését, főleg a tehenek átlagos tejhozamának több mint 9 százalékkal való emelését, a 100 tehénre eső borjúnevelésnek 2,6 százalékkal és az anyadisznóktól való malacok nevelésének 2,5 százalékkal való növelését. A hasznosság előirányzott növelésének feltétele, hogy jobb takarmányalapot biztosítsunk, jobb takarmányozó technikát alkalmazzunk és jobban gondozzuk a gazdasági állatokat. A gazdasági állatok tenyésztésének fokozását a szocialista szektorban az állatállomány növelésével, istállóhelyiségek felépítésével és az istállómunkák gépesítésével biztosítjuk. A mezőgazdaságot továbbá gépesített eszközökkel látjuk el olyan módon, hogy a gépesített mezei munkák méretei összesen 16 százalékkal emelkedjenek. Elsősorban ipari növényeknél végzett kultivációs ’ és betakarítási munkák gépesítését fokozzuk. A beruházási felépítés méretei a mezőgazdaságban tovább emelkednek, a mezőgazdasági termelés fokozásának további előfeltételeit mind anyagi, mind pénzügyi források biztosítják. A határvidék betelepítésére irányuló terv számít a (Folytatás az 5. oldalon}
