Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-30 / 5. szám

1955. január 30. FSÍdfflävf! 5 A termelés fokozásáról tárgyalt a tornaijai járási szövetkezeti konferencia Tőlünk függ, mennyi hús lesz elárusítóhelyeinken A tornaijai járás kedvezi! termelési és természeti adottságokkal rendelke­zik. Ezért a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos szerepe van nemcsak a besztercebányai kerületben, hanem országos viszonylatban is. Az állattenyésztésnek külön hagyományai vannak ezen a vidéken Ki ne ismer­né a híres gömöri tenyészállatokat, szép testalkatú teheneket, fajbikákat'.' Messze vidéken jó hírnevük van a gömöri állatienyés tőknek. S mindez nagy igyekezetükre, szakértelmükre vall. Alig akad olyan járás, amelv annvi réttel és legelővel ren­delkezik. mint éppen Tornaija kör­­nvéke A sajómenti rétek és a hajlott hátú dombok legplüi szilárd alapot nyújtanak az állattenyésztés fejleszté­sének. Dp az utóbbi évek föl várnán igen alacsony színvonalra esett e körnvék állattenysztése. Ugyanúgy a növény­­termelésben is van még elég javítani való Ezekről a kérdésekről tárgyaltak az elmúlt héten a járás kiváló szövet­kezeteinek tagjai a járási szövetkezeti konferencián. Járási méretben több mint ötven egységes földművesszövetkezet műkö­dik. Ezek közül egvjiéhánv, mint a gömöri, szkárosi. méhi és a lénártfalai kiváló eredményeket könyvelhet el a nagyüzemi gazdálkodásában. A gö­möri szövetkezet sikereit a szövetke­zetek alapszabályai betartásának kö­szönheti. A háztáji gazdálkodásban, a munkaszervezés terén és minden ter­melési szakaszon egyaránt az alapsza­bályokhoz igazodik. Ez pedig megnö­velte a közös gazdálkodás tekintélyét nemcsak a tagok előtt, hanem a szom­szédos EFSz-ek tagjai körében is. — Lóska János, az EFSz elnöke vitafel­szólalásában elmondotta, hogv minden előkészületet megtettek a tavaszi munkákra. Kitisztították a vetőmagot, kijaví­tották a szerszámokat s így nem érheti ükét semmiféle meglepetés. A tavaszi munkák idejében való elvégzése céljá­ból versenyre hívta ki a járás többi EFSz-eit. amelyek küldöttei hatalmas taps közepette elfogadták a gömöriek kihívását. Ul.ják Margit, a hamvai EFSz kül­dötte. akit a konferencián a II. orszá­gos szövetkezeti kongresszus küldötte­ként választottak meg. ugyancsak fel­szólalt. — „Mi nem nagyon dicseked­hetünk — mondta Bár nagy ígérettel indultunk az elmúlt gazdasági évbe, célkitűzésünk nem tükröződött vissza híven terméseredményeinkben. Nagy baj volt. hogy elhanyagoltuk a talaj­munkákat. Búzánk és rozsunk csak egy szántásba került. így nem csoda, ha a tervezett hektárhozamokat nem értük el. A X. pártkongresszus irány­elvei helyesen mutattak rá. hogy szö­vetkezeteinknek tovább kell szélesíte­niük a szántóterületeket. Nálunk is sokat gondolkoztunk ezen a kérdésen. Az eredmény az lett. hogy ez idén több mint 10 hektárral bővítjük szántóföld­jeinket. A konferencia további küldöttei a mintaalapszabálvzatok betartásával foglalkoztak. Ezen a téren kevés szö­vetkezet járt el helyesen a gazdálko­dásban. Pelsücardón, Runyán például nem ritka eset, hogv a tagok öt-hat darab szarvasmarhát tartanak háztáji gazdálkodásukban. Sőt a félhektár földterületet is jóval túllépik. Ez az­tán arra vezet, hogy a tagok nem ve­szik ki teljesen részüket a közös mun­kákból. síit a kiterjedt háztáji gazdál­kodás sokszor a közös vagvon eltulaj­donításához vezet. Ez az oka annak ’s, hogy a runvai szövetkezet az elmúlt évben ideiében kaszálta le ugyan rét­jeit. de a betakarítással késlekedett és íg' a takarmány nagy részét elvitte az es’’ktől megáradt Saió-vize. Most fogvtán vannak a takarmánnyal ami nagy gondot okoz a szövetkezet ve­zetőségének és a tagoknak. A felszólalások híven igazolták, hogy a járás területén néhány szövetkezet idegenkedik a mezőgazdasági épületek 1 építésétől Már pedig istállók, sertés­ólak és egvéb épületek nélkül nem képzelhető el sikeres állattenyésztés. | Ezt fül eg a sajószrányai szövetkezet példáján tapasztalhatjuk. A teheneket külőn-ktilön istállókban szétszórva he­lyezték el. Ez az anvagi kiadások mel­lett nagy takarmánvpazarlásra vezet. Sertésólak híján nagv veszteségeik vannak az állatszaporulat körül is. A tapasztalatokból kiindulva ezidén új sertésszállás és tehénistálló felépítését vették tervbe a szövetkezet tagjai. A szkárosi szövetkezet elnöke és Sztruhár elvtárs könyveli! éppen az építkezés fontosságát hangsúlyozták a ; szövetkezetekben. Nálunk — jegyezte meg Sztruhár József — a helvi vi- i szonyokhoz mérten, nem sokat této­váztunk az építkezéseknél Először alkalmi istállókban gaz­dálkodtunk. Később az állomány kiszélesedett és a .jövedelemből új istállókra is futotta. Felhasználtuk az állami segítséget is. Igv vált lehetővé, hogv egv sertés­­fiaztatót is felépíthettünk. Ennek kö­szönhetjük, hogv a malacelválasztási tervet túlteljesítettük, minden anyától 15 kismalacot választottunk el. Ez a szövetkezet komoly veté’vtár­­sa a gömöri EFSz-nek Évi’'1-évre gyarapodik, sőt a tavalvi bevétoiei kö­vetkeztében a többi szövetkezette! ösz­­szehasoniítva, a legmagasabb munka- 1 egységet fizette ki tagjainak. A mun­kaegységek teljes értéke az elmúlt év­ben 25 koronára rúgott. Gazdag juta­lomban részesültek tehát a szorgalmas szövetkezeti dolgozók. Balázs elvtárs, a szövetkezet elnöke felszólalásában részben feleletet adott a többi szövet­kezet képviselőinek fontos kérdéseikre Míg Rimaszécsen a fiatalok húzódoz­nak a közös gazdálkodástól, Szkároson a fiatalok jelentős számban foglalnak helvet a termelésben. A szövetkezet elnöke nagvon helyesen mutatott rá a járás szövetkezeti tagjainak alacsonv szakképzettségére. A termelés fokozása érdekében bővíteni kell a szaktudást Vannak jó szakkönvveink újságjaink, igen sokat lehet belőlük tanulni. — ezeknek a felhasználására intett Balázs szövetkezeti elnök minden szövetke­zeti dolgozót. Hogv a járás szövetkezeti tagjait milv mértékben foglalkoztatják a X oártkongresszusk irányelvei abból ál­lapíthatjuk meg. hogv a felszólalók csaknem mindnyájan rámutattak arra. mit tesznek majd szövetkezetükben az irányelvek végrehajtása érdekében — Több szövetkezet közül Velkenyén, Hamván és még jó né­hányban bevezetik az érdem sze­rinti jutalmazást. Ezenkívül nagv súlvt helyeznek a szűk- és keresztsoros vetés alkalma­zására. Mindezeket a pontokat a kon- j ferenoia határozatban is lefektette, és a jelenlevők egyhangúlag elfogadták A konferencia fontos pontokat foga­dott el a szaktudás elmélyítése érde­kében is. Ezt a szövetkezeti munka­iskolákon keresztül és a szakirodalom, meg a földművessajtó segítségével és terjesztésével kívánják biztosítani — Jelenleg csupán 174 Szabad Földmű­ves olvasó van a járásban. A járási értekezleten több mint 20 felszólaló vett részt a vitában. Min­den felszólalás hű tükörképet adott az egyes szövetkezetek állásáról. Értékes kötelezettségvállalások is születtek. A szkárosi szövetkezet a II. országos kongresszus tiszteletére az 1955. esz­tendőben 30 ezer liter tejet, 20 ezer darab tojást. 50 mázsa sertés- és mar­hahúst. öt mázsa juhsajtot ad be ter­ven felül. A többi szövetkezetek a ta­vaszi munkák idejében való elvégzé­sére. a haladó módszerek bevezetésére irányították kötelezettségvállalásaikat. A színvonalas értekezlet több kér­désre adott feleletet, s megadta a to­vábbi irányt, amely felé szövetkeze­teinknek haladniuk kell. A sikeres gazdálkodás alapja továbbra is az alapszabálvoi-hoz való ragaszkodásban és azok pontjainak elmélyítésében rej­lik. Ezért hassanak hát oda a tornaijai járás szövetkezetesei. hogy ez az esz­tendő még több síkéit hozzon közős gazdálkodásukba. SZOMBATH A. Az elmúlt évben 81 új taggal gyarapodtak a királyhelmeci járási szövetkezetei Királyhelmecen január 22-én járási szövetkezeti kon­ferenciát tartottak, melyen 31 szövetkezet képviselői ér­tékelték az elmúlt év gazdasági mérlegét. Az elért si­kerekről, melyek folytán 81 új tag lépett a szövetkezet­be. beszélt a járási nemzeti bizottság elnöke. A járás egységes földművesszövetkezeti beadási ter­véi disznóhúsban 105 százalékra, tejben 163 százalékra hüvelyesekben pedig 278 százalékra teljesítették. A sza­­bnd-piacon 37 ezer liter tejet. 380 mázsa disznóhúst. 31 ezer tojást, ezenkívül gyapjút és más terméket ér­tékesítettek. A batyányi szövetkezet 58 sertést, a vékei 27 ezer liter tejet és 125 mázsa sertéshúst adott be terven felül A járásban az elmúlt esztendőben 1200 szarvasmarha számára 12 tehénistálló készült. Közülük hetet gépesített eszközökkel láttak el. Például a takar­mányok szállítása siklóval történik, önműködő itatókat létesítettek stb. Ezenkívül 13 hizlaldát, 29 fiaztatót, 14 juhaklot és 11.000 szárnyas részére 52 tyúkfarmot épí­tettek. A királyhelmeci szövetkezet a növénytermelésben, főleg pedig a kender termesztésében igen szép ered­ményeket ért el. A hektáronkénti hozam a tervezett 217 mázsa helyett 497 mázsa volt. A szövetkezet tagjai a kukoricánál, melynél 15 hektáron a négyzetes fészkes ültetés módszerét alkalmazták, hektáronként 48 mázsás termést értek el. A négyzetes fészkes ültetés eredmé­nyeképpen hektáronként 4.683 korona jövedelemhez ju­tottak. míg a szokásos ültetés csak 977 koronát jöve­delmezett. A vékei EFSz 310 ezer koronát fizetett ki a munka­egységekre. Sapos Sándor sertésgondozó, aki átlagban 11 malac elválasztását biztosította, munkaegységeiért 29 ezer koronát kapott. Bukus János gondozó egészévi elválasztási tervét 112 darabbal lépte túl. A II. szövetkezeti konferencia tiszteletére a tagok ér­tékes felajánlásokat tettek. Az örősi szövetkezet tagjai kötelezték magukat, hogy 40 ezer liter tejet és 10 má­zsa sertéshúst adnak be terven felül. A nagybári szö­vetkezet az év első negyedében 5 mázsa sertéshúst ad a szabad piacra, a királyhelmeci járás szövetkezetének tagjai pedig a 900 literes tejhozamot, 1300 literre emelik. ölvén új laboráns Mezőgazdaságunk a napokban ismét jelentős segítségben részesül. A po­zsonyi, nyitrai, besztercebányai és a zsolnai kerület gépállomásaira meg­érkezett az első 30 szakképzett labo­ráns, akiket a pozsonyi Mezőgazdasá­gi Kutató Intézet 3 hónapos tanfo­lyam keretében képzett ki. Ezek a szakemberek az agronómiái laborató­riumban kapnak beosztást; a labora­tóriumokat fokozatosan az összes gépállomásokon megszervezik. A gép­állomási laboratóriumok feladata: ta­lajvizsgálat, a vetőmagvak minőségé­nek ellenőrzése és kiválasztása, vala­mint a növényvédelem. A kassai Kí­sérleti Intézet 20 hallgatója, akik szintén a 3 hónapos tanfolyamon vet­tek részt, a napokban hagyják el az intézetet és ezzel a szlovákiai labo­ránsok száma 50-re emelkedett. Az egyénileg gazdálkodó földművesek kerületi konferenciájáról Gottwaldov (zn) — A gottwaldovi rületben az elmúlt év január else­­:öl december 30-ig a takarékbetétek .747.000 koronával emelkedtek. Nagy szűk van ebben a kerület földműve­inek is. Ezt főképpen Jozef Skoda énei község két hektáros magángaz­­ilkodó példájából láthatjuk. Az em­­;ett földműves múlt évi jövedelme .305 koronát tett ki. Ez a csekély rület azonban nem biztosít egész aiádjának folyamatos munkaalkal­­at. De a kerületben nem minden ma­ingazdáikodó ért.úgv a gazdálkodás­íz mint éppen Jozef Skoda. Az el­­lúlt héten a kerület egvénileg dolgozó ildművesei összejöttek a termelés lehetőségének megvitatására. A Moszk­­va-szálló nagytermében 250 földműves foglalt helyet. Nemcsak a meghívottak jöttek el az értekezletre, sokan voltak olyanok is, mint a hulíni Hubík Au­gustín, akik saját kezdeményezésükből jelentek meg a tanácskozáson. Az értekezleten résztvett többek kö­zött Marek Smida földművelésügyi mi­niszter, Jozef Plojhár egészségügyi mi­niszter és a kerületi pártbizottság kép­viselője. A fő beszámolót a kerületi nemzeti bizottság elnöke mondotta el. Ezt kö­­vetőleg a megjelent földművesek ér­dekkörökben gyülekeztek, ahol az ál­lattenyésztés és növénytermelés fej­lesztésének kérdéseit elemezték. Lap­zártakor folyik a konferencia. Városainkban, falvainkban nem kell többé sorban állni ruháért, élelmiszerekért, tehat húsért sem A szükséges húsmennyiséget ma már korlátlan mennyiségben vásá­rolhatjuk meg. így akarjuk ezt az egész éven át. A húseladást azon­ban továbbra is lényegesen fel kell javítani. A húsellátás terén már eddig is bekövetkezett kedvező vál­tozásokat, főleg szövetkezeti tag­jainknak, allami gazdaságunk dol­gozóinak és kötelességtudó magán­gazdálkodóinak köszönhetjük Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy a húsbegyűjtés megjavításá­val már minden rend »en van és, hogy ezt a kérdést végleg megol­dottuk. Az állatállomán- nyilvántartásá­nak legutolsó eredményei további fogyatékoságokgt fedeztek fel a hústermelés terén. F.gyrészt össz­­állami méretben még nem értük el a sertésállomány tervét, másrészt, ha egyes súlycsoportok szerint ele­mezzük az állományt, tapasztalhat­juk, hogy az 50 kilogrammig ter­jedő súlycsoport állományunk több mint 50 százalékát teszi ki. S már ott is vagyunk a dolgok gyökeré­nél. Tavaly, az első félévben ala­csony volt a szaporulat és csak a második félévben mutatkozott né­mi javulás. A hízók alacsony sú­lyuk miatt azonban mégsem kerül­hettek eladásra. E fogyatékosságok miatt az elmúlt évben nem tudtuk teljesíteni sertésbegyűjtési ter­vünket. A mezőgazdasági termeléssel szorosan összefügg a sertéshús be­gyűjtési tervének teljesítése is, melynek előfeltétele egyedül az ál­lomány növelésében rejlik. Mindez nem járt még eddig teljes sikerrel, mert földműveseink nem minden esetben tartják be az anyakocák fedeztetési tervét. Ezzel magya­rázható az is, hogy az egész köz­társaság területén a tervezett állo­mány 8 százaléka hiányzik, legfő­képpen a 15 hektáron felüli mező­­gazdasági üzemekben, h falusi gaz­dagoknál, akik szabotálják közel­­látásunkat és mindenféle ürügyet keresnek beadási kötelezettségük­nek elégtelgp teljesítésére. Helyi nemzeti bizottságainkra vár az a feladat, hogy kuläk — gazdasá­gokat ösztökéljék a terv folyama­tos teljesítésére. Ha kis- és kö­­zéppaiasztjaink, EFSz-eink teljesí­tik begyűjtési tervüket, nem en­gedhető meg, hogy a falusi gazda­gok kibújjanak 'llampolgári köte­lességük teljesítése alól. Ez »esetben a helyi és járási nemzeti bizottságok kötelessége, hogy helyesen irányítsák mezőgaz­dasági termelésünket, ami annyit jelent, hogy minden egyes mező­­gazdasági üzemben ellenőrizzék a termelést, segítsenek a hibák eltá­volításában, ahol találkoznak ve­lük. Az állatállomány nyilvántar­tásából kitűnik, hogy a szarvas­marhaállomány tervét sem teljesít­hettük megfelelően. Alacsony állo­mányt mutat ki Bratislava, Nyitra, sőt a besztercebányai kerület is. Ez a kedvezőtlen helyzet azért kö­vetkezett be, mert az elmúlt évben 70 ezer darab kisborjúval többet vásárolunk fel, mint ahogy tervez­ve volt; helyükbe viszont nem állí­tottunk be újabb állatokat. A tavalyi gazdasági évet már be­fejeztük. Most itt az alkalom, hogy elgondolkozzunk a múlt évben el­maradt húsbegyűjtés tervének teli jesítéséröl. Összegeznünk kell az eredményeket, de a hiányosságokat is, és haladéktalanul meg kell ten­nünk a szükséges intézkedéseket. Az 1955-ös évre, sokkal kedvezőb­bek a húsbegyűjtés előfeltételei. Elsősorban azért, mert kellő szá­mú fiatal állatot helyeztünk el a nevelőkben és a hizlalókban. Mező­­gazdasági dolgozóinktól függ, hogy a jelenlegi számot egész évben megtartsuk, hogy egészévi húsellá­tásunkat folyamatosan biztosíthas­suk. Ez egyik jelentős hazafias kö­telességünk, köztársaságunk meg­szilárdításában. У •abb biztosítási e’őnpk a gazdasági állatok enyéni tenyésztői számára Mindeddig egyéni tenyésztőink gazdasági állatait (lovakat, szarvas­­marhát, sertéseket és az összes tenyészállatokat) csakis a fertőző­­betegségek kockázatának kizárásával lehetett biztosítani. A biztosított feleknek nyújtott szolgálata további kiterjesztése ke­retében az Allami Biztosító lehetővé teszi a gazdasági állatok te­nyésztői számára a biztosítási védelemnek oly károkra való kiter­jesztését, amelyek a gazdasági állatoknak veszélyes fertőzés vagy fertőző betegségek 1 okozta elhullása, vagy kényszerlevágása által keletkeznek. Ezen utánbiztosítás lekötése által a gazdasági állatok még akkor is biztosítva vannak, ha azok elhullását vagy ke yszerlevágását kivé­tel nélkül bármely betegség idézte elő, tehát pl. a száj- és köröm­fájás, lépfene, a szarvasmarha fettőző elvetélése, vérhas, bénulás, stb. Ezen biztosítás előfeltétele, hogy azt csak az kötheti le, aki álla­tait már biztosította vagy alapbiztosítással egyidejűleg biztosítja. Ajánljuk a gazdasági állatok öszes tenyésztőinek, hogy e biztosí­tás iránt érdeklődjenek az Allami Biztosító dolgozóinál, akik készsé­gesen nyújtanak nekik részletesebb felvilágosításokat. A szolosnicai mezőgazdasági iskolában 50 ifjú mezőgazdasági dolgozó sa­játítja el az állattenyésztés tudományát. Képünkön a szimeiitáli fajálla­tok tulajdonságainak tanulmányozóit láthatjuk. ШШШ

Next

/
Oldalképek
Tartalom