Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-02 / 1. szám
ff*6 UF. teS5. január 2. fKÍíMÍÍMes Az oktatók segítik EFSz-eink megszilárdítását A CsKP X. kongresszusa előtérbe helyezte a mezőgazdasági termelés emelésének feladatait, amely a dolgozók ellátása megjavításának főfeltétele. A mezőgazdasági termelésben a legnagyobb súlyt a hektárhozamok emelésére és az állatti termelés fejlesztésére helyezzük. Szövetkezeti gazdálkodóink, a GTÄ-k és állami birtokok dolgozói számára a párt X. kongresszusának irányelvei szolgálnak további munkájukban programul. Az aratás lefolyása az EFSz-ek földjein, a gabona beszolgáltatása az államnak, nemkülönben az őszi munkák lefolyása újólag a közös gazdálkodás előnyeiről tanúskodik. így például a nemesócsai EFSz 100 százalékra teljesítette az állammal szembeni gabonabeszolgáltatási kötelezettségét; a kenyérmagvak vetését és a kapásnövények betakarítását a megállapított határidő előtt végezte el. Ilyen szövetkezet még több is van. — Ha az EFSz jól gazdálkodik, úgy nyilvánvaló, hogy az egyes, természetesen, szorgalmas tagok szépen keresnek. így példának okáért, a tornaijai járásbeli szentkirályi EFSz tagja, Ďurana Pál, aki családjával együtt 1987 munkaegységet dolgozott le, készpénzben 17.887 Kčs-t és 65 métermázsa gabonát kapott. A közös gazdálkodás e sikerei mellett meg kell állapítanunk azt is, hogy nem minden szövetkezet ér el jó eredményeket. Van néhány olyan EFSz-ünk is, amelyek a munka rossz megszervezése folytán, valamint egynémely szövetkezeti tag laza munkafegyelme miatt nem éri el a kívánt eredményeket. A mi feladatunk tehát: hogy a rosszul gazdálkodó szövetkezeteket felemeljük az élenjáró EFSz-ek színvonalára. Hisz a mostani kiváló EFSz-ek sem voltak mindig ilyenek. Azok is különböző nehézségekkel küzködtek, ma pedig már példaképül szolgálhatnak. A gyönge szövetkezetek nehézségeinek leküzdésére s további fejlődésükre a párt és kormány gyakorlati segítséget nyújt. Egyebektől eltekintve, az elmaradozó szövetkezetekbe állandó oktatókat küld ki, akiket a JNB-k vezetnek és irányítanak. Az oktatók túlnyomó többsége jól végzi munkáját, mert tudja, hogy fpladata: — segítségére lenni az EFSz elnökének és vezetőségének, valamint a párt bizottságának. Vegyük csak szemügyre, hogyan teljesítik feladataikat az egyes oktatók. A néveri EFSz állandó oktatója, Ďurkovič elvtárs mindenekelőtt azzal törődik, hogy megismerje nem csupán a szövetkezeti tagok, de valamennyi egyelőre még az EFSz-en kívülálló gazdálkodó politikai, erkölcsi és jellembeli tulajdonságait is. Az ő közreműködésével megjavult a szövetkezeti tagok munkafegyelme. Jól végzi munkáját a szőgyéni EFSz oktatója, Horvát elvtárs'is. Az ő érdeme, hogy 9 új tag lépett be az EFSz-be. Horvát elvtársnak heti terve van, amely szerint dolgozik és segít ' funkcionáriusoknak az EFSz megszilárdításában. Az állandó oktató főfeladata nem az, hogy rendszeres fizikai munkát végezzen az EFSz-ben, de azokban az esetekben, ha a helyzet тедко veteli, időközönként belé keli Kapcsolódni a munkába. Egyik-másik szövetkezeti tag azonban úgy értelmezi az állandó oktató segítségét, hogy annak, példának okáért naphosszat zsákokat kellene hordania, vagy más munkát végeznie. Ez az állandó oktató feladatának helytelen értelmezése. Az oktató feladatának súlypontja a politikai szervező munkák és az EFSz-nek nyújtott szaksegítség kell legyen. Dankovics elvtárs, a salgói EFSz oktatója, helyesen, főképp a szervező és szaksegítségre irányította igyekezetét. Az egyes szervezési és szakkérdéseket szoros együttműködésben oldja meg a zootechnikussal, a könyvelési oktatóval, a JNB és GTÄ agronómusávaľ, valamint a szövetkezet vezető dolgozóival. Akadnak azonban olyan esetek is, amikor egyik-másik oktató nem tudatosítja küldetése célját s azokat a feladatokat, amelyek megbízatásából következnek. Például a jarovcei EFSz oktatója, miután megérkezett a szövetkezeti tagok közé, nem tanácskozott a funkcionáriusokkal, hanem parancsokat kezdett osztogatni, majd megnyergelt egy lovat és „úr” módjára nyargalászott a határban. — Természetesen, viselkedése nem tett jó hatást a szövetkezet tagjaira. Rosszúl végezte a feladatát a dunapüspöki EFSz oktatója is. Nem járt ki a földekre, nem beszélgetett el egyik-másik munkacsoport tagjaival, munkaközben egyenesen a földeken, hanem bent ült a szövetkezet irodájában, vagy minden második nap a városba utazott és munkát keresett a nők számára, ahelyett, hogy a szövetkezeti munka számára igyekezett volna megnyerni őket. Az állandó oktatónak együtt kell működnie egy aktívával, amely a csoportok vezetőiből az ellenőrzőbizottság tagjaiból stb. tevődik össze. Oda kell hasson, hogy az EFSz vezetősége rendszeresen minden héten összeüljön, havonta megtartott taggyűlésen kiértékelje az EFSz gazdálkodását s a megállapított fogyatékosságok alapján intézkedéseket tegyen a helyzet megjavítására. Most, amikor az EFSz-ek II. összállami konferenciájukra készülődnek, amely határköve lesz a szövetkezeti nagytermelés további megszilárdításának, az állandó oktatóknak, a párt járási bizottságának és a JNB-nek segítségével be kell biztosítaniuk a hároméves fejlődési te-vek kidolgozását, a szövetkezeti tagok rendes iskolázását a szövetkezeti munkaiskolákban, segítséget kell nyújtaniok az évvégi zárszámadásoknál, az évi termelési tervek kidolgozásában, stb. Hogy az állandó oktató jól végezhesse munkáját, rendelkeznie kell a szövetkezet fejlődésének és mgszilárdításának távlati tervével. Ennek alapján úgy kell kidolgoznia heti munkatervét, hogy idejében felhívhassa a figyelmet a hibákra. Azoknak az oktatóknak, amelyeket a gondnoksági üzemek küldtek ki az EFSz-be, állandó összeköttetésben kell lenniök az üzem vezetőségével, az üzemi tanáccsal és a párt üzemi szervezetével. Az oktatónak a párt járási bizottságához kell fordulni segítségért, Ilyen az EFSz oktatójának feladata ma és a jövőben is. (R. N.) A FELSÖSZELI SZÖVETKEZET TAGJAI három osztályt nyitottak meg a hároméves szövetkezeti munkaiskola keretében. Az iskolázáson 46 szövetkezeti tag hallgatja az előadásokat. Az előadásokat példásan látogatja az 58 éves Hovorka Pál is, aki eddig még egyetlenegyről sem maradt el. Kárpáti elvtárs az iskola vezetője elégedett a hallgatókkal akik nagv érdeklődést tanúsítanak az iskola iránt. * * * A KARÁCSONY ELŐTTI NAPOKBAN TARTOTTA 22. teljes ülését a Csehszlovák Békevédők Bizottsága. A konferencia részvevői ebből az alkalomból felhívást intéztek köztársaságunk és a többi békeszerető nemzet fiaihoz, amelyben elitélik a párizsi és londoni szerződések ratifikálását. felkérik a világ összes békeszerető népeit, hogy támogassák a Szovjetunió békejavaslatát. * * * MIBEN REJLIK NÉMELY MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK önkéntes, új begyűjtési rendszere? Mindenekvács Ágnes. Paska József a legjobb takácsok közé tartoznak. * 3 * A GÉPIPARI MINISZTÉRIUM PRÁGÁBAN kiállítást rendezett hulladékanyagból készített árucikkekből. A kiállítás szemléltetően mutatja, hogy sokszor kis befektetésekkel és takarékossággal sok anyagot takaríthatunk meg. A české-budejovicei Motor n. v. üzeme különböző ipari cikkeket, eszközöket hozott a kiállításra. >'« * sfe A DECEMBERI KEDVEZŐ IDŐJÁRÁSOK lehetővé tették s rétek és legelők feljavítását. Az eperjesi kerület több községében végezték már el ezt a munkát, hogy több taelőtt az önkéntes begvűjtési szerződések némely mezőgazdasági termékre azzal az előnnyel járnak, hogy ezen növények termelése oly mezőgazdasági üzemekre van szétírva, amelyeknek minden előfeltételük és lehetőségük adva van sikeres termesztésükre. Ez is hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. * * * BŐS KÖZSÉG DOLGOZÓI nepgyfílésükön tiltakozó nyilatkozatot dolgoztak ki, amelyben azt követelik. hogy tiltsák bg az atom- és hidrogén-bomba használatát és az atomhasítás korszakalkotó találmányát használják fel a békés építés céljaira. * * * A SOKOLOVI BÁNYAÜZEM december 19-ig teljesítette egész évi széntermelési tervét. * * * A TRENCSÉNI MERINA TEXTILÜZEM DOLGOZÓI a szovjet tapasztalatok érvényesítésével szép eredményeket érnek el. Különösen a szövőosztályon mutatkoznak nagy sikerek. Nemcsak a munka mennyiségére. hanem a minőségére is nagy súlyt fektetnek. Német Ferenc, Kokarmányt biztosítsanak állatállományuk számára. * * % A SLOVENSKÁ KNIHA N. V. keretén belül rendezett könyvnyeremenyi akció véget ért. A kiadott 200.000 sorsjegyből 180.000 adtak el. Ebből 4158 kónyvnvereményt sorsoltak ki. Az első dijat 4000 korona értékben Varga Ágnes nagylomnici lakos nyerte el. A második dijat Dokus László javára húzták ki. » * * DECEMBER 21-ÉN a külügyminisztériumban aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Koreai Népköztársaság együttműködési és baráti szerződését. Ez a szerződés elmélyíti a két állam közötti szoros kapcsolatot. Az EFSz-ek mintaalapszabályzatának 13. cikkelye értelmében: „A vezetőség legkésőbb február 1-ig taggyűlés elé terjeszti az egészévi költségvetési javaslatot az egészévi termelési tervre vonatkozó javaslattal együtt, amely csupán a taggyűlés jóváhagyása után válhat érvényessé. A vezetőség csak azokat a kiadásokat folyósíthatja, amelyek megfelelnek a költségvetésben megállapított tételeknek és az összeget nem viheti át önkényesen egyik tételről a másikra; az ilyen átvitelhez a taggyűlés jóváhagyása szükséges”. Az alapszabályok éppen idézett szövege szerint a bevételek és kiadások költségvetésének nagy jelentősége van a szövetkezet gazdasági életében. A termelési terv alapján állítják össze és a termelési tervet kell biztosítania. A bevételek és kiadások költségvetése a szövetkezet gazdasági tevékenységének pénzügyi tükre és operatív ellenőrző alapja. Hivatása: mozgósítani a tagokat a szövetkezet megszilárdítása, a piacáruk fokozott termelése, ezzel pedig a tagok életszínvonalának emelése érdekében. Minél nagyobb a közös szövetkezeti termelés terjedelme, minél több árut ad el a szövetkezet, annál nagyobb a szövetkezet pénzügyi bevétele, annál többet fordíthat a szövetkezet közös vagyonának gyarapítására és annál többet oszthat szét a szövetkezeti tagok között. A bevételek és kiadások költségvetése két irányban függ össze az állami tervvel: 1. A költségvetés biztosítja a szövetkezet termelési tervét, amely a népgazdaság kifejlesztésére vonatkozó állami terv részét alkotja. 2. A szövetkezeti költségvetés üzemi és beruházási hiteligényei az állami terv alkotórészei. A bevételek és kiadások költségvetésének helyes összeállítása a szövetkezeti közösségi jövedelem helyes szétosztásának előfeltétele. A költségvetéssel állapítjuk meg az arányt a bővített szocialista újratermelésre Mit kell tudni ok szövetkezeteinknek a jövő évi költségvetésről fordított anyagi eszközök és a tagok személyes fogyasztására szánt anyagi eszközök között. így válik a költségvetés a tagok egyéni gazdasági érdekeinek a szövetkezet gazdasági érdekeivel és az egész társadalom érdekeivel való összekapcsolása fontos tényezőjévé. A közösségi vagyon fejlesztésére szánt eszközök és az egyéni fogyasztásra szánt eszközök arányának helyes megállapítása megszilárdítja a szövetkezetei, emeli a tagok elvtársias összetartását és ragaszkodását a szövetkezethez. így szilárdul a szövetkezet, így lesznek a tagok megelégedettek. A bevételek és kiadások költségvetésének összeállításáért a szövetkezet vezetősége felelős, mely a legnagyobb takarékosság és a szövetkezet anyagi eszközei gondos kezelésének elvét köteles követni. Miként a termelési terv kidolgozása előtt egész sor előkészítő munkát kell elvégeznünk (jóvá kell hagynunk a normákat, megszerveznünk a munkacsoportokat), ugyanúgy a bevételek' és kiadások költségvetésének összeállítása előtt mérlegelnünk kell néhány, a költségvetés összeállításának irányát meghatározó alapvető kérdést. A szövetkezet vezetőségének tágabb körű értekezletén a csoportvezetők, a szövetkezet és a GTÄ traktoros brigádja legjobb dolgozóinak közreműködésével elvileg meg kell határoznunk, hogy az állami beadások és a szerződés teljesítése után a szövetkezetnek megmaradó termékekből mennyit adunk be szerződésen felül az államnak, mennyit értékesítünk a szabadpiacon és mennyit osztunk szét a tagok között. Elvileg döntenünk kell közös épületek építéséről, gépek és egyéb lel— . tári tárgyak vásárláséról és hasonló kérdésekről. Ezeknek a tételeknek az aránya egymás között adja még a szövetkezet fejlődésének irányát. Éppen ezért kell ezeket az alapvető kérdéseket megtárgyalnunk a csoportokban, műhelyekben, melléküzemekben mielőtt hozzáfognánk a bevételek és kiadások költségvetésének összeállításához és taggyűlésen való jóváhagyásához. Fel kell tárnunk minden tartalékot, amely emeli a szövetkezet pénzügyi bevételét. Meg kell bírálnunk a termelés egyes ágazatainak elégtelen árutermelését és a szövetkezet egész munkaegyüttesével közösen kell keresnünk a hibák kiküszöböléséhez vezető utat. A tervezett jövedelem felosztása végett tartott megbeszéléseken meg kell tárgyalnunk az előző év pénzügyi gazdálkodásának eredményeit is. Alaposan meg kell hánynunk-vetnünk a multévi kiadásokat, meg kell állapítanunk, mely kiadások voltak feleslegesek és hol kell a multévi tapasztalat alapján jobban takarékoskodnunk a következő évben. A bevételek és kiadások költségvetése összeállításának célja ne az egyes táblázatok kitöltése, hanem a lehetőségek, eszközök, módozatok, intézkedések keresése legyen, a szövetkezet bevételének, termelésének növelése, jobb munkaszervezés bevezetése, ez árutermelés fokozása, a szövetkezet eszközeinek és vagyonának takarékos kezelése és a szövetkezeti közös tulajdon eltulajdonításának megakadályozása útján. A bevételek és kiadások költségvetésének összeállítása A bevételek és kiadások költségvetése négy részből áll: I. Pénz jövedelmek költségvetése és szétosztása, П. Beruházási tételek költségvetése és felhasználása. 111. Pénzeszközök költségvetése kultúr- és jóléti célokra. IV. Pénzeszközök költségvetése fólyo kötelezettségek rendezésére. Pénzjövedelmek költségvetése Ebben a részben rögzítjük az alábbi pénzforrásokat: a) Növénytermelési termékek eladása, b) Állattenyésztési termékek eladása, c) Melléküzemek árujának eladása, d) Különféle más munkáért és szolgálatokért (szállítás és hasonlók) befolyó jövedelem. Az állattenyésztési termelés bevételeit felosztjuk az állatok eladásából eredő és az állati termékek, úgymint tej, gyapjú és hasonlók eladásáóól származó jövedelmekre. Az állatok eladásából befolyó jövedelmet felosztjuk az alapállomány állatainak eladásából és az egyéb állatok eladásából eredő bevételekre. Ez a felosztás azért elkerülhetetlen, mert az oszthatatlan alapba folynak be azok a bevételek, amelyek az alapállomány állatainak azzal a rendeltetéssel való eladásából származnak, hogy az eladott állatok helyébe, az állomány kiegészítésére, vagy felújítására más, jobb termelőképességű állatokat szerezzünk be. Ebből a forrásból állatokat csak az alapállományba vásárolhatunk, nem hizlalásra és további értékesítésre. A lovak az alapállományba tartoznak, ezért az eladásukból származó bevételek is az oszthatatlan alapba tartoznak. Ha azonban a szövetkezet olyan lovakat ad el, amelyek az állami terv szerint létszámfelettiek, két lehetőség van. Ha a szövetkezet olyan lovakat ad el, amelyeket összpontosítás útján szerzett, a befolyó jövedelem az oszthatatlan alapba tartozik még akkor is, ha ezek a lovak a terv szerint létszámfelettiek voltak. Ha a szövetkezet olyan lovakat ad el, amelyeket saját alapállományából szerzett felnevelés útján (tenyészcsikók) és az állománylétszám különben megfelel az állami terveknek, az ilyen jövedelmet üzemi bevételnek minősítheti és a tagok között való' felosztás céljaira fordíthatja. A bevételt ügy állapítjuk meg. hogy az állatoknak az Állattenyésztési termelés termékeinek szétosztása cimü tervében feltűntetett eladási súlyát szorozzuk az árakkal. Az állatok súlyát a normaszerű, szerződésen alapuló állami beadásoknál a Begyűjtési Minisztérium erre vonatkozó hirdetményében megállapított árakkal; az" államnak beadási kötelezettségen felül való eladásnál a hirdetményben megállapított pótlékokkal felemelt árakkal és a szövetkezeti tagoknak vagy a szabadpiacon való eladás esetében, a múlt évben elért átlagos árakkal szorozzuk. Az állattenyésztési termelés termékeiből (tej, gyapjú) eredő jövedelmet szintén úgy állapítjuk meg. hogy az Állattenyésztési termelés termékei szétosztásának terve szerint eladásra szánt mennyiségeket szorozzuk a hirdetményben megállapított árakkal, a terv szerint a szövetkezeti piacon való eladásnál pedig a tapasztalaton alapuló árakkal. A növénytermelésből eredő bevételeket ugyancsak a Növénytermelés termékeinek szétosztása c. tervből állapítjuk meg, a tervezett mennyiségeknek az árakkal való szorzásával. A melléküzemi termelés termékeiből eredő jövedelmeket megállapítjuk a Melléküzemi termelés tervéből, ha „Az egész termelésből eladható“ c. rovat tételeit szorozzuk az illető árura vonatkozó árakkal. A munkáért, szolgálatokért és kereskedelmi árukért járó bevételek fuvarozási. kovács és hasonló munkákból származnak.
