Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-30 / 44. szám
ТйЗЗ. október 3D. földműves 5 <&Jtabad Földműves 1. üEZŰGAZDáSAG A verseny részvevőinek figyelmébe Több olvasónk azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy miként kapcsolódhatna be utólag a versenybe. Sokan későn szereztek tudomást a mezőgazdasági versenyről, de szeretnének benne részt venni. Ennek a kérésnek igyekszünk eleget, tenni, mivel több ilyen tárgyú levelet kaptunk. Ebben a számban tehát Visszamenőleg közöljük az 1. és a 2. szár mú szelvényt, s ezzel eleget teszünk olvasóink azon kérelmének, hogy még most is bekapcsolódhassanak a versenybe. A kérdést azonban helyszűke miatt nem tudjuk megismételni és felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a hiányzó számokat a pos tai kézbesítőnél beszerezhetik. Tudni kell azonban azt is, hogy a postán nem lehet beszerezni at összes számokat s aki tényleg részt akar venni a versenyben, az biztosítsa a Szabad Földműves folyamatos kézbesítését, mert szelvény nélkül még a legjobb felelet Is érvénytelen. Azt is tudatjuk olvasóinkkal, hogy a verseny utolsó kérdését legkésőbb 1955. november 26-ig be kell küldeni, mert a későbbi leveleket nem veszszük figyelembe. Ez vonatkozik természetesen azokra Is, akik egyszerre küldik be mind a nyolc megfejtést. Minden válaszhoz mellékelni kell a bizonyos számú szelvényt is. Szerkesztőség. 5. sz. j szelvény ‘ 1. sz. szelvény Vn r ) 2. sz. szelvény Egy hozzászólás a verseny első kérdéséhez A Szabad Földműves mezőgazdasági versenyének ötödik kérdésénél tartunk. Az eddigi kérdésekre beérkezett levelek százai azt bizonyítják, hogy mezőgazdasági dolgozóink nagy örömmel fogadták és szívesen bekapcsolódtak a versenybe. Egyrészt ezzel bővítik szaktudásukat, másrészt pedig közel 350 értékes díj kerül kisorsolásra a legjobb megfejtők között. Ez is serkentőleg hat. a verseny tészvevőire és ennek tulajdonítható az is, hogy napról napra több levél érkezik szerkesztőségünkbe, mégpedig új versenyzőktől. Ebben a számban közöljük Obert János levelének egy részét, melyet a verseny első kérdésével kapcsolatban küldött szerkesztőségünkbe. A „becses anyag“ és a „fehér arany“ Néhány évvel ezelőtt kevés jelentőséget tulajdonítottak földműveseink a trágya helyes kezelésének és felhasználásénak. Ha megfigyeljük a múlt hagyományos gazdálkodási módszerét, nyugodtan mondhatjuk, hogy a trágya helyes kezelése és alkalmazása majdnem lehetetlen volt. A kicsi udvarokban az „egy tehénke” alól gyűjtögetett trágya a nap perzselő hatása által az údvarsöpredékkel keveredve a szemétdomb hatását keltette. A földbe való beszántása után inkább csökkentette, mint emelte a termést. Sok földműves szeretett volna ezen a téren legalább kisebb tapasztalatokra szert tenni, de ez lehetetlen volt, mert az akkori sajtó a végtelenségig tartózkodott a helyes trágyakezelésse'. kapcsolatos szakcikkek közlésétől. így aztán maradt minden úgy, ahogy az „apámtól láttam". Ma népi demokratikus rendszerünk á közös gazdálkodás alapján lehetőséget nyújt a trágya helyes kezeléséhez, szakszerű alkalmazásához és így a termőföld alkaténak megjavításához a szociális életfeltételek igénykielégítése érdekében. Én a mélasi állami gazdaság dolgozója vagyok. Mi az istállótrágyát naponta kiszállítjuk a mezőre, aminek kétféle előnye van. Egyik előnye az, hogy állatainkat a trágya párolgása által terjedő fertőző betegségekkel megóvjuk, a másik pedig az, hogy istállóink környéke tiszta és a trágya a tervezett parcellán érlelődik meg. A kihordásnál azonnal prizmákba rakjuk, naponta jól letapossuk és folyamatosan betakarjuk földdel. A földek trágyázást az aratás és őszi vetés idöközébeh, augusztus végén és szeptember havában végezzük. Hogy milyen jelentősége van az egyik „becses anyag" alkalmazásának a „fehér arany" termelésénél, arra egy példát közlök előző évi tapasztalataimból. Tavaly, augusztus végén 350 mázsa jól beérett istállótrágyát hordtunk hektáronként egy öt hektáros parcellára. A trágyát azonnal beszántottuk 18 cm mélyen és nehéz hengerrel lenyomattuk. Október végén 24 cm mélyen egy keverő-kere.sztszántást adtunk a földnek. Tavasszal 150 mázsa portrágyát szórtunk hektáronként, melyet az előző évi melegágyak helyéről nyertünk, s ezt tárcsás boronákkal kb. 6 cm mélyen jól bedolgoztuk a talajba. A parcellát a kellő mennyiségű műtrágya hozzáadásával előkészítettük vetésre i s március 7-én elevetettük a cukorrépát. A növényápolési munkálatokkal kapcsolatban még megemlítem, hogy a rendes fejtrágyán kívül, háromszor trágyáztuk a cukorrépát a másik „becses anyaggal", vagyis hígított trégyalével. Ezt a műveletet „Vesna” kultivštoros készülékkel végeztük, mindig borús időben, hogy az elpárolgástól megóvjuk. Október végén a nevezett parcelláról 654 mázsa cukorrépát takarítottunk be hektáronként, ami „fehér arany“ mennyiségben 117 mázsa cukrot jelent. Efnlítésreméltó még az is, hogy amikor számot vetettünk a téli időszakra készített silótakarmánnyal, a tervezett 30 kg helyett 55 kg jutott minden számosállatra. Ez pedig a répafejnek és a szeletnek köszönhető. Képzeljük el életszínvonalunk emelkedését abban az esetben, ha hazánk minden szövetkezetében és állami gazdaságában hasonló eredményeket érnénk el. Ez csupán rajtunk, földműveseken múlik. Obert János, Málas Olvasóink hangja „Őrizze levelezőit a szerkesztőség, mint a sajtó aranytartalékét" Igazán mondhatom, sokat köszönhetünk a mezőgazdasági'sajtónak. Nagy része van szövetkezetünk fejlődése elősegítésében s az eredmények elérésében. A Szabad Földműves rendszeres olvasása alapján sajátítottuk ei a szocialista munkaszervezést, értettük meg az érdem szerinti jutalmazás bevezetésének fontosságát. Ugyancsak ez a lap serkentette szövetkezeti tagjainkat az alapszabályok betartására, a közös vagyon iránti szeretette, annak megbecsülésére. Szövetkezetünk egy néhány tagja pár évvel ezelőtt csak önmagát ismerte, saját érdekét helyezte előtérbe. Ma már ezek a tagok is a szövetkezeti közös vagyon gyarapításéra, annak megőrzésére törekszenek. Mélyül \ az egymás iránti szeretet és megbecsülés, éppen a közösségi munka alapján. Magamnak is, — mint állandó olvasónak és levelezőnek — sokat nyújtott a lap. írásban való fejlődésemet is nagyrészt a rendszeres lapolvasásnak köszönhetem. Ez bővítette látókörömet, bírálóképességemet. A jövőben arra törekszem, hogy levelezői munkámat még jobban végezzem. Színesebb, értékesebb írásokkal akarom gazdagítani a lap tartalmát, A lap jó tulajdonságai mellett azonban rá szeretnék mutatni az egyes hiányosságokra iá. Hibának tartom például, hogy beküldött ievelemre két hét elteltével kaptam választ Ügy szintén a levelezőkkel Való szorosabb kapcsolat kiépítése terén is tapasztalok bizonyos hiányosságokat. A szerkesztőségnek több gondot kell fordítania levelezőire, s a személyes kapcsolat elmélyítésére. Csák azt mondhatom: Őrizze levelezőit a szerkesztőség, mint a sajtó aranytartalékát! A szerkesztőség nem minden esetben ügyel a leközölt cikkek tartalmának hitelességére. Például a tavaszoh szövetkezetünk cukorrépa termelési versenyre hívta fel az ország EFSZ- eit, állami gazdaságait. A felhívás után nemsokára egy cikk jelent meg a Szabad Földművesben: „Mi is termelünk annyit, mint a csúziak .. címmel. Mi örülni fogunk annak, ha a versenybe bekapcsolódott szövetkezetek, állami gazdaságok, túlhaladják cukorrépa-hektárhozamunkat, mert akkor a verseny betöltötte hivatását. Nálunk azonban a cikken mosolyogtak az emberek. Az üres beszéd ezen a téren felesleges. * * * Papp Jolán csúzi levelezőnk beérkezett leveleleink minden alkalommal Örülünk. Különösen akkor értékeljük nagyra írásait, ha azokban a bírálat húrját is megpendíti. E levelében — amellett, hogy megírta mit nyújtott szövetkezetüknek és neki a Szabad Földműves, — egyben a lappal kapcsolatos megjegyzéseit sem hallgatja el. Sőt nem marad adós az önbiralattal sem, amikor utal levelezői munkájátiak megjavítására. Igaza van abban, hogy az említett levelére két hét elteltével válaszoltunk, ilyen eset néha előfordult. Hasonló esetek elkerülése, a levelezési osztály munkájának jobbátétele érdekében bevezettük a levelek felosztását az egyes munkarészlegekre. Ezzel elősegítjük a levelekre való gyorsabb és szakszerűbb választ. Nem érthetünk azonban egyet azzal, a megjegyzésével, hogy U levelezőinkkel való közvetlen kapcsolat nem kielégítő. Egy munkatársunk azzal a feladattal van megbízva, hogy időnként látogassa meg levelezőinket, beszélgessen el Velük a levelezési munkájukkal összefüggő ügyes-baios kérdésekről, s mutasson irányt nehézségeik leküzdésében. A „Mi is termelünk annyit, mint a csűziak ...” című cikk tartalmának hitelességét a levelezőnk kétségbevonja. Érthetetlen, hogy egyik sorában helyesen ítéli meg a verseny jelentőségét, utána pedig azt írja, hogy az említett cikkön „mosolyogtak az emberek. AZ üres beszéd ezen a téren felesleges“. Papp Jolán idézett szavai arra vallanak, hogy nem az ő egyéni álláspontja tükröződik belőle, hanem a szövetkezet tagjaié, és ez annál többet mondó. Vajon lehet-e „üres beszéd”-nek nyilvánítani, ha az udvardi versenytárs kifejti azon nézetét, hogy nem akar alulmaradni a versenyben? Bizonyára nem! Az emberek „mosolygását” ez esetben olyképp lehet értelmezni, hogy lebecsülték a versenytársat, az elbizakodottság lett úrrá rajtuk. Erre pedig semmi okuk! Igazolja ezt minapi telefonjelentésük is, amely arról tanúskodik, hogy mindössze 200—250 mázsás cukorrépa hektárhozamra van kilátásuk. A királyhelmeci járásban levő Szentesi Egységes Földművesszövetkezet, — melynek tagjai szintén elfogadták a csúzi versenyfelhívást — messze magamögött hagyta őket. Jóval túlszárnyalta tervezett hektárhozamáť 210 mázsa helyett 450 mázsás hektárhozammal dicsekedhet. Ez aztán szép eredmény! Pár napon belül a többi versenyt elfogadó szövetkezet, állami gazdaság cukorrépa-hektárhozamáról is tudomást szerezhetünk mindannyian a sajtó és rádió útján, Megvagyunk győződve arról, hogy a szentesi példa ( nem egyedülálló, sőt még ennél is jobb eredmények születtek e verseny keretében. Csak a versenyfelhívást kibocsájtó Csúziak maradtak le. A jövőre nézve le kell vonniuk a versenytanulságait. A Szabad Földműves még többet segített volna és segítene a jövőben, ha Papp elvtársnő a csúzi EFSZ eredményei mellett kritizálná a hiányosságokat is, hogy azok ne torlaszolnák él a szövetkezet fejlődésének útját. A verseny ötödik kérdése Л „Nekem az életből merített írások tetszenek44 Földműveseirrk már ősidők óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, miként lehetne minél több gabonafélét, takarmányt, cukorrépát, kukoricát, burgonyát és más növ myt termelni. A földet különféle anyagokkal és módszerekkel trágyázták, hogy minél magasabb termést adjon. A talajt mind verés, mind pedig ültetés alá igyekeztek minél jobban elkészíteni. Akik jól előkészítették a talajt, magas terméseredményeket értek eb Most kedves olvasóink, akik bekapcsolódtatok fapunk mezőgazdasági versenyébe és tanulmányozzátok a korszerű agrotechnika egyes kérdéseit — hogy miként emeljétek a hektárhozamok és az állatok hasznosságát — az agrotechnikai intézkedések egyik alapvetően fontos kérdésével foglalkozunk, amely a hektárhozamot nagymértékben befolyásolja. f ’ásunkbart ezt a minden földműves száméra döntő fontosságú alapkövetelményt „varázsintézkedésnek” nevezzük. Ezt a „varázsihtézkedést” sok földműves nem kíséri figyelemmel és nem tulajdonít neki fontosságot, aminek maya vallja kárét. Nem teszik magúkévá és nem javítják általa a taíajszerkezetét, hogy minél bővebb termést adjon a föld. A „varázsintézkedés” segítségével termékenyebbé válik a föld — még hozzá sokkal termékenyebbe, amit különösen a termények betakarításánál láthatunk. A szóbanforgó „varázsintézkedést” rendszerint szeptemberben, októberben alkalmazzuk és november végéig befejezzük. A varázsintézkedés segít» ......и 1 Ч-iw Ч’чпу^"’ »'"'■"в; чségével alaposan megforgatjuk a főidet, javítjuk a talajsZerkfezetet s ezzel emeljük termőképességét. Ennek segítségével megteremtjük a mlkróbák helyes müködéséhek feltételét, amelyek a földet termékennyé teszik és segítenek kivont!', a talajból a gyokérzet számára oly fontos tápanyagokat. Már említettük, hogy sok földműves gyakran megfeledkezik a „varázsintézkedésről”, és az alapos talajjavításról. Ez pedig igen nagy kár. Az sem használ, hogy sok esetben ősz helyett tavasszal alkalmazzuk a „varázsintézkedést’’. Ezzel nem fokozzuk a talaj termőképességét és nem tesszük lehetővé, hogy a föld bő tápanyaggal láthassa el a növényzetet. Most pedig beszéljünk arról, mennyiben segíti elő a „Varázsintézkedés” alkalmazása a föld termőképességének fokozását. En nek a „varázsintézkedésnek” segítőtársa is van, amely éles késekkel sokszor 35 cm mély barázdákat hasít a földbe. Minden jő gárdának a „varázsintézkedés“ és seg! tötársa alkalmazásával kell össze1 a talajt javítani. Igen hasznos ha a varázsintézkedés segitötársának a nagy élés késeken 1 ívül kisebb kései is vahnák, ame'yek lehetővé teszik a tökéletes talajművelést. A kisebb kések segítség-vei a talaj felső rétege jó mélyre kerül, az alsó pihent réteg pedig felülre. Minden jó gazda a „varázsintézkedés" alkalmazása előtt „becses anyagot” szór a földre. A „varázsintézkedés4* segítőtársa betemeti a talajba a „becses anyagot”, ahol .....>■—■' ' ■ bomlásnak indul, vagyis növényi tápanyaggá változik. Milyen jelentősége van a „varázsintézkedés“ alkalmazásának? A talajjavításon kívül a gyomot is írtja, amely a talajban vegyi bomlás után ugyancsak értékes növényi tápanyaggá válik. Nagy jelentősége van abban is, hogy a talaj levegőhöz jut, szerkezete meglazul és az ennek következtében képződött csatornákon keresztül könynyebben jut a csapadék a talajba, melyre a növényzetnek a helyes fejlődési folyamat érdekében igeh nagy szüksége van. Természetes, hogy a „Varázsintézkedést” nem végezhetjük tehenekkel, sőt 35 cm mélyen még lovakkal sem lehet végrehajtani. A gépállomások gépei viszont naponta 3—4 hektáron is elvégzik a „varázsintézkedést”. Ezek tehát hozzávetőleg a varázsintézkedés” alkalmazásának előnyéi. Nagyrészt énnek köszönhetik a szomotori állami gazdaság dolgozói, hogy 500 mázsa cukorrépájuk termett hektáronként, a Janova Lehota-! EFSŽ-béh pedig 200 mázsa burgonyát adott minden hektár. Egyéb agrotechhlkai intézkedések mellett tehát a „Varázsintézkedés” alkalmazásának is ttägy jebhtőségt van. Kérdés: Melyik az a „váráZSmtézkedés“, melynek fontosságával ebben az írásban foglalkozunk’ Szívesen venhéíik, ha й. helyes megfejtésen kívül néhány sorban megírnák a verseny részvevői, milyen tapasztalatokat szereztek a „varázsintézkedés” alkalmazása révén. A Szabad Földműves régi olvasója és levelezője vagyok. A lapot érdekes és tanulságos szakcikkeiért és riportjaiért kedvelem. Traktoros vagyok, Így legjobban a gépállomások rovata érdekel. Szeretem a gépet, foglalkozásomat és szívesen olvasok a gépi munkákról. A lap általában kielégít, azonban ez nem jelehti azt, hogy nem lehetne jobb. A közelmúltban a töböréti traktorosbrigádról olvastam egy beszámolót, amikot is a traktorosok küiih a földeken éjszakai sötétségben, traktOťvilágítás mellett szántottak. A Szabad Földműves munkatársa beszélt a traktorosokkal és beszámolt munkájukról. Ez az írás tetszett, mert az életből merítették és a mi életünket, a traktoros életet tükrözte vissza. Előfordulnak azonban olyan írások is, amelyek nem tartalmaznák semmi különösebbet. Ilyenek közé tartozik pl. a taksOhyi brigádról írt cikk is, mely szerint Lehotzky elvtárs DT-54-es gépével egy éjszaka alatt 7 hektáron végezte el a tarlóhántást. Ehhez nerr. kell semmi különösebb tehetség, mert hiszen ilyen teljesítményt minden traktoros könnyen elérhet. Ugyanez a megállapításom vonatkozik egy Kassa melletti feidícsért cséplögépkezelőre IS, aki 1200-as cséplőgépével 167 mázsát csépelt ki et)V nap alatt. A fentiek alapján arra kérem a Szabad Földműves szerkesztőségét, hogy a jövőben olyan híreket közöljön, melyek nem míhdennaposak. A jó eredményeket szívesen átveszem és hasznosítom. *** Örömmel fogadtuk Győri Bblüizsár nádszegi traktoros bátorhangú levelét Örülünk, hogy írásaink megnyerték tetszését és szorgalmasan olvássa lapunkat. Bírálatát azonban csak részben fogadhatjuk el. Azt hiszük, hogy nem gondolta át eléggé Lehotzky eivtársröl szóló cikket. Igaz, 7 hektár taflóhárUás elvégzése nem kiemelkedő teljesítmény, ez azonban nem jélehti azt, hogy az újság ne foglalkozzon vele. Ugyanis ez közepes teljesítmény, sőt normán felüli. Több száz, sőt ezrek vannak olyanok, akik becsületesen dolgoznak, de nem érnék el kimagasló teljesítményt. Helytelen lenne, ha ezeket az embereket megkerülve csak mindig kiváló, teljesítményt nyújtó dolgozókkal foglalkoznánk. Sőt, írunk azokról is, akik normájukat sem teljesítik, mert ezzel serkenteni akarjuk őket jobb eredmények elérésére. Lehotzky elvtárs esetében mi azt is értékeltük, hogy 2 műszakban dolgozott, s ő éjjel szántott. Az írásoknál mindig tekintetbe kell venni a körülményeket is. így van ez a kassai kerületből közölt cséplési eredményre vonatkozó cikkünknél is. Az idei -endkívüli időjárási viszonyök a cséplést — különösen a kassal kerületben — annyira megnehezítették, hogy a 16? mázsa elcsépelt gabona ugyan nem пару teljesítmény, de a körülményeket figvetembeVéVe mégis jó eredmény. Szerkesztőségünk ä hibát itt azzal követte el, hogy nem írta még, milyen körülmények között érte cl a Kassa-kötnyéki cséplőgépkezelő ezt az eredményt. Győri ólvasőhkat arra kérjük, hogy gépállomás! rovatunkat kísérje továbbra Is figyelemmel és írjon a traktorosbrigád munkaeredményeiről, á nehézségek leküzdéséről, Közlésre aKJ kalmas írásainak mindig szívese^ helyt adunk.
