Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-23 / 4. szám

Шашйves

19э5. január 23.

Az építés szakasza«, megtett úttá az emberek mindig szívesen emlékeznek vissza. Különösen akkor, lia a eólki tűzéseket sikerült megvalósítaniuk Az elmúlt héten szövetkezeteink a járási kon ft renciákon keresztül értékeltéi múlt évi eieti-riényeikpt elbeszélgettek a hiányosságok kiküszöböléséről és a jövő távlati i rveiröl.

Érsekújvár:

Az érv.l ,ri járás szövetkezeteinek tagja-: elmúlt vasárnap tartották járási konféren ia . .kát. Ez az öszszejövetel nem csupán a külsőségekben. hanem tartalmilag is színvonalas értekezletnek bizonyult. A járás területén. példás szövetkezetek fejlődtek ki mint a 'szimői. esúzi, sőt a katrvicsai EFSz is, amely a megalakulásától eltelt 4 év alatt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményei nyomán egyre fokozottabb jólétet biztosít tagjainak A szövetkezetek küldöttei felszólalásukban örömmel beszéltek azokról a 'lehetőségekről, amelyeket a közös gazdálkodás biztosil szamukra. De

hiányosságokat sem Kendőzték el és a p; lárikovói EFSz példáján az egy begyüli küldöttek világosan láthatták, hogy minden sikeres eredmény kútforrása a mintalapszabályzat betartása.

Ögyalla:

Az ögyallai járási szövetkezeti konferenciát Imely községben tartották meg, ahol a járás egyik legjobb szövetkezete kibontakozóban van Imely község dolgozói és szövetkezeti tagjai részéröl igen nagy kitüntetés volt hogy a helyi nemzeti bizottság akciós tervének keretein belül felépített új kultúrház.ban üdvözölhették járásuk legjobb szövetkezeteinek képviselőit. A feldíszített teremben minden helyet betöltötték, és telt ház fogadta Bolo elvtársnak a járási nemzeti bizottság elnökének beszámolóját. A .járás területének több mint 80 százalékán közös szövetkezeti gazdálkodás folyik. Hogy ennek az előnyeit lemérhessük. tudnunk kell, hogy az egyéni gazdálkodókkal szemben a szövetkezetek jóval túlteljesítették terménybeadásukat. Dicséret illeti azonban a járás egyéni gazdálkodóit is, akik ugyancsak teljesítették állampolgári kötelességüket.

Bolo elvtárs többek között foglalkozott az egyes szövetkezetek gazdálkodási kérdéseivel is és rámutatott, hogy az imelyi EFSz igen komoly versenytársa Marcelházának. a járás egyik legjobb szövetkezetének. Vrábel Vendelnek, az imelyi EFSz elnökének. oki egyben képviselő is, érdeme van. hogy szövetkezeik tagjait úgy tudta irányítani, hogy azok munkája nyomán szép terméseredmények születtek. Itt kell megemlíteni Bojtos

Négy szövetkezeti konferencia

András aytunómus terekvesét is, aki a szövetkezeti tagok murtkaversenyének en dményeit mindig pontosan felíegyezte a versenytáblára, ami serkentőleg hatott a rftunkák elvégzésére, Ezenkívül példásan vezeti a szövetkezeti munkaiskolát, ennélfogva jelentős mértékben támogatja a szövetkezet fejlődését.

Ami az állattenyésztést illeti, a járás szövetkezetei а X pártkongresszus határozatai szelleműben bővítik állományukat és arra törekednek, hogy minél nagyobb hasznosságot érjenek 1 az. állattenyésztésben. Ezen a tervást, ahol azt ígérték, hogy a növénytermelésben fokozzák a hektárhozamokat és az állatok hasznossáí gát Ez örömteli, de nehéz feladat, j Hiszen, hacsak az imelyi EFSz kötelezettségvállalását vesszük alapul, amelynek sikeres, teljesítése a növény, termelésben, több mint 550 ezer, az állattenyésztésben pedig 200 ezer koronát eredményezne, akkor azt is láthatjuk, hogy a termelés fokozása nyomán gyarapodik a közös vagyon, és emelkedik a tagok bevétele.

Zselíz:

melési szakaszon, az izsai szövetkezet tagjai dicsekedhetnek a legkiemelkedőbb eredménnyel. A haladó módszerek bevezetése olyan eredményeket hozott nekik amelyekre bizony maguk az állatgondozók sem számítottak Meg kell mondanunk azt is azonban, hogy a szövetkezet, különösen a növénytermelésben, igen nagy munkaerőhiánnyal küzd. É? főleg abból adódik, hogy rossz a munkaszervezés és a területeket nem osztják ki megmunkálásra v egyes szövetkezeti tagok között. Vsntura elvtárs a szövetkezet küldötte felszólalásában helyesen rámutatott, hogy a jutalmazás módjának megjavításával is sokat segíthetünk a munkaszervezésen.

A szövetkezetek fejlődésének egyik alapfeltétele a mintaszabályzat) betartása. Ezen a téren a szentpéteri egységes földművesszövetkezet jár elöl jó példával. A mintaalapszabályok betartása jelentős pén/teihalmozást és megtakarítást eredményezett a szövetkezetben. Az ilyen úton megtakarított összegből építtetett a szövetkezet műhelyt és javított meg egyéb gazdasági épületeket. Ellentétként a bagotai. martosi és az ógyallai szövetkezeteket kell megemlítenünk. A mintaalapszabáiyz.at értelmében a háztáji gazdálkodásra szánt terület nem haladhatja túl a fél hektárt. Mint a példák bizonyítják az említett helyeken jóval túllépték ezt a mennyiséget. Hogy milyen hátrányos, ha nem igazodnak az alapszabályokhoz, azt akkor tudjuk értékelni igazán, ha szem előtt tartjuk hogy a bagotai EFSz-ben hektáronként 18 mázsa helyett csupán 12 mázsa gabonaát termeltek. A szövetkezet tagjai ezt a kedvezőtlen időjárásnak, szárazságnak tulajdonítják. A tények azonban arról győznek meg, hogy a szövetkezeti tagok tiossz munkafegyelme idézte elő az alacsony termést.

A konferencia részvevői a vitafelszólalások után egyhangúlag elfogadták az imelyi szövetkezet tagjainak kezdeménvezésére indított versenyt a járás szövetkezetei között. Elsőnek Mareelháza fogadta el a versenykihí-E hónap 16-án vasárnap tartották meg a Zseliz-járási szövetkezeti konferenciát. A szövetkezetek legjobb dolgozói beszámoltak eredményeikről és hiányosságaikról. Szép számban jelentek meg egyéni gazdálkodók is, hogy meghallgassák a szövetkezeti tagok beszámolóit, a közös termelés eredményeit.

A járási nemzeti bizottság elnöke, Pavlik elvtárs beszámolójában megemlékezett az első országos szövetkezeti kongresszusról. Hangsúlyozta, hogy a II. országos kongresszusnak nagy jelentősége van a szövetkezet 1 gazdálkodásában. Rámutatott arra, hogy ahol betartották az első országos kongresszuson elfogadott szövetkezeti alapszabályzatot, ott szép eredményeket értek el. Aztán néhány percre felidézte a múlt világháború borzalmait.

Az elnök beszámolója közben a jelenlévők szűnni nem akaró viharos tapssal juttatták kifejezésre békeszándékukat

Pavlik elvtárs azután röviden ismertette egyes szövetkezetek múltévi eredményeit. Nagy elismeréssel beszélt a sárói EFSz-ről. ahol taValy négyzetes-fészkes módszerrel ültették a burgonyát és közel 200 mázsa hektárhozamot értek el. A damásdi EFSzben régi módszerrel ültették a burgonyát és 35 mázsa volt a hektftrhozamuk. Ez a különbség arra až elhatározásra késztette a járás szövetkezeti dolgozóit, hogy ebben az évben csaknem teljes egészében négyzetes-fészkes ültetési módszert alkalmazzanak. Azonkívül az összes arra alkalmas gabonaféléket kombájnnal fogják learatni.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodás az elmúlt évben igen sokat fejlődött a zselízi járásban. így például a da- I másdi EFSz egyik tao.ja családjával j együtt évi munkájáért 19 ezer korona ’ előleget és 113 mázsa gabonát kapott. Mos ., évvégi zárszámadáskor még ! 7500 korona utánfizetést kap. Nem ő az egyedüli, aki elégedett. Kissal- I lóban. Kétyen, Mikolán és még több

' szövetkezetben is sokat javult a szö- I vetkezet pénzügyi helyzete, és nagy ‘ összegeket fizetnek ki zárszámadáskor

A zalabai EFSz elnöke. Szekeres elvtárs elmondotta, Ijogy szövetkezetük évről-évre gazdagabb A jobb munkaszervezéssel, az érdem szerinti jutalmazással, valamint a haladó mód; szerek bevezetésével elérték, hogy a 11 koron előlegen és a természetbeni j járandóságon kívül zárszámadáskor 8 korona utánfizetést tudnak folyósítani minden ledolgozott munkaegységre.

Leszkó Kálmán a kissáröi EFSz elnöke mindjárt beszámolója kezdetén bejelentette, hogy szövetkezetük kerületi méretben a harmadik helyre került. Sok áldozatkész munka keli ahhoz, hogy három év leforgása alatt \ . ilyen eredmények születhettek meg a : kissáröi szövetkezetben. Kezdetben 57 ! , szarvasmarha, 47 sertés és néhány : kivénhedt sebesült gebe volt a sző- | j vetkezet vagyona. Most 700 sertés és ;

300 szarvasmarha van az új istállók- j j ban A megalapítás évében a tagok ,' i még hallani sem akartak az új módí szerekről, most meg határozottan ra- I j gaszkodnak hozzájuk. Jól is megy hát j a közös gazdálkodás, A tagság nem i i szenved hiányt semmiben.

I Még sokan számoltak be hasonló | szép eredményekről, ami azt bizonyít- j ja, hogy szocialista nagyüzemi mező- ! gazdaságunk mérföldes léptekkel ha- : lad előre a fejlődés útján.

T. V.

Ipolyság:

Az ipolysági járás nemzeti bizott- I ságának üléstermébe egymásután érkeztek a járás szövetkezeteinek küldöttei, mindazok, akiknek közös munkája és törekvése nyomán új arcot i ölt a falvak képe és jobbra fordul a } dolgozó parasztság élete.

A nyílt paraszti arcokról leolvassuk. mily nagy jelentőséget tulajdonítanak e napnak, amikor egyéves munkájukról adnak számot. Közös az öröm minden elért eredmény fedett, közös a keserűség a szövetkezeti gazdálkodásban elkövetett hibák, az előrehaladást gátló fogyatékosságok miatt. Különösen látni a bánkódást az elkövetett hibák miatt, amikor egyegy. felszólalásból figyelmeztetően kij csendül a szó: „Szövetkezeteink épí[ tésén és megszilárdításán dolgozni annyi, mint a békéért kiállni, a béké- I ért harcolni.” Ezért értékelik maga- I san az elért eredményeket, ezért tesz: nek intézkedéseket és azért szűrnek le : minden hasznos tapasztalatot, hogy az ] 1955-ös év még több eredményt hoz- I zon járási viszonylatban egyaránt.

Már járási viszonylatban is születtek értékes tapasztalatok és nőttek föl új és kiváló szakemberek, akiknek a haladó módszerek alkalmazásával elért eredményei mindennél fényesebben beszélnek. „Sok szövetkezetben azon siránkoznak, hogy rossz volt a termés a szárazság miatt” — mondta Bartal Lajos, az ipolyviski EFSz elnöke, — ami azonban nem igaz, mert mi ebben a száraz évben eddig soha nem hallott eredményt értünk el. Betartottuk a szövetkezeti szabályzatot és az agrotechnikai határidőket a növénytermelésben. Ez igazolja pártunk irányelveinek megvalósíthatóságát. Ezért tudtunk a tervezett 24 korona helyett, 28-at kiosztani minden munkaeg,, ségre. Tévedés azt hinni, hogy mi ezzel megelégszünk, és hogy nálunk nincsenek hiányosságok és nehézséqek. De leküzdjük azokat.

Szirota Sándor, a magyarádi EFSz elnöke ezt mondta: ..Bizony, nem voltunk megelégedve a malacok szaporulatával, mert az első ellesné! 20 anyasertésnek 103 malaca volt. Ezért tanácskoztunk a sertésgondozó Letovajová elvtársnővel, aki jelenleg nemzetgyűlési képviselő s miután több gondot fordítottunk és megváltoztattuk az etetési rendet, a második ellesnél már 167 malacszaporulatunk volt. Ez azt jelenti, hogy anyasertésenként 13,2 évi átlagos szaporulatot értünk el. Ezért 51 " mázsa hús helyet 124 mázsát tudtunk beadni. A szakszerű állatgondozásnak megvolt az eredménye.“

így beszéltek a járási szövetkezeti konferencia küldöttei az eredményekről. Emellett élesen kritizálták a fejlődést gátló hibákat is. A beszámolóban a járási nemzeti bizottság elnöke többek közt rámutatott a járási építkezési instruktorok és a „Drevona” anyagelosžtó hibáira is, akik a szövetkezetek építési anyagával nem gazdálkodtak helyesen.

A járás EFSz-einek fejlődését legnagyobb mértékben a < szövetkezetek alapszabályzatának be nem tartása gátolja. A fő hiba különösen a túlméretezett háztáji gazdálkodásban, až érdemszerinti jutalmazás elhanyagolásában rejlik. A konferenciával azonban a hibák és a hiányosságok elleni harc nem ér véget. Eltávolításukra már a kongresszus előtti kampányban megindult á küzdelem. ,

Az 1953-as évben a járás 27 EFSz-e közül csak hétben osztottak évvégi jutalékot. 1954-ben pedig már 27 szövetkezet közül 20 ad tagjainak évvégi utánfizetést. Például az , ipolysági EFSz-ben Miskolci István hatezer korona jutalmat kap az évvégi elszámolásnál. Még sok ilyen példát lehetne fejhozni, nem beszélve az ipolyviski Vörös Zászló EFSz-ről, amely a szövetkezeti gazdálkodásban elért eredményeiért a járás, sőt a kerület büszkesége.

A Csehszlovákia Kommunista Párt- i ja X. kongresszusa által a mezőgazdasági termelés lényeges fokozására kitűzött irányelvek megvalósítása céljából szükséges, hogy mezőgazdasági gyakorlatunkban a lehető legnagyobb mértékben bevezessük az összes haladó agro- és zooíechnikai módszereket. Az új módszerek alkalmazása mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze és egyúttal biztosíték a mezőgazdasági munkatermelékenység emelésére.

Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy teljes mértékben kihasználjuk az idei téli időszak hátralévő részét s a lehető legtöbb szövetkezeti tagot, kis- és középparasztot. GTA-on és állami gazdaságokon foglalkoztatott dolgozót megismertessünk az új, haladó agro- és zootechnikai módszerekkel. hogy ezeket azután még ez évben a lehető legszélesebb méretben bevezethessék. Szükséges, hogy valamennyi mezőgazdasági dolgozó megismerje fpleg azokat az elveket, melyek

a) az istállótrágya helyes kezelésére és felhasználására, a szervesanyagú hulladékok felhasználására, komposztok készítésére, a szerves ásványi trágya használatára, a növények célszerű tápanyag ellátására vonatkoznak. továbbá

b) a kukoricaföldek, kapásnövények, szudáni Fű stb. vetésterületének kiszélesítésére, hogy ezáltal bővüljön a tak irmányalap,

c) a burgonya és kukorica négyzetes-fészkes ültetése .előnyeinek kiaknázására, a hetetózis-vetőmag használatára, a gabona szűk- és keresztsoros vetésére stb.

d) a többi növények, mint a len, cukorrépa, (prosenicei mozgalom) meg a komló stb. agrotechnikája új módszereinek bevezetésére.

e) a Ljuszkovarmódszer szerinti sertésnevelésre.

f) a sértéseknek Surikov módszerével történő helyes hizlalására.

g) a borjak rideg nevelésére

h) a zootechnikai óvirttézkedésekrek az istállókban, legelőkön stb való betartására.

В fülömíivetesugyi minister 1955. január 12- utasítása az úi haladó termelési módszereknek a mezőgazdasági munkába való bevezetését

szolgáló feltételek biztosítására

Annak ellenére, hogy az új haladó termelési módszerek jelenlegi bevezetése mellett mezőgazdaságunk tetemes sikereket ért el, méo mindig sok fogyatékossággal találkozunk. A problémakör hiányos ismeretéből kifolyólag, az új módszerek • lényege kifejtésénél gyakran fordultak elő súlyos tévedések, melyek a bevált haladó módszerek lebecsüléséhez és ahhoz vezettek, hogy a gyakorlatban elégtelenül használták ki e módszereket. A hiányosságok oka a felületes

szaktanulmányozásban, a kutatók és szakemberek gyenge szakmai segítségében, különösen pedig valamennyi propagáló akció helytelen összeegyeztetésében leli magyarázatát.

Az új termelési módszereknek a szövetkezeteink, állami gazdaságaink, meg kis- és középparasztjaink földjein és istállóiban való széleskörű alkalmazása megkívánja, hogy e kampányt egybekapcsoljuk a kongresszus elölt) kampánnyal, főleg az EFSz-ek és a községek távlati terveinek kidol-I gozásával, az egészévi termelési terv megvitatásával, a szövetkezetesek és más dolgozók oly irányú, részletekbe menő felvilágosításával, hogy módjuk legyen e módszerek révén a termelést fejleszteni.

E fontos feladatok végrehajtása érdekében s hogy az új termelési és haladó módszerek EFSz-einkben, állami gazdaságainkban, traktorállomásainkon és a többi mezőgazdasági üzemben valóban érvényre is juthassanak, elrendelem:

I. A KNB Tanácsai irányítása alatt álló mezőgazdasági ügyosztályok valamennyi vezetőinek és az ÁG (állami gazdaságok) trösztjei igazgatóinak:

Január, február és március havában szervezzenek az EFSz-ekben, a falvakon, a GTÁ-on, a ÁG-on, olyan kampányt, mely az összes szakerők és kutatók hathatós segítségével népszerűsíti a mezőgazdasági termelés új haladó módszereit:

a) ez év január 18—22-éig a Földművelésügyi Minisztérium példamutatása alapján, a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság együttműködésével az egyes kerületekben szemináriumok rendezendök. E szemináriumok célja népszerűsíteni az. agro- és zootechnikai új módszereket, főként a trágya helyes felhasználását, a burgonya és kukorica négyzetes-fészkes ültetését, a zöldtakarmányozást, illetve a silózást, végül pedig Ljuskova és Surikov módszerét. Ezeken a szemináriumokon résztvesznek: a KNB Tanácsai mezőgazdasági ügyosztályának és a JNB Tanácsai irányításával működő mezögazdösági szakosztály vezetői, az ÄG-ok a GTÄ-k és a gazdasági iskolák igazgatói a magnennesítő-állomások és a mezőgazdasági kutatóintézet állomásai, meg a kerületi propagandista csoportok vezetői.

b) Ez év január 22-től—30-ig a já- i rásokban hasonló szemináriumok ren- j dezendők, melyeken résztvesznek: A j JNB Tanácsai irányításával működő | mezőgazdasági szakosztály vezető dolgozói, a GTÁ-k brigádvezetői, a GTÁ-k : és ÁG-k agronömusai, a körzet és az ÁG-k zootechnikusai, továbbá állatorvosok és a Begyűjtési Minisztérium, a cukorgyárak meg szeszfőzdék szakemberei, az EFSz-ek legjobb dolgozói és egyes magángazdálkodó parasztok.

c) A kerületi és járási szemináriumok példájára, az EFSz-ekben, a községekben, a GTÁ-részlegeken, a GÁ-k osztályain és farmjain előadások, eszmecserék és aktívák rendezendök. Az előadásokba és eszmecserékbe be kell vonni a nemzeti bizottságok es kutatóintézetek, mezőgazdasági iskolái;, állami Ы,'tokok, GTÄ-k, cukorgyárak, szeszfőzdék szakdolgozóit és a többi mezőgazdasági dolgozót. Az eszmecserék megszervezésénél kérni kell az általános és középiskolák tanítóinak segítségét.

2. E kampány sikeres biztosítása és egységes irányítása érdekében aktivizálni kell a kerületi és járási bizottságok Tanácsai irányításával működő mezőgazdasági osztályok kerületi és járási propagandista csoportjait. Ezért elrendelem:

a) a propagációs csoportokba bevonandók: a KNB és a JNB Tanácsai ügy- és szakosztályainak vezető munkásai, a GTÁ-k, ÁG-ék, kutatóintézetek, a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság megbízottai, és a propagációs csoportok népművelő-tagjai.

b) A propagációs csoportoknak meg kell szervezniök a haladó módszerek bevezetését célzó propagációs tervet, melynek a járási terv szerint konkrét műszaki és szervezeti irányelveket kell tartalmaznia. A tervben feltüntetendő a; előadás helye, továbbá, hogy ki az előadó, milyen mezőgazdasági szak-film kerül bemutatásra és esetleg az is, milyen egyéb propagációs eszköz kerül felhasználásra és ki (mely tagozat) lesz annak szervezője. A falusi előadásos kampány vagy eszmecserék rendezése esetén igénybe kell venni a népművelési dolgozók segítségét.

c) Kihasználandó minden propagációs eszköz, főleg a kerületi sajtó.

a földműves újság, a mezőgazdasági irodalom, a helyi rádió, az agroplakát, a vándor-kiállítás, szövetkezeti munkaiskola, az üzemi munkaiskola, a kirándulás stb., hogy az új haladó módszerek teljes mértékben érvényre jussanak a mezőgazdaság munkájában. Minden előadást vagy eszmecserét arra keli kihasználni, hogy hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 10 éves évfordulója emlékére és a II. országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére egyének és egész kollektívák egyaránt szocialista munkafelajánlásokat tegyenek. Az EFSzek egyes dolgozóinak és kollektíváinak e szocialista kötelezettségvállalásai a szövetkezet távlati terveinek ejválaszthatatlan alkatelemét képezik. Az egyénileg dolgozó kis- és köz.épparasztok hazafias kötelezettségvállalásai pedig a községek távlati tervének alkotják szerves részét. Ezen az alapon kell tehát fejleszteni a páros szocialista munkaversenyt az EFSzek és' az ÁG-k keretében s az egyénileg gazdálkodó kis- és4 középparasztok soraiban.

Az egész akció sikeres teljesítése érdekében elrendelem a pontos havi értékelés és ellenőrzés megvalósításának biztosítását a propagációs csoportok révén: az erre vonatkozó írásbeli j jelentés az elmúlt hónapra nézve mindenkor a hónap 10-ig küldendő meg . a Földművelésügyi Minisztériumnak.

И. A Földművelésügyi Minisztérium valamennyi főigazgatóságának a KNB és a JNB tanácsai mezőgazdasági ügy- és szakosztályainak:

a) Biztosítsák, hogy minden mezőgazdasági szakdolgozó, aki a mezö-I gazdasági termelést irányítja, figyej lemmel kísérje a haladó módszereknek ! a mezőgazdaságba való bevezetését, maga tanulmányozza és terjessze azokat és résztvegyen gyakorlati érvényrejuttatásukban.

b) Nagy gondot és figyelmet kell fordítani az EFSz-ek ÁG-k. GTÁ-k, stb. legjobb dolgozóira, akik az új módszerek bevezetésével kiváló eredményeket érnek el Ehhez szükséges.