Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-10 / 28. szám

1955. július 10. földműves 7 A volt nyaralóban márnemdözsöl a földesúr Minden erőt mozgósítsunk az aratásra Határvonalunk délkeleti övezetében fekszik Szőlőske község, a Bodrog partján. Bortermő vidék ez. csupán néhány kilométerre fekszik Sátoralja­újhelytől. Valamikor a dúsgazdag Kossuth földbirtokos volt a község szőlőinek korlátlan ura. A falu szélén levő szőlőben fényűzőén berendezett nya­ralót építtetett. A nyaraló ablakából beláthatta végtelen birtokát, mely mélyen benyúlt Magyarország terü­letére. A kizsákmányolt cselédség lá­tástól, vakolásig robotolt a földesül pedig dáridókat rendezett a nyaraló­ban. Itt találkoztak a környékbeli földesurak, sőt gyakran jöttek kül­földiek is, iszogatták a legjobb tokaji borokat, pezsgőket, -ra konyhasze­mélyzet pedig a legremekebb étele­ket szolgálta fel nekik. így élvezték a földesurak a proletárok munkájá­nak gyümölcsét. A történelem vihara azonban elsöpörte őket az élet szín­padjáról. Felszabadulás után megváltozott az élet. A. volt nyaralóban pártunk és kormányunk gondoskodásából szőlé­szeti mesteriskola létesült. A diákok korszerűen berendezett otthonban laknak, gyönyörű környezetben él­nek, kiváló ellátásban részesülnek és szakképzett nevelők gondoskodnak po­litikai és kulturális színvonaluk ál­landó emeléséről. Az iskola elvég­zése után biztosítva van megélheté­sük, hiszen az állami gazdaságok és a szövetkezetek küldték őket ide, hogy kibővítsék szaktudásukat. — A tananyag célszerűen van összeállítva és az általános ismereteken kívül a tanulók elsajátítják a korszerű sző­lészet, gyümölcstermelés, botanika, növényápolás, melegégövi növények és a konyhakerti vetemények terme­lésének alapelveit. Az elméleti okta­tást gyakorlati kiképzéssel kötik ösz­­sze. Az első évfolyam húsz tanulója közül hatan kitüntetést kaptak, és a többi átlagon felüli eredményt ért el az osztályozásban. Az iskolai önigazgatás elnöke Zöld. Ferenc, aki szintén a kitüntetettek között van. Kedvenc foglalkozása a növényzet végvelemzése. Munkájáról így nyilatkozik: — Alig várjuk már azt a pillanatot, amikor mi is bekapcsolódhatunk ha­zánk szőlészetének, gyümölcs- és zöldségtermelésének minOútésébe, a terméshozamok emelésébe.*Ugyancsak kedvenc foglalkozásom a Vegyészet meg a bonctan, a növénysejtek ta­nulmányozása mikroszkóp alatt. Az iskola nagy hátránya azonban, hogy nem xőndelkezik laboratóriummal. F.n tudom, hogy minden szovjet mező­gazdasági szakiskolában van labora­tórium. Kern szabad nekünk sem le­maradnunk, hiszen a mi célunk is az, hogy munkánk minél tökéletesebb legyen. íme, mily gyönyörű és meggyőző példája ez az iskola pártunk és kor­mányunk gondoskodásának, itt nő­nek, tanulnak a jövő szakemberei. A volt nyaralóban már nem dőzsöl a földesúr, nincsenek dáridók, dor­bézolások. Az épület mellett kígyózva fut tova a Bodrog vize, alacsony medrében. — Semmi és senki nem állíthatja meg útjában. Olyan ez a folyó, mint a mi utunk, amely feltartóztathatatlanu! vezet bennünket a jobb, a boldogabb jövő felé. Andreas Sándor Magas jövedelem fajállatokból A demanovi szövetkezetesek fő jö­vedelmét az állattenyésztési termékek képezik, különösen a pinzgabi fajmar­ha, a sertések, a juhok és a baromfi. A szövetkezeti állatállomány alap­jának kétharmadát ma már a fajtisz­ta pinzgabi szarvasmarhák képezik. A szövetkezet tagjai azon igyekszenek, hogy állatállományukat rövid időn be­lül sajáttenyésztésű fajállatokból egé­szítsék ki. Ezidáig több mint 20 pinz­gabi bikát adtak ki nevelésre Szlová­kia különböző kerületeibe. A prerovi országos fajállat-kiállításon oklevelet nyertek kiváló tenyészmunkájukért. A fiatal állatok gondozását Halahija Mihályra bízták. Jelenleg 20 borjúnál^ vezette be a rideg nevelést. ] A szövetkezet 135 sertésből álló állományát nemrégiben Anton Job vette gondozásba. A pribovcei kiállítási vásáron 5 ezer koronát kaptak 3 fajtiszta kanért. A juhtenyésztésen kívül — ahol a különbnöző fajták kereszteződését ve­zették be — nagy gonddal végzik a baromfitenyésztést is. Tomcsik Mária és Kapinaj Mária eddig a két te­nyésztési időszak alatt már 3500 faj­tiszta kiscsirkét adtak el. Most a harmadik időszakban 1800 kiscsirkét nevelnek. Fajállattenyésztésük eddig már 45 ezer koronát hozott a közös pénztár­iba. Azonkívül egészévi tejbeadását is teljesítette a demanovi szövetkezet és 5 ezer liter tejet terven félül adott be. A perbetei szövetkezetben Kovács András traktoros és Pinke Gábor kéve­­kőtőgép-kezelő learatták a 20 hektár öszirepcét. Miután a learatott repcét kepékbe rakták, azonnal megkezdték a tarlóhán­tást. Gábor Antal traktoros és Jakab Ernő segédkezek) két darab 6-os ekéből álló gépcsoporttal végezte a tarlóhántást. így a földet idejében bevethetik takarmánykeverékkel. Mire ügyeljünk a lucerna magfogásánál ? Mi történjék a lucerna második kaszálásával? Erre gondolunk, amikor elérkezik a második kaszálás időpont­ja-A felelet nem lehet más mint az, hogy minél többet meghagyni mag­nak, a többit pedig fel kell szárítani. A X. pártkongresszus is kimondja, hogy a lucerna vetésterületének nö­velése érdeké >en mind az állami gaz­daságok és szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gon­doskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmagfelfogásról. Az első feladat kiválasztani a mag­nak szánt lucernatáblát. Jobb, ha egy összefüggő, más növényekkel körül­vett táblát választunk magfogásra, mintha valamely táblának egy részét hagyjuk meg e célra. Hlyen esetben, ugyanis a szénának lekaszált lucerna tarlójáról minden rovarkártevő a magnak hagyott táblarészre vándorol és ott nagy kárt okozhatnak. A mag­nak hagyott táblán mind a nagyüze­mekben, mind pedig az egyénileg dolgozó parasztok lucernaföldjein gon­dosan meg keli szervezni a mág-kár­­tevök elleni védekezést. A téli szénakészlet növeléséhez nagy szükség van a lucerna második kaszálására is. A jó minőségű, vesz­teségmentes betakarítást főleg a gépi eszközök — kaszálógépek — teljes kihasználásával lehet elérni. Egy má­zsa jól kezelt zölden száradt, időben betakarított lucernaszéna fehérjeértp­­kéből 200 liter tej termelhető. Ugyan­akkor egy mázsa lucerna keményítő­értéke Í20—130 liter tej termelésé­hez elegendő. A lucernaszéna tehát éppen a leg­értékesebb és legjobban hiányzó táp­lálóanyagot, a fehérjét biztosítja — ez pedig a lucerna leveleiben van. Ügyelni kell tehát arra, hogy az ér­tékes levélzet le ne peregjen. Ezt a fejlett lucernaszéna betakarítási mód­szerek, például a rendsodró gépek alkalmazásával meg lehet akadályozni. Egyúttal elérhetjük azt is, hogy a második kaszálású lucernaszéna még az aratással egyidőben kazlakba ke­rül. A kaszálást a virágzás kezdetén kell végezni, amikor a legnagyobb tápanyagmennyiséget tudjuk betaka­rítani. A gabonát gondosan rakjuk keresztekbe Nálunk a gabonát általában kereszt­be rakjuk, mért így gyorsan szárad és a kedvezőtlen időjárás esetén elég védelmet kap. A legtöbb helyen 18 kévés kereszteket raknak. Ez a leg­jobb nagyság. A 16 kévés kicsi és könnyen beázik. A 20 kévékben a gabona nehezebben szárad és ezeket a kereszteket a viharos szelek köny­­nyen feldönthetik. A keresztek raká­sánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a négy alsó kéve közül csak egy érje a földet, a következő három ezen feküdjön. A legfelső kévét kalá­szaival lefelé kell a keresztre helyez­ni, hogy az alatta levő kévék kalá­szait jól védje a beázás ellen. Egyút­tal jól le kell kötni az alsóbb kévék­hez, hogy erősebb szél se dobhassa le. A kereszteket úgy kell rendes, egyenes kévesorokba rakni, hogy azok könnyen áttekinthetők és számontart­­hatók legyenek, továbbá, hogy a ké­vesorok a tarlószántást ne hátráltas­sák és a hordásnál a szekerek köny­­nyen rakodhassanak. A mezőgazdaság gépesítése úgy kivánja, hogy a kepe­illetve keresztsorokat úgy rakjuk, hogy két párhumazos kepesor közé a rakodókocsi kényelmesen beférhessen, így a tarlő megművelése nagyobb területen végezhető el. A madari szövetkezetben kombájnnal aratták az őszit árpát. A kombájn után azonnal elhordták a szalmát, hogy hozzáláthassanak a tarlóhántáshoz. A hetényi szövetkezet 10 hektár őszi árpa vetömagparcelláján Déka Mik­lós és Szalai Lajos végezték az aratást. — A vetömagparcella termését külön aratják és csépelik. Közösen arainak A studenkai egyénileg dolgozó föld­műveseknek az idén több, mint 160 hektárnyi területről kell a gabonát learatni. Hogy az aratási munkákat idejében elvégezzék, a ,helyi nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottsága a földművesek segítségével elkészí­tette a gabona betakarítási tervét. A'terv szerint a gazdák a rozs és árpa aratását július 25-én, a búza és zab aratását július 30-án kezdik meg. A gabonát legkésőbb augusztus 5-ig learatják. Az aratásban segítségükre lesz a butovicei traktorállomás is. A gazdák a gabonát öt cséplési központ­ban gyűjtik össze, ahol nyolc rende­sen felszerelt cséplőgép áll rendelke­zésükre. Két szérűn még éjjel is fog­nak csépelni. Három nappal lerövidítik az aratást A losonci traktorállomás kombájno­­sai és traktorosai a CSKP-KB hatá­rozatának megvitatása után kötele­zettséget vállaltak, hogy az aratás tervezett határidejét három nappal le­rövidítik. Tervük 4879 hektár gabona learatását irányozza elő. Az aratás befejezésével egyidejűleg elvégzik a tarlóhántást is, a tervezett területet pedig bevetik másodnövénnyel. Az összes aratógépeket — önkötö­zőket, cséplőgépeket és 8 kombájnt, széthelyezték a brigádközpontokba. A kombájnosok részére, akik 880 hektár gabonát aratnak le, kidolgoz­tak a gépek átcsoportosítási tervét. A szemléltető térképen kijelölték a táb'ákat az egyes kombájnosok és traktorosok részére, akik az aratást, a gabona elszállítását és a tarlóhán­tást végzik. Agronómus — kombájnos Szigl Mária képviselőnő, a csallő­­közcsütörtöki traktorállomás agronó­­musa, az aratás alatt kombájnnal dolgozik. Tavaly learatott és kicsépelt 93 hektárnyi gabonát: Ez idén sem akar lemaradni. Szigl Mária, aki a Hadsereggel Együttműködők Szövet­sége tagja is, előkészítette az S-4 kombájnt, amellyel a napokban meg­kezdi az aratást. A malinovai szövet­kezetesek kérésére az idén is náluk dolgozik. A malinovai szövetkezetesek tervbe vették egy 100 hektárnyi te­rület kombájnos aratását és Szigl Mária kötelezte magát, hogy meg- I.osszabbitott műszakban is fog dol­gozni, hogy a mupkát idejében elvé­gezze és bizalmukat megőrizze. Gondozták a vetést, jól fizet az árpa A nagykürtösi állami gazdaságban teljes ütemben folyik a repce és az őszi árpa aratása. Nem egész három nap alatt 47 hektár árpát és 27 hek­tár repcét arattak le. Kimagasló ered­ményt értek el Balia József csoport­jának tagjai az illési részlegen«-- Az aratást Cserný Lajos kombájnossai kezdték meg. Ezen a tavaszon gon­dosan ápolták az Őszi vetéseket. Az őszi árpát kétszer fej trágyázták, de nem is bánták meg: a kilenc hektá­ros parcellán 34 mázsa átlagos hek­tárhozamot értek el. A jó munka nem maradt eredmény nélkül. A nagykürtösi állami gazdaság többi részlegén is jól fizet az őszi árpa. A leszenyei részlegen 42 hek­táron e'végezték a tarlóhántást, nyolc hektárt pedig bevetettek másodnö­vénnyel. Közös érdeknek tekintik a begyűjtést A bodrogszerdahelyi HNB tanácsá­nak tagjai és a többi funkcionárusok nem egyszer bebizonyították jó mun­kájukat. Az adott időben mindig meg­oldották a halaszthatatlan feladato­kat, lehettek azok a mezei munkák, vagy a faluszépítési akció, vagy bár­mi más. A község lakossága, mint egy nagy család, a legjobb megértésben él. A HNB választott funkcionáriusai állan­dó kapcsolatban vannak a választó­körzetek polgáraival, a helyi nübizott­­ság is résztvesz minden akcióban. kák biztosítására összpontosult min den igyekezet. A helyi EFSZ-el kar öltve kidolgozták az aratási terveke az egyénileg^ gazdálkodó földművese körében pedig megszervezték a köl csönös kisegítést. Két szovjet gyárt mányú kombájn aratja le az egyéni leg gazdálkodó földművesek 150 "hek tárnyi gabonáját. A helyi nemzeti bi zotts^g kötelességének tudatában biz tositja az áratás teljes sikerét és leg fontosabb feladatát: a gabonaneműei beadását mindjárt a cséplőgéptől. \ Prebi, Lesko, Székely és a több elvtársak nem felejtették el azt a időt, amikor a községben a földes urak es azok kiszolgálói basáskodtak A községi bíró nem akarta keresztül vinni a lakosság érdekeit. A jegvzi pedig úgy irányította a közügyekeí ahogy a földesurak kívánták. Ma a nemzeti bizottság a szövetke. ?-йе - es ,az egyénileg gazdálkodc földművesekkel együtt indul az ara­tásba, közös _ érdeknek tekinti a ga­bona cséplögéptő1 való beadását é népünk kenyerének biztosítását. Andreas Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom