Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-13 / 7. szám

ÍSÍénfives 1055. február IS. 10 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIAI VADÄSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK 1Ш1Ш1П|1И1Ш1НПП1|||и111Ж11ПШ11111111ПМЛ|111НЖ|1И1Ш11ИМП|«11И11111Н11 ШУЛТЛГП«; VIFIIÉKIFTE h i ши mim n iiimiMMiimtiiii! mini mi mi mm n A FEHER KÖNYV Kérdezzétek csak meg az erdőt, me­zőt magányosan járó erdészt, hegyőrt, mezőőrt, unatkozik-e. ha frissen hul­lott havon jár. Azt válaszolja, hogy bizony nem. olvasva járja a határt iába előtt gyönyörű és hatalmas fe­hér könyv van, tele sok titokzatos jellel, csak érteni kell olvasásához a már meg is van a vadász egyik leg­szebb szórakozása a vadnvomok be­­lüzése. melyek a fehér hóleplet díszí­tik, mint valami csipke. Sok helyütt keresztül kasul fonva, össze-visszaság­­ban elszórva látszanak ezek az érde­kes nyomok s bizony jó gyakorlat kell» hozzá, hogy az ember ilyenkor kisi­­labizálja jelentőségüket. Ezekből a ti­tokzatos jelekből akarok néhányat be­mutatni, elsősorban azokat, melyek a falusi házak táján, szérűkön, ólak kö­rül is előfordulnak s csak azután me­gyek ki a Szabad térre, ahol ritkáb­ban jár ember. A falusi ház fáját, különösen ha baromfi van a háznál elsősorban a kis ragadozók, mint a menyét, görénv és a nvest látogatják, de becsúszik a ké­rdésén néha egv-egv róka_ koma is lúdpecsenyére s ha nem vigyáznak a házbeliek, alaposan megtizedeli az. ólak lakóit. Kezdjük csak el a legap­róbbnál: a menyétnél. Ez a kicsike, látszatra lelentéktelen állatka nagv^-J helyes, fürge, szép sima szőj;c va'n s színe a világosbarnától eg£s'zen a ma­hagóni színéig váltódj- Kicsi ugyan, de annál erő lakozik benne. vadász barátom talált egyszer ? határban egv elhullott nyulat. Tud­ta, hol a menyéttanva. s ezért ennek közc'ébe vitte a nyulat. Karót veit a földbe s a nvulat - jó erős spárgá­val a karóhoz kötötte. Azután jó fö­­dözék mögé állva leste, mit fog a me» nyét a nyállal csinálni. Nem sokáig várakozott. Csakhamar megjelent a kis állat, belecsimpaszkodott a nyúl bundájába, cibálni és vonszolni kezd­te s bizony el is vonszolta volna a hozzá képes nagv állatot, ha ez nem lett volna odakötve a karóhoz. Ez a jelenet le is van filmezve, s vadász­társaink talán -egyszer meglátják majd a nvulat cibáló menvétet. A kis menyét elég veszedelmes ra­gadozó s ezért vigyázni kell rá._ Ha jól betanított kutya van a háznál, mely őrzi az udvart, nem igen mer­nek az ilyen hívatlan vendégek be­tolakodni. kivéve, ha nagyon ki van­nak éhezve. A menyét azért vesze­delmes, mert karcsú testével akár­milyen kis Ivükön is befurakszik az ólakba Nyomát könnyén meg lehet ismerni a havon, mível a többi raga­dozóéhoz képest igen apró. A védeke­zés legjobb módja azonban szilárd falazott ólak építése, melyekbe nem , bír betolakodni ez a kis szemtelen ragadozó. Máskü1 önben sok hasznot is hajt, mert sok pockot, patkányt elpusztít. A görény. Ezt a szén szőrméjű ragadozót álta­lában mindenütt ismerik, sőt vannak olyan gazdák, akiknek házigöfényük van, mely elpusztítja az egeret, pat­kányt^ ha ítt-ott el is tűnt egy-két csirke, tyúk vagy kacsa, ráfogják va­lamelyik szomszéd csűrében rejtőző görényre, mert az övék — legalább is szerintük — ártatlan állatka. Pedig szereti a görény a baromfit is. En­nek az .állatkának a nyomát könnyű megismerni a hóban. Szeret eldugott, hozzáférhetetlen helyeken vackolm, tOzsehalmok, farakások, csűrök geren­­dázata között, ólak alá vájt odúban stb. behúzódni; onnan indul azután zsákmányolni. Ha veszedelemben van, nagyon ügyesen menekül, felmászik a fákra, sőt fára is ugrálva.' megpró­bálja a menekülést. Ilyenkor büzmi­­rigvéből kiengedi a már ismert buzid folyadékot, mellve! támadóit elriasz­tani igyekszik. Ezt a szép szőrméjű állatot azonban általában nem igen sokra becsülik Gyakran a rendetlen gazda az oka annak, ha sok kárt tesz a görény az aprojószágban, mert ud­varán, szérűjén, csűrében a sok min­denféle limlom kö/oft elegendő búvó­helyet talál. Alfoi ,.elid van, az ólak jól vannak megépítve ott hasznos lehet a . görény, amely 3 kártékony egeret patkányt irgalmatlané,}] pus/­­]J'íM. a békát, kigyót, meg a'gýlkbt­­is megeszi. A nyest. Ez az értékes szőrméjű karcsú ra­gadozó ugyancsak szeret ellátogatni a baromfiudvarokba s bizonv ahová be­jut. ott nagv kárt tesz. Ezért erre a naevon mozeékonv ügyes áTatra erdőnek mint a nyust, inkább em­­ügvelni kell. Nem nagy barátja az berlakta helvek közeiében, vagy ép­pen az udvarok, szérűk eldugodt hoz­­záférheteťen helyein szeret tartózkod­i в £ 5 'U.Cjtic f % % ni, s onnan indul vadászni. Karcsú teste aránylag kis hézagon is átfér, azért ajánlatos az ólakat rendesebben megépíteni, nehogy bejusson! Bundá­ja szürkésbarna, torkaalja fehér. Meg­támad minden apró állatot a nyúltól kezdve az egérig. A hermelin, amely nagyon szép, fürge ragadozó, ritkaságszámba megy már nálunk. Valamikor volt belőle bőven. Színét változtatja. Amíg szőrözete a háti ré­szeken nyáron át vörösesbarna es csak a farkahegye teher. télen éppen fordítva, a háti részek fehérek s a farkahegye kap sötét színt Szói má­je értékes. Nagyon vérengző s sokkal veszedelmesebb, mint például a gö­rény. vagy menyét. A rókát a ravaszság jelképét mindenki ismeri' Nem szeret emberlakta hely közelé­ben tartózkodni, és csak vadászni jái be a falvakba, ha rászorítja az éhség. Nagvon óvatos s ügyes, s ezért nehéz ell< ne védekezni. Ahol elszaporodott ä Vijdászterüieten, ott eltűnik az ap­róvad' is. mert a kisnyúl, fogolytojás, fácanto.já's. sőt minden madár fészké­vel együttfosÍKfig..csemegéje. Ezéit kell gondoskodni arról1, .... hogy miné. kevesebb legyen a rókából1, -.teljesen kipusztítani ugyanis, amúgy sert;..le­het. Már régóta üldözik vassal, mé­reggel, kifüstöléssel, kiásással. lövésse!\ és még mindig van belőle elegendő. Ma már csak le!övéssel helvénva'ó rá vadászni, fácánosokban azonban ma is ott látni a felállított csapdákat ahol néha sikerül a róka komát ele­venen megfogni. I I ♦ * I t vág tato' fi ttpdtlű Xtí° ma. Törvén vismertetés А г 1947 évi 225. számú vadásztörvény IX. szakaszának, illétve 48. §-nak rendelkezései a vadorzásra vonatkoz­nak. 48. §. (1) Aki idegen vadászati jogot bi­torol azzal, hogy a vadra vadászik, illetve ezt eltulajdonítja, vagy elpusz­títja, továbbá megsemmisíti vagy megrongálja a vadászati jog fogalma j alá tartozó eszközöket, kihágásért bí- j róságilag büntetendő hat hónapig ter­jedhető fogházzal, illetve szigorított fogházzal. (2) Az 1. pontban megnevezett tett elkövetői ellen, amennyiben ezek a károsult háztartásához tartoznának, csak abban az esetben járnak el, ha ezt maga a károsult indítványozza. Egyes személynek a feljelentés elől való kivonása nem vonatkozik a többi bűntársra. 49. § Ha vad ellen vadaskertben vagy éj­szaka követték el a vadorzást tilalmi időben, hurkok, avagy más nem va­dászi módon, vagy ha a tettes által | okozott kár meghaladja az 500,— ко- j rónát, a tettes vétségért három hó­naptól három évig terjedhető szigo­rított fogházzal büntetendő. 50. § Bűntettért büntetendő: a) aki már kétszer volt büntetve vadorzásért vagy lopásért s a legutol­só ilyen tett elkövetése óta nem telt el öt év, avagy ha a tettet ármányos fegyverre], avagy legalább egy társsal együtt lőfegyverrel követte el, avagy ha vadőr létére követte azt el saját I gazdája kárára, végül, ha a tettes ál- I tál tervezett kár értéke meghaladja I a 2000.— Kčs-t, egy évtől — öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. 51. §. Azon felszerelés, melyet a tettes a vadorzás elkövetéséhez használt, ávagv nála találtatott, az állam javára el­­kobzandó még akkor is, ha egy tet­tesnek sem a tulajdona Az elkobzás­tól el lehel tekinteni ha a felszere­lést ennek tulajdonosa tudtán kívül használták. (Folytatjuk) A nyúl és a kutya Amilyen ellenséges a nyúlnak a kutya odakint a határban, ha meg­szelídítjük a nyulat s összeszokik a kutyával, nem fél tőle, verekszik vele. Volt egy igen helyes fiatal vizslám s egyik tavaszon kivittem magammal, hogy tanuljon. A ku­tya szépen állta már a vadat, s így ráakadtam egy elhagyott kis nyúlfira. Bevittem magammal, mert a kis állatban már alig volt élet. Elkezdtem üvegből etetni. Sikerült. Hamarosan csintalan lett, felugrott az ágyakra, díványra, bebújt a kutya óljába, s nem hagyta magát onnan kitúrni. Min­denkivel jóban volt, de a kutya volt mégis a legkedvesebb pajtása. Ha bevetette magát a kutyólba. a szegény kutyának meg kellett ér­te küzdenie, hogy onnan kitúrja. Úgy kellett neki a nyúl alá bújnia s kidobnia, máskülönben nem ju­tott be az ólba. Vígan játszott a kutya meg a nyúl f futkostak, han­­cútoztak egész nap. Nehéz a nyu­­[ lat megszelídíteni, de ha sikerül, akkor olyan szemtelen, hogy saját I gazdáját is kikeigetné a házból. Az anyásítás néhány módja VI. (5.) 1. ) Az anyátlan családot úgy sza­badítjuk meg az öreg (rög) méhektíJl, hogy kaptárukat áthelyezzük más helyre. (Ezt akkor lehet végrehajtani, ha a méhek jól röpködnek.) 24 óra múlva már csak fiatal méhek vannak a kaptárban. Estefelé a családot át­vizsgáljuk és ha anyabölcsökezdések vannak, eltávolítjuk azokat. Az új anyát kalitkába a fészek közepébe helyezzük. Ezután három napig itas­suk vízzel. 2. ) Söprött rajt készíthetünk raj­szállító ládikákban és ha már a kí­vánatos méhmennyiség megvan, jól rájuk füstölünk, azonkívül a méhek­kel telt ládikót gyöngéden a földhöz iltögetjiik, majd a nyíláson bedobjuk az anyát és utána mégegyszer jól megfüstöljük tikét. Ezután a rajt hű­vös helyre (pincébe) helyezzük és hígított mézzel etessük. Két nap múl­va a rajt a méhestől, vagy 200 mé­terre elvisszük (lehetőleg fák is le­gyenek ott) és egy kiterített pokróc­ra kiöntjük. A rajszállító ládikát 2-3 lépéssé1 odábbhelyezzük, hogy a mé­hek behúzódhassanak. Ha felrepülnek, ami valószínűbb, beütjük, mint egy természetes rajt és este már a meg­állapított helyre visszük Okét. 3. ) Építi’Jfürtben akkor anvásitunk, amikor már a méhek rendszeresen röpködnek, hordanak és építenek. A fészek közepén üres helyet csinálunk, aztán ide helyezzük az anyát a kalit­kába. 4. ) Az öreg anya eltávolítása után serkentünk. A kilencedik napon a családot átvizsgáljuk és minden anya­bölcsőt eltávolítunk. Hat órával ké­sőbb az anyát kalitkába adjuk és az etetést folyamatosan tovább folytat­juk. Gyors anyásítások: 5. ) Vízfürdés által. Az anyát szár­nyainál fogva 7-8 másodpercig a víz­be mozgatva jól átáztatjulc. így ráte­­hetjük a lépre a méhek közé. de még jobb a felső etetőn beengedni. A fia­tal anya éhezzen 30 percig. 6. ) Anyásítás liszttel. Az anyátlan család melleit lesöpörjük a kantár üres részébe, liszttel meghintjük őket, azután az anyát is meghintjük finom liszttel és a többi lisztet a méhek közé szórjuk. SZIJJÄRTÖ GYULA Jó ha tudják a méhészek ♦ A te'elő család fürtbe húzódik. A méhek a lépeken és az üres sejtek­ben helvezkednek el. Egv részük a mézessejteket takarja. A fürtöt a lé­pt]; szeletekre tagolják. A lépuieák közt nagv hidegben csak a lépek át­járó ftvilasam szokott kapcsolat lenni, enyhébb., időben a lépek élein át is. A fürtnek:jíét része van: 1.) A héj. Ezt potrohhal kifeíé. ülő takaróméhek alkotják több rétegben, szorosan egy­más mellett. Szinte mozdulatlanok. 2.) A fürt magja lazább. A méhek ren­detlenül helyezkednek el benne. — Mászkálni is tudnak, van rá helyük. A mag mfclegterme'ő. A héj szigetelő. A levegő gyorsabban vagv lasabban cserélődik ki a fürt belseje és a kap­tár között aszerint, hogy a takaró­méhek milyen szorosan helyezkednek el. A fürt alakja nagysága és szerkeze­te a külső hőmérséklet szerint módo­sul. A héj kezdetben csak oldalt és fö­lül zárt, alul nyitott. A héjat alkotó méhek szorosan csatlakoznak ugyan egymáshoz, de még valamennyien fej­jel fölfelé kapaszkodnak össze. A hi­deg fokozódásakor a héj legkülső mé­­hei már fejjel befelé fordulnak, a bel­sők még fejjel fölfelé néznek. Még nagyobb hidegben az egész héj fej­jel befelé, potrohhal kifelé elhelyez­kedő méhek rétegeiből áll. A fürt, az alsó kijárós megfigyelő kaptárban é zie'tek szerint legtovább az alsó ré­szén marad laza. a héj ott zárul be legkésőbb. Végül mindenütt össze­függő védőhéj veszi körül a belső magot. A fürtnek kétféle mozgása van: 1.) összehúzódás és kiterjedés a külső hőmérséklet szerint. Célja: a hőmér­séklet szabályozása. A fürt hidegben kisebbedik. A méhek szorosabban si­mulnak egymáshoz. Több méh bújik be a sejtekbe. Csökken a héjat alkotó méhek közötti hézag. A hőmérséklet enyhülésekor a fürt meglazul, kitér­­jeszkedik és megnyúlik Később a héj szabályossága is megbomlik. 2.) Vo­nulás a táplálék után. Céllá- úi me­zessejtek megszállása, eleség fölvétele. Mindkét mozgás iránya mindenekelőtt az a léputca. melvet a család elfog­lal. Uj léputcába csak nehezen, envhébb időben tudnak átmászni a méhek koc­kázat nélkül. A mag közepének hőmérséklete 15—25 0>. A héjé csak 8—9 C°. (A fészek közepének hőmérséklete nyá­ron, Hasításkor 34—35 C<> szokott len­ni.) Envhébb időben a külső és belső réteg méhei közt gyakori a helycsere. Alacsonyabb hőmérsékleten a helycse­re ritkul és csak hosszabb időközön­ként tapasztalható. Igen nagy hideg­ben pedig megszűnik a takaróméhek felváltása. Testük ilyenkor annyira­­lehűlhet, hogy mozogni sem tudnak és egy részük el is pusztulhat. A héj következő takaróméh-rétege kerül ak­kor legkívülebbre. híílűüjeugyanegylkzgeh mndnmndnm A. telelő méhek táplálkozásáról ke­veset tudunk. A fürtnek rends- ei nt csak egy része érintkezik a mézzel. Valószínű, hogy a mézhez jutó méhek a felszívott eleség egvrészét átadják társaiknak. Egv 60 éves kísérlet sze­rint decemberben 1 g méz volt 30 méh mézhólvagjában. A méhek ezzel három hétig érték be. Januárban na­gyobb volt a fogyasztás: a mézhólyag tartalma csak 16 napra volt elég. Gyakorlati tanulságok. 1.) A család sok fiatal méhhel teleljen. A méhek zsírteste legyen tele tartalékanyaggal. Biztosítása: nyárvégi serkentő etetés vagy vándorlás; virágport adó növé­nyek. 2.) A lép olyan alakú és nagy­ságú legyen, liogy legalább 25 cm át­mérőjű téli fürt alakulhasson meg rajta és még 3.0 a teljes téli élelem is elférjen ugyanazokban a lépekben, melyeken a téli fürt ül. Más szóval: a mézkészlet ne le­gyen szétszórva sok I épben, hogv a méhek lépváltás nélkül is elérhessék. Kevés, de nagv legyen a lép. 4.) A lépekbe fúrt átjáró lyukak megköpy­­nvítik a széttagolt fürt kapcsolását. 5. ) A vastagbél megtelését késleltetni kell. Ezért legven a téli élelem első­rendű. a méhek élvezzenek nyugal­mat. hogy kevesebbet fogyasszanak. 6. ) A kaptár annyira lassítsa a külső hőmérséklet ingadozásának hatását a belsőre, hogy a méhektiek idejük le­gyen a fürt módosításival alkalmaz­kodni hozzá. Mennyi idő keli a méhek kezelésére? — A marburgi méhészeti állomás 1953-i mérése szerint a családok ke­zelésének kaptárbontástól csukásig i­­génvelt ideie kü'önféle kaptárokban a következő volt: hátsókezelésű (lép­r renyíló) kaptárnál 94.1 pferc, lapozó­kaptárnál 75.3 perc. rakd'dókaptárnál 33.5 perc, ügyetlen vorVtatóskaptár kezeléséhez azonban 103.3, perc kel­lett. j A méhek beporzó munkája A „Poleľ’ szovhozban a méheket uborka beporzására használják. így az uborkatermés egv-egv melegágvi ablak alatt eléri az 5 kg-ot, míg a méhek bepor zó műnké á nélkül csu­pán egv-két kilogimormt ér el. \ Moldva szovhozaiban a méheket sző­lőre szoktatják. Ezáltal 'a termés mintegy 80 százalékkal emelkedett. A Sztálinról és Tyimiriazev^öl elne­vezett kolhozokban a méhe/k szőlőié való szoktatásával egv-egv / szőlőfürt súlya 45-65 grammal növejkedett. (Pcselovodsztva 1954,9.) * i i Wmim

Next

/
Oldalképek
Tartalom