Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-08 / 19. szám

e 1955 máňic 8 /íratott „Nem helyénvaló, ha valaki tit­kolja azt, amit gondol. Miért nem mondja meg? Fél, hogy megtud­ják az emberek téves nézeteit? Nem, így nincs rendjén a dolog. Mondjuk meg, amit érzünk. Én, nem tagadom, bizony jó ideig el­lene voltam a közös gazdálkodás­nak. Hallani sem akartam felőle Látni sem akartam azt az em­bert, aki szövetkezetről beszélt", — mondja Kétyi István, a búcsi EFSz elnöke. • » * * Valóban úgy van. Az emberek nézete nem változik meg máról­­holnapra. Kapitalista környezetben születtünk, abban is nevelked­tünk. Éppen ezért fontos, hogy kicseréljük egymás tapasztalatait, beszélgessünk vitás dolgainkról . . Így tette azt Kétyi elvtárs is. Alig várta, hogy gazdatársaival talál­kozzon. Vitáztak űton-útfélen a nagyüzemi gazdálkodásról a gépi munka előnyeiről. Bizony sokszor megtörtént, hogy nyíltan a sze­mébe mondták: „Te, keményfejű mikor jön már meg az eszed ? Nem vagy mai gyerek, meg kell, hogy értsd: a traktor erősebb, mint a két lovad." Kétyi elvtárs ilyenkor lehajlott fejjel állt félre barátaitól. Fájt neki, de nem haragudott. Gondol­kodott.. Vajon, ki az okosabb? Én, vagy ők? A döntő szót ne­héz volt megtalálni, mert nézetük teljesen különböző volt. Legtöbbet arról vitáztak, hogyha a faluban szövetkezetét alakítanak, mennyi­vel jobb volna a megélhetés. — Könnyebb munkával nagyobb ered­ményeket érnének el. Ez azonban sehogysem ment Kétyi elvtárs fe­jébe. Ellenkező szavakkal utasí­totta vissza mások javaslatát. — Nekem ne beszéljen senki. Én tudom, amit tudok ... Meg­szántom a földet, elvetem a ma­got,a többi aztán már nem az én gondom... Ti meg csináljatok úgy, ahogy akartok. Nekem jó dolgom van így is. Kétyi István közel hat hektár föld, két 16, öt darab szarvas­­marha és egyéb háziállat tulajdo-r nosa volt. Földjeit a lehető leg­jobban megművelte, karácsony­kor, húsvétkor és búcsúnapján kalács is jutott az asztalra. Neki így is jő volt. Akkor még az igé­nyei nem követeltek többet. Nem hitt a közös gazdálkodásnak. — Azonban, amint a közmondás is tartja: „Egy fecske nem csinál nyarat", úgy Búcson — Kétyi Ist­ván téves nézete ellenére is — 1949-ben megalakult a szövetke­zet. Mi tagadás benne a kezdet kez­detén különböző nehézségekkel küzdöttek az EFSz tagjai. Nem voltak közös istállók és az állat­állomány is kevés volt. A legna­gyobb hiba azonban az volt, hogy nem volt szakember, aki értett volna a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A szövetkezet azonban a nehézsé­gek ellenére fejlődött, erősödött Kétyi elvtárs mindezt figyelem­mel kísérte. El-eljárogatott a korcsmába, hallgatta, hogy beszél­nek a szövetkezet tagjai a közös munkáról. Amikor a nehézségek­ről beszéltek, akkor örült, magá­ban mondogatta: „Tudtam én mit kell csinálni. Mire kellene az ne­kem ? Dehogy állok be a szövet­kezetbe" * •* * Két év telt el. A szövetkezet tagjai egyre nagyobb eredménye­ket tudtak felmutatni. Nagyobba­kat, mint Kétyi elvtárs a keskeny parcelláin. Ezt aztán már sehogy­sem értette meg régi fejével a gazda. — Hogy lehet az? Hiszen még vasárnap is dolgozok. Korán ke­lek, későn fekszem, futok, mint az állat és a földem mégsem te­rem úgy, mint azoké a... Ebben valami huncútság van — mondo­gatta olykor-olykor. Csakugyan volt „huncútság" a dologban. Mégpedig az, hogy a UJ ARCÚ EMBER szövetkezet tagjai gépekkel mű­velték e földet. Alkalmazták a haladó módszereket, műtrágyát vetettek. Mindezt Kétyi gazda nem tette De nem tehette. Az 6 föld­jein traktor nem tudott szántani, de még megsem fordulni Szűk­ös keresztsorosan sem vethetett Műtrágyát szintén nem alkalma­zott. így aztán érthető, hogy az EFSz magasabb hektárhozamot ért el. * * * 1951 tavasza volt ... A mező egyre jobban zöldült, a fákat is virágkoszorú borította. A szántó­földeken mint a hangyák, úgy nyüzsögtek a szorgalmas földmű­vesek Kétyi István is az árpa vetőágyát készítette elő Mellette alig 50 méterre a szövetkezet tag­jai tárcsáztak, boronáltak, vetet­ték a magot Minde-zt géppé! vé­gezték. Dübörgött a traktor, sza­porodott a bevetett hektárok szá­ma .. . Kétyi gazda is igyekezett. Piros esimbős ostorával nagyokat hú­zott a lova füle közé. Mindez azonban hiábavaló volt. A trak­tor addig háromszor, négyszer fordult — ugyanolyan hosszú föl­dön — míg Kétyi István egyszer végighajszolta lovait. így ment ez egész nap. A szövetkezet tagjai a KÉTY7 ISTVÁN a búcsi EFSz el­nöke zaját maga győződött meg ar­ról, hogy csakis a nagyüzemi gazdál­kodás az egyedüli helyes út, amelyen haladni kell a boldogabb holnap felé ★ ------------------ * -----------------­traktorosok nem is gondolták, hogy szomszédságukban mennyire yyötri a szövetkezeti gondolat a szántó-vető magángazdát. Amikot a két bőr kifáradt, megálltak a föld végén, majd később már a föld közepén is, a gazda búsan ült az eke szarvára. Törte a fe­jét. . . — Mitévő legyek? Mit szólnak a többi gazdák ? Hiszen még a falu túlnyomó része magángazda Miért éppen én legyek az a . . . . Ah' Node, majd meglátjuk. — vil­lant fel agyában a gondolat. Tovább ment . . . Már nem is nézett a traktorokra Zúgásukat sem hallotta. Tudta, meggyőző­dött róla. hogy az 6 ereje kevés a gépekkel szemben. Már az os­tort sem használta... Beszúrta a föld végén. mintha azt akarta volna mondani: „Ebből ennyi elég volt". Este még a nap le sem nyugo­dott, Kétyi István már hazafelé hajtott... Útközben állandóan a szövetkezeti gondolat járt az eszé­ben. Már az ujján is kezdte szá­molgatni, mint az iskolásgyerekek. A garamkövesdi HNB nyújtson nagyobb segítséget a termelés biztosítására Matus Mihály, a garamkövesdi he­lyi nemzeti bizottság titkára mélyen az iratok fölé hajolva végezte napi teendőit. A falu begyűjtési eredmé­nyeit elemezte. Amikor az adatok iránt érdeklődtünk, a titkár bizony nem a legnagyobb megnyugvással so­rolta feljegyzéseit. Jóllehet községi viszonylatban teljesítették a tojásbe­­adást, de tejnél csupán 90 százalékot mutatnak ki az első negyedévre. A sertéshús-begyűjtésnél pedig alig ér­ték e! a 30 százalékot. Érdemes időzni egy kissé a faluhan. hiszen határában minden terménynek jó talaja van, Így minden feltétel megvan a gazdag termés elérésére. A falu dolgozó parasztsága pedig igyekszik minél többet termelni. Most a koratavasziakat is idejében elvetet­ték és mintegy 300 mázsa műtrágyát szórtak szét a vetésekre A nemzeti bizottság funkcionáriusainak kezde­ményezésére az elmúlt őszön is csak­nem 200 mázsa műtrágyát vásároltak meg a község földművesei. S éppen ezért felvetődik a kérdés: mi az oka annak, hogy a falu sertésbegyűjtési tervét nem teljesíti kielégítően. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a helyi nemzeti bizottság ada­tai szerint az idei téli hónapok alatt 238 ízben adtak ki sertésvágási en­gedélyt, jóllehet a falu adófizetőinek száma alig közelíti meg a 211-et. A legnagyobb baj az, hogy a falu föld­műveseinek sertésállománya nem ele­gendő. A helyi nemzeti bizottság a sertésvágási engedély véleményezése­kor nagy hibát követett el, hogy a levágandó hízók helyére az illető gaz­dáknak nem javasolta az előirányzott állomány feltöltését. Ezért nincs biz­tosíték arra. hogy a második negyed­évre a falu eleget tegyen kötelessé­gének. A hibákat azonban ki lehet küszö­btini Ehhez természetesen a HNB funkcionáriusainak tevékenyebb mun­kája szükséges. A gazdálkodóknak meg kell magyarázni, hogy állomá­nyuk feltöltése elsősorban is saját jólétüket, érdeküket szolgálja Ezért a helyi malacszaporulatból biztosít­sák az előirányzott sertésállományt az egyes gazdasági egységekben úgy, hogy minden földtulajdonos legalább két hízót neveljen. Mindemellett nagy súlyt kell helyezniök az anyakocák tenyésztésére is. igaz, a faluban elég kocát tartanak, de főleg olyanok, akiknek nincs előirányozva a tenyész­tés. Rá kell vezetni olyan földműve­seket is, mint Varga Ferenc, Stugel Kálmán, idősb. Szegedi Kálmán, hogy tartsanak anyakocát, mert másképpen nincs biztosítva náluk a begvűjtési terv teljesítése. A helyi nemzeti bizottságnak úgy kell tevékenységét irányítania, hogy a falu földműveseinek, dolgozóinak bi­zalmát, rokonszenvét megszerezze Ezt pedig csakis ügy éri el, ha a fel­merült panaszokat, bármilyen tár­­gyúak is azok, kedvezően intézi el. A közelmúltban éppen Kerék Lajos elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője járt kint a faluban, aki meghallgatta választóinak panaszait Többek között nehezményezték a gaz­dálkodók, hogy a begyűjtési minisz­térium járási meghatalmazottja Pár­kányban az elmúlt évben beadott súlyfölösleget nem vezettP át az 1.955 évre. holott az érvényben lévő rende­let alapján a termelők előre három évre is teljesíthetik beadásukat. Ke­rék elvtárs haladéktalanul intézkedett és a földművesek megelégedésére or­vosolták panaszukat. A helyi nemzeti bizottságnak hasonlóképpen kell el­járnia a többi panaszok elintézésénél is, aminek az eredménye majd a fel­adatok teljesítésében, az adófizetés megjavulásában jelentkezik. Szombath Ambrus Nagyobb gondot fordítsanak a haladó módszerek alkalmazására A nagyidat állami gazdaság dolgo­zói jó hírnevet szereztek maguknak a haladó módszerek alkalmazásával. Ez a hír vonzott bennünket is a gazdaságba, hogy az ott szerzett ta­pasztalatokat másoknak is átadjuk. Sajnos, sok helyen nem követni, ha­nem bírálni való dolgokat tapasztal­tunk. Napjainkban mind az állattenyész­tésben, mind a növénytermelésben nagyon sokat beszélnek a haladó módszerek alkalmazásáról. Ezekkel a módszerekkel megkönnyebbül a munka és kevesebb költséggel, na­gyobb eredményeket érhetünk el. A haladó módszerek már eléggé elter­jedtek mezőgazda Ságunkban, de meg sok helyen nem. hozták meg a tőlük várt eredményeket. Nem elegendő a módszernek csak egyes részéit alkal­mazni. Ez nemhogy *élsik'. rhez. Ha­nem lemaradáshoz vezethet. A nagyidat állami gazdaságban a szellös borjúneveiést Helyesen végzik. A borjakat először a Steimann-ket­­recekben taa;ák, maja napos, szellő.­­karámokban nevelik tovább A gaz­daság szép Kövér edzett borjai élő bizonyítéka a rnódox• helyes alkal­mazásának. Malinyina módszerét azonban hiányosan alku mázzák, ezért nem is nevezhettük annak. A tőgy masszázstól és a gépi fejestől még idegenkednek a lejogülyásók. A takarmányozás is egyoldalú és nem a terv szerint történik. Ez is gátolja a tejhozam emelkedését és a súly­gyarapodást. A hízómarhák most csak zabszalma­­szecskát esznek darabonként 1 kg darakeverékkel megszórva, a súly­gyarapodás mégis szép, 95 dkg-os. Bernát András es Güem Kálmán olyan jól megpácólják az egyszerű eledelt, hogy az állatok úgy eszik, azt, mint a mézet. Ha a növényter­melő csoportok a múlt éven többet és jobbminőségű takarmányt termel­tek volna, bizonyára az állatgondo­zóknak sem okozna ilyen nagy gon­dot az etetés és könnyebben, sokkal nagyobb eredményeket érnének el. Most mutatkozik meg igazán az ag­rotechnikai határidő elmulasztásának hátránya. A sertések takarmányozása jobb mint a szarvasmarháké, de az istál­lójuk nagyon el van hanyagolva. A disznók lucskos, gödrös betonon fek­szenek. Fölöttük a padlásról cafatok­ban lógnak a poros, pelyvás pókhá­lók. A mész elég olcsó és jól fertőt­lenít, nem kerülne sokba és nagy fáradtságba a meszelés. A betont is könnyen ki lehetne javítani. A tisz­taság a fertőző betegségek megakadá­lyozására a legjobb orvosság. A növénytermelésben is a haladó módszerekről beszélnek, mint az ál­lattenyésztésben, de mi haszon van belőle, ha nem tartják be az agro­technikai határidőt. A cukorrépama­got április végén és május elején ve­tették el, éppen akkor, amikor a varkonyi és vásárúti állami gazdasá­gokban már sarabolták a szépen zöl­dülő cukorrépát. A kukoricát és bur­gonyát még csak ezután vetik el négyzetes-fészkes ültetési módszerrel. Ez a munkálat, hogy fog menni, még nem tudják, mert az új ültető gé­pelhet még ki sem próbálták. A késői vetés és a növényápolás miatt, a múlt. éven is a tervezett 120 mázsás burgonya hektárhozamával szemben csak 86 mázsát tudtak elér­ni. Ez éven már 136 mázsát akarnak termelni. Kukoricából 19 mázsás hek­tárhozamot 22 mázsára, cukorrépából a 171 mázsát 201 hektárhozamra sze­retnék emelni. Ezek a tervek meg­valósíthatók. A hibákat eddig azért is nehezen tudták orvosolni, mert a dolgozók nem olvasnak mezőgazdasági szaklapot, sem könyveket. Emiatt nem tudják, hogy másutt milyen eredményeket értek el, hogyan szer­vezik meg a munkaversenyeket és milyen újításokat vezettek be az egyes munkálatoknál. A nagyidai állami gazdaságban az átlagos hektárhozamok sok esetben azért alacsonyak, mert a gazdaság sok elhanyagolt földnek vállalta a megművelését és a viz is sokáig állt a földeken. A vetést azonban még így is meg lehetett gyorsítani, gép­csoportok alkalmazásával és a talajt is Jel lehet javítani jó istálló- és műtrágyával. A gazdaság udvarában a trágyadombok szerteszét hevernek, a trágyalé elfolyik belőle és a száraz szalmás részt pedig a baromfiak szét­kaparják. A gazdaságban, hogy az új mód­szereket könnyebben tudják népsze­rűsíteni és azoknak minden részét alkalmazni tudják, nagyon fontos, a dolgozók politikai és szakmai tu­dásának fejlesztése. Az eredmények mellett a hibák felett ne hunyjanak szemet a dolgo­zók. A vezetőknek szorosabb kapcso­latot kell teremteniük a dolgozókkal Legelőször is vezessék be a politikai tízperceket és gyűléseken vitassák meg az egyes problémákat. A dolgo­zókat öntudatos fegyelemre neveljék, hogy a vezetőkben segítő társat lás­sanak. Közösen könnyebben felismer­hetik majd a hibákat és hamu rabi megtalálhatják a hibák orvoslásához vezető utat. Cs. J. I „belépjek, ne lépjek..." Még mindig nem tudott határozni. Ha­zaérve kifogta a lovakat, takar­mányt tett eléjük, majd végigsl­­mogatta őket és a következőket mondotta: — Julcsa! Megkönnyítsem a munkátokat? Hiszen, ha tudná­tok beszélni, válaszolnátok is, hogy: Igen. Bezárta az istálló ajtaját és ki­állt a kiskapuba. Nézte a járó­kelőket. Amikor beesteledett, el­végezte a munkát, elment a szo­kott helyre a korcsmába. Kezdték ott, ahol előző nap abbahagyták. De már most ő vitte a szót. — Hát tudjátok mit, emberek. Én már másképp gondolkozom. Nincs ennek semmi értelme. Kín­lódni, mint az állatnak és még .. — No, mi az? Mit lelt téged? — mondogatták a többi magán­gazdák. Csak nem akarsz beállni a szövetkezetbe ? — A szövetkezetbe? Beállni? De igen! — jelentette ki határo­zottan. — Ma, meggyőződtem tel­jesen, hogy a mi kínlódásunk hiá­bavaló. A gépimunka hasznosabb, előnyösebb. Ezt viszont a mi föld­jeinken nem lehet rendesen al­kalmazni. Ezért úg^ döntöttem, szövetkezeti tag leszek. Ügye, ti is jöttök velem ? Nem feleltek semmit. Azt sem, hogy igen, azt sem, hogy nem. Arcukon azonban lehetett látni, hogy támogatják Kétyi István gondolatát. A falióra már a tízet ütötte, amikor Kétyi gazda a korcsmából hazafelé bandukolt. Mielőtt lefe­küdt volna, először a jó gazda módjára az istállóba ment, meg­nézni az állatokat. Megigazította alattuk az almot, a lovak előtt megrakta a jászolt, majd hűsége­sen végigtapogatta állatait. — Cifruskám! Hát odaadjalak másnak? Ne féljetek, jó lesz nek­tek ott is. Sokkal jobb, mint itt­hon. Szép, modern istállóban lesz­tek ott is. Sokkal jobb, mint itt­enni. Lefekvés után, még soká nem tudott elaludni Kétyi gazda. A szövetkezeti gondolat már nem nyugtalanította. Inkább azon gon­dolkodott, nem előzik-e meg gaz­datársai a szövetkezetbe való be­lépéssel. Ez bántotta a lelkiisme­retét. Ügy, hogy ezzel is álmo­dott ... Látta a sok, sok gazdál­kodót a szövetkezet irodája felé menni. Látta, amint kezükbe vet­ték a ceruzát, s nevüket papírra vetették. Azt is látta, hogy a szö­vetkezet vezetősége milyen öröm­mel fogadta az új meggyőződött tagokat, köztük saját magát is." Azóta már négy év telt el. Sok minden megváltozott, átformáló­dott. A búcsi szövetkezetben pe­dig újabb és újabb eredmények születtek a tagok szorgalmas munkája nyomán. Kétyi István két évig, mint kocsis dolgozott. A tagság látta szorgalmát, igyekeze­tét, ezért 6 hónapos iskolára küld­ték. Az iskola sikeres elvégzése után a szövetkezet elnökévé vá­lasztották. Az elnöki teendőket Kétyi elvtárs a lehető legjobb tu­dása szerint végzi. — Vannak szövetkezetünkben még mindig kisebb-nagyobb ne­hézségek. — Ez azonban mind ki­küszöbölhető, leküzdhető. A leg­nagyobb harc, amit az életben folytatni kell az, amit az ember saját magával szemben folytat. Amikor már ezt a harcot végig­­küzdöttük, akkor bátran mondhat­juk megnyertük a csatát. Kétyi elvtárs valóban megnyerte a csatát. Leküzdötte téves néze­teit, új gondolatok, -szebbnél­­szebb tervek születtek meg agyá­ban. Büszke lehet Kétyi elvtárs arra is, hogy ez év elejétől a bú­csi helyi pártszervezet, mint tag­jelöltet vette sorai közé, hogy ezután mint kommunista hat-col­ion a szövetkezet megszilárdítá­sáért, a tagok jobb és örömtel je­­sebb életéért. Zatykó József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom