Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-02 / 1. szám

6 föbtattvcs 1955. január 2. Minden erőnkkel a békéért! Ü,i év ... újabb tervek ... nagyobb feladatok .. . jobb munkára van tehát szükség. Le kell vonnunk a tanulságot a múlt év tapasztalataiból, hogy ezál­tal munkánk megjavuljon, nagyobb eredményeket érjünk el. Különösen vonat­kozik ez mezőgazdasági dolgozóinkra, hogy mindazt, amit a hároméves fej­lődési terv lefektet, hiánytalanul megvalósítsuk. Xöbbtermelésről van szó. A dolgozó nép életszínvonalának állandó emelé­séről. Mi lehet a feladatunk? Összpontosítani kell akaratunkat, tudásunkat, be kell vonni minden munkaerőt a mezőgazdaság fellendítéséért folyó harcba, hogy hazánk erős bástyája legyen a béke frontjának. Ebben a harcban nagy feladat hárul a sajtóra, falusi levelezőinkre. Hogy levelezőink munkájukat még jobban, még eredményesebben tudják végezni, februárban levelező-konferenci át hívunk össze. Ezen a konferencián levelezőink még közelebbről megismerkednek a sajtó szerepével. Megismer­kednek mindazon problémákkal, amelye kkel a sajtónak foglalkoznia kell. Öt éve, hogy megjelent a Szabad Földműves. — Ezalatt az idő alatt nagy fejlődésen ment keresztül. Rengeteg tapasztalatokat szereztünk. Fal­­vaink életében ugyancsak nagy változások történtek. Minek köszönhető ez a fejlődés? Dolgozóink jó munkájának, azoknak az embereknek, akik munká­jukat odaadóan végzik, harcolnak a m unka minőségéért, a magasabb ered­mények eléréséért és a hiányosságok kiküszöböléséért. Minél többen fognak ceruzát a kezükbe, minél többen írnak mindennapi munkájukról, a falu éle­téről, a kiváló dolgozókról és harcolnak a hiányosságok ellen, annál nagyob­bak lesznek eredményeink, erősebb lesz hazánk, annál egységesebben, tö­mörebben tudunk felsorakozni a világ béke megvédéséért. Készüljenek fel tehát levelezőink az 1955. év nagy feladatainak teljesíté­sére. Hassanak oda, hogy minél többen olvassák saját lapjukat, a Szabad Föld­­műves-t, amely segít a hiányosságok kiküszöbölésében, az eredmények ki­harcolásában. Jó munkával, tanulással a békéért, a boldogabb holnapért. —z— STROMP JÓZSEF, a jánoki EFSZ elnöke egyben a nemzetgyűlési kép­viselőtestület tagja. Stromp elvtárs a szövetkezeti el­nöki teendőket kiválóan végzi. Azon van, hogy szövetkezetük egyre gaz­dagabb, szilárdabb legyen és a tagok életszínvonala állandóan emelkedjék. Stromp elvtárs jó munkáját dol­gozó népünk értékelte; képviselővé választották. Tudták, hogy ott is, ugyanúgy mint a munkában, becsü­letesen megállja a helyét. Stromp elvtárs nagy elfoglaltsága mellett is ír szövetkezetük eredmé­nyeiről és hiányosságairól. Megírja azt. milyen munkamódszerrel értek el bizonyos eredményeket, hogy azokból mások is tanuljanak. Stromp elvtárs egyik levelében a következő­ket irta: „Sok tapasztalatra, nagy szaktu­dásra van szükség a nagyüzemi gaz­dálkodásban. Mindezt megszerezhet­jük, ha olvasunk, tanulunk, szorgal­masan résztveszünk a szövetkezeti munkaiskolákon.” Ez többet mond, mint a piros hetes... Dásztor László, a dacsókeszi élei­­* miszer üzlet és vendéglő veze­tője. Fiatal, gömbölyű arcú. szép pi­ros fiú. Tekintete bátor és gyakran mosolyog, Amikor beszélgetsz Vele azonnal észreveszed, hogy szereti a rendet, szépet, sok benne az alkotó­­készség. Ezt nemcsak szavai, hanem munkája is bizonyítja. Önkéntelenül adódik a kérdés: — Milyen munka? Mit tehet egy vendéglős az újért, a szépért, a .jö­vőért9 Tálán bizony meggyőzi az embereket, hogv többet igyanak és lerészegedienek? Nem, sőt e'lenkezüleg. Ha észre­veszi, hogv valakinek már több van a kalapja alatt mint kellene, nem tart mértéket az ívásban. figyelmezteti, ióra inti. — Az ital mértékletesen fogyasztva orvosság, mértéktelenül méregként hat az emberi szervezetre — mondja olykor-olvkor megg\ f’/ően. I? ovid mondat s mégis milyen *'■ sokat mond. Igaz. még ma ’s vannak, akik nem hiszik el. hogy az ital orvosság és méreg is. Pedig e> így van. És a mindennapi életben gyakran találkozhatunk olyan pél­dákkal, amikor az ital mértéktelen fogyasztása egyes emberek józan gon­dolkozását megzavarta és azok ennek következtében rendetlen, önmagukra és a dolgozó népre káros ..munkát" végeztek. — Jól emlékszem •*- hoz fel egy rövid példát a múltból — amikor községünk egyik vendéglőse egv tél estén a következő durva szavakka fordult a jelenlevőkhöz. — akik egv kis szórakozásra tértek be a vendég­lőbe. — Szemét már van elég, de haszon az még nincs. Valóban ípv volt ez ezei'Jtt. A község vezetősége nem gondoskodott arról, hogy a dolgozóknak esténként legyen hol szórakozniok. Ha pedig néha-néha elmentek a vendéglőbe. hogy pénteken nem illik a lányos házakat látogatni. Kultúrműsor sem volt erre az estére. Mozielőadás csak szombaton és vasárnap este van. fgv nem volt más hátra, minthogy a ven­déglőben gyűljenek össze. ■ Egyesek söröztek, boroztak, mások csak úgy egymással szórakoztak. Voltak azon­ban, akik körülülték a kerek asztalt és nekiláttak kártyázni. Talán még csak másodszor osztották körül a la­pot, amikor észrevétlenül megjelent mellettük a szemfüles vendéglős. Л váratlan pillanatnak a „parti" bizony nem igen örült. Ügy gondolták: ,.Ha mi nem látjuk a ve­zetőt. akkor t'i sem lát minket”. - Azonban, mint a közmondás is tart­ja: „Az ügves vendéglős szeme az asztal alá is belát.” ígv történt ez most is. No. de nem a verekedés, sem büntető eljárás vágva vitte őt a kártyázok mellé. Tudta, hogy ez ismét alkalmas pillanat arra. hogv a népet nevelje. — Elvtársak! — hangzik az intő szó, — tudom, hogv szerettek szóra­kozni. Én azonban adok nektek jobb és okosabb szórakoztatót, mint a kár­tya. Abban a pillanatban, amint ezek a szavak elhangzottak, mind az öt fiú összetekintett, kezükből a kár­tyát kicsit szégyenkezve a zöld asz­talra helyezték és megértőén hall­gatták a jóindulatú vendéglőst. 7 í parasztfiúk vagvtok. Mező­-* gazdasági munkát végeztek. — Itt van a Szabad Földműves legfris­sebb száma, olvassátok, tanuljatok belőle Higyiétek el. ez többet mond. mint a piros hetes. És amint belelapoztak az újságba s látták, hogv mennyi új és hasznos van benne, ami mind az ő munká­juk megkönnyebbítését és boldogabb iövőjük megvalósítását szolgálja, arra kérték a vendég-őst. rendelje meg számukra a Szabad Földművest, mert ezután kártyázás helyett ök is ta­nulni, művelődni akarnak. —zj— akkor az illető vendéglős megkíván­ta. hogy legalább is egy félökör árát mulassa el a vendég. Czeretém én is az italt, de csak ^ okkal-móddal. Tudom, ha töb­bet iszom, akkor az káros az egész­ségemre. Hogy kívánjam akkor a vendégtől, hogy igya le magát. Vagy csak azért, hogy aztán az elszámolás­nál „vastagabban” fogjon a ceru­zám! Nekem ilyen pénzre nincs szükségem. Becsületes munkám után megkapom a megérdemelt fizetést, amiből családommal boldogan é’ek — mondja Pásztor elvtárs. Legyen az bárki, csak annyit igyon, amitől min­dig helyén marad az esze. Milyen egyszerű, de tartalomban gazdag szavak. Látni, hogv nem fél­revezetni. elbutítani, hanem tanítani akarja a dolgozókat. És, hogy ez így van, erre vonatkozólag szintén egy világos példát tudunk felhozni. Az egyik péntek este a legények nem mentek a lányokhoz. Hogyis mentek volna, hiszen régi szokás. SZÍJJARTÓ GYULA igazgató tanító Alsóhatáron. Mint tanító szereti mun­káját, a falut,, a természetet. A tavaszi napokon, a nyári-szünidőkben mindig figyelte a természet szépségeit, az il­latos akácvirágot, a rengeteg vadvirá­got, a szántóföld virágtengerét. Hogy az iskola mellett kimúlott az orgona és megjelent Tajta a méh. elgondolko­zott és rájött, hogv kevés a méh, a természet kincsei nincsenek kellően kihasználva. Méhészkedéshez fogolt. Később szenvedélyes méhésszé vált. — ■ öbb nvelven tanulmányozza a me­­hészszakkönyveket, sokszor még -éjjel is. Kaptárait saját maga készíti a leg­egyszerűbb és legmodernebb módon. Arra kérjük Szíjjártó méhésztár­sát. hogy a lapunkban közölt méhész­tanfolyamát még figyelmesebben, még nagvobb szeretettel írja, mert ezzel hathatósan elősegíti a méhészet ügyét és vele együtt fejlődő mezőgazdasá­gunkat is. ★ ★ ★ 13udjáiok, hogy lllllllllllllllllllllllillllllllll IliilllllllllllllllllllllllllllllilllllllIIlllllllllillllllllllllllllllllllllllllillllllllllllIIllllll llllllillllllll IIHlll llllllllllllllllltllltlllllllllin ckc&y kink* ^ sí,a téli álmukat alvó emlős állatok testének hőmérséklete* olykor + 2 Celsius fokig süllyed, szívműkö­désük-a tizedére csökken s lélek­­zésük rendkívül ritka lesz, néha jóformán teljesen megszűnik. * * * ..■a Szovjetunióban 1953-ban több mint 700.000 új városi lakást és 400.00,0 falusi házat adtak át ren­deltetésének. * * * • ..egy 500 kilóg umrtl élősúlyú ló­nak 35 liter vére van. * * * ... zárt porcelánkannákban azért ma­rad tovább melegen a tea. mint zárt fémkannában, mert például .az aluminium 461-szer gyorsabban ■■eszti el a meleget, mint a por­celán. * * * ...a majmoknak ha nem is beszél­nek emberi értelemben véve, van­nak különleges hangjaik egyes tárgyak és helyzetek megjelölé­sére, a csimpánz-„nyelv"-nek pél­dául 32 ilyen „szavát" figyelték meg. * * * •.. a három legnagyobb nyugatnémet bank mostani 57 igazgatója közül 54 már Hitler idején is ugyaneb­ben az állásban volt. * * * . .ha a kőszenet gépeink hajtóanya­gául, vagy szobánk melegítésére elégetjük, tulajdonképpen azt az •nergiát szabadítjuk fel. amelyet ■ növények évszázezredekkel eze­­'"У n Naptól kaptak és felhal­notok testükben. ■ egy természetbúvár megemlékezik egy jako-papagájról. amely 60 éves korában elvesztette az emlé­kezőtehetségét. 90 éves korában a látását és 93 éves korában halt meg. * * * . a jéghegyeknek csak egytized ré­sze áll ki a vízből, mert a jég fajsúlya kilenc-tized része lévén a víznek, térfogatuk ugyanakkora része a víz színe alá merül. * * * . Szibéria területén az Októberi Forradalom előtt •mindössze 3 lap jelent meg, ma 42 újságot adnak, ki. * * * .0 mókus csak erős fagyok idején húzódik be a vackába, vagy egy - fa odvába, ott aztán összecsava­rodik és dús farkával betakaródz­­va alszik. * * * . Afrikát 2550 évvel ezelőtt ha­józták körül először a Földközi tenger délkeleti partvidékén lakó föníciai hajósé к * * * .a ponty élen’ Unnának határát 150 esztendő - ‘'"esülik. * * * ■ a régi magyar nyelvben az álla­tok kicsinyeit fi-пак hívták; tyűk­­fi. lúdfi, csukái pontyfi, stb. * * * . a lombos fák, ha lombozatuk el­fagy. vagy a rovarok lerágják, tartalék-táplálóanyagaikból újra kihajtanák, de ha a fenyőfélék lombozata elpusztul, többé nem hajtanak ki. Levelezőinkhez Itt van már az új év, vége lett az ónak. Levelezőinkhez intézzük a szónkat. Kedves munkatársak, bolond világ járja, Nagy a zaj Nyugaton, kardcsörtetés. lárvga. Ütődik fülünkbe. A gyáva megretten, De' kevés a 'gyáva s annál keményebben Á(1 ki a gátra az, ki a békét védi, Boldogabb jövőjét tervezi, építi. Kedves munkatársak, ki szóval, ki tettel, Tollal, kalapáccsal, kaszával, fegyverrel. Védjük meg a békét, boldog holnapunkat! E szent szándékunkban senki meg nem ingat. írjatok hát ti is, még többet, mint eddig, írjátok meg a jót. azt is, mi nem tetszik! Elvtársak! Tollal is védjük országunkat. Vessünk gátat minden bajnak, háborúnak! Varga József, Kovács László és még több olvasónk a szerkesztőség­be küldték újságmegrendelésüket. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Szabad Földműves előfizetési ügye­it újév után kizárólag a posta inté­zi. Megrendelésükkel tehát közvetle­nül a helybeli postához, vagy a pos­tahivatalhoz forduljanak. így az elő­fizetés után nyomban megkezdik az újság kézbesítését a címükre. * * * „Szeretném, ha a szerkesztőség a péksütötte kiflinek és zsemlyének a készítési módját közölné” — írja Kovács Jolán olvasónk. A péksütemény készítésének két­féle módját közöljük: Fél kilogramm búzalisztet (sima) 2 deka élesztőből készített kovásszal eldolgozunk. Hozzáadunk 5 deka zsi­radékot és vízzel hígított tejet, nót szükség szerint. Az elkészített, tész­tából zsemlyét és kiflit formálunk és kelni hagyjuk. Megkélés u\án fel­vert tojással megkenjük és aranysár­gára sütjük. A másik módja-Egy negyedliter tejbe bele főzünk 5 deka lisztet. Ezt a keményítőt ki­hűlni hagyjuk. Közben egy és fél ki­­higramm lisztet három deka élesztő­ből készített■ kovásszal eldolgozunk. Máig hozzáadjuk a kihűlt keményí­tőt, két ' reszelt főtt burgonyát és sót. A sűrű tésztából megfelelő for­mákat készítünk és megzsírozott tep­sin kelni hagyjuk. Sütés előtt tojás­sal megkenjük, esetleg köménymag­gal, vagy sóval vagy kristálycukor­ral meghintjük. Jó meleg sütőben sütjük. * * * Sághv Antal olvasónk azzal a pa­nasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy szilvafáit minden évben ellepik a pajzstetvek. Olvasónkkal a pajzstetvek elleni védekezés legjobb és legegyszerűbb módját közöljük: Különféle pajzstetvek elleni véde­kezés módja azonos és legfontosabb ideje a téli időszak. A téli védeke­zés. a kéregkaparáson és tisztogatá­son kívül, permetezésből áll. Szél­csendes időben januártól kezdve még fagyos időben is lehet permetezni. Az Őszibarackot és kajszit csak téli higítású mészkénlével, a többi fát gyümölcsfaolajokkal permetezzük. A pajzstetves fertőzést gondos korona ritkítással is csökkenthetjük. így több napfény jut a korona belsejébe és ez a tetvek hetére kedvezőtlen. Nyáron szappanos nikotin-oldattal, nyári higítású mészkénlével és para­­thoin tartalmú készítményekkel per­metezhetünk igen jó eredménnyé1

Next

/
Oldalképek
Tartalom