Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-25 / 39. szám
A szocialista faláért! \ľnalŕ-ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. szeptember 25. Ára 40 fillér VI. évfolyam 39. szám FIGYELEM! Mindenki részt vehet a Szabad Földműves I. mezőgazdasági versenyében 50 ezer korona értékű versenydíjak A közelebbi tájékoztató lapunk 3. oldalán található. A verseny kezdete 1955. október 1. Ezzel egyidejűleg folytatásokban közöljük Major Sándornak, lapunk főszerkesztőjének a beszámolóját szovjetunióbeli útjáról. Biztosítsátok időben a Szabad Földművest a postai kézbesítőnél! Segítsék nemzeti bizottságaink a dolgozó parasztokat Az ősziek gyors betakarításával jó talajelőkészítéssel biztosítsuk a bő gabonatermést EFSZ-eink országszerte hozzáfogtak a burgonya betakarításához. Képünkön kombájnnal és lovasfogattal szedik a burgonyát. Ki mint vet, úgy arat Alighogy befejeződött a földeken a kenyércsata, máris újabb harc kezdődött: szorgos munkával biztosítani az őszi termények betakarítását, valamint megvetni a jövő évi bő termés alapját. Ezt tartja a gondos gazda legfőbb feladatának. Ekéje, vetőgépe és igavonója egy órát sem henyél, amíg földbe kerül a gondosan kitisztított vetőmag. Munkáját a földművelő ember örök szorgalmával végzi, melyhez a társadalmi változások új korszakot nyitottak az ő életében is: a gépek korszakát, a munka megkönnyítésének lehetőségét. Szövetkezeteinkben már természetes, hogy az illetékes gépállomással szerződésileg biztosítják az őszi szántás-vetést. A talaj gondos előkészítésére is megvan minden lehetőségük, a vetőmag sem okoz nekik gondot. A vetőmagparcellák termése teljes egészében fedi a szövetkezetek szükségletét. A legtöbb helyen nagy gondot fordítanak a munkaszervezésre és az agrotechnikai határidők betartására is. Ezt igazolja a nagylégi szövetkezet példája is, ahol már szeptember elején elvetették az őszi árpát. Ezzel már részben megteremtették a jövő évi bő termés alapját. Másként van ez az egyénileg gazdálkodó parasztoknál, akiknek ugyanolyan kötelességük a hektárhozamok emelése, mint a szövetkezeteké. Azonban nekik bizonyos hátrányuk van a szövetkezetekkel szemben. Nem állnak a gépek korlátlanul rendelkezésükre, s ha igen, akkor sem lehet azokat* kihasználni a keskeny földsavokon, esetleg kellő minőségű vetőmaggal sem rendelkeznek, vagy nincsenek igavonóik. Segíteni kell őket az őszi szántás-vetésben, hogy teljesíthessék termelési feladataikat. Ez pedig választott népi szerveink, a nemzeti bizottságok feladata. Ebben az évben minden termelő időben kézhez kapta jövő évi termelési tervét. A járási nemzeti bizottságoknak még júliusban szét kellett küldeni a terveket a helyi nemzeti bizottságokra, hogy mielőbb a termelők kezébe kerüljön. A diószegi HNB dolgozói a földműveseket is bevonták a terv szétírásába és július 30-án már tudták a falu parasztjai, miből mennyit kell termelniük. A talajt is időben megválaszthatták az egyes termények alá. Halicson, a losonci járás egyik községében már sokkal kényelmesebbek a HNB dolgozói akik még aug. 21-én sem foglalkoztak a termelési tervekkel. Milyen munkát és eredményeket lehet várni ilyen helyeken? Ki felel majd a vetéstervek megszegéséért és az agrotechnikai határidő halogatásáért? A járási és a helyi nemzeti bizottságok feladata az is, hogy a rászoruló földművesek számára vetőmagot biztosítsanak. Nem kell és nem szabad sajnálni az időt, mert ha a földműves ocsút vet, jövőre csak szemetet arathat. Ez pedig nemcsak az ő, hanem az egész oiszág kára. Csak a jó vetőmagból várhatunk gazdag termést, amely aztán nagyban megkönynyíti a HNB munkáját is a jövő évi beadásoknál. Ha időben és jó magot vetünk a földbe, akkor bő termésre számíthatunk. Ha tehát a HNB biztosítja a földművesek vetőmag-szükségletét, azzal önmagának is sokat segít, könnyebb munkája lesz majd jövőre. Tóth Lukács egyénileg gazdálkodó szálkái parasztot nem kellett nógatni az idén: 120 százalékra teljesítette gabonabeadását, Cekan János úbrezsi paraszt pedig 188 százalékra. De nemcsak ezek, hanem sok ilyen földműves van országunkban. Hogyan tudták ezt elérni? Ügy, hogy időben és jó magot vetettek a földbe, amihez nagyban hozzájárult a HNB is. Ez világosan bizonyítja, hogy nagyrészt a nemzeti bizottságokon múlik, melyik földművesnek mennyi gabonája terem a jövő évben. Ugyancsak a nemzeti bizottságok feladata, hogy gépi segítséget biztosítsanak az egyénileg gazdálkodó földművesek számára. A gépi munka olcsóbb, amellett sokkal jobb, mint a fogatos. Parasztjaink bizalmatlansága már eloszlott a gépekkel szemben, mert aratás alatt látták, mire képes egy kombájn. Kukán József mojmírovcei földműves is kombájnnal aratta gabonáját. De nemcsak ő, hanem a legtöbb földműves is már megbarátkozott a gépekkel és elvetette azt a téves nézetet, hogy a nehéz gépek legyúrják a földet. A földműves is megszerette a gépet, szívesen szántana traktorral, de nem tudja, hol kell azt intézni. Itt kell tehát segédkezet nyújtani a parasztoknak, ez a nemzeti bizottságok kötelessége. Gépállomásaink szívesen segítenek az egyénileg dolgozó földműveseken abban az esetben, ha a HNB időben szerződést j köt az egyes munkákra, ha értesíti a gépállomás agronómusát, hogy ki milyen gépi segítséget igényel. Arra kell törekedni a nemzeti bizottságoknak, hogy a gépi munka minőségében kételkedőket is tudatára ébressze téves felfogásuknak. Pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló határozatai! hangsúlyozzák, hogy a helyi adottságokat a legnagyobb mértékben ki kell használni. A talajok és a talajviszonyok különbözőek az egyes kerületekben. Ezt figyelembe kell venni és a talajszerkezetet megfelelő istálló- vagy műtrágyával kell javítani. Ezen a téren is a nemzeti bizottságokra hárul az a feladat, hogy népszerűsítsék a műtrágya használatát és biztosítsák az egyénileg dolgozó parasztok műtrágyaszükségletét. Ebben az időszakban különös gondot kell fordítani azokra a községekre, ahol megvannak a szövetkezet alapításához szükséges feltételek, vagy esetleg az utóbbi hetekben már megalakult az EFSZ. Az ilyen szövetkezeteket a JNB mezőgazdasági ügyosztálya dolgozóinak kell ellátni mindennemű segítséggel, hogy a még egyénileg gazdálkodó földművesek közvetlenül lássák azt a támogatást, melyet pártunk és kormányunk nyújt a szövetkezeteknek. Nagy gondot kell fordítani a munkaszervezésre, a tervezési és beruházási tervek kidolgozására, a földterületek gazdasági-műszaki rendezésére stb. Emellett azonban állandóan szem előtt kell tartaniok az őszi termények begyűjtésének és a vetés mielőbbi befejezésének fontosságát. Az őszi munkák menetét állandóan figyelemmel kell kisérni a HNB dolgozóinak. A titkárok hatásköre nem az irodában van, hanem a földeken, a szántó-vető parasztok között. Csak így ismerhetik tökéletesen a helyzetet és csak így adhatnak helytálló jelentést a felsőbb szerveknek az egyes munkálatok menetéről. Ha ezt a munkát felületesen, hanyagul végzik, hamis jelentések kerülnek a járási, majd pedig a kerületi nemzeti bizottságra és még decemberben sem lesznek földben az őszi gabonafélék. Nincs egy percnyi veszteni való idő sem. A tél beálltáig úgy meg kell erősödnie a vetésnek, hogy dacolni tudjon a tél viszontagságaival. Mielőbb be kell tehát fejezni az őszi árpa és rozs vetését, azután az őszi takarmánykeverékeket kell elvetni. Ügy kell iparkodni, hogy október első napjaiban földbe kerüljön a búza is, mert csakis az időben elvetett tiszta vetőmagból várhatunk dús kalászt, bő termést, Szlovákia teljesítette a gabonabegyűjtés tervét Hétfőn, szeptember 19-én 11 nappal a határidő előtt Szlovákia 100,12 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtés idei tervét. Ugyanazon a napon Szlovákia IV. kerülete, a besztercebányai kerület is 100,2 százalékra teljesítette a tervet. Szlovákia kerületei a következőképpen teljesítették gabonabegyüjtési tervüket: Bratislava 113,47, Nyitra 107,87, Kassa 100,85, Besztercebánya 100,2, Eperjes 70,84 és Žilina 47,47 százalékra. Szeptember 19-ig már 58 szlovákiai járás teljesítette állam iránti kötelességét.-* *Korai vetés — gazdag termés A határban éppúgy, mint aratáskor, a zakatoló gépek sokasága dolgozik. Folytatják a „csatát“, s földbe teszik az új kenyérmagot. Galántai járás EFSZ-ei is felkészülten fogtak e nagy munkához. A nádszegi EFSZ 50 hektáron vetette el a rozsot. A vízkeleti EFSZ több mint 45 hektáron elvetette az őszi keverékeket. A kisnfácsédiak a tervezett 09 hektár búzából eddig már 80 hektárt bevetettek. A járás EFSZ-ei eddig az őszi árpát 172 hektáron,_ a búzát pedig 360 hektáron vetették el. A bakai EFSZ-ben a repce, őszi árpa, rozs már zöldek Most a búzát vetik, amit még répaszedés előtt be akarnak fejezni. Az alistáli szövetkezet is az elsők között áll az őszi vetésben. ■ Eddig elvetettek 10 hektár repcét, 36 őszi árpát és 90 hektár rozsot. A hét elején megkezdték a búza vetését is. Két hármas agregát szórja a magot, s naponta 36 hektárt is elvetnek. (K)-* *Megkezdték a rizs aratását A királyhelmeci állami gazdaság Klin nad Bodrog-i gazdaságában szeptember 15-től ismét aratnak — rizsaratás folyik. A részleg dolgozói először a „Kenző” nevezetű rizst kezdték aratni, mely a leghamarabb érik, s melyet 30 hektáron vetettek. Néhány nap múlva megkezdik a „Medzibrodskú“ rizs aratását is, melyet 50 hektáron Litavský István micsurimsta termelt ki. Sakal János példás csoportvezető részlege a többi dolgozóval együtt jó munkát végzett — és most megérdemelten néznek a termés elé, hektáronként 45 mázsa termést várnak. A rizs aratására a királyhelmeci járás szövetkezetesei is felkészültek, akik az állami gazdaság dolgozóival együtt körülbelül 300 hektáron termeltek ebben az évben rizst.-* *Befejezték a dohány törését A nagymegyeri járásban a padányi szövetkezet tagjai 4 hektáron termeltek dohányt. Ősszel a talajt trágyázták, amit mélyen leszántottak. Tavaszszal a dohányt időben kiültették, és fejlődése alatt szakszerűen ápolták. A gondos növényápolás meghozta a várt eredményt. Szakemberek véleménye szerint hektáronként 25 mázsát megad. így a tervezett hektárhozamot 7 mázsával túllépik. Ez évi gabonatermésünk is bebizonyította, hogy az időben elvetett mag sokkal gazdagabb termést ad, mint a későn vetett. Természetes a nagy termés elérése mindenkor megkívánja, a jó talajelőkészítést, az agrotechnikai idő v betartását. A vetőágy akko»jó, ha a talaj omlós, morzsalékosszerkezetű, nagy rögöktől, légüregektől mentes és nincs kiszáradva. A vetőmagot gondosan elő kell készíteni és ki kell tisztítani, üszögfertőzés ellen pedig csávázni kell. Egyes helyeken már zöld árpa, rozsvetéseket növel az éltető nap. Minden gazdálkodó tudja, hogy az időben vetett gabona — mivel hosszabb :dö áll rendelkezésére — a tél beállta előtt mélyre ereszti gyökerét, elbok-Az összes gabonát Az alsószeli EFSZ tagjai évről évre gazdag termést takarítanak be a széles szövetkezeti földekről. Sokkal gazdagabbak, mint amikor a keskeny parcellákon egyénileg gazdálkodtak. Erről beszél Puskás János, a szövetkezet elnöke is. — Eredményeink egyre nagyobbak, szövetkezetünk szintén szilárdul erősödik. És mindez a jó gépi munkának, az agrotechnikai határidő betarrosodik, sikeresen átvészeli a leghidegebb telet is. A későn vetett gabona gyökérzetét a fagy felszívja. így a vetés megsárgul, elsatnyul, s nagy része teljesen kipusztul. Ezek alapján azután nem várhatunk nagy eredményeket, sőt az ilyen vetés a tervezett hektárhozamot sem adja meg. A jó gazda most gondol erre, s iparkodik a vetéssel. Tartsuk szem előtt azt a közmondást: „Amit elvégezhetsz ma, ne halaszd holnapra”. Az őszi árpa, rozs és őszi keverékek vetését haladéktalanul fejezzük be, s fogjunk hozzá a búza vetéséhez. Saját érdekünkben a gépeket, fogatokat összpontosítva használjunk ki minden percet, hogy a vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. (s) szűksorosan vetik fásának, tagságunk igyekezetének köszönhető. Ha csak egy példát említünk, azt hogy a szűksorosan vetett búza ez évben is 30,37 mázsát adott hektáronként, az árpa pedig 43,3 mázsát, az is bizonyítja, hogy előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. Az alsószeli EFSZ tagjai a múlt év tapasztalatai alapján elhatározták, hogy az összes vetésüket szűksorosan vetik. Milliókat nyerünk, ha időben betakarítjuk dohánytermésünket Szlovákia dohánytermelői előtt a most következő időszakban fontos feladatok állnak. Október 1-ig, az első fagyok beálltáig le kell szedni a teljes dohánytermést, mivel a földeken maradt dohány értéktelenné válik és ez a termelőknek jelentős anyagi kárt jelent. Ez annál inkább is sürgető, mivel eddig Szlovákiában mindössze 55 százalékban takarították be a dohánytermést. A dohánytörésre mozgósított munkaerőkön kívül biztosítani kell a dohány szárításához szükséges elegendő szárítóhelyiséget is. Szlovákia számos EFSZ-ében és ÁG-án úgy segítenek a dohány szárításában, hogy a műszárítókon kívül felhasználnak minden szabad és alkalmas helyiséget a dohány természetes szárítására, vagy a szomszédos EFSZ-ekben, vagy AG-on szárítják azt. így például a besztercebányai kerületben levő Rykynčic-i szövetkezet Teran községbe hordja a dohányt szárítani, mivel az ottani szövetkezetesek csupán 60 százalékban használják ki a műszárítót. A bratislavai kerület kopčianskyi szövetkezeteseknek viszont a köbölkúti szövetkezetesek jöttek segítségükre, mivel ők ez idén nem termeltek dohányt. Szakemberek véleménye szerint ebben az évben igen javult a dohány törésének eljárása és szárítása, különösen a szövetkezetekben, ahol ez a múlt évben elért árral szemben kilogrammonként átlag 20 százalékkal magasabb. A szlovákiai dohánytröszt dolgozói kísérletekkel megállapították, hogy a termelők nagy többségének a tavalyihoz képest ez évben magasabb a dohánytermése és jobb a minősége, és ha idejében sikerül az egész termést betakarítani és helyesen kiszárítani, akkor a hektárhozamok túlteljesítéséért pótjutalom- és teljesítménypótlék címén 8—12 millió koronával többet fizetnek ki, mint a múlt esztendőben.
