Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-20 / 8. szám
Földműves 1955. február 20. Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről Miért maradozott le mezőgazdaságunk? A mezőgazdasági termények hozamai nálunk távolról sem érik el a mai lehetőségeket, mégpedig azért, meri nem használjuk ki elégségesen, tervszerűen és szervezetten a mezőgazdasági tudomány vívmányait, különösei a szovjet agrártudomány nagy ered ményeit, kipróbált és bevált agrotechnikáját és ' zootechnikáját, továbbá azért, mert a gép- és traktorállomások munkáját általában a szántóföldek megművelésének, a rétek és legelők gondozásának alacsony színvonala jellemzi. A mezőgazdasági termények hektárhozamainak növelésében valóban elképzelhetetlen tartalékok rejlenek. így például, ha a jelenlegi terveinkben szereplő területen az árpa hektárhozamát csupán egy métermázsával növelnénk, akkor összesen 15 ezer tonna élősúlyú vágósertés hizlalásához szükséges takarmányt szereznénk. Figyelni kell továbbá arra, hogy milyen nagy jelentősége van a termés betakarításánál beálló veszteségek ellen folytatott harcnak. Az állami aratási felügyelőség adatai szerint ezek a veszteségek például tavaly a cukorrépában 16 százalékot tettek ki Ha e veszteségeket felére csökkentenénk, úgy a cukoralapot kéthavi szükséglet mennyiségére növelhetnénk A következő példa szemléltetően mutatja, mekkora tartalékaink vannak az állatállomány hasznosságának növelésére. A tehenek átlagos tejhozama ma nem éri el a háború előtti színvonalat. Az állami gazdaságokban azonban a tejhozam meghaladja a háború előtti országos átlagot. Ez tehát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán igenis elérhetjük a tehenek tejhozamának háború előtti színvonalát. Ha ezt valóban el is érnénk és az így nyert tejet feldolgoznánk, a fogyasztási tej mellett annyi vajra tennénk szert, hogy nemcsak fölöslegessé válnék a behozatal, hanem 40 százalékkal fokozhatnánk a lakosság egy évi vajellátását. Ez a néhány példa távolról sem mutat rá mezőgazdasági termelésünk valamennyi tartalékára. Ahhoz azonban elegendő, hogy világosan lássuk e tartalékok eddigi parlagon hevertetése nem magyarázható másképpen minthogy sok elvtársunk még mindig nem értette meg, mily nagy a jelentősége és fontossága a mezőgazdasági termelés növelésének egész népgazdaságunk számára és ezzel árleszállitási politikánk számára is. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt, milyen erőfeszítések történnek a gyakorlatban a növénytermesztés és a mezőgazdasági termelés gyarapítására, a hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának a növelésére, vegyük számba, hogyan használjak fel az állam részéről e célra rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság’ termelés termelékenységének és belterjességének fokozásában nagy szerepe van a mezőgazdasági tudománynak és kutatómunkának, az új agrotechnikai és zootechnika! módszerek terjesztésének. Sajnos, Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa után sem következett be e téren javulás, vag\ fordulat. Elszánt törekvésünk, hogy széleskörűen alkalmazzuk az agrotechnika és zootechnika új módszereit, csak akkor járhat teljes sikerrel, ha ezeket a módszereket nem elszigetelten, az egyes vidékek agrotechnikájának és zootechnikájának konkrét helyzetétől elszakítva vezetjük be és alkalmazzuk. Az új módszerek bevezetésével egyidejűleg ugyanis gondoskodni kell arról, hogy a földművelés és az állattenyésztés alapelveit, amelyeket falvatnkon jól ismernek, valamint a legjobb állattenyésztők bevált tapasztalatait ne csak pontosan betartsák, hanem továb’ 'ejlesszék és terjesszék is. Mit sem segítenek a mezőgazdasági tudomány legnagyszerűbb vívmányai, ha ugyanakkor — amint az sajnos még eléggé gyakran előfordul — elhanyagolják, sőt néha egyenesen bűnösen semmibe veszik a föld gondos megművelésének és az állatok lelkiismeretes gondozásának legelemibb alapelveit. Évente Óriási értékek mennek veszendőbe csak azért mert elhanyagolják a j6 gazdálkodás ezen alapelveit A jő gazdálkodás említett alapelveinek betartása nemcsak a tartósan nagy hektárhozamoknak és az állatállomány hasznosságának természetes előfeltételeit biztosítja, hanem megteremti az új tudományos módszerek célszerű és heiyes kihasználásának előfeltételeit is. Közismert például, hogy komoly fogyatékosságokkal küzdünk a föld megművelésének minősége és a talajmegmunkálás elvégzése dolgában, valamint az is, hogy nem tartják be az agrotechnikai határidőket. Az efféle .agrotechnika" eredményei a csökkent terméshozamok és a gazos földek A gép- és traktorállomások, nemzeti bizottságok. egységes földművesszövetkezetek, és valamennyi paraszt kötelessége, hogy következetesen ügyeljenek a föld gondos, lelkiismeretes és Idejében való megművelésére, a különféle mezei munkák agrotechnikai határidőinek pontos betartására és kihasználására és legfőbb ideje már, hogy a mezőgazdasági hatóságok megfelelő figyelmet fordítsanak a föld jő megmunkálására. A trágyakezelés és a műtrágyaellátás fontossága A hektárhozamok növelésének igen fontos problémája a mi viszonyainkban az, hogy növeljük a talaj humusztartalmát. Ezért oly nagy jelentőségű az istállótrágya minél nagyobb mérvű felhasználása, a komposzttrágyázás élterjesztése és más szerves trágyatai - talékok, például tőzeg, városi szerveshulladék-anyagok stb. kihasználása. Engedjék meg, hogy a tudományos irodalomra és a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia anyagára támaszkodva, néhány példával rámutassak e problematika rendkívüli fontosságára. Az istállőtrágya gondatlan kezelése következtében jelenleg a szerves anyagoknak kb. 40 százaléka veszendőbe megy. A kezelés megjavításával, gondosabb kezeléssel e veszteség felére csökkenthető. Ha az Így nyert szerves anyagokat trágyázásra használjuk tei további 1,200 000—2,300.000 tonna burgonyát termeszthetünk, amiből 70—140 ezer tonna sertéshúst nyerhetünk élősúlyban. Ha az így nyert trágyát a cukorrépatermés gyarapítására használnánk fel. évente 250—400 ezer tonnával több cukrot termelhetnénk Mindkét esetben azáltal, hogy a trágya fokozatosan két éven keresztül érezteti hatását, emellett még 280—450 ezer tonna gabonaneműt is termeszthetnénk A jő gazdának így kel! gondolkodnia és gazdálkodnia, ha valóban gyarapítani akarja gazdaságát Hasonló /I helyzet a trágyáié felhasználásában is. A rossz kezelés következtében ma a trágyalé kétharmad része veszendőbe megy. Ez az anyag nitrogénban és káliumban egyaránt gazdag és ha a veszteséget felére csökkentenénk, és az így nyert trágyához megfelelő mennyiségű ásványi foszforsavat kevernénk és a keveréket a rétek trágyázására használnánk fel, anynyiva! növelhetnénk szénatermésünket, hogy ennek következtében 540 millió literrel több tejet termelhetnénk. Még mindig milliós értékek folynak (Folytatás az 1. oldalról) el a semmibe az egységes földművesszövetkezetek és a kisparaszti gazdaságok udvarain, milliós értékek mennek gy veszendőbe. Pártunk nem első ízben hívja fel a figyelmet az istállőtragya és a trágyalé gondos felhasználására. a hiba azonban ott keresendő hogy a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági szervek ebben az ügyben semmi lényegeset sem tettek és a nemzeti bizottságok sem fordítanak erre az ügyre megfelelő figyelmet. A városok és az ipar szerves hulladékanyagaiban is fontos szerves trágya- és tápanyagtartalékok rejlenek, amelyeket fel lehetne használni komposzttrágya készítésére. Csupán a cseh országrészek 5000 lakosúnál nagyobb városaiban évente 600—800 ezer tonna trágyázásra alkalmas anyagot nem használnak fel. Kívánatos lenne, hogy szakembereink tüzetesen áttanulmányozzák ez értékes anyagok kihasználásának minden lehetőségét és gyakorlati intézkedéseket tegyenek, amelyek egyrészt hozzájárulnának mezőgazdaságunk felvirágoztatásához, másrészt pedig megtisztítanák folyóvizeinket a szennyezésektől. A marhatrágya helyes gondozása és kihasználása annál fontosabb, mivel a nagyobb humusztartalmú föld több műtrágyát bír el, illetve az ilyen földben a műtrágyák hatása sokkal nagyobb és még jobban növeli a terméshozamot. Az elégtelen humusztartalmú talajon műtrágyázással csak fele hatást érhetünk el. Pártunk X. kongresszusának irányelvei kötelességünkké teszik, hogy lényegesen megjavítsuk mezőgazdasagunk műtrágyaellátását. Már tavaly jelentősen növeltük a műtrágyaszállítmányokat 1953-hoz képest, az emelkedés nitrogéntartalmú műtrágyáknál 31,4 százalékot, foszfortartalmű műtrágyáknál 12,3 százalékot, kálisóknál 22 százalékot tett ki, de ez a mennyiség nem elegendő, összehasonlításképpen megemlítem, hogy az egy hektárra eső műtrágya mennyisége nálunk még távolról sem feleannyi, mint a Német Demokratikus Köztársaságban. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a kérdést nem oldhatjuk meg egyszerűen a hazai termelésből származó, vagy külföldről behozott mütrágyas/állítmá nyok fokozásával. A műtrágya felhasználja csak akkor gazdaságos, ha az agrotechnika megfelelően magas színvonalat ért el, vagyis ha tökéletesen ismerjük a talaj összetételét és elsajátítottuk a trágyázás technikáját Ezért a rendelkezésünkre álló műtrá gya minél hathatósabb kihasználása az istállőtrágyávJ együtt a hektá-hozamok fokozásának fontos tartalékál jelenti. A főid terme hozamának növelésére irányuló igyekezetünkben lényeges javulást kell elérnünk a savanyú és savanykás talajok meszesítésében is A taiajelémzések azt mutatják, hogy mezőgazdasági termőterületünk kétharmad részének sürgős szüksége van az intenzív meszesitésre. A való helyzet azonban az, hogy a mésztartalmú trágyák gyártása a kiadott félreérthetetlen irányélvek ellenére mind ez ideig távolról sem kielégítő, és sem az építőipari, sem a helyi gazdálkodási minisztérium, sem pedig a nemzeti bizottságok maguk nem fordítanak elég gondot a rendelkezésre állő anyagforrások és eszközök kihasználására. Ezért határozottan követelnünk kell, hogy mindkét minisztérium rendkívüli gondot fordítson a meszes trágyák gyártására és sürgősen terjesszenek javaslatot a kormány elé ч tapasztalt hibák konkrét orvoslására. A terméshozamokat nagyban befolyásolja a felhasznált vetőmag és vetemények minősége. Ha a vetőmag vagy a vetemény rossz minőségű, agrotechnikai csodákat is művelhetünk, mégsem érünk el semmi eredményi Ezt mindenki tudja, a földművelésügyi minisztérium dolgozói Is, parasztjaink mégis rossz minőségű vetőmagot és veteményeket kapnak. Ezért az állapotért a földművelésügyi minisztérium felelős és ezért az ő feladata, hogy biztosítsa a bajok mielőbbi orvoslását és az egyes vidékek szükségleteinek megfelelően kiváló minőségű vetőmaggal és veteményekkel lássa el parasztjainkat. Alkalmazzuk a k«szerű agrotechnikai módszereket A terméshozamok gyarapítására .újabb nagy lehetőségeket nyújtanak a korszerű agrotechnikai módszerek, amelyek a szovjet mezőgazdaság; tudomány kiváló eredményei, hathatósságuk nálunk is gyakorlatilag bebizonyosodott, és ezért az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani. Sok meggyőző bizonyíték tanúskodik a szovjet mezőgazdasági tudomány nagy jelentőségéről. Nálunk például jelentősen elterjedt a gabonafélék sürüsoros vetése. 1954-ben közel 250 ezer hektárt vetettünk be ezzel a módszerrel. A sűrűsoros vetés különösen az aszályos vidékeken, kiszáradt talajon és területen vált be ahol hektáronként 2—3 mázsával növeli a terméshozamot, de ugyanígy kedvező a hatása a hegyi vidékek szegényebb talaján ts. Igen hatásosnak bizonyult a heterozis kukoricavetö------- ★ ★ ★ mag alkalmazása, amely 10—15 százalékkal növeli a maghozamot. A további haladó módszerek közül különösen nagy jelentőségű a kukorica keresztsoros-fészkes vetése és a burgonya négyzetes-fészkes ültetése. Ez a módszer nagy lehetőségeket nyújt a növényápolásnál és az ültetésnél a gépesítés alkalmazására, lehetővé teszi a gondos gyomlálást és ezzel kedvező hatást gyakorol a terméshozamra is. Ugyanakkor — és ez számunkra különösen fontos — sok munkát is megtakarít. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, — és erre éppen a szovjet tapasztalatok tanítanak bennünket — hogy az új tudományos módszerek bevezetésénél figyelembe kell vermünk minden adottságot, éghajlati és talajviszonyokat és ezeknek a feltételeknek az alapján kell megállapítanunk a követendő helyes eljárást. Ezért csak Egyre növekszik egyéni gazdálkodóink termelési kedve Szerkesztőségi postánkat egyre jobban gazdagítják azok a tudósítások, levelek, amelyeket az egyes kerületekből, járásokból, valamint falvakból kapunk. A levelek tartalma mind a II. országos kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségekkel foglalkozik, örvendetes tény, hogy EFSzeink mellett, egyéni gazdálkodó kis- és középparasztjaink is igyekeznek a termelést fokozni. A ROZSNYÓI JÄRÄSBAN a II. kongresszus tiszteletére a magángazdák is szép kötelezettségeket vállaltak. Máté László Paskaházáről vállalta, hogy egészévi hűsbeadását már február hónapban teljesíti. Azontúl az év végéig két sertést ad terven felül a begyűjtési üzemnek. A rozsnyői járás földművesújsága nagy szerepet tölt bs a magángazdálkodók versenyének népszerűsítésében. Például Máté Lajos az újság hasábjain az alábbiakat írta: „Nagyon örültem, hogy a X oártkongressľiis az egyénileg gazdálkodókra is fordít figyelmet. A múlt 4vben. bár kedvezőtlen volt az időjárás begyűjtési tervem 100 százalékra teljesítettem. A konqresszus határozata hangsúlyozta, hogy fokoznunk kell az állattenyésztést Ezért már tavaly is egy koca helyett két anyát tenyésztettem Három fészekből 42 kismalacot választottam el. Ezekből 12 darabot a begyűjtési üzemnek, a továbbiakat pedig szabadon adtam el. Tavaly a vágómarhabeadást is teljesítettem, sőt 110 kilogrmmál túl is léptem a tervet.” LONTO KÖZSÉGBEN sok az olyan földműves, aki az állami qrzdaságban dolgozik. Szép számmal vannak azonban olyan csaladok is, akik egyénileg gazdálkodnak. Ezek főleg kis- és középparasztok, akik begyűjtési tervüket becsületesen teljesítik. Községünkben földműveseink sokat foglalkoznak a X pártkonqiess7Us irányelveivel. Nálunk a termelés emelésének kezdeményezői a helyi nemzeti bizottság tagjai voltak. Tóth Flórián, hat és félhektáros középparaszt kötelezettséget vállalt, hogy gabonabegyüjtési tervét 2 mázsa búzával, ugyanennyi árpával és rozszsal. 1 mázsa kukoricával, 50 kilogramm sertéshússal és 100 darab tojással lépi tűi. Gulyás Gyula, 5 hektáros középparaszt hasonló kötelezettségvállalást fogadott el. Szikra András ugyancsak azok közé tartozik, akik kiveszik részüket hazafias kötelességükből Nemes tettnek számit Horváth Kálmán 3 és félhektáros kisparaszt kötelezettségvállalása is, amelyben 2 mázsa búza, 3 mázsa árpa, 60 kilogramm sertéshús és 50 darab tojás terven felüli beadását irányozta elő. Ez a néhány példa is nagyon biztató, és minden jel arra mutat, hogy e szép példaadást Lontó község többi kis- és középparasztja is követni fogja. • у Repiszkv Marko a helyi nemzeti bizottság titkára leveléből. a rendszeres, kitartó és széleskörű kutatásokra támaszkodó tudományos munka hozhat jelentős eredményeket Ez természetesen nemcsak az agrotechnikára. hanem ugyanolyan mértékben a zootechnikára is érvénves Egységes földművesszövetkezeteink és illami gazdaságaink százai szereztek már értékes tapasztalatokat a haladó szovjet állattenyésztési módszerek alkalmazásában Például megemlíthetjük. hogy 1954-ben az egységes földművesszövetkezete’ és állami gazdaságok tenyészeteiben több mint 38 ezer borjúnál alkalmazták a rideg nevelést. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy ez a módszer csökkenti a borjak elhullását, egészségesebbé teszi a szarvasmarhat, fokozza a takarmány kihasználását és a tenyésztiszőknél 0,7—0,9 kg-os napi súlygyarapodást eredményez. A hiba sak abban van, hogy a földművelésügyi minisztérium nem rendelkezik elégséges áttekintéssel a gyakorlati tapasztalatokról és nem gondoskodik megfelelően e módszer és a többi módszer rendszeres bevezetéséről és teljes kihasználásáról. Ezért nem lehetünk elégedettek a tudományos kutatás és a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia munkájának jelenlegi állapotával sem. A tudományos kutatás mind ez ideig túlnyomórészt a gabonanemüekre összpontosul és túlságosan lassan terelődik át a kapásnövényekre, ipari növényekre és az állattenyésztésre az új feladatok megoldása érdekében. Mind ez ideig nem oldottuk meg kielégítően azt a fontos elvet sem, hogy biztosítsuk a tudományos és gyakorlati kutatómunka kapcsolatát Ha a gyakorlati munkával való kapcsolatról beszélek, nem arra gondolok, hogy a tudományos kutatőmunkások részt vegyenek a földművelésügyi minisztérium vagy megbízotti hivatal különféle értekezletein, mert lassanként már maguk sem tudják, hogy a mezőgazdasági szervek hivatalnokai-e, vagy pedig tudományos dolgozók. Arra sem gcndolok, hogy a tudományos kutatókra mindenféle operatív feladatokat bízzanak, amelyeknek semmi közük tulajdonképpeni kutatómunkájukhoz és csak elterelik figyelmüket saját feladataiktól. A gyakorlati munkával való kapcsolat véleményem szerint elsősorban azt jelenti, hogy azoknak a feladatoknak a megoldásán dolgozzanak, amelyek a mezőgazdasági termelés szükségleteinek szempontjából a legidőszerűbbek és legsürgetőbbek, s amelyek legnagyobb jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítésében. Ezeket a feladatokat kel! megoldani a konkrét adottságok számbavételével és úgy kel] megszervezni a munkát, hogy az elért eredményeket jelentőségük és fontosságuk szerint minél előbb felhasználhassák a gyakorlatban Is. A gyakorlati munkával való kapcsolat továbbá azt jelenti, hogy a kísérletezés során minél több egységes földművesszövetkezette! és állami gazdasággal kell együttműködni, ellenőrizni, figyelni, esetleg irányítani kell az élenjáró mezőgazdasági dolgozók és gyakorlati újítók munkáját Természetesen az már a földművelésügyi szervek dolga, hogy végeredményben alkalmazzák-e és milyen mértékben alkalmazzák a tudományos kutatómunka eredményeit a gyakorlatban és hogy a gyakorlat mennyire felel meg a tudományos követelményeknek. Úgy vélem azonban, egyetlen tudományos kutató számára sem lehet közömbös, hogyan válnak be gyakorlatilag kutatómunkájának eredményei és ezért azt kívánnánk, hogy tudományos kutató dolgozóink rendszeresen harcoljanak a hektárhozamoknak és az állatállomány hasznosságának növelését, a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételét szolgáló sikeres ás bevált módszerek gyakorlati alkalmazásáért. Rá akarok még mutatni arra, hogy az eddigi elégtelen eredmények oka nem abban keresendő, hogy a mezőgazdasági termelés — amint azt egyes szakértőink állítják — csak Igen lassú ütemben növelhető hanem abban, hogy eddig nem vettük rendesen kezünkbe a dolgot, hogy a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági igazgatás konkrét gazdasági szervező munkájukban nem törekszenek eléggé (Folytatás a 4. oldalon)
