Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-22 / 21. szám

5995. május 22. 'fiaiba Földműves 9 Ne késlelkedjünk a kapásnövények sorközi megművelésével Szépen zöldéinek a délszlovákiai szövetkezetek földjei. Az őszi vetés szemlátomást emelkedik az első tava­szi nap melegétől. Kibújt már a cu­korrépa halványzöld levele és ezzel kezdetét veszi a növényápolás. A ka­pásnövények közül a cukorrépa és a napraforgó bújik ki leghamarabb a földből. Ilyenkor a jó gazda elvégzi az első sarabolást, meglazítja a ta­lajt, a növényzet erőteljesen fejlődés­nek indul, egyben pedig a gyomnövé­nyeket, még mielőtt elvennék a talaj nedvességét — csírájában elpusztítja Mindenekelőtt tehát ezért fontos, a kapásnövények sorközi megművelése A dunaszerdahelyi járás határában amerre a szem csak ellát, fogatokkal 'rőgépekkel megkezdték a cukorrépa segítenek. Nagy hiba azonban az hogy sok szövetkezet, köztük a fel­­sőpatonyi szövetkezet is csak a felét biztosította be szerződésileg annak a területnek, amelyet a traktorosok megművelnek. Ilyen terven felüli „munkatöbblet" zavart okoz a terve­zésben és a már előre megállapított „menetrendet” meg kell változtatni A csallóközkürti traktorosbrigád dolgozói az elmúlt évben saraboiógé­­penként átlag 140 hektárt műveltek meg. A mostani idényben egy. géppel naponként 10 hektárt is megsarabol­­nak és ilyen teljesítmény mellett a darabolási munkákat a tervvel szem­ben négy nappal hamarabb befejezik. Munkájuk meggyorsítása és kifogás­talan minőségbeli elvégzése érdeké­dé dunaszerdahelyi járásban — amerre a szem csak ellát — fogatokkal, erőgépekkel megkezdték a cukorrépa és a napraforgó sarabolását. Az idén az EFSZ-ek is nagyobb lendülettel fogtak a növények sorközi megmű­veléséhez. A királykarcsai szövetkezet tagjai Ravasz István és Komáro­mi Vince, lófogattal végzik a cukorrépa sarabolását. A szövetkezet 36 hektár cukorrépát vetett, amelyet részben fogatokkal, részben pedig traktorvontatású sarábolókkal művelnek meg. és a napraforgó első sarabolását. A burgonya és a tengeri sarabolása he­lyenként szintén megindult. A gépál­lomások a szövetkezetekkel a növé­nyek sorközi megművelésére szerző­dést kötöttek, melyből kitűnik, hogy az előbbi évekkel szemben sokkal na­gyobb feladatokra vállalkoztak. No­votny Milan, a dunaszerdahelyi gép­állomás főagronőmusa szerint a já­rásban 700 hektár cukorrépát, 650 hektár burgonyát, 440 hektár napra­forgót, 2900 hektár tengerit ültettek. — „Most rajtunk a sor, mondja No­votny elvtárs. Minden igyekezetünk oda irányul, hogy a rendelkezésre álló gépekkel a legnagyobb és legjobb teljesítményt nyújtsuk. Amíg tavaly alig vetettek a gépál­lomás területén négyzetesen, az idén csak burgonyából 330 hektárra kötöt­tek szerződést, a kukorica négyzetes ültetését pedig 1139 hektárra tervez­ték. A napraforgó négyzetes vetését eredetileg nem tervezték, de ebből is 80 hektáron vetettek négyzetesen. A szövetkezeti tagok a répa sara­­bolásánál sajat fogataikkal is részt­­vesznek. A királyfia-karcsai EFSZ tagjai a kisebb dűlők ápolását saját fogataikkal végzik. A dióspatonyi EFSZ-nek a traktorosbrigád dolgozói ben versenyre hívták a vásárűti trak­torosokat. A dunaszerdahelyi járáson kívül a komáromi, ógyallai. érsekújvári, ga­­lántai és a szenei határban is meg­kezdték a tavaszi munkálatok máso­dik szakaszát. A komáromi gépállo­máshoz tartozó ekeli és kabapusztai brigádok szintén a cukorrépa sarabo­­lásával foglalkoznak A járás elég traktoros vontatású sarabológéppe; rendelkezik és ahogy Sládeček Pál főagronómus mondja: „Nem lesz szükség arra. hogy máshonnan kér­jünk kölcsön gépeket” A szövetkeze­ti tagok saját fogataikkal itt is be­kapcsolódnak a kapásnövények sorkö­zi megművelésébe. Az érsekújvári határban láthatjuk a környék legszebb napraforgóját. A 37 hektáros dűlőn Győri Ferenc és Svec Gyula traktorosok az erre a cél­ra szerkesztett gépekkel vágják át a sorokat. A napraforgót ugyanis csak közönségesen vetették el, de a sorok átvágása által a növényzet egyszerre négyzetes sorrendbe kerül és ezzel az elmés megoldással lehetővé teszi a sorknzök kétirányú megművelését A gépeket az érsekújvári gépállomás készítette. Győri Ferenc halad elől Svec Gyula utána Mindketten nagyon ügyelnek a 70 cm-es sorközök betar­tására A gép oldalán van a sorjegy­ző és ez pontosan megmutatja, ho­gyan kell a traktort irányítani. Egy menettel 5 sor képződik és 8 órás műszakban gépenként 8—10 hektár területen végzik el az átvágást. Az átvágás befejezése után a sor közöket hosszában sarabolják. A sorátvágó gépeket a cukorrépa megművelésénél használhatják és az eddigi kísérletek eredményei alapján arra lehet követ­keztetni, hogy ezt az új ötletes mun­kamódszert máshol is bevezetik. A cukorrépa és a napraforgó gépe­sített megművelésénél azonban a traktorosoknak ügyelni kell arra, hogy a sorok kivágása még véletlenül sem történjék meg. Ezért erre a fontos munkára csak olyan traktorosokat osszunk be, akik már eddigi munká­jukban is bebizonyították megbízha­tóságukat. Különösen a sarabológépek helyes beállítására és a gép jó veze­tésére kell törekedni. Ezzel elejét vesszük a növényzet megsértésének és kipusztításának. f—у Az érsekújvári határban található a környék legszebb napraforgója. A 37 hektáros dűlőn Győri Ferenc és Svec Gyula traktorosok az erre a célra szerkesztett gépekkel vágják áf a sorokat. Az eddigi kísérletek alapján arra lehet következtetni, hogy ezt az új és ötletes munkamód­szert máshol is bevezetik. A traktorosok új fizetési és jutalmazási rendszere Simeček Z^enek a Gépállomások Főigazgatóságának dolgozója (A gépállomások munkájának javítása, politikai és gäzdäs'ági felada­taik emelése érdekében elsősorban állandó szakképzett káderekre van szük­ség. akiknek felelősségét és egyúttal anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés érdekében el kell mélyíteni.) (Antonín Novoŕný ä CsKP KP első titkárának a CsKP X. kongresszusán elmondott beszédéből.) A CsKP X. kongresszusának uta­sításai előírják a gépállomások fize­tési és jutalmazási rendjének átdolgo­zását oly szellemben, hogy az megfe­leljen a gépállomások fokozott jelen­tőségének, hogy biztosítsa a képe­sítés és termelési eredmények szerin­ti jutalmazást. Az új fizetési- és jutalmazási rend, méllyel a gépállomások dolgozóit a napokban ismertetik meg, felszámolja az eddigi fizetési és jutalmazási rend hibáit és több előnyös rendelkezése van. Előnyben részesíti a magasabb képesítésű dolgozókat, akiknek _ na­gyobb a szakműveltségük és a gépál­lomásokon hosszabb gyakorlatuk van: e mellett tekintettel van az alkalma­zottak eavóni tulajdonságaira is. Az EFSZ-ben új jutalmakat vezet be a technikai alka'mazottak számára a hektárhozamok teljesítéséért és túl­teljesítéséért. Végül összhangba ■. hoz­za a gépállomások technikusainak és adminisztrációs alkalmazottainak fize­tési színvonalát a gépipar fizetéseivel A gépállomások új fizetési rendje a technikusok és adminisztrációs al­kalmazottak számára működési alap­fizetést határoz meg az előírt képe­sítés, vagyis a megkívánt műveltség és gyakorlat szerint. Azoknak a doU gozóknak az alapfizetését, akiknek nincs meg az előírt képesítése, — a hiányzó előfeltételeket mérve és je­lentőségéhez mérten 20 százalékig terjedő mértékben alacsonyabban kell megállapítani, mint amit a fizetési rend az előírt képesítés számára meg­határoz. A fizetési rend lehetővé teszi az alkalmazottak egyéni tulajdonsá­gainak figyelembe vételét is. Abban az esetben, ha valamelyik alkalma­zott egyéni rátermettsége, — mely rendszeresen megnyilvánul a felada­tok kiváló teljesítésében. — pótolja és kiegyensúlyozza a hiányzó képzett­séget és gyakorlatot, a KNB tanácsán szervezett mezőgazdaság—igazgatási csoport gépállomási osztályának ve­zetője a hiányzó képesítést a gépál­lomás igazgatójának és üzemi bizott­ságának javaslatára részben elenged­heti. Legfeljebb azonban egv fokozat és három évi gyakorlat engedhető el. Lássuk ezt egy példán. A gépállo­más körzeti-agronómusának alapfize­tése teljes képesítés esetén (vagyis magasabb szak- középiskolai végzett­ség érettségivel és 5 éven felüli gya­korlat) 1280,- Kčs. Abban az esetben, ha a körzeti-agronómusnak csak 2- éves gazdasági szakiskolája és 4 éves gyakorlata van, alapfizetése összesen 8 százalékkal csökken, 1178 Kčs-ra. A levonásból 4 százalék esik az el nem ért magasabb középiskolai szak­­képzettségre, érettségivel, — a továb­bi 4 százalék pedig a hiányzó 1 év gyakorlatra, — szemben a megkívánt gyakorlat időtartamával. 'Ha a körzeti-agronómus feladatát kiválóan látja éli, a KNB tanácsán szervezett mezőgazdaság- igazgatási csoport gépállomási osztályának veze­tője a gépállomás igazgatójának és üzemi bizottságának javasltára a képzettség egv fokozatát és a gyakor­latból hiányzó évet elengedheti. Ese­tünkben a körzeti-agronómus teljes fizetést kapna. Természetesen a KNB tanácsa mezőgazdaság- igazgatási cso­portja mellett szervezett gépállomás) osztály vezetője a hiányzó képzettsé­get és gyakorlatot csupán egészen ki­vételes esetben engedheti el. ha idő­sebb, tapasztalt dolgozókról van szó, akiknek az esetében az előírt kép­zettség kiegészítése rendkívül nehéz­ségekbe ütközik. Alapvető változást jelent az új ju­talmazási rendben a hektárhozam ter­vének teljesítéséért és túlteljesítéséért kifizetendő jutalom kifizetése, továb­bá az, hogv a traktorosbrigád dolgo­zóit, vezetőjét és gazdasági vezetőjét, körzeti agronómust, és körzeti gépészt a jövőben január és február kivételé­vel az eddigi teljesítménvterv teljesí­téséért és tú’teljesítéséért megállapí­tott jutalmak helyett a traktorosok által a kérdéses fizetési időszakban ledolgozott 1 traktorra eső munkasza­­(Folytatäs a U. oldalon.) A bratislaval KNB mezőgazdasági ügyosztálya értékelte a kerület 'irá­nyítóinak munkáját és Németh Irént, a galántai gépállomás irányítóját is­merte el a legjobbnak. Németh Irén már ötödik éve dolgozik a gépállo­máson. Eleinte a tervezéshez, majd később az irányításhoz került. A brigádközpontokkal szoros kapcsolatot tart fenn, az összefutott híreket reggelenként összegyűjti és az illetékes helyekre továbbítja. A nagysaiiói traktorosok több mint három és félszeresére teljesítették a kukorica ültetési tervét Még javában folyik a kukorica négyzetes-fészkes ültetése, de már most megállapítható, hogy a zselízi gépállomás dolgozói az eredeti tervü­ket jelentős mértékben túlhaladják és számolni lehet azzal, hogy a ku­korica ültetési tervét másfélszeresére teljesítik. Ugyanez a helyzet a bur­gonya négyzetes-fészkes ültetésével is, amelynek tervét május 4-ig 140 százalékra teljesítették. Ezek mindenesetre dicséretreméltó eredmények, de még jobb eredményt ért el a nagysaiiói traktorosbrigád, ahol Paluska János vezetésével a ku­korica négyzetes tervét 368 százalék­ra.' vagyis több mint három és fél­szeresére tejesítették. Ez más szóval azt jelenti, hogy a nagysaiiói szövet­kezeti tagok komolyan vették a nyá­­rasdi EFSZ felhívását a kukorica négyzetes-fészkes ültetését illetően. Paluska János brigádvezető szívesen beszél munkamódszereiről. Elmondja, hogy ez a siker az EFSZ és a brigád közti jő viszonynak köszönhető. A szövetkezet agronómusával Katrnyák elvtárssal állandó kapcsolatot tart fenn, figyelemmel kiséri a munka menetét és az elfogadott megállapo­dásokat nem változtatják meg. A fé­szek készítésénél a figyelmük arra is kiterjed, hogy a föld ne száradjon ki. A vonalazó traktorosok napi feladatát is megszabták, mely szerint 8 órás műszakban 8 hektár területen kell ä fészekkészítést elvégezni. Ezt a fela­datot valamennyi traktoros teljesítet­te, sőt sokan még 1 hektárral túl is teljesítették. Fontolóra vették a hölvényi EFSZ tagjai is a nyárasdiak felhívását és ennek eredményeként a tervezettnél jóval nagyobb területen ültettek négyzetes-fészkesen. Még az ültetés megkezdése előtt Horváth József traktoros erősen fogadkozott, hogy gépével műszakonként 10 hektár te­rületen elvégzi az ültetést. ígéretét betartotta. Már reggel 6 órakor a traktor nyergében ült és amíg a lá­tási viszonyok lehetővé tették — ki­sebb szünetek kivételével — állan­dóan dolgozott. A helyes tájékoztatás kedvéért azonban azt is közölni kell, hogy nem minden szövetkezet ért el ilyen szép eredményt. A kukucsini és a nagy­­sárói szövetkezetek bizony lemarad­tak. A nagysárói szövetkezet agronó­­musa megijedt a kezdeti nehézségek­től és ezt a haladó módszert egyál­talán nem alkalmazta. — „Csak most látom a szomszédos EFSZ-ek sikereit, ez pedig szégyen számomra. Megfo­gadom, hogy ezután én is minden kukoricát és burgonyát négyzetes­fészkesen ültetek”. — ismeri be té­vedését Macskó elvtárs. Trnik Mátyás A kassai kerület traktorosai befejeiték a tavaszi munkák első szakaszát A kedvező időjárás lehetővé tette a GTÄ traktorosainak és agronómu­­sainak, hogy hazafias lendülettel lás­sanak hozzá földjeik megmunkálásá­hoz. Gép- és traktorállomásainknál, valamint a brigádközpontokban min­denütt nagy volt a sürgés-forgás. Az agronómusok, technikusok és trakto­rosok két műszakban dolgoztak, hogy a tavaszi munkatervet teljesíthessék A széles szövetkezeti rónák és a magángazdálkodó kis- és középpa­rasztok földjei felett elhangzó kedves pacsirta énekszóhoz kellő kíséretet adott a szocialista munka ritmikus ütemének melódiája a traktorosok és egyéb mezőgazdasági gépek zúgása. A tavaszi szántást traktorosaink 9083 ha területen végezték el s így a tervet 333 százalékra teljesítették. Rétek és legelők felszántását 389 ha területen végezték el. A tavaszi gabonaneműeket és egyéb mezőgazdasági termények vetését és ültetését 17 542 ha területen valósí­tották meg a tervet, tehát 934,9 szá­zalékra teljesítették. A burgonya ül­tetését 764 ha végezték el. Ebből 429 ha négyzetes-fészkes módszerrel. A tengerit 245 ha vetették négyzetes­fészkesen. A burgonya ültetésének tervét a GTÄ dolgozói még nem teljesítették teljesen kerületi viszonylatban. Az eredmény május 15-ig csak 29,3 szá­zalék. A tavaszi szántási terv teljesí­tésében egy kissé lemaradtak, Roz­hanovce és Poprád traktorállomásai. Megvan azonban minden előfeltétel, hogy rövidesen elérik ők is a 100 százalékos teljesítményt. Traktorállomásaink szerződési köte­lezettségeiket az EFSZ-kel és ma­gángazdálkodó kis- és középparasz­tokkal szemben 99,2 százalékra telje­sítették. Ez annyit jelent, hogy tava­szi mezei munkák 113 989 ha földet munkáltak meg, ebből 5271 ha a szo­cialista szektorban, 88 697 ha az EFSZ-nél és a magánosoknál 20 021 ha. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a kassai kerület GTÄ dolgozói oroszlán­­részt vettek ki a jó és bőséges ter­més biztosításából, igen célszerűen tudták népszerűsíteni földjeink géppel való megművelésének előnyeit. Fon­tos tényezők voltak a hektárhozamok elérésénél. Gép- és traktorállomásaink segítségét nagyon is értékelik a ma­gángazdálkodó kis- és középparasztok is és mind jobban igénybe veszik. Andreas Sándor Mindnyájuk ügye a tőbbtermelés ’A vágsellyei szövetkezet ebben az évben 46 hektár cukorrépaterü­letéről 10 hektárt a proszenyicai mozgalom alapján művelik meg. A cukorrépa hektárhozamának emelése érdekében még a múlt évben hozzáfogtak az előmunkálatokhoz. Időben elvégezték a 'tarlóhántást, is­tállótrágyával megtrágyázva mélyszántást kapott a föld. A cukorrépa te­rületet gondozás céljából vetéstől egészen a betakarítási munkálatokig 0,3 és 0,5 ha nagyságban a szövetkezeti tagok között szétosztották. A szövetkezei funkcionáriusai is vállaltak a proszenyicai mozgalomra bejelentett földek munkáiból. így többek között a szövetkezet agronó­­musa Hatvanyi István, a mezei munkacsoport-vezetője Hlavatý Mihály, Kúko Mária és Major Teréz 0,5 hektár cukorrépa ápolását vállalták. Kötelezték magukat, hogy fokozott figyelmet fordítanak a nóvényap !fis­ra, hogy az egész területen legkevesebb 38 vagon cukorrépatermést ér­hessenek el. Eddig a cukorrépát már kétszerpermetezték Dinociddal és május 16-ig befejezték a növény első sarabolását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom