Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-23 / 4. szám
Hídtoűves 1955. január 23. Nit hozott az újító mozgalom mezőgazdaságunkba Az utóbbi években mezőgazdaságunk nagymennyiségű gépesítési eszközhöz jutott. Munkások, szerelők javaslatai nyomán gépeket készítettek, hogy ezáltal megkönnyítsék földműveseink nehéz testi munkáját. Igaz az is, azonban, hogv szerelőink nem minden esetben találták meg a gépek tökéletességének igazi módját. A gépek üzemképességében traktorosaink ügyessége és a gépkezelők tapasztalata, — akár állami gazdaságban vagy szövetkezetben — egész sor hibát fedez fel. Először az anvag, má|odsorban a gép munkájának a minősége ellen van kifogásuk gépkezelőinknek. A sokoldalú gépész vagv földműves azonban nem ál! meg munkájában, hanem keresi, kutatja a gép megjavításának módjait, hogvan tökéletesítheti gépét, miképpen csökkentheti a termelési költségeket. Sokan vannak olyanok is, akik nem várják be a gépek üzemképtelenségét, hanem gondolkodnak és új módozatokat keresnek, a munkaszervezés megjavítását szorgalmazzák. új gépek összeállításán törik fejüket és mindezt tudományos alapon. az elméleti és gyakorlati tudásukkal összekötve kívánják végrehajtani Mezőgazdaságunk új ítómozgalmát eddig igen kismértékben támogatták Mindennek ellenére azonban jelentős eredményeket könyvelhetünk el a gépek tökéletesítésében. A benyújtott újító javaslatok között voltak olyan ajánlatok is, amelyek sok esetben meglepték a szerelőket, azokat főleg, akik az illető gép megszerkesztését elindították: Nagv kár továbbá, hogy az újító mozgalom igen szétzilált állapotban van. Maguk az újítók sem törődtek eléggé a gépesítés fontos kérdéseivel, n.int például az egyes növények termelésének egyetemes gépesítésével. Még nagyobb fogyatékosságaink vannak az állattenyésztés gépesítése körül. A mezőgazdaság újítói nemrégiben Püstyénben tartották első ösSz-szlovákiai értekezletüket s ez az összejövetel a jövőre vonatkozólag bizonyára nagv lépést fog jelenteni az újítás kiszélesítése felé. Több mint 80 felszólaló. köztük állami gazdaság, traktorállomások és EFSz-ek dolgozói hallgatták meg figyelmesen Mates elvtárs, a nvitrai mezőgazdasági főiskola tanársegédének értékes beszámolóját, aki fejtegetéseiben sok hiányosságra és a gépek módosíthatóságaira mutatott rá. Bár újítómozgalmunk igen lassú lépésekkel halad előre, mégis azt kell mondanunk, hogy mezőgazdaságunk úttörői igen sok és értékes, megbízható iavaslatokkal álltak elő. Csak egynéhány példát hozunk fel a gyakorlatból. Ez a javaslat Turcsán János, a nagylomnici állami gazdaság dolgozójának újítása az .,0”-jelzésű gabonatisztítógép munkáját illetőleg Eme gép szeleldje igen alacsony-számú fordulatot tett meg, ennélfogva óránkénti teljesítménye alig érte el a négy métermázsát. A gép fordulatainak magas számaránya viszo^; nagy rezgést idéz elő. ami által a gép ki van téve kopásnak. Turcsán János ezért a gép fordulatszámát csaknem .1020-ra csökkentette. s a gép teljesítőképessége óránként 8—9 mázsa gabonára szökkent, minden egyébb munkaerő hozzáadása nélkül. Ezzel az újítással a termelési költségek 50 százalékra csökkentek. Hasonló újítást eszközöltek Bodrogszerdahelyen is. Itt mérlegelték, hogy a szőlőterület művelése igen sok kézierőt vesz igénybe. Madzsiár János, az állami gazdaság egyik dolgozója olyan megoldást talált, hogy 10 óra alatt két munkaerő egy hektár szőlőterületet képes megsarabolni. Kinderman György újító neve sem ismeretlen már. A tornai állami gazdaságban dolgozik. A pőstyéni újító konferencián mint a legiobb újítót értékelték. Sok módosítást eszközölt, amelyeket a traktorállomáson is hatásosan alkalmaztak már. Az újítása a traktorok begyújtásánál alkalmazható. Még számos hasonló eredményt említhetnénk meg újítómozgalmunkban, amelyek nagyban elősegítik mezőgazdasági termelésünk emelését és megkönnyítik földműveseink munkáját. (mb) Ki íárt A galántai járás szövetkezeti ben értek ol figyelemreméltó ered a tagok, évről-évre nagyobb vágyó üzemi gazdálkodás törvényszerű e deken gépi megművelés mellett két lehet elérni, mint a keskeny kével szántogat nyikorgó faekéjév Amilyen nagy különbség van a melés között, ugyanolyan nagy kü az egyénileg gazdálkodó földműves len példát megemlíteni ahhoz, hogy egy közepesen gazdálkodó szövetk akár egy példás középparaszté. lobban dolgozói különösen az elmúlt évményeket. Ügy a szövetkezet, mint rí tulajdonosaivá válnak. Ez a nagyredménye, mert a tagosított fölsokkal nagyobb terméseredményeföldsávokon, amelyeket két tehénéi a görnyedt földműves, nagyüzemi gépesített és a kisterlönbség van a szövetkezeti tag és jövedelme között is. Elég egyet-láthassuk, mennyivel magasabb ezet tagjának évi jövedelme, mint A CSEMADOK negyedi helvicsoportjának évzáró közgyűléséről Negved községben színes falragaszok hívták fel a község dolgozóinak figyelmét a Csemadok január 9-én megtartandó évzáró közgyűlésére. Az Ízlésesen feldíszített kultúrházat több mint 300 részvevő töltötte meg. A helyi kultúrcsoport vezetősége részletes beszámolót nyújtott a szervezet munkájáról. Jakoda Tiborné kultúrtársnő az egész év folyamán mindennap pontos feljegyzéseket tett az egyes falusi és a helyi kultúrcsoport életében lejátszódó eseményekről. Horváth elvtársnő valóban találóan jegyezte meg. liogv a negyedi helyicsoport működését nem csupán a számok, hanem az elvégzett munka eredménvei igazolják. A Csemadok negyedi kultúrcsoportjának igen nagy lehetőségei vannak a falu dolgozóinak nevelésében. Negyedi László, a megválasztott új elnök arra tett ígéretet, hogy a Csemadok ezirányú feladatát ebben az évben még következetessebben fogja teljesíteni. BOKOR JÓZSEF levelébe1 Túllépték tervüket . .. A Surány járási nagyszölősi EFSz tágját a múlt s évben 23 koronát terveztek egy munkaegységre. Lelkiismeretes, odaadó munkájukkal nemcsak elérték a munkaegység tervezett értékét, hanem a beadások túlteljesítésével még növelték is azt. A terven felül beadott sertéshúsért százötezer koronát, marhahústöbbletért pedig 12.240.— összeggel gazdagodott a szövetkezet. Szőlőért 110.000, paradicsomért 23.000, dinnyéért 2.000, gyapjúért 25.000, tejért pedig 53.000 koronát kaptak. Ugyancsak szép összegekhez jutottak a terven felül kitermelt 9 vagon cukorrépáért is. A jó gazdasági és pénzügyi eredmények alapján 4 koronával növekedett a munkaegység tervezett értéke. A szövetkezet tagsága a tervezett 11.50 korona helyett, 15.50 korona utánfizetést kap minden munkaegységre. A szövetkezet összvagyona az 1955 évhez viszonyítva csaknem 2 millió koronával növekedett. Az EFSz tagjai szívesen, teljes odaadással dolgoznak, mert tudják, hogy jólétük csakis a közös gazdaságból ered. Akik a falu építésében segítenek A tervrajzkészítő szervek dolgozói védnökséget vállalnak egyes községek felett, hogy a falu polgárai tevékenységeinek nyomán hozzájáruljanak falmink arculatának szebbétételéhez. Azon igyekeznek, hogy falvaink híven ábrázolják a felszabadulás után megtett sikeres tízéves utunkat. Ezidöszerint az említett szervek technikusai csaknem 1552 község felett vállaltak védnökséget. Példásan teljesítik hazafias kötelességeiket a helyi gazdálkodás megbízotti hivatal építkezési osztályának tervezői, Skácel Károly mérnök például a somcrrjai járásban lévő Sárosfa kesédben két ízben vett részt a néppel való beszélgetések gyűlésein, ahol a falu dolgozóival együttműködve segített a község kiépítési tervének elkészítésében. A tervrajzkészitök értenek a szakmájukhoz. Mindig a legmegfelelőbb tnódot találják meg, hol helyezzék el a községi sportpályát és egyéb fontos közügyét szolgáló intézményeket. Többek között Nagylég és Mad községek felé vezető új útkereszteződés kiépítését javasolták. Ezenkívül, a falu északi részén nyárfákból védösávot ültetnek ki. A községek népe nagy örömmel fogadta a technikusok kezdeményezését. Nyomban elkezdték a munkát, kitisztították az árkokat és mintegy 500 darab gyümölcsfát ültettek ki. Néhány szó a felsőszeli EFSz-rő! E hónap 9-én összejött a felsőszeli EFSz tagsága, hogy kiértékelje egy év szorgalmas munkáját. Divicsán elvtárs, a szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy habár bizonyos eredményeket érték is el, a jövőben még sokkal jobban kell gazdálkodniok. Szó esett a hiányosságokról is, és konkr rét határozatokat hoztak azok eltávolítására. A legjobb dolgozók között említették meg Szabó Bélát, aki a fejesben és a borjú rideg nevelésében ért el szép eredményeket. Kertész Kálmán és a többi fejők és takarmányozók megígérték, hogy ebben az évben nem maradnak el példás társuk mögött. Az elnök ismertette a jelenlévőkkel a tervezőbizottság munkáját és jóváhagyás végett előterjesztette az 1955- tervet. A gyűlésen továbbá határozatot hoztak, hogy a napokban kiosztják a tavalyi munkaegységekre járó gabonát. Tavaly elhatározták, hogy az a nő, aki nem dolgozza le a tervezett 150, a férfi pedig a 250 munkaegységet, nem tarthat igényt a munkaegysége után járó kukoricára. Ezt most érvényesítjük is. Ki hogyan dolgozott, — úgy ^esii hasznát. Több mint 23 vagon gabonát osztottak szét a tagság között. Azonkívül szemestakarmányuk biztosítva van az állatállomány részére egészen az új termésig. A cukrot is most osztják ki a megművelt és kitermelt cukorrépa mennyisége után. Vannak olyan tagok is, akik 40—50 kg cukrot kapnak. A felsőszeli EFSz dolgozói a II. országos kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a tavaszi vetőmago'- időben kitisztítják, előkészítik a fogatokat és a gépeket és jól felkészülve várják a tavaszi vetés idejét. Kontár Jenő, Felsőszeli Friss zöldséget adnak dolgozóinknak Az Ifjúság Faluja EFSz-ének kertészeti csoportja szép eredményeket ért el a múlt évben a zöldségtermelésben. Majdnem öt vagonnal többet termeltek a tervezettnél. Ennek köszönhető, hogy a pénzügyi tervet 49 ezer koronával túlteljesítették. A kertészeti csoport tagjai a ■ terven felül kitermelt zöldségekért csaknem 30 ezer korona pót jutalmat kaptak. Ez a 32 tagú kertészeti csoport Jánovszky Mátyás vezetésével a téli hónapokban is tevékeny munkát fejt ki a korszerűen felszerelt üvegházban. Január 10-ig 7.000 fej salátát és 2.0000 darab kalarábét szolgáltatott be. A hónap végéig további 3.000 fej karfiolt és 1.000 köteg üvegházban kitermelt korai retket ad városi dolgozóinknak. Ebben az évben 27 nappal előbb palántálták я kalarábét. mint a múlt évben. Ezért a csoport tagjai arra számítanak, hogy az idén a tavalyiakhoz viszonyítva előbb lesz érett paradicsomuk is, mert a kalarábé helyére azt fognak palántáim. A munka megjavításában és a növények fejlődési folyamatának meggyorsításában sokat segít, hogy komposztkockákba ültetik a vetőmagot. A kikelt növényeket a gyökérzet megsérülése nélkül átültetik a nagy üvegházi csarnokba, ahol zavartalanul továbbfejlődhetnek. Míg a kertészeti csoport egyik része az üvegházban dolgozik, a többiek már a szabadban előkészítik a melegágyakat, melyekbe március elején 70.000 szál paprikát, korai káposztát, karfiolt és kalarábépalántát ültetnek ki. A szövetkezeti gazdálkodásnak igén fontos és igen kényes kérdése a tagok , háztáji gazdálkodása. Foritos elsősorban azért, mert komoly szerepe van egységes földmíívesszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében. Az EFSz-ek mintaalapszabályzata helyesen és okosan határozza meg a háztáji gazdálkodás kereteit, de van kialakult gyakorlat, ami azonban lényegesen eltér ettől. A mintaalapszabályzat 3. cikkelye é telmében a földvagyonnál az egységes földművesszövetkezetbe lépett minden tag családja kezelésében, egyéni megművelés céljából háztáji gazdaság marad, amelynek kiterjedése legföljebb fél hektár, beleszámítva a kerteket, vagy gyümölcsültetvényeket is. Az alapszabályok értelmében minden család tulajdonában tarthat a ház és a háztáji föld megműveléséhez szükséges eszközökön kívül egy tehenet, egv-két növendékmarhát. hízósertést, korlátlan számú baromfit stb. Egységes földművesszövetkezeti mozgalmunk kezdetén még mielőtt a mintaalapszabályzatot a prágai 1. országos szövetkezeti kongresszuson elfogadták volna, a háztáji gazdálkodásról igen helytelen nézetek uralkodtak. Sok volt az olyan szövetkezet. ahol az egyéni megművelésre hagyott terület mértéke túlhaladta az 1, sőt sokszor a 2 hektárt is. Pl e mi a lényege a háztáji gazdálkodásnak? Az, amit Sztálin elvtárs messzetekintő bölcsességgel így határozott meg: „Az artyel 'a kollektív gazdálkodás szövetkezeti formája) helyesen egyezteti össze aákolhozparasztok egyéni mindennapi érdekeit a közös érdekekkel; az artyel sikeresen idomítja hozzá az egyéni, mindennapi érdekeket n közös érdekekhez és ezzel megkönnyíti a tegnap még egyénileg gazdálkodó parasztoknak a kollektívizmus szellemében való nevelését." 4miről EFlSz-eink tagjai а II. kongresszus előtt beszélnek : A háztáji gazdálkodásban is az alapszabályokhoz igazodjunk Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdálkodás olyan egyeztetőforma amelyben a terület nagyobb részén közös munkával közös gazdálkodás folyik, de a szövetkezetbe tömörülő egykori egyéni gazdálkodók. házuk táján, saját szükségletükre, kiegészítésül, továbbra is szükkör'd egyéni gazdálkodást' folytatnak. Az a lényege tehát a háztáji gazdálkodásnak, hogy az egyéni, gazdálkodó élete nem változik meg mindenestül, egyik napról a másikra a szövetkezetbe való bd Epéssel, hanem megszokott háztáji köre továbbra is megmarad, továbbra is saját hízlalású sertést vág, saját teke ;y> tejét fogyasztja, vagy éppen saját borát issza, s vasárnaponként saját udvaráról vág csirkét, vagy tyúkot. Ugyanakkor azonban a. főtevékenysége, főjövedeími forrása a közös gazdaság, amely a saját számára további jövedelem emelkedését, az Ország számára pedig több árutermést biztosít. így érhető el az, ami a kapitalizmusban az egyéni gazdálkodás rendszerében soha nem valósult meg.' hogy a közös gazdaság mellett és segítségével minden parasztnak lehet saját tehene, háztáji szükségletre termő földje. Ezt kell jó! megérteniük mind a szövetkezeti tagoknak, mind az egyéni gazdálkodóknak, mind pedig irányító szerveinknek. bből ered az a további következtetés, hogy nem szabad lebecsülni a háztáji gazdaságot, meri ennek a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésben igen nagy jelentősége van. Ha a dolgozó paraszt háztáji tevékenysége továbbra is~ megmarad, sőt azok számára is lehetővé válik, akiknek az egyéni gazdálkodás idejében erre nem volt módjuk, akkor természetesen érzi. hogy a társas gazdálkodás jó, s mindinkább megbarátkozik vele. De ha elveszíti, vagy csak fenyegetve is látja ezt a biztonságot. és úgy érzi, hogy a közös gazdálkodás mindennapi paraszti ellátottságát nem biztosítja, rögtön veszélyt érez és visszahúzódik. Még tovább növeli a háztáji gazdálkodás jelentőségét az a helyes törekvés, hogy a szövetkezeti tag ellátása ne függjön az időről-időre adható előlegtől, hanem minél több szükségletét előző évi részesedéséből és a háztáji gazdaságából tudja' jó gazda módjára ellátni. Van erre tanulságos példa. A fegy- Verneki szövetkezetben jó a munkafegyelem és évről-évre jobb termelési eredményeket érnek él. Ugyanebben a szövetkezetben nem is kérnek előleget a tagok, mert múlt évi részesedésükből és a háztáji gazdálkodásukból minden tagnak nemcsak a legszükségesebbre jut. hanem sokak által irigyelt jólétre is futja. Ebben a szövetkezetben, noha a háztáji gazdaság megszabott kereteit nem lépik túl, a tagok megelégedettek, a lehető legnagyobb szorgalommal dolgoznak a közös munkában és bizakodva várják az egyre növekedő részesedést. Tehát akkor érzi jól magát a dolgozó itaraszt az EFSz-ben. ha a gazdálkodás külső nagyobb munkáit jól szervezett nagyüzemben gépekkel és kevesebb gonddal bajjal tyiztosabb eredménnyel végezheti, de mellette megmarad, vagy, ha nem . volt — lesz — kisebb belső háztáji gazdasága, amely legközvetlenebb • házi szükségletét megtermi. s a közös gazdálkodásból származó jövedelemmel együtt biztos és 'növekvő jólétét alapozza meg. Ezért nem szabad lebecsülni a háztáji gazdaságot, hanem a szövetkezeti gazdálkodás fontos kiegészítőjének kell tekintenünk. De az is következik a háztáji gazdaság lényegéből, hogy ne essünk túlzásba. Á garamsallói szövetkezet példája azt bizonyítja, hogy nem igazodnak az alapszabályzatban lefektetett elvekhez. Ezt bizonyítja az is, hogyha valamely tagnak félhektárt kitevő kertje, szőlője van, akkor is megkapja a szövetkezetből a háztáji gazdálkodásra szánt fél hektár szántóföldet. S ez a, helytelen állapot GaramsaUón oda vezetett, hogy a közös gazdaságban a tagság kevesebbet dolgozott, kapáláskor, szénagyüjtéskor csak egynéhány ember foglalatoskodott a közösben. Ez egyrészt veszélyezteti a közös gazdálkodás fejlődését, megszilárdulását, másrészt az ilyen szövetkezeti tagok saját jólétük emelkedésének irányát nem a közös gazdálkodásra, hanem a háztáji, egyéni gazdálkodásra alapítják. Ezzel az illetők nemcsak a közös gazdaság érdekei ellen vannak, hanem sértik я többi tagok egyéni- érdekeit is, mert megfosztják a tagságot a közös gazdaság nagyobb hasznától, a gépierővel, nagyobb terméseredménnyel folytatható nagyüzem előnyeitől. A háztáji gazdálkodással kapcso** latban, sok szövetkezet vezetősége is helytelen álláspontot tanúsít. A legáitn'ánosabb szokás az. hogy a szövetkezet közös területéből, közös forgójából, évről-évre kijelölnek a tagok számára egy-egy hold földet, s azon a tagok csaknem a teljes területen kukoricát terűidnek. S ami nem kevésbé figyelemreméltó, ezt a kukoricát a szövetkezet közös számlájára a gépállomás traktora szántja fel, s a gépállomás, vagy a szövetkezet közös igája végzi el a vetést és a sorközi kapálást, s azért rendszerint nem is fizetnek térítést a szövetkezeti tagok. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ezeket a háztáji kukoricaföldeket. amelyek rendszerint szomszédosak a szövetkezet közös kukoricájával, a legtöbb helyen sokkal jobban megkapálják, mint a közös kukoricát, s míg a közösben csupán 30-35 mázsa a termés, viszont az ugyan■ ilyen szántású és vetésű szomszédos háztáji parcellákon 50-60 mázsa, vagy még ennél is több terem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amilyen világos és magától értetődő a háztáji gazdálkodás helyes mértékének a megállapítása, s igazi szerepének megértése, olyan nehéz a gyakorlatban ezt meg is valósítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy lehet helyes mederbe terelni a háztáji gazdálkodást. Nem árt, ha szövetkezeteink tagjai most а II. országos kongresszus előtt ezzel a kérdéssel is behatóbban foglalkoznak, mert ez döntő fontosságú, ez felel meg a közös gazdaság fejlesztésének, s ez nyugtatja meg a kívülálló dolgozó parasztságot is, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb fokra váló lépés az egyéni gazdálkodással szemben. inden szövetkezeti tag és funkcionárius kötelessége, hogy az EFSz-ek mintaálapszábályzatához igazodjon és eszerint folytassa munkáját úgy, hogy befelé a szövetkezeti tagokat is kielégíthesse, kifelé pedig vonzóvá tegye a nagyüzemi gazdálkodást.
