Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-17 / 16. szám

n földműves 1955. áprffls ff. N. 5. Hruscsop beszéde KÜLPOLITIKA Április 7-én a Kreml nagy palotájában befejeződött a Szovjetunió egyes területei és autonom köztársaságai mezőgazdasági dolgozóinak kon­ferenciája. A konferencia előbbi két napján és ezen a záróülésen is P. P. Lobanov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének jelentését vitatták meg. Az ülésen nagy beszédet mondott N. S. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, akinek beszédét a jelenlévők lelkesen fogadták. Erről a szónoki emelvényről — mondotta N. S. Hruscsov — sok je­lentős ember beszélt. Szóltak azokról a nagy lehetőségekről, amelyekkel a közép-, és a nem feketeföldi! ővezet kolhozai és szovhozai rendelkeznek a gabonanemüek, a burgonya, a len, a zöldség, a tej, a hús és más állati termék termelésének növelésében. Tudják, hogy a SZKP Központi Bi­zottságának teljes ülése feladatul tűzte ki, hogy évente gabonában leg­alább 10 milliárd púd termést érjünk el. Ez igen komoly és felelősségteljes feladat. Ezt a feladatot kell állandóan szem előtt tartanunk, e feladat tel­jesítésére kell szüntelenül mozgósíta­nunk valamennyi szovjet embert. Hogyan érjük el a 10 milliárd pudot? Erre a kérdésre kimerítő választ ad az SZKP KB januári teljes ülésé­nek határozata. E határozatok ereje abban van, hogy megmutatják a módját, miként oldjuk meg ezt az országos feladatot, megmutatja kon­krétan a forrásokat, amelyekkel biz­tosíthatjuk a gabonanemüek terme­lésének növekedését, a hozamok emelését, a veszteségek csökkentését az aratásnál, a parlagon heverő föl­dek megművelését, a kukorica veté­sének lényeges kibővítését. N. S. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság tervezésének átszervezésével lehet megoldani. Sok területen és járásban még mindig görcsösen ragaszkodnak a tervezés régi rendszeréhez és nem használnak fel minden lehetőséget a mezőgazda­­sági termelés lényeges fellendítésére még ebben az évben. N. S. Hruscsov azután ezzel kapcsolatban jellegzetes példát hozott fel egy kiváló kolhoz­ról, amely azonban komoly hibákat követ el a tervezésben. Ha így tervez egyik legjobb kolho­zunk — mondotta N. S. Hruscsov elvtárs, — akkor hogyan szolgálhat példát a közepes és lemaradozó kol­hozoknak? Ha a kerületi és járási pártbizott­ság titkárai meglátogatnák a kolhozt, beszélgetnének az agronómusokkal és a zootechnikusokkal, ezzel segítséget nyújtanának a kolhoznak a terv he­lyes összeállításiban. Az ilyen terv segítésget nyújtana a többi kolhoznak is, amelyek tanulhatnának egyik leg­jobb kolhozunk tapasztalataiból. A kukorica — a legfontosabb N. S. Hruscsov beszédében részle­tesen foglalkozott a kukorica vetése lényeges kibővítésének kérdésével és hangsúlyozta, hogy ez a legfontosabb a gabonanemüek tartalékának növelé­sében, az állati termékek termelésé­nek emelésében. Épp ezért újra meg újra beszélni kell erről, mivel sok dolgozó és köztük néhány kerületi pártbizottság titkára is nem értette meg a kukorica jelentőségét ezt a terméket a gabonatermesztés függe­­vényének tartja és nem szívesen szán­ják el magukat termesztésére. Az ilyen nézet igen veszélyes. Ezzel kapcsolat­ban N. S. Hruscsov elvtárs foglalko­zott a kalinyini terület kérdésével, ahol a párt területi bizottsága ki nem elégitően irányítja a mezőgazdaságot. Konferenciánkon - mondotta Hrus­csov elvtárs, felszólalt Kiszelev elv­társ, a kalinyini területi pártbizottság titkára. Hogyan akarja a dolgot hely­rehozni, hogyan értelmezte az SZKP KB januári teljes ülésének határoza­tát? Kiszelev elvtárs a kiutat abban látja, hogy takarmányrépát kell ter­meszteni. Véleménye szerint ez len­díti fel az állattenyésztést. És ezt a párt területi bizottságának titkára mondja! Hogyan vezetheti az embe­reket a gabonanemüek termelésének növeléséért, az állati termékek ter­melése gyarapításáért folytatott harc­ba. ha még az SZKP KB teljes ülése után a takarmányrépa segítségével akar tejet és húst nyerni? Mellesleg mondva a kalinyini területen a kapá­sok átlagos hektárhozama és így a takarmányrépáé is csak 30:40 mázsa. Az, aki a takarmányrépában bízik, olyan emberhez hasonlít, aki evező­nélküli csónakba ül és viharos folyó­ra száll. A folyó odasodorja, ahova akarja ... A kukorica kérdése nem új kérdés. V. I. Lenin a szovjethatalom első éveiben külön felhívta a figyelmet a kukoricára, mint olyan terményre amely rövid időn belül lehetővé teszi az országban a gabonanemüek terme­lésének növelését. Pártunk Központi Bizottsága már 1930-ban feladatunkúl tűzte ki, hogy a kukorica vetésterületét 15 millió hektárra bővítsük. Akkor ugyan a feladatot nem oldottuk meg, de most nem hátrálunk meg az SZKP KB ja­nuári teljes ülésén kitűzött feladat teljesítése elől. Meg kell jegyeznem, hogy néhány tudósunk azt a helyte­len nézetet terjesztette, hogy a ku­korica csak déli növény, hogy igen korlátolt az a terület, amelyen ter­meszteni lehet, és, hogy sok munkát igényel. Ez helytelen. A kukoricát most „felszabadítot­tuk" azzal, hogy aratását a tejes- és viaszérés idején tartjuk célszerűnek még mielőtt megszárad a szem. Ez­zel eltöröltük a termény termeszté­sének határait. Bizonyítékom van ar­ra elvtársak, hogy még Jakutszk vi­dékén is szárat hajtott a kukorica. A szovhozok tartalékainak rossz kihasználásáról N. S. Hruscsov elvtárs ezután a burgonya- és a zöldségtermelés kér­déséről beszélt. Rámutatott » arra, hogy a négyzetes-fészkes vetés és a négyzetes termesztés a terményeknél lehetővé teszi olyan színvonal eléré­sét egy éven belül, hogy teljes mér­tékben biztosítani tudnák a városok, az ipari központok és az ipari ter­melés számára a burgonya- és zöld­ségszükségletet. Hangsúlyozta, hogy a szovhozok nem használják ki elég­gé a tartalékokat, alacsony a terme­tes szervezési színvonala. Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban bírálta a szovhozügyi minisztérium vezető dol­gozóit és a helyi pártszervezeteket. Rámutatott arra, hogy a nem fekete­­földű övezetben hatalmas ki nem ak­názott tartalékot jelent a parlagon heverő föld, amely több millió hek­tárt tesz* ki. E föld megművelésével több százmillió púd gabonanemüt és silótakarmányt nyerne a mezőgazda­ság. * * * N. S. Hruscsov elvtárs ezután a káderek helyes kiválasztásának kér­déséről, a kolhozok, az állami gép- és traktorállomások és a szovhozok vezető dolgozóinak elosztásáról be­szélt, Hangsúlyozta, hogy az állami gép- és traktorállomásoknak, a szov­­hozokba és a kolhozokba a leghala­dóbb szellemű politikailag fejlett elvtársakat kell küldeni, akik mun­kájukban beváltak. Hruscsov elvtárs élesen kritizálta a Moszkva és a moszkvai terület pártszervezeteit, amelyek tavaly néhány rossz dolgo­zót ajánlottak az állami gép- és traktorállomásokba. Az ilyen hibák­nak nem szabad ismétlődniök. Beszéde zárórészében N. S. Hrus­csov elvtárs a szervezési munka je­lentőségével foglalkozott a mezőgaz­dasági termelés fellendítésével kap­csolatban. Beszédét a következő sza­vakkal zárta be: „Ha helyesen megszervezzük a munkát, akkor az SZKP KB januári teljes ülése által kitűzött, a gabona­nemüek és az állati termékek terme­lésének növelésére irányuló feladato­kat nem 1960-ban teljesítjük, hanem sokkal hamarább, a legközelebbi két­­három évben.” Harcban a tömegpusztító fegyverek ellen Az angol papság körében egyre szá­mosabban tiltakoznak a kormánynak azon elhatározása ellen, hogy Angliá­ban hidrogénbombát gyártsanak. Russel Sheer metodista lelkész eze­ket mondotta: „Nekünk, kereszté­nyeknek, meg kell mondanunk, hogy a hidrogénbomba használatát semmi sem igazolja. Mi nem hallgathatunk." Dr. Bell, chichesteri püspök, az egyházmegyéjében megjelent! folyóirat áprilisi számában cikket közölt, amelyben elítéli a tömegpusztító fegy­vereket és harcra szólít a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Dr. Bell azt írja, hogy a azoknak az országoknak, amelyeket ellentétek választanak e' egymástól „arra kell törekedniük, hogy jobban megértsék és megismer­jék egymást... Nekünk üdvözölnünk kell minden olyanértelmű próbálko­zást, amelynek célja megegyezés lét­rehozása a nyugati népek és a Szov­jetunió népeinek küldöttcseréje tekin­tetében. Támogatnunk kell e felelős politikusok minden akcióját az állam­fők értekezletének összehívására, az országok között ellentéteket szüld legfontosabb kérdések megvitatása ér­dekében.” Dr. Alexander Confort, az ismert pacifista író egyik cikkében azt köve­teli, hogy Ang'ia járjon elöl jó pél­dával a hidrogénfegyver eltiltásáért folvó harcban. A svájci dolgozók tiltakozása A VOIX OUVRIERE jelentése sze­rint Svájcban növekvő méreteket ölt a bécsi felhívás támogatására indított mozgalom. A dolgozók számos gyűlé­sen határozatokban mondták ki, hogy tiltakoznak az atomfegyverek haszná­lata ellen. A svájci közalkalmazottak szövetsége "~;ntén határozatot foga­dott el, amely a többi között így hangzik: „Tisztában vagyunk azzai, hogv milyen veszélyt hozhatnak a tö­megpusztító fegyverek országunkra és az egész emberiségre, ezért csatlako­zunk azokhoz, akik e veszélv ellen harcolnak. Tiltakozunk az atomhá­ború előkészítése >eMen és követeljük, hogy a kormányok kezdjenek hala^ déktlanul tárgyalásokat az általános leszerelés, a béke és a jólét biztosí­tása érdekében.” Ilyen értelmű határozatokat foga­dott el több tizem munkásainak köz­gyűlése is. Brazil közéleti személyiségek az atomháború ellen Brazíliában egyre több ismert po­litikus fog’al állást az atomháborúra való imperialista készülődés ellen, s támogatja a Béke Vílágtanács felhí­vását. Az IMPRENSA POPULAR cí­mű lap beszámol arról, hogy Joro Vi­­lasbors. az „országos demokrata szö­vetség” kormánypárti frakciójának ve­zetője kijelentette, fenntartás nélkül támogatja a bécsi felhívást és az atom­háború ellen kibontakozó nagyszabású tiltakozó mozgalmat. — Határozottan ellenzem, hogy atomenergiát hadműveletekhez hasz­náljanak fel — mondotta Vilasbors. Csatlakozom a népeknek ahhoz a kö­veteléséhez, hogy a nagyhatalmak egyezzenek meg a tömegpusztító fegy­verek gyártásának megszüntetésére vonatkozólag. Mourao Vieria szenátor, a munka­párt tagja, és Vivaldo Luna,, a mun­kapárt titkára és a brazíliai Vörös Kereszt egyesület elnöke szintén fenntartás nélkül támogatja a Béke Világtanács felhívását. Amerikai aggodalmak FALU TAMAS: ATOM A világnak ura lett az ember, Eget vívó büszke hatalom, S most kezében a világot döntő, Félelmetes erő: az atom. Ki nem vágyik arra, hogy a földet Bomba zúzza porszemekre szét, Az a béke meleg atomjával Telítse meg színültig szívét. Vándoroljon múzeumba minden, Mi még most a gonosz szellemé, S bomba helyett az élet harcában Szív röpüljön a szívek felé. HORVÄTH IMRE: GERMÁN-CSIZMA Hat—hét millió zsák teát pusztítanak el Brazíliában az idén. hogy a tea­ültetvényesek fenntarthassák a tea jelenlegi magas árát. * * * A Fülöp-szigeteken erős földrengés pusztított. A legerősebb lökés a Min­danao-szigeten lévő Ozamis várost érte, ahol több, mint egymillió dollár kárt okozott. ♦ * * A Hokkaido szigeten lévő amerikai légitámaszponton 24 japán alkalma­zott vegyi bombák elraktározása köz­ben gázmérgezést kapott. • * + A Szovjetunió értékes szakkönyv­­gyűjteményt •i ndékozott a svéd ki­rályi könyvti.nak A könyvtár igaz­gatója köszönetét és háláját fejezte ki az ajándékot átadó szovjet kül­döttségnek. * * * Üj-Guinea belsejében a Hindenburg- és a Star-hegy között egy eddig is­meretlen emberi közösséget fedeztek fel. A benszülött törzs húszezer em­bert foglal magában. Teljesen isme­retlen számukra a háború. Földjeiket szorgalmasan gondozzák, semmiféle élelemben nem szenvednek hiányt. * * * Április 4-én angol-iraki különegv ez­­ményt írtak alá Bagdadban Mint is­meretes, ez az egyezmény teljesíti Nagy-Britannia csatlakozását az ag­resszív török-iraki paktumhoz. * * * \ A Fucsienzsipao című lap jelentése szerint Minzsou körzet és Fucsien tartomány közbiztonsági szervei egy amerikai-csankajsekista kémbandát lepleztek le. * * * A helsinki egyetem épületében ápri­lis 6-án ünnepi ülést tartottak a Szovjetunió és Finnország közötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírá­sának 7 évfordulója alkalmából. Richard O’Regan, az Associated Press amerikai hírügynökség bécsi tudósítója aggódva kommentálja Raab osztrák kancelár moszkvai útjának várható fejleményeit, és arról ír, hogy az osztrák kérdésben vcáó meg­­eggnzés valószínű lehetősége így „alaposan felboríthatja majd a nyu­gatiak szekerét Európában”. O’Regan nem titkolja, hogy egy ilyen megegyezés az amerikai poli­tikával ellentétes hatást keltene Nyugat-Németországban. „A nyugat­németek ugyanis kétszer is meggon­dolják majd — folytatja — vajon felfegyverkezzenek-e, ha az oroszok reményt nyújtanak nekik arra, hogy országuk egyesülhet. Ez azt jelenti, hogy a Nyugat katonailag nem tud majd hozzáférni a Brenner-hágóhoz, Németország és Olaszország között.. A németeket ez arra késztetheti, hogy azt gondolják, dk is semlegesek le­hetnek, s így visszanyerhetik teljes önállóságukat.” Az Associated Press tudósítója ugyanakkor nyíltan beismeri, hogy megegyezés-ellenes politika csak az' európai feszültség fokozódásához ve­zethet. Ha azonban Ausztria és a nyu­gati hatalmak nem járulnak hozzá .. a szovjet javaslatokhoz — írja — ak­kor megszilárdul majd a választóvonal Kelet és Nyugat között. Nem lesz többé semmi remény a megegyezésre, semmi kilátás arra, hogy sikeres kül­ügyminiszteri konferencia jöhessen létre, és végül magára Ausztriára is olyan kettéosztás várhat, mint Német­országra.” Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök április 7-én aláírta a párizsi egyezményeknek az amerikai képviselőház és a szenátus által jóváhagyott ratifikációs törvény­­javaslatait. * * * A Borba közli, hogy a Ljubljana kö­zelében épülő Medvoda vizierőtelepen üzembehelyezték a második gépcso­portot. A közlemény szerint a Med­­vode vizierőmű két gépcsoportja évi 95 millió kilowattóra villamosener­giát termel majd. * * * Európa dolgozóinak lipcsei tanácsko­zásával kapcsolatban a magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívást bocsájtott ki a magyar dolgozókhoz. A felhívás a többi között hangsúlyozza: „ ... A magyar dolgozók külföldi testvéreik­kel együtt, egy emberként emelik fel tiltakozó szavukat az európai békét fenyegető háborús szerződések el­len.” * * * A moszkvai Pravda kommentárt kö­zöl Churchill lemondásáról. A cikkíró a lemondás okait fejtegetve kiemeli, hogy „Churchill kudarcot vallott kül­politikai téren, mert semmibe vette a nemzetközi feszültség okainak ki­küszöbölésére hatásos intézkedéseket szorgalmazó angol nép követeléseit.” Szabad Földműves a Földművelés ügvi Megbízotti Hivatal hetilapra. — Kiadóhivatal Bratislava. Križková 7. — Telelőn 332—99 — Szerkesztőség: Bratislava. Križková 7. — Tele­fon- 243—46 — Flfezerkesztő Malőr Sándor — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v„ Bratislava Krivková 7. — Nvomia Merkantilné tlačiarne, и. d. zz., Bratislava. Ш Nar. Povstania 41. — Évi elöfize tés Kčs 20.80 félévre Kčs 10.40. — Tenes/ti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden nóstahivatalnál és kézbesítőnél. A-64195 Hírhedtté lett egyre vágyott legázolni a világot. Rettegést szült minden lépte, belegázolt a vetésbe, nyakig merült sárban, vérben, s feledte, hogy futni szégyen. Szalajtottuk, — szaladt vissza Sztálingrádtól az a csizma. S mennyi mocsok tapadt rája, — tisztíthatja a gazdája! Ordít a szenny messzi róla, mint a kézről, mely pucolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom