Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-23 / 4. szám

12

Földműves

1955. január 25.

Ä német kérdésről tett szovjet kormánynyilatkozat

nyugati visszhangja

Nyugati hírügynökségek és nyugati politikusok foglalkoznak a német kérdésről január 15-én nyilvánosságra hozott szovjet kormánynyilatkozattal Egyes sajtószervek és politikusok csökkenteni igyekeznek a nyilatkozat jelentőséget és azt hangoztatják, hogy az propagandisztikus lépés, s a Szovjetunió újabb kísérlete „a nyugati egység" létrejöttének megakadályozására.

Л londoni rádió nyugati hírmagyarázókat idézve ezzel kapcsolatban sietett hangoztatni, hogy „mindaddig haszontalannak tűnik minden további targyaiás a Szovjetunióval, amíg nem sikerült megszilárdítani a Nyugat egységét a párizsi egyezmények végrehajtása útján".

A nyugati politikusok egy része a szovjet nyilatkozat teljesen világos megfogalmazása ellenére azt igyekszik bizonygatni, hogy a párizsi egyezmények ratifikációjának befejeződése után is lehetséges lesz négyhatalmi tárgyalásokat folytatni a német kérdésről. így például a bonni kormány sajtóhivatala vasárnap hivatalos nyilatkozatban foglalkozott a szovjet nyilatkozattal és ebbpn kijelentette: „Minden jel arra vall, hogy a Szovjetunió a párizsi egyezmények ratifikálása után . .. kész lesz tárgyalni Németország békés és szabad újraegyesítéséről“.

Mindazonáltal számos kommentátor és politikai személyiség kénytelen elismerni a szovjet nyilatkozat és az abban foglalt javaslatok óriási jelentőségét és hangsúlyozni a tárgyalások szükségességét. Számos megfigyelőt az a hatás aggaszt, amelyet a nyilatkozat a nyugatnémetországi lakosságra előreláthatólag gyakorolni fog. A washingtoni szakértők például — mint az AFP jelenti — „korántsem akarják lebecsülni azt a visszhangot, amelyet a szovjet „szóbeli kezdeményezések” keltettek a német közvéleményben“.

A iondoni rádió közli diplomáciai

★ ★ ★

Az amerikai nép nem szereti hadseregét

A „NEWYORK TIMES MAGAZINÉ” című amerikai folyóirat cikket közöl egy Baldwin nevű katonai kommentátor tollából. A cikk szerzője aggodalommal állapítja me.g, hogy „az USA fegyveres erőinek alacsony az erkölcsi színvonala.”

Baldwin beismeri, hogy a katonák

— különösen a hivatásos katonák — morálja az utóbbi időben olyan mélyre süllyedt, amilyenre 25 éves katonai hírmagyarázói pályafutása alatt nem volt példa. Meggyengült a fegvelem. állapítja meg siránkozva és megjegyzi, hogy „sok katona képzettsége és műveltségi színvonala még az átlagot sem éri el.”

A cikkíró igyekszik megokolni az amerikai hadsereg moráljának gyengülését. közben azonban kénytelen beismerni, hogy az amerikai közvélemény nem támogatja az újrafelfegyverzés politikáját s ezt a fegyveres erőkkel szemben tanúsított magatartásával kifejezésre /is juttatja. „Az amerikai nép nem szereti hadserégét”

— kesereg a szerző.

Baldwin befejezésül követeli, hogy az amerikai hadseregben honosítsák meg a legszigorúbb fegyelmet.

Mennvit ér eav osztrák ember ?

A demokratikus osztrák sajtó nagy felháborodással ír a Becsben működő’ amerikai katonai bíróság egyik „ítéletéről.”

Még decemberben történt, hogy' James Morris, pz amerikai megszálló csapatok őrmestere ittasan vezette autóját és az egyik bécsi utcán belehajtott az emberekbe; öten megsérültek. közülük hárman igen súlyosan. Morris el akart menekülni, de a járókelők feltartóztatták, és végül is a rendtírök csak nagynehezen tudták megóvni a felháborodott bécsiek ütleqeitO'i.

A gázoló amerikai katona most került bíróság elé. Megállapították bűnösségét, lefokozásra és 300 dollár büntetésre ítélték. A bíróság kimondta, hogy a 300 dollárt hat hónapon belül kell megfizetnie. Tehát havonta 30 dollárt.

Az „österreichische Volksstimme” keserűen állapítja meg. hogy az amerikaiaknak, úgylátszik, egy osztrák állampolgár 60 dollárt ér, — ennyit is sealc részletfizetésre.

tudósítójának kommentárját. A tudó- i sító véleménye szerint „fejlődés kö- I vetkezett be a Szovjetunió Németor- ! szaggal kapcsolatos politikájában, | minthogy a nyilatkozat hangoztatja, hogy egv újabb négyhatalmi tárgyalások során megegyezés érhető el az össznémet választások nemzetközi ellenőrzése kérdésében".

Az angol rádió diplomáciai szerkesztője szerint a „szovjet kormánynyilatkozat megállapításai az össznémet szabad választások megtartásának lehetőségeiről, mindenesetre megérdeillik a gondosabb tanulmányozást” A diplomáciai szerkesztő felteszi a kérdést, hogy a mostani szovjet ajánlat nyujt-e valami előnyt azzal szemben, aminek tanúi voltunk a múlt év februári berlini értekezleten“ „Igenis nyújt — állapítja meg a szerkesztő. — Ez a haladás pedig a szovjet kormánynyilatkozat azon megállapításában áli, hogy Moszkva hajlandó tárgyalni a szabad össznémet választások kérdéséről és azok nemzetközi ellenőrzéséről"

A londoni rádió tudósítója szerint Bonnban „a szovjet nyilatkozatot gondosan tanulmányoznák". „A nyugatnémet szociáldemokraták — mondja a londoni rádió — a moszkvai nyi'atkozatban újabb bizonyítékot látnak saját nézetük megerősítésére. E szerint a párizsi egyezmények ratifikálása előtt négyhatalmi tanácskozásokat kell tartani".

VVelmer, a bonni szövetségi gyűlés össznémetügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke — mint a DPA jelenti — Hannoverben kijelentette, hogy „az új szovjet nyilatkozat lehetőséget nyújt a négy megszálló hatalom tárgyalására. „A német nép érdeke — mondotta még Wehner, — hogy a tárgyaló asztalnál állapítsák meg, milyen feltételekhez akarja kötni a részletekben javaslatait a szovjet kormány. Mindenesetre jobb most a tárgyaló asztalhoz ülni. mint az ellentéteket kiélezni".

A DPA jelentése szerint, a szovjet kormány nyilatkozatához állást foglalt von Brentano, az Adenauer-párt szövetségi gyűlési csoportjának elnöke is. Brentano hangsúlyozta ugyan, hogy a szovjet nyilatkozat nem fog arra vezetni, hogy az európai fejlődés valamiképpen megváltozzék”, de kijelentette, hegy ez a felfogása „nem zárja ki, hogy tárgyaljanak a nyilatkozatról. Véleménye szerint a nyilatkozatot „komolyan meg keli vizsgálni”.

Wilhelm Meliies, a német szociáldemokrata párt másodelnöke — mint a DPA jelenti — óva intett attól, hogy „a Szovjetunió valamennyi javaslatát propagandaként, vagy zavaró manőverként könyveljék el. Az ilyen magatartás könnyen a politikai helyzet megmerevedéséhez vezethet, ahelyett, hogy a feszültség enyhülését szolgálná“.

Fritz Heine, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségi tagja követelte, „használják fel Moszkva javaslatát arra, hogy ennek komoly áttanulmányozása után megbeszélések jöhessenek létre a négy megszálló hatalom között az újraegyesítés kérdéséről“.

A Szovjetunió kész más országoknak is segítséget nyújtani az atomerő békés célokra való felhasználásában

A szovjet kormány határozata

A burzsoá képviselők is elítélik...

A francia kormány törvénytervezetet dolgozott ki a válaszási kerületeken alapuló választási rendszer újrabevezetésére. Ez a rendszer a háború előtt volt érvényben, és a fráncia reakciós körök érdekeit szolgálta. A törvénytervezet azonban komoly elégedetlenséget okozott egyes burzsoá politikusok körében. Mint a „LE MONDE” hangsúlyozza: „nagy megdöbbenést“ váltott ki még a jobbot- j dali pártok kebelében is. A „PARIS- i PRESSE” a „ĽINTRANSIGEANT“ közli egész sor nemzptgyúlési képviselő j nyilatkozatát. Valamennyien helytele- i nítik á Mendes-France kormány által javasolt választási rendszert és hangoztatják, hogy ezt a rendszert Fran- I

ciaországban maga a történelem Ítélte el.

Henri Bergasse, a „Köztársasági és Társadalmi Akció” parlamenti csoportjának elnöke kijelentette: ,,A választási kerületeken alapuló választások az 1940. évi vereséghez vezettek. Nem akarjuk, hogy ez megismétlődjék."

Lecourt képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány által javasolt választási rendszer a „pénzeszközöknek" fontos szerepet biztosít, vagyis anyagi érdekek győzelmét biztosíthatja“.

Egyes képviselők hangsúlyozták, hogy a kormánynak azért van szüksége az „új” választási rendszerre, hogy a parlamentben megerősítse helyzetét.

A Szovjetunió kormánya az alábbi határozatot hozta:

A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atomerő békés célokra való felhasználásának. Ezért elhatározta, hogy tudományos-technikai — és termelési segítséget nyújt más államoknak az atommag-fizikai kutatások fejlesztését szolgáló tudományos kísérleti telepek létesítésében és az atomé ró békés célokra való felhasználásában.

A szovjet kormány felajánlotta a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, hogy mindenre kiterjedő segítséget nyújt nekik egyenként mintegy 5000 kW-os teljesítményű kísérleti atommáglyák és elemi részecske-gyorsítók tervezésében, az ezekhez szükséges berendezések szállításában és megépítésében. Előirányozza továbbá, hogy az említett országok rendelkezésére bocsátja az atommáglyák és a tudományos kutató munkálatok céljaira szükséges hasadóanyag mennyiséget. E téren tekintetbe veszik azt a körülményt,

hogy az említett országok megfelelő nyersanyagot szállítanák a Szovjetuniónak. .

Ezen országok tudósainak és mérnökeinek lehetőséget nyújtanak, hogy megismerkedjenek a Szovjetunióban az atomerö békés felhasználása terén folyó tudományos kutató munkálatokkal és a kísérleti atommáglyák munkájával. Az említett tudományos kísérleti-telepek létesítése lehetőséget nyújt ezeknek az országoknak arra, hogy széles körben kibontakoztassák a tudományos kutatómunkát az atommag-fizika terén, elegendő mennyiségű radioaktív izotópot nyerjenek a kísérleti atommáglyákban az orvostudományi. biológiai, valamint a tudomány és a technika különböző területein való felhasználás céljaira, továbbá tudományos és mérnökkádereket képeznek az atomeró békés felhasználását szolgáló munkálatok további fejlesztésére.

Elbírálás alatt van azon országok körének kiszélesítése, amelyeknek a Szovjetunió ugyancsak hozzájárulást és segítséget nyújthat az atomerő békés célokra való felhasználását szolgáló tudományos-kísérleti munkálatok fejlesztésében.

ROVIDEN

Magnitogorszkban megkezdték egy nagy elegyártott épületelemeket készít« üzem építését. Az új üzem évenként 60 ezer köbméter vasbeton épületelemet és épületrészt fog termelni.

* * *

Brazíliában egyre nő az infláció. Az Imprensa Populár adatai szerint csak szeptember, október és november hónapokban hétmilliárd

kruzeirót bocsátottak forgalomba, decemberben pedig újabb négymilliárdot.

* * *

Dániában a „Burnjester Og Vain” bajóépítőtelepen január 6-án elkészült a Szovjetunió rendelése nyomán egy hűtőberendezéses hajó. Átadásánál a Szovjetunió és Dánia kereskedelmi küldöttei voltak jelen.

Mendes-France „ jutalma

a

A párizsi egyezmény ratifikálását kővető időszakban a nyugati sajtókommentárok hangos újjongással köszöntötték ugyan Mendes-France miniszterelnököt, de ugyanakkor nem titkolták afeletti aggodalmukat, hogy a kormányfői bársonyszék rövidesen megürülhet. Az aggodalom indokolt. Mondes-Francénak sikerült néhány nap leforgása alatt elvesztenie azt a bieelmat, amelyet a genfi értekezlet során

FARKAS - RARANYBORBEN

A világ közvéleménye már hozzászokott ahhoz, hogy Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere időnként odaáll a mikrofon elé. vagy felmegy a szónoki emelvényre, s elmondja a maga támadó sokszor még elvbarátait is elrémítő beszédét. A minap azonban valami más, egészen szokatlan dolog történt. Az Egyesült Államok külügyminisztere a Fiatal Nők Keresztény Szövetsége díszebédjén külpolitikai nyilatkozatot tett. s ezúttal — a békéről beszélt. Kenettelj esen kinyilatkoztatta, hogy az Egyesült Államok „az emberiség kritikus kérdéseinek” békés megoldására törekszik. Majd a béke apostolának szerepében tetszelegve,- kimondta a szentenciát: „Sohasem lesz addig tartós béke. amíg az emberek és a nemzetek a háború számára tartogatják legnagyobb erőkifejtésüket, legáldozatosapb törekvéseiket.” — Ezután csíptis szavakkal ostorozta nyugati szövetségeseit, amiért hagyják, hogy ellankadjon a „kötelező- éberség”, s ezzel ‘megkönnyítik a Picasso galambját zászlajukra fest« békepropagandisták „kártékony tevékenységét.” Dulles nyilatkozata mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mindenekelőtt furcsa, hogy az az ember, aki oly sokszor felemelté kezét, hogy égíj csóvát vessen a béke épületére, most egyszerre a békéről kezd beszélni. Talán „az emberiség kritikus kérdéseinek békés megoldására" való törekvés vezette Dullest, amikor tavaly nyáron Genfben mindent elkövetett, nehogy kioltsák a háború lángját Indokínában? Feltehetőleg ugyanez a cél vezérelte, amikor nagynehezen összetákolta a délkeletázsiai úgynevezett „védelmi szerződést”, amelynek aláírói közül éppen a délkelet-ázsiai országok hiányoztak, ezzel is jelezvén, hogv a paktumnak semmi köze Délkelet-Ázsia állítólagos „védelméhez”? Dulles úr nyilván akkor is a békén gondolt, amikor a kínai nép ellen azzal a Csang-Kajsekkel kötött alkut, akit saját hazája megtagadott, mint legelvetemültebb ellenségét?

Szó. ami szó, Mr. Dulle&nek nagyon, is igaza van abban, hogy' amíg egyes államférfiak és bizonyos államok viszályokat. háborúságot síitának, addig nem lesz igazi béke. Arról viszont bölcsen hallgatott, hogy éppen ő és a vele egyhúron pendülők a legfőbb kerékkötői a „kritikus kérdések békés megoldásának”, hogy pontosan ő az, aki a „háború számára tartogatja legnagyobb erőkifejtéseit.”

De beszélt Dülles a díszebéden másról is. ..Béketevékenységét” ecsetelve, váratlan fordulattal a londoni és párizsi egyezményekre fordította a szót. Nyilván érezte azonban,, hogy az egyezmények és a „béket^vékenység” egy napon való emlegetése mégiscsak magyarázatra szorul. S a nagy magyarázkodás közben kissé elvetette a sulykot. Nem kisebb dolgot mondott, mint hogy a párizsi egyezmények el fogják tüntetni a világ legveszedelmesebb tűzfészkét. A magyarázat kétségkívül eredeti, de enyhén szólva bárgyú és arcpirító hazugság. Hiszen vanв. aki ne tudná, hogv a párizsi szerződések ratifikálása az a varázsige, amely szélesre tárja a kaput Nyugat- Nemetország ú.irafelfegyverzése előtt. Több mint százezer volt náci tiszt és altiszt csak a parancsra vár. hogy ismét fegyverbe álljon. A bonni boszorkánykonyhán már kiválogatták a leendő Wehrmacht vezetőit akik között olyan nevek szerepelnek, mint Mannteuffel. a „Grossdeutschland SS-hadosztály egykori parancsnoka, a Führer legmagasabb kitüntetésének tulajdonosa. mint Heusinger tábornok, a Szovjetunió elleni támadás az úgynevezett Barbarossa-terv atyja, mint Speidel, Rommel egykori helyettese, a Franciaországot 1940-ben megszálló nácicsapatok vezérkari főnöke, vagy Kesselring, a Luftwaffe egykori vezérkari főnöke, akinek olyan „érdemei” vannak, mint a lengyel, szovjet, francia és norvég városok elleni kegyetlen bombatámadások tervének kidolgozása. Kaiserslautern környékén gúlákban áll a töméntelen sok fegyver, amelv bőven elegendő 12 hadosztály

felfegyverzésére, s az Egyesült Államok kikötőiben berakodásra vár körülbelül 3 milliárd dollár értékű hadianyag, köztük olyan fegyverek is, amelyeknek gyártása tilos Nyugat- Németországban. Bonnban már-kitöltötték azt a százmiliiárd márkáról Szóló csekket is, amelyből az elkövetkezendő néhány esztendőben fedezni fogják a fegyverkezési kiadásokat.

S nem lehet azt sem vitatni, hogy a párizsi egyezmények azt a német militarizmust támasztják fel. amely eddig már két ízben döntötte véres háborúba a világ népeit. Ez a militarizmus most is hű önmagához. „Ma Németország, hcflnap egész Európa” — jelentette ki nemrég a Szabad Demokrata Párt elnökhelyettese.

Nem, senki nem hiszi el önnek, Dulles úr, hogy a tegnap hitleristái. a náci farkasok, békés bárányokká szelídültek! Az egyszerű emberek tudják, hogy a párizsi egyezmények egy minden eddiginél véresebb háború magvait hintik el Európa szívében. S ezen a tényen az ön legjámborabb szavai, szemforgató békeszólamai sem képesek változtatni.

Dulles békenyilatkozata — egyszerűen porhintés az emberek szemébe. Az Egyesült Államok külügyminisztere a béke védelmezőjének köntését öltötte magára, s közben a béke igazi híveinek „kártékony tevékenysége” ellen mennvdörgött. De ma már nem könnyű félrevezetni a népeket. Éppen ezért nyugtalanítja oly nagyon az amerikai külügyminisztert a béke híveinek „propagandája”. Duties kirohanásai azonban mit sem változtatnak a tényeken. Az emberiség megtanulta, hogv kik élnek vissza a béke jelszavával. s kik ártanak valójában a béke ügyének. Mégha a támadó körök képviselői készek is a nap minden órájában elmondani egy-egv békenyilatkozatot. akkor sem palástolhatják el azokat a cselekedeteiket, amelyekkel a világ békéje ellen, a nemzetközi vitás kérdések békés úton való megoldása ellen törnek.

a francia nép előlegezett számára. ъ- Márpedig a háború utáni évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a népi tömegek támogatása nélkül egyetlen francia kormány sem volt hosszú életű.

Érthető tehát, ha Washingtonban és Londonban előre aggódnak Mendes- France jövője miatt. És különösképpen megható az a gondoskodás, amelyet az újjászülető Wehrmacht francia bábája iránt tanúsítanak. A „Daily Mirror’.’ című „tiszteletreméltó” angol lm nemcsak a hű lakáj, és a készséges ország-kiárusitó elvesztésének lehetősége miatt siránkozik, hanem ezen túlmenően Mendes-France sorsát illetőleg is. Az említett újság ugyanis azt javasolja, hogy „ha majd nem lesz miniszterelnök”, adják meg Mendes- Francenak az angol állampolgárságot, „jutalmul”, azért, mert beváltotta az amerikai és angol köröknek' hozzáfűzött. \reményeit.

A ,,Daűy Mirror’’ cikkírója önkéntelenül javaslatával — akarva, vagy nem akarva — két dolgot ismer be. Mindenekelőtt azt a különben teljesen nyilvánvaló tényt, hogy Mendes-France olyan nagy szívességet tett amerikai és angol megbízóinak a párizsi egyezmények ratifikálásának keresztülhajszólásával, amelyért megbízói részéről feltétleniá jutalmat érdemel. Másodsorban pedig azt, hogy ezek után nemcsak a miniszterelnöki székre, de a francia Mampdlgársáffra is méltatlanná vált.

Mindezzel fenntartás nélkül egyetértünk. Mendes-France valóban előrelátóan cselekedne, ha Franciaországon kívül igyekezne biztosítani magának a csendes öregség elengedhetetlen körülményeit. Nem tudjuk azonban, hogy kedvező választ fog-e adni a közmondásos angol vendégszeretetnek erre a meghatóan szívélyes megnyilvánulására. Félő. hogy nem. Mert lehet, hogy szoros szálak fűzik angliai barátaihoz, de még szorosabb szálak a Schneider-Creuzot ipari konszernhez, a Bloch-Desault repülőgépgyári konszernhez és a Worms-bankcsoporthoz. Márpedig ezek egyelőre még Franciaországban vannak.

Indokolt tehát az a feltevés, hogy Mendes-France, Ы nem is a miniszterelnöki székben — ezt a kérdést a közeljövő dönti majd el, — de minden esetre Franciaországban marad. Mert ha becsületet, hazafiságot és őszinteséget nem is tanulhatott amerikai-angol üzlettársaitól, és megbízóitól. jól agyába véste azt a kissé módosított angol közmondást, amelyre minden valamirevaló angol ixmember nagy lelkesedéssel és az ősi hagyományok tiszteletével esküszik

„Аг‘ én gyáram, az én váram.”

F. Г.

Szabad Földműves a Földmíív^sügVi Megbízotti Hivatal hetilapra Kiadóhivatal Bratislava Križková 7 — Telefon 332—99 — Szétкеь/tőség Bratislava. Križková 7. — Telefon 243 -46. — Főszerkesztő Mara Sándor. — Kiadia az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v., Bratislava Križková 7. — Nvomia Merkantilné tlačiarne, n Р. zz Bratislava, ül. Kér. Povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden póstahivatálnál és kézbesítőnél. Aj-64017