Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-08 / 19. szám

e

1955 máňic 8

/íratott

„Nem helyénvaló, ha valaki titkolja azt, amit gondol. Miért nem mondja meg? Fél, hogy megtudják az emberek téves nézeteit? Nem, így nincs rendjén a dolog. Mondjuk meg, amit érzünk. Én, nem tagadom, bizony jó ideig ellene voltam a közös gazdálkodásnak. Hallani sem akartam felőle Látni sem akartam azt az embert, aki szövetkezetről beszélt", — mondja Kétyi István, a búcsi EFSz elnöke. •

» * *

Valóban úgy van. Az emberek nézete nem változik meg márólholnapra. Kapitalista környezetben születtünk, abban is nevelkedtünk. Éppen ezért fontos, hogy kicseréljük egymás tapasztalatait, beszélgessünk vitás dolgainkról . . Így tette azt Kétyi elvtárs is. Alig várta, hogy gazdatársaival találkozzon. Vitáztak űton-útfélen a nagyüzemi gazdálkodásról a gépi munka előnyeiről. Bizony sokszor megtörtént, hogy nyíltan a szemébe mondták: „Te, keményfejű mikor jön már meg az eszed ? Nem vagy mai gyerek, meg kell, hogy értsd: a traktor erősebb, mint a két lovad."

Kétyi elvtárs ilyenkor lehajlott fejjel állt félre barátaitól. Fájt neki, de nem haragudott. Gondolkodott.. Vajon, ki az okosabb? Én, vagy ők? A döntő szót nehéz volt megtalálni, mert nézetük teljesen különböző volt. Legtöbbet arról vitáztak, hogyha a faluban szövetkezetét alakítanak, mennyivel jobb volna a megélhetés. — Könnyebb munkával nagyobb eredményeket érnének el. Ez azonban sehogysem ment Kétyi elvtárs fejébe. Ellenkező szavakkal utasította vissza mások javaslatát.

— Nekem ne beszéljen senki. Én tudom, amit tudok ... Megszántom a földet, elvetem a magot,a többi aztán már nem az én gondom... Ti meg csináljatok úgy, ahogy akartok. Nekem jó dolgom van így is.

Kétyi István közel hat hektár föld, két 16, öt darab szarvasmarha és egyéb háziállat tulajdo-r nosa volt. Földjeit a lehető legjobban megművelte, karácsonykor, húsvétkor és búcsúnapján kalács is jutott az asztalra. Neki így is jő volt. Akkor még az igényei nem követeltek többet. Nem hitt a közös gazdálkodásnak. — Azonban, amint a közmondás is tartja: „Egy fecske nem csinál nyarat", úgy Búcson — Kétyi István téves nézete ellenére is — 1949-ben megalakult a szövetkezet.

Mi tagadás benne a kezdet kezdetén különböző nehézségekkel küzdöttek az EFSz tagjai. Nem voltak közös istállók és az állatállomány is kevés volt. A legnagyobb hiba azonban az volt, hogy nem volt szakember, aki értett volna a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A szövetkezet azonban a nehézségek ellenére fejlődött, erősödött Kétyi elvtárs mindezt figyelemmel kísérte. El-eljárogatott a korcsmába, hallgatta, hogy beszélnek a szövetkezet tagjai a közös munkáról. Amikor a nehézségekről beszéltek, akkor örült, magában mondogatta: „Tudtam én mit kell csinálni. Mire kellene az nekem ? Dehogy állok be a szövetkezetbe"

* •* *

Két év telt el. A szövetkezet

tagjai egyre nagyobb eredményeket tudtak felmutatni. Nagyobbakat, mint Kétyi elvtárs a keskeny parcelláin. Ezt aztán már sehogysem értette meg régi fejével a gazda.

— Hogy lehet az? Hiszen még vasárnap is dolgozok. Korán kelek, későn fekszem, futok, mint az állat és a földem mégsem terem úgy, mint azoké a... Ebben valami huncútság van — mondogatta olykor-olykor.

Csakugyan volt „huncútság" a dologban. Mégpedig az, hogy a

UJ ARCÚ EMBER

szövetkezet tagjai gépekkel művelték e földet. Alkalmazták a haladó módszereket, műtrágyát vetettek. Mindezt Kétyi gazda nem tette De nem tehette. Az 6 földjein traktor nem tudott szántani, de még megsem fordulni Szűkös keresztsorosan sem vethetett Műtrágyát szintén nem alkalmazott. így aztán érthető, hogy az EFSz magasabb hektárhozamot ért el.

* * *

1951 tavasza volt ... A mező egyre jobban zöldült, a fákat is virágkoszorú borította. A szántóföldeken mint a hangyák, úgy nyüzsögtek a szorgalmas földművesek Kétyi István is az árpa vetőágyát készítette elő Mellette alig 50 méterre a szövetkezet tagjai tárcsáztak, boronáltak, vetették a magot Minde-zt géppé! végezték. Dübörgött a traktor, szaporodott a bevetett hektárok száma .. .

Kétyi gazda is igyekezett. Piros esimbős ostorával nagyokat húzott a lova füle közé. Mindez azonban hiábavaló volt. A traktor addig háromszor, négyszer fordult — ugyanolyan hosszú földön — míg Kétyi István egyszer végighajszolta lovait. így ment ez egész nap. A szövetkezet tagjai a

KÉTY7 ISTVÁN a búcsi EFSz elnöke zaját maga győződött meg arról, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli helyes út, amelyen haladni kell a boldogabb holnap felé ★ ------------------ * -----------------traktorosok nem is gondolták, hogy szomszédságukban mennyire yyötri a szövetkezeti gondolat a szántó-vető magángazdát. Amikot a két bőr kifáradt, megálltak a föld végén, majd később már a föld közepén is, a gazda búsan ült az eke szarvára. Törte a fejét. . .

— Mitévő legyek? Mit szólnak a többi gazdák ? Hiszen még a falu túlnyomó része magángazda Miért éppen én legyek az a . . . . Ah' Node, majd meglátjuk. — villant fel agyában a gondolat.

Tovább ment . . . Már nem is nézett a traktorokra Zúgásukat sem hallotta. Tudta, meggyőződött róla. hogy az 6 ereje kevés a gépekkel szemben. Már az ostort sem használta... Beszúrta a föld végén. mintha azt akarta volna mondani: „Ebből ennyi elég volt".

Este még a nap le sem nyugodott, Kétyi István már hazafelé hajtott... Útközben állandóan a szövetkezeti gondolat járt az eszében. Már az ujján is kezdte számolgatni, mint az iskolásgyerekek.

A garamkövesdi HNB nyújtson nagyobb segítséget a termelés biztosítására

Matus Mihály, a garamkövesdi helyi nemzeti bizottság titkára mélyen az iratok fölé hajolva végezte napi teendőit. A falu begyűjtési eredményeit elemezte. Amikor az adatok iránt érdeklődtünk, a titkár bizony nem a legnagyobb megnyugvással sorolta feljegyzéseit. Jóllehet községi viszonylatban teljesítették a tojásbeadást, de tejnél csupán 90 százalékot mutatnak ki az első negyedévre. A sertéshús-begyűjtésnél pedig alig érték e! a 30 százalékot.

Érdemes időzni egy kissé a faluhan. hiszen határában minden terménynek jó talaja van, Így minden feltétel megvan a gazdag termés elérésére. A falu dolgozó parasztsága pedig igyekszik minél többet termelni. Most a koratavasziakat is idejében elvetették és mintegy 300 mázsa műtrágyát szórtak szét a vetésekre A nemzeti bizottság funkcionáriusainak kezdeményezésére az elmúlt őszön is csaknem 200 mázsa műtrágyát vásároltak meg a község földművesei. S éppen ezért felvetődik a kérdés: mi az oka annak, hogy a falu sertésbegyűjtési tervét nem teljesíti kielégítően.

Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a helyi nemzeti bizottság adatai szerint az idei téli hónapok alatt

238 ízben adtak ki sertésvágási engedélyt, jóllehet a falu adófizetőinek száma alig közelíti meg a 211-et. A legnagyobb baj az, hogy a falu földműveseinek sertésállománya nem elegendő. A helyi nemzeti bizottság a sertésvágási engedély véleményezésekor nagy hibát követett el, hogy a levágandó hízók helyére az illető gazdáknak nem javasolta az előirányzott állomány feltöltését. Ezért nincs biztosíték arra. hogy a második negyedévre a falu eleget tegyen kötelességének.

A hibákat azonban ki lehet küszöbtini Ehhez természetesen a HNB funkcionáriusainak tevékenyebb munkája szükséges. A gazdálkodóknak meg kell magyarázni, hogy állományuk feltöltése elsősorban is saját jólétüket, érdeküket szolgálja Ezért a helyi malacszaporulatból biztosítsák az előirányzott sertésállományt az egyes gazdasági egységekben úgy, hogy minden földtulajdonos legalább két hízót neveljen. Mindemellett nagy súlyt kell helyezniök az anyakocák tenyésztésére is. igaz, a faluban elég kocát tartanak, de főleg olyanok, akiknek nincs előirányozva a tenyésztés. Rá kell vezetni olyan földműveseket is, mint Varga Ferenc, Stugel

Kálmán, idősb. Szegedi Kálmán, hogy tartsanak anyakocát, mert másképpen nincs biztosítva náluk a begvűjtési terv teljesítése.

A helyi nemzeti bizottságnak úgy kell tevékenységét irányítania, hogy a falu földműveseinek, dolgozóinak bizalmát, rokonszenvét megszerezze Ezt pedig csakis ügy éri el, ha a felmerült panaszokat, bármilyen tárgyúak is azok, kedvezően intézi el. A közelmúltban éppen Kerék Lajos elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője járt kint a faluban, aki meghallgatta választóinak panaszait Többek között nehezményezték a gazdálkodók, hogy a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottja Párkányban az elmúlt évben beadott súlyfölösleget nem vezettP át az 1.955 évre. holott az érvényben lévő rendelet alapján a termelők előre három évre is teljesíthetik beadásukat. Kerék elvtárs haladéktalanul intézkedett és a földművesek megelégedésére orvosolták panaszukat. A helyi nemzeti bizottságnak hasonlóképpen kell eljárnia a többi panaszok elintézésénél is, aminek az eredménye majd a feladatok teljesítésében, az adófizetés megjavulásában jelentkezik.

Szombath Ambrus

Nagyobb gondot fordítsanak a haladó módszerek

alkalmazására

A nagyidat állami gazdaság dolgozói jó hírnevet szereztek maguknak a haladó módszerek alkalmazásával. Ez a hír vonzott bennünket is a gazdaságba, hogy az ott szerzett tapasztalatokat másoknak is átadjuk. Sajnos, sok helyen nem követni, hanem bírálni való dolgokat tapasztaltunk.

Napjainkban mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben nagyon sokat beszélnek a haladó módszerek alkalmazásáról. Ezekkel a módszerekkel megkönnyebbül a munka és kevesebb költséggel, nagyobb eredményeket érhetünk el. A haladó módszerek már eléggé elterjedtek mezőgazda Ságunkban, de meg sok helyen nem. hozták meg a tőlük várt eredményeket. Nem elegendő a módszernek csak egyes részéit alkalmazni. Ez nemhogy *élsik'. rhez. Hanem lemaradáshoz vezethet.

A nagyidat állami gazdaságban a szellös borjúneveiést Helyesen végzik. A borjakat először a Steimann-ketrecekben taa;ák, maja napos, szellő.karámokban nevelik tovább A gazdaság szép Kövér edzett borjai élő bizonyítéka a rnódox• helyes alkalmazásának. Malinyina módszerét azonban hiányosan alku mázzák, ezért nem is nevezhettük annak. A tőgy masszázstól és a gépi fejestől még idegenkednek a lejogülyásók. A takarmányozás is egyoldalú és nem a terv szerint történik. Ez is gátolja a tejhozam emelkedését és a súlygyarapodást.

A hízómarhák most csak zabszalmaszecskát esznek darabonként 1 kg darakeverékkel megszórva, a súlygyarapodás mégis szép, 95 dkg-os. Bernát András es Güem Kálmán

olyan jól megpácólják az egyszerű eledelt, hogy az állatok úgy eszik, azt, mint a mézet. Ha a növénytermelő csoportok a múlt éven többet és jobbminőségű takarmányt termeltek volna, bizonyára az állatgondozóknak sem okozna ilyen nagy gondot az etetés és könnyebben, sokkal nagyobb eredményeket érnének el. Most mutatkozik meg igazán az agrotechnikai határidő elmulasztásának hátránya.

A sertések takarmányozása jobb mint a szarvasmarháké, de az istállójuk nagyon el van hanyagolva. A disznók lucskos, gödrös betonon fekszenek. Fölöttük a padlásról cafatokban lógnak a poros, pelyvás pókhálók. A mész elég olcsó és jól fertőtlenít, nem kerülne sokba és nagy fáradtságba a meszelés. A betont is könnyen ki lehetne javítani. A tisztaság a fertőző betegségek megakadályozására a legjobb orvosság.

A növénytermelésben is a haladó módszerekről beszélnek, mint az állattenyésztésben, de mi haszon van belőle, ha nem tartják be az agrotechnikai határidőt. A cukorrépamagot április végén és május elején vetették el, éppen akkor, amikor a varkonyi és vásárúti állami gazdaságokban már sarabolták a szépen zöldülő cukorrépát. A kukoricát és burgonyát még csak ezután vetik el négyzetes-fészkes ültetési módszerrel. Ez a munkálat, hogy fog menni, még nem tudják, mert az új ültető gépelhet még ki sem próbálták.

A késői vetés és a növényápolás miatt, a múlt. éven is a tervezett 120 mázsás burgonya hektárhozamával szemben csak 86 mázsát tudtak elérni. Ez éven már 136 mázsát akarnak termelni. Kukoricából 19 mázsás hektárhozamot 22 mázsára, cukorrépából a 171 mázsát 201 hektárhozamra szeretnék emelni. Ezek a tervek megvalósíthatók. A hibákat eddig azért is nehezen tudták orvosolni, mert a dolgozók nem olvasnak mezőgazdasági szaklapot, sem könyveket. Emiatt nem tudják, hogy másutt milyen eredményeket értek el, hogyan szervezik meg a munkaversenyeket és milyen újításokat vezettek be az egyes munkálatoknál.

A nagyidai állami gazdaságban az átlagos hektárhozamok sok esetben azért alacsonyak, mert a gazdaság sok elhanyagolt földnek vállalta a megművelését és a viz is sokáig állt a földeken. A vetést azonban még így is meg lehetett gyorsítani, gépcsoportok alkalmazásával és a talajt is Jel lehet javítani jó istálló- és műtrágyával. A gazdaság udvarában a trágyadombok szerteszét hevernek, a trágyalé elfolyik belőle és a száraz szalmás részt pedig a baromfiak szétkaparják.

A gazdaságban, hogy az új módszereket könnyebben tudják népszerűsíteni és azoknak minden részét alkalmazni tudják, nagyon fontos, a dolgozók politikai és szakmai tudásának fejlesztése.

Az eredmények mellett a hibák felett ne hunyjanak szemet a dolgozók. A vezetőknek szorosabb kapcsolatot kell teremteniük a dolgozókkal Legelőször is vezessék be a politikai tízperceket és gyűléseken vitassák meg az egyes problémákat. A dolgozókat öntudatos fegyelemre neveljék, hogy a vezetőkben segítő társat lássanak. Közösen könnyebben felismerhetik majd a hibákat és hamu rabi megtalálhatják a hibák orvoslásához vezető utat. Cs. J. I

„belépjek, ne lépjek..." Még mindig nem tudott határozni. Hazaérve kifogta a lovakat, takarmányt tett eléjük, majd végigslmogatta őket és a következőket mondotta:

— Julcsa! Megkönnyítsem a munkátokat? Hiszen, ha tudnátok beszélni, válaszolnátok is, hogy: Igen.

Bezárta az istálló ajtaját és kiállt a kiskapuba. Nézte a járókelőket. Amikor beesteledett, elvégezte a munkát, elment a szokott helyre a korcsmába. Kezdték ott, ahol előző nap abbahagyták. De már most ő vitte a szót.

— Hát tudjátok mit, emberek. Én már másképp gondolkozom. Nincs ennek semmi értelme. Kínlódni, mint az állatnak és még ..

— No, mi az? Mit lelt téged? — mondogatták a többi magángazdák. Csak nem akarsz beállni a szövetkezetbe ?

— A szövetkezetbe? Beállni? De igen! — jelentette ki határozottan. — Ma, meggyőződtem teljesen, hogy a mi kínlódásunk hiábavaló. A gépimunka hasznosabb, előnyösebb. Ezt viszont a mi földjeinken nem lehet rendesen alkalmazni. Ezért úg^ döntöttem, szövetkezeti tag leszek. Ügye, ti is jöttök velem ?

Nem feleltek semmit. Azt sem, hogy igen, azt sem, hogy nem. Arcukon azonban lehetett látni, hogy támogatják Kétyi István gondolatát.

A falióra már a tízet ütötte, amikor Kétyi gazda a korcsmából hazafelé bandukolt. Mielőtt lefeküdt volna, először a jó gazda módjára az istállóba ment, megnézni az állatokat. Megigazította alattuk az almot, a lovak előtt megrakta a jászolt, majd hűségesen végigtapogatta állatait.

— Cifruskám! Hát odaadjalak másnak? Ne féljetek, jó lesz nektek ott is. Sokkal jobb, mint itthon. Szép, modern istállóban lesztek ott is. Sokkal jobb, mint ittenni.

Lefekvés után, még soká nem tudott elaludni Kétyi gazda. A szövetkezeti gondolat már nem nyugtalanította. Inkább azon gondolkodott, nem előzik-e meg gazdatársai a szövetkezetbe való belépéssel. Ez bántotta a lelkiismeretét. Ügy, hogy ezzel is álmodott ... Látta a sok, sok gazdálkodót a szövetkezet irodája felé menni. Látta, amint kezükbe vették a ceruzát, s nevüket papírra vetették. Azt is látta, hogy a szövetkezet vezetősége milyen örömmel fogadta az új meggyőződött tagokat, köztük saját magát is."

Azóta már négy év telt el. Sok minden megváltozott, átformálódott. A búcsi szövetkezetben pedig újabb és újabb eredmények születtek a tagok szorgalmas munkája nyomán. Kétyi István két évig, mint kocsis dolgozott. A tagság látta szorgalmát, igyekezetét, ezért 6 hónapos iskolára küldték. Az iskola sikeres elvégzése után a szövetkezet elnökévé választották. Az elnöki teendőket Kétyi elvtárs a lehető legjobb tudása szerint végzi.

— Vannak szövetkezetünkben még mindig kisebb-nagyobb nehézségek. — Ez azonban mind kiküszöbölhető, leküzdhető. A legnagyobb harc, amit az életben folytatni kell az, amit az ember saját magával szemben folytat. Amikor már ezt a harcot végigküzdöttük, akkor bátran mondhatjuk megnyertük a csatát.

Kétyi elvtárs valóban megnyerte a csatát. Leküzdötte téves nézeteit, új gondolatok, -szebbnélszebb tervek születtek meg agyában. Büszke lehet Kétyi elvtárs arra is, hogy ez év elejétől a búcsi helyi pártszervezet, mint tagjelöltet vette sorai közé, hogy ezután mint kommunista hat-colion a szövetkezet megszilárdításáért, a tagok jobb és örömtel jesebb életéért. Zatykó József.