Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-19 / 25. szám
10 Földműves 1955. június 19. VADÁSZATI SZEMLE ASI VÄK1AI VADÄSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK DIVATAI OS MEII ÉKI E TE. flIIIIIMIIIIMIIItlUfltlIllllllllllllltlIlllllttlIllllllllinilltlflHHIIIIIIII nillIflIIMIIIIIIVHIIIIIIIIIMHIIINIIIIIUIIIHIIIIIf lllll Hill lllll IIIIIUII llllll I < 111 ■ II 111 111IIII111II It III111IIII llllll Ilii Ilii lllllllininilinillllllinilllllllininnnil Bajnoki lövészversenyt rendeztek Szliács-fürdőn Május 29-én a szlovákiai Vadvédő Egyesületek Országos Szövetségének bajnoki lövészversenyén vaddisznó és őzbak céltáblákra golyósfegyverrel nyírfajd céltáblákra pedig kispuskával lőttek. A versenyen részt vettek Szlovákia legjobb lövészei és ott voltak a fiatalok is, akik ha nem értek is el kimagasló eredményeket, de megmutatták, hogy egy kis gyakorlat után a nagyoknak méltó utódai lesznek. Az őzbakcéltáblára a kötelező találati pontszám 125/59 volt, melyet három lövész ért el. Ladislav Krasnec Zsolnáról 64, Ján Vanček, Bratislavából 62 és Ľudovít Krasnec Zsolnáról 30. Vadkancéltáblára a legkisebb találati pontszám 250/150 volt. Eredmények: Ladislav Krasnec Zsolna, 174, Richard Majer, Bratislava 163, Virgil Berec Malacka 163, Ján Vychnálek Dévényújfalu 151, Ján Vanček Bratislava 150 pont. A nyirfajdkakas-céltáblára kispuskával a kötelező pontszám 500/460. Eredmények: Majer Richard Bratislava MM, 477, Ján Vanček Bratislava 476, Ladislav Krasnec Zsolna 472, Ľudovít Krasnec Zsolna 460, Virgil Berec Malacka 460 pont. Az eredmények aránylag gyengék voltak. A lövést erős szélrohamok és eső zavarta. Legjobb volt Krasnec Ladislav Zsolnáról, aki mind az őzbak, minda vadkan-céltáblán a legtöbb pontot ért el. Nagyon szép eredményt ért el Sulovský közkatona is Olomoucról, aki versenyen kívül lőtt és az őzbakcéltáblán 67 találati pontot ért el. Ez az eredmény volt a legjobb valamennyi között. Vadászat júniusban és júliusban Még egyszer a füriről Június elsejével az engedélyezett löterv alapján meg lehetett kezdeni az őzbakok lövését, elsősorban a selejtesekét és csak azután kerülhet sor a jó bakokra. Az első vadat közellátásunknak a dolgozók asztalára adjuk és csak azután lőjünk magunknak, ha a vadbeadási tervünket már 100 százalékra teljesítettük. Az őzbakra lesről, vagy cserkészve vadászszunk és golyóval lőjük. A vaddisznó vadászata szabad ugyan egész évben, de a koca ebben a hőnapban védve van. Ezért sok helyen nagy károkat is okoznak a vaddisznók. Az ilyen területeken, illetve körzetekben az illetékos járási bizottság engedélyt adhat az elszaporodott vaddisznók lövésére. Júniusban újra pározodnak a mezei és az üregi nyúlak, pároznak a mókusok és a fűrjek. Továbbra is ügyeljünk a terület csendjére,' hogy ne zavarja semmi a fészkelő és fiadzó vadakat. Különösen a kóbor kutyák és a házi macskák tesznek a vadban ilyenkor a legtöbb kárt. A rókalyukakat is meg kell vizsgálnunk és ha elég népesek ássuk ki és A pozsonyi J.- Dimitrov üzemben a gyom irtására májusban hatásos „Dikotex” elnevezésű vegyszert gyártottak. A szert Dr. Zbyňek Müller mérnök, a mezügazdasági kutatóintézet dolgozója készítette. A „Dikotex” főképpen a lenben burjánzó gyomok irtására alkalmas. A folyadék a gazt 95 százalékban teljesen elpusztítja és ezzel a len betakarítását alaposan megkönnyíti. A rost minősége ezzel az eljárással jelentős mértékben fokozódik. A múlt évben szerzett tapasztalatok szerint a „Dikotex-el ápolt földeken a len értéke hektáronként 1— 4 ezer koronával emelkedett. Az idén az ezzel a szerrel ápolt lenterületet, jelentős mértékben emelik. Az üzem dolgozói a „Dikotex" irtószert a köztársaság 150 járásába elküldték. Ennek a gyomirtószernek az előnye más vegyi szerekkel szemben mindenekelőtt abban rejlik, hogy a gyomot nem feloldódással, vagy égetéssel pusztítja 3 mint például a pusztítsuk el a bennük talált rókakölyköket. A fükaszálást nyomon követi az aratás. Ezért a kikaszálás előtt továbbra is folytassuk a fészekaljak és a kisvadak védelmét. A fácánosokban fokozatosan figyeljük és tartsuk rendben a csapdákat és a bennük talált káros vadat pusztítsuk el. Itt az ideje, hogy a vadnak elegendő téli takarmányt gyújtsünk. Már mostantól kezdjük meg az etetők tisztogatását és javítását, később megtöltjük száraz szálastakarmánynyal. Raktározzuk a szemestakarmányt. Július második felében és augusztus elején párzik az őzvad. Párzásig végezzük el a selejtvad kilövését. j A fácán és fogolycsibék szépen tollasodnak s a hónap végén már röpködnek is. Ha az első költés elpusztult ilyenkor kel a második. Alaposan készüljünk fel a közeledő vadászidényre; a fogoly, fácán és nyúlvadászatra, de a vaď gondozásáról és etetéséről se feledkezzünk meg. az esztendőben a vaddisznó is elszaporodott. Az utóbbi években különösen muflóntelepítéssel 'gazdagították a vadállományt. Ez a vadnem már megtalálható a Kiskárpátokon és a nyitrai hegyvidéken kívül még 21 más területen is, ahol szabadon él. A dámvadállomány is sokat javult. Ebben az évben 6 darab szibériai kőszáli kecskét telepítettek Szlovákiába. Amíg az új helyét megszokja elzárt területen tartják és csak azután eresztik szabadon az értékes vadat. november 2-án kiadott s 1955. áprilisáig érvényben levő körlevél szerinti feltételeket 1955. december 31-ig meghosszabbítja. Kérjük az összes egyesületeket, vadásztársaságokat és klubokat, hogy erről értesítsék az összes vadászgazdákat és tagokat! zöldgálic, — hanem behatol a gyom belsejébe és leszivárog egészen a gyökeréig, amelyet teljesen elpusztít. De emellett nem teszt kárt a növényzetben, amelyet az elgyomosodás ellen védünk. A len ápolása ezzel a szerrel csak akkor hatásos, ha elérte 8—12 cm-t, a kapásnövények pedig a 8—15 om magasságot. A . gyomot idejében 3-4 leveles állapotában kell irtani. Egy hektárra elegendő 1 kg „Dikotex, amelyet 600—800 liter vízzé! hígítanak. A kutatóintézet dolgozói más szereket is készítenek, amelyek az érés idejét vagy lassítják, vagy gyorsítják. Az aímafa és a körtefánál például az érést 4-5 héttel meggyorsítja. A vegyszer használata különösen a késői tavaszi fagyok esetén bír nagy jelentőséggel, amikor is az érés késztetésével megakadályozzák a virágzást és ezzel megmentik a bimbókat. Pitypalatty, pitypalatty, pitypalatty. Párás reggeleken halljuk legtöbbször ezt az érdekes kiáltást. Az ember szinte megtorpan, mikor hallja. Azt hiszi, hogy valaki rászólt, pedig ez csak a kis fűrjécske párját hívó hangja volt. A fúrj leghasznosabb madaraink egyike, a fogolyhoz hasonlóan. A Szabad Földműves vadászati rovatában olvastam róla egy kis ismerteti) cikket, melyben ezt a hasznos madarat úgy tűntetik fel, mintha a búzát szerelné a legjobban s azért tartózkidik a búzatermő vidékeken. A ftírj, mint legtöbb madár elsősorban rovarokkal táplálkozik különösen párzás és költés idején és csak másodsorban magevő. A fűrjecske _ azért telepszik meg tömegesen a búzatermő vidékeken, mert ezek a vidékek melegebbek, mint a többi és rovar is több van rajta, melyre a búza beéréséig igazán nagy szüksége volna még akkor is, ha a búzát szeretné a legjobban. Megkérdeztem az egyik túróéi jjó barátomat, коду van-e náluk fúrj, mert abban biztos voltam, hogy a búzavetés ott kevés. A kérdésre először nevetett, és azután azt mondta, a búzavetés csak ritkaság náluk, de annál gyakoribb jelenség a fürj. Rengeteg fészkel a szép és dús kaszinókon. A fűrjecske későn jön hozzánk délről, ahol áttelel s igen korán búcsúzik el tőlünk.' A vándorlását azért osztja he így, mert nem bírja a hideget. Hideg esőtől is megmerevedik s ilyenkor könnyen meg lehet fogni és csak azután lesz újból ügyesen futkározó madárka, ha a meleg napocska átmelegíti. A fűrjet már az ókorban is vándormadárnak ismerték. Tömegesen indult akkor is melegebb vidéki útjára és bizony sokszor előfordult, hogy a hideg vihar a földre kényszerítette, és addig volt ott, míg a nap sugarai újból életet nem adtak neki. A fürjecske a zsidó nép — bibliai — történetében is szerepel. Amikor a pusztában vándoroltak, a megdermedt fűrjcsapatok mentették meg az éhező népet az éhhaláltól. Hatvan, hetven esztendővel ezelőtt még sok háznál lehetett kalitot látni, amelynek kifutójában megjelent a kis fürjkakas és szép pitypalattyjával ébresztette fel a ház lakóit. Nem is olyan régen volt — talán 7—8 esztendeje, hogy az egyik Pozsony környéki kis vadászterületet, amely sáskával és egyéb kártékony rovarokkal volt fertőzve, a késő nyár folyamán nagy csapat fúrj lepte el. Nem sokáig tartózkodtak ott, de amikor elvonult a sok haszontalan kártevőnek híre, nyoma veszett. Tehát ez is bizonyítja, hogy a fürjecske nem csak búzával táplálkozik, hanem rovarokkal is' és főképpen csak azokkal. így kell ismernünk ezt az igen hasznos madarat, amely . segítőtársa minden földműves embernek. S. I. Készítsük elő a vizslákat a vadászidényre Sok vadász csak a vizsgákra és a versenyekre idomítja vizsláját és megelégszik azzal, ha a kutya díjat nyer, de a további teendőkkel nem igen törődik. Még az sem elegendő, ha a kutyp csak a dermedt vadat tudja elhozni. Nagyon fontos, hogy a megsebzett vadat is megtalálja és nyomon követvé nagyobb távolságokról is visszahozza. Hogy minél több kutya erre a fontos feladatra is alkalmas legyen, vezessük be az idény előtti előképzést és szoktatást. Vadászat előtt vezessük ki a vizslákat a területre. A jó vadász a tél elmúltával rendszeresen előkészíti vizsláját a következő vadászatokra, mert a kutya télen át bizony sokat elfelejt és újból kell tanítani, ha azt akarjuk, hogy a vadászatokon a vadásznak hasznára és ne kárára legýen. A rosszul előkészített vizslákat legjobban fogolyvadászatokon ismerhetjük fel, ahol nem engedelmeskednek és a nyomot nem tudják követni. A vadvédő egyesületeknek is törődniök kell azzal, hogy a kutyák a vadászidény előtt egy kis előképzést kapjanak. Ha a vizslákat a vadászatok előtt jól előkészítjük, örömünk telik majd szép munkájukban és nem vész el egy megsebzett vadunk sem. Vadászatunknak jó híre van külföldön Oj vadnemekkel gazdagodott Szlovákia, — írja *a „Forst und Jagd", a Német Demokratikus Köztársaság vadászati szaklapja. A cikk megemlíti, hogp nagyon kévés ország van Európában, ahol olyan vadbőség és változatos vadállomány van, mint Csehszlovákiában. A vadászegyesületek szövetsége gondoskodik róla, hogy a vadállomány új telepítésekkel szaporodjon a közélelmezés és ipari ellátás érdekében. A szlovák hegyvidék a szép kárpáti szarvas otthona, s őzvad is szép számmal van, sőt ebben Jutalmazás a farkasok irtásáért Az Országos Szövetség az összes vadvédő egyesületekkel, vadásztársaságokkal és tagokkal közli, hogy az erdészeti és fakitermelési megbízotti hivatallal együtt a közösen kiadott hirdetmény szerint a lelőtt, illetve megmérgezett, vagy más úton elejtett farkasok utáni lődíjat az I95-\. Új hatásos vegyszer a gyom irtására MÉHÉSZET. PERGETÉS A méhésznek először is tudnia kell, hogy mennyi mézet és milyen minőségűt szedjen el családjaitól. Elégedjünk meg az elszedésnéi azzal, amit a méztérben találunk és csak kivételes esetben avatkozzunk be a fészekbe. Az éretlen méz könnyebben pereg a keretből, de hosszabb ideig nem raktározható, a minősége sem megfelelő és könnyen megsavanyodik. A vizet, habot, viasztörmeléket, esetleg beleperdült petét sem veti fel olyan könnyen, mint az érett méz. Az érett mézet nehezebben lehet kipergetni, de ez is megoldható a lépek sérülése nélkül, még akkor is, ha a keretek súlya 4—5 kg. Nem a méz érettsége, sem a súlya okozza a lépek kiszakadását, hanem a pergető rostaszövetének lazasága, kidomborodása. Ha a keretek nem élével kifelé állanak a rostaszövet irányába, vagyis egyszerre csak egy oldalról pereg ki a méz, akkor a fedelezést is csak az egyik oldalról szedjük le. A másik oldalról csak akkor, ha az először lefedelezett oldalról a mézet nagyjában — mondjuk felerészben — már kipergettük. A pergetés különösen az első oldal pergetésénél csak fél gyorsasággal hajtsuk. Hogy hány fordítást kell tenni, ilyen alkalommal arra a tapasztalat tanít meg bennünket; mert az a körülmény is nagy különbáéget okoz, hogy az elszedés utáh mindjárt melegében pergetőbe kerülnek-e azok, vagy talán másnap, amikor már teljesen kihűltek. A levegő hőmérsékletét is vegyük figyelembe. Ha a mézes lépek az elszedés után azonnal pergetőbe kerülnek és a helyiség is elég meleg, a méz pergetése sokkal kevesebb munkával jár, mint amikor a lépek is kihűltek s maga a helyiség — ahol a munkát végezzük — hűvös. A pergető helyiség mindenesetre zárható legyen, sőt csak úgy lehet egészen célszerű, ha nem közvetlenül a szabadba nyílik, mert csak így lehet azt megóvni a méhek kutatásától. Ha a nyár eleje forró és párás a vadrepce lektárképzödése igen nagy. A vadrepceméz azonban még éretlen állapotban is nagyon sűrű, nehéz fajsúlyú, illetve a kristályosodásban felülmúlja valamennyi mézet. Az érett méz annyira sűrű, megkristályosodott, hogy pergetés közben a fiatal lépeket szétzúzza, még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is. Az ilyen mézet legcélszerűbb keretestől nyárvégi serkentő etetésre felhasználni Telelésre nem alkalmas, mert a méhek tavaszkor a mézet még vízzel sem tudják felhígítani. Az ilyen méz csak hátráltatja a család fejlődését. Sok időt vesz igénybe, amíg a méhek a kaptárból kihordják és szétszórják a szabadban. A kiszórt mézre pedig sok méh ellenség, főképpen a hangyák odasereglenek. KIPERGETETT KERETEK Az első családnak a pergetés után mindjárt nem adom vissza az üres kereteket, hanem a második kaptárba helyezem szépen egyesével, olyan sorrendben, ahogy az a lépek alakjának legjobban megfelel. Ezt a műveletet akkor hajtom végre, mikor a mézes lépeit már elszedtem és lesepertem róla a méheket. Ezzel a módszerrel nem kell kétszer háborgatni minden családot a méz elszedésénél, egyszer, mikor a mézeskereteket elszedjük, másodszor az üres keretek visszaadásánál. Mikor az utolsó kaptár kereteit is kipergettem, azokat az első kaptárnak adom. Ott ilyenkor már a méhek a fedődeszkára kisebbnagyobb lépdarabokat építettek, de mézet nem hordtak bele. Az újkelésű fiatalanyás családok lépeiben munkás-, de a többinél heresejtek vannak. Az előbbit felhasználom lépkezdéseknek, az utóbbiból pedig viaszt olvasztok. Cs. J. Tartalékoljunk anyákat Minden tavaszon sok méhésztárs fordul hozzám, hogy segítsek rajta, mert elanyátlanodott a családja. Amikor tehetem örömmel teljesítem kérésüket, de nincs mindig módomban. Mit tegyen hát a kezdő, hogy ne szoruljon segítségre? Neveljen anyát? Hisz még nem ért hozzá. És az anyanevelés fáradságos, költséges és szaktudást kívánó munka. .Cseréljen minden évben anyát? Azt kár minden évben cserélni. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a másodéves anyák a legjobbak. A fiatal anya is elpusztulhat tavaszra, ezért gondoskodjon tartalék anyákról. Virágzik az akác. Sok család rajzásra készül. Épülnek a szép anyabölcsök. Itt az ideje, hogy tartalékoljunk annyi anyát, amennyire előreláthatólag szükségünk lehet. Mindek öt családra egyet-egyet. A természetes második és harmadik rajok rendszerint több anyával jönnek ki. Ezek az anyák fejlettek, tenyésztésre legalkalmasabbak. A tartalékolás kétféle lehet. Ha az anyát a nyár, vagy az, ősz folyamán akarjuk felhasználni, akkor négy kis keretes pároztató kaptárt késziíiink A keret mérete a rendes nagyságú keret, belméretének negyedrésze legyen. Drót nélkül műlépezzük, vagy egészséges kiépített lépdarabokkai látjuk el. Ez a kis keret azért jő, mert az anyát, ha felhasználjuk, a négy kis lépet egy rendes keretbe köthetjük. A fiasítás és a méhek erősítik az anyásított családot és a lép sem megy tönkre. A kis kaptárt az anyacsaládtól, vagy más erősebb törzstől elvett méhekkel népesítjük be és cukros kásával etetjük. A tavaszra szánt anyákat 3—4 nagy keretben tartalékoljuk. Erre a célra külön készítünk 3—4 rekeszes kaptárt, vagy a rendes kaptárunkat osztjuk fel 2—3 részre válaszdeszkával. A felosztásnál ügyelünk arra, hogy a két szélsőnek több kerete legyen, mert a középsőt a szélsők melegítik. Természetesen a tartalék családokat télire kellő élelemmel kell ellátni és megfelelően takarni. Ha a kis anyanevelőből az egyik anyát elvesszük és népét egyesítjük, a két kölyökcsaládból egy erős telelőképes családot nyerünk. Ezáltal nem csökken, hanem egy családdal szaporodik az állományunk és csak az anyanevelő létszáma lesz eggyel kevesebb. Tartalékanyák nevelésénél még arra is gondot fordítunk, hogy jó mézelő, szelíd és más jó tulajdonságú törzsek anyáit, vagy anyabölcsőit használjuk fel. Ezzel is fokozzuk méhészetünk jövedelmét. Ezek az anyák mindig értékesebbek mint a pótanya a bölcsőkből, vagy kevés szaktudással anyanevelőkben nevelt anyák. Világhy Árpád, méhész Path Az akácvirágzás meghosszabbítása A méheknek a legnagyobb tömeghordást az akác nyújtja. Hibája azonban, hogy rövid ideig virágzik. A virágzás idején beálló néhány napos rossz idő lerontja a hordást. Sokszor a szél annyira megtépázza a virágokat, hogy azután már akármilyen szép idő is következik, nem képződik nektár. A hordás meghosszabbítására, az akác kettős kihasználására (a déli és északi részre való vándorlásra) kell törekedni. Ezenkívül jó lenne minden részen a virágzási időt meghosszabbítani. Erre két mód is kínálkozik: l.) a későn virágzó fajtájú akácok, 2.) a közönséges fehér akác korai és kései változatainak a tömeges elszaporítása, telepítése. A virágzási idő különbsége önmagában nem jelent fajtaváltozatot. Еду-еду magánosán álló fánál a kor, talaj, védett, vagy kevésbé védett fekvés is okozhatja a korai, vagy kései virágzást. De aki csak egyszer is megf yelte az akácerdők virágzását, tapasztalhatta, hogy itt-ott akad olyan fa, amely teljesen fehérbeborül már akkor, mikyr mások alig bontogatják szirmaikat. A virágzás végén pedig megint akad néhány olyan példány, amelyik akkor kezd javában virágozni, amikor a többi már lekopaszodott. Ezeket a fákat kell anyafákká kijelölni. Ezeknek a magja lenne a legalkalmasabb jövőben az erdősítésre. Valószínű, hogy ezekből az egyedekből nemcsak korai és kései virágzáséi fák származnának, hanem tekintélyes részük közepes virágzása marad. Tehát a közepes virágzású fákról nem kell külön magot gyűjtenünk, róluk . a természet gondoskodik. A jövőre nézve ezzel a módszerrel két-három nappal, sőt többel is meghosszabbíthatnánk az akác virágzási idejét.
