Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-13 / 46. szám
10 radmfives 1955. november 19. Fektessünk nagy súlyt a rétek trágyázására Rétjeink, melyek takarmánytermésünk több mint felét adják, elhanyagolt állapotban vannak. Kevesen gondolnak arra, hogy a rétről a tzénáva: és fűvel elvont tápanyagot pótolni is kell, vagyis, hogy a rétet trágyázn. is kell. A rétek trágyázásánál először a szerves trágyával való javításról gondoskodjunk. Szerves trágya az istállótrágya, trágyalé, komposzt. A jól beérett istállótrágya legalkalmasabb a rétek trágyázására. Azt mindnyájan tpdjuk, hogy a talajban élet van és ott apró, szabad szemmel nem látható élőlények, a talajbaktériumok élnek. Természetesen ezek csak akkor érzik jól magukat, ha kellő táplálékhoz jutnak. Táplálékuk minden szerves anyag, így a trágya is. A szerves anyagokat ezek a talajbaktériumok elkorhasztják s belőlük humuszt, televényt képeznek. így indul meg az ún. talajélet. A talajélet, azaz a baktériumok működése biztosítja azt, hogy a gyepnövény részére szükséges tápláló anyagok a televényből könnyen oldható és jól felvehető anyagba kerülhessenek. A televény hozzájárul ahhoz, hogy a talaj morzsalékos, illetve szivacsos szerkezetű legyen. Az ilyen talaj jól szellőződik, a vizet is jól tartja és nem tömödik össze. Az őszi időszak a legalkalmasabb a rétek trágyázására. A kísérletek bebizonyították, hogy a trágyázott rétről begyűjtött széna nemcsak mennyiségileg több, hanem a tápanyagtartalma is lényegesen magasabb. Azért is fontos az istállótrágyával való trágyázás; mert az istállótrágya szemben a műtrágyákkal nem egyoldalú trágya Nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént, ami főképpen a növények levélzetének, valamint a szár fejlődését segíti elő. Műtrágyával mint szervetlen anyaggal televényt nem tudunk előállítani. A gyeptalajok műtrágyázásától ezért nagy eredményeket nem várhatunk. Hatást és eredményt csak akkor fejtenek ki, ha a gyeptalaj televény, azaz humusztartalma megfelelő. Minél kedvezőbb a gyeptalaj televénytartalma, annál biztosabban sikerül a műtrágyázás. Az őszi idő meszezésre is alkalmas A mésznek általában a savanyú és kötött talajoknál van nagy jelentősége. A feltalaj morzsalékosságát mind i jobban elveszti, kötöttebbé, kemé★ ★ ★ nyebbé válik. Ezáltal a talaj levegőzése nem tökéletes, a talajélet, azaz a talajbaktériumok működése megszűnik és végül a talajtevékenység megszűnik. Az ilyen talajból a gyógynövények kivesznek és helyettük értéktelen gyomok, savanyúfüvek foglalják el a talajt. Á felszántott rétek meszezésekor arra ügyeljünk, hogy mindig a szántásra szórjuk a meszet, tehát ne szántsuk le, mert a mész csak lefelé hat, nem pedig felfelé, s ebben az esetben a felette levő talajréteget olyan állapotban hagyná, mint volt, s nem érnénk eľ a várt eredményt. A rét trágyázása előtt nehéz boronával járassuk a . talajt, hogy ezzel a felületét megnyissuk, hogy a trágya és a víz belekerüljön. Igen jó szolgálatot tesz a réthasogató, vaay а tárcsás borona is. Trágyázás után a trágyát jól dolgozzuk be a talajba s ezzel elkerüljük a tápanyagveszteséget. Ha rétjeink gondozását és trágyázását nagyobb gonddal végezzük, több és jobb takarmányhoz jutunk, amivel elősegítjük állattenyésztésünk fejlesztését. Huszti Elemér — Šafárikovo A ló jelentősége a Mezőgazdaságunkban megbecsülhetetlenül hasznos állat a ló. Különösen fontos olyan vidékeken, ahol a földek távol esnek a gazdálkodó telepétől, vagy lakásától és ahol az utak télen Tosszak, járhatatlanok. — Jelentősége fokozódik továbbá a könynyü homokterületeken, ahol a gépek besüppednek. A ló jelentősége különösen az egyéni gazdálkodásnál domborodik ki, ahol nemcsak a talaj megművelése, de a termények piacra szállítása is megköveteli a fogatos erőt, a ló felhasználását. A lovat a kistermelőnél sohasem pótolhatja az ökör. A ló mozgékonysága, az időjárási viszontagságokkal szemben tanúsított ellenállása, gyorsasága, messze felülmúlja az ökrökét. Ezenkívül járása biztosabb, sikos, göröngyös' utakon és fagyos időben is befogható, amikor az ökör nem használható. A ló kormányozhatósága könnyebb, mint az ököré s minthogy munkája gyorsabb, jobb is. Sarabolás, kapálás, valamint vetés lovakkal jobban végezhető, mint ökrökkel. A ló az ökörrel szemben még abból a szempontból használhatóbb, mert nincs kitéve annyi veszélynek, megbetegedésnek, mint a hasított körmű állatok. Száj- és körömfájás fellépése esetén például az ökör hetekre ki van zárva a mezőgazdasági mezőgazdaságban munkákból, igen sokszor éppen a legnagyobb munkaidőben. A ló húzóereje sokkal nagyobb az ökörénél. Két ló munkaereje három ökörének felel meg. Igaz, hogy két ló takarmánya és fenntartási költsége is 20—25 százalékkal drágább, de viszont két ló munkáját csak négy ökörrel pótolhatjuk. Egyetlen tény szól a lótartás ellen, és pedig az, hogy ha valami baj éri, gazdája legfeljebb az állat bőrének árát kapja meg. A ló jelentősége a mezőgazdaságban ma is elvitathatatlanul nagy, nagy hiba lenne tehát, ha létszámát csökkentenénk, vagy ökrökkel cserélnénk ki. Nem szabad a ló fontosságát alábecsülnünk, mert ez a téves nézet súlyosan megbosszulná magát és nehezen helyrehozható hibát jelentene. A gépek mellett a lovakra is szükség van, mert a gépierő a mezőgazdaságban csak ott alkalmaztató, ahol megvannak ehhez az előfelretelek. A dombos, hegyes vidéken, a traktorok mellett is jó szolgálatot tesznek az igavonó lovak. A traktorok alkalmazása sem zárja ki tehát a ló munkáját, hanem ez a gépi munka kisegítő részét jelenti. Vigyázzunk tehát lóállományunkra és tötekedjünk szaporítására, törzskönyvezett fajtákból. F. A kukoricamoly A lepkének kifeszített szárnyai 25- 30 mm szélesek: a nagyobb termetű nőstény sárgás szárnya tötíb sötétebb hullámos vonallal a kisebb hím barnás szárnya sárgás harántsávokkal díszített. Május végétől nyár derekáig repül este, s éjjel. Hernyója a kukorica szárában s a csövében furkál. — Olykor 20—30 hernyó él egy tővön. A megfurkált tengeri tő kisebb termést hoz, a fejletlen csövek elpusztulnak, a fejlettebbek nyelükben megtörnek. A kukoricamolyt méltán tarthatjuk a kukorica legnagyobb ellenségének. Irtását a törvény is megköveteli. A továbbterjedést úgy tudjuk legjobban megakadályozni, ha ősszel a szárat a föld színén levágjuk, a kórót pedig tavaszig, legkésőbb május 15-ig etessük meg, vagy tüzeljük el, hogy a benne telelő hernyók elpusztuljanak. A májuson túl meghagyott szárat a burgonyához hasonlóan vermeljük el, hogy belőle a pillék-lepkék ki ne rajozzanak, s az új tenneri-vetést mep ne fertőzzék. Gyógynövények termesztése Ez év folyamán fokozódó érdeklődés mutatkozott az egé$z országban a gyógynövények termesztése iránt. Azért itt rövid útmutatást adunk a jövő évi termesztésre vonatkozólag. A gyógynövények termesztése, mint minden más termelő munka előre megállapított 'tervek szerint igazodik. A termesztés nem lehet sablonos, hanem évről évre különböző eltérések adódnak aszerint, hogy mire van szüksége a gyógyszeriparnak, miből van kereslet külföldön s milyen egyéb nemzetgazdasági érdekek lépnek előtérbe. A mezőgazdaságot illetően a termeszthető gyógynövények közül itt elsősorban azokat ismertetjük, melyeknek termesztése minden kétséget kizáróan szerepel a jövő évi tervben, ezek a következők: Orvosi székfű, kamilla. Az orvosi székfű termesztése jó hasznot hoz. Egy ár terület átlagos hozama 5 kg száraz kamillavirág. De az időjárás és a talaj minősége ezt az átlaghozamot néha 8 kg-ra is feljavítja. Jó minőségű kamillavirág kg-jáért 66 Kčs-t fizetnek. Orvosi zilis, fehér mályva, vagy eibis. A zilis levelét, főleg azonban a gyökeret értékesítjük. A gyökér a második évben szedhető. Levendula, évelő cserje, melynek a virága képezi a drógot. 1 kg száraz virág ára 60,— Kčs. Ökörfarkkóró. Ennek szintén a virága az értékes dróganyag. Egy kg virág átvételi ára 65.— korona. A felsoroltakon kívül sok egyéb gyógynövény termeszthető. Magánterületeken, kertekben, parlagokon hasznos munkát lehetne végezni kisebb gyógynövény-területek létesítésével, mint ahogy ez már néhány helyen jól bevált. Sok a jelentkezők száma, főleg a székfü (kamilla) termesztésére. Akik győgynövénytermesztéssel akarnak foglalkozni, jelentkezzenek a nemzeti vállalat kirendeltségénél: Liečivé Rastliny, nár. podnik, Bratislava, ul. Červenej armády 65. A termesztők a nemzeti vállalattal szerződést kötnek, így automatikusan engedélyt kapnak a termesztésre. A gyógynövényekkel bevetett területre beadást nem írnak ki. A termést természetesen a nemzeti vállalatnak keil beszolgáltatni. A termesztők a nemzeti vállalattól pontos agrotechnikai utasítást kapnak, megkapják a szükséges vetőmagot, vagy dugványokat. Még speciális szerszámokkal is ellátják a termesztőket! pédlául a kamillavirág szedéséhez jól bevált fésűs szedőszerkezettel. Lapunk hasábjain továbbra is gyakran fogunk a gyógynövényekkel foglalkozni és pedig a) A vadontermő gyógynövények gyűjtésével. b) A termesztésre kiszemelt gyógynövények ismertetésével. Addig is az érdeklődők forduljanak kérdéseikkel a szerkesztőséghez, ahol szakszerű felvilágosításban részesülnek. B. L. Segített a brigád Tangazdaságunk ezen az őszön nehézségekkel küzdött, ezért nagyon fontos volt a nagysurányi iskola segítsége a mezőgazdasági munkákban. Mindenki kivétel nélkül önzetlenül segített és szorgalmasan dolgozott. Példát mutatott а IV. osztály, amely napi tervét 200 százalékra teljesítette. Lesilóztak 10 vagon jó minőségű cukorrépafejet, kukoricakórót stb. Ezenkívül segítettek a cukorrépa elszállításában és a napraforgó cséplésénél. A legszorgalmasabb tanulók közé tartoznak Celko, Balia és Csulák eivtársak. BUDA FERENC A kajali EFSZ tagjai a cukorgyártól visszakapott répaszeletet alaposan letapossák, vastagon szalmával takarják és beföldelik. így a répaszelet tartóssága biztosítva vám. Szepességben is szépen fejlődik a gyümölcsészet A Szepesség gyümölcsészet ének fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a Levoča melletti klčovi gyümölcsészeti kutatóállomás. Ez az állomás egy kis földterületen kezdte meg működését, melyet öt évvel ezelőtt Duffer János tanító, az állomás jelenlegi vezetője alapított az iskola szomszédságában. A klčovi gyümölcsfaiskolából, mely ma már 30 hektáron gazdálkodik, az idén már 5ÖÓ0, jövőre pedig körül-belül 22 000 fiatal fát szállítanak majd szerte az országba. (A képen a faiskola dolgozói, Štefan Gála vezetésével a fiatal fákat kiválogatásra készítik elő.) A fák kiválogatása nagy figyelmet igényel és ezért a faiskola dolgozói erre gondosan előkészülnek, hogy tudják hogyan kell kapálni, leszedni a leveleket és hogyan csomagolni a fákat, hogy a szállítás közben sérülést ne szenvedjenek. Ültessünk minél több fát A faültetés legalkalmasabb ideje az ősz. Tavasszal csak szükségből, vagy súlyos okból elmaradt őszi ültetéseket pótoljuk. Az őszi ültetésnél — főleg ha ezt időben végeztük, — ha csekély mértékben is, de megindul a gyökérképződés, és a fa kevésbé veszi észre az átültetést. — Gyakran, megesik, hogy most, amikor mindennél fontosabb és sürgősebb az ősziek betakarítása és a jövő évi vetés, a talaj előkészítése, — az őszi faültetéseket legtöbbször kézlegyintéssel intézzük el. Súlyos hiba ez, mivel ezek ellenére erre Is lehet megoldást találni. Esetleg azzal is érvelünk, hogy: „ültetnénk, de nincs hely, — hová ültessek?” Pedig, dehogy is nincs! Csak kicsit figyelmesebben széjjel kell nézni. Például a ház körül, utak mellé, gazdasági udvarba, legelő szélére, stb. Mindenféle, úgynevezett „hasznavehetetlen” helyeket befásíthatunk. Vizenyős, mocsaras helyekre fűzfát, jegenyét, utak mentén, rétek vagy legelők szélén, ha a talaj megfelelő, s kellő gondozásban tudjuk részesíteni úgy ez esetben gyümölcsfákat ültessünk ellenkező esetben ugyanoda a hárs-, vagy a gesztenyefa megfelelő. Omladékos lejtők megkötésére az akácfa tesz jó szolgálatot. Mivel ezek a fák egyben mézelők is, a méhészetet is szolgálják. Azonkívül, hogy az egyes fajták szerszámfát, tüzelőt, gyümölcsöt, tehát anyagi hasznot szolgáltatnak, a fák nagy felülete sok nedvességet köt le A környék levegője így párateltebb, több harmat képződik. Ugyanakkor életműködésükkel až elhasznált levegőt (ember, állat, gyárak) felfrissítik, a széndioxidot felhasználják és oxigént bocsátanak ki magukból. Ezenkívül a hasznos madaraknak védelmet nyújt, az egészségére is kedvező hatást gyakorol, mivel csökkenti a por és bacillusveszedelmet, s ugyanakkor üdítően is hat. Tehát mindannyiunk érdeke, hogy minden talpalatnyi helyet felhasználva, minél több fát ültessünk. Berka István Padány A gyümölcs téli raktározása A gyümölcsök közül (alma, körte), a téli időszakban csak azok tarthatók el hosszabb ideig, amelyeket megfelelő időben kézzel szedtünk le, és gondosan átválogattunk. Amilyen fontos a gyümölcs helyes elkészítése, ugyanolyan lényeges a megfelelő tároló helyiség ajtaját, ablakát éjszakánként kinyitni, nappal pedig zárva tartani. Ősszel a hőmérséklet 8 Celsius fok', télen 2—3 Celsius fok kell. hogy legyen. Ha ennél magasabb a hőmérséklet, úgy fagymentes időben szellőztetnünk kell, ha alacsonyabb, akkor melegítőket állítsunk be. A gyümölcstartóban a lehetőség szerint semmi mást ne tartsunk. Különösen erős szagú anyagokat ne, mert a gyümölcs minőségét rontanánk vele. A gyümölcs eltartását a fülledt levegő is hátrányosan befolyásolja. Ezért gondoskodni kell arról, hogy megfelelő hőmérséklet esetén is időnként szellőztessünk. A levegő nedvességtartalma 80—85 százalékos legyen. Ha ennél magasabb, szellőztessünk, ha alacsonyabb, párologtató edényeket állítsunk fel, mert egyébként a gyümölcs megrothad, illetve megráncosodik. A gyümölcs világos helyiségben hamarább érik. Ha a gyümölcsöt hosszabb ideig akarjuk eltartani és csak világos helyiség áll rendelkezésünkre, akkor az almát, körtét egyenként selyempapírba csomagoljuk, vagy pedig besötétítsük a helyiséget. Ha nem tudunk külön gyümölcstartó helyiséget biztosítani, úgy a gyümölcs eltartására a nem dohos, nyirkos pince is megfelel, ha az elébb megadott feltételeket biztosítani tudjuk benne. A beraktározás előtt a helyiséget mindig ki kell alaposan tisztogatni, ha lehet, a falakat rézgálicos mésszel kimeszeljük, a farészeket erős lúggal lesúroljuk, s köbméterenként 5 gr kén elégetése után a helyiséget alaposan átszellőztetjük, A gyümölcs berakása után a helyiséget kénezni már nem szabad. Fűtetlen szoba, vagy zárt erkély is megfelel gyümölcstárolás céljára. Ilyenkor a legcélszerűbb a gyümölcsöt egyenként selyempapírba csomagolni és a ládákban 2—3 sorosan fagyapot közé berakni. Erősebb fagyok idején a iádákra külön védóburkot helyezünk. A szőlő tárolását rendszerint aggatással biztosítjuk, és pedig úgy, hogy a fürtöket párosával összekötözzük és rúdra felfüggesztjük. A fürtök mindig fordítva álljanak, mint ahogy a tőkén eredetileg voltak. További módja, hogy padláson papirosra kirakjuk, majd gyakran átvizsgáljuk és az esetleg romlókat azonnal eltávolítjuk, nehogy az egészségeseket is megfertőzzék. Megfagyás elől betakarással védjük a szőlőt, vagy zárt helyiségbe visszük. BADON1CS MIHÄLY, KASSA Inyvgyűrűk felrakása Október közepétől minden gyümölcsfánk törzsére enyvgyűrűt erősítünk fel. Az enyvgyűrűkhöz külön.eges, erős, pergamentszerű papirost használunk. Ezt felülről, alulról, dróttal erősen rákötözzük a törzsre és erre hernyóenyvet kenünk kb. 2—3 milliméter vastagságban. A hernyóenyv nem kenhető közvetlenül a kéregre, n.ert kárt okozhat. Az enyvgyűrűket 2—3 hetenként vizsgáljuk meg; ha az onvvréteg felszíne megszáradt volna, vagy túlsók rovar tapadt volna rá, akkor egy kis fadarabbal újabb vékony réteget kenünk fel és a régebbi réteggel ezt az újabban felkent részt elkeverjük. Az enyvgvürűket január közepéig hagyjuk a fáinkon, azután leszedjük. A felerősítésre használt huzalokat le kell vágnunk, mert különben-a-tevődő fa kérgét bevágja. a. m
