Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-19 / 25. szám
A szocialista faluért! yľnatŕ-ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. június 19. Ára 40 fillér VI. évfolyam 25. szám Napjaink legsürgősebb feladata A napokban dől el, hogy milyen lesz kapásnövényeink termése, valamint lesz-e elegendő takarmányunk télire. Aratásig dolgozzon minden kapálógép, fogatoskapa és emberi erő. Vonjuk be az asszonyokat, a családtagokat is a munkákba. Köztudomású, hogy több kapálás, több termést eredményez. Saját érdekünk tehát a háromszori, négyszeri kapálás. A takarmányt szárítsuk, gyűjtsük össze s minél előbb rakjuk kazlakba. Szlovákiában az idén több, mint 1100 * kombájn fog aratni * A tormosi gépállomás dolgozói az idei aratási és cséplési munkák elvégzésére több új kombájnt kaptak. Palatický Imre, Tirol József és Kolencsík András szerelők átvizsgálják az újonnan érkezett kombájnokat. A kombájnok 20 000 ember munkáját végzik el Dél-Szlovákiábaii 3—4 hét múlva megkezdődik az aratás. A gépállomásokon már most nagy a sürgés-forgás. Szerelők és javítók figyelme most a kombájnokra és az aratási előkészületekre terelődik. Ezekkel a korszerű arató-cséplőgépekkel a múlt évvel szemben kétszer nagyobb területről takarítják be a gabonát. A szlovákiai gépállomások ebben az évben kürölbelül 350 új, S-4-mintájú gabonakombájnt kapnak. Ez nagy segítséget jelent. Jó munkamegszervezéssel, a gépek tökéletes kihasználásával majdnem 20 ezer embert kímélnek meg a nehéz aratási és cséplési munkáktól. Dél-Szlovákiába — ahol až aratás leghamarabb kezdődik — nagy számban érkeznek kombájnok Csehországból. A bazini gépállomás például a prágai kerületben levő bŕežnói gépállomással kötött szerződést, ahonnan segítségképpen 8 kombájnvezetőt és ugyanannyi gépet küldenek. A fogadtatásukra Bazinhan már készülődnek. A nagyszombati kerületbe av jihlavai kerület kombájnosai jönnek. A szeredi gépállomásnak ismét a doléicei kombájnosok segítenek. A gépállomások vezetősége úgy határozott, hogy a cseh kombájnosokat arra a vidékre küldi, ahol már tavaly is arattak. Hasonlóképpen cselekednek az ógyallai járásban és a nyitrai kerületben is, ahol a tŕebiči és a moravské budéjovicei kombájnosokkal nagyon jó tapasztalatokat szereztek az elmúlt évben. A radványi szövetkezet tagjai például azt kívánják, hogy ismét a tŕebiči „régi ismerőseik” jöjjenek hozzájuk. A végeredményben tehát Szlovákiában 1100 aratókombájn fog aratni. Hírek az ipolysági járásból Már csak pár hét és itt az aratás. Dolgozó parasztjaink a hátralévő idő minden percét kihasználják, hogy aratásig befejezzék a növényápolást és a takarmány betakarítását. Az ipolynyéki EFSZ 9 hektáron háromszor megsarabolta a cukorrépát. A négyzetes-fészkes kukoricát pedig — ami 29 hektárt tesz ki — kétszer sarabolták és másodszor kapálják. A szécsénkei EFSZ a cukorrépát háromszor, a négyzetes-fészkes kukoricát pedig keresztben-hosszában kétszer megsarabolta. A magyarádi EFSZ tagjai a burgonyát kétszer, a dohányt egyszer, a cukorrépát pedig már háromszor megsarabolták. A hídvégi EFSZ első a takarmánykaszálásban, ahol 70 hektár, az ipolysági EFSZ a második, ahol 60 hektár takarmányt kaszáltak le. TERVEN FELÜLI BEADÄS Az alsótúri EFSZ-ben terven felül Jól készüljünk fel a nyári munkákra Mezőgazdasági dolgozóink nagy lendülettel és odaadással kezdték meg a tavaszi munkák második szakaszát. A szorgalmas munka eredménye sok község határában megmutatkozik, különösen ott, ahol jól működik a szövetkezet. Megemlíthetjük a csúzi, nagykeszi, leleszi, ipolyviski és még számos szövetkezetei, ahol már régen elvégezték a cukorrépa és a kukorica legfőbb munkálatait — a sarabolást, egyelést és a kapálást. Ezt a sikeresen megkezdett munkát továbbra is nagy gondossággal kell végezni, mert ettől függ minden földműves egész évi fáradozásának eredménye. Minél több fiatalt a mezőgazdaságba és a mezőgazdasági iskolákba Szocialista rendszerünk a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségre támaszkodva sok alkalmat ad mezőgazdasági dolgozóinknak, főleg fiataljainknak a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítására. A szülők sok esetben azonban nem értik meg gyermekük elhatározását, amikor azok hivatásuknak a mezőgazdaságot választják. Ezek a szülők még maradi szemmel néznek a mezőgazdaságra. A régi kapitalista rendszerben kizsákmányolták a fiatalokat és olyan környezetben nőttek fel, amelyet ma már el sem hisznek. Ma egész más feltételek mellett dolgoznak fiataljaink a mezőgazdaságban. Azok a szülők, akik beleegyeztek gyermekeik elhatározásába, helyesen cselekedtek. Lehetőséget adtak nekik, egészséges és érdekes foglalkozáshoz, melyben jól érvényesíthetik képességeiket. A mezőgazdasági munka nemcsak a jól végzett munka örömét jelenti, hanem állandó, jó foglalkozást és szép jövedelmet is biztosít. Sok lány és fiú a mezőgazdasági műszaki iskolát, vagy a mezőgazdasági tanonciskolát választotta — mely egy- vagy kétéves —, hogy szakmai tudásukat minél előbb felhasználhassák a gyakorlatban. Fiataljaink már nem egyszer megmutatták a mezőgazdaság iránti érdeklődésüket és igyekezetüket. Most már csak a szülőktől, falusi tanítóinktól, nemzeti bizottságainktól függ, hogy fokozott igyekezettel győzzék meg fiataljainkat, hogy minél többen iratkozzanak be a mezőgazdasági iskolákba. A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a cukorrépa egy elésének mielőbbi befejezésére 26 mázsa sertéshúst és 1500 liter tejet adtak be. Az ipolynyéki szövetkezet eddig 60 mázsa sertéshúst, 20 mázsa marhahúst, 35 ezer darab tojást és 10 mázsa marhahúst adott be terven felül. Középtúr magángazdái 12 mázsa sertéshúst, 12 mázsa marhahúst, 11 ezer darab tojást és 5 ezer liter tejet adtak be terven felül. A magángazdák közül kiemelkedik Bazsó József 8 hektáros középparaszt, aki sertéshúsbeadását egész évre 100 százalékra teljesítette, marhahúsbeadását 12 mázsával túlteljesítette. Imre László kisgazda egész évi beadását rendezte, marhahús beadását pedig 200 százalékra teljesítette. Hoksza István Tel jesíf efféle szénabeadásukat Až egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó földművesek teljes ütemben megkezdték a rétek kaszálását. Sok helyütt már szárítókon van a takarmány, ahol pedig megszáradt, megkezdődött a betakarítás. A felvásárló üzemekben gyűlik a friss, illatos széna. Helyesen gondolkodnak azok a szövetkezetek, melyek az első kaszálásból teljesítik beadásukat. A Prága-Észak járásban levő husineci EFSZ az országban elsőként teljesítette szénabeadását. Utána következett a Mikufov járási sedleei szövetkezet, mely ugyancsak 100 százalékra teljesítette a széna beadási tervét. A legutóbbi kedvező időjárás jelentősen meggyorsította a cukorrépa növényzetének fejlődését. Szükséges tehát haladéktalanul kiegyelni az öszszes cukorrépát a hektárhozamok csökkenésének megakadályozása céljából. Annak ellenére, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó földművesek túlnyomó többsége már befejezte az egyelést, még mindig sok a egyeletlen cukorrépa. A hradeci és a pardubicei kerületben már befejezték az egyelést és megkezdték a kapálást, a prágai, brünni, gottwaldovi, ústi és más fontos répatermelő kerületekben komoly lemaradás van az egyelésben. A cukorrépa egyelésében elmaradt járások mezőgazdasági üzemeinek a helyi lakosság, a védnökségi üzemek és a városi brigádokra lesz szükségük, hogy az egyelést mielőbb befejezhessék. Azért a Földművelésügyi Minisztérium felhívja hazánk lakosságát, hogy szombaton és vasárnap, — a lehetőségekhez mérten pedig a többi napokon is segítsenek a termelőknek a cukorrépa egyelésében, hogy megelőzhessék a hektárhozamok jelentős csökkenését. Minden cukorrépa termelőnek érdeke, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek biztosítják a cukorrépa haladéktalan kiegyelését. Hazánk minden lakosának érdeke, hogy ezekben a döntő fontosságú napokban a lehetőségekhez mérten segítsen a cukorrépaegyelésben. Országunk dolgozói már több esetben tanújelét adták annak, hogy a mezőgazdasági termelés emelése mindannyiunk érdeke és nem hagyták cserben földműveseinket a csúcsmunkák idején. A Földművelésügyi Minisztérium bízik abban, hogy az ipari és a városi dolgozók ebben a fontos munkában is segítséget nyújtanak a cukorrépa termelőknek. A növényápolásnak különösen nyáron van nagy jelentősége, mivel a növény akkor van a legnagyobb fejlődési folyamatban. A kukorica cső- és szemképződése és a cukorrépa gyökérfejlődése csak akor lesz zavartalan, ha a növényzetet nem fojtogatják a gyomok. A nyári gyomirtó kapálással már a jövőnek is dolgozunk. Minél több tartalékanyagot tudunk megőrizni a talajban, annál biztosabb lesz a jövő évi termés. Nem szabad tehát szem elől tévesztenünk, hogy a kapásnövények ápolása egészen a betakarításig központi fontossággal bír. Ne a naptár, hanem a gyom terjedése legyen irányadónk, hogy hányszor kapáljuk a kukoricát, cukorrépát és az összes kapásnövényeket. A kapásnövények állandó gyomtalanítását nagyban elősegítik a gépek. Különösen a négyzetes módszerrel ültetett kukorica és burgonya sarabolásánál érvényesül a gépek segítsége. Ennek pedig óriási jelentősége van, mivel Szlovákiában csaknem harmincezer hektáron alkalmaztak négyzetes ültetést. Nagy fontossággal bír a növényápolásban az is, hogy szövetkezeteinkben egyéni megművelésre osztották és versenyszerűen végzik a kapásnövények ápolását. A munkaversenyről a nyári munkákban sem szabad megfeledkezni, mert a mezőgazdaságban az az egyik fő tényező, amely nagyban hozzájárul egyes munkák gyors és minőséges elvégzéséhez. Ugyanilyen fontos a pótjutalmazás serkentő ereje is. Minden tag igyekszik minél jobban gondozni cukorrépáját, kukoricáját. Az elmúlt évek eléggé megtanították szövetkezeti dolgozóinkat, hogy amilyen munkát végeznek, olyan lesz az eredmény. Arra törekszenek tehát, hogy minél nagyobb legyen a termés és a pótjutalom. A nevezett feladatokon kívül a másik, a földműves számára legfontosabb munka sem sokáig várat már magára. Két-három hét csupán és aranyszínűvé érik a búzakalász. Péter-Pálkor már sok esetben megkezdődött az aratás, az idén azonban egy-két héttel eltolódhat. Ha azonban jól szemügyre vesszük a zöldelő határt, láthatjuk, hogy az őszi árpák már mind változnak, szőkülnek. A telt kalászok jó termést Ígérnek a magvetőnek. Haladéktalanul be kell tehát fejezni a nyári munkákra, különösen pedig az aratásra való gondos előkészületet. A SZLKP februári határozata értelmében a gép- és traktorállomások dolgozóinak jut a legnagyobb feladat az aratás biztosításában. A múlt évek folyamán nagyon sok hibát követtünk el a betakarítás terén. Ezekből okulnunk kell. Itt érdemes megemlíteni a korponai gép- és traktorállomást, ahol már aratásra készen állnak az önkötöző gépek és a kombájnok. A napokban már a cséplőgépek javítását is befejezik. Azonkívül 10 új kombájnkezelővel erősödött a gépállomás szakképzett erőinek létszáma. A szövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó földművesekkel kötött aratási szerződések betartására jól felkészültek. A jó munkaszervezésnek, a tökéletes gépi felkészültségnek az az eredménye, hogy ebben az évben 150 hektárral több gabonát aratnak le, mint a múlt évben. Ahol ilyen pontosan betartják pártunk határozatát, ott nem lesz fennakadás az aratásban. A bratislavai kerületben alig 200 kombájn aratott a múlt nyáron. Mezőgazdaságunk állandóan növekvő gépesítése lehetővé tette, hogy ebben az évben 600 kombájn végezze az aratást a bratislavai kerület földjein. A tavalyiakhoz viszonyítva igen megnövekedett a kombájn-aratásra szánt terület is. A kerület gépállomásai 40 ezer hektár gabona kombájnnal való learatására kötöttek szerződést. U- gyancsak nagy segítséget nyújtanak az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is, akikkel 8 ezer hektár gabonanemű learatására kötöttek szerződést. Ezek mind szép és örömteljes számadatok, de értékük csak akkor növekszik igazán naggyá, ha az egyes gépállomások dolgozói mindent elkövetnek teljesítésük érdekében. Nagy jelentősége és fontos küldetése van a múltban még oly alacsony mértékben alkalmazott folyamatos aratásnak. A folyamatos aratás anynyit jelent, hogy a gépállomások dolgozói az aratástól a felvásárló üzembe való elszállításáig gondoskodnak a gabonáról. A kombájnokkal learatott gabonát kellőképen megszárítják, kitisztítják, osztályozzák és előkészítik az elszállításra. A gépállomások feladata a szalma összehúzása és a tarlóhántás azonnali elvégzése is. A dunaszerdahelyi gépállomás 6500 hektáron végez folyamatos aratást. A nagy feladat sikeres megoldásához 80 kombájnt állítanak csatasorba a gépállomás dolgozói. A kombájnosok azokon a táblákon végzik az aratást, melyeken a vetést végezték. Ha jól előkészítették, simára hengerelték a talajt — könnyű munkájuk lesz. Ellenkező esetben pedig jó tapasztalatokat szereznek a jövő évre. A lehető legnagyobb gondot kell fordítani a szemveszteség nélküli betakarításra. Minden megtermett búzaszem értéket jelent számunkra. Négyzetméterenként csak egyetlen kalász elvesztése is 1500 vagon gabonával károsítja meg nemzetgazdaságunkat. Ez a mennyiség 100 ezer dolgozó egész évi szükségletét biztosítaná. Jó felkészüléssel és munkaszervezéssel az aratás, a behordás és a cséplés időpontjának gondos megválasztásával minimálisra csökkenthetjük a szemveszteséget. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a tarlóhántás és a másodvetés elvégzéséről és a több húst, zsírt, tejet és cukrot jelentő nyári gyomirtó kapálásról sem. Most van itt az arató- és önkötözőgépek, valamint a kombájnok üzemképessége ellenőrzésének ideie. A köbölkúti traktorállomás a múlt évben időben kijavította ugyan a kombájnokat, de aratáskor aztán bebizonyította, hogy nem végeztek lelkiismeretes muHkát a gépjavítók. A legnagyobb aratás idején napokig állt a kombájn üzemképtelen állapotban a sárkányi szövetkezet földjein. A gabona túlérett, a szem kipergett és magas szemveszteség lett a hanyag munka következménye. A muzslai szövetkezet pedig aratás után nem hordta be a földekről a szalmát, mintha nem lett volna arra szüksége. Az ilyen helytelen és könnyelmű cselekedetek ellen következetesen kell harcolni. Minden szem gabonára, minden szál szalmára szükségünk van. Ha már megtermett, vegyük is hasznát. Pártunk határozatában különösen kihangsúlyozza a vetőmagtermesztő területek fontosságát. Ezeket arassuk és csépeljük külön. Gondosan ellenőrizzük az érettség állapotát, hogy jó magot vethessünk jövőre a földbe. Ha nincs külön kijelölt vetőmagparcellánk, a legalkalmasabb területről hagyjunk vetőmagot. Kell, hogy a nemzeti bizottságok is kivegyék részüket a nyári munkák biztosításából. Az ő feladatuk a gyom elleni harc megszervezése, az aratás akadálytalan menetének és a tarlóhántás elvégzésének biztosítása. Nekik kell biztosítani a gépi betakarítást, hogy egyénileg gazdálkodó földműveseink is élvezhessék a gépesítés előnyét. Nekik és minden földművesnek személyes érdeke, hogy nyáron, aratás alatt is menjen a kapálás, mert nemcsak gabonára, hanem kukoricára, meg cukorra is szükségünk van. Nem mástól, csupán munkánktól függ, hogy több, jobb és olcsóbb mezőgazdasági termékek kerüljenek dolgozóink asztalára.
