Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-06 / 6. szám

1955. február 6. flMraftves 7 kovács István: ÚJARCÚ MILLIOMOSOK (Tanulmányúti jegyzetek) JVfúíí év elején, ugyanezen Mötájt jártam Nagykeszin. Akkor már a szö­vetkezetben megejtették a zárszáma­dást. Több, mint fél millió koronát osztottak el évvégi osztalékként, a le­dolgozott munkaegységek arányában. Volt is nagy öröm, vígság ebben a csallóközi faluban. Lépten-nyomon megelégedett szövetkezeti tagokat lát­tam. Hogyne örültek volna. Hiszen többen annyi pénzt kaptak, hogy nyomban konyha, szoba-bútort, stb. vásároltak, családi ház építéséhez fog­tak. Erre a múltban még csak gon­dolni se mertek volna. * * * .. .. Most újra a faluba vetődtem. Ez alkalommal nagyobb létszámú ta­nulmányi csoport tagjaként. A szövetkezet gazdasági udvarában járunk. A hidegtől megdermedt hó ropog talpunk alatt .. . Békécky János sertésgondozót az anyasertések istállójában találjuk. — Hetven anyasertés van gondjaira bíz­va. Feladatát szakszerűen és nagyon lelkiismeretesen végzi. Erről tanúsko­dik múlt évi szép eredménye is. A tervezett S40 malac helyett 1.080-at választott el. Ez 130 százalékos terv­­teljesítésnek felel meg. Ilyen szép eredmények elérésére az igazságos ér­demszerinti jutalmazás serkentette Békécky Jánost, aki a terven felül elválasztott malacok után 1125 korona pótjutalomban részesült. Habár sikerre! zárta le a múlt évet. mégsincs vele megelégedve. Ez évben még nagyobb választási átlagot akar elérni. A szövetkezetben bőségesen van si­lótakarmány. A tervezett 1.300 köb­méter helyett 2.000 köbméter zöld­­takarmányt silózott. Így naponta min­denegyes tehénre 30 kiló jut. Ez az adag egészen május 15-ig van bizto­sítva. Hetven hektár lucernájuk is bő termést hozott. Ennek ellenére a tej­­átlag még az öt litert sem éri el. Ez annak tudható be, hogy a szövetke­zetnek még nincs törzs-tehénállomá­nya. Az alacsony tejhozamú tehene­ket csak lassacskán tudják kiselejtez­ni. Százezer koronát fizettek ki pót­­jutalomkém A szövetkezet tagjai szép sikereket értek el a növénytermelésben is. Pél­dául a cukorrépából 170 százalékra teljesítették termelési tervüket. A tervezett 240 métermázsa cukorrépa helyett hektáronként átlag 408 mázsát termeltek. Itt is kézzelfoghatóan be­bizonyosodott, hogy a jó munkaszer­vezés. az igazságos jutalmazás, és a П. pótjutalom bevezetése szinte csodákat művelhet. A növénytermelő csoportokon bekül az egyes tagokra is elosztották a cu­korrépaterületet. Így a tagok egyéni felelősségérzete hatalmasan megnöve­kedett. Nemcsak a növényápolást vé­gezték egyénileg a csoportokon belül, hanem ügyeitek arra is. hogy a beta­karításnál rend legyen. Külön-kiüön lemérték az egyes parcellák termés­hozamait. És ugyanerről feledkezik meg több szövetkezet! Minden egybevetve: a szövetkezet vezetősége igen nagy gondot fordít az elvégzett munka igazságos jutalmazá­sára, a pót jutalmazásra. Fényesen bi­zonyítja ezt az a 100 ezer korona is, amit az állattenyésztési és növényter­mesztési csoportok tagijai kaptak pót­­jutalom fejében. Közel egy millió korona osztalék Évzáró taggyUlésre jöttek össze a szövetkezet tagjai, hogy számot ves­senek, hogyan is gazdálkodtak az el­múlt évben ... Cita elviárs ünnepélyes hangon megnyitja a gyűlést. Majd az 58 éves Szemerei Ferenc, a szövetkezet el­nöke veszi át a szót... Keresetlen szavakkal mondja el beszámolóját. — Nemcsak az eredményekről beszél, hanem a hibákról is, habár azok el­törpülnek az előbbiekkel szemben. Л tagság nevében köszönetét mond az állatorvos áldozatos munkájáért. Hála és szeretet sugárzik szavaiból, mikor a néphadseregünk katonáinak hősies, bátor munkájáról beszél. — Nagy ár­víz veszély fenyegetett bennünket, — mondotta szinte megilletődötten — de kisegített 1 műnket a hadsereg. — A továbbiakban kihangsúhjozta, hogy az elért szép eredmények mind a ta­gok és a vezetőség szorgalmas mun­kájának, a gépállomás segítségének köszönhetők. Hév és szenvedély fűti szavait, amikor a békeharcról beszél... Az arcok egy pillanatra elkomorod­­nak, mint a felhőkkel telehintett ég­bolt. .. majd határozottság, elszánt akarat tükröződik rajtuk. Hallani a felháborodás morajéit. ,,Nem engedjük újra lángba borítani a világot! Vesz­­szenek a háborús gyújtogatok! Az ar­cok elárulják azt is, hogy még vi­lágosabban látják a szövetkezeti gaz­dálkodás magasztos célját. A közös cél. az egységes akarat, a munkahős­­tettek még egységesebbé kovácsolták a szövetkezet tagjait. A múlt év szorgalmas munkájának eredménye: 951 ezer korona osztalék. Tehát, csaknem duplája a tavalyinak. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezel tagjai az előlegen kívül munkaegysé­genként még 15 korona évvégi oszta­lékot kapnak. Kalmár Vince szövet­kezeti tagnak például 1,306 munka­egységére csak osztalékként közel 20 ezer koronát kapott. Természetbeni járandósága fejében pedig 52 mázsa gabonát ntt haza. — Szénássy János és lánya a zárszámadást követő na­pokban 833 munkaegységük után 12.5 ezer koronát kaptak kézhez. Hasonló összeget vett fel még Lukács Ferenc tcrkarmányozó és még sokan mások. — Ez hát a magyarázata annak, hogy a szövetkezetből annak megalakulása óta (ennek hova-tovább öt éve már) egyetlen tag sem lépett ki a szövet­kezeiből, ^őt növekszik a belépni seándékgzA száma. A tagokat bűn­­kos bottal sem lehetne arra kény­szeríteni. hogy ki’épjenek a szövet­kezetbő . úgy hozzá nőtt már szívük­höz a közös gazdálkodás. * * * Tagadhatatlan, hogy a nagykeszi EFSz tagjainak munkája révén nagy­mennyiségű élelmiszer jut az ipari dolgozóknak, viszont ők is kapnak ez ipartól olyan dolgokat, amik nélkü­lözhetetlenek a nagyüzemi mezőgaz­daságban. A múlt évben az ipán munkásuk bevezették a villanyt mind a gazdasági épületekbe, mind a lakó­házakba. igen ám, de nincs tránsz­­formátor, így a villany nem gyúlhal ki a községben. Nagyon fontos volna hogy a nagykesziek a várva-ván tránszformátort minél előbb megkap­ják. mert mind az EFSz gazdaságá­nak, mind a község lakásainak nagy szüksége van rá. Az új, korszerű istállókban minden előfeltétel megvan arra, hogy az ál­latgondozók növeljék a tejhozamot. Kis szövetkezet — szép eredmények A nvitrai kerületben lévő belárdi EFSz-nek mindössze 183 hektár földje van. Tagsága pedig olyan kevés, hogy a csúcsmunkálatoknál kénytelenek az iparban és egyéb helyen dolgozó hoz­zátartozóikat megkérni, hogy szabad­ságukat ezen idd alatt otthon töltsék. Persze olyképpen, hogy segítsenek a sürgős munkák elvégzésében. A szövetkezet példásan teljesítette beadási kötelezettségét. A sertéshús­beadást 246, a marhahúsét és barom­fiét 210 százalékra teljesítette, tejből pedig a tervezett 21.000 liter helyett. 51.390 litert adott be, ami szintén kö­­'e! 250 százalékot tesz ki. A szövetkezet tagjai a múlt évb en munkaegységenként 9 korona előle­get és 4.5 kg gabonát kaptak. Az év­végi zárszámadáskor njinden ledolgo­zott munkaegység után előrelátható­lag még 4 korona osztalékot is kap­nak. Fito József szövetkezeti tag, aki 1024 munkaegysége után 9.216 korona előleget vett fel. évvégi osztalékként további 4.096 koronát kap. összesen tehát 13.302 koronát. Ehhez jön még természetbeni járandóságként 46 má­zsa gabona. Nem sokkal kevesebb Molnár István. Matyó István, Dubrota Pál tagok multévi jövedelme sem. A belárdi EFSz tehenészete helye­sen alkalmazza a Malinyina módszert Hogy érdemes volt bevezetniök. kitű­nik abból is, hogv közel 250 száza­lékra teljesítették múlt évi tejbeadá­sukat, Most pedig a Stejmann-bódék beszerzését tervezik. Még ez évben hozzálátnak egv istálló felépítéséhez is. Védnökség! üzemük a buőany Kí­sérleti és Növénvnemesitő Állomás amelv a szövetkezet tagjait megaján­dékozta egy mikroszkóppal, amit a szövetkezeti munkaiskola folyamatban lévő előadásainak keretében igen iól hasznosítanak. í—kov—) Bánjunk gazdaságosan a takarmányokkal A kedvező takarmánytermés meg­könnyíti a sikeres átteleltetést. Szá­las- és szemestakarmányokból nagy mennyiséget takarítottunk be. A si­­lózási tervek teljesítésével is jelentős mértékben növeltük takarmánykészle­tünket, és ezáltal télire is rendelke­zésünkre áll a vitaminokban gazdag takarmány. Mindez egész télen át lehetőséget nyújt a szakszerű takarmányozásra, az állati termelés nyári színvonalának fenntartására, sőt emelésére. Nem szabad azonban megfeledkeznünk ar­ról, hogy a téli időszak fele még előt­tünk áll. Ez arra kötelez, hogy a meg­lévő takarmányokat gondosan kezel­jük, okszerűen használjuk fel, és ne pazaroljunk. Ennek érdekében vizsgáljuk meg az alább közölt szempontok alapján, megtettünk-e mindent a takarmányok­kal való takarékosság érdekében. Gon­doljunk csak arra, hogy ha csak 1 kg szemeskukorica is vész kárba, 21 —25 dkg húst veszítünk el a híző, vagy süldő súlyából; ha csak 1 kg korpa megy veszendőbe, akkor 2—2,5 liter tejet, ha pedig 5 kg lucernaszé­na szóródik el, úgy 3—4 liter tejet is elveszítünk. Amint igaz az, hogy a fillérekből lesznek a koronák, igaz az is, hogy takarékossággal és a takarmányok okszerű felhasználásával növelhetjük az állattenyésztés jövedelmezőségét. A takarékosság terén különösen a szálastakarmányoknál van javítani va­ló. Vizsgáljuk meg a kazlakat, nem bontotta-e meg őket a szél. gondosan vannak-e betetézve, a beázástól meg­­óva. Kész-e a vízelvezető árok? Jő-e a víztárolás és a kazalvágás? A rossz tárolás tápanyag veszteséget, pazarlást jelent. Ezért mindezt ne csak a szénánál, hanem a töreknél, pely­vánál és szalmánál is vizsgáljuk meg. - azonnal pótoljuk a hiányosságokat A pillangósok kazlai környékén össze kell takarítani a lehullott leveleket, a letöredezett szárrészeket, mert a­­zok egyenértékűek az abrakkal. Ha a szél megbontotta a kazlat, rakas­suk át száraz időben, mert a javítga­tás, az erősebb szél nagyobb károso­dástól nem óvhatja meg. Túlsók takrmány adása esetén csak turkál benne az állat, étvány nélkül fogyasztja. Széna, szalma szállításánál gondosan vigyázzunk, hogy ne szóród­jék el. Töreket, pelyvát ponvvával bélelt kocsin szállítsunk, pácolva hasz­náljuk fel. A siló .felbontásakor körültekintő­en távolítsuk el a földet és a földdel szennyezett vagy romlott penészes réteget, hogy a felhasználásra kerülő szilázzsal ne keveredhessen. A meg­bontott siló tetejére (ŕroksiló felbon­tott részére) helyezzünk gallyakat (ka­rókat), ezekre pedig rakjunk kukori­­caszár-kévéket, vagy szalmát, hogy a szilázst megóvjuk a megázástól. Fel­­bontatlan silóknál meg kell vizs­gálni a földelést: a repedéseket be kell tömni, nehogy a csapadék befoly­jon a szilázshoz. Ároksilóná! a víz­elvezető árkokat is meg kell vizs­gálni és a hiányosságokat ki kell ja­vítani. Tüzetesen meg kell nézni az ab­raktakarmányt tároló magtár- és gó­ré-helyiségeket is. A tetőzet hibái ki­­javítandók, nehogy a becsurgó csa­padék tönkretegye az abrakot. Hoz­zuk helyre a padozatot. Tapasszuk be az egérlyukakat, az egereket pedig rendszeresen irtsuk. 9 A takarmányokat lehetőleg ömleszt­ve tároljuk és szükség szerint — de legalább 10 naponként — lapátoljuk át, szellőztessük. A takarmányok helyes, okszerű, fo­gyatékos felhasználása nem képzel­hető el a megfelelő feldolgozás, elő­készítés nélkül. Ha a takarmányokat feldolgozás nélkül adjuk az állatok­nak, úgy felesleges rágó- és emész­­tömunkát végeztetünk velük, ami termelésünk rovására megy, a fel­dolgozott, előkészített takarmányt vi­szont jobb étvággyal fogyasztják, te­hát annak jobb az étrendi hatása, könnyebben emészthető és így na­gyobb százalékban értékesül. Ezáltal is takarmányt takarítunk meg. A kukoricaszárat lehetőleg szártépövel, ennek híján szecskavágóval is fel­aprózhatjuk. A felaprított takarmányo­kat pácolva etessük. Pillangószénából kalapácsos darálón készítsünk szénalisztet, ezáltal a fe­jősteheneknél, borjaknál, sertéseknél és baromfiaknál abrakot takarítunk meg. Etessünk darált abraktakarmányo­kat. Darálással 10—12 százalékkal emelhetjük a szemestakarmányok e­­mészthetőségét. Az egyes állatfajok részére különböző nagyságúra kell a darát elkészíteni. Sertések részére lisztszerűen, lovak részére durvábbra, szarvasmarhák, juhok részére köze­pes nagyságúan. A sertések és a szarv smarhák ta­karmányának egy részét erjesszük, mert ezáltal is növeljük a takarmány értékét. Ne etessünk romlott takarmányt. Az etetést végezzük minden nap u­­gyanazon időben és gondoskodjunk a megfelelő itatásról is. A termeléstől független egyenlő ta­karmányozás nemcsak mérhetetlen nagy pazarlást, hanem annyit is je­lent, hogy a termelés irányítását ki­engedtük kezünkből. Egyedi takarmá­nyozás nélkül kifizetődő állattenyész­tés, vagy állattartás el sem képzel­hető. Kísérjük állandóan figyelemmel a sertések, különösen pedig a hízók fogyasztását. Ha a takarmányt nem maradéktalanul, jó étvággyal eszik meg, csökkentsük a következő etetési adagot. A jászlakat, <3.lyukat ki kell ja­vítani. A rossz, hibás jászlakból, vá­lyúkból kihull, elkallódik a takarmány. Etetés előtt takrítsuk ki a jászlakat s vályúkat, mert a bennük maradt hulladék lerontja az állatok étvágyát és csökkenti a takarmány értékesí­tését. AZ istállókat tartsuk tisztán. Gon­dosan vigyázzunk, hogy az istálló ne legyen párás, nedves. Az állate­gészségügyi rendszabályok elhanyago­lása, s az ennek következtében fel­lépő állati megbetegedés szintén ta­karmánypazarlást jelent, hiszen a beteg állat nem termel. Okos gazda még tele kamra ■ esetén is azt tartja: „Töb nap mint kolbász.” Takarékoskodni kell tehát, amíg még van miből. Érdemes volt... Szövetkezetünk egy évvel ezelőtt határozta el. hogy a kapások terüle­tét szétosztja egyéni megművelésre Az elhatározást tavaszkor tett követte. Minden tag magkapta a maga kuko­ricáját. cukorrépáját. Természetesen a tagok annak is tudatában voltak, hogy a túltermelésbe' pótjutalmat kapnak, igyekezett tehát mindenki a maga részét alaposan megmunkálni, Érde­mes volt: az eredmény nem maradt el. Például Lackó János munkacso­portja a részükre kimért 42 hektár területen a tervezett 1.520 mázsa he­lyett. 1.841 mázsa kukoricát termelt ki. Tehát 321 mázsát termelt terven felül. Ebből a csoport tagjai 80 má­zsát kaptak pót.jutalmul. Vrzala István csoportja 48 hektáron 610 mázsával, Palkovics János cso­portja 50 hektáron 246, Mitala Béla munkacsoportja pedig 51 hektáron 557 mázsával lépte túl a tervet. A négy csoport tagjai összesen 432 má­zsa kukoricát kaptak pótjutalmul. A szövetkezet tagjai versenyre kel­tek egymással a kukorica ápolásában. A verseny eredménye világosan meg­mutatkozott a pótjutalom kiosztásakor. Volt olyan tag, aki 550, Viszont egyik-másik csak 300-350 kilogramm kukoricát vitt haza. A cukorrépánál ugyancsak szép eredmények születtek. A 80 hektár­nyi cukorrépa-területen a tervezett 21.516 mázsa helyett 27.618 mázsa termett, ami 6.102 mázsa cukorrépát jelent terven felül. A tagok - ugyan­úgy, mint a kukoricánál, — pótiu­­talmat kaptak a terven felül kiter­melt mennyiség után és pedig: a répa árának 25 százalékát. Palkovics János, aki 26 ár cukorrépát művelt meg, 120 mázsát ért el területén. Ezért pótjutalomként 332 koronát kapott. Bátran mondhatom, alig akadt olyan tag, aki ne részesült volna pótj uta­lómban. Ezek az eredmények bebizonyítot­ták. hogy helyes a kapásoknak egyé­nekre való szétosztása és a pót'uta­lom bevezetése; mert mind az EFSz­­nek, mind pedig a tagoknak na • bb lett a jövedelme. Érdeke tehát nrn­­den tagnak, hogv ebben az ■évben még jobban dolgozzon. ESEK JÓZSEF Csúz. Majdnem 14 millió korona elszámolás A zsolnai kerület mint Szlovákia első kerülete fejezte be a szövetke­zetek évvégi zárszámadásait. Már min­den szövetkezet tudja, hogyan gaz­dálkodott tavaly és ugyancsak tudják a szövetkezet tagjai, mire számíthat­nak évi munkájukért. Az évvégi zárszámadások mutatják hogy a zsolnai kerület szövetkezetei valóban jól gazdálkodtak. A 77 szö­vetkezetből, melyek osztalékot fizet­nek ki, 45-nek sikerült a tervezett munkaegység értékét túllépnie A zsolnai kerület szövetkezetei a zár­számadások alkalmával összesen 13,849.000 koronát fizettek ki tagjai­nak. A nagykesziek büszkék sertésállományukra. Nem csoda, mert sertéstenyé­szetük szépen jövedelmezett az elmúlt évben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom