Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-22 / 21. szám

1955. május 22. Földműves r Ui tartalmat kapott Lučivná lakosainak élete Már a Magas Tátra völgyeibe is beköszöntött a tavasz. A frissen szántott föld és a közeli fenyvesek illatának keveréke kellemesen hat az utazóra. Kassáról jövet elhagyod már Poprádot és a híres Svit ipari város­kát, amelynek hátterében épülőben van egy szép lakónegyed. A Csorbá­hoz vezető vasútvonal láthatatlanul ugyan, de mégis érezhetően emelke­dik. Míg Csorbához érnél, még egy kis állomáson pihen vonatod. Kiszállsz a vonatból és megpillan­tod a dombok között meghúzódó fa­lucskát. Hallottál már biztosan több­ször erről a községről, talán üdült itt már a gyermeked is, országunk felszabadulása óta. A falu lakossága a legnagyobb nyomorban élt a múlt­ban. Fakunyhók és a nincstelenség otthonaként ismerted ezt a tájat, ahol óriási változások történtek a szabadság 10 éve alatt. Az út melletti zöldelO vetések a szövetkezet tagjainak szorgalmas munkálkodását bizonyítják. Az út mentét hosszú sor frissen ültetett fiatal almafa övezi. Az egykori fakuny'hók helyéről, szép, új házak tekintenek feléd. Mi­nél előbb ott szeretnél lenni és meg­tudni a valót, hogyan jött létre ez • nagy változás itt is, ahol azelőtt csak nyomor tanyázott. Egy kis dom­bon áll a Szövetkezeti-ház, amely­ben nemcsak több üzlethelyiség, de több lakás és kültúrhelyiség is van. így fogadja ma a látogatót Lučiv­ná, ahol 1952. évi augusztus hó 18- án alakították meg az egységes föld­­müvesszövetkezetet. A szövetkezet Szakmári Váradi Adorján körülbelül 50 hektárt kitevő birtokán alakult meg. A gazdasághoz öreg épületek is tartoztak és azok képezték a meg­alakult EFSZ gazdálkodási lehetősé­geit. A szövetkezeti tagok elsősorban az állatállomány összpontosítására helyezték a fő súlyt és az EFSZ megalakításánál már 70 darab szar­vasmarhát helyeztek el a közős is­tállókban. A tehenek az összpontosí­tás után naponta átlag csak 1—1,5 liter tejet adtak. Ezért a szövetkeze­ti tagok nagy súlyt helyeztek a te­henek hasznosságának emelésére és 1953-ban elérték a napi 3,5 literes tejhozamot darabonként. Az 1953-as év döntővé vált az EFSZ számára. A szövetkezetből eb­ben az évben 20 tag kilépett és így csak negyvenen maradtak. De most már igazán olyan tagok, akik becsü­letesen dolgoztak. A szövetkezet ez­után mind gazdaságilag, mind anya­gilag is gyorsan erősödni kezdett, mert a megmaradt tagok még na­gyobb gondot fordítottak közös gaz­daságuk fellendítésére. A szorgalmas munka hamarosan eredménnyel járt. 1954. évben már a napi fejes átlaga 5,5 literre emelkedett, mert a tehe­nek több és jobb takarmányt kaptak, főleg burgonyát és szemestakar­mányt. A takarmányozásról nagyon jól gondoskodtak Satoris Mihály és Bednár Ferénc etetők, Grexa Géza csoportvezető irányítása mellett. Az 1954. évvégi zárszámadásuk­ban már ilyen szép adatok szerepel­nek: Az állattenyésztésből összesen 395.225 Kčs, és a növénytermelésből pedig 196-119 Kčs jövedelmük volt. Szép a húsfélék terven felüli eladá­sából eredő jövedelem is. Húsfélék­ből az év folyamán a beadási köte­lezettségből 182.574 Kčs és a terven felüli beadásból 90.000 Kčs bevétele volt a szövetkezetnek. Jelentősen emelkedett a tejből eredő bevétel is. A tervszerint beadott tejért 75.507 Kčs-t, míg a terven felüli tejért 128.893 Kčs-t kaptak az 1954. év folyamán. Említésre méltó azonban az is, hogy már az év első negyedében 421 liter tejet termeltek ki napon­ta. Vagyis a napi fejési átlag 6,6 li­ter volt tehenenként. Az elért eredmények még na­gyobb lendületet adtak az EFSZ fejlődésének. A Tátra alatti völgyek talaja na­gyon alkalmas a burgonya termesz­tésére. A lučivnai szövetkezeti tagok mindig büszkék a burgonyatermésre. Tavaly a tervezett 120 helyett 242 mázsás termést értek el. De ezek az eredmények nem elégítették ki őket, mert a közelben levő malompataki „Vörös Csillag” szövetkezet 300 má­zsa burgonyát termelt hektáronként. Ezért Lučivnán is elhatározták, hogy az idén négyzetes-fészkesen ültetik el a burgonyát. Az ősz folyamán 3,500 mázsa istállótrágyát hordtak ki a burgonyaföldre. Most símítózzák és utána vetik is a burgonyát. Min­den hektárra 2 mázsa citromfoszka műtrágyát szórnak. Ebben az évben 320 mázsa burgonyát terveznek hek­táronként. A múlt évben 20 korona volt a munkaegység értéke, amellett 3 kg gabona, 4 kg burgonya és 5 kg szé­na. Ebben az évben ugyancsak ezt a mennyiséget irányozták elő, de már az első negyedévi eredmények azt mutatják, hogy a munkaegység ér­téke 24 korona. Idősb. Suriga János feleségével együtt dolgozik a szövetkezetben. Ta­valy a munkájukért 21 000 koronát, 32 'mázsa gabonát, 42 mázsa burgo­nyát és 52\názsa szénát kaptak. A szövetkezet jó eredményei lát­tára egyre többen kérik felvételüket a szövetkezetbe. Ezek közé tartozik Greksza János és Fabik János, akik nagyon meg vannak elégedve a szö­­vetkezettel. Áprilisban egyénenként 44 munkaegységet dolgoztak le, ami 1300 korona havi jövedelmet jelent A szövetkezetei a sviti sütöde is támogatja. Hulladéklisztből és ku­koricadarából kenyeret süt, amellyel Surikov-módszere szerint hizlalják a sertéseiket. Ezáltal egyetlen hónap alatt csaknem 20 dekával emelkedett a sertések napi súlygyarapodása. A lučivnai szövetkezet évről évre gazdagodik. Ennek nemcsak Suriga János, a szövetkezet elnöke örül, ha­nem az egész tagság. Az egykor oly sok nyomort és nélkülözést látott kis hegyi faluban az első szabad évtized alatt új élet született. LUKÁCS SÁNDOR Kassa. Terveznek, szerveznek és cselekszenek A bácskai siövetkezet szép gazda­sági eredményeket ért el az utóbbi években. Az idén még szebb eredmé­nyek elérésére törekszik a tagság. Ennek biztosítása érdekében jól ki­dolgozták a tavaszi munkák tervét és két állandó mezei-csoportot szervez­tek, melyek élére a legjobb tagok kerültek. A megáradt Latorca ugyan fékezte a munkákat, de a legtöbb tavaszi munkát azért időben elvégez­ték a szövetkezet tagjai. A tíz hek­tár korai burgonyát már egyszer megkapálták a cukor és takarmány­­répa kapálása pedig most van folya­matban. A kertészeti csoport dolgozói ugyan­csak kitesznek magukért. Ezidáig 4 ezer bokor ugorkát, 17 ezer korai kalarábét, 10 ezer korai káposzta, 3 ezer kelkáposzta, 2 ezer karfiol pa­lántát és ezer darab komposztkocká­­ba helyezett spárgatököt ültettek el. A petrezselymet, sárgarépát és a hagymát már kétszer megkapálták. A dinnyemagot még nem ültették el, mert tartanak a fagyoktól. A hét fo­lyamán azonban erre is sor kerül. A növénytermesztő-csoportok arra kötelezték magukat, hogy a kukorica hektárhozamát 5, a burgonyáét 25, a cukorrépa hektárhozamát pedig 50 mázsával emelik. * * # Dohányos Viktor a battyáni EFSZ agronómusa elmondja, hogy a kuko­ricán kívül időben elvetettek minden tavaszit. A kukoricát a víz miatt nem vethették el, mely alig egy hete tért vissza medrébe. E hónap 15-ig azon­ban a földbe kerül a kukorica is, mégpedig négyzetes-fészkes módszer­rel. Hetvenöt hektár lucernája van a szövetkezetnek, melyből 7 hektáron magot termelnek, hogy ezen a téren önellátó legyen a szövetkezet. Bük­könyből 15 hektár vetőmagparcellá­juk van. A cukorrépa első kapálását már két hete elvégezték és a napok­ban megkezdik az egyelést. Látrán András és Kun Bálint, a szövetkezet kertészei ugyancsak szép eredményekről számolnak be. Az ösz­­szes zöldségféléket elvetették a pa­lántákat pedig kiültették. Jól elké­szített melegágyaikban annyi palán­tát termeltek, hogy ezidSIg 5 ezer korona jövedelmet hozott a szövet­kezetnek. Gabri Lajos, a szövetkezet elnöke örül a jó munkának. Tudja, hogy a szorgalmas munka méghozzá az eredményt. Zelenák István Két nap alatt 14 köbméter silót készítettek Helyesen orvosolták a feltárt hiányosságokat • A királyhelmecl járás szövetkezeti tagjai sikeresen megoldották azt a fontos kérdést, amely eddig a szö­vetkezetek megszilárdítását fékezte. Szlovákia Kommunista Pártja ez évi kongresszusa rámutatott arra, hogy egyes községekben a megengedettnél sokkal magasabb állatállományt tar­tanak a szövetkezeti tagok a háztáji .gazdaságukban. A királyhelmeci járás .némely szövetkezetében nincs meg a tervezett állatállomány, viszont ezzel Szemben közel 400 darab szarvasmar­hát tartottak a szövetkezet tagjai až alapszabályzat által megengedett állo­mányon felül. A pártkongresszus által feltárt hiá­nyosságok megértésre talált a szövet­kezeti tagok soraiban. Vezetőségi- és taggyűléseken foglalkoztak e kérdés­sel és igyekeztek helyesen megoldani e fontos kérdést. Azok a szövetke­zeti tagok, akik a megengedettnél több állatot tartottak, a napokban közös istállókba összpontosították a jogtalanul tartott állatokat. A perbe­­nyiki szövetkezetben 23, a nagygére­­si szövetkezetben 20, a zempléni EFSZ-ben 24, Kistárkányon pedig 15 darab szarvasmarhával növekedett a közös állatállomány. Járási méretben 245 darabbal emel­kedett a szövetkezetek állatállománya. Ezt a szép példát követnie kellene minden szövetkezetnek, mert ez a közös gazdálkodás megszilárdításához vezet. A közös munka eredménye Mráz János és Sedilek István, a besztercebányai járás begyűjtési hi­vatalának dolgozói, egyre szebb ered­ményeket érnek el feladataik teljesí­tésében. Körzetükben szoros kapcso­latot tartanak fenn a nemzeti bizott­ságok tagjaival és magukkal a föld­művesekkel is. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi időszakban igen szép eredményeket mutathattak fel a me­zőgazdasági termékek felvásárlása te­rén. Az áprilisi dekád tervével szem­ben 135-ről 187 százalékra teljesítet­ték a marhahús felvásárlását, 59-ről 123 százalékra emelték a sertéshús és 107-ről 151 százalékra biztosítot­ták a borjúhús felvásárlását. így ke­rült az élre a versenyben a beszter­cebányai kertilet. A nagykürtösi állami gazdasághoz tartozó leszenyei részlegen már a kora reggeli órákban nagy a sürgés­forgás. Fiatal leányok, asszonyok, bar­na arcú férfiak a cukorrépa-táblán szorgoskodnak. Majer Gábor, Babka Béla, Rados István és még többen pedig kaszával a vállukon a mezőre sietnek. — Hová, hová olyan gyorsan? — érdeklődtünk. — Megyünk kipróbálni, hogy tu­dunk-e még kaszálni — felelte a esoportveztő Alaksa János. Kicsit korainak tűnik, de mégis él kell hinnünk, hogy a leszenyei rész­legen már szép virágos az őszi bük­köny, ami azt jelenti, le kell kaszálni. És amint a szorgalmas dolgozók éles kaszája után dőlnek a rendek, úgy telnek a silógödrök a frissen lekaszált rozsos bükkönnyel. Alaksa István a gazdaság vezetője kicsit büszkén je­gyezte meg: — Két nap alatt több mint 14 köb­métert silóztunk le. Zatyko J. Üf munkaerők a mezőgazdaságban A kassai kerületben az év elejétől kezdve 780 ipari dolgozó tért vissza a mezőgazdaságba. Mindnyájan már az állami gazdaságokban, az egységes földművesszövetkezetekben és gépál­lomásokon dolgoznak. A határmenti mezőgazdaság fellendítésére 118 dol­gozó ment, akik főleg a plzeni és a Karlovy Vary-i kerületben helyezked­tek el. A mezőgazdaságot segítő munka­helyekre a fiatalok is jelentkeznek, akik ez évben végzik el a 8-éves középiskolát. Eddig már 1478 fiatal határozta el magát, hogy az iskola elvégzése után a mezőgazdaságban fog dolgozni. Különösen a rozsnyói járás 8-éves középiskoláinak növen­dékei járnak elöl jó példával. A rozs­nyói járásból 469, a terebesi járásból pedig 306 diák jelentkezett a mező­­gazdaságba. Pető Ferenc tévedése 1ЫВЯ1явяЕ1анщаанмва mi A pereszlényi EFSZ-ben május első hetében megkezdték a kapásnövények ápolását. A mák után a cukorrépát sarabolták, A szövetkezet ebben az évben már nagyon megbarátkozott a gépekkel. A tavasziak vetésénél 3 vetőgépből álló gépcsoporttal vetették el az árpát, ■ami nagy segítségükre volt. A talaj­A nemzeti bizottságok feladata a párt- és a kormányhatározatok biztosításában falun Falun és városon egyáráfit a nem­zeti bizottságok az államhatalom leg­főbb szervei. Feladatuk összekötni a népet az ál'amhatalommal és az álla­mot a néppel. Ez azt jelenti, hogy egyrészt tájékoztatja a felsőbb állami szerveket a termelés eredményeiről, a felmerülő hiányosságokról, vala­mint a polgárok kérelmeiről és kí­vánságairól. Másrészt konkrét szer­vezője a tömegek között azoknak a határozatoknak, melyeket kormá­nyunk és pártunk hozott. Szükséges, hogy falvainkon a he­lyi nemzeti bizottságok állandóan na­pirenden tartsák a mezőgazdasággal foglalkozó kérdéseket mind az EFSZ, mind a magángazdálkodó földműve­seket illetően. Szükséges, hogy ál­landó kapcsolatokat tartson fenn ve­lük és segítsen a munkák megszer­vezésében. Mindezen munkáknál a nemzeti bizottságoknak széles aktívá­ra kell támaszkodniok, mert csak így tudják az egyes határozatokat a tömegekkel megismertetni, s azok teljesítését ellenőrizni. Először is le kell szögeznünk, hogy a nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége nem szabad, hogy egy­mástól elszigetelten dolgozzon. A nemzeti bizottságnak tudnia kell, hogy közvetlenül felelős a szövetke­zeti terv teljesítéséért, valamint a szövetkezeti dolgozók mozgósításáért a terv teljesítése érdekében. Ugyan­akkor viszont a szövetkezet vezető­ségének tudni kell azt, hogy a nem­zeti bizottságot mindig tájékoztatni kell a gazdasági tervek teljesítéséről és a hiányos ’gokról. Ez azt jelenti, hogy a helyi nemzeti bizottságnak a szövetkezeti munka menetével állan­dóan foglalkozni kell. A nemzeti bizottságok természete­sen nem korlátozhatják működésüket csupán a szövetkezetek jelentésének letárgyalására, hanem elengedhetet­lenül szükséges, hogy a szövetkezet munkáját a gyakorlatban is ellen­őrizzék. A jelen pil'anatban a legfontosabb, hogy a helyi nemzeti bizottságok fo­kozott figyelmet szenteljenek a nö­vények és a rétek ápolására. Szüksé­ges, hogy időben megtegyük az elő­készületeket a széna betakarítására. Ennek érdekében a nemzeti bizott­ságok tagjainak állandóan ellenőriz­ni kell azoknak a mezei munkacso­portoknak a munkáját, amelyek a növényápolással és a rétek gondozá­sával vannak megbízva. Figyelemmel kell kísérni azt, hogy a szövetkezet hogyan teljesíti az ilyen irányú ter­veket. A növényápolásnál különösen a cukorrépa, kukorica, burgonya ápo­lására kell fokozott figyelmet fordí­tani. A múlt év tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy cukorrépatermésün­ket jelentősen csökkentette az egye­­lés, a kapálás, valamint a póttrágya elhanyagolása. A nemzeti bizottságok tagjainak feladata, hogy ellenőrizzék és időben figyelmeztessék a szövet­kezet vezetőségét mindezen felada­tok időben való elvégzésére. Nem szabad elnézni, hogy az egyelés, vagy a kapálás késsen, mert ez a hektár­­hozam csökkenésére vezet. Az egye­lést akkor kezdjük, amikor a cukor­répa első két levele kifejlődött és fejezzük be a második két Í véi megjelenése után. Figyďemmel kell kísérni, hogy a kapáMs alkalmával elvégezték-e a póttrágyázást. Ha mindezt becsülettel elvégezzük, ak­kor a cukorrépatermés hektárhoza­mát 40—50 százalékkal emelhetjük. További feladat, hogy a nemzeti bizottságok állandóan ellenőrizzék a kaszálók gondozását és ezzel biztosít­sák a megfelelő takarmányalapot. Pártunk X. kongresszusa arra figyel­meztet bennünket, hogy a legelők trágyázásánál használjuk fel a trá­gyáiét — melynek kétharmada a trá­gya gondatlan kezelése következtében elfolyik az EFSZ-ek udvarán, — ak­kor ezzel szénatermésünket annyival emelnénk, hogy 250 millió liter tej­jel többet termelhetnénk. Ügyelni kell az idejében való betakarításra is. A széna betakarítását akkor vé­gezzük, amikor a fű már kalászoso­­dik. Legkésőbb azonban a virágzás elején. Ha ezt például 14 nappal ké­sőbb végezzük, akkor a növény el­veszti emészthető tápanyagának 40— 501 százalékát, ami a "gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy hektáron termelt szénát, ha virágzás előtt ta­karítjuk be, akkor 3 ezer liter tej termelésére alkalmas, ha viszont ké­sünk, akkor csak 2 ezer liter tejre elegendő. A nemzeti bizottság feladata ezen­kívül az is, hogy közvetlen szerve­zője és segítője legyen a szocialista munkaversenynek a munkák bárme­lyik időszakában. Ennek előmozdítá­sa érdekében faliújságot szervez, ahol mindennap személy szerint és cso­portok szerint értékelik az eredmé­nyeket. A versenyszellemet támogat­ja és s/ei vezi nemcsak a munkában, hanem a beadási kötelezettségek 100 százalékos és időre való teljesítése érdekében is. Nem szabad ugyanakkor megfeled­kezni a nemzeti bizottságoknak ar­ról sem, hogy naponta harcolni kell azért, hogy egyetlen talpalatnyi föld se maradjon hazánkban parlagon. A szűzföldek és a parlagon heverő föl­dek megműveléséért a nemzeti bi­zottság felelős. Emellett felelős a földterület pontos nyilvántartásáért is. Az eddigi tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy ezt a feladatot nemzeti bizottságaink elhanyagolták. Ez az­tán azt eredményezte, hogy az 1955- ös évre többezer hektár szántóföldre nem írták szét a termelési feladato­kat. Az ilyen felületes munka jelen­tősen megkárosítja közellátásunkat. Megtörténik az is, hogy különösebb ok nélkül a szántóföldet lakásépítés céljaira, vagy parkok létesítésére használják fel. Mindezen munkákat nemzeti bi­zottságaink csak akkor tudják sike­resen elvégezni, ha állandóan szemé­lyes kapcsolatot tartanak fel a tö­megekkel. Elengedhetetlenül szüksé­ges parasztságunk mindennapi prob­lémáinak ismerete s ugyanakkor az is, hogy megismertessük őket pár­tunk és kormányunk határozataival. Ezt a munkát nemzeti bizottságaink­nak abban a tudatban kell végezni, hogy az ő kezükben van az a mű­hely, ahol naponta erősebbre és szi­lárdabbra kovácsolják a munkás­paraszt szövetséget azáltal, hogy né­pi demokratikus államunk mezőgaz­dasági politikáját helyesen alkalmaz­zák és annak megvalósítását állan­dóan szervezik és ellenőrzik a töme­gek között. y J. előkészítéstől kezdve az összes mun­kákban gépeket alkalmaztak. 26 hek­tár kukorica négyzetes vetését is géppel végezték. Azonkívül 11 hektár burgonyát is az új négyzetes ültetés módszerével vetettek el. Ez évben a szövetkezeti tagok egész másképpen fogtak hozzá a ta­vaszi munkák elvégzéséhez. A szövet­kezetben szorgalmas asszonyok van­nak, akik bizony nem félnek megfog­ni a kapanyelét. Ilyenek például: Kádasi Mária, Bakota Margit, Zvon­­csán Erzsébet és Vanek Istvánné, akik már a múlt évben is kitűntek jó munkájukkal. Ez évben egyformán kiveszik részüket a mezei csoportok­ban és a kertészetben is. Látják ezt a magángazdálkodók is. Kezdetben rövid életet jósoltak a szövetkezetnek és nem hittek abban, hogy a közös gazdálkodásban nagyobb eredményeket lehet elérni. így tévedett egy nagyot Pető Fe­renc bácsi is, aki 1954. ősz végén kilépett a szövetkezetből. Az EFSZ- ek mintaalapszabályzata szerint ki­mérték Feri bátyánknak a 8 hektár földjét, melynek örököse a veje lesz. Talán onnan fújt a szél akkor is, amikor 1954-ben Pető Ferenc beadta' kilépési nyilatkozatát. Meggondolatlan cselekedetét azonban akkor kezdte sajnálni, amikor a járási nemzeti bi­zottságtól megkapta a végzést, hogy milyen terményből mennyit kell be­adnia a közellátás céljaira. Tudta, hogy azt nem tudja kitermelni, amel­lett meg önellátásról is gondoskodnia kellett. Fogta magát és elment az EFSZ irodájába. Beismerte tévedését és kijelentette, hogy szeretne újból visszalépni a szövetkezetbe. A szövet­kezet vezetősége azonban óvatos volt a kilépett tag visszavételével szem­ben. Tartózkodó álláspontra helyez­kedett. így került aztán az ügy a JNB mezőgazdasági ügyosztályára. Ott kérte Pető Ferenc és felesége, hogy legyenek segítségére abban, hogy visszakerülhessen a szövetkezetbe. A járási nemzeti bizottság segített, a továbbiakban is segít mindazoknak, akik szem előtt tévesztették' a helyes utat és vissza akarnak térni az egye­nes útra, belátják helytelen cseleke­detüket. K. L. Ipolyság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom