Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-03 / 27. szám
1955. július 3. Földműves 3-A STRAHOVI STADIONBAN ★ A strahovi stadionban június 23-án délután félhárom órakor felhangzott a spartakiád harsona jele, azt jelezve, hogy kezdődik a csehszlovák testnevelés történetének legnagyobb ünnepélye. ★ A stadionban már a déli órákban óriási volt a tolongás. A két órakor érkező néző már csak nehezen tudott helyet szorítani magának, pedig a stadiont 130 ezer néző befogadására bővítették. De így is kicsi erre a nagy ünnepélyre. A nézőközönség lelkes üdvözlése közepette a főemelvényen elfoglalták helyüket a CSKP KB irodájának tagjai 's a díszpáholyokban helyet foglaltak a hazai és Külföldi küldöttek és vendégek. Ezernyi színben tündökölt a strahovi stadion. Tizennégy óra harminc perckor felharsant a jel, megkezdődött az ünnepély. A zászlók felvonása után Vá :1av Pleskot az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke megnyitotta az I. Országos Spartakiádot. Azután viharos üdvözlés közepette Antonín Zápotocký elvtárs, köztársaságunk elnöke emelkedett szólásra. Beszédét gyakran megszakította a közönség lelkes tapsa. A köztársasági elnök üdvözölte az ünnepélyen résztvevőket és tolmácsolta a CSKP Központi Bizottságának és a Nemzeti Front kormányának szívélyes üdvözletét. Beszédében többek között hangsúlyozta: „...úgy kell építenünk, hogy soha többé ne térjen vissza a régi kapitalista uralom, a munkanélküliség, válságok és nyomor ideje. Büszkén nézhetünk azokra a nagy sikerekre, amelyeket eddig népi demokratikus államunk építésében elértünk. Sikeres tíz éves munkánk elválaszthatatlan része I. Országos Spartakiádunk is. Ma és spartakiádunk következő napjaiban a tömegek beszélnek itt Strahovon. Az egész világnak hirdetik majd, hogy az az állam, amelyben a nép olyan hatalmas művet tud létrehozni, mint 1. Országos Spartakiádunk, valóban népi demokratikus állam és népe valóban szabad nép. Nem célunk más országok megtámadása, csak a béke és önállóságunk megvédése, hogy :.épünk számára a jólétet és boldogságot biztosítsuk. Beszéde befejező részében felejthetetlen elnökünk, Gottwald elvtárs szavait idézte: „Előre, előre — egy lépést sem vissza“. Az ünnepélyes megnyitás után megkezdődött a spartakiád első napjának gazdag műsora. Az első bemutatót az iskolások talajtorna-gyakorlataival kezdték meg. A zenekar indulót játszott és Šterc költő versének szavalása közben felvonultak a fiatalok. Mire a szavaló befejezte a verset, a gyakorlatozok már a záróképet alkották. Felzúgott a taps. Utána 3444 gyermek tarka, vidám felvonulását láthatta a nézőközönség. A felvonulást vidám népdalok hangjai kísérték. A gyermekek mozdulatai, a gyakorlatok pontos elvégzése minduntalan lelkes tapsot váhott ki a közönség soraiban. Nagy sikert aratott, amikor a gyermekek bemutatták, hogyan kell helyesen közlekedni. A testnevelési iskolák hallgatóinak fellépése bemutatta azon módszerek gazdagságát, amelyekkel a torna hozzájárul az egészség megszilárdításához és a testi felkészültség eléréséhez. A 3—5-ik osztályos tanulók kockagyakorlatai következtek. A százezres tömeg nagy tapssal jutalmazta a mintegy 13 ezer fiatal fiú és leány felvonulását és gyakorlatát. * Gyorsan váltották egymást a gyakorlatozók A 8-éves középiskolák 6—8. évfolyama fiú és leánytanulóinak közös fellépése következett. A nézők szemei előtt 16 200 boldog ifjú lejtette táncát. Festői szépségű zárőképpel végződött az első nap. amelyet a nézők hosszantartó tapssal jutalmaztak. A spartakiád második napját a fiúk és leányok 40 ezres hatalmas tömegének fellépésével nyitották meg. A gyakorlótér közepén 10 000 diáklány színes zászlókkal a gyakorlók tömegének feje felett plasztikusan a következő betűket alakította ki: ČSR, SSSR, és ez évszámokat: 1945—1955 A többi gyakorlatozó tapsolt, a katonák viharos hurrá kiáltással üdvözölték a mutatványt és a nézők szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazták a fiatal gyakOflatozókat. A program további részében a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének motorosai mutatták be gyakorlatuk egyes számait, valamint akrobata-mutatványokat. Utánuk a 11-éves középiskola 9—10. évfolyamának és a szakiskolák első három évfolyamának tanulói mutatták be gyakorlatukat, amely ismét elragadtatta a nézőket. A második nap műsorát „A nép boldogságáért” ünnepi jelenettel fejezték be. Ugyanúgy, mint az előző napon a nézők határtalan lelkesedéssel fogadták a záróképet. HÁNY KÖLTŐ, író és festő csodálta már Prágát; mindegyikük igyekezett véleményt alkotni róla, de szavuk mégsem volt az utolsó. Mennyi történész és útleíró festette le házait, színes, szép szavakkal, de megállapításaik már régen elvesztették érvényességüket, mivel Prága napról napra változik Ha most, az idei spartakiád idején sétára indulunk a város legismertebb helyein, meglepődünk azon, mennyi új errüéket látunk már bent a város szívében is. ÁLLJUNK MEG ELŐSZÖR a Staroméstskéi (Óvárosi) téren, mivel rendszerint innen indulnak a Prágát megtekinteni afcaró látogatók. Erről a helyről indulnak körútjukra az autóbuszok és innen kezdi meg körútját a Turista nemzeti vállalat csoportja is. Az utolsó percben még kezünkbe adnak egy csomó frissen nyomott röplapot, hogy a hazai és külföldi érdeklődőkkel megismertessék Prága érdekességeit'. A Týnský templom komor tornya változatlanul néz le a történelmi térre, mintha a nemzet történelmének tükrébe nézne. Pár lépéssel a Týnský templomtól balra már új dolgokra figyelünk fel. A volt Kýnský palotában, mely ma ragyogó, új köntösben a cseh nép művészetét szolgálja, a tfemzeti Képtár grafikai gyűjteményét helyezték el. Vele szemben az emlékezetes staroméstskei városháza, amely már 1338-tól a város közigazgatásának székhelye szintén új arccal, melyet az 1945-ös forradalmi napok hősi harca után megérdemelt. Akkor az épületből csak egy csonk maradt. Ma a helyén egy nagy pázsit zöld el( a városháza ódon része azonban kibírta a harcokat, — habár nehéz sebek árán is — és ma már nehezen ismernéd fel rajta az elmúlt, borzalmas háború okozta forradásokat. A STAROMÉSTSKEI TÉRRŐL a Malý piactéren át a Húsz- és a Betlem térre jutunk. A régi épületek tömege közül ragyogásával kivilágít a Betlem kápolna, az új prágai emlékmű. Az előbbi В etlem-kápolnát 1391-ben alapították, de napjainkig csak a falak egy része maradt meg Húsz és Jakoubek korából való felírásokkal. A nyugati falban három gótikus ablak van, míg a keleti részén nehány maradványa az eredeti építkezésnek. A régi és eredeti építkezés maradványai oly nagy jelentőségűek, hogy a Betlem-kápolna a polgárházból átalakított otthonából újra átköltözött, hogy felújított anyai elfoglalja helyét a prágai kápolnák együttesében. Ma mint Húsz korabeli emlékmű, melynek belső berendezése is híven visszatükrözi korát, A Betlem-kápolnától elhagyott, a város legrégebben lakott utcáin visz az utunk. A Na Zabrádli utcánál eszükbe jut, hogy valamikor itt végződött a gázló, mely a régi Prágában első összekötője volt a Vltava jobb és balparti községeinek. Ez a Juditina-híd, majd a moslani Karluv-híd elődje volt. A Karluv-híd a XIV. században épült. Építkezésének idejéből származik a staromestská hídtorony, melyen a sok művészi díszítésen kívül IV. Károly és IV. Václav domborművei is láthatók. Ha a híd szobrokkal díszített sétányán átmegyünk, közeledik már a prágai vár történelmi panorámája, A KARLUV-HIDAT elhagyva rálehel az emberre a Maié Strany-i romantikus környezet, mely a nagyvárosi forgalomba is hű máradt a nerudai hagyományokhoz. A Malá Strana a prágai váralját képezte és sorsa szorosan egybefonódott az uralkodókkal. Nem csoda tehát, hogy épületeinek díszítésében a Hradčany befolyásolta, ezért itt találjuk a legszebb prágai kastélyokat, területén Prága legszebb templomai állnak kiváló szobrászok, festők alkotásainak díszítésével. Sétánk további útja a Szent Miklós templomhoz vezet, amely a világ kiváló barok építéseihez tartozik. A dómhajó nagy zöld kupolájával szemben egy tipikusan formait torony emelkedik a Malo Stranský kőtenger felé. A meredek Neruda utcán elérkezünk a prágai vár kapujához. A vár az építkezési stílusok gazdag egyesítése. Művészi alkotás ez, mely az egész nemzet által szeretett, tisztelt és becsült emlék. A cseh állam virágzásának idején növekedett szépsége is. Híres termei, — a Spanyol- és Vladislavský termek, melyekben sok történelmi nevezetességű összejövetelt tartottak, a legnagyszerűbb építészeti alkotások közé tartoznak. Az egyes korok örökül hagyták itt üzenetüket. A román építészeti stílus a Szent György templomban és a vár egyes legrégibb részeiben fedezhető fel. A királyi kor viszont az annyira megcsodált Arrarasi Mátyás és Peter Pariér műveiben, a Szent Vita templomban tükröződik vissza. A Vladislavský kornak igen nagy hatása volt a vár építkezésére. EZ A KOR a gótikus és a reneszánsz stílus átmenete, amint ezt a Vladislavský termen is láthatjuk. Belül gótikus alkotás, de kívülről már a reneszánsz idők mestereinek építkezései díszítik. A XVI. század at udvari hivatalok termeit, továbbá az északi megerősítés tornyát, de különösen a királyi kert gyönyörű építkezéseit, a Belvedernek nevezett Mičovnai nyári lakot adta a várnak. II. Rudolf híressé vált művészi gyűjteményét áthelyeztette a Spanyolterembe, a barokk stílus a vár elején, a Mátyás óriáskapun jut érvényre. így minden kor saját ízlésével és korának hű sajátosságaival művészetre ihlette mestereit. A mai idő is rányomta már saját ízlését, mely a Klement Gottwald által ajándékozott kiállítási gyűjteményben látható. A prágai vár ma a művészi értékek egyedülálló kincstárává vált és újból betölti történelmi hivatását. Térjünk vissza ellenben a várfalak másik oldalán a Letnára. Talán Prágának egy része sem változott meg annyira az utóbbi időben, mint éppen ez. A szépen rendbehozott nagy síkság, az Ünnepélyes katonai felvonulások színhelye, míg szemben vele a Letnai-alagútat látni. Mennyi évtizeden át képezte a Letnai-alagút a tervezgetések és fontolgatások tárgyát, s már-már kivihetetlennek látszott megoldása. Ma már kész dolog előtt állunk. A Letnai-alagút úay beleolvadt a forgalomba, hogy egész természetessé vált. Az új Sverma-hídig vezet, amely szintén egyik természetességévé vált a prágai utcák forgalmának. A mai idők legjelentősebb emlékműve a hatalmas Sztálin-szobor. A szobrot hazánk felszabadulásának lb. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmával leplezték le. A város bármely részéből látható ez a monumentális szobor, éppúgy mint a Hradčany. Fehér kövével mint egy világítótorony emelkedik ki az óriási terjedelmű kőházrengeteg közül. A SOK ÜJ EMLÉKMŰ, a sok új építkezés bizonyítéka annak, hogy Prága napról napra változik. De fejlődése bizonyára még hosszú-hosszú időkig nem fejeződik be. ZMZ
