Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-09 / 2. szám
12 Ftíídmüves 1955 január 9. Eiiye^íteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság érdekeiben Az új esztendő küszöbén kérdések sokasága áll az emberiség előtt. Mit tartogat az új esztendő a nemzétkö/i politikában? Milyenek a kilátások? Mit kel’ tenniök a békeszerető ereknek, hogy tovább folytatódjék a nemzetközi feszültség enyhülésének iránv-zata, hogy gátat építsenek a háború erőinek megnovekedetí tevékenysége elé? Azok a válaszok, amelyeket Malenkov elvtárs a Telenews washingtoni irodája Vezetőjének adott, megfelelnek ezekre a kérdésekre Malenkov elvtárs hat kérdésre adott választ. S ezek a válaszok felölelik a legégi több kérdéseket, amelyek az egyszerű embereket ma világszerte foglalkoztatják G. M. Malenkovnak a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszai Charles E. Shutt kérdéseire Ch. E. Shutt kérdései és G. M. Malenkov válaszai KÉRDÉS: Hogyan lehetne a legjobban elősegíteni a békét a mi két országunk között? VÁLASZ: A Szovjetunió és az USA közötti béke elsősorban azt követeli meg, hogy mindkét fél őszintén óhajtsa a békét, hogy erre töreked ienek hogy kapcsolataikban a kölcsönös bé kés együttélés lehetőségéből és izük ségességéból, mindkét tel törvényeérdekeinek tiszteletéből induljanak ki Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is kész ezekhez az említett pontokhoz igazodva, mindent megtenni, ami rajta áll azért, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között biztosítva legyenek a szilárd és állandó békés kapcsolatok, hogy megoldassanak a mostani egyenetlenségek természetesen azzal a feltétellel, hogy az USA is hasonló készséget tanúsít. KÉRDÉS: Mi a föoka az ön nézete szerint a Szovjetunió és az USA közötti feszültségnek? VÄLASZ: A Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatokban a feszültség t'őöka a revansista nyugatnémet had sereg megújítására való törekvés amit bizonyos amerikai körök valósítanak meg, a lázas fegyverkezés és háborús támaszpontok létesítése a Szovietur.’ és a többi békeszerető államok körű! amit nem lehet másképpen felfogni mint előkészített új háborúra. Mindenki előtt ismeretes, hogy я jelenlegi időben a nyugati hatalmak bűnéből, akik a londoni és párizsi egyezményeket megkötötték, fokozódik a béke veszélyeztetése és növekszik a háborús veszedelem. A Szovjetunió és az USA közötti feszült kapcsolatok kiküszöbölésére és hogy szilárd alapja legyen országaink békés együttműködése sikeres fejlesztésének, szakítani kell a német militarizmus megújításának irányvonalával. A német militarizmus az emberiségre számtalan szenvedést hozott, véget kell vetni a lázas fegyverkezésnek és annak, hogy a békés államokat háborús támaszpontokkal vegyéji körül. KÉRDÉS: Szívesen fogadna-e ön a Távol-Keleten fennálló ellentétek megoldásáról egy diplomáciai tárgyalást? VÄLASZ: Igen, az érdekelt 'államok közötti tárgyalásokat a Távol-Keletet érintő számos megoldatlan kérdésről, szívesen kell fogadni. A genfi értekezlet tapasztalatai, amelyen más hatalmakon kívül résztvett a Kínai Népköztársaság is, azt mutatják, hogy az ilyen tárgyalások kedvező eredményeket hoznak. KÉRDÉS: Mi az ön nézete az atomfegyver nemzetközi ellenőrzéséről és úgy véli-e ön. hogy lehetséges sikeres tervet kidolgozni, amely elfogadható valamennyi érdekelt fél számára? VÁLASZ: A Szovjetunió állásfoglalása az atomfegyver kérdésében jól ismert. A Szovjetunió az atomfegyver feltétlen eltiltása mellett, amellett foglal állást, hogy a fegyver! teljesen kiküszöböljék az államok fegyverzetéből és hogy szigorú nemzetközi USA, Anglia és Franciaország az utóbbi időben mindent megtesznek, hogy meghiúsítsák a négy hatalom kormányfői konferenciája kérdésének pozitív megoldását. Amint ismeretes a három nyugati hatalom arra törekszik, hogy külön oldja meg a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, elsősorban a Németországot érintő kérdéseket. Vájjon nem világos-e, hogy nem lehet ilyen politikát folytatni és egyben illúziókat kelteni a négyhatalmi konferenciával kapcsolatban? Arról van tehát szó. hogy Franciaország, Nagy-Británnia, a Szovjetunió és az USA kormányfőinek konferenciáját ne állítsák a kérdések ilyen vagy amolyan megoldásának ténye ele, holott ezeket a négyhatalmi konferencián lehetne megtárgyalni. KÉRDÉS: Van valamilyen üzenete az amerikai nép számára? VÁLASZ: Az amerikai népnek szívélyes üdvözletünket és legjobb újévi jókívánságainkat küldjük. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy fejlődjék Franciaország népe nem ismerte ei és soha nem fogja elismerni a bűnös párizsi egyezményeket A l’Humanité január 1-i számában közli a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozatát amely többi között a következőképpen hangzik A nemzetgyűlés, megvetve a francia nép nyilvánvaló akaratát megszavazta a londoni és párizsi egyezmények ratifikációját. Most a Köztársasági Tanácson van a sor, hogy állást foglaljon. Az az egyszerű tény, hogy az amerikai nyomás ellenére is 627 képviselő közül csupán 287 járult hozzá a ratifikáláshoz, azt bizonyítja: még mindig döntő csapást lehet mérni a német militarizmus visszaállításának híveire. A francia népnek megvannak az eszközei, hogy diadalra juttassa a béke ügyét, s megvédelmezze saját biztonságát. Az a lelkes hadjárat, amely két hónap óta országszerte folyik a gyászos egyezmények ratifikálása ellen, megmutatta a békét és nemzeti függetlenségét szerető tömegek egységét. összetartását és erejét. A ratifikálást megszavazó képviselők bűm követtek el a nemzet és a béke 'illen. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy a francia burzsoázia ve-SZEMLÉR FERENC: VIGYÁZZÁTOK... Vigyázzatok, vigyázzatok francia anyák, élesítik az ellenség széles szuronyát, talpaljak a junker csizmát, hívják a hadat porosz módra, noha mások címere alatt. Valamikor csak a császár gyűjtött sereget, hogy ásna a félvilágnak temetőhelyet — francia most az a kormány, mégis teuton hadat állít s ellenetek engedi vakon. Francia föld! rajtad győző még nem tapodott, eszeveszett uraid, hogy tombolni hagyod ? ... Áruló mind, elad gyáván s azzal cimborái, aki téged háromszor vett puskavégre már. S negyedszer is! .. . de ne hagyd te francia anya, hogy iedöfje fiadat a Wehrmacht szuronya!... Európa népei ti ébred ietek mind. ne hagyjuk a gyilkosokat gyilkolni megint! zetőkörei a szovjeteilenességből követték el a nemzetáruiást, valamint azért, mert védelmet keresnek az angolszász hatalmaknál Franciaország demokratikus tömegeivel szemben. Mint párt, egyedül a Francia Kommunista - Párt maradt hű a nemzetgyűlésben az ország érdekeihez. Az egyezmények végleges ratifikálásának megakadályozása érdekében a nemzeti és demokratikus erők egységének további erősítésére hívja fel a népet a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata. A továbbiakban a nyilatkozat rámutat, hogy a szocialista párt politikája, s a szocialista képviselők többségének szavazása volt az oka, hogy a nemzetgyűlésben elfogadták a német újrafelfegyverzést. De a csata tovább tart! — hangoztatja a nyilatkozat. Franciaország népe nem ismerte el és soha nem ismeri el a bűnös párizsi egyezményeket. Franciaország békéjének és biztonságának megvédelmezése elsősorban magától a francia néptől, s közös akciójától függ. A szocialisták és kommunisták egységes frontja döntő jelentőségű. A nyilatkazat befejezésül felszólítja a francia hazafiakat: „Az ország sorsa kezetekben van! Erősebbek vagytok, mint a háborús úszítók klikkje. Lépjetek fel késedelem nélkül a Köztársasági Tanács tagjainál, a községi tanácsoknál, a megyei tanácsoknál. E célból szervezzétek meg az üzemekben és falvakban minden munkás, demokratikus és nemzeti erő összefogását, ne kíméljetek semmi fáradságot annak érdekében, hogy elszigeteljétek azokat, akik a Luxemburg-palotában (á Köztársasági Tanács épülete) a ratifikáció hívei, hogy vereséget mérjetek rájuk. Akadályozzátok meg, hogy a német revansiszták hadserege belépjen az atlanti koalícióba, s hogy az atlanti koalíció atomháborúra törjön! Egységtekkel és fellépésiekkel biztosítani tudjátok igaz emberi és nemzeti ügyetek győzelmét, eltorlaszoljátok az utat a Wehrmacht és az atom-bűn előtt, megmentitek a békét!” ellenőrzést létesítsenek az errevonatkozó megegyezés teljesítése felett. Az atomfegyver eltiltásában és az atomháború veszélyének kiküszöbölésében a többi állami knak nem kevesebb érdeklik kell, hogy legyen mint a Szovjetuniónak. KÉRDÉS: Szívesen fogadna-e ón olyan diplomáciai tárgyalásokat amelyet Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek konferenciájához vezetnének ? VÁLASZ: E dolgokkal kapcsolatban elsősorban meg kell mondani, itogy az és szilárduljon az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió nemzetei közötti barátság. Annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az amerikai nép méltóképpen hozzájárul a nemzetek közötti béke megszilárdításának nagy és nemes ügyéhez Valamennyi nemzetnek most különösen ébernek kell lennie az agresszív körök mindenféle intrikáival szemben Nincs ma fontosabb feladat, mint az összes országok nemzeteinek törekvéseit egyesíteni a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekében. Mozgalcm Japánban az atomfegyver eitiitásáéri Tecu Katajama, Tomi Kora és Szumio Takakuva, az atom- és a hidrogérbomba eltiltásának követelését támogató- aláírásgyűjtő mozgalom országos tanácsának képviselői meglátogatták Hatojama miniszterelnököt, s közölték vele, hogy Japánban már majdnem 29 millió aláírás követeli az atom- és a hidrogénfegyver eltiltását. ■ Az országos tanács képviselői I kérték, hogy a kormány csatlakozj zék az atom- és a hidrogénbomba eltiltására irányuló erőfeszítésekhez. Iciro Hatojama japán miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy kormánya megfeszíti minden erejét az atomfegyver eltiltásáért. NÉHÁNY NAPPAL a Németországi | Kommunista Párt megalakulása után I 1919 január 15-én német katonatisztek btutális módon meggyilkolták a német j munkásmozgalom kiváló harcosait Ró za Luxemburgot és Karl Liebknechte' „A halottak intenek minket“ — ol- ; vasható a meggyilkoltak berlini sír- I emlékén. Luxemburg Rózának pedig | közvetlenül az első világháború elő estéjén leírt szavai ma is figyelmeztetnek: „A szakadatlan fegyverkezés nem a békét biztosította, hanem a háború magvait hintette el!” Ezek a szavak ma időszerűbbek, mint valaha.' amikor Európa békeszerető népei tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Az egyesült reakció már akkor is nemcsak az arisztrokráciából. nemesekből és császári tábornokokból állt. hanem a jobboldali szociáldemokrata vezetőkre — Noskera és Scheidemannra is támaszkodott, akik felbújtatására gyilkolták meg a két harcost. A gyilkosságért pedig a bérgyilkosok vérd'fj fejében 100 ezer márkát kaptak. Azt hitték, hogy ezzel megsemmisítik a fiatal kommunista pártot ami azonban nem sikerült, mert a párt egyre nőtt és Liebknecht és Luxemburg a békéért folytatott imperializmus elleni harca ma is lelkesíti a német hazafiak és békevédök millióit LIEBKNECHT MÄR az első világháború kitörésekor bátran kiállt az úgynevezett szociál-hazafiak és háborús uszítok ellen, amikor „háborút üzent a háborúnak“. A háború kitörésekor a birodalmi gyűlés szociáldemokrata frakciója egyhangúlag meg-A BERLINI VERES JANUAR szavazta a hadihiteleket. А II Internacionále opportunista vezetői elárulták a szocialista elveket és nyíltan átálltak az imperiajisták Táborába. A német szocialista vezetők közűi csak Róza Luxemburg. Kari Liebknecht és eyy szűk baloldali csoport foglalt állást az imperialista háborúval szemben. Fáradhatatlanul dolgoztak azon hogy leleplezzék ezt az árulást ős megmagyarázzák a tömegnek a háború imperialista jellegét. Lenin is igen sokra becsülte harcukat. „Nem könv nyű egy szörnyű imperialista háború idején valóban internacionalistának lenni — írta Lenin 1917-ben Kévés ilyen ember van, de csakis ők a szocializmus jövőjének hordozói, csakis ők a tömegek vezérei és nem a tömegek megrontói!“ Liebknechtet és Luxemburgot a háború alatt letartóztatták, de szenvedélyes írásaikkal a börtönből is folytatták harcukat a háború ellen Lebknecht 1918. szeptember 18-án írta á fogházból levelében: .......Kifogásolod, hogy sokszo*- jgvanazt ismétlem. Nem a kor gyöngesége ez. Ez kalapácsolás! Amíg szög teljesen be nem ment. Baltsütés Amig a fa le nem dől. Kopogás — amíg az alvó fel nem ébred. Ostor csattogás — amíg a lusták és gyávái felkelnek és cselekszenek!” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1917-ben erősen befolyásolta a német proletariátus forradalmi harca! A breszt-litovszki béketárgyalások i-I latt hatalmas sztrájk tört ki a német lőszergyárakban a_ háború ellen. 1918-BAN A NÉMET imperializmus katonai /ereségt meg volt pecsételve Október 23-án a sztrájkolok és tüntetők hatalmas nyomására Liebknechtet kiengedték a börtönből. A berlini üzemek forradalmi szervezetei Liebknecht vezetése mellett mozgósították a tömegeket. A Spartakus-szövet ség átvette a kezdeményezést, á munkásokat és katonákat felhívta az általános sztrájkra és tüntetésekre. November 9-én a berlini munkások fegyveres katonák százezrei vonultak fel a birodalmi gyűlés épület-1 elé. hogy kikiáltsák a köztársaságot Ekkor szónokolt Liebknecht a császári palota előtt: „Eljött a forradalom napja, kikényszerítettük a békét!" Felszólította a tömeget, hogy döntsék meg a kapitalista rendszert és harcol - janak a szocialista köztársaságéit. Még aznap este megjelent a Rothi Fahne (Vörös Zászló) első száma, mely a Spartakus-szövetség forradalmi követeléseit tartalmazta. A forradalmi !áz kiterjedt egész Németországra és mindenütt hatalmas sztrájkok törtek I ki. 1918. december 6-án Berlinben j véres összeütközés történt, mélynél í 18 halottja és 30 súlyos sebesültr I volt. Karácsonykor dlenforradalmi ka tonai osztagok a szociáldefnokratkormány tudtával megtámádták „Népi tengerész-hadtestet” amely hű maradt a forradalomhoz. A munkások és katonák ezrei jöttek a tengerészek segítségére, akiket tüzérséggel lövettek. Másnap újból 100 ezer ember tüntetett a véres uralom ellen. 1916. január 6-án az újonnan megalakult Kommunista Párt ezeket a jelszavakat adta ki: Lefegyverezni nz ellenforradalmat és a proletariátust fel fegyverezni, egyesíteni az összes katonai alakuiatokat, melyek hűek maradtak a forradalomhoz. A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN általános sztrájk tört ki, a munkások megszállták a nyomdákat és újságszerkesztőségeket. Ekkor a kormányosa - patok újból ágyúkkal és aknavetőkkel támadták a forradalmi munkásságra, mely néhánv középületet tartott megszállva. Ezrével gyilkolták le a munkásokat és százával tartóztatták le a vezető funkcionáriusokat. Ekkor Liebknecht és Luxemburg felemelték hangjukat és a Rothe Fahne hasábjain ostorozták az áruló kormány gaztetteit. Liebknecht utolsó cikkében ekkor ezt írta: „Spartakus letörve! Igen! Leverték Berlin forradalmi munkásait! Igen, legyilkolták legjobbjaink ezreit! Igen a leghűségesebbek százai börtönb1 vetve. Igen. levertek!... De vannak vereségek, amelyek győzelmek és vannak győzelmek, amelyek súlyosabb csapások, mint némely vereség. . Akiket ma leverte!;, holnap győzni fognak! ... Az égig csapnak az események hullámai — megszoktuk hogy. a csúcsról a mélységbe vessenek. De a mi hajónk egyenes irányban halad és büszkén megy a cél felé! A szociáldemokrata Vorwärts (Előre) mérgező és bújtogató cikkeivel állandóan uszított Liebknecht és Luxemburg ellen. Ez az üldöző hadjárat csakhamar megmutatta gyümölcsét. Életükkel fizették meg. 1919. január 15-én egy ködös, hideg reggelen felbérelt gyilkosok kioltották életüket és holttestüket bedobták a Landwehr csatornába. Gazságuk sikerült, de céljukat nem érték el. A forradalmárokat nem riasztották vissza az áldozatok, hanem megedzették őket, új erőket adtak nekik az osztályharc meg-' vívására. A gyűlölt osztályellenség tomboló dühére, aljas gyilkosságaira azzal feleltek, hogy vörös zászlójukra, amelyet meghajtottak mártír elvtársaik emléke előtt, arany betűkkel ír ták: „Eszméitek élnek és vezetnek bennünket a proletárforradalom végső győzelmére!“ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után, a két részre osztott Németországban két párt vette át Liebknecht és Luxemburg örökét. A Német Demokratikus Köztársaságban az Egységes Szocialista Párt vezetése melle*’ épí- I tik a szocializmust, míg Nyugaf-Németországban a Németországi Kommunista Párt az ország demokratikus дlapon történő békés egyesítéséért es a bonni állam űjrafelfegyverzése ellen vívott harcával elnyerte Európa békeszeretö népeinek rokonszenvét. G! Szabad Földműves a Földművelés ügyi Megbízotti Hivata1 hetilap la - Kiadóhivatal Bratislava Krivková E — Telefon 432-99 — Szerkesztőség Biatislava. Knžková 7. - Telefon 243—46. — Főszerkesztő: Maim Sándor — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v., Bratislava Križková 7. — Nvnmia Merkantilné tlačiarne, n. p. zz.. Brat’slnva ül. Nár. Povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden nóstahivatalnál és kézbesítőnél. A- 68005
