Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-08 / 19. szám
4 Í955. május 8. Okszerű növényápolás — nagyobb termés A fogasolás fontossága Tavasszal a növényápolás munkáját először rendszerint fogasolással kezdjük. A fogasolás — különösen gyorsan tömődö és cserepesedésre hajlamos talajokon — megokolt. Az a rendeltetése, hogy a lehengerežett talajban csírázó növényeinket levegőhöz juttassa, ezáltal elősegítse kultúrnövényeink kikelését és egyben irtsa a gyomokat. A fogasolási munka elvégzésére legalkalmasabb a 10—12 centiméter hosszú fogakkal ellátott könnyebb fogas. Nagy hiba, ha a fogai oldalsó irányban elgörbültek, mert akkor kiemeli a kelésben lévő növényeket. Az időben végzett kapálás felér egy öntözéssel Nem a talaj kiszárítása a legnagyobb kár, amit a gyomok okoznak. A végzett kísérletek azt mutatták, hogyha például a kukoricát olyan bőségesen öntözzük, hogy a talaj nedvessége állandóan a legkedvezőbb, ugyanakkor a gyomokat nem irtjuk, negyedrésze sem lesz a termés annak, ami öntözés nélkül. Igaz tehát, hogy a megfelelő időben és módon végzett kapálás felér egy öntözéssel, de fordítva nem áll, az öntözés nem Lenvetéseink legveszedelmesebb állati kártevője a földibolha. Mind a kifejlett rovar, mind pedig annak lárvája a lenen él, illetve azzal táplálkozik. A rovar a zsenge leveleket, — esetleg szárat is — a lárvája pedig a gyökérrészt pusztítja. Az első meleg tavaszi napon, midőn a hőmérséklet a 20 Celsius fokot eléri, a földibolha megjelenik, s megkezdi kártevését. Az elmúlt napokban ezt tapasztaltuk a nyárasdi EFSZ lenvetésén is. A nagy tábla keresztsorosan vetett len gyönyörűen zöldéi, ám az apró fekete földibolhák ezrei szökdöstek rajta. Azonban rövid az életük, mert Az egyes A 4 hiányzó főanyagnak megfelelően négyféle műtrágyát használunk: 1. Nitrogén-műtrágyát. 2. Káli-műtrágyát. 3. Foszfor-műtrágyát. 4. Mész-műtrágyát. 1. A nitrogén-műtrágyák azok, melyekben a fő hatóanyag a nitrogén. A nitrogén hiányt a növényeinknél színük és fejlettségük alapján állapíthatjuk meg. A nitrogén hiányában szenvedő növények sárgás színűek, fejlődésben visszamaradnak, a levélzet kicsiny, aránylag elvékonyodott s a termés gyenge, rossz, fiiba azonban a nitrogén túlsúly is. A nitrogén túlsúly rendkívül buja növekedésben, a levélzet és szár haragoszöld színben fog mutatkozni, a növények érése megkésik, sokszor megdőlnek, erősen virágzanak, de kevés magot kötnek, babonáknál sok lesz a szalma, de kevés a szemtermés. A kártevőkkel szemben az ellenálló erő is csökken. A talaj a nitrogént rosszul tartja vissza, a földből hamar kimosódik, ezért óvatosan kell mű trágyáznunk. Egyszerre nem szabad sokat elszórni. Különösen vonatkozik ež a salétromos levéltrágyákra. Nitrogénnal kétféleképpen trágyázunk. a) ún. alaptrágyázással. b) levél, vagy felültrágyázással. Alaptrágyázást mindig vetés előtt végezzük és olyan nitrogéntrágyát pótolhatja a kapálásnál elmulasztottakat. A kapálás időpontjának és módjának megválasztásánál egyformán figyelembe kell venni a termesztett növényt, valamint a gyomok fajait és fejlődési állapotát. Ez utóbbi szempontból a kapálásra a legmegfelelőbb időpont akkor következik be, amikor a gyomok éppen áttörték a talaj felületét. A magból kikelt gyomok ilyenkor a leggyengébbek, mert a magban tárolt tartalék tápanyag legnagyobb részét ebben a pillanatban használták fel. Ettől kezdik a talaj víztartalmát a levegőbe párologtatni. Ha ilyenkor elpusztítjuk a gyomot, akkor a gyommagnak a talajba jutása csak használt a termesztett növénynek, mert sem vizet, sem tápanyagot nem szívott el a talajból de az elpusztított növényből humusz és növényi tápanyag képződik. Az évelő tarackos gyomok irtásánál szintén az a legkedvezőbb, ha akkor kapálunk, mikor az új hajtás éppen áttöri a talaj felületét. Csak néhány napi késedelem is nagymértékben kockáztatja az irtás sikerét. Védekezzünk a növényi és állati kártevők ellen A kapálás nemcsak növényápolási, hanem növényvédelmi feladat is. A a figyelmes szövetkezeti tagok Dynociddal porozták a növényt, amelyet lő nap múlva megismételnek. A nyárasdiak példája nyomán minden lentermelő saját érdekében p -zással védekezzen a bolhák kártevése ellen. A KIKELT CUKORRÉPÁT ugyancsak megtámadják a földi bolhák, ezért répavetéseinket is haladéktalanul porozzuk be. A kisorolt répa nagy ellensége a répabogár is, amely a meleggel együtt szintén megjelent s nagy károkat okoz, ha nem védekezünk ellene. Ennek érdekében a kiásott bogárfogó árkokat állandóan tartsuk rendben. adunk, melynél a nitrogén nehezebben oldodó állapotból át kell, hogy alakuljon, könnyebben oldódó alakzatra, amihez bizonyos idő szükséges. Ilyen alaptrágyák az ammóniumos műtrágyák pl.: Kénsavas ammóniák, ammónszulfát (szlovákul síran amonný). Mesterségesen előállítva vízben könnyen oldódó fehér, vagy szürkés-zöldes só, mely körülbelül 21 százalék nitrogént tartalmaz. Az ammónszulfát a leginkább használt nitrogén alaptrágya. Minthogy savanyú kémhatású trágya, ezért savanyú kémhatású talajok trágyázására nem alkalmas, azokat még jobban jnegsavanyítaná. Mészben gazdag talajokra használjuk. Zab, sörárpa és burgonya trágyázására igen jól használható. Jól értékesítik az olajos növények is. Mésznitrogén. Finom szürkésfekete színű por. Mesterséges úton a levegő nitrogénjéből állítjuk elő. 19—22 százalékos ciánamidos nitrogént és 20— 30 százalékos meszet tartalmaz. A talajban nitrogénjának előbb át kell alakulni, a növények által felvehető alakra. Mésztartalma miatt igen jól használható savanyú talajok nitrogén alaptrágyázására. Télen vagy tavaszszal, de néha már ősszel is elvetik tavasziak alá. Jóval a vetés előtt kell elszórni. Gyomirtásra is használják. (Repcsényretek ellen). nagyobb sor- és tőtávolságú kapásnövények között ugyanis a gyomnövények sokkal jobban virulnak. Szaporaságuk és ellenállóképességük sokkal nagyobb a kultúrnövényekénél. Jó agrotechnikával fokozzuk kultúrnövényeink egészséges, erőteljes fejlődését és a betegségekkel, valamint a kártevőkkel szemben az ellenállóképességét. Ezért az idejében elvégzett agrotechnikai eljárásokkal kell védekeznünk az ürge és a hörcsög, az amerikai burgonyabogár, a lucernakártevők, a kukoricamoly, a levéltetű, a mocskospajor, a répabarkó és a földi bolha támadása ellen. Megelőző védekezéssel a kártételeket nagy mértékben csökkenthetjük. A kapálás agrotechnikai szabályai 1. A kapálást általában sekélyen 4—6 centiméter mélyen végezzük. A mélykapálással feleslegesen szellőztetjük a talajt, növeljük a párolgást. 2. Csapadékos időben vizes, kötött hideg talajokon mélyebben kell kapálnunk. Itt a felesleges víz elpároicgtatása, a felmelegedés gyorsítása a cél. 3. Sáros, nedves időben nem szabad kapálni, mert rögös lesz a föld. 4. Annyiszor és akkor kell kapálni, ahányszor és amikor a talaj és a növény megkívánja. Vessünk takarmány tököt A sertések nedvdús takarmányának biztosítására és silózás céljából vessünk minél több takarmánytököt. — Vetés előtt kultivátorrak vagy ekekapával járassuk a földet, majd készítsünk két méteres tő- és két és félméteres sortávolságra 30—40 centi átmérőjű fészkeket és ezeknek aljára szórjunk komposzt-trágyát. Utána a trágyát temessük' be, s a földben tányéronként 5 centi mélyre 3—4 magot ültessünk és pedig úgy, hogy a mag a hegyével lefelé álljon. A takarmánytök hektáronként 800—1000 mázsa terméssel fizet, nemcsak ízletes takarmányt biztosít a jószágnak, hanem jelentős mennyiségű olajos magot is gyűjthetünk belőle. Elszórása után azonnal boronálni kell. Felhasználásánál óvatosan kell eljárni, mert megtámadja az emberi és állati szervezet nyálkahártyáit, súlyos gyulladást okoz. Használjunk szemüveget elszórásánál és a kezet előbb olajozzuk be. Osztravai salétrom (ostravský liadok). Szürkés színű, szemcsés műtrágya, mely mintegy 20 százalék nitrogént és 40 százalék szénsavas meszet tartalmaz. Felhasználása igen sokoldalú lehet. Minthogy a nitrogént ammónium és salétrom formájában tartalmazza a trágyázott növényt egész t, nyészidő alatt ellátja nitrogén tápanyaggal. A fejlődés kezdetén a salétrom fog hatni, később az ammóniumos nitrogén. Savanyú talajokon sikeresen alkalmazható műtrágya. AmmÓHsalétrom (amonný liadok) szintén kétféle alakban tartalmaz nitrogént, 16 százalékos salétromnitrogént és 16 százalékos ammónnitrogént tartalmaz. Igen nedvszívó. Felhasználása hasonló az osztravai salétromhoz. S z e m t i n i ammónszupersalétrom. Koncentrált műtrágya. Húsz százalék nitrogént tartalmaz, éspedig mintegy Vi rész salétrom és 3/t rész ammóniumnitrogént. Felhasználása az osztravai salétromhoz hasonló. Frideczky A. Védjük a lent a földibolhák kártevése ellen műtrágyafélék ismertetése Minden liter trágyalének a mezőn a helye A trágyalé nagyon értékes alaptrágya, gazdaságaink azonban tapasztalataink szerint nem használják ki kellőképpen. Különösen vonatkozik ez magángazdálkodóinkra. Ahelyett, hogy a trágyalevet felfognák és értékesítenék, szétfolyatják az udvaron, sokszor helytelenül az utcára, s így nagymennyiségű tápanyagot veszítenék. Ezt kisebb befektetéssel megakadályozhatjuk trágyagödör építésével, amit az istálló közelében a trágyadomb alatt ássunk ki, hogy egyúttal ürülék trágyagödörként is szolgáljon, amelyet beföd a trágyatelep alja. A befektetés — ha nem is egy év alatt — százszorosán megtérül. Itt az ideje, hogy minden meglevő trágyalevet gazdaságosan használjunk fel. Ürítsük ki a trágyagödröket, hordjuk ki a földekre, rétekre, hogy minél előbb éreztesse hatását. A trágyáié felhasználása A trágyalé összetétele változó, azonban túlsúlyban két tápanyagot tartalmaz: nitrogént és káliumot. A mész és foszforsav olyan kis mennyiségben mutatható ki benne, hogy ez ióformán számításba sem vehető. Átlag 0,25 százalék nitrogént, 0,55 káliumot, 0,01 foszforsavat és 0,02 százalék meszet tartalmaz. A trágyalé tehát nitrogén-kál i umos trágya. A trágyalé foszforsavhiányát foszforos trágyák adagolásával küszöbölhetjük ki. (Szuperfoszfáttal, vagy Thomas-liszttel.) A szuperfoszfátot a szántóföldekre szórhatjuk, vagy vízben feloldva adagolhatjuk a hordóban lévő trágyáiéhoz. (Egy hektoliter trágyalére 1,5 kilogramm szuperfoszfát.) Ebbe a hordóba nem szabad Thomas-lisztet tennünk, hanem ezt idüben, a trágyale adagolása előtt be kell boronálniuik a földbe. Foszforsav adagolásával meggátoljuk a gabona megdűlését. A trágyalé széthordásának legfőbb alapelve, hogy lehetőleg ne érje !evegő, s minél előbb a talajba kerüllon. . Ez a műveiét akkor sikerül a legha a trágyalét nem rúdra erősített edénnyel merjük a hordóba, hanem alkalmas trágyalépumpával, szivattyúval visszük át. Kora tavasszal, vagy az el ső kaszáws után kell a trágyáiét a mezőre szállítani. A trágyalét az első kaszálás utáni adagolásnál megfelelő mó, ?,n„ hígítanunk kell és pedig háromtol-ötszörösig terjedő vízmennyiséggel hogy a gyenge füvet el ne égessük. A trágyáié széthordására a borús idő a legalkalmasabb, főleg ha esőt várunk, ami elősegíti a trágyalé talajba szivárgását. A trágyalé alkalmazásának igen hatásos módja a takarmányrépa, sárgarépa, esetleg a cukorrépa és zöldségtakarmányozásra vetett kukorica sortrágyázása. A termelés fokozása érdekében tegyük magunkévá azt. hogy minden liter trágyalének a mezőn van a helye. Trágyalevet használtak — a hektárhozam 20 mázsával emelkedett A zselízi járás mezőgazdasági területeinek csaknem egyharmada rét és legelő. Ezzel elleniében viszont a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek állatai nincsenek kellőképpen ellátva takarmánnyal és legelővel. A szálastakarmányok túlnyomó részét a szántóföldeken termelik, egyéb növények rovására. Viszont, ha a földművesek törekednének a rétek és legelők hozamának emelésére, legalább 10 mázsával hektáronként — amit gondos ápolással és műtrágyázással, valamint a trágyáié felhasználásával könnyen el lehet érni — akkor nagyban csökkenne a takarmányhiány. Az ilyen terméstöbbletből 200 ezer liter tejet, vagy 12 ezer kilogramm húst lehet kitermelni. A fakóvezekényi szövetkezeti dolgozók bebizonyították, hogy a helyes rét és legelő gondozással jelentősen emelkedik a hektárhozam. A múlt év tavaszán megfogasolták a réteket, szétterítették a hangyabolyokat, utána pedig hígított trágyalével megöntözték a réteket. A trágyalével való trágyázását még sohasem alkalmazták, tehát kíváncsian várták az eredményt, amely nem is maradt el. Az előbbi évekhez viszonyítva 20 mázsával több szénájuk termett, minden hektáron. A trágyalé hatása a legelőkön is meglátszott. A fű szépen bokrosodott, nőtt és amíg más években júliusban már kopár volt a legelőn, most novemberben is talált harapnivalót a jószág. A zselízi járás szövetkezetei követik a fakóvezekényiek példáját, hogy több takarmányuk legyen. Sok helyütt látni a réteken szövetkezeti munkacsoportokat, melyek szétterítik a zsombékokat, kivágják a csenevész bokrokat és utánuk széles sugárban ömlik a nagy lajtból a sovány talajra a magasabb termés biztosítéka: a trágyalé. Készítsük elő legeltetésre az állatokat Közeledik a legeltetés ideje, azért fontos, hogy előkészítsük erre álltainkat. Ugyanis az átmenet nélküli takarmány- és környezetváltozás mindig erősen megviseli az állatokat. Különösen a téli gyengébb száraztakarmányok etetéséről a zöld etetésre való áttérés idején szokott a takarmány és környezetváltozás súlyosabb zavarokat okozni. Ezért az állatok előkészítését már jóval a kihajtás előtt meg kell kezdeni. Az állatokat először a levegő és környezetváltozáshoz kell hozzászoktatni. Az istállót fokozatosabban kell szellőztetni s később az ablakokat éjszakára is nyitva hagyni. A szellőztetést mindig huzatmentesen kell végezni. Az állatokat hogy a szabad levegőhöz és mozgáshoz szokjanak, naponta a déli órákban jártassuk őket, eleinte fél, vagy egy órát később hoszabb ideig. A levegő és a környezet változtatásához való szoktatással egyidejűleg, de a kihajtást megelőzően legalább 10—14 nappal meg kell kezdeni az állatoknak a zöld etetésre, legeltetésre való előkészítését. A száraz szálastakarmányok etetése mellett fokozatosan növeljük a lédús takarmányok etetését. A kihajtás előtti napokban, ha már használható zöldtakarmáynunk van, szalmával keverve etessük. Kihajtás előtt két-három héttel végezzük el az állatok körmözését is. A tél folyamán az állandó istállóban tartás következtében az állatok körme rendszerint erősen megnyúlik. A szabad levegőre, mozgásra, legelőre vágyó állat, amikor az istállóból kiszabadult, fékeveszetten ugrálni kezd, ugrálás közben a megnyúlt papucsköröm letörik és az állat lesántul. Ezért nem szabad a körmözést kihajtás előtt elmulasztani. Emellett fordítsunk figyelmet különösen a kihajtás előtti napokban az állatok fokozott ápolására, tisztántartására a téli szőr eltávolítására. A kihajtást lehetőleg meleg, napsütéses időben a délelőtti órákban akkor kezdjük el, amikor az idő már kissé felmelegedett. Az első napokban korábban hajtsuk be állatainkat. Behajtás után pedig pár napig adjunk a legelőre járó állatoknak kevés szénát, vagy szalmát a mohón fogyasztott zöld fű hatásának ellensúlyozására. Jó előkészítés mellett az állatok termelése a legelőn nem csökken, hanem emelkedik. A növendékállatok erőteljesebben fejlődnek a tejelő állatok tejtermelése pedig megsokszorozódik. A napokban megkezdik A dunaszerdahelyi járás hegyétel szövetkezetében már majdnem egy hónapja elvetették a cukorrépát. Az időjárás bizony kedvezőtlen volt és sokáig várt az elvetett mag az éltető napsugárra. A múlt héten aztán kibújtak a földbő! az első zsenge hajtások. A szövetkezet tagjai elkészítették a sarabolókat és türelmetlenül várták a cukorrépa növekedését. Az utolsó áprilisi napon 8 lófogattal megkezda cukorrépa egyelését ték a sarabolást, melyet 3 nap alatt el is végeztek, Az egész területet egyéni megművelésre osztották szét a tagok között és a napokban már megkezdik az egyelést. Azután fejtrágyázzák a cukorrépát és annyiszor kapálják, ahányszor a növényzet megkívánja. A tagokat a pótjutalom teszi érdekeltté a termelésben. A tervezett 247 helyett 300 mázsás hektárhozamot akarnak elérni.
