Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-05 / 23. szám
6 földműves Г955. június S. Micsurin, a nagy természetátalakító A cári Oroszország rjazani kormányzóságában 1875-ben egyszer itt, egyszer ott szokatlan vándor bukkant fel. Huszonöt éves lehetett, fején vastag sapka, lábán durva csizma. Körüljárta a falvakat, a földesúri kastélyokat és figyelmesen nézegette a földeket, kerteket. A vándor, a nagy tudós Ivan Vlagyimirovics Micsurin volt. Ezekben az években a vasút szolgálatában volt, mint óramester. Az állomások óráit meg jelzőberendezéseit ellenőrizte és javítgatta. De nem az órákon, hanem csak a földeken és növényeken jártatta eszét. A fiatal vasutast csak egy kérdés gyötörte, miért terem a gazdag orosz föld évről évre éhséget és nyomort azoknak, akik művelik. Erre a kérdésre kereste a választ. Mindenütt, amerre Micsurin megfordult, silány gabonatáblák voltak, amelyek alig adták vissza az elvetett magot, félvad gyümölcsösök, elgazosodott veteményeskertek. Rájött arra, hogy minden rossz forrása a kegyetlen földesúri elnyomás, szellemi sötétség és könyörtelen kizsákmányolás. Az írástudatlan parasztoknak fogalmuk sem volt a tudományos földművelésről. Azt termesztették, amit őseik is termesztettek, a szántóföldi, veteményes és gyümölcstermő növények kevés termést adtak. Még a rájuk fordított munkát is ritkán térítették meg. Egy almafa 20—30 apró, savanyú gyümölcsöt adott, de azt is csak minden második vagy harmadik évben. Micsurin oly gyümölcsökről álmodozott, ahol roskadoznak a fák a baracktól, almától, körtétől, a szőlőtőkék a fürtöktől. Olyan földekről álmodozott, ahol érik az arany búza, a sárga meg a görögdinnye. Oj embereket látott, akik rákényszerítik a földet, hogy dúsan teremjen, gazdagságot és örömet hozzon. A fiatal Micsurinban megérlelődött az elhatározás. A jó termésért, a sok és jó gyümölcsért elszánt harcot kell indítani, át kell alakítani a természetet és kimeríthetetlen gazdagságát a nép szükségleteinek kell alárendelni. „Nem várhatunk könyöradományt a természettől, magunknak kell elvennünk tőle azt, amire szükségünk van” — mondotta. Ezt a sarkalatos igazságot hagyta az utókorra, ennek a nemes célnak szentelte egész hősi életét. Sok nehézséget, megalázást, nélkülözést kellett leküzdenie, sok keserűséget lenyelnie. Már 1912-ben annyira jutott, hogy azt jegyezte fel naplójában: „Tekintettel a kormány és a közönség érdektelenségére fokozatosan beszüntetem az új gyümölcsfajtákra irányuló kísérleteimet és faiskolám anyagi eszközök híján, elpusztul ...“ Még keserűen fűzi hozzá ■ „... Meguntam már harmincöt éven keresztül üres szalmát csépelni!” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy változást jelentett Micsurin életében. Munkásságát csak a szovjet kormány ismerte el, ‘alkotásai csak a szovjethatalom idején váltak az egész nép kincsévé. Lenin parancsára mindent elkövettek, hogy megteremtsék részére az összes feltételeket a sikeres munka elvégzésére. Faiskoláját államinak minősítették és minden tekintetben támogatták. A már megöregedett tudós fiatal tanít★ ★ ★ ványokat, munkatársakat kapott, akik folytatták tanítójuk kísérleteit és áldásos munkáját. „Ügy fogadtam a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat” — írta, — mint elkerülhetetlen történelmi szükségességet és minden habozás nélkül felszólítottam a becsületes szakembereket, hogy álljanak a szovjethatalom oldalára.” Micsurin hatvan esztendőt töltött gyümölcsfák és növények között. A kísérletek tízezreit végezte el nagy türelemmel, hogy ellesse a természet titkát. Több mint 350 új, soha nem látott csodálatos gyümölcs- és bogyó termésű növényt nemesített. Ki ne ismerné a kiváló „Micsurin téli vajkörtét”, amelynek gyümölcse talán tárolás közben érik be és csaknem tavaszig kitűnően eláll. Vagy ki ne ismerné a „Kangyil kitajka“ almát, vagy az „Észak szépe” meggyet, amelyből nagy a termés. Ám a rengeteg új növényfajta Micsurin örökségének csak parányi része. Ő volt a világon az első, aki tökéletesen kifürkészte a növények életét és megtanulta életüket irányi • tani is. Neki sikerült megoldani azt a .kérdést, hogy a gyümölcstermelés határát kitolták a legészakibb vidékekre. 1935. június 7-én — 20 évvel ezelőtt — öl éves korában költözött el az élők sorából. Ránk hagyta az alkotó micsurini biológiát, azt a tudományt, hogyan kell irányítani a természetet, átalakítani és alárendelni az ember érdekeinek. Tanításának további fejlesztői a szovjet tudósok, ag~ ronómusok eddig soha nem ismert növényfajtákat hoztak létre; évről évre növelik a talaj termőképességét és a földet a kiapadhatatlan bőség forrásává változtatják. Halála után Kozlov városkát, melyben élt, (Moszkvától délkeletre fekszik) Micsurinszknak nevezték el. A haladó emberiség nagy hálával gondol a nagy természetátalakítóra! Grek Imre. Korunk egyik legnagyobb szovjet írója Sok millió ember köszöntötte Alekszandrovics Mihail Solohovot, korunk egyik legnagyobb regényíróját születése 50. évfordulója alkalmából. Kimagasló müvei közéi száz nyelven jelentek meg. Solohov közel száz nyelven meséli el a Csendes Don partján lezajlott nagy harcok, nagy bánatok és nagy örömök történetét. Közel száz nyelven tesz tanúságot a kommunizmus ügyének történelmi igazáról, elkerülhetetlen győzelméről. Nincs olyan szöglete a világnak, ahol ne tudnák az emberek, milyen a viharban hány tor gó, haragos Don, milyen az Ősi kurgánok tetejéről ellesett sztyeppéi naplemente, milyen a támadásba vágtató kozák eltorzult arca, milyen a hódító tavaszi estéken váltott hosszú forró csókok íze, a végeláthatatlan puszták felöl hajtott fonnyadt ürömfű illata ... Égy új, csodálatosan szép és mesésen gazdag vüág a solohovi-művek világa. A világirodalomban eddig nem ismert kemény, elszánt, szenvedélyesen szerető és ádázán gyűlölő emberek a solohovi hŐsök. Egy új — kimondhatatlan . kín, tengernyi könny és vér árán megváltozott, hosszas gyötrődések után emberfeletti erőfeszítések révén megtalált nagyszerű élet tárul fel a solohovi könyvekből. Innen Solohov regényeinek gyönyörű emberiessége, törhetetlen derűlátása. Életének beteljesült ötven évéből harminc az igaz, a halhatatlan művészet szolgálatában telt el. Évszázadunk egyik legnagyobb művészét, az írói tisztesség, bátorság, szerénység egyik legragyogóbb példaképét, a nagy szovjet nép egyik legnagyobb író fiit ünnepelte a haladó világ Solohovban. Ötven éves, de tartása még mindig katonás, nézése tiszta és derűs. Kívánjuk, még sok-sok évig simogassa nyílt becsületes arcát a Don felett ragyogó nap, még számos esztendőn át borzolja őszülő hajfürtjeit a sztyeppek játékos szele, még sokáig teljen öröme szeme előtt újjászületett dicső hazája virulásában. Szívből kívánjuk, még számtalan éjen és nappalon át melegítse nemes szívét, erősítse munkás kezét az emberiség hálája, tisztelete, szeretete. IVÁN FLOROV: NATASANAK Szemed még a fényről mit se sejtett, Lábad himes réten nem szaladt. Rejtett még az édes, puha rejtek Valahol az anyaszív alatt. Hasznát még a fülednek se vetted S még agyadban nem volt gurul,.lat, Anyád nézett, hallott, szolt helyetted .. (Anyák tudják jól e dolgokat,) Még nem is pihegtél ... s íme hozzád Máris szállt a gondos szeretet. Várt az egész hatalmas, nagy ország, Híven, bölcsen gondolt teveled. Orvosok vigyáztak, híres elmék. Kisleányka, hogy ne légy beteg, Míg szövőink szlromselymú kelmét Remekeltek, Natasának, neked. Egyéves se vagy még, kicsi lányom, S néked épül már az egyetem, Legeslegjobb széles e világon — Tiéd lesz az, rózsás gyermekem. Víg örömmel színesítni élted Hegyen-völgyön nótát költenek, S tudós fejek, munkás kezek néked Hajók alá tengert töltenek. Visinszkij az igazság szavával Bombák dühét tartóztatva fel: Diplomaták idegen hadával Érted nagv vitákban harcra kel. Miniszterek ötös-hatosával Megbeszélnek fontos dolgokat: Mi jót lehet tenni Natasával? Mint lehetne egyre boldogabb? Tárva vár az élet minden útja. Merre lépsz — a választás tiéd! Látod: minden percben újra s újra Reád gondol, Natasám a nép. Tóth Eszter fordítása Csehszlovákiai anyák értekezlete Prágában Május 29-én a prágai Szláv-Ház nagytermében tartották meg a csehszlovákiai anyák értekezletét. Ezzel a jelentős üléssel, amely a „A gyermekek örömteli életéért védjük a békéit” jelszó jegyében folyt le, kezdődtek a június 1-i nemzetközi gyermeknap ünnepségei. Az értekezleten részt vett a párt és kormány küldöttsége, Václav Kopecký miniszterelnökhelyettessel az élen. A konferencián jelen volt a Nemzetközi Demokratikus Nőszóvetség képviselője, Elise Fraysse és Mária Zápotocká asszony, a köztársasági elnök felesége is. A munkaelnökségbe többek között 14 anyát választottak be, köztük Mária Nálepkovát, a Szovjetunió Hősének, Nálepka kapitánynak édesanyját, Alžbeta Tóthovát, a Bratislava-trnáv* kai 24 gyermekes anyát és Mária Krodbovát, 11 gyermekes anyát az Üsti nad Labemi kerület Želevice községéből. A konferencia részvevői befejezésül jóváhagyták azt a felhívást, amely kifejezésre juttatja az Anyák Világkongresszusa jelentőségét a_világbéke-mozgalom megerősítése szempontjából, az új háború gyújtogatói ellen, az atomfegyverek és az összes tömegpusztító fegyverek feltétlen betiltásáért folytatott harcban. A földművessajtó jó barát és segítőtárs a munkában és az olvasók táborán keresztül az EFSZ-ek tagságával, a magángazdálkodókkal, a traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozóival. Szükséges, hogy szakmailag foglalkozzon minden olyan kérdéssel, amely parasztságunknak és népünknek hasznos és felemelkedésüket szolgálja. Ne legyen olyan család falvainkon, amelyik ne olvasná a földműves-sajtót, mert így válnak csak igazán a dolgozó parasztság közkincsévé azok a gazdag szovjet és hazai tapasztalatok és munkamódszerek, amelyeknek nyomán dúsan terem az ősi föld és bőséggé sokasodik a lábasjószág. Az egész ország ereje támogatja dolgozó parasztságunk hatalmas törekvését. , Népi demokratikus államunk pártunk vezetésével a nehézipar hatalmas arányú fejlesztése révén megteremtette a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztésének gazdasági és műszaki alapját. Az eddig soha nem látói gépek sokasága szántja a haza éltető földjét, veti a nemesített vetőmagot. Repülő szórja a műtrágyát, irtja a rovarokat; keresztbenhosszában kultiválják a négyzetesfészkesen vetett növényt. Az istállókban gépekkel fejik a teheneket, villany hajtja a szecskávágót, gép rakja és szórja a trágyát. NEHÉZ FELSOROLNI a mezőgazdasági termelésben mindazt a hatalmas változást, amelynek ma már minden dolgozó paraszt birtokosa lett, mely megkönnyíti munkáját és lehetőséget nyújt a hektárhozamok és az állatok hasznosságának nagyarányú fokozására. Mindezek okos és ésszerű felhasználására dolgozó parasztságankna* fel kell készülni. Terv. nagyobb szervezettség4 és szakmai felkészültség kell hozzá, az agro- és a zootechnika alapos ismerete, melyhez a földművessajtó nyújtja és adja áz alapot. A KÖZELI NAPOKBAN nagy jelentőségű népnevelő munka indul meg, amelyet a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal szervez az Állami Mezőgazdasági Vállalattal karöltve. Június 5- től 12-ig lesz a földmüvessajtó hete, amikor falvainkban a tömegszervezetek agitkettősei a nemzeti bizottságok vezetésével bekopognak minden földműves családhoz, hogy megnyerjék őket a földmüvessajtó rendszeres olvasására. E népnevelő munkának célja, hogy a földművessajtó segítségét ezáltal eljuttathassák parasztságunkhoz, hogy a párt és kormányhatározatok célkitűzéseinek megvalósításával a falvak dolgozóinak élete szebbé és virágzóbbá váljon. A Szabad Földműves és a Roľnícke noviny szerkesztősége számos levelet kapott az olvasóktól, amelyben arról írnak, hogy sok még az olyan földművescsalád az EFŠZ-ekben, a magángazdálkodók közt, a traktorállomásokon, állami gazdaságokban, sőt sok az olyan funkcionárius is, aki nem olvassa rendszeresen a földművessajtót. Természetes, így aztán nem tudják felhasználni azt a nagyarányú segítséget, amelyet pártunk és kormányunk naponként nyújt parasztságunknak annak érdekében, hogy többet termelhessen, nagyobb jövedelemhez jusson és jobban éljen. A politikai napilapok nem tudják egyedül kielégíteni parasztságunk kívánságát, mert szocialista . építésünk gazdag és bonyolult kérdéseiben kell hogy utat mutassanak s ugyanakkor tolmácsolják pártunk és kormányunk szavát. így nem foglalkozhatnak behatóan és aprólékosan a mezőgazdasági termelés szakmai kérdésével nem időzhetnek csak a mezőgazdaság problémáinál. A FÖLDMÜVESSAJTÓ FELADATA tehát, hogy a mezőgazdaság nehéz és sokoldalú szakmai kérdéseiben segítse a falu dolgozóit. Fontos, hogy szoros kapcsolat kösse össze a levelezők A földművessajtó nagy segítségéről tanúskodnak olvasóink levelei és nyilatkozatai. Streba László, a sókszelőcei EFSZ elnöke ezeket mondja: — A Szabad Földműves vezércikkei számomra olyanok, mint a heti munkaterv, amely mindig az időszerű mezőgazdasági kérdéseket tárgyalja. Nélküle nem is tudunk létezni. A vezércikk nemcsak azt mondja meg, mi a sürgős teendő, de utat mutat, hogyan kell az egyes előttünk álló napi feladatokat megoldani, milyen módszerek váltak be a legjobban, és ezekkel milyen eredményeidet lehet elérni. Ugyanakor rámutat az egyes hibákra, nehogy azt máshol is elkövessék. A csécsi Győzelmes Február EFSZ elnöke, Szaniszló elvtárs a következőképp nyilatkozik: „A Szabad Földműves minden sorát olvasom ugyanígy a szövetkezeti tagok is. Аадщга össze vagyunk nőve vele, hogy már teljesen hélkülözhetetlen számunkra. Szakcikkei, tanácsai és riportjai segítenek a szövetkezeti gazdálkodás eredményeinek fokozásában és az új szocialista falu kiépítésében.” Begail Árpád, a fűzesgyarmati traktorosbrigád vezetője ezeket mondja: „A brigádok tagjai este addig nem is tudnak hazamenni, amíg el nem olvassák a Szabad Földművest és a Roľnícke noviny-t, ennek eredménye az, hogy nemcsak a tervet teljesítjük, de jó minőségű munkát is végez minden traktorista, amivel a szövetkezet meg van elégedve. így lett brigádunk a járásban az első.” Kuruc Pál csoportvezető a Szabad Földműves tapasztalatcsere rovatát rendkívül hasznosnak mondja Kéri. h így több szakcikket közöljünk, mert az mindennapi munkájában nagy segítségére van. A többi szövetkezetekben elért eredmények és munkamódszerek, — amelyekről az újság tudósít bennünket — tanítanak és job munkára serkentenek. SZABÖ KÄLMÄNNÉ, alsóhatári olvasónk ezeket mondja: „Öt éve járatom a Szabad Földművest, amikor megjelent, nagyon örültünk, hogy a magyar nemzetiségű parasztoknak is van újságjuk. Az előfizetők száma a mi kis falunkban hamarosan 30-ra emelkedett. Mi aszszonyok sokat vitatkozunk az egyes cikkek olvasása után, amely a szövetkezetek eredményeiről és munkamódszereiről szól. Igen érdekel az, hogy máshol milyen jutalmat kapnak a szövetkezet tagjai. Nagyon szeretem azokat a cikkeket olvasni, amelyek az új munkamódszerekről szólnak, mert tudom, hogy ezek alkalmazása nálunk is megmutatkozik a nagyobb termésben és az évvégi osztalékban.” Gurka Jakab, négyhektáros földműves írta: „Tanulok, hogy még jobban tudjak gazdálkodni, ebben segítségem a sajtó és a szövetkezetesek. Ma már nem dolgozhatom úgy, ahogy apám dolgozott.” Sok nemzeti bizottság nem fordított elég gondot a földművessajtó terjesztésére. A HNB hivatalok, az EFSZ irodáiba nem jár a földművessajtó, ahol pedig a földművesek naponta megfordulnak és olvashatnának. A néppel való beszélgetéseknél sem hívják fel funkcionáriusaink a sajtóban megjelent fontos közérdekű cikkek olvasására a figyelmet. Nagyon sok helyen meglehetne előzni a különböző állatbetegségeket, ha a földművesek a sajtó olvasásán keresztül megismerkednének ezek leküzdésének módjával. A földművesek sokszor későn hívják az Orvost, mert tanácstalanok és nem tudják, hogy a mai fejlett orvosi tudomány segítségével mennyi bajt lehetne elkerülni. Például Fegyverneken, Dr. Kovács zselízi járási orvos, mivel időben hívták a fegyTMverneki EFSZ-be olyan anyasertéshez, amely nem tudott megelleni, császárvágással megmentette az anyát és 9 malacát. Minderről azonban földműveseinknek széles körben kellene tudni, hogy hasonló esetekben időben és bizalommal forduljanak az orvoshoz. Mindezt a földmüvessajtó rendszeres olvasásával el lehetne érni. A SZABAD FÖLDMŰVES hetenként 12 oldalon jelenik meg. A 20,80 Kčs évi előfizetési ára lehetővé teszi, hogy ma már minden mezőgazdasági dolgozó olvassa és bővítse ismereteit. A Szabad Földművesben minden földműves megtalálja azt, ami iránt érdeklődik az EFSZ-ben, a magángazdaságokban,a GTÁ-on és az ÁG-ban egyaránt. A bel- és külpolitikai oldalakon kívül külön rovatokban és oldalakon foglalkozunk az EFSZ-ek, a magángazdák, a GTÄ és az ÁG problémáival. Van* méhész-, vadász, halászati rovat, sport-, rádió és kuliúrrovat. Egyszóval minden olyan kérdés, amely a mezőgazdasági dolgozókat érdekli a Szabad Földművesben megtalálható. Behatóan foglalkozunk az új haladó termelési módszerek ismertetésével, a munkaszervezés problémáival. Kritikai cikkeink ostorozzák a hibákat és a hiányosságokat és harcolunk az osztályellenség ellen, amely építőmunkánk ellensége. A földműves-sajtóhét tehát nagy jelentőségű népnevelési munka, mert ezáltal újabb ezer és ezer földművessel beszélgethetnek népnevelőink és megnyerhetik őket a sajtó olvasására. Harci sorakozó ez az idei és a jövő gazdag terméséért, a párthatározatok maradéktalan teljesítéséért s a falvak dolgozóinak jólétéért. Hívjuk földműveseink ezreit a földműves-sajtóhét alkalmából a megsokasodott olvasók táborába, harcos építőmunkára. (M.)
