Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-04 / 49. szám

12

1955. december 4.

Éljen és virágozzék a szovjet és indiai nép barátsága!

A Szovjetunió a békéért, az államok közötti barátság és együttműködés megszilárdításáért vívott következetes és lankadatlan harc nagyszerű, példáját mutatja. A nagy néptömegek minden országban lelkesen üdvözlik és helyeslik a Szovjetunió óriási erőfeszítéseit, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, megőrizze és megszilárdítsa a békét, elhárítsa a háborút, megszabadítsa az emberiséget a háború borzalmaitól, biztosítsa a népeknek a nyugodt munkát és a békés élet örömét. Erről különösen fényesen tanúskodik az a rendkívül meleg és szívélyes fogadtatás, amelyben India népe részesíti Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és Hruscsovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagját. A nagy szovjet nép megérdemelt jutalma az az őszinte lelkesedés, barátság és szeretet, amelyet az indiai nép oly megkapóan fejez ki a szovjet küldöttséggel való találkozón: megérdemelt jutalom azért, mert önzetlen és becsületes minden nép iránt, akár nagy, akár kis népről van szó s mert álhatatosan harcol a tartós, huzamos világbékéért.

India népe lelkesen üdvözli a Delhibe érkező Bulganyin és Hruscsov

elvtársakat.

vagyok, hogy üdvözölhetem Önöket abban a pillanatban, amikor első ízben lépnek India földjére. Az Önök nagy országa és India nincs távol egymástól. Majdnem szomszédok Boldog és örömteljes esemény számomra. hogy néhány hónappal ezelőtt ellátogattam a Szovjetunióba és meleg fogadtatásban részesültem az Önök kormánya és népe részéről. Ez a látogatásom segítette a két ország közeledését. Most az Önök itteni látogatása még jobban megszilárdítja biztonságunk és együttműködésünk kötelékeit.”

Bulganyin elvtárs válaszában rámutatott arra, hogy a két hatalmas ország dolgozó népe sokat tehet a bék: érdekében: „A szovjet és az indiai népnnek sok közös feladata van — hangsúlyozta. — India és a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz a béke megóvása és megszilárdítása érdekében, síkra száll a vitás nemzetközi kérdések békés eszközökkel, tárelvtársakkal. Az Ö- és Üj-Delhi közötti tágas Ramlila-téren nagygyűlést tartottak, ahol több mint félmillió ember gyűlt össze. A gyűlésen Nehru miniszterelnök mondott, megnyitó beszédet, aki a többi között hangsúlyozta, hogy a világ ma nem egységes, — félelem és gyanakvás választja el egymástól az egyes országokat. „De valamennyien elkerülhetetlenül szorosabb kapcsolatokat .teremthetünk egymással. Üdvözöljük az eseményeknek ezt a menetét és mi Indiában szélesre akarjuk tárni ajtajairikat és és ablakainkat az egész világ előtt, hogy nagyobb megértés uralkodjék a különböző országok népei között és mindegyik nép megtanulhassa, hogy vannak jó dolgok más országokban is, még ha az tőlük 50k tekintetben különbözik is. Jelentékenyen több olyan porit van, amelyre nézve egyetértünk, mint olyan, amelyben nézeteltérés van közöttünk.”

Utána Bulganyin elvtárs beszélt a

Görögországnak a második világháborúba való bekapcsolódása 15. évfordulója alkalmából nemcsak Kréta szigetén, hanem Athénban is hatalmas tüntetést rendeztek Kréta szigetének Görögországhoz való csatolásáért. Képünkön az athéni fiatalok tüntetését látjuk, akik „Nem akarunk Луап barátokat, mint Dulles és MacMillan” jelszó alatt vonultak fel.

Szovjetunió és India között létrejött kapcsolatokról^ „Amióta India független állam lett'ü új. Kedvező feltételek rátság fejlődésében — mondotta. — jöttek létre az országaink közötti ba- A Szovjetunió és az Indiai Köztársaság jelenlegi kapcsolata tartós és megbízható alapra, a területi sérthetetlenség és a függetlenség kölcsönös tiszteletben tartásának elvére, a megnemtámadás, bármiféle gazdasági, politikai, vagy ideológiai okból kifolyólag a belügvekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés alapjaira épülnek.

Ez az öt alapelv,

melyet India és a Kínai Népköztásaség elsőnek hirdetett meg és amelyet Önök „Pancsa Silá”-nak neveznek, ma már minden békeszevető ember helyeslésével találkozik és az államok egész sorában eredményesen megvalósul!”

A beszédek elhangzása után Agarval. Delhi város törvényhatósági bizotiSágának elnöke Bulganyin és Hruscsov elvtársaknak átadta a delhi polgárok üzenetének aranyszállal selyemre hímzett szövegét és a messze földön híres delhi faragómesterek elefántcsont-faragványait. A delhi polgárok üzenete a többi között így hangzik: ,,... Szabadságunk 8 esztendeje alatt sok tekintélyes vendéget üdvözölhettünk, köztük keleti és nyugati országok államfőit és ismert államférfiait. Ügy hisszük, különleges kitüntető szerencse ér bennünket az zaj, hogy ma Excellenciátokat üdvözölhetjük itt. Az örömteli alkalomból összegyűlt nagy közönség népünk érzelmeinek bizonyítéka ... ’

Bulganyin és Hruscsov elvtársak India i bb városában látogatást tettek. Az ország minden részében nagy szeretettel fogadta őket az indiai nép. Ez a látogatás hozzájárul a nagy szovjet nép és a nagy indiai nép testvéri barátságának további erősödéséhez és a világbéke megszilárdulásához.

* * *

Engels Frigyes

Engels Frigyes a proletariátus ve zére és tanítója, Marx barátja és fegyvertársa 135 évvel ezelőtt 1820. nov. 28-án született. Engels Marxszal együtt kidolgozta a tudományos kom munizmus elméletét, s vele együtt harcolt a munkásosztály felszabadításáért, a kommunizmusért. Ö volt az első, aki megmondta, „hogy a proletáriátus nemcsak szenvedő osztály”, s hogy „a harcoló proletáriátus maga fog segíteni magán”.

Hatalmas elméleti munkája melett Engels a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom gyakorlati irányítását is végezte. Politikai tevékenységének első napjaitól fogva élete végéig a forradalom lánglelkű harcosa, a proletáriátus elismert vezére és a munkásosztály életbevágó érdekeinek legtökéletesebb kifejezője volt. „Marx halála után — írta Lenin — Engels egyedül töltötte be az európai szocialisták tanácsadójának és * vezetőjének szerepét”.

November 18-án érkezett pieg Bulganyin és Hruscsov elvtárs az Indiai Köztársaság fővárosába, Delhibe. — Óriási nemzetközi esemény ez: a Szovjetunió vezetőinek baráti látogatása a világ második legnépesebb országában, a 370 millió lakosú Indiában. A szovjet emberek mindig őszinte rokonszenvvel és barátsággal fordultak India felé, mindig erkölcsi és politikai támogatásban részesítették a szabadságért és- függetlenségéért vívott önfeláldozó harcában az indiai népet.

Azon a novemberi napon, mikor Bulganyin és Hruscsov elvtársak Indiába érkeztek, egymillió indiai fogadta őket szíves barátsággal. Nehru miniszterelnök pedig a repülőtéren ezekkel a forró szavakkal köszöntötte a Szovjetunió vezetőit: „Igen boldog

gyalások útján való rendezéséért. Ez máris nem csekély kedvező erédménynyel járt...”

India fővárosa,

Delhi ünnepi színt öltött

ezekben a napokban a szovjet kormányférfiak tiszteletére. Bárhol fordulnak meg, lelkes éljenzés, taps, üdvözlés fogadja őket. Indiai szokás szerint virágfüzéreket dobálnak a vendégek elé. Orosz és hindu nyelven feliratok olvashatók szerte a városban: „Üdvözöljük Bulganyint és Hruscsovot!” „Eíjen Bulganyin és Nehru, — a két békeharcos!” „Az oroszok és az indiaiak testvérek!”

Másnap este Delhi lakosai újból találkoztak Bulganyin . és Uíuscsov

köszöni) ük

(ýjugjszlá

November 29-én múlt tíz éve, hogy Jugoszlávia alkotmányozó gyűlése 1945-ben kihirdette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását és a monarchia végleges megszüntetését.

A JSZNK megalakulása előtt a jugoszláv dolgozók hosszú éveken át hősiesen harcoltak a monarchofasiszta diktatúra, a második világháború alatt pedig a hitlerista hódítók és cinkosaik ellen. Ebben a dicső, önfeláldozó harcban Jugoszlávia népeit a kommunista párt vezette, mely a II. világháború idején az ország hazafias erőinek egyesítése folytán nagyarányú partizánmozgalmat szervezett, később pedig megalakította a népfelszabadító hadsereget.

A fasiszta hódítók ellen harcoló európai szabadságszerető népek lelkesen üdvözölték Jugoszlávia dicső fiait és lányait, akik elszánt felszabadító háborúra keltek. A szovjet nép nagy rokonszenvvel és helyesléssel figyelte jugoszláv testvéreinek harcát, s a szovjet hadsereg, miután hazáját felszabadította a hitlerista megszállás alól, a testvéri jugoszláv népek segítségére sietett.

A háborút követő első években, mint ismeretes, Jugoszlávia népei és a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, s Albánia népei között a legjobb viszony alakult ki. Ugyanilyen jó testvéri viszony alakult ki ezeknek az országoknak kommunista pártjai között is.

1948-ban azonban az említett országok és Jugoszlávia közti jó viszony megbomlott. Berijánok és Abakumovnak, a szovjet nép és a szocializmus ellenségeinek bandája leleplezésekor kiderült, hogy az anyagot, melyen a jugoszláv vezetők ellen emelt súlyos

via népét!

vádak alapultak, az imperializmus megvetett ügynökei aljas szándékkal gyártották. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány ezeknek az anyagoknak alapos tanulmányozása után erélyes intézkedéseket tett, hogy Jugoszláviával helyreállítsa a normális viszonyt, amelynek megszakadása csak az imperialista reakció erőinek, a népek közti béke és barátság ellenségeinek kedvezett.

A Szovjetunió és a JSZNK kormánya a szovjet és jugoszláv nép közös érdekéből, a nemzetközi feszültség enyhítésének, a békéneké és_a szocializmusnak a követelményeiből kiindulva nyíltan és teljes elvi következetességgel megvitatta a két ország viszonyának problémáját, s a belgrádi és a brioni tárgyalások eltakarították a Szovjetunió és Jugoszlávia közti viszony normalizálását gátló lerakódásokat és akadályokat, mely az egész nemzetközi munkásmozgalomban és minden békeszerető nép körében lelkes támogatásra talált. Ezek alapján állt helyre a normális viszony Jugoszlávia és a népi demokratikus országok között is, valamint diplomácia kapcsolat létesült Jugoszlávia és a Kínai Népköztársaság között.

Jugoszlávia megőrizte nemzeti függetlenségét, helytállt a kapitalista országok nyomásával szemben és ellenállt az 1948 után beáramló külföldi tőkének, s a szocialista országok baráti népeivel egyetemben olyan körülmények közt ünnepli a népi forradalom győzelmének 10 évfordulóját, amikor eloszlottak a bizalmatlanság felhői, amikor ismét fejlődnek a baráti, testvéri kapcsolatok Jugoszlávia és az új életet építő összes országok között. Ez a barátság még nagyobb örömmel tölti el a népek szívét, még nagyobb történelmi jelentőséget ad a jugoszláv népek nagy nemzeti ünnepének.

Szovjetunió a békéért

A szovjet kormány megalakulása óta változatlanul az összes népek érdekeivel egybevágó békeszerető külpolitikát folytat. A Szovjetunió a nagy Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal együtt a különböző társadalmi és politikai rendszerek békés egymás mellett élésének lenini elve alapján legutóbb is több intézkedéssel törekedett, hogy enyhítse a legreakciósabb imperialista körök agresszív politikája miatt 1953 —54-ben kialakult roppant feszült és veszedelmes helyzetet. Az említett intézkedések közé tartoznak a szovjet kormány következő nagyfontosságú lépései: a fegyverzet csökkentésére,

az atomfegyver eltiltására és az új háború veszedelmének elhárítására vonatkozó 1955. május 1-i történelmi jelentőségű javaslat, a Szovjetunió és a népi Jugoszlávia baráti és testvéri kapcsolatainak helyreállítása az osztrák államszerződés megkötése stb.

Az imperializmus szószólói váltig erősítgetik, hogy a Szovjetuniónak a béke megvédésére irányuló akciói a „gyengeség” jelei. Pedig mélységesen tévednek: a szovjetek országa mindent megtett és megtesz a béke megőrzéséért, de teljesen tudatában van növekvő erejének és hatalmának. A történelmi tapasztalatok meggyőző .n bebizonyították, mennyire kalandorpolitika, amely nem számol a szovjet ország erejével. A szovjet emberek ma sokkal szilárdabban hisznek, mint valaha, hazájuk, valamint a béke, a demokrácia és a szocializmus egész tábora erejének legyőzhetetlenségében.

Ugyancsak a béke erőinek növekedésére vall, hogy egyes kapitalsta államok vezetőkörei kénytelen-kelletlen meghajlanak a népek egyhangú akarata előtt, s a nemzetközi feszültség valamelyes enyhítésére törekszenek. Ezt elsősorban az a tény bzonyítja, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai a Szovjetunióval együtt részt vettek a négy nagyhatalom kormányfőinek a nemzetközi élet alakulása szempontjából nagy fontosságú genfi értekezletén.

De azt sem hagyhatjuk szó né'kül, hogy míg a Szovjetunió a genfi kormányfői értekezlet után valóban érvényesítette Genf szellemét — például 640 ezer fővel csökkentette hadseregének létszámát — a genfi értekezlet több részvevője nemcsak hasonló lépéseket nem tett, hanem nyíltan el is tért Genf szellemétől. Ha vizsgáljuk az október 27. nov. 16. között lefolyt genfi külügyminiszteri értekezletet, világosan kitűnik ez. A három nyugati hatalom képviselői ezen az értekezleten a négy nagyhatalom kormányfőitől kapott irányelvek ellenére a következő javaslatot terjesztették elő: a militarizmusnak egész Németországban való feltámasztásával és az egyesített újrafelfegyverzett Németországnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló észak-atlanti tömbbe való bekapcsolásával kell kezdeni a szóbanforgó kérdés megoldását. Ennek az európai népeket veszélyeztető helytelen álláspontnak vajmi kevés köze van Genf szelleméhez. A szovjet kormány mindig elutasította és el is fogja utasítani az ilyesfajta javaslatokat. A szovjet nép és más európai népek a fasizmus ellen vívott harcban nem azért ontották vérüket, hogy a fasizmus most ismét újjászülethessék.

A Szovjetunió a genfi külügyminiszteri értekezleten értékes és konkrét javaslatokat terjesztett elő az európai biztonság és Németország kérdése, a leszerelés kérdése és a Kelet, és Nyu gat közötti kapcsolatok ügyében. A szovjet javaslatok elfogadása, ha n-m is végleges megoldás, de utat jelentettek volna a világ népeit érintő fontos kérdések megoldásához. A nyugati hatalmak azonban elvetették ezeket. Tehát most a béke megvédése és az összes országok baráti együttműködésének biztosítása végett a népek legteljesebb ébersége fontosabb, mint bármikor volt.

A Szovjetunió, akárcsak a múltban, most és a jövőben is erélyesen folytatja a béke és a békés egymás mellett élés politikáját.’ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülte szoviet állam a békének, a népek barátságának és testvériségének megingathatatlan szilárd támasza.

SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7 — Telefón 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-41. H— Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó. n. v., Bratislava. Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z., Bratislava, Ul. Nár. povstania 4 — Évi előfizetés Kčs 20,80, fél évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél D-53630