Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-04 / 49. szám

12 1955. december 4. Éljen és virágozzék a szovjet és indiai nép barátsága! A Szovjetunió a békéért, az államok közötti barátság és együttműködés megszilárdításáért vívott következetes és lankadatlan harc nagyszerű, példáját mutatja. A nagy néptömegek minden országban lelkesen üdvözlik és he­lyeslik a Szovjetunió óriási erőfeszítéseit, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, megőrizze és megszilárdítsa a békét, elhárítsa a háborút, megszabadítsa az emberi­séget a háború borzalmaitól, biztosítsa a népeknek a nyugodt munkát és a békés élet örömét. Erről különö­sen fényesen tanúskodik az a rendkívül meleg és szívé­lyes fogadtatás, amelyben India népe részesíti Bulga­­nyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és Hruscsovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek tagját. A nagy szovjet nép megérdemelt jutalma az az őszinte lelkesedés, barátság és szeretet, amelyet az indiai nép oly megkapóan fejez ki a szovjet küldöttség­gel való találkozón: megérdemelt jutalom azért, mert önzetlen és becsületes minden nép iránt, akár nagy, akár kis népről van szó s mert álhatatosan harcol a tartós, huzamos világbékéért. India népe lelkesen üdvözli a Delhibe érkező Bulganyin és Hruscsov elvtársakat. vagyok, hogy üdvözölhetem Önöket abban a pillanatban, amikor első íz­ben lépnek India földjére. Az Önök nagy országa és India nincs távol egymástól. Majdnem szomszédok Boldog és örömteljes esemény szá­momra. hogy néhány hónappal ezelőtt ellátogattam a Szovjetunióba és me­leg fogadtatásban részesültem az Önök kormánya és népe részéről. Ez a látogatásom segítette a két ország közeledését. Most az Önök itteni lá­togatása még jobban megszilárdítja biztonságunk és együttműködésünk kötelékeit.” Bulganyin elvtárs válaszában rá­mutatott arra, hogy a két hatalmas ország dolgozó népe sokat tehet a bék: érdekében: „A szovjet és az in­diai népnnek sok közös feladata van — hangsúlyozta. — India és a Szov­jetunió nagy erőfeszítéseket tesz a bé­ke megóvása és megszilárdítása ér­dekében, síkra száll a vitás nemzet­közi kérdések békés eszközökkel, tár­elvtársakkal. Az Ö- és Üj-Delhi kö­zötti tágas Ramlila-téren nagygyűlést tartottak, ahol több mint félmillió em­ber gyűlt össze. A gyűlésen Nehru miniszterelnök mondott, megnyitó be­szédet, aki a többi között hangsú­lyozta, hogy a világ ma nem egysé­ges, — félelem és gyanakvás választ­ja el egymástól az egyes országokat. „De valamennyien elkerülhetetlenül szorosabb kapcsolatokat .teremthetünk egymással. Üdvözöljük az események­nek ezt a menetét és mi Indiában szélesre akarjuk tárni ajtajairikat és és ablakainkat az egész világ előtt, hogy nagyobb megértés uralkodjék a különböző országok népei között és mindegyik nép megtanulhassa, hogy vannak jó dolgok más országokban is, még ha az tőlük 50k tekintetben különbözik is. Jelentékenyen több olyan porit van, amelyre nézve egyet­értünk, mint olyan, amelyben nézet­­eltérés van közöttünk.” Utána Bulganyin elvtárs beszélt a Görögországnak a második világháborúba való bekapcsolódása 15. évfordu­lója alkalmából nemcsak Kréta szigetén, hanem Athénban is hatalmas tün­tetést rendeztek Kréta szigetének Görögországhoz való csatolásáért. Képünkön az athéni fiatalok tüntetését látjuk, akik „Nem akarunk Луап barátokat, mint Dulles és MacMillan” jelszó alatt vonultak fel. Szovjetunió és India között létrejött kapcsolatokról^ „Amióta India függet­len állam lett'ü új. Kedvező feltételek rátság fejlődésében — mondotta. — jöttek létre az országaink közötti ba- A Szovjetunió és az Indiai Köztársa­ság jelenlegi kapcsolata tartós és megbízható alapra, a területi sérthe­tetlenség és a függetlenség kölcsönös tiszteletben tartásának elvére, a meg­­nemtámadás, bármiféle gazdasági, po­litikai, vagy ideológiai okból kifolyó­lag a belügvekbe való be nem avat­kozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés alapjaira épülnek. Ez az öt alapelv, melyet India és a Kínai Népköz­­tásaség elsőnek hirdetett meg és ame­lyet Önök „Pancsa Silá”-nak nevez­nek, ma már minden békeszevető em­ber helyeslésével találkozik és az ál­lamok egész sorában eredményesen megvalósul!” A beszédek elhangzása után Agar­­val. Delhi város törvényhatósági bi­­zotiSágának elnöke Bulganyin és Hrus­csov elvtársaknak átadta a delhi pol­gárok üzenetének aranyszállal selyem­re hímzett szövegét és a messze föl­dön híres delhi faragómesterek ele­­fántcsont-faragványait. A delhi pol­gárok üzenete a többi között így hang­zik: ,,... Szabadságunk 8 esztendeje alatt sok tekintélyes vendéget üdvö­zölhettünk, köztük keleti és nyugati országok államfőit és ismert állam­­férfiait. Ügy hisszük, különleges ki­tüntető szerencse ér bennünket az zaj, hogy ma Excellenciátokat üdvözölhet­jük itt. Az örömteli alkalomból össze­gyűlt nagy közönség népünk érzelmei­nek bizonyítéka ... ’ Bulganyin és Hruscsov elvtársak India i bb városában látogatást tet­tek. Az ország minden részében nagy szeretettel fogadta őket az indiai nép. Ez a látogatás hozzájárul a nagy szovjet nép és a nagy indiai nép testvéri barátságának további erősö­déséhez és a világbéke megszilárdu­lásához. * * * Engels Frigyes Engels Frigyes a proletariátus ve zére és tanítója, Marx barátja és fegyvertársa 135 évvel ezelőtt 1820. nov. 28-án született. Engels Marxszal együtt kidolgozta a tudományos kom munizmus elméletét, s vele együtt harcolt a munkásosztály felszabadítá­sáért, a kommunizmusért. Ö volt az első, aki megmondta, „hogy a prole­­táriátus nemcsak szenvedő osztály”, s hogy „a harcoló proletáriátus maga fog segíteni magán”. Hatalmas elméleti munkája melett Engels a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom gyakorlati irányítását is végezte. Politikai tevékenységének el­ső napjaitól fogva élete végéig a for­radalom lánglelkű harcosa, a prole­táriátus elismert vezére és a munkás­­osztály életbevágó érdekeinek legtö­kéletesebb kifejezője volt. „Marx ha­lála után — írta Lenin — Engels egyedül töltötte be az európai szocia­listák tanácsadójának és * vezetőjének szerepét”. November 18-án érkezett pieg Bul­ganyin és Hruscsov elvtárs az Indiai Köztársaság fővárosába, Delhibe. — Óriási nemzetközi esemény ez: a Szovjetunió vezetőinek baráti látoga­tása a világ második legnépesebb or­szágában, a 370 millió lakosú Indiá­ban. A szovjet emberek mindig őszin­te rokonszenvvel és barátsággal for­dultak India felé, mindig erkölcsi és politikai támogatásban részesítették a szabadságért és- függetlenségéért ví­vott önfeláldozó harcában az indiai népet. Azon a novemberi napon, mikor Bulganyin és Hruscsov elvtársak In­diába érkeztek, egymillió indiai fo­gadta őket szíves barátsággal. Nehru miniszterelnök pedig a repülőtéren ezekkel a forró szavakkal köszöntötte a Szovjetunió vezetőit: „Igen boldog gyalások útján való rendezéséért. Ez máris nem csekély kedvező erédmény­­nyel járt...” India fővárosa, Delhi ünnepi színt öltött ezekben a napokban a szovjet kor­mányférfiak tiszteletére. Bárhol for­dulnak meg, lelkes éljenzés, taps, üd­vözlés fogadja őket. Indiai szokás sze­rint virágfüzéreket dobálnak a vendé­gek elé. Orosz és hindu nyelven fel­iratok olvashatók szerte a városban: „Üdvözöljük Bulganyint és Hruscso­vot!” „Eíjen Bulganyin és Nehru, — a két békeharcos!” „Az oroszok és az indiaiak testvérek!” Másnap este Delhi lakosai újból találkoztak Bulganyin . és Uíuscsov köszöni) ük (ýjugjszlá November 29-én múlt tíz éve, hogy Jugoszlávia alkotmányozó gyűlése 1945-ben kihirdette a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság megalakulását és a monarchia végleges megszünte­tését. A JSZNK megalakulása előtt a ju­goszláv dolgozók hosszú éveken át hősiesen harcoltak a monarchofasisz­­ta diktatúra, a második világháború alatt pedig a hitlerista hódítók és cinkosaik ellen. Ebben a dicső, önfel­áldozó harcban Jugoszlávia népeit a kommunista párt vezette, mely a II. világháború idején az ország hazafias erőinek egyesítése folytán nagyarányú partizánmozgalmat szervezett, később pedig megalakította a népfelszabadító hadsereget. A fasiszta hódítók ellen harcoló európai szabadságszerető népek lelke­sen üdvözölték Jugoszlávia dicső fiait és lányait, akik elszánt felszabadító háborúra keltek. A szovjet nép nagy rokonszenvvel és helyesléssel figyelte jugoszláv testvéreinek harcát, s a szovjet hadsereg, miután hazáját fel­szabadította a hitlerista megszállás alól, a testvéri jugoszláv népek segít­ségére sietett. A háborút követő első években, mint ismeretes, Jugoszlávia népei és a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, s Albánia népei között a legjobb viszony alakult ki. Ugyanilyen jó testvéri viszony alakult ki ezeknek az országoknak kommunista pártjai között is. 1948-ban azonban az említett orszá­gok és Jugoszlávia közti jó viszony megbomlott. Berijánok és Abakumov­­nak, a szovjet nép és a szocializmus ellenségeinek bandája leleplezésekor kiderült, hogy az anyagot, melyen a jugoszláv vezetők ellen emelt súlyos via népét! vádak alapultak, az imperializmus megvetett ügynökei aljas szándékkal gyártották. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány ezeknek az anyagoknak alapos tanulmányozása után erélyes intézkedéseket tett, hogy Jugoszláviával helyreállítsa a normá­lis viszonyt, amelynek megszakadása csak az imperialista reakció erőinek, a népek közti béke és barátság ellen­ségeinek kedvezett. A Szovjetunió és a JSZNK kormá­nya a szovjet és jugoszláv nép közös érdekéből, a nemzetközi feszültség enyhítésének, a békéneké és_a szo­cializmusnak a követelményeiből kiin­dulva nyíltan és teljes elvi követke­zetességgel megvitatta a két ország viszonyának problémáját, s a belgrádi és a brioni tárgyalások eltakarították a Szovjetunió és Jugoszlávia közti viszony normalizálását gátló lerakó­dásokat és akadályokat, mely az egész nemzetközi munkásmozgalomban és minden békeszerető nép körében lel­kes támogatásra talált. Ezek alapján állt helyre a normális viszony Jugo­szlávia és a népi demokratikus orszá­gok között is, valamint diplomácia kapcsolat létesült Jugoszlávia és a Kínai Népköztársaság között. Jugoszlávia megőrizte nemzeti füg­getlenségét, helytállt a kapitalista or­szágok nyomásával szemben és ellen­állt az 1948 után beáramló külföldi tőkének, s a szocialista országok ba­ráti népeivel egyetemben olyan körül­mények közt ünnepli a népi forrada­lom győzelmének 10 évfordulóját, amikor eloszlottak a bizalmatlanság felhői, amikor ismét fejlődnek a ba­ráti, testvéri kapcsolatok Jugoszlávia és az új életet építő összes országok között. Ez a barátság még nagyobb örömmel tölti el a népek szívét, még nagyobb történelmi jelentőséget ad a jugoszláv népek nagy nemzeti ünne­pének. Szovjetunió a békéért A szovjet kormány megalakulása óta változatlanul az összes népek ér­dekeivel egybevágó békeszerető kül­politikát folytat. A Szovjetunió a nagy Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal együtt a különböző társadalmi és politikai rendszerek békés egymás mellett élé­sének lenini elve alapján legutóbb is több intézkedéssel törekedett, hogy enyhítse a legreakciósabb imperialista körök agresszív politikája miatt 1953 —54-ben kialakult roppant feszült és veszedelmes helyzetet. Az említett intézkedések közé tartoznak a szovjet kormány következő nagyfontosságú lépései: a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és az új háború veszedelmének elhárítására vonatkozó 1955. május 1-i történelmi jelentőségű javaslat, a Szovjetunió és a népi Jugoszlávia baráti és testvéri kapcsolatainak helyreállítása az oszt­rák államszerződés megkötése stb. Az imperializmus szószólói váltig erősítgetik, hogy a Szovjetuniónak a béke megvédésére irányuló akciói a „gyengeség” jelei. Pedig mélységesen tévednek: a szovjetek országa min­dent megtett és megtesz a béke meg­őrzéséért, de teljesen tudatában van növekvő erejének és hatalmának. A történelmi tapasztalatok meggyőző .n bebizonyították, mennyire kalandor­politika, amely nem számol a szovjet ország erejével. A szovjet emberek ma sokkal szilárdabban hisznek, mint valaha, hazájuk, valamint a béke, a demokrácia és a szocializmus egész tábora erejének legyőzhetetlenségében. Ugyancsak a béke erőinek növeke­désére vall, hogy egyes kapitalsta ál­lamok vezetőkörei kénytelen-kelletlen meghajlanak a népek egyhangú aka­rata előtt, s a nemzetközi feszültség valamelyes enyhítésére törekszenek. Ezt elsősorban az a tény bzonyítja, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai a Szovjet­unióval együtt részt vettek a négy nagyhatalom kormányfőinek a nem­zetközi élet alakulása szempontjából nagy fontosságú genfi értekezletén. De azt sem hagyhatjuk szó né'kül, hogy míg a Szovjetunió a genfi kor­mányfői értekezlet után valóban ér­vényesítette Genf szellemét — pél­dául 640 ezer fővel csökkentette had­seregének létszámát — a genfi érte­kezlet több részvevője nemcsak ha­sonló lépéseket nem tett, hanem nyíl­tan el is tért Genf szellemétől. Ha vizsgáljuk az október 27. nov. 16. között lefolyt genfi külügyminiszteri értekezletet, világosan kitűnik ez. A három nyugati hatalom képviselői ezen az értekezleten a négy nagyha­talom kormányfőitől kapott irányelvek ellenére a következő javaslatot ter­jesztették elő: a militarizmusnak egész Németországban való feltámasz­tásával és az egyesített újrafelfegy­­verzett Németországnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len irányuló észak-atlanti tömbbe való bekapcsolásával kell kezdeni a szóbanforgó kérdés megoldását. En­nek az európai népeket veszélyeztető helytelen álláspontnak vajmi kevés köze van Genf szelleméhez. A szovjet kormány mindig elutasította és el is fogja utasítani az ilyesfajta javaslato­kat. A szovjet nép és más európai népek a fasizmus ellen vívott harcban nem azért ontották vérüket, hogy a fasizmus most ismét újjászülethessék. A Szovjetunió a genfi külügyminisz­teri értekezleten értékes és konkrét javaslatokat terjesztett elő az európai biztonság és Németország kérdése, a leszerelés kérdése és a Kelet, és Nyu ­gat közötti kapcsolatok ügyében. A szovjet javaslatok elfogadása, ha n-m is végleges megoldás, de utat jelen­tettek volna a világ népeit érintő fon­tos kérdések megoldásához. A nyuga­ti hatalmak azonban elvetették ezeket. Tehát most a béke megvédése és az összes országok baráti együttműködé­sének biztosítása végett a népek leg­teljesebb ébersége fontosabb, mint bármikor volt. A Szovjetunió, akárcsak a múltban, most és a jövőben is erélyesen foly­tatja a béke és a békés egymás mel­lett élés politikáját.’ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülte szoviet állam a békének, a népek barátságá­nak és testvériségének megingathatat­lan szilárd támasza. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7 — Telefón 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-41. H— Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó. n. v., Bratislava. Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z., Bratislava, Ul. Nár. povstania 4 — Évi előfizetés Kčs 20,80, fél évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél D-53630

Next

/
Oldalképek
Tartalom