Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-05 / 23. szám

A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA В atislava. 1955. június 5. Ára 40 tillér VI. évfolyam 23. szám T anulókra várnak a mezőgazdasági iskolák Sok fiatal áll ezekben a napokban komoly probléma előtt. Fontolgatják, tervezgetik, hogy hol, melyik munka­szakaszon válasszanak maguknak hi­vatást az iskola befejezése után. Ne­héz dönteni, hogy vajon tovább foly­tassák-e a tanulást, s ha igen, milyen irányban fejlesszék képességeiket. A választás lehetősége igen nagy, el kell tehát gondolkodni az egész életre szőlő komoly lépés felett s olyan munkakört kell választani, melyhez kedvet, vonzalmat érzünk. Azok a fiatalok, akik még nem dön­töttek e fontos kérdésben, hazafias kötelességtudattól serkentve válasszák azt a munkakört, melynek pártunk és kormányunk hathatós és mindennemű támogatást nyújt: a mezőgazdaságot. Ipari termelésünk magas színvonala annak köszönhető, hogy ebben a ter­melési ágazatban magas szakképzett­ségű mérnökeink, mestereink és poli­tikailag fejlett munkáskádereink van­nak. Ilyen emberekre van szüksége az ipari termeléssel szemben elmara­dott mezőgazdaságunknak is, akiket a mezőgazdasági iskolák nevelnek. Ha a mezőgazdasági iskolákról be­szélünk, nézzük csak meg, milyen volt a helyzet ezen a téren a mün­­chenelőtti köztársaság idején? Az 1938—39. évben csupán 1053 tanulója volt Szlovákia 26 mezőgazdasági is­kolájának. Az 1948-as győzelmes feb­ruár után már 1679 tanuló látogatta Szlovákia 38 mezőgazdasági iskoláját. Az 1955—56-os tanévben már 91 me­zőgazdasági iskola és 32 fiókiskola áll rendelkezésünkre, melyekben ötször annyi tanuló nyerhet képesítést, mint a múlt köztársaság idején. Nemcsak kevés iskola volt a múltban, hanem nagy különbség volt a tanulók felvé­telében is. A mezőgazdasági iskolák­ban többnyire csak a nagybirtokosok és a kulákok gyerekei tanulhattak Ezzel szemben ma a dolgozók, külö­nösen a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok gyermekei tanulnak ezekben az iskolákban. A magyar és ukrán anyanyelvű érdeklődőknek 18 iskola áll rendelkezésükre, melyekben saját nyelvükön tanulhatnak. Szlovákiában tehát minden mező­­gazdasági ágazatot magukba foglaló iskolák vannak, melyek új szakembe­reket nevelnek a haladó tudomány legújabb vívmányai alapján A mező­gazdasági tanonciskolák, mesterisko­lák, könyvelői iskolák és a mezőgaz­dasági technikai iskolák alsó és kö­zépfokú szakképzettség megszerzésére nyújtanak lehetőséget. Az agronómiái és zootechnikai fakultással rendelkező mezőgazdasági főiskolák, főiskolai ké­pesítés elnyerésére jogosítják a hall­gatókat. A mezőgazdasági iskolák többrétűek és minden tanuló tetszés szerint vá­laszthat magának bizonyos szakot Azok a fiatalok, akik a kötelező isko­lák befejezése után a mezőgazdaság­ban szándékoznak dolgozni, — akár szövetkezetben, állami gazdaságban, vagy saját gazdaságukban — ugyan­csak fejleszthetik szaktudásukat a téli mezőgazdasági iskolákban. Az összes ilyen iskolákban díjmentes a tanítás. Az alkalmas, de anyagiakkal nem rendelkező tanulók pénzbeli tá­mogatásban, a tanonciskolákban in­gyenes ellátásban és legkevesebb havi 26 korona zsebpénzben részesülnek. Az iskolák nemcsak elméleti tudás­sal fegyverzik fel a tanulókat, hanem gyakorlati, tapasztalatokkal is, me­lyeket az iskolai gazdaságokban ta­nulmányutakon és a gyakorlati tanu­lásban szerezhetnek meg. Ennélfogva jó szakemberek kerülnek ki az isko­lákból. elméleti és gyakorlati tudással felvértezve. E két fontos tényező ösz­­szekötésével magasabb színvonalra emelhetjük a mezőgazdasági terme­lést. A mezőgazdasági iskolákba való to­borzással kapcsolatban meg kell je gyezni, amit nemcsak a tanulók, ha­nem maguk a tanítók és a hivatalos személyiségek sem értenek meg kel­lőképpen: hogy a mezőgazdasági is­kolák egyenértékűek a többi iskolák­kal. A múltban leértékelték a mező­­gazdasági iskolákat s ez a téves né­zet még ma is uralkodik egyes he­geken. Ez abban Is megnyilvánul, hogy a mezőgazdasági iskolákba olyan tanulókat szereznek, akik korántsem felelnek meg a mezőgazdaság mai követelményeinek. Az ilyen tanuló aztán, — mint mondani szokás — „úszik” és abba kell hagynia a tanu­lást. Maguknak a mezőgazdasági is­kolákba jelentkező tanulóknak is tud­­niok kell, hogy azok a követelmények, melyek a tanulásból erednek, semmi­vel sem kisebbek, mint más a mező­­gazdaságival egyenértékű iskolában. Szükség van a tanuló minden igyeke­zetére és erejére, hogy tökéletesen elsajátítsa az agrártudományt, mert csak a szakmailag érett és politikai­lag fejlett dolgozó tudja feladatait kielégítően teljesíteni. A jó mezőgazdasági szakembernek örömmel adnak helyet az állami gaz­daságok, szövetkezetek, kísérleti és kutatóintézetek, valamint a nemzeti bizottságok. Az ilyen munkahelyeken aztán még jobban kibővíthetik tudá­sukat a mezőgazdasági iskolákból ki­került fiatalok. A mezőgazdasági munka nemcsak érdekes, hanem na­gyon fontos is. Az állandóan fejlődő gépesítés következtében lassanként megszűnik a mezőgazdaságban a leg­nehezebb fizikai munka. Sok száz és ezer mezőgazdasági gép, melyeket ipari dolgozóink gyártanak a földmű­vesek részére, megteremtik annak a lehetőségét, hogy mezőgazdaságunk mérföldes léptekkel haladjon előre és az elavult parcellás-rendszer helyén megszülessen a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. Ha mezőgazdaságunkat megerősítik az új szakkáderek, nem lesz nehéz ezt a feladatot sikeresen végrehajtani. Pártunk és kormányunk nagy tá­mogatásban részesíti a mezőgazdasági iskolákat, hogy minél jobban betölt­hessék nemes küldetésüket. Csupán az ifjúságtól függ tehát, hogy a szov­jet ifjúság példáját követve kihasz­nálja ezt a kedvező alkalmat. Jelent­kezzenek minél többen a mezőgazda­­sági iskolákba és szorgalmas tanulá­son keresztül váljanak olyan szakem­berekké, amilyenekre mezőgazdasá­gunknak szüksége van. Ifjúságunk ezzel bizonyíthatja leginkább, hogy a szocialista országépítés igaz híve. Л toborzásnál fontos szerep jut az ifjúsági- és úttörő-szervezeteknek valamint a tanítóknak és a nemzeti bizottságoknak. Nagyban tőlük függ a tanulók toborzásának a sikere. De a szülők mindenkinél többet tehetnek gyermekeik jövőjének biztosítása ér­dekében, ami szülői kötelességük is. Minden szülőnek érdeke, hogy gyer­mekéből igazi szocialista hazafit és társadalmunk számára hasznos polgárt neveljen. Különös súlyt kell helyezni a me­zőgazdasági tanonc- és főiskolákra, mert ezen a téren van a legnagyobb lemaradás. Csak közös munkával, a tanulók meggyőzésével érhetjük el célunkat és csak ezen keresztül ke­rülnek olyan tanulók az említett is­kolákba, akik mezőgazdaságunk igazi támaszaivá válnak. Az említett mezőgazdasági iskolá­kon kívül nem szabad megfeledkezni a hároméves szövetkezeti munkaisko­lákról sem, melyek ugyancsak a me­ző gazdaság fellendítésének ügyét szol­gálják. Alig egy hónappal ezelőtt fe­jeződött be az 1954—55-ös tanév, de máris sok helyen megmutatkozott a tavaszi munkákban, hogy a szövetke­zetek dolgozói sok hasznosat tanultak a téli hónapok alatt. Mind a növény­­termesztésben, mind az állattenyész­tésben sok figyelemreméltó eredmény született a szövetkezeti munkaisko­lákban szerzett tapasztalatok nyomán A járási nemzeti bizottságok népne­velői és Iskolaügyi dolgozói tegyenek meg tehát mindent, hogy a követke­ző tanévben még sokkal több fiatalt biztosítsanak a mezőgazdasági iskolák számára, Az EFSZ-ek népnevelőinek pedig az a legfőbb feladata, hogy a nyári hónapok folyamán megszervez­zék a szövetkezeti munkaiskolákat, hogy a szövetkezeti dolgozók gyakor­latban érvényesíthessék az ott szer­zett tapasztalatokat és igy évről évre elősegítsék mezőgazdaságunk rohamos fellendítését. Az izsaiak is készítik a takarmányt Az izsai EFSZ az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva ez évben nagy gondot fordít a takarmányalap biztosítására. Tervük az, hogy 1200 köbméter silót készítenek télire. En­nek érdekében 30 hektáron őszi ke­veréket vetettek. Figyelték a rozsos­bükköny fejlődését mert a silózást akkor akarták megkezdeni, mikor a takarmány a legjobb minőséget szol­gáltatja. Ez sikerült is. Teltek a si­lógödrök a nagytömeget adó keve­rékből. Pár nap alatt 310 köbmétert silóztak le. Mivel az állatoknak is ízlett a zöldtakarmány, a többit fel­etették. Azonban a 30 hektár föld egy napig sem maradt üresen. Újra bevetették silótakarmányokkál. Két­szer kihasználják a földet. Bírja, mert ősszel istáUótrágyát szórtak szét, most pedig bőven vetettek rá műtrágyát, tgy minden remény meg­van arra, hogy jó terményük lesz másodnövényekből, annál is inkább, mert a várva-várt eső megérkezett és jól beáztatta a földet. Céljuk az, hogy a felszárított takarmányokat kazlakba rakják és vigyáznak rá, hogy elegendő takarmányuk legyen télire. MARIKOVEC ALADAR Marcelháza Tanulás az eredmények alapja A bélai szövetkezet sok szép eredményt ért el az elmúlt években, mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. Eredményeiket nagyrészt a mezőgazdasági iskoía ta­nulóitól szerzett elméleti és gyakor­lati tapasztalatoknak köszönhetik. Az egykori grófi kastélyban vidáman élnek és szorgalmasan tanulnak a fia­talok. Elméleti tudásukat az iskolá­ban, gyakorlati ismereteiket pedig a helyi szövetkezetben bővítik. Ezen a tavaszon sokat segítettek a szövetkezetnek a mezőgazdasági isko­la tanulói. Maguk készítették elő a talajt vetésre, műtrágyát vetettek és nekik köszönhető, hogy a szövetke­zetben áthidalták a jelentkező munka­erő-hiányt. Ugyancsak értékes munkát végez­tek az állattenyésztésben. Munkájukat a szaktudás és a tisztaság jellemezte Az állatgondozókat értékes szaktaná­csokkal látták el. Különösen Bogdányi Ferenc és Sulc József tett bizonysá­got arról, hogy szorgalmasan tanult egész éven keresztül. Az iskolában nyert tudásukkal elősegítik a bélai szövetkezet megszilárdítását. A szárítókra rakott zöld gyorsan és veszteség nélkül szárad. A megszá­radt takarmánynak kazalban van a helye. Gyors ütemben végezzük te­hát a takarmányok kazalozását, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Több, mint 4100 új szövetkezeti tag Szlovákiában Egyre több egyénileg dolgozó kis- és középparaszt választja a magasabb­­fokú szövetkezeti gazdálkodást. A legutóbbi jelentések szerint ebben az évben Szlovákiában több, mint 4100 földműves kérte felvételét az egysé­ges földmúvesszövetkezetekbe. Az EFSZ-ek példaképei a szocia­lista nagytermelésnek, meggyőzően bizonyítják a közös gazdálkodás elő­nyét és éppen ezért felkeltették a kis- és középparasztok érdeklődését a jobb élet iránt. A tanyi, ny arasd: és a kolozsnémai szövetkezetek környék­beli földművesei tömegesen lá­togatják a jó szövetkezeteket, hogy a helyszínen győződjenek meg az el­ért eredményekről és a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A nagymegyeri járás szövetkezeteiben ez év első négy hónapjában 73 új tag kérte fel­vételét. Tizenöt hektár másodnövényt vetettek az ipolynyékiek Az ipolynyéki szövetkezetben idejében gondoskodnak téli ^takarmányról. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben a hónapban 240 köbméter őszi takarmány­­keveréket lesilóztak, melyhez 500 kg melaszt kevertek. A 9 hektárnyi te­rületet azonnal leszántották és 5 hektárba silókukoricát, 4 hektárba pedig csatornádét vetettek, ugyancsak silózásra. A szövetkezet szarvasmarhái tavasz kezdetétől legelőn vannak, a nyári időszakban kevés zöldtakarmányt fogyasztanak s több takrmányke­­verék jut silózásra. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetnek megmaradt 15 hektár lucernatermése is, melyet már lekaszáltak és télire gondosan kazalba raktak. A tavasziak kapálása is jól megy a szövetkezetben. A cukorrépát egyé­ni művelésre osztották szét a tagok között. Minden tagnak egyforma te­rület jutott. A tíz hektár négyzetesen ültetett burgonyát és a 29 hektár kukoricát gépi erővel sarabolták meg. Jő termést várnak a szövetkezeti tagok. Különösen nagyon szép a 46 hektárnyi őszi árpa és a 96 hektár búza. A szövetkezet tagjai bíznak, hogy szorgalmas munkájuknak bő termés lesz a jutalma. Köpönczei Lajos — Ipolyság Új élet a régi földeken Sok fiatal jelentkezett Szlovákiából a határmenti parlagon heverő földek megművelésére. Karlovy Vary kerü­letben a chebi állami gazdaság dra­­zsetini részlegén dolgozó ifjúsági cso­port a legjobb brigádok egyike. A tervezett 97 ha helyett 142 hektár parlagot szántott fel. A felszántott területre kidolgozták a hároméves termékennyétételi tervet, hogy mie­lőbb beiktathassák a rendes vetésfor­góba. Ebben az évben az idén meg­művelt területre 120 hektár zabot, 11 hektár mustárt és 11 hektár napra­forgót vetettek. Prekop József a púchovi, Piusz Bialony pedig a somorjai járásból ke­rült a határvidékre. Mindketten DT 54-es traktorral dolgoznak kétváltá­­sos műszakban. Napi teljesítményük 12 hektár közép, vagy 8 hektár mély­szántás. Az ilyen dolgos, szorgalmas fiatalok teremtenek új életet az elhanyagolt parlagok helyén. A necpali EFSZ versenyfelhívása a talaj humusztartalmának növelésére Szlovákia Kommunista Pártja 1955. február 24—2S-i plenáris ülésén a CSKP X. kongresszusa mezőgazdasági vonatkozású határozatainak értékelésé­kor bebizonyosodott, hogy a helytelen trágyakezelés következtében nagy mennyiségű szerves anyag megy ve­szendőbe, melyek értéke szlovákiai méretben milliókra becsülhető. Ennek következtében a növényzet tápanyaghiányban szenved és ne.n hozza meg a tervezett hozamot. Ez aztán kedvezőtlen kihatással van a közélelmezésre, mert a termelők nem tudják biztosítani sem növényi, sem pedig állati termékekből népünk ál­landóan növekvő igényeit. Az ilyen körülmények aztán károsan befolyá­solják a mezőgazdasági üzemek pénz­ügyi helyzetét s ugyancsak káros ha­tással vannak a szövetkezetek meg­szilárdítására is. Egyes szövetkezetek és állami gaz­daságok már tudtára ébredtek, hogy a helyes trágyakezelés egyike azok­nak az intézkedéseknek, amelyek elő­segítik a hektárhozamok emelését. Ezért ebben az évben fokozott figyel­met szentelnek a trágvakezelósnek az istállótrágyát szarvasokba rakják a trágyalevet felfogják, a növényi hulladékokból pedig komposztot ké­szítenek. Ez bizonyítja a necpali szövetkezet példáját is, amely versenyre hívja Szlovákia összes szövetkezeteit és ál­lami gazdaságait a talaj humusztar­talmának növelésére, a trágyák gon­dosabb kezelésére és a szerves anya­gok felhasználására, melyek a mező­­gazdaságban előfordulnak és kom­­posztozásra alkalmasak. A NECPALI EFSZ FELHÍVÁSA Mi, a necpali egységes földműves­­szövetkezet tagjai már több gyűlésen foglalkoztunk pártunk mezőgazdasági vonatkozású határozataival, melyek a termelés fokozására irányulnak. Tu­datában vagyunk annak, hogy milyen fontos szerepe van a talajban a hu­musznak és a növényzet tápanyagel­­látásánk a hektárhozamok emelése terén. Ezért hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére a követ­kező szocialista kötelezettségvállalást tesszük: 1. Igyekszünk minél több istállótrá­­gyát termelni, melynek nagyobb ré­szét kihordjuk a mezei trágyatelepek­re. Gondoskodunk a trágya Időbeli széthordásáról elterítéséről és azon­nali leszántásáról. 2. A termés betakarítása után elő­­hántó ekével időben és minőségileg leszántunk 41,73 hektár lucernatalajt az 1955-ös vetésforgó terve szerint. 3. Eben až évben 220 köbméter komposztot _ rakunk, amelyet egész éven keresztül szakszerűen gondo­zunk. A komposztba felhasználunk minden arra alkalmas növényi hulla­dékot, mint a krumpliszár, haraszt stb. A komposzt minőségét mésszel és trágyalével javítjuk. 4. A talaj humusztartalmának nö­velése érdekében 7 hektár pillangós növényt vetünk zöldtrágyázás céljából, melyet az agrotechnikai utasítások szerint beszántunk a talajba. 5. A trágyalevet leginkább takar­mányrépa, silókukorica és 14 hektár rétünk trágyázására használjuk. A trágyalé kezelésére különös gondot fordítunk, hogy minél nagyobb le­gyen tápanyagtartalma. A verseny ér­tékelésénél számokban fejezzük ki a kitermelt és felhasznált trágyalé mennyiségét. A felsorolt pontokban versenyre hívjuk Szlovákia összes szövetkezetét és állami gazdaságát. Bízunk abban, hogy felhívásunkat minden EFSZ és állami gazdaság el­fogadja az értékes növényi tápanya­gok veszteségének meggátolása érde­kében Mindez a növények tápanyag­­szükségletének kielégítését, a talaj humusztartalmának növelését és a hektárhozamok emelését célozza. Az EFSZ "észéről Grajciar Já­nos, elnök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom