Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-20 / 8. szám

Földműves 1955. február 20. Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről Miért maradozott le mezőgazdaságunk? A mezőgazdasági termények hozamai nálunk távolról sem érik el a mai lehetőségeket, mégpedig azért, meri nem használjuk ki elégségesen, terv­szerűen és szervezetten a mezőgazda­­sági tudomány vívmányait, különösei a szovjet agrártudomány nagy ered ményeit, kipróbált és bevált agro­technikáját és ' zootechnikáját, továb­bá azért, mert a gép- és traktorál­­lomások munkáját általában a szántó­földek megművelésének, a rétek és legelők gondozásának alacsony szín­vonala jellemzi. A mezőgazdasági termények hektár­hozamainak növelésében valóban el­képzelhetetlen tartalékok rejlenek. így például, ha a jelenlegi terveinkben szereplő területen az árpa hektárho­zamát csupán egy métermázsával nö­velnénk, akkor összesen 15 ezer tonna élősúlyú vágósertés hizlalásához szük­séges takarmányt szereznénk. Figyelni kell továbbá arra, hogy milyen nagy jelentősége van a ter­més betakarításánál beálló vesztesé­gek ellen folytatott harcnak. Az álla­mi aratási felügyelőség adatai szerint ezek a veszteségek például tavaly a cukorrépában 16 százalékot tettek ki Ha e veszteségeket felére csökken­tenénk, úgy a cukoralapot kéthavi szükséglet mennyiségére növelhetnénk A következő példa szemléltetően mutatja, mekkora tartalékaink vannak az állatállomány hasznosságának növe­lésére. A tehenek átlagos tejhozama ma nem éri el a háború előtti színvo­nalat. Az állami gazdaságokban azon­ban a tejhozam meghaladja a háború előtti országos átlagot. Ez tehát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági terme­lés valamennyi szakaszán igenis elér­hetjük a tehenek tejhozamának háború előtti színvonalát. Ha ezt valóban el is érnénk és az így nyert tejet fel­dolgoznánk, a fogyasztási tej mellett annyi vajra tennénk szert, hogy nem­csak fölöslegessé válnék a behozatal, hanem 40 százalékkal fokozhatnánk a lakosság egy évi vajellátását. Ez a néhány példa távolról sem mutat rá mezőgazdasági termelésünk valamennyi tartalékára. Ahhoz azon­ban elegendő, hogy világosan lássuk e tartalékok eddigi parlagon heverte­­tése nem magyarázható másképpen minthogy sok elvtársunk még mindig nem értette meg, mily nagy a jelen­tősége és fontossága a mezőgazdasági termelés növelésének egész népgazda­ságunk számára és ezzel árleszállitási politikánk számára is. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt, mi­lyen erőfeszítések történnek a gyakor­latban a növénytermesztés és a me­zőgazdasági termelés gyarapítására, a hektárhozamoknak és az állatok hasz­nosságának a növelésére, vegyük számba, hogyan használjak fel az ál­lam részéről e célra rendelkezésre bo­csátott anyagi eszközöket. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság’ termelés termelékenységének és bel­terjességének fokozásában nagy szere­pe van a mezőgazdasági tudománynak és kutatómunkának, az új agrotech­nikai és zootechnika! módszerek ter­jesztésének. Sajnos, Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa után sem következett be e téren javulás, vag\ fordulat. Elszánt törekvésünk, hogy széleskörűen alkalmazzuk az agrotech­nika és zootechnika új módszereit, csak akkor járhat teljes sikerrel, ha ezeket a módszereket nem elszigetel­ten, az egyes vidékek agrotechnikájá­nak és zootechnikájának konkrét helyzetétől elszakítva vezetjük be és alkalmazzuk. Az új módszerek beve­zetésével egyidejűleg ugyanis gondos­kodni kell arról, hogy a földművelés és az állattenyésztés alapelveit, ame­lyeket falvatnkon jól ismernek, vala­mint a legjobb állattenyésztők bevált tapasztalatait ne csak pontosan be­tartsák, hanem továb’ 'ejlesszék és terjesszék is. Mit sem segítenek a mezőgazdasági tudomány legnagysze­rűbb vívmányai, ha ugyanakkor — amint az sajnos még eléggé gyakran előfordul — elhanyagolják, sőt néha egyenesen bűnösen semmibe veszik a föld gondos megművelésének és az állatok lelkiismeretes gondozásának legelemibb alapelveit. Évente Óriási értékek mennek veszendőbe csak azért mert elhanyagolják a j6 gazdálko­dás ezen alapelveit A jő gazdálkodás említett alapelveinek betartása nem­csak a tartósan nagy hektárhozamok­nak és az állatállomány hasznosságá­nak természetes előfeltételeit biztosít­ja, hanem megteremti az új tudomá­nyos módszerek célszerű és heiyes kihasználásának előfeltételeit is. Közismert például, hogy komoly fo­gyatékosságokkal küzdünk a föld meg­művelésének minősége és a talajmeg­munkálás elvégzése dolgában, valamint az is, hogy nem tartják be az ag­rotechnikai határidőket. Az efféle .ag­rotechnika" eredményei a csökkent terméshozamok és a gazos földek A gép- és traktorállomások, nemzeti bi­zottságok. egységes földművesszövet­kezetek, és valamennyi paraszt köte­lessége, hogy következetesen ügyelje­nek a föld gondos, lelkiismeretes és Idejében való megművelésére, a kü­lönféle mezei munkák agrotechnikai határidőinek pontos betartására és ki­használására és legfőbb ideje már, hogy a mezőgazdasági hatóságok meg­felelő figyelmet fordítsanak a föld jő megmunkálására. A trágyakezelés és a műtrágyaellátás fontossága A hektárhozamok növelésének igen fontos problémája a mi viszonyainkban az, hogy növeljük a talaj humusztar­talmát. Ezért oly nagy jelentőségű az istállótrágya minél nagyobb mérvű felhasználása, a komposzttrágyázás él­terjesztése és más szerves trágyatai - talékok, például tőzeg, városi szerves­­hulladék-anyagok stb. kihasználása. Engedjék meg, hogy a tudományos irodalomra és a Csehszlovák Mezőgaz­daságtudományi Akadémia anyagára támaszkodva, néhány példával rámutas­sak e problematika rendkívüli fontos­ságára. Az istállőtrágya gondatlan kezelése következtében jelenleg a szerves anya­goknak kb. 40 százaléka veszendőbe megy. A kezelés megjavításával, gon­dosabb kezeléssel e veszteség felére csökkenthető. Ha az Így nyert szerves anyagokat trágyázásra használjuk tei további 1,200 000—2,300.000 tonna bur­gonyát termeszthetünk, amiből 70—140 ezer tonna sertéshúst nyerhetünk élő­súlyban. Ha az így nyert trágyát a cu­korrépatermés gyarapítására használ­nánk fel. évente 250—400 ezer tonná­val több cukrot termelhetnénk Mind­két esetben azáltal, hogy a trágya fo­kozatosan két éven keresztül érezteti hatását, emellett még 280—450 ezer tonna gabonaneműt is termeszthet­nénk A jő gazdának így kel! gondol­kodnia és gazdálkodnia, ha valóban gyarapítani akarja gazdaságát Hasonló /I helyzet a trágyáié fel­­használásában is. A rossz kezelés kö­vetkeztében ma a trágyalé kétharmad része veszendőbe megy. Ez az anyag nitrogénban és káliumban egyaránt gazdag és ha a veszteséget felére csök­kentenénk, és az így nyert trágyához megfelelő mennyiségű ásványi foszfor­savat kevernénk és a keveréket a ré­tek trágyázására használnánk fel, any­­nyiva! növelhetnénk szénatermésünket, hogy ennek következtében 540 millió literrel több tejet termelhetnénk. Még mindig milliós értékek folynak (Folytatás az 1. oldalról) el a semmibe az egységes földműves­­szövetkezetek és a kisparaszti gazda­ságok udvarain, milliós értékek mennek gy veszendőbe. Pártunk nem első íz­ben hívja fel a figyelmet az istállőtra­­gya és a trágyalé gondos felhasználá­sára. a hiba azonban ott keresendő hogy a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági szervek ebben az ügyben semmi lényegeset sem tettek és a nemzeti bizottságok sem fordíta­nak erre az ügyre megfelelő figyel­met. A városok és az ipar szerves hulla­­dékanyagaiban is fontos szerves trá­gya- és tápanyagtartalékok rejlenek, amelyeket fel lehetne használni kom­­poszttrágya készítésére. Csupán a cseh országrészek 5000 lakosúnál nagyobb városaiban évente 600—800 ezer tonna trágyázásra alkalmas anyagot nem használnak fel. Kívánatos lenne, hogy szakembereink tüzetesen áttanulmá­nyozzák ez értékes anyagok kihaszná­lásának minden lehetőségét és gyakor­lati intézkedéseket tegyenek, amelyek egyrészt hozzájárulnának mezőgazda­ságunk felvirágoztatásához, másrészt pedig megtisztítanák folyóvizeinket a szennyezésektől. A marhatrágya helyes gondozása és kihasználása annál fontosabb, mivel a nagyobb humusztartalmú föld több műtrágyát bír el, illetve az ilyen föld­ben a műtrágyák hatása sokkal na­gyobb és még jobban növeli a termés­hozamot. Az elégtelen humusztartal­mú talajon műtrágyázással csak fele hatást érhetünk el. Pártunk X. kongresszusának irány­elvei kötelességünkké teszik, hogy lé­nyegesen megjavítsuk mezőgazdasa­gunk műtrágyaellátását. Már tavaly jelentősen növeltük a műtrágya­szállítmányokat 1953-hoz képest, az emelkedés nitrogéntartalmú műtrá­gyáknál 31,4 százalékot, foszfortartal­­mű műtrágyáknál 12,3 százalékot, ká­lisóknál 22 százalékot tett ki, de ez a mennyiség nem elegendő, összeha­sonlításképpen megemlítem, hogy az egy hektárra eső műtrágya mennyi­sége nálunk még távolról sem fele­annyi, mint a Német Demokratikus Köztársaságban. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a kérdést nem oldhatjuk meg egyszerűen a ha­zai termelésből származó, vagy kül­földről behozott mütrágyas/állítmá nyok fokozásával. A műtrágya fel­használja csak akkor gazdaságos, ha az agrotechnika megfelelően magas színvonalat ért el, vagyis ha tökéle­tesen ismerjük a talaj összetételét és elsajátítottuk a trágyázás technikáját Ezért a rendelkezésünkre álló műtrá gya minél hathatósabb kihasználása az istállőtrágyávJ együtt a hektá-ho­­zamok fokozásának fontos tartalékál jelenti. A főid terme hozamának növelésére irányuló igyekezetünkben lényeges ja­vulást kell elérnünk a savanyú és savanykás talajok meszesítésében is A taiajelémzések azt mutatják, hogy mezőgazdasági termőterületünk két­harmad részének sürgős szüksége van az intenzív meszesitésre. A való hely­zet azonban az, hogy a mésztartalmú trágyák gyártása a kiadott félreért­hetetlen irányélvek ellenére mind ez ideig távolról sem kielégítő, és sem az építőipari, sem a helyi gazdálko­dási minisztérium, sem pedig a nem­zeti bizottságok maguk nem fordíta­nak elég gondot a rendelkezésre állő anyagforrások és eszközök kihaszná­lására. Ezért határozottan követel­nünk kell, hogy mindkét minisztérium rendkívüli gondot fordítson a me­szes trágyák gyártására és sürgősen terjesszenek javaslatot a kormány elé ч tapasztalt hibák konkrét orvoslásá­ra. A terméshozamokat nagyban befo­lyásolja a felhasznált vetőmag és ve­­temények minősége. Ha a vetőmag vagy a vetemény rossz minőségű, ag­rotechnikai csodákat is művelhetünk, mégsem érünk el semmi eredményi Ezt mindenki tudja, a földművelésügyi minisztérium dolgozói Is, parasztjaink mégis rossz minőségű vetőmagot és veteményeket kapnak. Ezért az álla­potért a földművelésügyi miniszté­rium felelős és ezért az ő feladata, hogy biztosítsa a bajok mielőbbi or­voslását és az egyes vidékek szük­ségleteinek megfelelően kiváló minő­ségű vetőmaggal és veteményekkel lássa el parasztjainkat. Alkalmazzuk a k«szerű agrotechnikai módszereket A terméshozamok gyarapítására .újabb nagy lehetőségeket nyújtanak a korszerű agrotechnikai módszerek, amelyek a szovjet mezőgazdaság; tu­domány kiváló eredményei, hathatós­ságuk nálunk is gyakorlatilag bebizo­nyosodott, és ezért az eddiginél sok­kal nagyobb figyelmet kell rájuk for­dítani. Sok meggyőző bizonyíték tanúsko­dik a szovjet mezőgazdasági tudo­mány nagy jelentőségéről. Nálunk pél­dául jelentősen elterjedt a gabona­félék sürüsoros vetése. 1954-ben kö­zel 250 ezer hektárt vetettünk be ezzel a módszerrel. A sűrűsoros vetés különösen az aszályos vidékeken, ki­száradt talajon és területen vált be ahol hektáronként 2—3 mázsával nö­veli a terméshozamot, de ugyanígy kedvező a hatása a hegyi vidékek sze­gényebb talaján ts. Igen hatásosnak bizonyult a heterozis kukoricavetö­------- ★ ★ ★ mag alkalmazása, amely 10—15 szá­zalékkal növeli a maghozamot. A további haladó módszerek közül különösen nagy jelentőségű a kukorica keresztsoros-fészkes vetése és a bur­gonya négyzetes-fészkes ültetése. Ez a módszer nagy lehetőségeket nyújt a növényápolásnál és az ültetésnél a gépesítés alkalmazására, lehetővé te­szi a gondos gyomlálást és ezzel ked­vező hatást gyakorol a terméshozam­ra is. Ugyanakkor — és ez számunk­ra különösen fontos — sok munkát is megtakarít. Nem szabad azonban megfeledkez­nünk arról, — és erre éppen a szov­jet tapasztalatok tanítanak bennünket — hogy az új tudományos módszerek bevezetésénél figyelembe kell vermünk minden adottságot, éghajlati és talaj­­viszonyokat és ezeknek a feltételek­nek az alapján kell megállapítanunk a követendő helyes eljárást. Ezért csak Egyre növekszik egyéni gazdálkodóink termelési kedve Szerkesztőségi postánkat egyre jobban gazdagítják azok a tudósí­tások, levelek, amelyeket az egyes kerületekből, járásokból, valamint fal­vakból kapunk. A levelek tartalma mind a II. országos kongresszus tisz­teletére vállalt kötelezettségekkel foglalkozik, örvendetes tény, hogy EFSz­­eink mellett, egyéni gazdálkodó kis- és középparasztjaink is igyekeznek a termelést fokozni. A ROZSNYÓI JÄRÄSBAN a II. kong­resszus tiszteletére a magángazdák is szép kötelezettségeket vállaltak. Máté László Paskaházáről vállalta, hogy egészévi hűsbeadását már február hónapban teljesíti. Azontúl az év vé­géig két sertést ad terven felül a begyűjtési üzemnek. A rozsnyői járás földművesújsága nagy szerepet tölt bs a magángazdálkodók versenyének népszerűsítésében. Például Máté La­jos az újság hasábjain az alábbiakat írta: „Nagyon örültem, hogy a X oártkongressľiis az egyénileg gazdál­kodókra is fordít figyelmet. A múlt 4vben. bár kedvezőtlen volt az idő­járás begyűjtési tervem 100 száza­lékra teljesítettem. A konqresszus határozata hangsúlyozta, hogy fokoz­nunk kell az állattenyésztést Ezért már tavaly is egy koca helyett két anyát tenyésztettem Három fészekből 42 kismalacot választottam el. Ezekből 12 darabot a begyűjtési üzemnek, a továbbiakat pedig szabadon adtam el. Tavaly a vágómarhabeadást is telje­sítettem, sőt 110 kilogrmmál túl is léptem a tervet.” LONTO KÖZSÉGBEN sok az olyan földműves, aki az állami qrzdaságban dolgozik. Szép számmal vannak azon­ban olyan csaladok is, akik egyénileg gazdálkodnak. Ezek főleg kis- és kö­zépparasztok, akik begyűjtési tervü­ket becsületesen teljesítik. Közsé­günkben földműveseink sokat foglal­koznak a X pártkonqiess7Us irányel­veivel. Nálunk a termelés emelésének kezdeményezői a helyi nemzeti bizott­ság tagjai voltak. Tóth Flórián, hat és félhektáros középparaszt kötelezettséget vállalt, hogy gabonabegyüjtési tervét 2 mázsa búzával, ugyanennyi árpával és rozs­­zsal. 1 mázsa kukoricával, 50 kilo­gramm sertéshússal és 100 darab to­jással lépi tűi. Gulyás Gyula, 5 hektáros középpa­raszt hasonló kötelezettségvállalást fogadott el. Szikra András ugyancsak azok közé tartozik, akik kiveszik ré­szüket hazafias kötelességükből Ne­mes tettnek számit Horváth Kálmán 3 és félhektáros kisparaszt kötelezett­ségvállalása is, amelyben 2 mázsa búza, 3 mázsa árpa, 60 kilogramm sertéshús és 50 darab tojás terven felüli beadását irányozta elő. Ez a néhány példa is nagyon biz­tató, és minden jel arra mutat, hogy e szép példaadást Lontó község többi kis- és középparasztja is követni fogja. • у Repiszkv Marko a helyi nemzeti bizottság tit­kára leveléből. a rendszeres, kitartó és széleskörű kutatásokra támaszkodó tudományos munka hozhat jelentős eredményeket Ez természetesen nemcsak az ag­rotechnikára. hanem ugyanolyan mér­tékben a zootechnikára is érvénves Egységes földművesszövetkezeteink és illami gazdaságaink százai szereztek már értékes tapasztalatokat a haladó szovjet állattenyésztési módszerek al­kalmazásában Például megemlíthet­jük. hogy 1954-ben az egységes föld­művesszövetkezete’ és állami gazda­ságok tenyészeteiben több mint 38 ezer borjúnál alkalmazták a rideg ne­velést. Az eredmények arról tanúskod­nak, hogy ez a módszer csökkenti a borjak elhullását, egészségesebbé te­szi a szarvasmarhat, fokozza a takar­mány kihasználását és a tenyész­­tiszőknél 0,7—0,9 kg-os napi súly­­gyarapodást eredményez. A hiba sak abban van, hogy a földművelés­ügyi minisztérium nem rendelkezik elégséges áttekintéssel a gyakorlati ta­pasztalatokról és nem gondoskodik megfelelően e módszer és a többi módszer rendszeres bevezetéséről és teljes kihasználásáról. Ezért nem lehetünk elégedettek a tudományos kutatás és a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia munkájának jelenlegi állapotával sem. A tudományos kutatás mind ez ideig túlnyomórészt a gabonanemüekre össz­pontosul és túlságosan lassan terelő­dik át a kapásnövényekre, ipari növé­nyekre és az állattenyésztésre az új feladatok megoldása érdekében. Mind ez ideig nem oldottuk meg kielégítően azt a fontos elvet sem, hogy biztosít­suk a tudományos és gyakorlati ku­tatómunka kapcsolatát Ha a gyakor­lati munkával való kapcsolatról beszé­lek, nem arra gondolok, hogy a tudo­mányos kutatőmunkások részt vegye­nek a földművelésügyi minisztérium vagy megbízotti hivatal különféle ér­tekezletein, mert lassanként már ma­guk sem tudják, hogy a mezőgazdasá­gi szervek hivatalnokai-e, vagy pedig tudományos dolgozók. Arra sem gcn­­dolok, hogy a tudományos kutatókra mindenféle operatív feladatokat bíz­zanak, amelyeknek semmi közük tu­lajdonképpeni kutatómunkájukhoz és csak elterelik figyelmüket saját fel­adataiktól. A gyakorlati munkával való kapcso­lat véleményem szerint elsősorban azt jelenti, hogy azoknak a feladatoknak a megoldásán dolgozzanak, amelyek a mezőgazdasági termelés szükségletei­nek szempontjából a legidőszerűbbek és legsürgetőbbek, s amelyek legna­gyobb jelentőséggel bírnak a mezőgaz­dasági termelés feladatainak teljesí­tésében. Ezeket a feladatokat kel! megoldani a konkrét adottságok szám­bavételével és úgy kel] megszervezni a munkát, hogy az elért eredményeket jelentőségük és fontosságuk szerint minél előbb felhasználhassák a gya­korlatban Is. A gyakorlati munkával való kapcso­lat továbbá azt jelenti, hogy a kísér­letezés során minél több egységes földművesszövetkezette! és állami gaz­dasággal kell együttműködni, ellenőriz­ni, figyelni, esetleg irányítani kell az élenjáró mezőgazdasági dolgozók és gyakorlati újítók munkáját Természetesen az már a földműve­lésügyi szervek dolga, hogy végered­ményben alkalmazzák-e és milyen mértékben alkalmazzák a tudományos kutatómunka eredményeit a gyakor­latban és hogy a gyakorlat mennyire felel meg a tudományos követelmé­nyeknek. Úgy vélem azonban, egyet­len tudományos kutató számára sem lehet közömbös, hogyan válnak be gyakorlatilag kutatómunkájának ered­ményei és ezért azt kívánnánk, hogy tudományos kutató dolgozóink rendsze­resen harcoljanak a hektárhozamoknak és az állatállomány hasznosságának növelését, a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételét szolgáló sikeres ás bevált módszerek gyakorlati alkal­mazásáért. Rá akarok még mutatni arra, hogy az eddigi elégtelen eredmények oka nem abban keresendő, hogy a mező­gazdasági termelés — amint azt egyes szakértőink állítják — csak Igen lassú ütemben növelhető hanem abban, hogy eddig nem vettük rendesen kezünkbe a dolgot, hogy a földművelésügyi mi­nisztérium és a mezőgazdasági igaz­gatás konkrét gazdasági szervező munkájukban nem törekszenek eléggé (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom