Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-23 / 4. szám
rlTídrnüves 1955. január 25. A / ól működő kultúrszervezet vidámabbá teszi a falu életét „Ki mint vet, — úgy arat” — mondja egy jó magyar közmondás, A CSEMADOK tagsága most végzi a vetést, mely az évzáró közgyűlések alkalmával történik. Tagságunk az újonrum megválasztandó vezetőségbe péti bizalmát — és mint a mag is csak akkor hoz jó termést, ha jó talajba hull — úgy a CSEMADOK jövőbeni munkája is csak úgy fog jó gt/iimölcsöt. hozni, ha az egyesület vezetését jó és biztos kezekbe tesszük. ló vidám és bizalomtel jes hangulatban tartotta meg a CSEMADOK pereszlényi helyicsoport ia 1955 január 9-én évzáró tisztújító közgyűlését. — A kicsi kultúrtermet zsúfolásig megtöltötte azoknak a tömege, akik szivükön viselik a CSEMADOK sorsát. Horváth Mihályné. a CSEMADOK járási vezetőségének tagja és helyi kultúrvezetője, PetOfi életrajzával nyitotta meg a közgyűlést. Az est első részét a nagy forradalmi költő emlékének szentelték. Egymásután léptek fel a helyi CsISz- és CSEMADOK tagok, s PetOfi verseket szavaltak, továbbá Petőfi megzenésített verseit énekelték. A közel egyórás műsor után megkezdődött. a óiríilés hivatalos része. Milyen jól esett a pereszlényieknek visszaemlékezni a munkában gazdag múlt esztendő kedves emlékeire. A titkári beszámoló alatt örömmel gondoltak vissza a „Sári bíró” hatszori előadására, a négy tudományos előadáshoz adott keretműsorra és az öt történelmi előadásra. Emlékezetünkben megelevenedtek gazdag történelmünk nagy alakjai, öröm visszagondolni a május elsejei Ipolysági táncos-felvonulásra és arra a szép holdvilágos áprilisvégi estére, amikor a május elsejei .menettáncot próbálva, végigtáncoltuk az országutat a falu szélétől, egész a vasúti átjáróig. Nemes törekvéseinknek meg is volt az eredménye. Augusztus elsején nagyszabású nyári-ünnepélyt rendeztünk, hol jó munkánk elismerésén1 megkaptuk a CSEMADOK járási elnökségének bordóselyem vándorzászlaját. Az emlékezési a pénztári beszámoló mai állása váltja fel. Szarka . kultúrtárs nem kis örömmel mondja, hogy .,jelenleg a pénztárban 400 koronánk van.” Amikor az új vezetőség megválasztására került sor, a tagság kitör0 örömmel és viharos tapssal jutalmazta az újonnan megválasztott tagokat. A járási küldött felszólalása után az újraválasztott régi elnök bezárta a közqyűlés hivatalos részét. Ezután még két ror>ogós magyar csárdás és egy egyfélvonásos színdarab következett. Mennyit változnak az idők. Még nem is olyan régen Pereszlényben a CsISz és a CSEMADOK farkasszemet néztek egymással. És mit látunk ma? Egy szlovák CsISz fiú, aki csak négy szót tud magyarul (amit a szerepe megkíván) magyar színdarabot játszik. A közgyűlés után is az éjfélig tartó táncban bizony szépen együtt mulattak a szlovákok a magyarokkal. Most már megértik egymást nemcsak a mulatságban, hanem a munkában is. Kölcsey Ferencnek százhúsz évvel ezelőtt írt jóslata most válik valóra Pereszlényben is: „És más hon áll a nagy folyam partjára, Más szózat és máskeblű nép: S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyűl, ki tájkörébe lép.” Henczv Béla. Ipolyság ÉDESANYÁK : 'V ' Л ERDEKESSEGEK Cserépben nőtt szobai „Csabagyöngye” A moszkvai Tymirjázev mezőgazdasági akadémia üvegházában egészséges, tömöttfürtő. cserepes „Csabagyöngyét“ termeltek ki. A szemek édesek, .nuskotálv-ízűek lettek, a bogyóhéj vékony. Gondos kezeléssel — a talaj kellő megújításával, metszéssel időnként nagyobb cserépedénybe átültetve — szobaablakban is szépen megnő és terem. A legtöbb szovjet bélyeg mestere Vaszilij Vasziljevics Zavjalov készítette a bélyeggyűjtők albumában található szovjet bélyegek közül 360-nak a rajzát, s kevés művész dicsekedhetik nagyobb népszerűséggel, mint V. V. Zavjalov, akinek ez a párszáz „rajza” sokmilliárd példányban sokszorosítva járja be a földkerekséget1 Legnagyobb példányszámban a Cseljuszkin-féle északi sarki repülés emlékére kiadott bélyege jelent meg, Prémek — madárbőrból Igen tetszetős, selymestapintású, meleg, s a szó szoros értelmében véve. pehelykönnyű szőrmekabátkákat, mellénykéket, sapkákat, gallérokat, muffokat stb. árusítanak újabban a szovjet szaküzletekben. Ezek a „prémek” madárbőrből készülnek. A Szovjetunióban több mint 40 olyan vizimadárfajta található, amelynek a bőréből szőrmét lehet készíteni: gödény, kárókatona, lumma, vöcsök, liba- és kacsafajták stb. Az új készítmények szépség és tartósság tekintetében egyaránt felveszik a versenyt a valódi prémekkel. Leginkább a vizimadarak mellbőrét használják fel. de egyes madarak (például a piroscsőrü és a feketecsőrű búvár) nyakbőre is alkalmas a kidolgozásra. Televíziós értekezlet Leningrádban televíziós értekezlet zajlott le, amelyen több mint húsz beszámolót vitattak meg. A beszámolók a szines televízió fejlesztéséről, a televíziós adások vételéről, a televíziós központok kihasználásáról szóltak V. G. Szemjonov mérnök beszámolt a „Raduga" („Szivárvány“) nevű színes televíziós vevőkészülékről, melyet a leningrádi tudományos kutatóintézetekben dolgoztak ki. A szovjet televíziós újdonságok között ezt is bemutatják az értekezlet részvevőinek részére rendezett kiállításon. Egyébként a szovjet tudósok és mérnökök sikeresen dolgoznak a televíziós adások tömeges elterjesztésének kérdésén. A többi között az értekezleten megvitatják egy kis. ultrarövidhullámú televíziós adóállomás szerkezetét is. A mintapéldány már elkészült és Kalinyin városában szerelik fel a moszkvai televíziós központ adásainak továbbítására. A sarki éjszakában Kilencedik hónapja tartózkodnak a szovjet tudományos expedíciók az Északi Sark középpontja táján, az Északi Jegestenger áramlataival sodródó. úszó jégszigeteken. Milyen az élet itt, a kutatók ideiglenes „városkáiban” most. hogy bekövetkezett a csaknem félévig tartó sarki éjszaka amelyet csak elvétve szakít meg a sápadt holdfpnv? Mindazt, amit a sarki éghajlat nem tud megadni, pótolja a tudomány és a technika. A kellemesen fűtött, kényelmes sátrakban és szétszedheti! 'akóházakban villanyvilágítás, kvarcfénysugárzó készülékek, a konyhán és a raktárban vitamindús ételek, italok, friss gyümölcsök. Orvosok ügyelnek a kutatók egészségére, és a pihenés óráit könyvek, társasjátékok, repülőgépeken rendszeresen érkező újságok, folyóiratok, filmek teszik kellemessé. A szovjet lapok állandóan közölnek cikkeket, tudósításokat a sarki expedíciók érdekes munkájáról, hetéről. Legutóbb V. Kurko, az „Északi Sark — 3” úszó megfigyelőálfomás rádiótávirásza a többi közt ezt ieJentette a Pravda szerkesztőségé«©!«: „ ... A hőmérő higanyszála mínusz 35 fokot mutat. Északi fény tűnik fel olykor az égbolton, de itt csak gyengén látható. . . A központ 1 .sarkvidéken uralkodó ciklonok miatt egyenlőtlenül sodródnak az óriás1’ jégtömegek. Táborunkban olykor hatalmas dübörgést hallunk: úszó jégmezők ütköznek össze egymással. Ilyenkor bekapcsoljuk a hatalmas fényszórót, amelynek .sugárkévéje végighasítja a sötétséget. Két-három ember elindul, hogv megvizsgálja a mi jégmezőnk peremét. . , A viharos téli időjárás, az állandó sötétség megnehezíti ugyan, de nem akadályozza a kutatók munkáját. Mint eddig. most is minden három órában közöliük a Nagy Földdel a meteorológiai megfigyelések eredményeit. És pontos időközökben felengedjük a villanylámpával felszerelt léggömböt, amelyet az aerológusok nyomon követnek távcsöveikkel és mérőkészülékeikkel. A hidrológusok rendszeresen lebocsátják műszereiket a tenger mélyére, ... Az „Északi Sark — 3” úszó állomás most a 88. szélességi körtől kissé északra, a 300. délkörtől keletre halad át. Az utóbbi időben a jégmező kelet felé sodródik. . A gyermeki szó csacsogó csupa bája túlszárnyal a leggyönyörűbb muzsikán, ha anyja nevét duruzsolja a szája, ha súgja, becézi e szót: Anyukám! S az édesanyákban e szó kivirágzik, mint májusi fényben az orgonaág és visszagügyögnek a kis gyermekágyig, túlmosolyogva a nap sugarát. Részlet Gvurszky István verséből Színpadon az „Egy igaz ember“ Dzserzsinszk, egykori kis település, az első ötéves tervben lett iparvárossá. Színháza még ennél is fiatalabb, a háború után. alig nyolc esztendeje létesült. Ez a kis „vidéki színház” az elmúlt hetekben Moszkvában vendégszerepeit. s művészete általános feltűnést keltett. Borisz Polevoj „Egy igaz ember” című regényének színpadi változatát adták díj. A „Pravda”, a „Szovjetszkaja Kultúra” és több vezető szovjet lap megállapította, hogy a regény színpadi változata, éppúgy mint a rendezés és a színészi játék, osztatlan sikert aratott. A regényt a színház egyik színésze T. I. London dolgozta fel színpadra. Egyben 0 alakítja a darab főszerepét, Mereszjevet. Ez volt egyszersmind első írói kísérlete is. A szovjet sajtó megállapítja. hogy ez a kísérlet nagyszerűen sikerült. Alekszander Stein, az ismert író ezt ínja a „Szovjetszkaja Kultúrá”-ban: „Nehéz feladat színpadra vinni egy nagy sikert aratott, közismert regényt. Még hozzá néhány tapasztalt szovjet Gördülő postahivatalok Megjött a posta! — rikkantja el magát egy pöttömnyi szöszke kislány. És a következő percben niár ott zsibong a zolotykovói gyereksereg a kékszinű autóbusz körül. De jönnek a felnőttek is szép számmal. Kinyílik a kocsi hátsó ajtaja és a mozgó postahivatal megkezdi munkáját. Az emberek pénzt, csomagot, ajánlottlevelet, táviratot adnak fel, újságokra fizetnek elő, bélyegeket vásárolnak. Zolntykovo kis falu. nincs itt sok ügyfél. Az autóbusz 20 perc műim továbbrobog, más kis falvakba, lakótelepekre. gépállomásokra, üdülőkbe: olyan helyiségekbe, amelyek 2-3 órányi járóföldre vannak a legközelebbi postahivataltól. Az első mozgó postahivatalokat a moszkvai föposta indította el a verejszki kerületben. A lakosság örömmel fogadta ezeket az autóbuszokat, amelyek naponta 20-25 falut és lakótél epet járnak be. A postaügyi minisztérium még 1954-ben 100 ilyen kocsit állított forgalomba. Ezek egy része a megművelésre kerülő szűzföldek új kolhozainak, szovhozainak és (lépői lom ásainak postaforgalmát bonyolítja le. FIATALOK AZ ELEN Gorkij mondta, hogy a szeretet átalakítja a világot. Ismét tanúi vagyunk annak, hogy a szovjet fiatalok hazaszeretete szebbé és gazdagabbá teszi hazájukat. Milyen vonzóak és érdekfeszítüek a szovjet történelemnek azok a lapjai, amelyek maradandó szépséggel elmondják, hogyan építették meg a fiatalok húsz évvel ezelőtt a . nag\ ipari városokat, hogyan övezték a zöld tajgára. az Amur-folyó hattyúnyákára gyönyörű ékszerként Komszomolszk városát! De még ennél is izgalmasabb nyomon követni a mai fiatalok hősies vállalkozásait. Tavaly sok tízezer fiatal ment szűzföldet feltörni, új hazát foglalni. A vállalkozás sikerült. Az idén a belső honfoglalás tovább folyik. Ámde van-e elég új honfoglaló a további feladatokra? Tavaly félmillió fiatal jelentkezett, nem is adhattak mindnek komszomolista útlevelet. Az idén azonban megvalósulhatnak a tavaly jelentkezettek álmai, melyeket a romantikus országépítésről, a nehézségek férfias legyőzéséről és a világot bámulatba ejtő természeíá’talakításrál szőttek. A közelmúltban Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára búcsúztatta a messzi földre induló moszkvai komszomolistákat. Beszéde olyan útravaló, amely egyaránt tartalmazza a feladatokat és a nehézségeket. A feladat: még ez «évben termővé tenni húszmillió hektárt, jövőre pedig 10 milliót. És a fiatalok nem csak megművelik a földet. hanem annak lakói is lesznek, ott építik meg meleg családi fészküket. Meinte sátorban kell lakniuk, s a családi fészek egyelőre sokszor még vályogház lesz. Lakatlan területen nem egyszerre terem a kényelmes élet! De Hruscsov elvtárs azt mondotta a fiataloknak: bizonyítsák be, hogy ott messze földön is moszkvaiak, hogy jól, szépen, művelt ember módjára élnek. Akik a Moszkvai Nagy Színházban ezt a beszédet hallgatták, nyílván úgy érezték, erővé és acélos akarattá válik bennük mindaz, amit Hruscsov elvtárs a Szovjetunió hatalmáról és óriási lehetőségeiről mondott. Hogyne érezték volna, hiszen ha a Szovjetunió kétszáz miilió lakossága még százmillióval is gyarapodnék, gazdag, tágas földje azt is bőségesen táplálná. A szovjet ifjúság a tömeges hősiesség napjait éli. Van egy másik nagy vállalkozás is, amely tízezreket vonz. Az idén és jövőre több mint 600 betonépület-elemet készítő gyár épül. Mennél hamarabb termelnek ezek a gyárak, annál gyorsabban épülnek fel a lakóházak, az új üzemek, természetesen a szűzföldek új városai is. Ezt értették meg azok a fiatalok, akik Szverdlovszkban úgy döntöttek, hogy az ottani betonelemgyárat egy évvel korábban építik fel. Példájukat országszerte követik, s a Komszomol elhatározta, hogy százezer önkéntest irányítanak a nagy építkezéshez. Mikor a krónikás leírja, hogy százezrek vállalkoznak az országépítők hősiességére, ifjak és idősek egyaránt, nemcsak nagyoknak, hanem forróaknak érzik ezeket a számokat. Lelkesítő erő sugárzik belőlük, s a párt hivó szavára mindig odamennek, ahol legtöbbet használnak hazájuknak. dramatun-q eredménytelen kísérlete után. . . T. London kitünően oldotta meg a feladatot. Számításba vette a színház szerény lehetőségeit, s így is végig megőrizte a regény stílusát, irodalmi vonásait. A cselekményből a legfontosabbat választotta ki. A színpadi változat drámai, izgalmas, aki írta, jól ismeri a színpad törvényeit. Jelenetről-jelenetre, felvonásról-felvonásra fokozza a feszültséget. A színészek lelke mélyéről fakadó őszinte izgalom magával ragadja a kö zönséget is. Az előadás megérdemelt sikert arat.” Arany szavak — Igen, éppen ez az. Legyen vége annak a helytelen gyakorlatnak, hogy holmi segédeszközök, „puskák” segítségével tartjuk az előadásokat, beszámolókat különböző plénumokon, értekezleteken és gyűléseken. Mondja meg őszintén, hány előadást és beszámolót készített már el helyettem? — Hát sokat. Nyikciaj Pavlovics. Hirtelen nem is tudnám összeszámolni. — Látja. Jól van ez így? Ha legalább csak egyszer megkritizált volna, kijelentvén, „nem helyes dolog ez, Nyikólaj PavlovicS, hogy a saját munkáját mással csináltatja; maga a járás egyik vezetője, jobb lenne, ha beszámolóját saját maga írná, behatóan elemezné és értékelné a beszámoló anyagát.” Mondta ezt. egyszer is? — Nem mondtam, Nyikólaj Pavlovics. Gondoltam ugyan, de mondani nem mondtam. Kellemetlen lett volna. — Kellemetlen, kellemetlen! Alulról jövő kritika formájában mindent nyugodtan meg lehet mondani a magasabb ' beosztású elvtársnak. Maga azonban hallgatott. Elvtársias viselkedés ez? — Nem, nem egészen, Nyikólaj Pavlovics. — Nagyon helyes, hogy legalább rögtön elismerte a hibáját. Erről jut eszembe, hogy a járási újságban írni kellene erről a témáról. Nekem kell az első szót kimondani, de úgy, hogy az emberek tudatának a legmélyére hatoljon. Mi a véleménye? — Aranyszavak ezek. Nyikólaj Pavlovics. — Helyes. Igaza van. írjon részemre egy ilyen cikket: Holnap ma jd átnézem és aláírom.
