Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-17 / 29. szám
A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. július 17. Ára 40 tíllér VI. évfolyam 29. szám A lapunk tartalmából: Harci feladat Lépést tarts, mert lemaradsz Három vagon búza Szakszerű munkával a magasabb hektárhozamokért Tovább szilárdítjuk szövetkezetünket Szervezzük meg a cséplést Bregyuk-módszer szerint Hazafias kötelesség Hazánk déli kerületeiben már teljes ütemben folyik a földművesek szorgalmas munkája gyümölcsének betakarítása. A kedvezőtlen időjárás ellenére is jó termést Ígérnek a gabonák, amit a szladecskovcei állami gazdaság példája is bizonyít, ahol 40 mázsa őszi árpa termett hektáronként. Most, aratáskor mutatkozik meg igazán, hogy melyik szövetkezetben hogyan gondozták a vetéseket. Kezdetét vette tehát a parasztember legörömteljesebb munkája. Az aratás sikeres befejezéséről azonban csak akkor beszélhetünk, ha teljesítjük a gabonabeadás állami tervét. Ebben az évben megvannak a lehetőségek a kötelező gabonabeadás teljesítésére, a nép élelmezéséhez szükséges terménykészlet biztosítására. Szövetkezeti dolgozóinknak és egyénileg gazdálkodó földműveseinknek korszerű gépek állnak rendelkezésére, amelyek segítségével gyors ütemben elvégezhetik a betakarítást és elkerülhetik a szemveszteséget. Ahol esetleg munkaerőhiány mutatkozna, ott a védnökségi üzemek dolgozóinak segítségére bármikor lehet számítani. A termésbegyűjtési terv sikeres és gyors teljesítésének tehát semmi sem áll útjában. Az akadálytalan begyűjtést nagyban lehetővé teszi a kombájnnal végzett aratás, mivel a kicsépelt magot helyben meg lehet szárítani, ahonnan egyenesen elszállíthatják a begyűjtési központba. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy nem kell sokáig tárolni a gabonát, nem kell átrakni, szórni, hanem egyenest a raktárba- lehet szállítani. Ahol pedig kévekötőgépekkel aratnak, ott az akadálytalan begyűjtés egyik alapvető feltétele a termés gyors behordása és kicséplése. Ezért nagyon sok függ az aratás, a termésbegyűjtés és a cséplés megszervezésétől. A múlt évi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gabona begyűjtése nem valósul meg magától. Nagy követelmények hárulnak itt a politikai és a szervező munkásokra. Ezt teljes egészében megerősíti a komáromi, érsekújvári, királyhelmeci, zselízi és még több járás tavalyi esete. Ezek a járások a múlt évben határidő előtt teljesítették a gabonabeadás tervét. A zselízi járásban lévő zsemlén szövetkezet például 24 százalékkal, az alsóváradi egyénileg gazdálkodó földművesek pedig 25 százalékkal túlteljesítették gabonabeadásukat. A királyhelmeci járásban ugyancsak jól haladt a begyűjtés, a kassai járásban lévő szinai szövetkezet pedig 10 vagon gabonát adott be terven felül. Példásan haladt a beadás a surányi és a galántai járásban is. Az ilyen eredmények a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok jó munkáját bizonyítják, melyek helyes, baráti szóval és politikai munkával felvilágosították a földműveseket a begyűjtési terv teljesítésének fontosságáról. Ezekben a járásokban bizonyosan nem lesz zökkenő az idén sem és az illetékes szervek szorgalmas munkája biztosan meghozza majd a kellő eredményt. A falusi földművesek körében kifejtett helyes politikai munka, a termésbegyűjtés nagy jelentőségének tudatosítása azok az alapvető feltételek, amelyek meghozzák a sikert. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy bármilyen erőszakos nyomás, vagy a meggyőző módszertől való eltérés, siker helyett komoly károkat okoznak. A földműveseknek nyíltan meg kell mondani, hogy a beadások teljesítésével kötelességük biztosítani népünk ellátását. Ezt azonban meggyőző bizonyítékokkal, magyarázatokkal támasszuk alá, ne pedig kényszerrel. A termésbeadások teljesítéséért a begyűjtési dolgozókra hárul a legnagyobb felelősség. De egymaguk nem sokra mennének, ha a begyűjtéssel nem törődnének a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok. A múlt évben az érsekújvári járásban nagy segítséget nyújtottak a begyűjtési dolgozóknak a nemzeti bizottságok és a pártszervezetek. Ennek köszönhető az a siker, hogy a koltai, kamocsai, csúzi, andódi és a szímői egyénileg gazdálkodó földművesek a szövetkezetekkel egy napon teljesítették a kötelező gabonabeadást. Ezeken a helyeken az idén sem rosszabb a helyzet. A szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek az illetékes szervek támogatásával alaposan felkészültek az aratásra és a cséplésre és az a legfőbb céljuk, hogy mielőbb teljesíthessék kötelességüket az állammal szemben. Az idei gabonabegyűjtés kedvezően indult. A vírti szövetkezetből az őszi árpa learatása után azonnal a felvásárló üzembe vittek 250 mázsa árpát, amellyel Í00 százalékra teljesítették az árpa beadási tervét. Az érsekújvári szövetkezet 200 mázsa őszi árpát adott be az idei termésből. így kell ezt folytatnia minden szövetkezetnek, hogy mielőbb teljesíthesse hazafias kötelességét. Mivel a begyűjtés az egész ország dolgozóinak érdeke, távolról sem lehet csak a begyűjtési dolgozók ügye. A nemzeti bizottságok dolgozóinak figyelemmel kell kisémi a termés begyűjtését, kicséplését, elszállítását és szükség esetén hatásos intézkedéseket kell tenniük a felmerült hiányosságok orvoslására. Igen fontos az is, hogy a begyűjtési szervek ne csak azoktól vásárolják fel termést, akik maguk felajánlják, hanem a beadások teljesítését egyenlően kell biztosítani minden termelőnél. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján számolhatunk azzal, hogy a kulákok ebben az évben is szabotálni próbálják a termésbeadást. Tavaly például a köbölkúti szövetkezet a járásban elsőként teljesítette a gabonabeadást. A gabona beadásában az egyénileg gazdálkodó földművesekkel azonban nehezen lehetett boldogulni. Ez részben a HNB dolgozóinak elégtelen munkáját bizonyítja. Az idén jobb munkára lesz szükség és a kulákok próbálkozásait idejében csírájába kell fojtani. Amellett azonban rá kell mutatni a dolgozók előtt arra, hogy kik is voltaképpen a kulákok, hogy mennyire a dolgozó nép érdekei ellen dolgoznak, hogyan igyekeznek ártani a népnek. A politikai munka mellett a begyűjtés menetére nagy hatással van a begyűjtési dolgozók szervező tevékenysége. Ezzel kapcsolatban tudatosítanunk kell azt, hogy milyen változások történtek falvainkon, és hogy ezekből a változásokból milyen előnyök születtek a termelők számára. A kapitalizmus idején a nyomor kényszerítette a földműveseket arra, hogy terményeiket árulják a városban. Sokszor hosszú utakat tettek meg gyalog, csakhogy minél több terményt eladhassanak, hogy pénzhez juthassanak. Hiszen olyan nagy szükségük volt minden fillérre, adósságaik, adóik kifizetésére. És bizony gyakran előfordult, hogy termékeiket nem tudták eladni. Ma ez a veszély nem fenyegeti a termelőt, mert a szocialista rendszer megbecsüli minden dolgozó munkáját és becsületes jutalmat biztosít érte. Nincs kétség afelől, hogy az idei jó termésből teljesíthetők a beadási kötelezettségek. A szem azonban nem jut el magától a raktárba. Akinek valami köze van a begyűjtéshez, tudnia kell, hogy csupán a jól megszervezett munkától és a helyes felvásárlási módszerektől függ hazafias kö- I teiességünk idejében való teljesítése. Tehát a jelszóhoz híven a cséplőgéptől adjuk az első gabonát az államnak. Nem a természettől - az embertől függ a termés Az őszi árpa megérett Ipolyviskén is. A sárga kalászerdő gyönyörrel tö'tötte el a nézőt, bő termést ígért. Bartal Gyula és Jüdin Gyula kombájnosok vigyázva eresztették neki gépüket a hullámzó árpatengernek. A kombájn kaszája vágta, éhes szája nyelte a gabonát. Zörgött a kalász, a magfelhordó terhelten járt s hányta a magot a tartályba. A Nagyoszlás nevű dűlőn a héthektáros magtermelő parcelláról hektáronként 39 mázsa lett az átlag. A Rajcsúr dűlőben pedig nyolc hektáron 50 mázsás hektárhozamot értek el. Ilyen termésre nem emlékeznek az ipolyviskiek. Igaz, a földet sem készítették el oly gonddal, mint a múlt Ősszel. A föld jó munkát, kellő mennyiségű műtrágyát kapott. Korán, sűrűsorosan vetettek. Tavasszal a gabonát segítették fejlődésében. Habár az időjárás nem kedvezett, az agrotechnika helyes alkalmazásával kiváló eredményeket értek el. Megdöntötték azt az állítást, hogy a természet parancsol s ellene az embe. tehetetlen. Bizonyíték erre az 50 mázsás hektárhozam. Az ipolysági járásban a tesmagi EFSZ tagjai ugyancsak magas hektárhozamot értek el, Négy hektár Őszi árpájuk 160 mázsát adott, ami 40 mázsát tesz ki hektáronként. A gabona tisztítása és szárítása után elsőként kezdték meg gabonabeadásukat a járásban. A kombájn „gyomrából" я pótkocsira hull a frissen kicsépelt gabona Innen kerül a szárító helyre, ahol aztán kitisztítják és elszállítják a legközelebbi felvásárló központba. Az első gabonát az államnak adjuk A galántai EFSZ dolgozói jól felkészültek az aratásra. A kombájnok segítségével hamarább végzik el az aratást, mint az előzd években. A kicsépelt magot a mezőn szárítják, tisztítják és onnan viszik a felvásárló üzembe. A gabona túlnyomó többségét kombájnnal aratják és a beadást azonnal a géptől teljesítik. A szövetkezetben aratás alatt nem feledekeznek meg egyéb mezőgazdasági termékek beadásáról sem. Az első félévi beadást mindenből túlteljesítette a szövetkezek és az állatgondozók azon iparkodnak, hogy minél több hús, tej és tojás kerüljön tőlük piacra szabad áron, mert — ahogy mondják — ebből növekszik legjobban a munkaegység értéke. Krajcsovics F. Nincs mása a gépi munkának Versenyben a magángazdák A podhorany HNB tagjai aratás előtti megbeszélést tartottak a község földműveseivel. E'beszélgettek a kis- és Középparasztokkal az aratás és a cséplés gyors elvégzésének fontosságáról. A jól megszervezett beszélgetés azt eredményezte, hogy a falu földművesei versenyre hivták a vojnyani egyénileg dolgozó parasztokat az aratás és a csép’és mielőbbi befejezésére. Ezenkívül a növényápolásban és a len betakarításában is versenyeznek egymással. Nagyon szép és nemes ez a kezdeményezés, de sikert csak akkor hozhat, ha mindkét község helyi nemzeti bizottsága kellő támogatásban részesíti a verseny részvevőit. M. P. Kombájn után mindjárt eke Kombájnok és traktorok búgásától viszhangzik a somorjai határ. A szövetkezetek és az állami gazdaságok hatalmas táblám fo’jyik az Ő6zi árpa, és több helyen már a rozs aratása is. A szarvai szövetkezet nyolc hektáron termelt őszi árpát. Az eredmény bizony nagyon kellemes meglepetést hozott a szövetkezet tagjainak: csak úgy ömlött a mag a dús kalászokból. Minden hektáron 41 mázsa árpája termett a szövetkezetnek. Ilyen termés még nem volt a somorjai határban. Nem is számítottak ennyire a szövetkezetesek, hiszen rossz tavasz volt, nem volt eső. A kombájnok után azonnal munkába állították az ekéket is. Nappal lehordták a szalmát a földekről, éjjel fe'szántották a tarlót és másnap bevetették másodnövénnyel. Ez a véleménye Csáky István, Jaros Rudolf, Majercsík Lajos és még sok palásti egyénileg gazdálkodó földművesnek. így nyilatkoznak a felsőtúri és a deméndi egyénileg dolgozó parasztok is, akiknek már nem okp? oly nagy gondot az aratás, mint a múltban. A munka nehezét a palásti brigádközpont traktorosai végzik a felsőszemerédi traktorállomás gépeivel. A tavaszi hónapokban 175 hektár földet fa'ezántottak, 120 hektár gabonát és 80 hektár kukoricát vetettek a kis- és középföldműveseknek. Azok a földművesek, akik megszerették a gépeket, önkötözőkkel végzik az aratást is. — Tíz pár kaszásnál is többet arat egy gép — mondogatják elégedetten. A brigádközponttal 150 szerződést kötöttek aratásra, tarlóhántásra és középszántásra Nem töri fel a kaszanyél a géppel arató földművesek kezét. A munka oedig — mi tagadás — sokkal jobban halad. Hiába, no, nincs mása a gépi munkának. Tarlótakármányt vetnek A tósnyárasdi EFSZ-ben befejezték az őszi árpa aratását. A kombájnok munkájával nagyon meg vannak elégedve. Alacsony tarlót hagynak, jól kicsépelik a szemet és szép, egyenes sorokba rakják a szalmát. Ami az árpa hektárhozamát illeti, az már a szorgalmas tagok érdeme: 39 mázsa őszi árpát adott minden hektár. Ilyen termésre még a legöregebb tősnyárasdi lakós sem emlékszik. A learatott táblán azonnal elvégezték a tarlóhántást és bevetették másodnövénnyel, hogy bőven legyen siló télire. K F. A Megbízottak Testülte elnökének levele a svídníkí járás mezőgazdasági dolgozóihoz egész évi beadásukat sertéshúsból és tojásból. A Megbízottak Testületé elnöksége köszönetét fejezi ki az öszszes szövetkezeti tagoknak, kis- és középparasztoknak, valamint a járás párttagjainak és funkcionáriusainak, a nemzeti bizottságok dolgozóinak, akik hozzájárultak e két legfontosabb termény begyűjtési feladatainak határidő előtti teljesítéséhez. Reméljük, hogy a svídníkí járás mezőgazdasági dolgozói ígéretük szerint határidő előtt teljesítik a többi állati és növényi termék beadását is”. A Svídníkí Járási Nemzeti Bizottság a napokban táviratot küldött a Megbízottak Testületé elnökségének, amelyben bejelentette, hogy a járásban a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok dolgozói és a begyűjtési szervek segítségével sertéshúsból és tojásból július 5-én teljesítették egész évi beadásukat. A Megbízottak Testületé elnöksége a svídníkí járás mezőgazdasági dolgozóinak üdvözlő levélben válaszolt, amelyben többek között ezt írja: „Örömmel fogadtuk jelentésüket, hogy a svídníkí járásban teljesítették Közösen aratnak Az opavai járásban !rvő Raduň község kis- és középparasztjai közösen aratnak. Az aratási munkatervet jó előre kidolgozták és négy munkacsoportot alakítottak, A közös aratás befejezése után igénybe veszik a faluban lévő hét cséplőgépet, melyeket teljes mértékben kihasználnak, így például az első munkacsoport 19 hektár gabonatermését csépeli/ ki. A kicsépelt magot azonnal a felvásárlóüzembe szállítják. Mivel ez a csoport fejezi be legelőbb a cséplést,a cséplőgép a többi csoportokat segíti. Az aratási és cséplésj munkáitokat a HNB mezőgazdasági bizottsága irányítja. A bizottság tagjai minden este értékelik a napi munka eredményét és intézkedéseket tesznek az esetleges hibák eltávolítására. A falu asszonyai ugyancsak nyugodtan dolgozhatnak, mert gyermekeikről gondoskodnak a napközi otthonokban.
