Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-23 / 43. szám
1955. október 23, földműves 5 *A Jí al/ad Földműves AZD*" (Г6 Ш /шжлуе Nem mind aranv, ami fénylik Az elmúlt évek folyamán a párkányi járás legjobbjai kiizé küzdötte fel magát a búcsi ÉLSZ Hírneve túlterjedt még a terület határain is. — Nem csoda, hiszen a haladó termelési és munkamódszerek alkalmazásával kimagasló eredményeket értek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A szövetkezeti iroda falait három oklevél díszíti. Ezt nem ingyen kapták a búesiak. Ezen az őszön azonban mintha „sántítana“ a munka menete. Lassan már október utolsó hetében járunk és 15-ig a búzának 38, a rozsnak 43, az őszi keverékeknek pedig csupán 25 százal'kát vetették el a búcsi szövetkezetben. Ez igen rossz fényt vet a minden munkában élenjáró szövetkezetre és csorbát ejthet eddigi jó hírnevén. Azonkívül páros versenyt folytainak a miizsiai EFSZ-tel, amely a rozsot határidőre elvetette és befejezte az őszi keverékek vetését is. — Jobban kell tehát dolgozniok a búcsiakpak az őszi munkák sikeres befejez' s. ért. múlt évek folyamán. Ebben nagy segítségükre voltak a szakkönyvek és a mezőgazdasági sajtó, melyet azonban nemcsak olvasniok, hanem terjeszteniük is kellene. A helyzet azonban az, hogy a Szabad Földműves mezőgazdasági versenyét hirdető plakátok az irodában porosodnak és a 44 állandó előfizetőn kívül 2000 ember nem is hallott a versenyről. Amikor Szabó Lajos, a szövetkezet segédkönyvelője leragasztott egy plakátot a kerítésre, azonnal több ember vette körül és figyelmesen elolvasta, Az érdeklődés megvan tehát a búcsi lakosok között, csak nem szabad előlük véka alá rejteni a széles utat törő mezőgazdasági tudományt. Zubrik József, postás kézbesítő másként kezdeményez. A verseny kezdete óta húsz új előfizetőt szerzett a Szabad Földművesnek. Lehet, hogy szorgalmas munkájának valamelyik szép nyeremény lesz a jutalma. A szövetkezet tagjainak viszont meg kell javítani és gyorsítani az őszi munkák menetét különösen a vetést és a betakarítást, mert a jelenlegi helyzetről ítélve bizony „nem mind arany, ami fénylik“. T. V. Én is bekapcsolódtam a versenybe Délelőtt tíz óra felé jár ai idő, de olyan sűrű a köd, hogy alig lát az ember pár lépésnyire. A cukorrépát és krumplit szállító traktorok és lovasfogatok lassan, óvatosan közlekednek. Sok jármű megfordul ezekben a hetekben Köbölkűton. hiszen a környék tíz községéből ideszállítják és itt rakják vagonba a cukorrépát, Menet közben több szekeret megállít egy asszony és újságot ad a kocsin ülő férfinak. Novotkáné ez, a helybeli postás kézbesítő. Mint általában idegenek között, nehezen indul meg a beszélgetés. Később aztán közlékenyebbé válik és elmondja, — amit a karjában levő nagy halom újság is igazol — hogy naponta 155 Üj Szót, 80 Pravdát, valamint többféle hetilapot, köztük 102 Szabad Földművest hord szét a faluban, — Nemrégen még csak 77 előfizetője volt Köbölkűton a Szabad Földművesnek — mondja mosolyogva Amikor azonban tudomást szereztek a község lakosai a Szabad Földműves mezőgazdasági versenyéről, szinte naponta jelentkeztek az új előfizetők, A mezőgazdasági sajtó terjesztésében természetesen én is bekapcsolódtam, hátha megnyerem az értékes díj. к egyikét. Nálunk szeretik az emberek a Szabad Földművest, amit az is bizonyít, hogy alig egy hónap alatt 2? űj előfizetőt szereztem. Most tehái 102 házhoz hordom ezt a lapot, de előreláthatólag ez a szám még emelkedni fog. Sok szerencsét kívánunk Novotkánénak toyábbi munkájához és valamelyik szép dij megnyeréséhez. T. V. A szövetkezet vezetői gazdag lermel sí tapasztalatokat szereztek az el-Vajon ki ne szeretné m»gnyerni a képen látható karórát, aktatáskát, vagy bármelyik értékes díjat? Ritka alkalom ez, ki kell hát használni. Aki részt vesz a versenyben, az nyerhet is A verseny negyedik kérdése Az már úgy van ősidők óla, hogy innak a földművesnek, akinek jó felőstehene volt, sosem volt üres a pénztárcája Egyszer a tejért, másszor a vajért, túróért állt a hájhoz néhány korona, fgy ment ez napról napra, hétről hétre. Sok földműves még ma is elmondhatná, mi tartotta családjában a lelket azokban az időkben, amikor a végrehajtók könyörtelenül dobraverték az utolsó darab íöldecskéjüket is, vagy nem volt kinek eladni termékeiket és seholšem volt kereseti lehetőség. A tehén a család éltetője, mondogatták akkor, mert hiszen tényleg az éltette a szegényebb parasztcsaládokat. A családtagok egész nyáron keresztül gyűjtögették a takarmányt, gondoskodtak a tehénről, mint anya gyermekéről, hogy elég takarmánya legyen és bőven teleljen. Ezek a viharos idők már a múlté és soha többé nem térnek yissza. A szövetkezeti tag vagy az egyénileg dolgozó paraszt már meg tud élni tehén nélkül is, nincs ráutalva a tej, vaj és a túró árára. Akinek ma tehene van, azon gondolkodik, hogyan fejhetne tőle minél több tejet, mert hát a több tejért nagyobb a bevétel is, A magasabb tejelékenység eléréséhez pedig nem kell semmiféle boszorkánytudo-“ mány. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ha a tehén bő és jó takarmányt kap, nem fukarkodik a tejjel. Ebben a mondásban bizony nagy igazság rejlik. Ezzel szemben sok tehéntulajdonosnak az a véleménye, hogy a takarmány még nem minden. Egy, tíz, vagy száz ilyen magashozamú tehén, még mindig nem az, amit mi akarunk. Ml arra törekszünk, hogy minden tehenünk magashozamú legyen. Ha ezt el akarjuk érni, kellő szaktudással kel! gondoznunk a fejősöket. Itt van tehát a kutya eltemetve. Ha beteges tehened van, mert nem tudod őt kellőképpen gondozni, nem hoz a világra életképes, erős utódot. Ki ne szeretné az egészséges, magashozamú 'tehenet, amely legalább 20 liter tejet adna naponta, és fürge, életképes borjakat hozna a világra? Mindenki! Jó tehenet nevelni azonban nem könnyű dolog. Hozzáértés, türelmes munka kell ahhoz. Lapunk figyelmes olvasói már megismerkedtek írásainkból azokkal a módszerekkel, melyek segítségével sok szövetkezet és állami gazdaság ér et ezen a téren kimagasló eredményeket, így például a besztercebányai kerületben levő kralovai szövetkezetben 12 liter a tehenek átlagos napi tejhozama; a radványi szövetkezetben 10 liter, a zselízi állami gazdaságban 9,23 liter stb. Sok földműves jogosan teszi fel a kérdést; hogyan lehetséges ez, hiszen az én tehenem sem éhezik és alig 4—5 liter tejet ad naponta. Kedves Olvasók! Ha figyelmesen olvassátok a Szabad Földművest, amelyben sokat írtunk az állatok hasznosságának emeléséről, bizonyosan észrevettétek, hogy a fejőstehenet nemcsak el lés előtt, hanem a vemhesség idején és az ellés után is szakszerűen kell gondozni. Két hónappal ellés előtt — ahogy ezt sokan csináljátok — pihentetni kell a tehenet. — Húsz—harminc nappal ellés után kezdjük fejni a tehenet. Ebben az időben adjunk a tehén takarmányába több tápanyagot és próbáljuk ki, hogy a fokozott mértékben adagolt tápanyagtól több tejet ad-e, mint nélküle. A takarmányadagot addig fokozzuk, amíg a tejhozam emelkedik. Ha a tejhozam emelkedése a fokozott mértékű takarmányozás ellenére is megszűnik, úgy takarmányozzunk, hogy az elért legmagasabb tejhozam megmaradjon. Különös figyelmet kell szentelni azonban a fejősnek is. Ott, ahol ma-A kultúra és a tudomány mérföldes léptekkel halad előre nemcsak városi, hanem falusi dolgozóink között is. A falusi nép egyre jobban megbarátkozik a könyvekkel, az újsággal, a betűvel. Sok szép példa, sok szép falusi könyvtár bizonyítja, hogy új társadalmi redszerünk lehetőséget nyújt népünk kulturális igényeinek kielégítésére. Sok olyan község van, ahol csaknem minden házhoz visz a postás valamilyen újságot. így van ez Csúzon is. Marcinek János postai kézbesítő is bekapcsolódott a Szabad Földműves gas fejési átlagot érnek el, fejés előtt és fejés közben tőgymasszázst alkalmaznak a fejők. A masszázs segítségével kifolyik az összes kitermelt tej s ez igen fontos, mert az utolsó cseppekben legnagyobb a zsírtartalom. Erről azonban sok gazdasszony még ma is megfeledkezik s így önmagát károsítja meg . Miben rejlik tehát a magas tejhozamot elért szövetkezetek és földművesek sikerének titka? Mindenekelőtt a helyes takarmányozási technikában, a helyes gondozásban és az állatok minőségének emelésére való törekvésben. Már említettük, hogy sok szövetkezetben és állami gazdaságban különös figyelmet fordítanak a fejőstehenek gondozására és kimagasló eredményeket érlek el. Az tehát a fontos, hogy az állatgondozás ezen módszerével minden tehéntulajdonos megismerkedjék és azok helyes alkalmazásával biztosítsák fejősteheneik magas hasznosságát. Kérdés: Hogyan hívjuk az írásban említett módszert? Megjegyzés: A versenydíjak megnyeréséhez elég beküldeni a néhány szóból álló helyes megfejtést (szelvénnyel együtt). Ha azonban valamelyik olvasónk odahaza, vagy a szövetkezetben is alkalmazza az említett módszert, szívesen vesszük, ha a megfejtésen kívül megírja, milyen eredményeket értek el ezzel a módszerrel. lapterjesztési versenyébe. Rövid egy hónap alatt 40 új előfizetőt szerzett lapunknak, a Roľnícke noviny olvasótáborát pedig hat új előfizetővel bővítette. — Azért terjesztem a mezőgazdasági sajtót, mert tudom, hogy ezen keresztül kibővül a mezőgazdasági dolgozók szaktudása, megismerik a haladó termelési módszereket és nagyobb terméseredményeket érhetnek e.l Meg aztán ... hát mi tagadás: jó lenne megnyerni valamelyik szép díjat i«. K. SENKAR/K, Csúz. Negyven új olvasót szerzett Vidám gyümölcsszüret Tíz óra felé a vastag ködfalon, i int foszladozó szöveten, lassan áttört a bágyadt, de a szürkeséggel makacsul birkózó őszt napsugár és a ködös égbolt lassan olyan simára borotválkozott, mint az ünnepi bálra készülő legényke. A nap még bearanyozza a sárguló leveleket, de az árnyékban meghúzódó liarmatcseppeket már ott éri a másnapi. Ez már az ősz. A falusi embernek azonban nem az a jellegzetes az őszben, hogy lassan hervad a természet, hanem főképp az, hogy tele marékkai adja vissza az egész évi munka árát. — Bizony nagyot változott azóta a világ — bizonygatja Prascsák bácsi. Valóban nagyot. De Zétényben még a múlt héttől is nagyon nagyot. Erről aztán Pokol elvtárs a gyümölcsöskert gondozója és Pludko elvlárs könyvelő adnak számot. — Nagy gondot fordítottunk a kertre — mondja Pokol elvlárs — mert a pénzügyi tervben csak úgy jött ki a 20 koronás munkaegység-érték, ha a gyümölcsösre is 65 ezer koronái terveztünk. Akkor szinte lehetetlennek tűnt ez az összeg, de mindent meg-A zétényi halárban szorgosan folyik a betakarítás. A vetéssel is a vége felé járnak. Legsürgősebb munkájuk most a gyümölcsszüret, Jól kezelt három hektáros gyümölcsnskertjük valóságos kincses bánya. A kert fái gyümölcstől terhelten, földig hajlott ágakkal sorakoznak a bekerített térségben. Az átmenti fákról szinte kihív an mosolyognak felénk a vérpiros Jonatán-almák. Beljebb már szerényebben csüngnek a megterhelt ágakon a sápadtarcá sóvári almák, de színüket meghazudtoló pufóksággal ugyancsak magukra vonják a figyelmet. Aztán egyéb fajiak következnek. A csábítóan csalogató, magukat kívántató gyümölcsök között úgy érezzük magunkat, mint a paradicsomban. tettünk, hogy a valótlannak látszó szám valós legyen. Pludko könyvelőt Is a kertben találjuk. Amikor az eredmények felöl kérdezősködünk, nem dicsekszik, csak szerényen mondja el az igazságot. — Már a háromnegyed évi pénzügyi tervet is túlteljesítettük, de a leggazdagabb még a negyedik lesz. Még most jön az almáskert, aztán a dohány, a terven felüli sertéshús és sok egyéb még csak ezután jön elszámolás alá. Es sikerült. Most már nem arról beszélnek, hogy meglesz-e a 65 ezer korona, hanem arról, hogy a minőség megőrzésével a jövedelmet 100 ezer korona fölé emeljék. A gazdag termésből minden lehetőség megvan erre, A szüretelő lányok vidám nótája csalogat beljebb: „Gyere rózsám, szedjük a meggyei" A mosolygós almákkal megrakott ágak közül nevető lányok fordulnak felénk. Mosolygó alma, nevető lány, olyan vidámak egymás mellett, mint a kacagó nyár. Nem is csoda, hogy jákedvüek a zétényi lányok, mert ahogy megtudjuk tőlük, egyeseknek, mint például Rigó Ilonkának és Nagy Vilmának már több mint 200 munkaegységük van; azt pedig tudják, hogy a szövetkezet már eddig is túlteljesítette a pénzügyi tervet, tehát szép osztalékra számíthatnak. De kell Is az, mert egyeseknek a napokban már leszerel a várva várt kedvese.,. Amint erről beszélgetünk, a fiatal, kékszemü Simkó Marika kissé bánatosan bámul a messzeségbe. Az övé talán még csak most megy. Egy másik fánál idősebb bácsi szedegeti a nagyranőtt téli almákat. Ök már nem nótázgalnak, mint a fiatalok, inkább visszaemlékeznek a régi időkre. Hiszen sok mindent átéltek már. A 76 éves Dorka Pista bácsi kissé elfogultan mondja: — Sok mindenről ábrándoztam fiatalabb koromban, de húsz évvel ezelőtt, amikor ezt a gyümölcsfát ültettük a földbirtokos árnak, még álmodni sem mertem arról, hogy ezeknek a fáknak a gyümölcseit valamikor majd magunknak szüreteljük. mert az eddigiek szerint úgylátszik, hogy négy vagon almájuk is lesz. Az irodában aztán a nyers, de sokatmondó számadatokkal megmutatja, hogy már most biztosítva van a második tíz korona. Es ez az összeg már csak nőhet. Ezért dolgoznak olyan lelkesedéssel a zétényiek, illetve azért érnek el ilyen szép eredményt, mert lelkesen dolgoznak. A múlt évi két koronás járulék, vagyis a sok szakaszon nem teljesített terv, sok mindenre megtanította őket. Ez évben aztán másképp tervezték a munkát. Azt is szeretnék elérni, hogy a jövő évben már ne csak kisebbségben legyenek a szövetkezetben, hanem a falu minden becsületes földművese hozzájuk tartozzék. A szép eredmények már eddig is megtették hatásukat, mert az egyénileg gazdálkodók egyre többet beszélnek a szövetkezetről. Ha a szövetkezet tagsága továbbra is ilyen szorgalommal és kitartással dolgozik, akkor el is érik azt, hogy a jövő évben a falu minden kis- és középparasztja mint egyetlen nagy család, közösen dolgozik majd a még szebb eredmények eléréséért. HARASZTI GYULA
