Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-23 / 4. szám

Hídtoűves 1955. január 23. Nit hozott az újító mozgalom mezőgazdaságunkba Az utóbbi években mezőgazdasá­gunk nagymennyiségű gépesítési esz­közhöz jutott. Munkások, szerelők ja­vaslatai nyomán gépeket készítettek, hogy ezáltal megkönnyítsék földmű­veseink nehéz testi munkáját. Igaz az is, azonban, hogv szerelőink nem min­den esetben találták meg a gépek tö­kéletességének igazi módját. A gépek üzemképességében traktorosaink ügyessége és a gépkezelők tapaszta­lata, — akár állami gazdaságban vagy szövetkezetben — egész sor hibát fe­dez fel. Először az anvag, má|odsor­­ban a gép munkájának a minősége ellen van kifogásuk gépkezelőinknek. A sokoldalú gépész vagv földműves azonban nem ál! meg munkájában, hanem keresi, kutatja a gép megjaví­tásának módjait, hogvan tökéletesítheti gépét, miképpen csökkentheti a ter­melési költségeket. Sokan vannak olya­nok is, akik nem várják be a gépek üzemképtelenségét, hanem gondolkod­nak és új módozatokat keresnek, a munkaszervezés megjavítását szorgal­mazzák. új gépek összeállításán törik fejüket és mindezt tudományos ala­pon. az elméleti és gyakorlati tudá­sukkal összekötve kívánják végrehaj­tani Mezőgazdaságunk új ítómozgalmát eddig igen kismértékben támogatták Mindennek ellenére azonban jelentős eredményeket könyvelhetünk el a gé­pek tökéletesítésében. A benyújtott újító javaslatok között voltak olyan ajánlatok is, amelyek sok esetben meglepték a szerelőket, azokat főleg, akik az illető gép megszerkesztését el­indították: Nagv kár továbbá, hogy az újító mozgalom igen szétzilált álla­potban van. Maguk az újítók sem tö­rődtek eléggé a gépesítés fontos kér­déseivel, n.int például az egyes növé­nyek termelésének egyetemes gépesí­tésével. Még nagyobb fogyatékossá­gaink vannak az állattenyésztés gépe­sítése körül. A mezőgazdaság újítói nemrégiben Püstyénben tartották első ösSz-szlová­­kiai értekezletüket s ez az összejöve­tel a jövőre vonatkozólag bizonyára nagv lépést fog jelenteni az újítás ki­­szélesítése felé. Több mint 80 felszó­laló. köztük állami gazdaság, traktor­állomások és EFSz-ek dolgozói hall­gatták meg figyelmesen Mates elvtárs, a nvitrai mezőgazdasági főiskola ta­nársegédének értékes beszámolóját, aki fejtegetéseiben sok hiányosságra és a gépek módosíthatóságaira mutatott rá. Bár újítómozgalmunk igen lassú lé­pésekkel halad előre, mégis azt kell mondanunk, hogy mezőgazdaságunk úttörői igen sok és értékes, megbíz­ható iavaslatokkal álltak elő. Csak egynéhány példát hozunk fel a gya­korlatból. Ez a javaslat Turcsán János, a nagy­­lomnici állami gazdaság dolgozójának újítása az .,0”-jelzésű gabonatisztító­gép munkáját illetőleg Eme gép sze­leldje igen alacsony-számú fordulatot tett meg, ennélfogva óránkénti telje­sítménye alig érte el a négy méter­mázsát. A gép fordulatainak magas számaránya viszo^; nagy rezgést idéz elő. ami által a gép ki van téve ko­pásnak. Turcsán János ezért a gép fordulatszámát csaknem .1020-ra csök­kentette. s a gép teljesítőképessége óránként 8—9 mázsa gabonára szök­kent, minden egyébb munkaerő hoz­záadása nélkül. Ezzel az újítással a termelési költségek 50 százalékra csök­kentek. Hasonló újítást eszközöltek Bodrog­­szerdahelyen is. Itt mérlegelték, hogy a szőlőterület művelése igen sok ké­­zierőt vesz igénybe. Madzsiár János, az állami gazdaság egyik dolgozója olyan megoldást talált, hogy 10 óra alatt két munkaerő egy hektár szőlőterületet képes megsarabolni. Kinderman György újító neve sem ismeretlen már. A tornai állami gaz­daságban dolgozik. A pőstyéni újító konferencián mint a legiobb újítót ér­tékelték. Sok módosítást eszközölt, amelyeket a traktorállomáson is hatá­sosan alkalmaztak már. Az újítása a traktorok begyújtásánál alkalmazható. Még számos hasonló eredményt em­líthetnénk meg újítómozgalmunkban, amelyek nagyban elősegítik mezőgaz­dasági termelésünk emelését és meg­könnyítik földműveseink munkáját. (mb) Ki íárt A galántai járás szövetkezeti ben értek ol figyelemreméltó ered a tagok, évről-évre nagyobb vágyó üzemi gazdálkodás törvényszerű e deken gépi megművelés mellett két lehet elérni, mint a keskeny kével szántogat nyikorgó faekéjév Amilyen nagy különbség van a melés között, ugyanolyan nagy kü az egyénileg gazdálkodó földműves len példát megemlíteni ahhoz, hogy egy közepesen gazdálkodó szövetk akár egy példás középparaszté. lobban dolgozói különösen az elmúlt év­­ményeket. Ügy a szövetkezet, mint rí tulajdonosaivá válnak. Ez a nagy­­redménye, mert a tagosított föl­sokkal nagyobb terméseredménye­­földsávokon, amelyeket két tehén­éi a görnyedt földműves, nagyüzemi gépesített és a kister­­lönbség van a szövetkezeti tag és jövedelme között is. Elég egyet-­­láthassuk, mennyivel magasabb ezet tagjának évi jövedelme, mint A CSEMADOK negyedi helvicsoportjának évzáró közgyűléséről Negved községben színes falraga­szok hívták fel a község dolgozóinak figyelmét a Csemadok január 9-én megtartandó évzáró közgyűlésére. Az Ízlésesen feldíszített kultúrházat több mint 300 részvevő töltötte meg. A helyi kultúrcsoport vezetősége rész­letes beszámolót nyújtott a szervezet munkájáról. Jakoda Tiborné kultúr­­társnő az egész év folyamán min­dennap pontos feljegyzéseket tett az egyes falusi és a helyi kultúrcso­port életében lejátszódó eseményekről. Horváth elvtársnő valóban találóan jegyezte meg. liogv a negyedi helyi­csoport működését nem csupán a szá­mok, hanem az elvégzett munka eredménvei igazolják. A Csemadok negyedi kultúrcso­­portjának igen nagy lehetőségei van­nak a falu dolgozóinak nevelésében. Negyedi László, a megválasztott új elnök arra tett ígéretet, hogy a Cse­madok ezirányú feladatát ebben az évben még következetessebben fogja teljesíteni. BOKOR JÓZSEF levelébe1 Túllépték tervüket . .. A Surány járási nagyszölősi EFSz tágját a múlt s évben 23 koronát ter­veztek egy munkaegységre. Lelkiis­meretes, odaadó munkájukkal nemcsak elérték a munkaegység tervezett ér­tékét, hanem a beadások túlteljesíté­sével még növelték is azt. A terven felül beadott sertéshúsért százötezer koronát, marhahústöbbletért pedig 12.240.— összeggel gazdagodott a szö­vetkezet. Szőlőért 110.000, paradi­csomért 23.000, dinnyéért 2.000, gyap­júért 25.000, tejért pedig 53.000 koro­nát kaptak. Ugyancsak szép összegek­hez jutottak a terven felül kitermelt 9 vagon cukorrépáért is. A jó gazdasági és pénzügyi ered­mények alapján 4 koronával növeke­dett a munkaegység tervezett értéke. A szövetkezet tagsága a tervezett 11.50 korona helyett, 15.50 korona utánfizetést kap minden munkaegy­ségre. A szövetkezet összvagyona az 1955 évhez viszonyítva csaknem 2 millió koronával növekedett. Az EFSz tagjai szívesen, teljes oda­adással dolgoznak, mert tudják, hogy jólétük csakis a közös gazdaságból ered. Akik a falu építésében segítenek A tervrajzkészítő szervek dolgozói védnökséget vállalnak egyes községek felett, hogy a falu polgárai tevékeny­ségeinek nyomán hozzájáruljanak fal­mink arculatának szebbétételéhez. Azon igyekeznek, hogy falvaink hí­ven ábrázolják a felszabadulás után megtett sikeres tízéves utunkat. Ez­­idöszerint az említett szervek tech­nikusai csaknem 1552 község felett vállaltak védnökséget. Példásan teljesítik hazafias köte­lességeiket a helyi gazdálkodás meg­bízotti hivatal építkezési osztályának tervezői, Skácel Károly mérnök pél­dául a somcrrjai járásban lévő Sáros­fa kesédben két ízben vett részt a néppel való beszélgetések gyűlésein, ahol a falu dolgozóival együttmű­ködve segített a község kiépítési ter­vének elkészítésében. A tervrajzké­­szitök értenek a szakmájukhoz. Min­dig a legmegfelelőbb tnódot találják meg, hol helyezzék el a községi sportpályát és egyéb fontos közügyét szolgáló intézményeket. Többek kö­zött Nagylég és Mad községek felé vezető új útkereszteződés kiépítését javasolták. Ezenkívül, a falu északi részén nyárfákból védösávot ültetnek ki. A községek népe nagy örömmel fogadta a technikusok kezdeményezé­sét. Nyomban elkezdték a munkát, kitisztították az árkokat és mintegy 500 darab gyümölcsfát ültettek ki. Néhány szó a felsőszeli EFSz-rő! E hónap 9-én összejött a felsőszeli EFSz tagsága, hogy kiértékelje egy év szorgalmas munkáját. Divicsán elv­társ, a szövetkezet elnöke hangsú­lyozta, hogy habár bizonyos eredmé­nyeket érték is el, a jövőben még sokkal jobban kell gazdálkodniok. Szó esett a hiányosságokról is, és konkr rét határozatokat hoztak azok eltávo­lítására. A legjobb dolgozók között említet­ték meg Szabó Bélát, aki a fejesben és a borjú rideg nevelésében ért el szép eredményeket. Kertész Kálmán és a többi fejők és takarmányozók megígérték, hogy ebben az évben nem maradnak el példás társuk mögött. Az elnök ismertette a jelenlévőkkel a tervezőbizottság munkáját és jóvá­hagyás végett előterjesztette az 1955- tervet. A gyűlésen továbbá határoza­tot hoztak, hogy a napokban kioszt­ják a tavalyi munkaegységekre járó gabonát. Tavaly elhatározták, hogy az a nő, aki nem dolgozza le a terve­zett 150, a férfi pedig a 250 munka­egységet, nem tarthat igényt a munka­egysége után járó kukoricára. Ezt most érvényesítjük is. Ki hogyan dol­gozott, — úgy ^esii hasznát. Több mint 23 vagon gabonát osz­tottak szét a tagság között. Azonkí­vül szemestakarmányuk biztosítva van az állatállomány részére egészen az új termésig. A cukrot is most oszt­ják ki a megművelt és kitermelt cu­korrépa mennyisége után. Vannak olyan tagok is, akik 40—50 kg cuk­rot kapnak. A felsőszeli EFSz dolgozói a II. or­szágos kongresszus tiszteletére köte­lezettséget vállaltak, hogy a tavaszi vetőmago'- időben kitisztítják, előké­szítik a fogatokat és a gépeket és jól felkészülve várják a tavaszi vetés ide­jét. Kontár Jenő, Felsőszeli Friss zöldséget adnak dolgozóinknak Az Ifjúság Faluja EFSz-ének ker­tészeti csoportja szép eredményeket ért el a múlt évben a zöldségterme­lésben. Majdnem öt vagonnal többet termeltek a tervezettnél. Ennek kö­szönhető, hogy a pénzügyi tervet 49 ezer koronával túlteljesítették. A ker­tészeti csoport tagjai a ■ terven felül kitermelt zöldségekért csaknem 30 ezer korona pót jutalmat kaptak. Ez a 32 tagú kertészeti csoport Jánovszky Mátyás vezetésével a téli hónapokban is tevékeny munkát fejt ki a korszerűen felszerelt üvegház­ban. Január 10-ig 7.000 fej salátát és 2.0000 darab kalarábét szolgáltatott be. A hónap végéig további 3.000 fej karfiolt és 1.000 köteg üvegházban kitermelt korai retket ad városi dol­gozóinknak. Ebben az évben 27 nap­pal előbb palántálták я kalarábét. mint a múlt évben. Ezért a csoport tagjai arra számítanak, hogy az idén a ta­valyiakhoz viszonyítva előbb lesz érett paradicsomuk is, mert a kalarábé he­lyére azt fognak palántáim. A munka megjavításában és a nö­vények fejlődési folyamatának meg­gyorsításában sokat segít, hogy kom­­posztkockákba ültetik a vetőmagot. A kikelt növényeket a gyökérzet meg­sérülése nélkül átültetik a nagy ü­­vegházi csarnokba, ahol zavartalanul továbbfejlődhetnek. Míg a kertészeti csoport egyik ré­sze az üvegházban dolgozik, a töb­biek már a szabadban előkészítik a melegágyakat, melyekbe március ele­jén 70.000 szál paprikát, korai káposz­tát, karfiolt és kalarábépalántát ültet­nek ki. A szövetkezeti gazdálkodásnak i­­gén fontos és igen kényes kér­dése a tagok , háztáji gazdálkodása. Foritos elsősorban azért, mert ko­moly szerepe van egységes földmíí­­vesszövetkezeti mozgalmunk fejlődé­sében. Az EFSz-ek mintaalapszabály­­zata helyesen és okosan határozza meg a háztáji gazdálkodás kereteit, de van kialakult gyakorlat, ami azon­ban lényegesen eltér ettől. A mintaalapszabályzat 3. cikkelye é telmében a földvagyonnál az egy­séges földművesszövetkezetbe lépett minden tag családja kezelésében, egyéni megművelés céljából háztáji gazdaság marad, amelynek kiterjedé­se legföljebb fél hektár, beleszámít­va a kerteket, vagy gyümölcsültetvé­nyeket is. Az alapszabályok értelmé­ben minden család tulajdonában tart­hat a ház és a háztáji föld megmű­veléséhez szükséges eszközökön kívül egy tehenet, egv-két növendékmar­hát. hízósertést, korlátlan számú ba­romfit stb. Egységes földművesszövetkezeti mozgalmunk kezdetén még mielőtt a mintaalapszabályzatot a prágai 1. or­szágos szövetkezeti kongresszuson el­fogadták volna, a háztáji gazdálko­dásról igen helytelen nézetek ural­kodtak. Sok volt az olyan szövetke­zet. ahol az egyéni megművelésre ha­gyott terület mértéke túlhaladta az 1, sőt sokszor a 2 hektárt is. Pl e mi a lényege a háztáji gazdál­­kodásnak? Az, amit Sztálin elvtárs messzetekintő bölcsességgel így határozott meg: „Az artyel 'a kollektív gazdálkodás szövetkezeti for­mája) helyesen egyezteti össze aákol­­hozparasztok egyéni mindennapi ér­dekeit a közös érdekekkel; az artyel sikeresen idomítja hozzá az egyéni, mindennapi érdekeket n közös érde­kekhez és ezzel megkönnyíti a teg­nap még egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak a kollektívizmus szelle­mében való nevelését." 4miről EFlSz-eink tagjai а II. kongresszus előtt beszélnek : A háztáji gazdálkodásban is az alapszabályokhoz igazodjunk Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdálkodás olyan egyeztetőforma amelyben a terület nagyobb részén közös munkával kö­zös gazdálkodás folyik, de a szövet­kezetbe tömörülő egykori egyéni gaz­dálkodók. házuk táján, saját szük­ségletükre, kiegészítésül, továbbra is szükkör'd egyéni gazdálkodást' foly­tatnak. Az a lényege tehát a ház­táji gazdálkodásnak, hogy az egyéni, gazdálkodó élete nem változik meg mindenestül, egyik napról a másikra a szövetkezetbe való bd Epéssel, ha­nem megszokott háztáji köre tovább­ra is megmarad, továbbra is saját hízlalású sertést vág, saját teke ;y> tejét fogyasztja, vagy éppen saját bo­rát issza, s vasárnaponként saját ud­varáról vág csirkét, vagy tyúkot. Ugyanakkor azonban a. főtevékenysé­ge, főjövedeími forrása a közös gaz­daság, amely a saját számára továb­bi jövedelem emelkedését, az Ország számára pedig több árutermést bizto­sít. így érhető el az, ami a kapita­lizmusban az egyéni gazdálkodás rendszerében soha nem valósult meg.' hogy a közös gazdaság mellett és se­gítségével minden parasztnak lehet saját tehene, háztáji szükségletre ter­mő földje. Ezt kell jó! megérteniük mind a szövetkezeti tagoknak, mind az egyé­ni gazdálkodóknak, mind pedig irá­nyító szerveinknek. bből ered az a további követ­keztetés, hogy nem szabad le­becsülni a háztáji gazdaságot, meri ennek a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésben igen nagy jelentősé­ge van. Ha a dolgozó paraszt ház­táji tevékenysége továbbra is~ megma­rad, sőt azok számára is lehetővé vá­lik, akiknek az egyéni gazdálkodás idejében erre nem volt módjuk, ak­kor természetesen érzi. hogy a társas gazdálkodás jó, s mindinkább megba­rátkozik vele. De ha elveszíti, vagy csak fenyegetve is látja ezt a bizton­ságot. és úgy érzi, hogy a közös gaz­dálkodás mindennapi paraszti ellá­tottságát nem biztosítja, rögtön ve­szélyt érez és visszahúzódik. Még tovább növeli a háztáji gaz­dálkodás jelentőségét az a helyes tö­rekvés, hogy a szövetkezeti tag ellá­tása ne függjön az időről-időre ad­ható előlegtől, hanem minél több szükségletét előző évi részesedéséből és a háztáji gazdaságából tudja' jó gazda módjára ellátni. Van erre tanulságos példa. A fegy- Verneki szövetkezetben jó a munka­fegyelem és évről-évre jobb terme­lési eredményeket érnek él. Ugyan­ebben a szövetkezetben nem is kér­nek előleget a tagok, mert múlt évi részesedésükből és a háztáji gazdál­kodásukból minden tagnak nemcsak a legszükségesebbre jut. hanem so­kak által irigyelt jólétre is futja. Ebben a szövetkezetben, noha a ház­táji gazdaság megszabott kereteit nem lépik túl, a tagok megelégedet­tek, a lehető legnagyobb szorgalom­mal dolgoznak a közös munkában és bizakodva várják az egyre növekedő részesedést. Tehát akkor érzi jól magát a dol­gozó itaraszt az EFSz-ben. ha a gaz­dálkodás külső nagyobb munkáit jól szervezett nagyüzemben gépekkel és kevesebb gonddal bajjal tyiztosabb eredménnyel végezheti, de mellette megmarad, vagy, ha nem . volt — lesz — kisebb belső háztáji gazdasá­ga, amely legközvetlenebb • házi szük­ségletét megtermi. s a közös gazdál­kodásból származó jövedelemmel együtt biztos és 'növekvő jólétét ala­pozza meg. Ezért nem szabad lebe­csülni a háztáji gazdaságot, hanem a szövetkezeti gazdálkodás fontos kie­gészítőjének kell tekintenünk. De az is következik a háztáji gaz­daság lényegéből, hogy ne essünk túlzásba. Á garamsallói szövetkezet példája azt bizonyítja, hogy nem iga­zodnak az alapszabályzatban lefekte­tett elvekhez. Ezt bizonyítja az is, hogyha valamely tagnak félhektárt kitevő kertje, szőlője van, akkor is megkapja a szövetkezetből a háztáji gazdálkodásra szánt fél hektár szán­tóföldet. S ez a, helytelen állapot GaramsaUón oda vezetett, hogy a kö­zös gazdaságban a tagság kevesebbet dolgozott, kapáláskor, szénagyüjtéskor csak egynéhány ember foglalatosko­dott a közösben. Ez egyrészt veszé­lyezteti a közös gazdálkodás fejlődé­sét, megszilárdulását, másrészt az ilyen szövetkezeti tagok saját jólétük emelkedésének irányát nem a közös gazdálkodásra, hanem a háztáji, egyé­ni gazdálkodásra alapítják. Ezzel az illetők nemcsak a közös gazdaság ér­dekei ellen vannak, hanem sértik я többi tagok egyéni- érdekeit is, mert megfosztják a tagságot a közös gaz­daság nagyobb hasznától, a gépierő­­vel, nagyobb terméseredménnyel foly­tatható nagyüzem előnyeitől. A háztáji gazdálkodással kapcso­­** latban, sok szövetkezet vezető­sége is helytelen álláspontot tanúsít. A legáitn'ánosabb szokás az. hogy a szövetkezet közös területéből, közös forgójából, évről-évre kijelölnek a tagok számára egy-egy hold földet, s azon a tagok csaknem a teljes te­rületen kukoricát terűidnek. S ami nem kevésbé figyelemreméltó, ezt a kukoricát a szövetkezet közös szám­lájára a gépállomás traktora szántja fel, s a gépállomás, vagy a szövetke­zet közös igája végzi el a vetést és a sorközi kapálást, s azért rendszerint nem is fizetnek térítést a szövetke­zeti tagok. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ezeket a háztáji kukoricafölde­ket. amelyek rendszerint szomszédo­sak a szövetkezet közös kukoricájá­val, a legtöbb helyen sokkal jobban megkapálják, mint a közös kukori­cát, s míg a közösben csupán 30-35 mázsa a termés, viszont az ugyan­­■ ilyen szántású és vetésű szomszédos háztáji parcellákon 50-60 mázsa, vagy még ennél is több terem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amilyen világos és magától értetődő a háztáji gazdálkodás helyes mérté­kének a megállapítása, s igazi szere­pének megértése, olyan nehéz a gya­korlatban ezt meg is valósítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy lehet he­lyes mederbe terelni a háztáji gaz­dálkodást. Nem árt, ha szövetkeze­teink tagjai most а II. országos kong­resszus előtt ezzel a kérdéssel is be­hatóbban foglalkoznak, mert ez dön­tő fontosságú, ez felel meg a közös gazdaság fejlesztésének, s ez nyug­tatja meg a kívülálló dolgozó paraszt­ságot is, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás magasabb fokra váló lépés az egyéni gazdálkodással szemben. inden szövetkezeti tag és funk­cionárius kötelessége, hogy az EFSz-ek mintaálapszábályzatához iga­zodjon és eszerint folytassa munká­ját úgy, hogy befelé a szövetkezeti tagokat is kielégíthesse, kifelé pedig vonzóvá tegye a nagyüzemi gazdál­kodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom