Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-11-13 / 46. szám

ЯЗЗ. november 13. FSfdmňves 5 WJLabad Földműves Г 7. sz. szelvény Már csak 1 kérdés van hátra, s befejeződik a mezőgazdasági verseny. Vá­jom ki nyeri meg ezt a gyönyörű, szekrényes varrógépet? Erre majd fele­letet kapunk december harmadikán. Nemcsak a nyereményért terjesztem ... Marcinek Jánt mindenki ismeri Csú­­zon. Ez nem is csoda, hiszen naponta járja a falut, karján nagy halom új­sággal és a rengeteg levéllel kitömött táskával. A magyart csak töri, de jól megértett magát mindenkivel. A falu lakosai szeretik őt, hiszen a nyári időszakban, amikor a falu lakosságá- I иак színe-java a határban volt, még a késő esti órákban is kézbesítette a levelet, vagy újságot. Amikor tudomást szerzett a Szabad Földműves mezőgazdasági vet senye keretében indított lapterjesztési ver­senyről, azonnal munkához látott. Be akarta bizonyítani, hogy helytelen Az utolsó kérdés következik! Lapunk november 20-i számában közöljük a mezőgazdasági verseny utolsó kérdését s ezzel befejeződik a Szabad Földműves I. mezőgazdasági versenye. A verseny részvevői elmé­letileg bizonyosén gazdag tapasztala­tokra tettek szert, s biztosra vehető, hogy nagy hasznukra lesz gyakorla­ti munkájukban. A versenykérdések megszűntével azonban nem csökken a lap értéke, mert továbbra is olyan kérdésekkel foglalkozik, melyekre szüksége van minden földművesnek. És ki tudja: lehet, hogy a közeljövő­ben ismét versenyt indítunk s ezzel újabb lehetősége nyílik minden olva­sónknak mind a nyerésre, mind pedig újabb tapasztalatok szerzésére. Felhívjuk tehát a verseny részve­vőinek figyelmét, hogy az utolsó kér­dés megjelenése után, de legkésőbb november 26-ig küldjék be az összes megfejtéseket a szelvényekkel együtt, mert a november 26. után beérkezett megfejtések érvénytelenek. Szerk. egyes személyek azon nézete, hogy Csúzon már nem lehet lapot terjesz­teni, mert ott már mindenki járat valamilyen újságot. Szorgalmas mun­kával és helyes, meggyőző szóval rö­vid két hónap alatt 100 új előfizetőt szerzett lapunknak. — Én nemcsak a nyerési lehetősé­gekért terjesztem a mezőgazdasági I sajtót, — mondja Szerényen — hanem j azért is, mert a földművelő embernek szüksége van a sajtóra, hogy köny­­j nyebben megvalósíthassa pártunk ne­mes célkitűzéseit. Lehet, hogy Marcinek elvtárs szor­galmas lapterjesztési munkájának va­lamelyik értékes nyeremény lesz a díja. X. A verseny hetedik kérdése A legértékesebb takarmányok egyike, mégpedig azért, mert a szemestakarmányok legbővebb for­rását képezi, s amellett olyan al­kalmas anyagot is nyújt, amelyből állatainknak a téli időszakra érté­kes, nedvdús takarmányt készíthe­tünk. Míg egy mázsa zab csupán 100 zabegységet, egy mázsa tavaszi árpa pedig 115 zabegységet tartal­maz, ezzel szemben az említett ta­karmány magva 136 zabegysérfet tartalmaz mázsánként, pz ann.Vit jelent, hogy egy hektárnyi terület termése — ha csak 27 mázsa . a hektárhozam — elegendő 590 kg hús kitermelésére. Ha viszont u­­gyanekkora területen 20 mázsa ár­pát termelünk, abból csak 380 kg sertéshúst nyerünk. Az első eset­ben 3800 korona lesz bevételünk, (ha a kitermelt húst tervteljesítés­be számítjuk) vagypedig 8910 ko­rona, ha a húst terven felül, sza­bad áron értékesítjük. A másik esetben 2432 koronát kapunk, ha tervteljesítésbe számítjuk a kiter­melt húst, hapedig szabad áron ér­tékesítjük, 5700 korona jövedelem­hez jutunk. Ha ezt a takarmányt silónak ter­meljük, 14—16 ezer takarmány­egységet ad hektáronként. EZzel szemben ugyanilyen nagyságú te­rületen termelt takarmánykáposz­ta csupán 6200 takarmányegységet tartalmaz. Az említett értékes ta­karmánynövény magas szára két­szer annyi takarmányértéket tar­talmaz, mint az árpa-, vagy z?b­­szalma. Magvát különféle ipari cé­lokra, többek között szeszgyártás­ra is használják. A közelmúltban még csak Szlo­vákia déli vidékein termelték ezt a takarmányt. Többé-kovésbé me­legövi növénynek tartották. A kí­sérletek és a gyakorlat' példák azonban igazolták, hogy megterem az északibb fekvésű vidékeken is. E növény termelésével kapcsolatban gazdag tapasztalatokkal rendelkez­nek szövetkezeti tagjaink, valamint az állami gazdaságok dolgozói, és az egyénileg gazdálkodó parasztok így például az alsószeli EFSZ tag­jai a múlt évben 68 mázsa átlagos hektárhozamot értek el ebből a terményből, az ifjúságfalvi EFSZ- ben pedig 86.(61, sőt egyes parcel­lákon 100 mázsa ilyen taka "menyük termett Hektáronként. E két szövetkezet tagjai minde­nekelőtt a négyzetes-fészkes ülte­tési módszer, valamint a legkor­szerűbb vetőgépek alkalmazásának köszönhetik a magas hektárhoza­mokat. Természetes, hogy a hek­tárhozamot nagyban befolyásolta az is, hogy időben és jól előké­szítették a talajt. A mélyszántást agrotechnikai határidőben végez­ték, tavasszal megboronálták és megtrágyázták a talajt, az alsó­szeli szövetkezetben pedig 140 kg kálisót, 200 kg foszfortartalmú és 250 kg nitrogéntartalmú műtrágyát szórtak minden hektárra. Vetés e­­lőtt kétszer porhanyították a ta­lajt s ezzel a gyomokat is irtották. E növény termelésénél különös figyelmet kell fordítani a négyze­tes-fészkes ültetés sorközi műve-, lésére. Sok termelő alkalmazta eb­ben az évben az ifjúságfalvi EFSZ jő példáját, ahol már több éve gé­pekkel végzik a sorközi megműve­lését. Ezzel kapcsolatban így nyi­latkozik Králik György, az ifjúság­falvi EFSZ agronómusa: „Kezdet­ben ellenvetések voltak a géppel való sorközi műveléssel kapcsolat­ban. A traktor nem nagyon tet­szett, mert saját magam is lát­tam, hogy nagyon lenyomja a föl­det. A sorközi művelést Zetorral végeztük, s kíváncsian vártuk, mi­lyen lesz a termés. A növényzetet háromszor saraboltuk. Ahol géppel végeztük a sarabolást. ott 90 má­zsa volt az átlagos hektárhozam, ahol pedig másként végez'ük ot! 82 mázsa termést nyertünk minden hektárról.” E tapasztalatok alapján a nevezett szövetkezetben az ösz­­szes ilyen takarmánynövényt trak­torral sarabolták s az eddiginél még magasabb hektárhozamra szá­mítanak. Ebben az évben gépállomásaink nagymennyiségű négyzetes-fészkes ültetésre berendezett vetőgépet kaptak. Terv szerint 10 ezer hek­táron kellett volna négyzetes-fész­kes vetési módszert alkalmazniok. A tervet azonban nemcsak a ve­tésben szárnyalták túl, hanem a sorközi megművelésben is, különö­sen azok a traktoristák, vkik ez év tavaszán bekapcsolódtak a népy­­zetes-fészkes vetési módszer minél nagyobb mértékben való alkalma­zásáért folyó versenybe. A sorközi megművelésben Tuzsincsin Ignác és Zajacsek József, az ógyallai GTÄ traktorosai érték el a legszebb eredményt, akik 1100 hektáron vé­gezték géppel a sorközi művelést. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a gépeket és a négyzetes­fészkes ültetést csak tagosított földeken lehet rendesen kihasznál­ni; ez a körülmény pedig megkö­veteli, hogy az eddiginél még sok­kal jobban törekedjünk új szövet­kezetek alakítására. A termelők elsősorban azokon a területeken érnek el magas ter­méshozamokat, ahol olyan vetőma­got vetettek, amely magába foglal­ja kétfajta legjobb tulajdonságát és kb. 25 százalékkal nagyobb ter­mést ad. Ezenkívül 8—10 nappal előbb érik be. Az ilyen vetőmagot heterózis vetőmagnak nevezzük. Bár a termelők ebben az évben még nem mindenütt takarították be e növény bő termését, melyet méltán nevezhetünk legfontosabb takarmánynak. Betakarítását meg kell gyorsítanunk és már most kell gondolnunk a jövő évi ter­mésre is és az e célra megválasz­tott területet alaposan meg kell trágyázni s időben, de legkésőbb november végéig el kell végezni ezen a területen az őszi mélyszán­tást. Tavasszal aztán boronálássa! távolítsuk el a jelentkező gyomo­kat s ezzel egyidejűleg foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal szór­juk be a földet. Vetés előtt ismét meg kell boronálni a földel, nitro­géntartalmú. . műtrágyát kell rá szórni és le kel! nyomatni köny­­nyű hengerrel. Ha az ilyen gon­dosan előkészített talajba legalább 85—90 százalékos csíraképesség ü magot vetünk, mégpedig 70x70, vagy 60x60 cm távolságra, négy­zetes-fészkes módszerrel, ismét magas hektárhozamra számítha­tunk. Kérdés: Melyik terményről van szó ebben a kérdésben? Óriási nemzetközi jelentőségű mozgalom — Mao Ce-tung elvtársnak a kínai falvak szocialista átalakításáról mondott beszámolójából — A világ legnépesebb országa, a hatalmas Kina hosszú éveken át a gyarmatosítók vadászterülete volt. A végtelenül gazdag földről az idegen betolakodók óriási vagyonokat rabollak el — azt, ami a kínai népet illet­te volna. Az évszázados elnyomás koldussá tette a kínai nép százmil­lióit. Amit felbecsülhetetlen értékű, kultúrája képes volt megteremteni, amit földje adott, s amit a nagy kínai nép alkotni tudott, az mind az elnyomókat gazdagította. A kínai dolgozók — a világ egyik leggazdagabb országának jogos tulajdonosai — pedig nyomorúsággal küzdöttek. Ilyen múlt Után derült ki 1949. október 1-én Kína fölött az ég, s eljött az az élet, amelyben Kína minden polgára sajátjának vallhatja hazáját: a Kí­nai Népköztársaságot. A kínai nép jó gazdája lett orszá­gának. Hat év alatt évszázadok el­maradottságát szüntette meg a nagy kínai birodalom egész területén. Ro­hamosan fejlődik az ipar és ezzel párhuzamosan a mezőgadaság is. A Kínai Kommunista Párt ez év július 31-én tartott tartományi, városi és körzeti bizottsági titkárainak értekez­letén foglalkoztak Kína mezőgazdasá­gának szövetkezeti alapokon való át­alakításával. Az ülésen beszédet mondott Mao Ce-tung elvtárs, és a többi között utalt arra, hogy sok vi­déken máris tömegmozgalom indult meg a falu szocialista átalakításáért, s hogy e mozgalom hamarosan kiter­jed az egész országra. A Kínai Nép­­köztársaság több, mint ötszázmilliós falusi lakosságának e hatalmas szo­cialista forradalmi mozgalma óriási nemzetközi jelentőségű mozgalom /— hangsúlyozta az elnök. „A szocialista iparosítás és a me­zőgazdaság szocialista átalakítása •természetesen nem könnyű dolog — mondotta. Százmillió egyéni paraszt­­gazdaságunknak kollektív gazdaságok­kal való átalakítása és a fejlett tech­nika bevezetése mezőgazdaságunkba sok nehézséggel fog járni. De bizo­nyosak lehetünk afelől, hogy pártunk tudni fogja, hogyan mozgósítsa a tö­megeket e nehézségek leküzdésére.“ Alao Ce-tung hangsúlyozta, hogy „A Kínai Kommunista Párt, az egész kínai nép vezetőereje, körülbelül há­rom ötéves terv során nagyvonalak­ban kétségtelenül meg fogja valósí­tani a szocialista iparosítást, s a me­zőgazdaság, a kisipar, a tökésipar és a kereskedelem szocialista átalakítá­sát.“ MAO CE-TUNG KIJELENTETTE, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek­nek nagyobb terméshozamot kell el­érniük, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak és a kölcsönös segély­­nyújtással dolgozó csoportoknak. Az elnök hangsúlyozta továbbá, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek­ben szigorúan tiszteletben kell tar­tani a szabad elhatározás és a köl­csönös segélynyújtás elvét, Kifejtette, hogy a parasztok élete az agrárreiorm megvalósítása után megjavult, sőt a múlthoz képest jelentősen megjavult. Mégis sok paraszt még ma is ne-­­hézségekke! küzd. Kínában aránylag kicsi a jómódú parasztok száma' — Ezért a parasztok túlnyomó többségé­nek szilárd elhatározása, hogy a szo­cialista gazdálkodás útjára lép. Mao Ce-tung bírálta azoknak a fel­fogását, akik a mezőgazdaság szövet­kezeti alapokon való átalakításának útját a szocialista iparosítás útjától elkülönítve látják, s akik a mező­­gazdaság szövetkezési ütemének las­sítása mellett foglalnak állást. „Ezek az elvtársak — mondotta — figyelmen kívül hagyják a Szovjet­unió tapasztalatait s nem értik meg, hogy a szocialista iparosítást nem lehet elszigetelten, a mezőgazdaság kooperatívizálásától elszakítva végre­hajtani.“ -Egyes elvtársak — mondotta a to­vábbiakban Mao Ce-tung — helytelen álláspontot foglalnak el a munkás­paraszt szövetség kérdésében, amely pedig rendkívül nagyjelentőségű prob­léma. Ezt a problémát csakis új ala­pokon lellet megoldani, mégpedig a fokozatos szocialista iparosítással, valamint a kézműves ipar, a kapita­lista ipar és a kereskedelem fokoza­tos szocialista átalakításával. Ezzel párhuzamosan fokozatosan meg kell valósítani az egész mezőgazdaság szocialista átalakítását, vagyis meg kell valósítani a kooperativizálást, a falvakon fel kell számolni a kulák­­azdálkodást és az egyéni gazdálko­­ást, hogy az egész falusi lakosság felemelkedhessék. Véleményünk sze­rint csakis így lehet megerősíteni a munkás-paraszt szövetséget. Ha más­ként járunk el, felmerülhet a mun­kás-paraszt szövetség felbomlásának veszélye. Már most latnunk kell, hogy rövidesen országszerte megerősödik a falvak szocialista átalakulása, s hogy ez elkerülhetetlen. 1958 tavaszáig, a fél-szocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek 250 millió embert, vagy­is 55 millió parasztgazdaságot —• az egész vidéki lakosságnak mintegy felét — fogják felölelni. Addig sok­­megyében és néhány tartományban nagy vonalakban kiteljesedik a falusi gazdaság szocialista átalakulása, az ország különböző területein pedig szövetkezetek létesülnek, amelyek fél­szocialista jellegű alakulatokból szo­cialista alakulatokká fognak válni. A második ötéves terv első felében, vagyis 1960-ban, nagy vonalakban ki­teljesedik a falusi gazdaság fél-szo­cialista átlakulása. Eddig az idő­pontig még nagyobb arányban nö­vekszik majd a teljesen szocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek száma. Mint Mao Ce-tung mondotta, az első és második ötéves terv idősza­kában elsősorban a mezőgazdaság szocialista átalakítására, másodsorban pedig a mezőgazdaság technikai fel­szerelésére fordítják majd a legna­gyobb gondot. A harmadik ötéves terv folyamán egyaránt figyelmet for­dítanak a mezőgazdaság szocialista átalakítására és technikai felszerelé­sére. Az "^gész ország mezőgazdasá­gának technikai felszereléséhez 4—5 ötéves tervre, vagyis 20—25 évre van szükség. Egész pártunknak har­colnia kell e nagyszerű feladat tel­jesítéséért — fejezte be beszédét Mao Ce-tung elvtárs. Mao Ce-tung verse (Az alábbi verset Mao Ce-tung írta, amikor repülőgépen bejárta az újonnan felszabadított területeket) Ez: Észak, végtelen kopár vidék, — didereg rajta száz mérjöldnyi jég; s ezer mérföldre a nagy falon innen és túl: csillog a hó s kavarog minden. A Jang-Ce folyó partja meredek beállt a víz — ne várd, hogy megered. A hó-mezőn, mint elefánt-sereg, Lomhán vonulnak a roppant hegyek, gépünk meg-meglegyinti fejüket. A táj alattuk néma és süket. Most fény zuhog, s a föld ragyogva, tisztán integet mint egy pirosarcú kislány; mosolyog szikrázó-fehér ruhában — hegy. völgy, folyó fürdik a napsugárban. E fány kegyéért hány hős hadvezér versengett, míg omlott a drága vér. Mit hanta Csi Huang és Vu Ti császár, hogy a népre dögvész és pusztulás vár! Tai Csüng és Tai Csu lázban lobogott: csak a csatában voltak boldogok. Dzsingisz kán is szomjazta ám a harcot: Hét ország ellen pusztítón viharzott. Mindez letűnt! Üj hős támadt e földön: a nép, s e hős felkelt, hogy elsöpörjön mindent, mi még a múltból itt maradt, — béke ragyog fölötte, mint a nap. önmaga szabja meg sorsát a nép itt, s a romok helyén új világot jplt. Fordította; Képes Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom