Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-23 / 43. szám

8 /Ь&т* Földműves 1955. október 23. И g A szövetkezet sikere a gépállomás sikere is! Fokozzuk a répakombájnok teljesítményéi Tavaly ilyenkor a mélyszántás elő­készületeinél tartottak a nagykaposi traktorosok és csak nagy nehezen tudták a határidőt betartani. Az idén mélyszántási tervük 40 százalékát még nyári munkatervük keretében el­végezték. Az utolsó másfél év lefor­gása alatt sok minden történt a já­rásban. Eltűntek a parlagon heverő földek, a szövetkezetek megerősödtek és újak alakultak. A múlt év ‘tava­szán a járásban még 300 hektár föld hevert kihasználatlanul. Jobb megol­dás hiányában ezeket a földeket ak­kor a JNB és GTÁ dolgozói művel­ték. Az egyéni gazdálkodók is segítet­tek az elhagyott földek megművelé­sében. de még így is jelentős terület maradt megmüveletlenűl, amelyet vé­gül is az e célból megalakított veš­­koci állami gazdaság vett kezelésbe. Az idén jelentős fordulat állott be a járás életében. Az új szövetkezetek tagsága és az állami gazdaság dol­gozói. átvették a nemzeti bizottságok és a gépállomás dolgozóitól az ideig­lenes megművelésre átadott földeket és saját maguk művelik meg. Ezzel lezárult Nagy kapós régen vajúdó kér­dése: a parlagon heverő földek meg­művelése. Nagykaposon a szokástól eltérően két traktorosbrigádot szerveztek. Egyik brigádon a nehéz, a másikon a köny­­nyü erőgépeket csoportosították. Tóth Zsigmond, az l. számú brigád veze­tője. Hozzá tartoznak a DT 54-es, S—80-as és a KD 35-ös lánctalpasok, vagyis a nehéz talajmegmunkáló gé­pet. A gépeknek ilyen különválasztása Tóth Zsigmond szerint azért előnyös, mert a traktorosok jobban bedolgoz­zák magukat a nehéz talajmunkák végzésébe. A brigád a nagykaposi, deregnyei, mokcsai, mogyorósi, nagyráskai, dési és a kaposkelecsényi szövetkezeteknek dolgozik. Л napokban alakult meg a csicseri EFSZ. melynek nehéz talaf­­munkálatait szintén Tóth Zsigmond brigádja végzi majd. A brigád * traktorosainak jelenlegi legsürgősebb feladata: a mélyszántás elvégzése. Tíz lánctalpas gý>, köztük hat DT 54-es, két S 80-as és két KD 35-ös gép áll rendelkezésükre. Meg­hosszabbított műszakban dolgoznak, amely sokszor 24* órát tesz ki. Példa erre Tóbiás Gyula esete, aki DT 54- ps gépével egyfolytában — a karban­tartási időt leszámítva — 24 órát dol­gozott. Reggel, amikor Tóth Zsigmond a brigád vezetője felkereste a földe­ken az egész éjjel szántó Tóbiást — megkérdezte: — Bírod még a munkát Gyula? — — Hát ha te bírod, én is bírom — válaszolta. Tóbiás Gyula, első lánctalpas gépé­vel minden kütönösebb javítás nélküt két évig dolgozott. Két év után is csak gyűrücserét kapott a gép. 1954 őszén új DT 54-es érkezett a trakto­rosbrigádra és ezt Tóbiás gondjaira 'bízták. A gép szeretetére jellemző a következő eset: Tóbiás gépével a nagykaposi szö­vetkezet tagjainak szántott. A szántás nagyon sürgős volt és Papp Sándor, a szövetkezet elnöke, még aznap be is szerette volna vetni a jöldet. Ezért hát megkérte a traktorost, hogy addig szántson, amíg a dűlőt be nem végzi. Tóbiás azonban nem hall­gatott a szövetkezet elnökére és ami­kor elérkezett a gép karbantartásának ideje, leállt, elvégezte az előírt mű­szaki karbantartást, majd továbbfoly­tatta munkáját. Papp Sándornak nem tetszett a dolog és szóvá is tette: — Te Gyula, mondtam neked, hogy addig ne állj le a géppel, amíg be nem fejezed a szántást. — Nekem aztán ilyesmit hiába mond — válaszolta Tóbiás — erre én nem adok. A gépért én vagyok fele­lős és nem a szövetkezet elnöke. Ha elérkezik az előírt műszaki karban­tartás ideje, egy percet sem várok, még ha maga a herkópáter is akarja. A szövetkezet elnöke eleinte hara­gudott a traktorosra, de később ma­ga is belátta, hogy Tóbiásnak van igaza. A nagykaposi traktorosok egyébként nehéz talajviszonyok közepette szánta­nak. — A talaj szilárdsága következ­tében minden 24 órában kétszer cse­rélünk ekevasakat — mondja Tóth Zsigmond. A 10 nehéz talajmegmun­­káló gép közül 6 dolgozik. Minden gép ötösekét vontat, ami gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a brigádnak na­pi kétszeri cserélésnél 60 ekevasra van szüksége. A gyakori kovácsolás és élesítés által az ekevas egyre ki­­sebbeclik és egy évnél nem igen tart tovább. Az üzemfenntartási költségek ennek következtében jelentős mérték­ben emelkednek. A kísérleti és kuta­tó intézetek dolgozói még a múlt év­ben új módszert találtak a szerszám­élek éltartósságának megőrzésére. Ezt a módszert azonban a gépállomások az ekevas elkészítésénél eddig nem vették be, jóllehet mindenütt tudnak erről az újításról. Igaz, hogy a nagy­kaposi gépállomás dolgozói nincsenek berendezkedve a tartós élesítés mód­szereire és csak a régi módszer sze­rint élesítik az ekevasakat. A nagykaposi földművesek a kuko­rica és burgonya beadását október 12- én teljesítetlek. Ez másutt azt jelen­tené, hogy a betakarítás megtörténi, a földek megszabadultak és vígan hatad a talajelőkészítés az őszi és a tavaszi vetemények alá. Nagykaposon ez nincs így. A kukoricakórót a szö­vetkezet tagjai kint hagyták a földe­ken, ami késlelteti a föld megműve­lését. — Ezért vesztegel a brigádon 4 _ üzemképes nehéz talajmegmunkáló fépünu — mondja elégedetlenül Tóth sigmond brigádvezetö. Papp Sándor a szövetkezet elnöke ugyan megígérte, hogy a kárát rövid időn belül betaka­rítja. de az Ígéret csak ágy szép, ha azt be is tartják. A gépállomás traktorosaira az eddi­ginél még nagyobb ■ feladat vár. Csi­cseri és Kaposkelecsény község föld- I művesei a szövetkezeti gazdálkodás melleit döntöttek. A szűk, keskeny parcellákon nem tudták a mai korsze­rű mezőgazdasági gépeket kihasznál­ni és csak hírből ismerték a gépi munkát. Most a traktorosokon a sor. Az őszi mélyszántás lelkiismeretes és maradéktalan elvégzésével, a talaj­­munkák jó és időben való elkészíté­sével és ezáltal a magasabb hektár­­hozamok elérésével mutassák meg az új szövetkezet tagjainak a szövetke­zett gazdálkodás és a gépi munka igazi jelentőségét. Jegyezzék meg, hogy a szövetkezet sikere a gépállo­más sikere is. Az EFSZ-ek termés­eredménye nem kis mértékben a trak­torosok munkájától függ. Ahol jó a szövetkezet, a tagok elégedettek, és ennek elérésében részük van a gép­állomás dolgozóinak is. FDRY JÓZSEF Október 16-ig a terebesi, diószegi, trencsén-teplici és még jó néhány cu­korgyár megkezdte idei munkáját. Л cukorgyárak túlnyomó része bekap­csolódott a diószegiek versenyébe. Most legsürgősebb a cukorrépa beta­karítása és a szállítása. Az időtervet a kassai kerület kivételével sehol sem tartják be. A bratislavai és a nyitrai kerületben legnagyobb a lemaradás. Az utóbbi napokban bizonyos javuiás tapasztalható, de nagyon messze van­nak még attól, hogy a késést behoz­zák. A legnagyobb fogyatékosságok közé tartozik, hogy a betakarításban a gé­pekét — főleg a répakombájnokat — nem használják ki kellőképpen. Októ­ber 10—12-i közti időszakban bratis­lavai állami gazdaság trösztjén csak 31,5 hektárról takarították be a cu-Vasárnap, október 16-án, véget érc a brnói gépipari kiállítás. A kiállítást háromnegyedmillió belföldi dolgozón kívül 48 állam politikusai, technikusai, és kereskedői tekintették meg. A küföldi küldöttek jelentős része oda­haza, a kapitalista sajtóban iparunK rettenetesen züllött állapotáról olvas­hatott. Most saját szemükkel győződ­tek meg iparunk fejlettségéről és ar­ról, hogy az elmúlt tíz év alatt ipar: nagyhatalommá fejlődtünk. A brnói kiállításon jóval több külföldi meg­rendelőt szereztünk, mint amennyit elképzeltünk. Nagymennyiségű gépet adtunk .el, melyek majd nagy segítsé­get jelentenek a független államok iparának helyreállításában. A csehszlo­vák gyártmányok jóhírneve még job­ban elterjedt az egész világon. Csak kevesen tudják, hogy több mint 30 ezer különféle gépet gyár­tunk. Ebből a számból Brnóban négy­ezret állítottunk ki közszemlére. A gépek versenyképesek, sőt a kapita­lista országokban nem akad párjuk A kiállítás látogatói olyan gépekkel ismerkedtek meg, melyekről eddig még nem hallottak. A mikroszkópikus fúrógéptől kezdve — melynek fúróját nagyitóüveg nélkül nem is lehet látni, korrépát. Ebből a galántai gazdaság 12 hektárról, a pöstyéni pedig 9 hek­tárról takarította be a termést Né­mely gazdaságban az említett időköz­ben a kombájnok egyáltalán nem dol­goztak. A holícsi gazdaságban csak a múlt hét végén kezdték meg a répa­szedést. Hasonló a helyzet némely más gépállomáson is. így érthető, miért akadozik a betakarítás az EFSZ- ekben. Jó példát mutat az Ifjúság Falva és a zelincsi szövetkezet tag­sága, ahol a cukorrépa szedését ok­tóber 23-ig befejezik. A kerületi és járási mezőgazdasági ügyosztályoknak sokkal erélyesebben kell fellépniük, ha az olomouci kerü­let felhívását teljesíteni akarják. A bratislavai, kassai és a nyitrai kerü­letek is elfogadták a felhívást, tehát ez rájuk is kötelező. — egészen a 40 ezer kg súlyú ne­héz fémmegmunkáló gépig, minden gép képviselve volt. Korszerű szövő­gép, cigarettát gyártó önműködő gép, a „Tréner” (gyakorló) kis sportrepü­lőgép és a „Super-Aero" nagy sikert arattak a külföldi szakemberek körei­ben. Tíz év alatt elértük, hogy a szlo­vákiai mezőgazdasági munkásnak nerr. kell külföldre vándorolnia. E helyett idehaza dolgozhat és inkább a munká­jú révén készült gépeket szállítja kül­földre, A világ minden országából érkez­nek megrendelések, amelyekért érté­kes nyersanyagokat, gépeket, .élelmi­szereket és külföldi fizetési eszközö­ket kapunk cserébe. Eddig 35 nem­zetközi' vásáron vettünk részt. Min­den alkalommal meggyőződtünk arról, hogy külföldi vevőink megbíznak gyártmányaink minőségében és telje­sítményében. Az elért siker után a­­zonban még nagyobb felelősség hárul ipari dolgozóinkra. Küföldi üzletfeleink bizalmát nem szabad elveszítenünk. Minden külföldre szállított rosszul gyártott alkatrész, gép, vagy szerszám csalódást ébreszthet vevőinkben. A jövőben tetőzzük be hát jóhírnevünket azzal, hogy még jobb minőségű gépe­ket gyártunk. 1373 nehéztonnás szerelvény A bratislavai nehéztonnás mozdony­­vezetők naponta több nehéztonnás vo­natot vontatnak a bratislavai vasutak vonalain. Szeptemberben a bratislavai vonalakon 1373 nehéztonnás vonatot indítottak, amelyekkel 386 000 tonna árut szállítottak túlsúlyban. Ekkora mennyiség szállítására több mint 38 600 vagonra, 966 gépkezelőcsoport­ra, és 322 mozdonyra lenne szükség. A legnehezebb vonat a Leopoldov- Bratislava vonalon ment, amely* 977 tonna túlsúlyt szállított. Nagy sikerrel zárult a brnói gépipari kiállítás Még csak néhány éve annak, hogy az emberi tudás birtokba vette, s a haladás szolgálatába állította az atommagban rejlő energiát. Azóta hihetetlen ütemben fejlődik ez az új, minden eddiginél ígéretesebb felfede­zés. A Genfben nemrég megtartott atomkongresszus — amelyen 73 or­szág 14Q0 küldötte és 1400 megfigye­lője vett részt, és ahol nem kevesebb, mint 460 előadás hangzott el — ar­ról tanúskodik, hogy az atomenergia immár megkezdte forradalmasító hatását a tudományágak egész sorúban. A geológiában éppúgy, mint a bio­lógiában, az orvostudományban és a kémiában, a mezőgazdaságban, az iparban. Több országban az atom­energia » tudósok számára már a mindennapok valósága, amellyel a tudomány és a technika előtt álló feladatok megoldáséban, mint reális tényezővel számolnak. Az atomener­gia különböző területeken való fel­­használásának néhány éve még az álmok birodalmába tartozó tervei ke­rülnek napjainkban a mérnöki irodák rajzasztalára. Ábrándnak, a nagyon távoli jövS zenéjének tartották még néhány éve az atomenergiával hajtott repülőgépet. És íme, ma már kezdenek kirajzolód­ni e probléma megoldásának körvo­nalai is. Amióta az ötlet felvetődött, a leg­nagyobb gondot az atommotor meg­felelő elszigetelése okozta. A földön a védekezés az atomrombolás során keletkezett káros sugárzások ellen rendkívül vastag betonfalakkal, ólom­­lemezekkel történik. De vajon járható ez az út a repülés területén is? Le­het-e olyan repülőgépet szerkeszteni, amely a betonfalak és ólomlemezek sok tonnányi súlyát elbírja? és ha lehet, kifizetődik-e Uyen gépi, Ilyen lesz a jöpő repülőgépe ? Szovjet tudós terve atomenergiával hajtott repülőgépre E probléma megoldásával foglalko­zik G. J. Pokrovszkij szovjet tudós­nak világszerte nagy feltűnést keltő cikke. G. J. Pokrovszkij abból indúlt ki, hogy a távolság növelésére a sugár­zás erőssége lényegesen csökken. Te­gyük föl, hogy egy repülőgépen az atommotor és a'z utasok között a tá­volság 50 méter. Ebben az esetben a sugárzás erőssége — amikor az embert eléri — az eredetinek már csak 1/500-ada. Ez azt is jelenti, hogy ilyen repülőgépen lényegesen kisebb súlyú védőfal is teljes biztonságot nyújt. G. J. Pokrovszkij tehát olyan repü­lőgépet javasol, amelynél a pilóták és az utasok^ a gép elején helyezkedné­nek el, míg az atommotort az erősep megnyújtott törzsű gép farokrészébe építenek be. Az ilyen repülőgépek Előtérben az atomrepülogép eleje, az utasok kabinjai és a pilóták fülkéje. A felső két ábru az eddigi legnagyobb lökhajtásos repülőgépnek és a jövő atomrepUlógépének méretarányai! pr/£kf*ltpti a mostaniakhoz képest óriások lennének, hosszuk elérné a 100 métert is. Gondolni kell persze arra is: ho­gyan történjék a védekezek akkor, amikor a gép a földön áll. Alighanem egy távol eső helyen levő, sugárzás­­álló hangárról kell gondoskodni, amelyben a repülőgép az újabb fel­szállásig „leveti“ atommotort tartal­mazó farokrészét. Am a védelem még nem minden. Meg kell oldani az atommotor műkö­désének nem csekély problémáját is. De már erre is van konkrét terv. Az elgondolás az, hogy az atom­­repülőgép a közismert lökhajtásos repülőgép motorjának mintájára mű­ködne. A- motor kompresszorába le­vegőt és rendkívül finom uránport hivatnának. Ezek a kompresszorból .a grafittal bélelt atomreaktorba jut­nak, ahol maghasadás következik be, amelynek eredményeként az uránpor­­szemecskék izzó állapotba kerülnek. A motoron át fúvatoít le-vegő ennek következtében 1000 fokra hévül, hirte­len kitágul, és a reaktorból kikerülve meghajtja a kompresszort működtető turbinát, majd hatalmas erővel a sza­badba lövell, előrehajtva a repülőgé­­;>et. Az uránpor-szemecskék a turbina lapátjához csapódnak és a levegő egy kisebb hányadával visszakerülnek a kompresszorba. Az atommotor beindítása vagy úgy történik, hogy speciális tartályban tá­rolt uránporral kevert sűrített levegőt íúvatnak a turbinára, és ezzel meg­indítják az .uránporral kevert levegő áramlását a kompresszorba, vagy úgy, hogy erre a célra a közönséges benzinmotorhoz hasonló berendezést használnak. Az atqmrepülőgépek előnyei ma még beláthatatlanok. Kél előnyük azonban alighanem máris bizonyosra vehető. 1. Hatalmas testük — még ha a gammasugarak és a neutronok elleni védekezés céljaira szolgáló holt teret tekintetbe vesszük is — lényegesen több ember és több árt: befogadására lesz alkalmas, mint az eddigi 4gépek, és 2. repülőtávolságuk az üzemanyag csekély súlya miatt szinte korlátlan. A Föld többszöri körülrepülése ' sem •lesz probléma ilyen repülőgépekéi*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom