Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-29 / 22. szám

A szocialista faluért! *foalŕ*ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. május 29. Ara 40 fillér VI. évfolyam 22. szám A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a varsói szerződést Kormányunk folytatja a nemzetek közötti béke és barátság politikáját A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése 1955. má­jus '14-én tartatta hatodik ülését. Megtárgyalta az Al­gán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­­sz'.ai ák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1955. május 14-én Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést. A nemzetgyűlés ülésén részt vettek a CSKP KB po­litikai irodájának tagjai élükön Antonín Zápotocký köz­­társasági elnökkel, valamint Viliam Široký, Ántotiín Novotny, Karol Васйек és a kormány további tagjai. A tárgyalást figyelemmel kísérték a köz- és kulturális élet, a tömegszervezetek, a fegyveres erOk és a prágai dolgozók képviselői. A díszpáholyokban helyet foglal­tak a prágai diplomáciai testület képinselői és a kül­földi újságírók. A nemzetgyűlés ülését Zdének Fierlinger, a nemzet­­gyűlés elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte Antonín Zá­potocký köztársasági elnököt. Elsőnek Viliam Široký miniszterelnök mondott beszédet, aki hangsúlyozta a szerződés megtárgyalásának jelentőségét, hazánk biz­­------------------ * -----------------­tonsága és további felvirágoztatása szempontjából. Fel­szólalását gyakran megszakította a lelkes taps. A külügyi és alkotmányjogi bizottság közős jelenté­sét Helena Leflerová, képviselő terjesztette elO, aki mindkét bizottság nevében javasolta a szerződés elfo­gadását. A vita során felszólaltak Emanuel Šlechta, Josef Plojhar, Vincent Pokorný és még több képviselő. A po­litikai pártok és tömegszervezetek nevében, amelyeket képviselnek, javasolták, hogy a nemzetgyűlés fogadja el a szerződést. A nemzetgyűlés azután megkezdte a szavazást. Valamennyi jelenlévő képviselő egyhangú­lag elfogadta a barátsági, együttmködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A nemzetgyűlés délután folytatta ülésezését. A tárgy­­sorozatban a nemzetgyűlés elnöksége ténykedéséről szóló beszámoló szerepelt, amelyet Zdének Fierlinger a nemzetgyűlés elnöke mondott el. Ezután megvitat­ták és jóváhagyták a nemzetgyűlés törvényerejű in­tézkedéseinek javaslatait, a legfelsőbb bíróság elnök­ségének létesítéséről, az állami faipari ellenőrzésről és az egészségre ártalmas mérgekről és anyagokról. Ezzel befejeződött a nemzetgyűlés ülésezése. •k — ★ ■ -............­* Földműveseink válasza a varsói értekezletre * Mi is silózunk az idén A varsói értekezlet hangja elju-< tott hazánk minden községébe. Hor- < ; ná Mičiná község szövetkezeti dol­­; gozói is örömmel fogadták az ér- < I tekezlet eredményét és külön gyü- I lésen foglalkoztak jelentőségével.! ! Misányi András beszámolója után < ! Saktor András, a mezei csoport ve- < \ zetője is felállt helyéről, és a kö- < vetkezőket mondotta: Nagy eredményeket hozott a var- I sói értekezlet, azonban nem szabad ; úgy vennünk, mintha ezzel már ! minden elintézést nyert volna. Nap­­; ról napra erősödnünk kell, mert az ; imperialisták örökké imperialisták I maradnak. A mi szövetkezetünkben ! is van mit javítani, erősíteni. Nem ! ártana például, ha ebben az évben I silót készítenénk állatainknak. Horná Micinán nem ment jól ez­­idáig a gazdálkodás. Silót nem ké­szítettek s a tehenek alig 4 liter tejet adtak naponta. Ilyen estben bizony sokat ér Saktor András ja­vaslata, melyet a tagság egyhangú­lag elfogadott. A varsói szerződés aláírása al­kalmából vállalt kötelezettség tel­jesítését azonnal megkezdték. Meg-< trágyáztak 8 hektár földet és be- < vetették takrmánykeverékkeL A tér- < mést lesilózzák, hogy emelkedjen; a tejhozam és erősödjön a szövet­kezet. Harmincezer hektár négyzetesen A SZLKP Központi Bizottsága plé­numának februári határozata Szlová­kia mezőgazdasági dolgozói elé 16 91)0 hektár kukorica és legalább 8000 hek­tár burgonya négyzetes ültetését tűz­te ki feladatul. E haladó módszerek alkalmazásának jelentőségét teljes egészében megértették a földművesek és a gépállomások dolgozói s pártunk által kitűzött feladatot magasan túl­teljesítették Május 22-ig mezőgazdasági nagy üzemeink összesen 19 670 hektár ku­koricát ültettek el negyzetes-feszkes módszerrel. A szövetkezetek 15 588 az állami gazdaságok pedig 4 087 hek­táron ültettek burgonyát négyzetes eljárással. Célunk — 600 mázsa Zsatec város nevét nemcsaliy ha­zánkban, hanem sok idegen országban is ismerik. Hírnevét elsőrendű kom­lójának köszönheti. A járás határában azonban jól megterem minden nö­vény, különösen a cukorrépa. A 'isani szövetkezet a múlt évben is kimagas­ló eredményeket ért el a cukorrépa termelésében. Ebben az évben mind a 15 hektár cukorrépát a proszen'cei mozgalom alapján művelik meg a szövetkezet tagjai. A növénytermesz­tő csoportok 600 mázsás átlagos hek­tárhozam elérésére vállaltak kötele­zettséget. cukorrépa hektáronként A cukorrépa vetésterületét egyenlő részre osztotta з két növénytermelő csoport, melyek állandó versenyben vannak egymással. A cukorrépát inár megsarabolták és egyszer bekapálták. Az eddigi munkákban fiiha L. cso­portja volt az első. Az egyelésben nagy a versengés, mert Fuse J. cso­portja akarja megszerezni az elsősé­get. így dolgoznak a lišani EFSZ tagjai a vállalt kötelezettség biztosítása ér­dekében. Akik megértették a földműves-sajtó jelentőségét Szarván a helyi nemzeti és a járási nemzeti tanács a tömegszervezetekkel és a postával együtt sajtónapot ren­deztek. Délután 4 órakor gazdag mű­sorral kezdődött a néppel való be­szélgetés. A falu becsületes dolgozói már a déli órákban tömegesen siet­tek a kultúrházba, hogy megtekintsék a mezőgazdasági könyv- és újság­kiállítást. A részvevők hatalmas tapsviharral jutalmazták a táncolókat és szavalő­­kat. Különösen az óvodások arattak nagy sikert énekszámaikkal. A műsor után a földműves sajtó jelentőségéről tartottak előadást és vitát. A sajtónap sikere hamar megmutatkozott. A szövetkezeti dolgozók 25 darab Szabad Földművest rendeltek meg és ezenkí­vül agitációs csoportokat és agitket­tösöket szerveztek a földműves-sajtó további terjesztésére. Grünfeld Zoltán, a helyi pártszer­vezet elnöke, Zifčák Ferenc, HNB- titkár és Oravec Sándor, EFSZ elnök kötelezettséget vállaltak, hogy a saj­tóterjesztés eredményeiről rendszere­sen tájékoztatják a Szabad Földműves szerkesztőségét. A tanítók részéről Csépe József igazgató-tanító kapcsolódott be leg­jobban a sajtó terjesztésébe és a gazdag kultúrműsor összeállításáért is dicséretet érdemel. A járási vezetőség és a post3 saj­tószolgálata, mint Szarván, a somor­­jai járás többi falvaiban is könyv­kiállítással egybekötött sajtónapokat rendez. Jó példájukat kövessék a töb­bi járások vezetői és dolgozói! Cs. J. PHdás szövetkezesek A kassai kerületben a királyhel­­meci jáiás szövetkezetei teljesítik 'egpéldásabban beadási kötelezettsé­­g iket. A legutóbbi időszakban pél­dául a napi tejbeadás ezer literrel emelkedett járási méretben. A sertés­ér hús beadásában a perbenyíki, leleszi battyáni és a nagytárkányi szövet­kezet mutat követendő példát. A to­jásbeadásban az utóbbi időszakban, a vaj kai szövetkezet ért el kimagas­ló eredményeket. A deáki EFSZ tagjai kaszálják, hordják a derékig érő rozsosbükkönyt a silógödrökhöz. Kolozsi István és Dot a László traktorosok pedig azonnal szántják a leürült földet. A hernyótalpast nyomon követi a borona, hen­ger és a vetőgép. A deákiak 25 hektárt vetnek be másodnövényekkel. A növényápolás terén is példát mutatnak, mert e hónap 23-án 55 hektáron befejezték a cukorrépa egyelését-* *­Végezzük időben a takarmányok begyűjtését Az eléggé kedvezőtlen tavasz és a t csapadékszegény május ellenére is elérkezett az az időszak, mely döntő fontosságú minden szövetkezet, min­den állami gazdaság és minden egyé­nileg gazdálkodó földműves számára. Az időben elvetett őszi takarmányfé­lék már kaszálhatok. Különösen a ro­zsosbükköny nőtt kaszáraéretté. A here- és lucernafélék kaszálásának ideje nem sokáig várat már magára. Szükséges tehát, hogy a növényápo­lási munkákon kívül alaposan felké­szüljünk a takarmányfélék veszteség­nélküli betakarítására. Hosszú évek tapasztalatai eléggé meggyőztek ben­nünket arról, hogy a takarmánynak igen kellemetlen következményei van­nak. Ahol nincs takarmány, ott nincs tejhozam, nincs súlygyarapodás, nincs terven felül beadott állati termék. Ez pedig maga után vonja a pénzügyi terv nemteljesítését, a munkaegység értékének csökkenését és a szövetke­zet tagságának elégedetlenségét. Csu­pán a felkészültségtől, a munkaszer­vezéstől, az emberi- és a gépi mun­kaerők ésszerű kihasználásától függ, hogy időben és veszteség nélkül be­takarítsuk a takarmánytermést. Takarmánynövényeink tápérték-tar­­talma nem állandó. A növényfajtára jellemző tápanyagtartalom a növény korától, az időjárástól, a kaszálástól, az utána következő kezelés módjától és nem utolsó sorban a raktározástól függ. Ha állatainknak jó takarmányt akarunk biztosítani, valamennyi szem­pontot figyelembe kell venni. De még ezeknél a tényezőknél is fontosabb a kaszálás idejének megállapítása. A takarmányozásra vetett rozs a legkorábbi zöldtakarmány. A legna­gyobb termést akkor adja, amikor még fedőlevelek borítják a kalászt. Kalászhányás után, de különösen, ha már el is virágzott, emészthetősége csökken, az állatok nem szívesen fo­gyasztják, sőt nem is eszik meg Erre vonatkozólag szomorú tapasztalatai vannak a szögyéni szövetkezetnek, ahol a múlt nyár elején lekaszáltak 20 hektár rozsot és otthagyták rend­re levágva napokig a táblán. Termé­szetes, hogy értéktelen alomszaltnáva száradt. Ennek az lett az eredménye, hogy már október elején megkezdték a lucernakazlakat. Az idén bizonyosan elkerülik ennek megismétlődését és jobban felhasználják az értékes zöld­takarmányt. Az őszi takarmányfélék értékét jól ismerik a nádszegi szövetkezetben, ahol kaszálás után azonnal le is si­­lózták a rozsosbükkönyt. A nagykür­tös! állami gazdaságban ugyancsak gazdaságosan és szakszerűen bánnak a zöldtakarmánnyal. Alaksa István, a gazdaság vezetője tisztában van az­zal, hogy mit jelent minden szál ta­karmány. Már két héttel ezelőtt meg­kezdték a rozsosbükköny kaszálását és silózását. Ha minden szövetkezet, állami gazdaság és a lehetőségekhez mérten minden földműves hasonlóan értékelné a takarmányokat, akkor bi­zonyosan nem lenne takarmány hiány. A sikeres takarmánybegyűjtéshez szükséges, hogy a kaszálást minde­nütt előre tervezzük a gépekkel és az emberi munkaerővel együtt, hogy így aztán tökéletesen ki tudjuk hasz­nálni az időt. A jól elkészített terv pontosan megmutatja, mennyi 'dő alatt és hogyan takaríthatjuk be ta­karmányainkat veszteség nélkül. Ott, ahol mód van arra, ki kell használni a gépi segítséget, ahol pedig az szük­ségesnek mutatkozik, kézierövel vé­gezzük el a kaszálást. Szem előtt kell tartanunk, hogy a takarmány minden­nap veszít tápértékéből. Éppen azért nem tűrhetjük, hogy a kaszálás ide­jén akár egy gépünk, vagy kézierőnk is kihasználatlanul álljon. Azokon a helyeken, ahol például elvégezték a cukorrépa egyelését, annál nagyobb lendülettel foghatnak a takarmányfé­lék első kaszálásához. Ahol pedig le­maradás van az egyelésben, úgy kell megszervezni a munkát, hogy menjen a kaszálás is, meg a kapálás is. Leg­főbb gondunk az legyen, hogy minden szál takarmányt betakarítsunk és megfelelő mennyiséget silózzunk. Az őszi takarmánykeverékek vágá­sát a rozs kalászhányásakor, legké­sőbb virágzása előtt kezdjük meg. Csak abban az esetben hagyjuk virág­zás idejére a kaszálást, ha olyan kis területen van vetésünk, melyet az ál­latokkal néhány nap alatt tpegetethe­­tünk. Lehetőleg mindig csak egy napra valót vágjunk le, hogy zsengén kapják az állatok. Fontos, hogy a rétek termésének betakarítására épp oly nagy súlyt he­lyezzünk, mint a többi takarmánynál. A fűkaszálás majd megmutatja, ho­gyan javítottuk és gondoztuk a réte­ket. Olyan helyeken, ahol a rétjaví­tást figyelembe se vették, bizony si­lány lesz a termés. A vakondtúrások és a hangyazsombékok megnehezítik a betakarítást. Helytelen és téves felfogás az, hogy a rétek csak egy termést adnak évente. Ez nem gy van, mert kétszer, sőt háromszor is van mit kaszálni a réten, ha idejében végezzük az első kaszálást, a termést pedig szárítókon szárítjuk. így lehe­tőséget adunk az új fű növésének, mert a rendek alatt nem nő úgy a fű, mint szabadon. A szárítókon való szárítással elkerüljük azt a veszélyt is, hogy esetleges hosszabb esőzések következtében kiázik a széna emészt­hető fehérjetartalmának fele. A rétek kaszálását mindig virágzás előtt kell végezni. Ha ilyenkor egy hektárról betakarítunk 49 mázsa ter­mést, az többet ér, mint két héttel később 60 mázsa. Nem szabad meg­engednünk, hogy a mennyiség a mi­nőség rovására menjen. Nagy igazság van abban a bölcs mondásban, hogy egy fuvar jó széna többet ér, mint két fuvar rossz széna. Még egy dologra kell nagy figyel­met fordítanunk. Kaszáláskor gondos­kodnunk kell a takarmány gyors szá­rításáról és mielőbbi elszállításáról. Szárítók alkalmazása azért is előnyös, mert ha renden szárítjuk a takar­mányt, levélzete letöredezik s így a legértékesebb növényi rész a földeken marad. Szárítókon való szárításnál nem áll fenn ez a veszély. Ahogyan ezt a munkát elvégezzük, úgy vesz­­szük hasznát. A farkasdi szövetkezet­ben például külön takarmánytermesz­tő csoportot alakítottak. A terven fe­lül kitermelt és időben betakarított takarmányért pótjutalmat kapnak a csoport tagjai. Fel is készültek alapo­san az őszi keverékek a réti-széna és a herefélék betakarítására. Ezen érdemes elgondolkodni és a lehetőségek szerint minden szövetke­zetben és állami gazdaságban a leg­alkalmasabb időpontot kell a kaszá­lásra választanunk. Szervezetten, zök­kenőmentesen kell megtörténni a ka­szálásnak és a begyűjtésnek, mert csak így lesz bőséges takarmányunk és csak így növelhetjük állataink hasznosságát. \ A héten befejezzük a kukorica kapálását . A marcelházi szövetkezet 157 hek- I táron ültetett kukoricát négyzetesen, I A növényápolást a tagok időben meg­> kezdték az egyéni megművelésre osz­­! tott parcellákon. Csizmár elvtársat I munkaérdemrenddel tüntették ki íel­­• szabadulásunk 10. évfordulója alkal- I mából. Méltó is erre a nagy elisme­­| résre, mert munkájával mindig példát > mutat a szövetkezet többi tagjának. ! Cukorrépából és kukoricából kétszer J akkora terület megművelését vállalta. > mint a töbi tagok. Példáját Kojnok > Pál is követi, aki 1 hektár cukorrépa 5 megművelését vállalta. Az egyéni megművelésre osztott területeken jól halad a munka. En­nek köszönhető, hogy a cukorrépa sarabolása után az egyelés is befe­jezés előtt áll. A kukoricát két irány­ban gépekkel sarabolták és a kézi kapálás nem okoz nagy gondot a tagoknak. Ha az időjárás kedvez, május végéig befejezik a kukorica kézi kapálását is. A silózásról sem feledkeznek meg a marcelházi szövetkezetben. Ezidáig lesilóztak 250 köbméter őszi keveré­ket. Marikovec A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom